Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-11-26 / 47. szám
.SZABAD FÖLDMŰVES 1983. november 28. 4 Munkabiztonság = Gondatlanság vagy felelőtlen munkavégzés számos esetben okozott már balesetet. Az esetek felülvizsgálata során kiderült, hogy azok túlnyomó többsége elkerülhető lett volna, ha az érintettek gondosabban végzik munkájukat s következetesen megtartják a balesetvédelmi előírásokat, rendszabályokat, óvintézkedéseket. Ennek tudatában cselekszenek a poltárl szövetkezetben Is, ahol Karol Kolenkáš munkavédelmi felelés irányításával Igyekeznek a munkabalesetek számát a legkisebbre csökkenteni. Az elézé évek tapasztalatai azt mutatják, hogy rendszeres, hatékony felvilágosító és neveié munkával csökkenthété a munkabalesetek száma, különösen, ha megfelelő szintű ellenőrzéssel is párosul. — A balesetmegelézés egyik előfeltétele az, hogy a dolgozók kifogástalan, üzemképes gépekkel végezzék a munkát — hangsúlyozza a munkavédelmi felelés. Gondos karbantartással Igyekszünk a gépeket megfelelő műszaki állapotban tartani. Aki naponta dolgozik a gondjaira bízott géppel, nem Is tűnik fel neki egy-egy hiányosság, fogyatékosság, mely balesetet okozhat. Előfordul például, hogy Javítás vagy karbantartás után a védőrács nem kerül vissza a helyére. Ennek a dolgozó nem Is tulajdonít komolyabb Jelentőséget. Az Ilyen mulasztások rendszeres ellenőrzéssel elkerülhetők, kiküszöbölhetők, s általuk számos baleset megelőzhető. »- Ml i helyzet a védőeszközök használata körül? f — Problémáink főleg a dolgozók könyelßmszeretöböl adódnak. Ml a szükséges védőeszközöket dolgozóink rendelkezésére bocsátjuk. Mégis előfordul, hogy egyesek anélkül végeznek egy-egy veszélyes munkafolyamatot. Az oka főleg az, hogy, kényelmetlen annak viselése. Vagy a néhány perces munkáért nem tartják szükségesnek használatát. A gépjavító különösen a védőszemüveget nem használja, arra nem Is gondol közben, hogy könnyelműségéért szemevllága elevsztésével fizethet. A daruval, vagy emelőgéppel dolgozóknak védősisakot biztosítunk, ám nyáridőben nem egy alkalommal „elfelejtik* azt a fejükre tenni. A magasban dolgozók felszereléséhez tartozik a biztosító kötél Is, nem mindig használják, főleg a fiatalok. Ennek egyik oka a hiúság, a virtus. Holott, hány példa bizonyítja: az egész életre szőlő rokkantságot blztosítókötél használatával meg lehetett volna előzni. Sajnos, az Ismert elrettentő esetek hiábavalók, nem szűrik le belőlük a tanulságot. Az efsz-elnök „parancsa* Is legtöbbször hatástalan. Legnagyobb a rendszeres ellenőrzések és számonkérések, bírságolások hatásfoka. Biztonságos munkavégzés.szempontjából megkülönböztetett figyelmet Igényelnek a vlllamosvezetékek, a kapcsolő, az égőfoglalat ellenőrzése. Ezek nem csupán balesetveszélyesek, de tűzvész előidézői Is lehetnek. Ott, ahol sok a gyúlékony anyag, a rövidzárlatos vezetékből kipattanó szikra is tüzet okozhat. A dolgozók részére egészségvédelem kötelező munkabiztonsági és tűzvédelmi előadások, valamint a gyakori figyelmeztetések ellenére még mindig akadnak rendbontók. Az égő kicserélését követően nem teszik a helyére a védőbűrát, nem hívják fel a figyelmet a meghibásodott villanykapcsolóra, vagy nem kérik Idejében annak kicserélését, holott tudják, annak további használata nemcsak baleset-, hanem életveszélyes Is... Egyébként a munkabalesetek az állattenyésztésben fordulnak elő a leggyakrabban. Az esetek zömében Jelentéktelen sérülések (rúgás, öklelés, elcsúszás stb.J, ám gyakoriságuk mégis figyelmeztető. Igaz, az állatokkal való kapcsolattartás természetszerűen befolyásolja azt, de csökkentésükre mindenképpen törekedjünk. Alkoholos állapotban Is bekövetkezhet baleset, persze ritkábban, különösen ünnepek, névnapok, vagy fizetést . követően. A munkabiztonsági felelős panaszolta, hogy már hosszabb Ideje nem tudnak „Detalkol* szondát beszerezni. Nehezíti a szeszfogyasztás csökkentésére irányuló törekvésüket az Is, hogy a JEDNOTA fogyasztási szövetkezet az adminisztrációs épületben (a gazdasági udvar közvetlen közelében) élelmiszerelárusító helyet nyitott. Ez az egyébként hasznos kezdeményezés kétélű fegyverként értelmezhető: egyrészt a dolgozók a reggel leadott rendelésre dologvégeztével, várakozás nélkül hozzájuthatnak a már előkészített áruhoz; másrészt viszont rossz, mert a szeszbarátok visszaélnek ezzel a lehetőséggel, könnyen hozzájutva a lélekölő, sok-sok családi perpatvart okozó „tüzesvlz“-hez. A dolgozók egészségvédelmét szolgálja a munkaruha ellátás. E téren nincsenek komolyabb hiányosságok. Csupán az marasztalható el, hogy kevés a felsőrész. Blúz helyett Is nadrágot kapnak. A téllruha-ellátás kielégítő. Kesztyű, lábbeli Is elegendő. Am a munkaruha-ellátásban van egy bökkenő: a dolgozók helytelennek tartják azt az intézkedést, mely szerint csak a gépkocsivezetőknek Jár munkaruha, a traktorosok viszont nem tarthatnak rá Igényt. Ennek ellenére a gazdaságvezetés az Intézkedést mellőzve, a traktorosoknak Is Juttat munkaruhát, hiszen nekik még nagyobb szükségük van erre. A szövetkezet ugyan mindezidáig nem vállalta magára a munkaruhák tisztítását, a mosáshoz azonban mosószereket bocsájt a dolgozók rendelkezésére. A poltárl szövetkezetben a balesetmegelőzést illetően nem elégszenek meg az évente egyszeri „kioktatással“, aminek tudomásulvételét a dolgozó aláírásával Igazolja. Ez csupán felelősségátruházó alibizmusra lenne Jó, hanem rendszeres ellenőrzéssel és felelősségrevonással teszik a balesetmegelőzést eredményessé, hatékonnyá — dolgozók és az egész közösség, a társadalom érdekében. Böjtös János Kelet-Szlovákia 211 szövetkezetében több mint 82 ezres a taglétszám. Noha sok közös gazdaságban munkaerőhiányra panaszkodnak, az utóbbi őt évben mintegy 3500-zal gyarapodott a dolgozók száma Az ntóbbl néhány hét alatt több szövetkezetben is mbegfordultunk, abol a dolgozókról való sokrétű gondoskodás kérdését Is felvetettük, tekintettel éppen a hangoztatott munkaerőhiányra. Mindenekelőtt arra vol-Hogyan hasznosul a szacialis-kuMs alap? tank kíváncsiak, jut-e elegendő pénz a szociális-kulturális igények kielégítésére, s miként hasznosítják azt? Megtudtuk: a kerület szövetkezetei az említett célra több mint 90 millió koronát fordíthattak, ami átlagban egy dolgozóra S70 koronát Jeleni. Nos, az alapok 27,7 százalékát az efsz-tagok üdültetésére fordították Viszont a szövetkezeti tagok szociális igényeinek kielégítése 8 millió koronát követelt. Persze ez hat millió koronával több. ha a dolgozók üzemi étkeztetésének költségeit is ide számítjuk. Mintegy 5,5 millió koronát igényelt az efsz-tagok .szakmai-politikai tudásgyarapitása, tapasztalatgazdagftása. Ugyanakkor 1,5 millió korúnál kölcsönöztek a szövetkezetek a dolgozóiknak. A kulturális élet fellendítésével kapcsolatos anyagi támogatásról V ajáni László, a buzitai (Buzica) szövetkezet elnöke Így vélekedik: — Anyagi segítség nélkül nagyon nehéz és körülményes, csaknem lehetetlen pezsgő kulturális életet teremteni a községben. Szövetkezetünk ■ kulturális alapból áldoz erre a célra. A nevelést is könnyíti, ba a községben hatékony a kulturális munka. Unokáink szívesen Járnak a könyvtárba, ahol Irodalmi órák lebonyolítására, mesedélutánokra is sor kerül. A könyvtáros nemcsak könyvet ad a gyerekek kezébe, banem Játszik is velük. Ami még az efsz-tagok kulturális igényeinek a kielégítését szolgálja: a kulturális rendezvényekre jegyeket vásárolunk. Továbbá: 213 0) Szót és 1S7 Szabad Földművest Járatunk. tagjainknak — clmreszólóatt, a postás által házhoz szállítva. Egy szó, mint száz: évente 50 ezer koronával támogatjuk a művelődés, a nápnevelés ügyét. Buzita lakosainak példás a kulturális élete. Büszke lehet az a népművelő, aki elmondhatja: a lakosság többsége rendszeres látogatója a művelődés házának, a klubnak, a népkönyvtárnak stb. A különböző vizsgálódások azt bizonyítják, hogy a kassai (Košice) Járás szövetkezeteiben az idén sem kevesebb a kulturális és szociális célra fordítható pénzösszeg, mint a múlt évben. Viszont a pénzzel nem mindig bánnak ésszerűen, célszerűen. Az ezzel való sáfárkodást is Jól meg kell tanulni, legalább úgy, mint a gazdálkodást: jusson, maradjon az év utolsó negyedére is; idősek karácsony előtti találkozója, Télapó-ünnepség, könyvajándék a szövetkezetből bevonult katonáknak stb. költségeinek a fedezésére. Ez megható tiszteletadás kicsinyeknek, fiataloknak, időseknek egyaránt. A járás szövetkezetei vezetőinek • jövőben is oda kell majd hatniuk, hogy a szociális-kulturális alap anyagi eszközeivel a lehető leggazdaságosabban bánjék az erre hivatott — tagság. A bizottság tagjai a vezetőséggel karöltve úgy munkálkodjanak, hogy maradéktalanul eleget tudjanak tenni a növekvő elvárásoknak. (t. 1.1 A szövetkezeti tagok munkaviszonyának állandósítása JOGTANÁCSADÖ Az üzemi étkeztetés jelentős szerepet játszik a szövetkezetek életében. Egyrészt tehermentesíti a mezőgazdaságban dolgozó nőket az időigényes házi munkák egy részétől, s Így lehetővé teszi számukra, hogy teljes mértékben bekapcsolódjanak a termelésbe, másrészt pedig a legfontosabb mezőgazdasági mnnkák idején biztosítja a meleg ételek felszolgálásét közvetlenül a munkahelyeken, a földeken. Így a szövetkezetek Időt és üzemanyagot takarítanak meg. Továbbá egészségügyi szempontból sem elhanyagolható a rendszeres táplálkozás kedvező hatása. Az üzemi étkeztetésnek a táplálkozás ésszerűsítésében is jelentős szerep van, a ez abban nyilvánul meg, hogy a hagyományos magas zsír- és szénhidráttartalmá ételeket fokozatosan könnyebb, fehérjedús ételekkel váltják fel, és nem biányoznak az étlapról a különféle zöldség- és gyümölcsfélék. Az étkeztetési kultúra színvonalának a növelését sem hanyagolhatjuk el. A nagyobb szövetkezetek étkezdéiben örömmel tapasztaljuk, hogy az ételek elkészítése és tálalása megfelel a korszerű követelményeknek; s az asztalokról nem hiányzik a friss virág, valamint a kancsó víz sem. A szövetkezetek üzemi étkeztetésében az utóbbi években kedvező minőségi és mennyiségi változások tapasztalhatók. Az egész évi étkeztetés ma 518 efsz-ben biztosított, s ez szlovákiai viszonylatban 81 százalékot Jelent. A többi szövetkezetben Idényjellegű az üzemi étkeztetés, vagy pedig a JEDNOTA fogyasztási szövetkezet szolgálatait veszik igénybe. A rendszeres napi étkeztetés az állandó munkaviszonyban lévő szövetkezeti dolgozók 28 százalékának biztosított, s emellett az üzemi étkezdék kapacitásának a kihasználása megközelítően 70 százalékos. Az üzemi étkeztetés szervezésében főleg az üzemeltetési, gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben, a más *ársadalmi szervezetekkel közösen felépített étkezdék üzemeltetésével, vela mint a vendéglátóüzemekben történő étkeztetéssel kapcsolatos kérdésekben a szövetkezetek a tavalyi év végéig a 25/1974. számú kormányrendelet, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1977. december 30. kelt 01-1652/1977. számú módosítása értelmében jártak el. / 1983. január 1-én lépett hatályba a kormány és a Szakszervezetek Központi Tanácsának 1982. október 14-én kelt rendelete a szövetkezetek üzemi étkeztetéséről, amelyet а МЁМ 1983. június 9-én a 01-625/1983. számú határozattal egészített ki. A minisztériumi határozatban többek között szerepel, hogy a szövetkezetek a távlati, az ötéves és éves tertés fejlesztésével, nem lehet sem nyereséges, sem pedig veszteséges. Az élelmiszerek beszerzéséhez a szükséges anyagiakat — az üzemi büfék dolgozóinak kiadásait kivéve — teljes mértékben a szövetkezet fedezi. A büfék alkalmazottainak anyagi befektetését a szövetkezet az áruforgalomból fedezi; hogyha a bevétel alacsony, akkor a különbséget a szövetkezet téríti meg. Az alapanyagokkal kapcsolatos kiadásokat, valamint a büfék árukészletét a szövetkezet az üzemi étkezdék és a büfék bevételéből fedezi. Abban az esetben, hogyha a szövetkezeti dolgozóknak a vendéglátóüzem biztosítja az étkeztetést, az ШММ a szövetkezetek üzemi étkstNoélNoD veikben rögzítik az üzemi étkeztetés tervezetét is. Legalább évente egyszer a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége járási bizottságai a járási mezőgazdasági igazgatóságokkal közösen elemzik a szövetkezetek gazdasági eredményeit és as üzemi étkeztetést illetően megteszik a szükséges Intézkedéseket. A szövetkezetek az étkeztetés színvonalának emelését és fejlesztését belefoglalják az éves személyzeti és szociális fejlesztési, valamint cselekvési tervükbe. A szövetkezeti üzemi étkeztetés formái az új kormányrendelet értelmében nem változnak. Továbbra is elsősorban a saját, illetve a közös étkezdék, vagy a más szövetkezetek, társadalmi szervezetek és vendéglátóüzemek biztosítják a dolgozók étkeztetését a megállapodások értelmében. Az efsz-ek kötelesek teljes mértékben kihasználni az étkezdék kapacitását. A saját dolgozóik mellett lehetővé tehetik más szervezetek, diákok, idénymunkások, nyugdíjasok, valamint a szövetkezeti dolgozók hozzátartozóinak az étkeztetését. A szövetkezetek évente kidolgozzák az üzemi étkeztetés költségvetését, amely a gazdálkodás és az ellenőrzés alapjául szolgál. A költségvetésnek összhangban kall lennie az étkeztaanyagbeszerzésl költségeket szintén a szövetkezet térfti. A kulturális és szociális alapból a szövetkezetek kedvezményt nyújthatnak a dolgozók, diákok, idénymunkások étkeztetéséhez, a délelőtti műszak idején 2 korona, a délutáni ás éjszakai műszakban 3,5B korona értékig. Továbbá' fontos az a határozat, amely lehetővé teszi, bogy indokolt esetben a szövetkezet a szociális bizottság javaslatára kedvezményes áron vagy pedig ingyenesen biztosíthatja az étkeztetést. Azoknak a szervezeteknek, amelyekkel a szövetkezet szerződést kötött, az előállítás költségeinek megfelelő árban biztosítja az étkeztetést. Abban az esetben, hogyha a dolgozók más társadalmi szervezetek létesítményeiben étkeznek, a szövetkezet a kiadásokat úgy fedezi, mint a saját üzemi étkeztetésében. Valamennyi szövetkezet kötelessége, hogy a jelenlegi üzemi étkeztetési szerződést összhangba bozza a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 01-621/1983. számú rendeletével, amely ez év júliusában lépett életbe, s fgy egyúttal érvényé! veszítette az ezzel kapcsolatos előző rendelet. (jp.) Szocialista társadalmunkban a mezőgazdaság, Csehszlovákia Kommunista Pártjának a vezetésével hatalmas fejlődésen ment ét, s népgazdaságunkban Jelentős helyet foglal el. Az eredményekben döntő szerepűk van az egységes földmflvesszövetkezeteknek, amelyek az Igényes termelési feladatok mellett egyre nagyobb figyelmet fordítanak a tagjaik szociális gondoskodására. Ennek egyik megnyilvánulási formája a szövetkezet által biztosított lakás, amellyel nemcsak a krónikus lakáshiányt enyhítik, hanem a tagság állandósítását Is kedvezően befolyásolják. A kiutalt lakás ellenértékéként a szövetkezetek gyakran kötnek a dolgozókkal ún. állandósítást megállapodást, amelynek értelmében a szövetkezeti tagok arra kötelezik magukat, hogy az efsz-ben maradnak a megállapodásban meg szabott Ideig, s nem. kérik a tagsági viszony felbontását. Ezzel kapcsolatban a gyakorlatban nehézségek merülnek fel, hogy az állandósításl megállapodásnak van-e jogi következménye. A mezőgazdasági szövetkezetek Jogszabályzatában nem szerepel a megállapodásnak ez a lehetősége, a másik oldalon viszont ennek megkötését sem ellenzi ^ szabályzat. Hasonlóan, mint azoknak a dolgozóknak az esetében, akik bizonyos feltételek mellett az állandó munkaviszonyt meghatározott Idejűre módosítják; a szövetkezeti tag, valamint a szövetkezet közötti megállapodás megkötését csak abban az esetben minősíthetjük e Jogszabályzatnak és a társadalmi kö vetelményeknek megfelelőnek, hogyha a szövetkezeti tag korlátozott Jogai arányos ellenértékkel egyenlítődnek ki. 4 A szövetkezeti Jogszabályzat ugyan nem tartalmaz a Munkatörvénykönyvvel egyenrangú határozatokat, amelyek értelmében érvénytelen az olyan megállapodás, amelyben az egyik fél előre lemond Jogairól, mégis abból kell kiindulnunk, hogy az említett elv Jogszabályzatunkban széles körben érvényesül. Ez annyit Jelent, hogy a szövetkezeti tag csak akkor mondhat le érvényesen Jogairól, hogyha ennek megfelelő Juttatásban részesül. Nincs okunk arra, hogy a Juttatás értékét más módon határozzuk meg mint a népgazdaság egyéb ágazataiban. Ebből adódik többek között az, hogy a minimálisan 10 évre szőlő megállapodás arányos ellenértéke a korszerű követelményeknek megfelelő lakás biztosítása. Abban az esetben, ha a dolgozónak nem korszerű vagy kisebb, a körülményeknek nem megfelelő lakást utalnak ki, ezzel arányosan rövidül a megállapodás lejártának az Időpontja. Hasonlóan, mint az a dolgozó, aki a Munkatörvénykönyv 51. cikkelye 1. bekezdésének értelmében bizonyos esetekben élhet valamennyi felmondási Indokkal, úgy a szövetkezeti tag sem mondhat le erről a Jogáról. A szövetkezet és a dolgozó által megkötött megállapodás tulajdonképpen csak azt tartalmazhatja, hogy a dolgozó a megszabott Időpont lejárta előtt nem kéri a tagsági viszony felbontását. Csak abban az esetben, ha szakképesítése nincs kellőképpen kihasználva, vagy pedig a fiatalkorú szövetkezeti tag szüleivel más lakhelyre költözik. A kilépést megindokló más eseteket sem zárhatjuk ki, mivel a szövetkezet és a dolgozó viszonyában történhetnek változások, amelyek nemcsak nézeteltéréseket Idézhetnének elő, hanem ellentétben Is állnának a társadalom érdekeivel, a szocialista együttélés törvényeivel vagy pedig a Jogszabályzattal. Ennek elkerülése érdekében a megállapodásokat úgy kellene megfogalmazni, hogy a szövetkezeti tag — aki egyúttal lakásbérlő Is — arra kötelezné magát, hogy meghatározott ideig a szövetkezetben marad, s az időpont kezdetét a lakás igénybevétele jelentené. A határidő lejártáig a dolgozó a szövetkezeti Jogszabályzat 122/1975. számú határozata 19., 21. és 22. paragrafusa szerint nem élhet kilépési jogával. Abban az esetben, hogyha a szövetkezeti tag a határidó lejárta előtt kiköltözik a kiutalt lakásból, érvénytelennek minősíthető a megállapodás. Ezért szükséges, hogy a két fél előzőleg úgy egyezzen meg, hogy az Imént említett esetben a szövetkezet helyt adjon a tagsági viszony felbontási kérelmének a 20. paragrafusban tárgyalt módosítások értelmében._ A szövetkezeti tagság állandósításának a fentebb vázolt módszere összhangban van a Szövetségi Mezőgazdásági és Élelmezésügyi Minisztérium Jogi bizottságának az álláspontjával JUür. Dušan Bernátb
