Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-07-16 / 28. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1983. július 16. Ésszerűen, takarékosan A galántai járási pártkonferencia megállapította, hogy a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum a hetedik ötéves tervidőszak első két évében még a kedvezőtlen feltételek ellenére is JĎ eredményeket ért el. A mezőgazdaság az említett időszakban dinamikusan fejlődött, s teljesítettük a tervezett hús- és tojásfelvásárlást. Nem sikerült viszont a kívánalmaknak megfelelően teljesítenünk a tej felvásárlását, s lemaradás volt tapasztalható a gabonafélék, a hüvelyesek, az olajnövények és a cukorrépa termelésében ,is. A járási pártkonferencia kitűzte a mezőgazdasági termelés dinamikájának felújításával és belterjesltésének növelésével, továbbá a gazdaságosság javulásával és a hatékonyság növelésével kapcsolatos feladatokat. Rendkívüli figyelmet fordítunk a termőföld védelmére és a talaj termőképességének szüntelen javítására. Célul tűztük ki, hogy a járás mezőgazdasági földterületét az 1981. évi szinten állandósítjuk. A jövőben minden, a mezőgazdasági földterület nagyobb arányú csökkentésével kapcsolatos javaslatot, igényt megtárgyalunk a Járási pártbizottság mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottságán. A járási pártkonferencia felhívta a figyelmet azokra a fogyatékosságokra, amelyek a mezőgazdasági és ipari üzemek belterületén levő termőföld hasznosításával kapcsolatosak. A jövőben nagyobb figyelmet szentelünk a termőföld védelmét és ésszerű hasznosítását elősegítő társadalmi ellenőrzésnek. A termőföldről való gondoskodás elsősorban a terméshozamok nagyságában mutatkozik meg. A talajelőkészltés és a trágyázás javítása mellett a belterjesítő tényezők közül rendkívüli jelentősége van az öntözésnek. Járásunkban a mezőgazdasági földte rület 39 százaléka öntözhető. E tekintetben a mezőgazdasági üzemek pártszervezeteinek és a gazdasági szervek jő politikai-szervező munkájának köszönve a nyugat-szlovákiai kerület élenjáró járásai közé tartozunk. Már elértük azt, hogy minden pártszervezet, minden vezető dolgozó pozitívan viszonyul az öntözés adta lehetőségek kihasználásához. Az utóbbi három évben az öntözőhálózat bővítésére 30 millió koronát fordítottunk, a vetésszerkezetet az öntözési lehetőségekhez idomítottunk, s javulást értünk el az esti, illetve éjjeli öntözés alkalmazásában is. Az öntözőhálózat kiszélesítésével jó előfeltételeket teremtünk ahhoz, hogy a jelenlegi ötéves tervidőszak végén a mezőgazdasági földterület 52 százaléka legyen öntözhető. Pozitívan értékeljük és támogatjuk azt a kezdeményezést, amely öntözési feltételek között a szemes kukorica 8—10 tonnás hektáronkénti terméshozamának elérését szorgalmazza. Az öntözőcsoportok munkáját nagyban segítik az ideiglenes pártcsoportok. A hektárhozamok növelésében további fontos feladat a növények tápanyagpótlásának optimalizálása, az ipari trágyák ésszerű hasznosítása. A tervezett növénytermesztési feladatok maradéktalan teljesítése csakis az agrotechnika, a tápanyagutánpótlás és a növényvédelem színvonalának emelésével valósítható meg. A gabonafélék termelésében az utóbbi két évben 10 százalékos lemaradás volt tapasztalható, ami elsősorban a gabonafélék gyenge terméshozamával Indokolható. A lemaradást még a szemes kukorica múlt évi rekord termésével sem sikerült behozni. A gyakorlat már bebizonyította, hogy a termelési rendszereknek nagy jövője van. A vágsellyei (Sala) kooperációs társulás mezőgazdasági üzemeiben tavaly tizenkét és fél ezer hektár területről átlagosan 7,75 tonna szemetrmést takarítottak be hektáronként. A termelést rendszer adta lehetőségekkel a cukorrépa, az olajnövények, a hüvelyesek stb. esetében is élni akarunk. A korábbi évek tapasztalatai megmutatták, hogy azok a mezőgazdasági nagyüzemek, amelyek számosállatonként — száraz anyagban számítva — öt tonna takarmányt takarítottak be, különösebb problémák nélkül teljesítették a tervezett állattenyésztési feladatokat. Ezek közé tartozik például az Orföldi (Slovenské Pole) Állami Gazdaság, a zsigárdi (Ziharec), a A pártkonferenciák határozatainak teljesítéséért nádszegi (Trstice) stb. szövetkezet. A takarmányokból való önellátás csakis a rendelkezésre álló területek ésszerű hasznosításával, a beltartalmi érték megőrzésével, a veszteségek csökkentésével és a takarmányok gazdaságos felhasználásával érhető el. Ebben a mezőgazdaságnak szolgáltatásokat nyújtó szervezetnek is nagyobb részt kell vállalniuk. Annak ellenére, hogy a múlt évben a tej kivételével áruforgalmazási kötelezettségeinknek eleget tettünk, a járási pártkonferencia megállapította, hogy még nem mindenütt sikerült áttérni az állattenyésztés belterjes fejlesztésére. A szarvasmarha tenyésztés gyors ütemű fejlesztését építkezési beruházásokkal szorgalmaztuk, amit a hetedik ötéves tervidőszak hátralevő éveiben folytatunk. Bízom benne, hogy az új férőhelyek létesítése, és a régi Istállók felújítása, valamint a tenyésztői munka színvonalának emelése hozzájárul az állattenyésztés minőségi mutatóinak teljesítéséhez. Járási párt- és gazdasági szerveink a tejtermelés és a súlygyarapodás kedvezőtlen helyzetét több ízben ellenőrizték, s megállapították, hogy a szervező és irányító munkában Is komoly fogyatékosságok fordultak elő. Az állattenyésztésben — ellentétben a mezőgazdaság többi ágazatával — sokkal nagyobb gondot kellene fordítani az emberi tényezőre. Főleg akkor, ha abból indulunk ki, hogy az állattenyésztésben még mindig kevés fiatal dolgozik, Itt a legalacsonyabb a dolgozók végzettségi foka. Az említett problémák megoldásával kapcsolatban egész sor intézkedést fogadtunk el. A járási pártkonferencia bíráló igényességgel értékelte a sertéstenyésztés eredményeit, de egyúttal megjelölte a továbbfejlesztés lehetőségeit, főleg a sertéshústermelés belterjesltésének növelésén és a kéveréktakarmányok takarékos felhasználásán keresztül. Erre kell irányítani a párt- és gazdasági szervek politikai-szervező munkáját is. Az iparszerű technológiák bevezetésével a mezőgazdaságnak biológiai és műszaki szolgáltatásokat nyújtó vállalatok, üzemek feladatai is nőnek. Ezért az állatorvosoktól, a nemesitőktől, a vetőmagtermelőktöl stb. a jövőben elvárjuk, hogy nagyobb felelősségérzetet tanúsítsanak az őstermelők eredményei iránt, hogy javítsák a szolgáltatásokat, hogy kezdeményezőbbek legyenek a tudományosműszaki haladás vívmányainak gyakorlati érvényesítésében. Rendkívüli figyelmet kell szentelnünk a lemaradozó mezőgazdasági üzemeknek, mert ezek a szántóterület 10 százalékán gazdálkodnak. E tekintetben már megtettük az első lépéseket, s némi eredményeket is elértünk. A mezőgazdaság tökéletesített irányítási rendszerének érvényesítésében még szintén vannak tartalékaink. A mezőgazdasági termelés intenzitását elsősorban az önálló elszámolási rendszer érvényesítésével kell növelni. Azzal számolunk, hogy az év végéig a mezőgazdasági nagyüzemek felében bevezetik az önálló elszámolási rendszert. Mindemellett tökéletesíteni kell az anyagi érdekeltség rendszerét is. A Vágsellyei Efsz példája alapján kell fejleszteni a brigádszerű munkaszervezési és jutalmazási rendszert. Az egyre igényesebb mezőgazdasági feladatok nagyobb igényeket támasztanak a szervező és irányító munkával szemben is. Ezért megköveteljük, hogy a mezőgazdasági üzemek vezetői a helyszínen, tehát az istállóban, a mezőn, a műhelyben, közvetlenül az emberei; között oldják meg a felmerülő problémákat. A járási pártkonferencia pozitívan értékelte, hogy javult a járási mezőgazdasági igazgatóság irányító munkája. A lemaradozó gazdaságok problémáinak megoldása, az állattenyésztés stagnálása azonban megköveteli, hogy a jmi sokkal hatékonyabb és koncentráltabb szervező és irányító munkát folytasson, s javítsa a kádertartalékok felkészítését. Az elmondottakból arra következtethetünk, hogy a járási pártkonferencia Igényes mezőgazdasági feladatokról döntött. Tudjuk, hogy nem számolhatunk a termelés műszakianyagi szükségleteinek teljes mértékű fedezésével. Ezért ésszerűen kell ' ihasználnunk a gazdasági szabályozókat, az élenjáró mezőgazdasági üzemek termelési és technológiai tapasztalatait, s fejleszteni kell az agrokomplexum dolgozóinak kezdeményezését és tevékenységét. Meggyőződésünk, hogy csakis ez az út vezethet a CSKP XVI. kongresszusa, valamint a járási és kerületi pártkonferencia határozatainak teljesítéséhez. ÉLES KAROLY, a galántai járási pártbizottság mezőgazdasági ttikára ■ Bratislavában próbaüzembe helyezték a Pálenisko nevű új nagy kapacitású dunai teherkikötőt. A Pálenisko kikötő jelentős mértékben hozzájárul az egyik legnagyobb európai folyón lebonyolított vízi forgalom hatékonyságának növeléséhez. ■ ■ ■ ■ Bratislavában aktívaértekezletet tartottak a központi állami és társadalmi szervek és intézmények üzemi pártbizottságainak és pártalapszervezeteinek elnökei a CSKP KB 8. ülése határozatainak megvalósításáról. Jelen voltak; Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára, valamint Rudolf Netfk és Rudolf Vančo, az SZLKP KB osztályvezetői. A CSKP KB 8. üléséről Rudolf Netík elvtárs terjesztett elő tájékoztatót. Az aktívaértekezlet végén Jozef Lenárt szólalt fel. Megállapította: elsősorban a kommunisták feladata, hogy munkahelyükön, hatáskörükben hatékonyan elősegítsék a CSKP KB 8. ülése rendkívül fontos határozatainak végrehajtását. Kiemelte, hogy a pártot és minden dolgozót mozgósítani kell a tudományos és műszaki eredmények alkalmazására a hatékonyság növelése és a munka minőségének javítása érdekében; valamennyiünk feladata, hogy a tudományos-műszaki haladás vívmányait konkrétan és al-JOGI VÁLASZOK Mi számítható be D. F.: Olvasónk 1944-ben fejezte be a középiskolát, utána egy évig a volt magyar hadseregben teljesített katonai szolgálatot, hazatérte után 1945 és 1952 között az akkori intézkedések miatt nem tudott mint értelmiségi elhelyezkedni, ezért édesapja gazdaságában mint együttdolgozó családtag tevékenykedett, majd 1952 óta mint tanító működik. Olvasónk kérdezi, beszámítják-e majd a középiskolai tanulmányait, a volt magyar hadseregben teljesített katonai szolgálatát, s az 1945 és 1952 között az édesapja gazdaságában családtagként való együttműködését? A. 121/1975 sz. társadalombiztosítási törvény 10 §-a 1. bekezdése d. pontjának értelmében a nyugdíjévéibe be kell majd számítani az iskolakötelezettség után a hivatásra való felkészülés céljából végzett iskolai tanulmányok idejét. Mivel Olvasónk a volt magyar hadseregben nem hivatásos katonaként, hanem a kötelező katonai szolgálata keretében szolgált, ezt az időt az erről szóló Iratai alapján kérelmére (ezt még majüd a nyugdíjkérelmében adja be) a Járási Járadék Bizottság (Okresná dávková komisia) az idézett Társadalombiztosítási törvény 128/1975 sz. végrehajtási rendelete A prágai békevilágtalálkozőn — miként azt a záródokumentum megállapította — 132 ország 1843 szervezetének, szakszervezetének, ifjúsági és nőszövetségének, politikai pártjának, egyházának képviselője volt jelen. Arra már volt példa, hogy egy tanácskozáson összegyűlt a béke háromezer híve (természetesen mindig tudni kell, hogy a küldöttek mögött ezrek, tízezrek állnak). Ennyi szervezet — különösen pedig ennyire eltérő politikai, ideológiai, világnézeti alapon álló szervezet — sohasem képviseltette magát, egyetlen béketanácskozáson sem. Eredmény ez? Feltétlenül. Még akkor is, ha az előzetes várakozáshoz képest szűkebboek bizonyait a részvevők listája. Ha jó néhány neves tudós, fró. művész — előzetesen bejelentett szándékától eltérően — végül is odahaza maradt. Romes Csendre, a Béke-világtanácsa elnöke foua'mazta meg sajtóértekezletén: nem szabad fordított logikával gondolkodni. Nem azt kell elemezni, hogy ki és miért van távol, hanem azt, ki van jelen. Nem lehet elvonatkoztatni az általános világhelyzettől. Nem lehet a prágai béke-világtalálkozót tértől és időtől függetlenül szemlélni. Csakis konkrétan. És így megállapítható, hogy 1983. nyár elején ez a tanácskozás Jelentette a megvalósítható lehetőséget. A realitást. Sokan voltak Prágában. Jöttek Amerikából — a nemrég született Freeze (a nukleáris fegyverek befagyasztását követelő) mozgalom képviselői, jöttek Ausztriáliából, Argentínából, Izlandról, hogy csak utaljunk a földrajzi és politikai határokra. Az első perctől fogva világos volt, hogy a prágai dialógus kemény politikai küzdelmek árán jött létre, és éppen ebben rejlik értéke. Ez nem paradozon. Egyrészt, mert azok, akik jelen voltak, puszta jelenlétük tényével la bizonyították: lehetséges a párbeszéd az eltérő világnézetű, eltérő politikai álláspontot képviselő emberek között. Másrészt a találkozó tanúsftotta: a nézetek különbözősége nem akadály, sőt éppen a sokszerüség az, amely kikényszeríti az érvek ás ellenérvek csatáját — vagyis valódi párbeszédhez vezet. Edith Ballantine, a konferencia társelnökeinek egyike úgy fogalmazott, hogy a világnézet, a politikai álláspont különbözősége nemhogy hátrány volna, hanem inkább előny. Ily mú-g,-? Г-4 Д-< C.-4g C gľťE-tU don ngyanis szélesedik azok frontja, akik egyesülni kívánnak egyetlen közös cél — a nukleáris háború elhárítása — érdekében. Nem lehet eléggé értékelni azt a tényt, hogy egymástól oly távol eső politikai platformról indult szervezetek képviselői találkoztak Prágában, hogy brit felsőházi tag, volt NATO-tábornok, szovjet asztronauta kért szót a vitákban. Ennek kapcsán úgy is fogalmazhatunk, hogy Helsinki szelleme után most már Prága szelleméről is beszélhetünk. A kormányközi együttműködés példája után a tömegek közös fellépéséről, a háborúellenes mozgalmak összefogásának kísérletéről. Kísérlet? Ennél többről volt sző Prágában. Pozitív példa születelt. Modell. Annak modellje, miként lehet az erőket összpontosítani az emberiség számára sorsdöntő kérdésekben. Mindenekelőtt a kérdések kérdésében: a nukleáris háború eiháritásá ért. Érdekes — vagy inkább természetes? —, a tanácskozás utolsó nap---------ján legalább tucatnyi felszólaló vetette fel: valamilyen formában mielőbb folytatni kell a megkezdett dialógust. Megint csak a rendkívül pontosan fogalmazó Edith Ballantine-ra kell hivatkozni. Ö azt mondta: a prágai tanácskozás legfőbb értéke az, hogy a jelenlevők megerősödve, áj impulzusok által feltöltve térhetnek vissza hazájukba. Ez egyszerre jelent elégedettséget és új, robbanó energiákat. Hasznosítani szükséges energiákat. A prágai sikeres kezdeményezés után remény van rá, hogy új erőkkel gyarapodva tovább szélesedik a háborúellenes mozgalom. Hogy azok, akik hazatértek hazánk fővárosából, az újfajta együttműködés igényét vitték magukkal. Biztos: soha ennyire nem volt még fontos, hogy a világ legkülönbözőbb erői összefogjanak a nnkleáris fenyegetés leküzdéséért. Soha ilyen fontos nem volt még a párbeszéd. Annak keresése, ami összeköt. S ebből a szempontból Prága űj kezdetet jelenthet. A békéért, az életért, a nukleáris háború ellen intézett felhívás konkrét mondatain túl ez a legfőbb mondanivalója a most véget ért tanácskozásnak. Helsinki és Prága szelleme nem helyettesíti, csak kiegészíti egymást. Megkezdődött a párbeszéd. Szélesíteni — űj erőket megnyerve —, bővíteni és folytatni kell azt. Példa a párbeszédre kötő módon egybekapcsoljuk a szocialista társadalom vívmányaival. ■ Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök a prágai Hrzán-palotában fogadta Norbert Steger osztrák alkancellárt, kereskedelmi és ipari minisztert, aki hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. A találkozón áttekintették a két ország közötti politikai és gazdasági kapcsolatok alakulását. Megállapították, hogy a kölcsönösen kedvező együttműködés elmélyítése mindkét ország érdeke, és összhangban van a hagyományos jószomszédi viszonnyal. ■ František Pitra, a CSKP KB titkára Szlovákiában tett munkálatogatása alkalmával találkozott Szlovákia legjelentősebb élelmiszeripari vállalatainak vezérigazgatóival. A találkozón, amelyen а XVI. pártgonkreszszus által kitűzött feladatok ágazaton belüli végrehajtását vitatták meg, részt vett Ján Janik, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára és Ján janovic szlovák mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. ■ Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára és Ignác Jenák, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkára Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda) tett munkalátogatásuk során a somorjai (Samorín)Kék Duna Efszben és az Oszori (Kvetoslavov) Állami Gazdaságban megtekintették az aratást. 8. §-a, 3. bekezdésének értelmében mint pótídőt beszámíthatja (a nyilaskeresztes egységben teljesített szolgálatot nem lehet beszámítani). Ezt a katonai szolgálatot legfeljebb 1945. május 9-ig lehet beszámítani. Az idézett Társadalombiztosítási törvény 10 §-a, 1. bekezdésének e. pontja alapján be lehet számítani az egyéni gazdálkodás Idejét (beleértve az együttdolgozó családtagot Is), de csak azok esetében, akik az egyéni gazdálkodás feladása után beléptek az efsz-be, szocialista mező- vagy erdőgazdasági vállalatnál munkaviszonyba léptek. (Erre az Időre nem kell utólag biztosítási díjat fizetni.) Ez a törvényes rendelkezés nem vonatkozik azokra, akik az egyéni gazdálkodás abbahagyása után más vállalatnál vagy szervezetnél dolgoztak. Olvasónkra ez a rendelkezés nem vonatkozik, fgy esetében az 1945-tűl 1948. október 1-ig tartó idő nem számítható be. A teljesség kedvéért meg kell jegyezni, hogy az utóbbi rendelkezés csak 1976. január 1-itől van hatályban, tehát nem lehet a korábban keletkezett nyugdíjigényekre alkalmazni. 1948. október 1-től, amikor hatályba lépett a 99/1948 sz. nemzeti biztosításról szóló törvény, az egyéni gazdálkodás idejét (beleértve az együttdolgozó családtagokat Is] csak akkor lehet a nyugdíjévekbe beszámítani, ha a nyugdíjkérelmező az egyéni gazdálkodás abbahagyása után efsz-tagként vagy munkaviszonyban levő dolgozóként annyi id“1*» dolgozott, mint amit az érvényes előírások a részleges vagy teljes rokkantsági nyugdíj engedélyezéséhez megkívánnak, öregségi nyugdíjigény esetében legalább 5 éven át. Továbbá abban az esetben, ha az egyéni gazdálkodás idejét megelőzően szerzett Idő beszámításával megszerezte a részleges, illetve teljes rokkantsági — illetve öregségi — járadékhoz előirt időt. Ha munkaviszonyos idők között a megszakítás 5 évnél tovább tartott volna, akkor utána legalább 3 évet kell munkaviszonyban ledolgozni. Végül abban az esetben, ha az a nyugdíjigénylő, aki 1975. december 31. után lépett be tagként az efsz-be, vagy az, aki ezen Időpont után kötött szocialista mező-, Illetve erdőgazdasági vállalattal munkaviszonyt, gazdasági üzemét az ilyen vállalatnak átadta. Az egyénileg gazdálkodók és együttdolgozó családtagjaik említett 1948. október 1. utáni biztosítási idejét akkor lehet csak a nyugdíjigény keletkezése szempontjából, valamint a nyugdíj emelése szempontjából beszámítani, ha a nyugdíjigénylő a nyugdíjbiztosítás részese volt mint egyénileg gazdálkodó vagy mint együttdolgozó családtag, és mint ilyen, a biztosítás egész Idejére megfizette a biztosítási díjat. További feltétel, hogy az Ilyen nyugdíjigénylő nem szerzett Jogigényt rokkantsági vagy öregségi nyugdíjra az egyéni (önállói gazdálkodást folytató személyekre vonatkozó előírások alapján. Ajánljuk, hogy Olvasónk az 1948. október l-tól 1952-íg terjedő Időt illetően forduljon a megfelelő hnbigazolások alapján a )nb szociális osztályához, hogy Ismerjék el az együttdolgozói tevékenységét, és vessék ki a biztosítási díjat a kérdéses Időre. ажд>дивяка>;аж Dr. F. J.
