Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-11-26 / 47. szám
AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI és élelmezésügyi minisztériumának hetilapja ___________ •- _________________________________________________________________________ ■ • • _________;______• 1983. november 26. * 47. szám if XXXIV évfolyam * Ara 1,— КС* AJigha van még agy Olyan ágazata a mezőgazdaságnak, amelynek a fejlesztése, de akár csak a fenntartása Is annyi körültekintő gondot, előrelátást, annyi tényező hosszabb távú, éveket meghaladó összehangolását, figyelemmel kiséréséi kívánja a gazdaságvezetéstől, mint az állattenyésztés. Közismert, hogy az ágazat jellemzője a hosszé eiklusidő, ami előrelátást, tervszerűséget kíván. De jellemzője ennek az ágazatnak az is, hogy olyan a takarmányigénye, emely osak üzemi takarmánybázisra épülhet, szoros összefüggésben az ott meglevő növénytermesztési lehetőségekkel. Az idei aszályos nyár az egész növénytermelésre, s ezen belül a takarmánytermelésre Is rányomta bélyegét. Szemes- és szálas takarmányokból jöval kevesebb termett a tervezettnél. A feszes takarmánymérleg arra figyelmeztet, hogy az idén meg kell találnunk a kivezető ntat abböl a bűvös körből, amelyen belül a szarvasmarha takarmányozását eddig jobbára az abrakra alapoztok. A mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium Intézkedési tervet dolgozott ki e takarmánygondok áthidalása érdekében, s ennek intézkedéseit lebontották a kerületekre, járásokra és az egyes mezőgazdasági üzemekre. A részben behozatalból származó szemes takarmányokból a szükséglet 88.5 százalékra fedezve van. E mennyiségnek — a múltban előforduló ügyeskedések, spekulációk, áltakarékoskodások, s a fekete alapok mellőzésével, illetve felhasználása nélkül — elegendőnek kell lennie az őj termésig. Az Idén tehát új tartalommal kerül előtérbe az a régi igazság, hogy az állattenyésztés, s ezen belül в szarvasmarha-tenyésztés ott megy vendben, ahol a gazdaság vezetőinek, irányítóinak és az ott dolgozóknak is szívügye. Végre tudomásul kell vennünk azt az alaptételt, bogy az állattenyésztés olyan ágazat, amit nem lehet mellékesen kezelni, és nem lehet sem egy-, sem kéthavi Intenzív munkával megalapozni. Ez mindennapos és folyamatos, intensiv munkát kiván, különben valóban csak pazarló takarmányfelhasználást és veszteséget terem. A bűvös körből való kiszabadulás természetesen lépésváltást igényel, emely az együtt menetelés elsajátításának egyik nélkülözhetetlen mozzanata. A gyarkorlat sajnos azt igazolja, hogy egyáltalán nem könnyű lépési tartani, együtt lépni. Már csak azért sem, mert a kisebb kollektívában ngyanúgy, mint a mezőgazdasági nagyüzemek országos közösségében szép számmal akadnak olyan knllogők, akik nehezen veszik fal a lépést, vagyis a kor parancsszavának megfelelő ritmust. A leginkább objektív problémákra panaszkodók a többséggel együtt mozdulók sarkára lépnek, s bizony lépést kell — kellene váltaniuk ahhoz, hogy ne zavarják, ne akadályozzák, ne hátráltassák a többiek előrehaladásál. A lépésváltás tulajdonképpen egyszerű mozdulat Sokak számára sajnos mégsem tetszik egyszerűnek. Talán most olyanok a körülmények, hogy a lépésváltás elkerülhetetlen, ha a céloknak megfelelően biztosan, megfontoltan akarunk haladni. A lépésváltást előszűr a felfogásukban, a gondolkodásmódunkban kell végrehajtani, bogy igasán belássuk a szükségességét. így lessünk képesek as értelmes cselekvésre, a szükséges igazodásra. Állattenyésztésünkben világot, egyszerű érvek bizonyítják a lépésváltás szükségességét. Számot kérdés szorul e tekintetben tisztázásra, de ez egyértelmű, begy a meglevő állományra kell ésszerűbben, céltodatosabban alapozni. Az utóbbiakat azért hangsúlyozzuk, mert az állattenyésztés egyes ágazataiban nagyok a szóródások. Vegyük például alapul az általában jónak mondható baromfitenyésztést és a kedvezőtlenül alakuló sertés- és szarvasmarha-tenyésztési eredményeket, de hasonlóan nagy az egyes ágazatokon belüli szóródás Is. Itt elegendő, ha a szarvasmarha-tenyésztésen belül a 2300 literes vagy ex 5000 literes tejtermelési színvonalat állítjuk szembe. A fentiekben vázolt gondok és tennivalók lényegében két irányúak: egyrészt az állatállomány biolúgial sajátosságait kell az eddigieknél sokkal célszerűbben kihasználni; másrészt a meglevő takarmánybázisunk adta lehetőségeket kell a lehető leggazdaságosabban, a legésszerűbben, s leghatékonyabban kamatoztatni. Biológiai háttér ez állattenyésztésben a meglevő termelőállomány. Ezt kell teljes mértékben hasznosítani, a ha a szükség ágy kívánja, reguláin!. Elsősorban a sertéstenyésztésben ismeretes a túlméretezett állomány problémája. A biológiai háttér hatékony kihasználása érdekében meg kell oldani a született szaporulat veszteségmentes felnevelését. Az utóbbit azért hangsúlyozzuk, mert néhány gazdaságunkban indokolatlanul nagy a borjú-; Illetve a malacelhullás. Ha ehhez honátesszük, hogy az üszők első ellése gyakran még mindig a 30. hőnap után következik be ét a két ellés közötti idő több gazdaságunkban 500 nap körül van, akkor láthatjuk, hogy az állománykihasználás hatékonysága több gazdaságunkban kritikán alnli. Ez éppúgy felveti a mezőgazdasági szakemberek és as állattenyésztési dolgozók felelősségét, mint a hasznossági mutatók alakulása. Frontáttörésnek keli bekövetkeznie ax álllategésxségügyben Is. Az állattenyésztés hatékonyságának és a termékek minőségének |avitása folyamatában as állategészségügy helyzete még mindig gyenge láncszem. Ennek sorén tudatosítani kellene, hogy в fertőző és egyéb betegségek felszámolásának megszervezése elsősorban állatorvosi feladat. A legnagyobb tartalék azonban a betegségeket megelőző Intézkedésekben és a normális állategészségügyi viszonyok megteremtésében van. A termelés szempontjából azokat az állattfpusokat kell előnyben részesíteni. amelyek jól alkalmazkodnak természeti és közgazdasági adottságainkhoz, amelyeknek nagy a boxama és jő a ssaporasága, amelyek gazdaeégosan használják tel a termeléshez szükséges ráfordításokat, s amelyek minőségi termékeket szolgáltatnak. Ugyanakkor törvényszerűen meg kell kezdeni в takarmányt nem megfelelően értékesítő állatok kiselejtezését A takarmányozás terén elérkezett az Ideje annak, hogy e szécséplésbe torkolló kérdéseket tisztázzuk, s tenni kell annak érdekében, hogy a meglevő, ismert érdemi megoldások elterjesztése, alkalmazása gyorsabb legyen. A lépésváltás utáni előrelépés tehát nem halogatható tovább. Már csak azért sem, meri se szeri, se száma azoknak a példáknak, amelyek bizonyltjuk. hogy megfelelő erkölcsi és szellemi erőbevetéssel a korábban kimozdithatatlannak hitt ágazatokban is előbbre lehet lépni. Ezeket a jó példákat hasznosítva kell most már a takarmánygazdálkodásban is gyökeres fordulatot elérni. A továbbhaladáshoz mindenekelőtt az akadályokat kell látni — főleg leküzdeni. A szóban forgó minisztériumi intézkedés ezeket is határozottan körvonalazza. A szakmai felkészültség, hozzáértés hiánya és a szemléletbeli hiányosságok nehezítik mindenekelőtt a kibontakozását. de semmivel sem magyarázható az, hogy sok helyen idegenkednek az új. tudományos ismeretek befogadásától, s aligha menthető az a „szemlélet“, amelyik ellene hat a fejlett takarmányozási Ismeretek meghonosításának. A technológiai fegyelem lazaságai, a tárgyi és technikai feltételek hiányosságai Is gyakran szerepelnek a továbblépést gátlő okok között. . . CSIBA LÄS3L0 (Folytatás a 2. oldalon) A genetikai képességek növelése a szarvasmarha-tenyésztésben Is jó úton halad. A lehetőségek kihasználása azonban csak akkor áll módunkban, ha takarékos takarmányozás mellett is tartani tudjuk az elért hasznossági mutatókat őNoWNW»W*A6KSBi • Maximális kukoricaszárhasznositás • Kisebb répabozara, magasabb cukortartalom 9 A szántó 15 százalékán lucernát! (1 Mire képes a Guzal Kara? 9 Hűtőtéroló építése a láthatáron 9 Lám, milyen la ez a természet? Az egyik „kezével“ simogat, a másikkal meg pofoz. Hát nem „arculiitése" a szőgyéni (Svodín) Csehszlovák-Szíria! Barátság szövetkezetnek az, amit Fakos Kornélia mérnök, főüzemgazdász mondott, mindjárt a beszélgetésünk legelején? Az, hogy kukoricából, amit 1450 hektáron termesztettek az Idén, tizenöt év átlagában a legkisebb hozamátlaggal kellett beérniük. Holo'tt, minden lehetőt megtettek a bö termés elérése érdekében, kezdve a jó fajtamegválasztástől, az agrotechnikai követelmények megtartásán, a jó vegyszerezésen, a hektáronkénti Jó növényegyedszámon és szakszerű növényápoláson fit egészen a betakarításig ... Említést érdemlő, hogy például ezer hektárnyi termőterületen a Pionír hibridek domináltak, a többi meg az Eszéki 247-es és az Eszéki 407-es jugoszláv, valamint magyar és hazai hibrid volt. Nos, az összes kukoricaterületről hektáronként 4,58 tonnányit tudtak csupán betakarítani, míg más években egy tonnával többet, hozzávetőlegesen számítva. Az utóbbi tíz év hozamátlaga 5,7 tonna volt hektáronként. Érdekes és fölöttébb figyelemreméltó tapasztalatokat szereztek, ami a hazai TA 480-L fajtát illett. Ezt körülbelül 75 hektárnyi területen termesztették. Mivel a beltartalml értéke az Összes termesztett fajták közül a legjobbnak bizonyult, éppen magas lizlntartalma miatt, a beiakarítását Illetve tárolását a CCM-rendszer szerint végezték. Az összes Ily módon tárolt kukoricájuk az Idén 310 hektáron termett. Nagyon kifizetődő a saját célra történő feltakarmányozésa, hiszen az említett kukorlcafajta fehérjetartalma jóval meghaladta a 12 százalékot. ; Puskás Lajos agrármérnök, növénytermesztési főágazatvezetó úgy vélekedett, hogy a Jövő éveket Illetően a magas llzintartalmú kukortcafajtákat termesztik majd, gazdaságon belüli hasznosításra, a CCM-rendszerű tárolást részesítve előnyben. A szövetkezet illetékes szakemberei általában elégedettek a Trnava! Kukoricatermesztési Kutatóintézettel való együttműködéssel, mivel az Intézet tudományos munkatársaitól hasznosítható szaktanácsokat kapnak. Ezen túlmenően a hibridek kiválasztásához és beszerzéséhez Is nagy segítséget nyújtanak. Amellett még előnyben részesülnek, ami a vegyszerellátást Illeti, mivel a kukoricatermesztési rendszer túrsüzemekónt szerepelnek. A szakszerű, pontos, megbízható vetéshez egy Pneumasen és két Monair vetőgéppel is rendelkeznek. Két dolgot még feltétlenül meg kell emttenl: a már jelzett hozamátlagot öntözés nélkül érték el; az Idei évjárat rácáfolt a hektáronkénti növényegyedszám feltétlen megtartáséra. Ahol ritkábbra sikerült a kukorica — tekintettel a hosszan tartó kegyetlen aszályra —, ott bőségesebb kukoricatermést tarakarították be. A józan paraszti észjárás úgymond diadalmaskodott — a Kevesebb növény-Őszutói mérlegelés egyeditek több talajnedvesség és tápanyag jutott. A kukorica idei csökkent hozamátlaga, Illetve a terméskiesés nem csupán e bruttótermelést nyirbálta meg igen számottevően (mintegy 5,5 millió koronával), hanem a takarmányellátást Is érzékenyen sújtja. Hiszen a szövetkezet tömegtakarményből csak 85 százalékra ellátott... Ehhez jjersze hozzájárult az Is, hogy sem a silókukoricából, sem a lucernából, sem pedig a cukorrépá ból a szövekezet nem érte el a tervezett hozamátlagot. A kedves olvasó erre azt felelheti: hát miért nem öntöztek? Nos, ráhtbázl Mert, nincsenek meg hozzá az adottságok. Híján a vízforrásoknak, nyáridőben még a közös állatállomány vízellátása is körülményes. Tették tehát azt, amtt a jőzen ész diktált. A szántó 30 százalékán (1450 haj termesztett kukoricaszárat lesilózták. Répaszelettel, répafejjel, takarmányrépával, bab- és maglucernasza Imával elegyítve, sós vagy mélaszos vízzel locsolva. Ily módon ez állatállomány körülbelül 3500 tonna siló-, Illetve takarmánytöbblethez Jut, ha nem Is valami nagyon jó mlnöségühöz. Leleményességük a kukorlcaszárbetakarltást Illetően dicséretrre méltó. Mármint é gépi szakembereké, szerelőké, akik a betakarításnál új megoldáshoz folyamodtak. A szárvágógépek aljazatára rotációs adaptert szereltek, ami nagyon jól megfelelt a célnak, az elképzelésüknek. A gépek után maradt széles, felaprózott szárrendeket aztán Horal-kocslkkal összegyűjtötték, majd a silótelepre szállították. Mint már az előbbiekben utaltunk rá, cukorrépából sem érték el a tervezett hozamátlagot. Így azután a szűkösebb répatermésnek a takarmánykészlet Is kárát látja- Am a répa cukortartalma fölöttébb magas, 18,5 százalék körüli vo^t, A napraforgótermesztésről röviden csupán annyit, hogy az 0jvidékl-2B-os Jugoszláv fajta dominált a termőterület 90 százalékán, s a hosszan tartő szárazság ellenére 2 tonnányit takarítottak be hektáronként, ami kellemesen lepte meg a gazdaság vezetőit, szakembereit. És most értünk el oda, hogy a természet általi „pofozkodás simogatásba“ váltott át. Az első kaszálat ért valamit, a másik termést Jobbadén zöldtakarmányként feletették az állatállománnyal, a harmadik termés meg csupán egyötöde volt a vártnak, az Is úgy, hogy öntözték. A szerencse azonban mégis rájuk mosolygott; sikerült a megfogás, így azután a tervezettnek az ötszörösét tudták betakarítani. Ehhez annyit fűznénk csupán: emiatt ne Irigykedjenek a szögyénlekre a mezőgazdasági üzemek vezetői, szakemberei! Nagyon le közismert, hogy a lucernamagfogás olyan, mint a lutri — mindenkor kockázatvállalással Jár... Dicsérendő viszont a szőgyéni Barátság szövetkezet vezető- és szakembergárdájának az a törekvése, hogy a lucerna termőterületéből évente nemcsak mintegy 250 hektárnyit felújít, hanem bővíti ts annak területét Egyszerűen attól a helyes meggyőződéstől vezérelve, hogy a lucerna egyike a fehérjében leggazdagabb szálas takarmányoknak. No meg aztán a levegő szabad nitrogénje megkötésével a talajt Javítja, teszi termékenyebbé. Költségráfordítás nélkül! S ez nagy sző manapság. Akkor, amikor termőtalajaink általában humusz-szegények, éppen az istállótrágya hiánya, vagy nem elegendősége miatt. Folytatnám azzal, hogy a szőgyéniek az 1978—79-es években a szántónak mindössze 7—8 százalékén termesztettek lucernát A helyzetváltozás közepette döbbentek rá arra, hogy a közös állatállomány elleni merénylet a pillangós takarmánynövények területének Ilyen összezsugorltása. Azóta növelik a lucernatarületet, s a Jövő évben már a szántónak 15 szá-Folytatás az 5. oldalon)
