Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-11-26 / 47. szám
2 .SZABAD FÖLDMŰVES 1983. november 26. Kijutni a bűvös körből Megbonthatatlan barátság (Folytatás az 1. oldalról) Súlypontos tennivalókra tereli a figyelmet az abrakfelhasználús és a hasznossági mutatók alakulása közötti párhuzam is. Következésképpen mindenki tisztában van azzal, hogy a — több esetben importból származó — drága fehérjékből többet használunk fel, mint amennyi példának okáért a broiler előállításához, a kocatartáshoz vagy akár a tejtermeléshez kellene. Bizonyított tények ezek — a cselekedet eddig mégis elmaradt. Sorolni lehetne azokat a bizonyítékokat, amelyekből kitűnik, hogy a fejlett állattenyésztés számos feltételével rendelkezünk, gyakran viszont éppen a takarmánygazdálkodásunk alacsony színvonala miatt nem bontakozhatnak ki a nagy anyagi áldozatok árán hozott befektetések. Való igaz: takarmánygazdálkodásunk mércéje nemcsak az élenjáró európai országokhoz, hanem saját lehetőségeinkhez képest is meglehetősen alacsony. Takarmánygazdálkodásunk legsarkalatosabb problémája talán az, hogy az abraktakarmányokat nem a rendeltetésük szerint, nem célszerűen használjuk fel. Ennek kapcsán úgy gondoljuk, hogy jogosan tesszük fel a kérdést: a tebenek hozam- és laktációs fokozat szerinti csoportos takarmányozását vajon hány gazdaságban alkalmazzák? Gyakorlatilag azokkal az állatfajokkal is mértéken túl sok abrakot etetünk, amelyeknek élettani sajátosságaik miatt, erre egyszerűen nincs szükségük — tehát pazarolunk. E megállapítást bizonyltja, hogy néhány gazdaságban a kérődzők energia- és fehérjeszükségietüknek a háromnegyedét tömegtakarmányokbél, negyedét pedig abrakfélékből kapják. Persze nem lehet mindenütt azonos mértékben csökkenteni az abrakot, és növelni a tömegtakarmány menynyiségét. Helyesebb úgy fogalmazni, hogy a szarvasmarha-tenyésztésben elsősorban jó minőségű tömegtakarmányra és az eddiginél sokkal több melléktermékre kell alapozni. A kukoricaszár, a leveles répafej, a nyers répaszelet takarmányozási célokra való felhasználásában a szarvasmarha- és a juhtenyésztés, valamint a növendékállat-tartás igen nagy tartalékai, lehetőségei rejtőznek. A takarmányok pótlásának nagyon fontos forrása a szesz-, a sör-, a keményftőipar, de ide sorolhatók az üzemi konyhák, a kórházak, a vágóhidak, a tej- és baromfifeldolgozó üzemek stb. Az aszály következtében szálas takarmányokból is kevesebbet takarítottunk be az idén. Pótlásokra a szalmát kell hasznosítanunk. Szakítanunk kell azzal a korábban elterjedt hiedelemmel, hogy a szalma nem alkalmas takarmányozásra, mivel nem tartalmaz biológiailag aktív anyagokat. Tudományosan bizonyított tény, hogy a kérődzők ballasztanyag-szükségletének kielégítésére a takarmánynak kb. 20 százalékos nyers rostot kell tartalmaznia, amire a szalma is megfelel. Más kérdés, hogy különböző feltárási eljárásokkal a szalmacellulózt a bendőbaktériumok számára feldolgozhatóvá kell tenni. Az ehhez szükséges technológiák és változataik a szakemberek számára ismertek. A szemes takarmányok takarékos felhasználásának tennivalói minden mezőgazdasági szakember előtt ismertek. A szükséglet határértékének megállapításával egyidejűleg minden mezőgazdasági nagyüzemnél olyan formában kell kidolgozni az intézkedéseket, hogy az állati termékek felvásárlásában a szemes takarmány felhasználásának csökkentése a tervfeladatok teljesítésében ne okozzon zavarokat. A főbb intézkedések természetesen további tennivalókat vonnak maguk után, vagyis havonta rendszeresen kell értékelni a szemes takarmányok felhasználását, a termelés egységére való felhasználást, valamint a normatívák betartását. Napjainkban többen mondogatok, hogy az aszály okozta kényszerű lépésváltás hirtelen jött. Pedig dehogyis jött hirtelent Már évek óta sugallják az életünket irányitó párthatározatok: „Minőségi változást kell elérni a tömegtakarmányok termesztésében, valamint a rét- és a legelőgazdálkodásban. A fehérjebázis bővítése a pillangós növények, különösen a lucerna vetésterületének és hozamának növelését indokolja. A takarmányok minőségének megóvásával, a betakarítás, a tartósítás és a felhasználás technológiájának fejlesztésével számottevő terület szabadítható fel más mezőgazdasági kultúrák termesztésére... Általános feladat a tenyés~?és színvonalának emelése, az állatfajok teljesítményének növelése, a takarmányhasznosítás — különösen a fehérjefelhasználás — javítása...“ A takarmánygazdálkodásban szükséges lépésváltásra körülményeink alapos elemzése késztet bennünket. Nem utolsósorban az a felismerés, hogy csak az elkerülhetetlen lépésváltással tudjuk megtartani, gyarapítani azt, amit eddig teremtettünk. A legkülönbözőbb helyeken, a legkülönbözőbb emberekkel való beszélgetéseknél az is kiderül, hogy a többség tudja: miről van szó. CSIBA LÁSZLÓ Adunaszerdahelyi (Dun. Streda) járás mezőgazdasági üzemeiben tevékenykedő CSSZBSZ- alapszervezetek méltóképpen veszik ki részüket az Idei barátsági hónap megünnepléséből. A legtöbb mezőgazdasági üzemben már megalakultak az üzemi alapszervezetek, amelyek tagsága, eszmei-politikai küldetése mellett aktivan veszi ki részét a termelési feladatok teljesítéséből is. Örvendetes, hogy a szervezetekben megkülönböztetett figyelmet fordítanak a fiatalok eszmei-politikai nevelésére. Céljuk az, bogy a fiatalok reális képet nyerjenek a NOSZF történelmet formáló szerepéről, a Szovjetunió politikai, gazdasági és kulturális sikereiről, jobban és közelebbről megismerkedjenek a szovjet emberek életével. E célból az őszi hónapokban az SZFSZ Járási bizottsága a CSSZBSZ-el együttműködve több csoportot küldött a Szovjetunióba, akik között szép számban vannak fiatalok is. A barátsági hónapban élménybeszámolókat tartanak a látottakról és tapasztalataikról. A Jelenlegi nemzetközi helyzetre való tekintettel nagy súlyt helyeznek a Szovjetunió békepolltlkájának népszerűsítésére. Több mezőgazdasági üzemben békenagygyüléseket szerveztek, melyeken elítélték az USA és a NATO agresszív politikáját, támogatásukról biztosították a Szovjetunió békejavaslatalt, valamint a szovjet és a csehszlovák kormány nyilatkozatát. A szocialista hazaflság és a proletár nemzetköziség elválaszthatatlan egymástól. Ma már minden gondolkodó ember látja, ki áll a béke, a ha© Bratislavában kétnapos szemináriumot tartottak a szlovákiai könnyűvegyipari termelés fejlesztésének meggyorsításáról. A résztvevők értékelték a CSKP XVI. és az SZLKP legutóbbi kongresszusán, valamint a CSKP KB és az SZLKP KB ülésein és az Elnökség tanácskozásain ezzel kapcsolatban elfogadott határozatok teljesítését. A szemináriumon részt vett és beszédet mondott Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára. © Bratislavában az SZLKP KB és a szlovák kormány képviselői kétnapos ülést tartottak, amelyen értékelték, hogyan teljesítették a XVI. pártkongresszuson, valamint a CSKP KB 6. és az SZLKP KB ezt követő ülésén a nemzeti bizottságok tevékenységével kapcsolatban elfogadott határozatokat és kitűzték a következő időszak feladatait. ladés szolgálatában és ki annak legfőbb védelmezője. Ennek megfelelően a nevelő mánkéban konkrét formában mutatják be a Szovjetunió és a szovjet emberek tántoríthatatlan békeszeretetét, hazájuk felvirágoztatása érdekében kifejtett becsületes munkáját. Nagy súlyt helyeznek a szovjet termelési tapasztalatok és haladó munkamódszerek propagálására. A járás sajátos helyzetéből kiindulva elsősorban a mezőgazdaságra összpontosítanak, hiszen nem véletlen, hogy éppen a nagy hozamú szovjet- gabonafajták termesztése eredményeként kapták meg a Köztársasági Érdemrendet. Eredményesen ' fejlődnek azok a kapcsolatok, melyeket a járás mezőgazdasági üzemei tartanak fenn a szovjet kutatóintézetekkel, mezőgazdasági üzemekkel és intézményekkel. A járás élelmiszeripari létesítményeiben alkotóén használják fel a szovjet munkamódszereket. A Mllex nagymegyeri (Calovo) üzemében és a Nyugat-szlovákiai Baromfifeldolgozó Üzemek dunaszerdahelyl részlegén már évek óta bevált a Baszov-féle minőségellenőrzési rendszer alkalmazása. Valamennyi mezőgazdasági üzemben előtérbe helyezik -a tudományosműszaki fejlesztés rugalmas bevezetését a gyakorlatba. A barátsági hónapban „A Szovjetunió sikerei a tudományos-műszaki fejlesztésben“ címmel előadások hangzottak el az alapszervezetekben, melyekben rámutat© Bratislavában megtartotta 5. kibővített ülését a Szlovákiai Újságírók Szövetségének Központi Bizottsága. A tanácskozáson többek között részt vett Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára és Ján Skoda, az SZLKP KB osztályvezetője. A résztvevők azokkal a feladatokkal foglalkoztak, amelyek a CSKP KB 8. és az SZLKP KB legutóbbi ülésén a tudományos és műszaki eredmények gyors gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban elfogadott hatá-| rozatokból az újságírásra és az újságírók szervezetére hárulnak. Az ülés vitájának végén Jozef Lenárt is felszólalt. © Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök megtekintette a prágai Nemzeti Színház felújított történelmi épületét és az Üj Színpadot. © A prágai Nemzeti Színház történelmi épületében ünnepi gyűlést tartottak a színház újjáépítésében részt vett szervezetek és kollektívák képviselői, a Nemzeti Színház tagjai és dolgozói. tak együttműködésünk , eredményeire és további lehetőségeire. A változalos rendezvénysorozatból nem hiányoztak a különböző vetélkedők, versenyek és kulturális akciók sem. Már hagyományosan sor kerül a járásban tevékenykedő, a Csehszlovák—Szovjet Barátság nevet viselő szocialista brigádok vetélkedőjére. Már ennyiből is látható, hogy a CSSZBSZ-alapszervezetek valóban példásan működnek a dunaszerdahelyl járás mezőgazdasági üzemeiben. Tagjaik tömegesen kapcsolódnak be a szocialista brigádok, komplex racionalizációs brigádok, az újítók és a feltalálók népes táborába, de becsületesen teljesítik azokat a kötelezettségvállalásokat Is, melyeket a hetedik ötéves terv harmadik éve feladatainak teljesítése érdekében tettek. Többen látogatnak orosz nyelvtanfolyamokat. A járás mezőgazdasági dolgozói mindennapos aktív munkájukkal és tervfeladataik maradéktalan teljesítésével ünnepük az idei csehszlovák— szovjet barátsági hónapot. Tudatosították, hogy a nagyüzemi mezőgazdasági termelésben elért sikereik egyben a szocializmus, a béke és haladás sikerei is, amelyekért vállvetve küzdünk a baráti szovjet néppel. SVINGER ISTVÁN MEGHIVÖ December első fele általában a karácsonyi vásárlási láz Időszaka. A vásárlással kapcsolatos gondok enyhítéséhez a brnől, Immár 7. alkalommal megrendezendő karácsonyi vásár Is hozzájárul, amelyet a kiállítási térség D-pavilonjában rendeznek meg december 2-től 11-ig. A karácsonyi vásár megrendezésének célja nemcsak az, hogy egy fedél alá sűrítse a termékek széles választékát, hanem főleg az, hogy a helyi gazdálkodási vállalatok és az Ipari szövetkezetek termékeivel gazdagítsa a kínálatot. Előreláthatólag hazánk öszszes tájáról képviseltetik magukat a helyi gazdálkodási vállalatok és az ipari szövetkezetek, valamint egyéb kereskedelmi szervezetek. A vásár naponta 9 órától 18 óráig várja az érdeklődőket; a belépés ingyenes. (—blm) > ♦> ♦> ♦> *1* ♦> ♦> ❖ ♦> ❖ ♦> ♦> ♦> ♦> ❖ ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦}♦ *!♦ ♦> ♦> ♦> •> ♦> ♦$* «$♦ ♦♦♦ ♦> ♦> »> ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ «$♦ *;♦ ♦> ♦♦♦ ♦♦♦ ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> «> ♦> ♦> »> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> *!♦ ♦> ♦> •$ Arozsnyéi (Rožňava) járási pártbizottság az utóbbi hónapokban aktívan és eredményesen foglalkozik a párthatározatok mielőbbi megvalósításával. Főleg a mezőgazdaság idei gyenge eredményeit elemzik bíráló igényességgel, s mindent megtesznek az alapvető hibák és hiányosságok eltávolítása, felszámolása érdekében. Sorozatos intézkedéseket léptettek érvénybe, új rendszabályokat hoztak, növelték, a felelősségrevonást és magasabb szintre emelték a határozatok teljesítésének ellenőrzését. A közelmúltban a mezőgazdasági üzemek elnökeinek, igazgatóinak és ágazatvezetőinek részvételével járási aktlvaértekezletet tartottak, amelyen a mezőgazdaság tervszerű Irányítási rendszerét tökéletesítő Intézkedésekkel, a tudományosműszaki vívmányok gyakorlati érvényesítésének meggyorsításával, valamint az áj gazdasági Ösztönzők előkészítésével kapcsolatos kérdésekkel foglalkoztak. A tanácskozás vitaindító előadásában dr. L ó r i n o l Gyula, a járási pártbizottság mezőgazdasági titkára elsősorban a rejtett tartalékokról és a hiányosságokról beszélt. Hangsúlyozta: az utóbbi két esztendő eredményei a mezőgazdasági termelésben azt igazolták, bogy a népgazdaság tervszerű irányítást rendszerét tökéletesítő intézkedések mindeddig nem mozdították elő kellően azt, hogy в tudományos-műszaki haladás áthassa a gazdasági folyamatok irányításának egész mechanizmusát. Az elért eredmények helyi jellegűek voltak. A tudományos-technikai ismereteket éppen a lemaradozó mezőgazdasági üzemek nem hasznosították kellő mértékben. Nem történt minőségi változás a termelésben, az adásvételi kapcsolatok átértékelésében, sem pedig a szervezésben és gazdaságirányításban. Éppen ezért szükséges, hogy a szavakat mindig a tettek kövessék. Az Ígéretek pedig ne maradjanak üres szólamok. Pártos hozzáállással és gyorsan kell alkalmazni a tudományos-műszaki haladás eredményeit a gyakorlatban. Az értekezleten felszólalt Marián K u d 1 e |, az SZLKP KB lektora is részletesen, konkrétan beszélt azokról a fontos és Igényes feladatokról, amelyeket meg kell valósítani az élelmiszer-önellátás fokozatos elérése érdekében. Kulcsfontosságú szerepet tulajdonított a tudományos-műszaki fejlesztésnek, főleg a talaj termőképességének növelésében, a termőföld maximális kihasználásában, az egyes technológiai és termesztési eljárások komplex megoldásában, a lemaradozó gazdaságok irányításában, az új állatfajták nemesítésében, a tömegtakarmányok intenzív és gazdaságos termesztésében. Tanácsokat adott a géppark energiatakarékos üzemeltetésére, az élelmiszeripari hulladékok és melléktermékek felhasználására. Kiemelte, hogy a népgazdaság ’ tervszerű irányítási rendszerét tökéletesítő intézkedések eredménye valóra váltásához á] technológiára, szemléletváltásra ás felelősségvállalásra van szükség. A vita keretében fán Gallo elvtárs, a járási pártbizottság vezető titkára kommunista nyíltsággal és névre szőlő bírálattal elemezte a járás mezőgazdasági üzemeinek gazdálkodását: — A gyenge eredméyek úgynevezett „megmagyarázásának“ véget kell vetni. A panaszkodásnak, a felelősség másra, vagy objektív okokra való hárításának úgyszintén. Ehelyett a kihasználatlan lehetőségek állandó keresésére, a feladatok Idejében történő teljesítésére kell törekedni. A kritika és az önkritika, valamint a felelősségérzet váljék gyakorlati alapelvvé. A technológiai fegyelem betartása minden mezőgazdász számára legyen kötelesség. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy pazarlóan gazdálkodjunk, termeljünk. Csak egy példát említek: termőföldjeink humuszban szegények. Az almozás nélküli tartástechnológia következtében kevés az istállétrégya. Lehetőségeink viszont ennek pótlására adottak. A felismerés IgémreseblN», napúi felelősséggel nem elég, cselekedni is kell. Az elmondottak szükségszerűvé teszik a szakemberek és a mezőgazdasági dolgozók felelősségtudatának növelését. A járási mezőgazdasági igazgatóság vezetője, Peter Dobrota agrármérnök azokról a feladatokról és intézkedésekről szélt, amelyek megvalésftésa a gazdaságokban már részben folyamatban van: Megerősítjük és elmélyítjük az önálló elszámolási rendszeren alapuló gazdálkodást. Az idei gyenge eredmények — a bruttó mezőgazdasági termelést várhatóan csak 91 százalékra teljesítjük — a jövőben lelkiismeretesebb, odaadóbb, felelősségteljesebb munkára köteleznek és ösztönöznek bennünket. A járás mezőgazdasági üzemel közül csak a Gemerská Poluma-1, a goéaltovói és a vlacbovúi szövetkezetben sikerült számottevően fejleszteni a növénytermesztést. A 7. ötéves tervidőszak első bárom évében 8900 tonnával maradtunk adósak a szemesek termelésében, amelyet a hátralevő két esztendőben többek között az áj kukorica- és bázafajták nagyobb arányú termesztésével akarjuk behozni. A burgonyaprogramot is csak nyolcvan százalékra teljesítettük. A jelenlegi tervidőszak hátralevőd éveiben a növénytermesztés intenzív fejlesztése érdekében meggyorsítjuk a mezei trágyatelepek, a silőgödrök és a mezei utak kiépítését. Az állandó gyepterületek kihasználását egy korszerű, szakmai szempontból is jelentős rét- és legelőgazdálkodási módszer érvényesítésével kíván juk elősegíteni. Szolgáljanak tanulságként az idei takarmánygondok, amikor is egy számos állatra átlagosan csak 2,5 tonna szénaértékben számított tömegtakarmányt biztosítottunk a téli etetésre. Takarmányellátás szempontjából kritikus a helyzet a hosszúszői (Dlbá Vés) szövetkezetben, ahol mindössze 1,94 tonna tömegtakarmány jut egy számos állatra. Fokozottabb szaktanácsadással és ellenőrzéssel a jövő évben növelnünk kell a gépek és öntözőberendezések kihasználását. Eddigi tapasztalataink azt diktálják, hogy a járás mezőgazdasági dolgozóinak anyagi ösztönzése módosításra szorul. ján L e h o c k ý agrármérnök, a Jelsavai Állami Gazdaság igazgatója az újítómozgalom fejlesztéséről, a gépsorok kialakikításáről és ésszerű kihasználásáról, az öntözőberendezések kiépítésének szükségszerűségéről és a termelési rendszerek bevezetésének fontosságáról szólt. Az irányt szabó és a feladatokat meghatározó tanácskozás dr. Lőrincz Gyula vitaösszefoglalójával ért véget, amelyben hangsúlyozta: — Legfontosabb feladataink egyike a munkaszervezés színvonalának emelése. A problémák kendőzése, takargatása nem old meg semmit. A dolgos hétköznapokon kell bizonyítanunk, s küzdenünk a felelőtlen munkavégzés, s a közvetlen irányítás lazaságai ellen. A személyes példamutatást és feladatvégrehajtást a kommunisták erkölcsi értékmutatójává kell tennünk. Harcot kell folytatnunk az áltakarékosság gyakorlati megnyilvánulásai ellen. A műtrágyával például nem úgy kell takarékoskodnunk, hogy nem szúrjuk ki azt a rétekre és a legelőkre; üzemanyagot nem ágy kell megtakarítanunk, hogy nem üzemeltetjük a gépeket. Az állattenyésztés indokolatlanul alacsony hasznossági mutatóit csupán elegendő és jó minőségű takarmányai, s az állattenyésztési dolgozók felelősségteljesebb hozzáállásával növelhetjük. A technológiai fegyelem betartásában hihetetlenül nagy hiányosságokat kell felszámolnunk ahhoz, hogy előbbre léphessünk. A jelenlegi ötéves tervidőszak végére például járási átlagban hétszáz literrel kell növelnünk a tehenenként! fejési átlagot. Ez óriási feladatokat és munkát ré valamennyiünkre. Kerületünk 238 mezőgazdasági üzemének harminc leggyengébbb tejtermelő gazdasága közül hat a mi járásunkban van. A Hosszúszói Efsz-ben például 5,18 liter az egy tehénre jutó napi tejtermelés. Az állattenyésztésben kullogék elszomorító eredményei leginkább az emberi tényezőkre vezethetők vissza. Az utóbbiakkal magyarázható az is, hogy a járás néhány gazdaságában csak „papíron“ végezték el az istállótrágyázást. Szólnunk kell a termelési költségekről is, melyek járásunkban indokolatlanul nagyok, s a bérköltségek magas szintje ugyancsak elgondolkoztató. Összegezve elmondhatjuk, hogy az eddiginél sokkal színvonalasabb irányító-szervező és kádermukára van szükség ahhoz, hogy az egyre igényesebbé váló feladatokat — a tudományosműszaki haladás legújabbb vívmányainak gyakorlati felhasználásával, a népgazdaság tervszerű irányítási rendszerét töké létesítő intézkedések alkalmazásával — a rozsnyói járásban is sikeresn megoldják. KORCSMÄROS LÄSZLÖ
