Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-11-19 / 46. szám

8 .SZABAD FÖLDMŰVES „ 1983. november 19. Fűtés, szellőztetés, hőszigetelés A helyes fűtéssel szemben egész­ségügyi és gazdasági kívánalmakat támasztunk. Ezek kézül a logfontn sabbak: — megfelelő hőmérséklet biztosítá­sa a külső hőmérséklettől és időjárási viszonyoktól (pl szél) függetlenül; — a levegő hőmérséklete legyen egyenletes, azaz a padló és a fejma­­gassfig között ne legyen nagyobb bő mérsékletkülönbség 2—3 C°-nál. f. függőleges hőmérsékle különbség mel­lett a vízszintes se legyen jelentős: az ablak és a vele szemben levő fal között 2 C°-nál ne legyen nagyobb hőkülönbség. A hőmérséklet nepi in gsdozása — ideálisan — ugyancsak ne baladja meg a 2—3 C°-ot (éjjel legyen hűvösebb). Ez u'óbbit csak központi fűtéssel lehet biztosítani; helyi kéiyhafíítésné! 4—6 °C ingado­zás is elfogadott; — a fűtés ne csak a levegőt, ha­nem a szobák falait, padozatát, meny­­nyezetét is melegítse fel; — a fűtőtest ne pörkölje meg a levegőt. A megpörkölt por (fdleg a szoba levegőjéből származó, a ruhá­ról, a szőnyegről szélló textilpor) ugyanis köhögésre ingerel; — 8 fűtés folyamán gondoskod­nunk kell arról, hogy a levegő rela­tív nedvességtartalma ne csökkenjen 40 százalék alá. mert az kellemetlen közérzetet okoz. Ha magasabb, kb. 60 százalékos relatív nedvességtarlal­­mú levegőt binztosftunk, akkor sok tiizelőayagot takarf'hatunk meg. Szer­vezetünk hőérzete ugyanis 20 °C hő­mérsékleten 60 százalékos páratarta­lom mellett ugyanolyan, mintha 40 százalékos páratartalomnál 22 C° ot mutatna a hőmérőnk. Általában fo­konként S százalék Így tehát 2 °C hőmérsékleti különbségnél 10 százalék tüzelőayagot takaríthatunk meg. Ha a re'atlv nedvességtartalom 30 százalék álé süllyed, az orr, a garat és a lég­cső nyálkahártyája kiszárad; csökken a kórokozókkal szembeni ellenálló­képesség, könnyebben fejlődnek ki a felsőlégúti meebetagedések­— a fűtés ne rontsa a szoba leve­gőjét; a keletkezett égéstermékek tö­kéletesen és azonnal távozzanak el; — a fűtési rendszer legyen a min­denkori szükségletnek megfelelően szabályozható, ez napjainkban a gaz­daságosság szempontjából is fontos követelmény; — a fűtőberendezés jó hatásfokkal működjön, azaz a betáplált energia minél nagyobb részét alakítsa ét hasz­nos hővé. Hazánkban még mindig sok a helyi fűtőberendezés [bár mér az új csalá­di bázek építői körében tért hódít a központi fűtés). Ennek kétségtelen előnye, hogy az egyes helyiségek egymástól függetlenül is fűtbetők, a­­mi adott esetben takarékosabb lehet. Másik nagy előnye, hogy a fűtéssel együtt a helyiség szellőzik is, hiszen a kályha csak akkor működik, ha a kéményben kellő a huzat. Ilyen eset­ben nincs szükség a levegő mester­séges nedvesítésére, mert a kintről bejutó friss levegő nedvességtartalma általában megfelelő) a központi fűtés radiátoraira azonban tegyünk egy­­egy vizes párologtató edényt). A kály­hafűtés hátránya, hogy kezelése több munkával jár; por, piszok kerül a le­vegőbe. A kályhák közül az egyaknás vas­kályhák felelnek meg legkevésbé az ismertetett egészségügyi követelmé­nyeknek. Ezekben a tüzelőanyag igen hamar elgázosodik, de a gázok csak részben égnek el. Sokkal jobb hatás­­fokúak a kéíaknás töltőkályhák, ezek­nek a töltőaknájában szárad és gázo­­sodik a fűtőanyag, majd ez a gáz a lángaknában ág el. Ezeknél a készü­lékeknél a rütési gázok — mivel hosz­­szabb kényszerpályán haladnak — jobb hatásfokkal használódnak fel. A ttúlér samottal bélelt; a megfelelő működés feltéttele az ép samottbéiés. A vastagabb samottbéiés a meleget hosszabb ideig megőrzi. Minden vas­­kály nélkülözhetetlen része a füst­cső. ennek erős bilincsekkel való röezításe fontos biztonsági követel­■ ГШ1 ГО IThiTTTI írH mény. Am égő vaskályhát még Így sem tanácsos felügyelet nélkül hagyni. A vaskályhák között vannak úgyne­vezett folytonos tüzelésű berendezé­sek, ha a hamut és a salakot idejében eltávolítjuk, akkor megszakítás nélkül ftííraek. A többségük azonban idő­szakos tüzelésű, illetve töltő rend­szerű, ez utóbbiak között van, ame­lyikben akár egy napra való tüzelő­anyag is elhelyezhető. A vaskályhák gyorsan melegednek, de hamar ki is hűlnek. Ezért az egyenletes hőmérsékletű fűtésre a cserépkályhák az alkalmasabbak. Las­san melegszenek fel, de a hűt sokáig tárolják, a kályhacsempék hőmérsék­lete nem annyira forró, hogy pörköl­né a levegő portartalmát. A fatüze­­iéssel működő cserépkályhák kevés hamut hagynak hátra, ezért viszony­lag könyebben, kevesebb fáradsággal kezelhetők. Hátrányuk, hogy nagy hidegben a csak 3000 kalóriát jelentő fából nyeri:ető meleg néha kevés, a szénnel működő cserépkályhák samot­­tozása pedig könnyebben kiég. Arra is figyelemmel kell lenni, hogy egy újonnan felrakott cserépkályhát na­gyon óvatosan, kevés tüzelővel, foko­zatosan kell kiszárítani, ellenkező esetben пел lesz hosszú életű. A cse­répkályha javítását, átrakását emiatt nyáron célszerű elvégezni. A cserépkáiyha-fűtés hátránya, hogy kevésbé szabályozható, jószerivel már a befütésnél el kell dönteni azt, hogy aznapra mennyi hőt kívánunk ter­melni. A fűtésről szólva nem feledkezhe­tünk meg a szellőztetésről sem. Ma már ritka az olyan lakás, amelyet la­kói télen, a hideg miatt nem szellőz­tetnek. Akkor energiatakarékos, ha rövid időig tartó, erőteljes kereszthií­­zatot csinálunk; a szóba levegője gyorsan kicserélődik anélkül hogy a helyiségek fala, bútorzata stb. erősen lehűlne. Kereszthuzattai télen 2—3, nyáron 1—15 perc alatt lehet egy-egy helyiség levegőjét teljesen kicserélni. Utoljára hagytuk a hőszigetelést. Ma már sok módszer között lehet választani: különböző öreges építőele­mek helyettesítik a régen egyedural­kodó kis méretű, tömör téglát. Létez­nek különlegesen jó légzárású, víz­zárást! és hőszigetelő képességű nyí­lászáró szerkezetek, különleges vako­­lóoldalékok stb. Ez nemcsak az új otthont teremtőket érinti, mert a fel­sorolt módszerek egy része utólag — már meglevő épületek hőszigetelésére is — alkalmazható. (Csp.— Szorgalmas NOVEMBER November 21 Hétfő November 22 Kedd November 23 Szerda November 24 Csütörtök November 25 Pén’ek November 28 Szombat November 27 Vasárnap OLIVÉR ELVIRA kelte nyugta teelte nyugta. 6, p. ő. p- 6. p. 6. p. e 57 16 03 16 47 7 48 CECÍLIA CECILIA I 6 58 16 02 17 31 9 02 KELEMEN KLEMENT 7 00 16 01 18 26 10 09 EMMA EMÍLIA KATALIN KATARÍNA % 7 01 16 00 19 32 1107 i, 7 02 15 59 20 47 11 55 vtrAg KORNÉL VIRGIL MILAN 7 04 15 59 22 05 12 32 7 05 15 58 23 24 13 01 Az orvostudomány újdonságai Aléna és a rénszarvas LAPP NÉPMESE Bit egyszer egy öregasszony És egy öregember. Együtt élt velük kts unokájuk, Alena. Egy szép napon hármasban mentek kt az erdőre gyü­mölcsöt, gombát szedni. Aléna Ilyenkor mindig nagyon boldog volt, szere­tett nagyapöékkal az erdőre menni, táncolt, ugrándozott boldogságában. Nagy boldogságában azonban olyan messzire eljutott egy tarka lepke után, hogy hiába kereste vissza az utat, sehogyan sem találta. Nagyapöék Is keresték, kutatták, kiabáltak erre, arra, de sehol sem ta­lálták. Besötétedett, még mindig nem tudták, hová merre lett Alénuska. Ve Alénuska ts hiába kiabált, nem hallották egymást. A kislány ekkor keserves sírásra fakadt. Meghallotta a keserves sírást egy medve. Közelebb főtt hozzá és meg­szólította: — Miért sírsz, kislány? — Elvesztettem nagyapöékat... eltévedtem az erdőn .., — Gyere velem, hazavtszlek — mondta a medve. De Alénuska félt a medvétől. i— Ne haragudj, nem merek veled menni..-, félek tőled.г, — Sajnálom... — mondta a medve és szomorúan elcammogott. 'A farkas járt éppen arra, megszólította Álénál: — Miért sírsz olyan keservesen? i— Eltévedtem az erdőn ... haza szeretnék menni. -.. nagyapóékhoz . j i i— Gyere velem, hazaviszlek — mondta a farkas. >— Nem megyek, mert félek tőled.— sírdogált tovább a kislány. ■— Pedig nem bántalak... Igazán nem... — de otthagyta Alénát. A rénszarvas vetődött arra. Miért sírsz...? — szólította meg 6 Is. <— Gyere velem, hazavtszlek.. > én tudom, merre laknak nagyapöék ... Csak ülj a hátamra ... Aléna boldogan ölelte át a rénszarvas nyakát. Egyenesen nagyapöék kis háza felé futott vele. Ott már nagyapó és nagyanyö várta, szívszorong­va várta, hogy Alénuska hazatérjen. Nagy volt az öröm, a boldogság és a rénszarvasnak is jutott egy jó falat nagyanyö főttjéből,, • Az Ipolysági (Sahy) magyar tan­nyelvű alapiskola Janko Krát Pionír­­csapata, valamint a szervezethez tar­tozó ipolyviski (Výškovce nad Ipfom), szala nai (Slatina) és felsőszemerédi (Horné Semerovbe) pionírok a gyógy­szeripar részére 100 kg mákfejet, több mint 8,5 tonna vadgesztenyét és 150 kg csipkebogyót gyűjtöttek. A pionírok munkáját Ipolyságon Jankn­­vics Ferenc pionlrvezető, Szalatnán Juhász Szilveszter Igazgató, Felső­­szemeréden Gégöl Lászlöné illetve Cy­ril Frank, Ipolyvisken pedig Námer Ödön igazgató szervezte a szülői mun­kaközösséggel együtt. A vadgesztenyét a Bátorkeszl (Voj­­nice) Gyógynövénygyűjtő Vállalatnak szolgáltatták be. Az Ipolysági pioní­rok ezzei azonban korántsem fejezték be a gyűjtést. A vadászszakkör tagjai az Ipolysági Állami Erdőgazdaság részére 600 kg vadgesztenyét szednek, amelyet a vadállomány téli etetésénél hasznosítanak. Tevékenységük kezde­ményezője és irányítója Králik Ferenc, a szakkör vezetője, az ifjú természet­­barátok csoportját pedig Koza Ilona vezeti. A Janko Král Ptonírcsapat leg­aktívabb győgynövénygyűltői: Fricc Patrik. Sínka András, Nozdroviczky Szilvia, Balta Emese, Keresztes And­rea, Gyetven Tibor, Keresztes Péter. Balia István, Stígel Mónika és Juhász Péter jutalomkiránduláson vesznek részt, melynek során Nyltra (Nitra), Garamkálna (Kálna nad Hronom), va­lamint Zoboralja természeti szépsé­geivel és történelmi nevezetességeivel ismerkednek meg. B. J. ÉLŐ „GYÖGYSZERGYÄRAK“ A Szovjet Tudományos Akadémia Bioorganikus Kémiai Intézetének tu­dósai baktériummal szintetizálták az emberi szervezet legfontosabb fehér­jéjét: az Inzulint. Egészséges ember­ben az inzulin a hasnyálmirigyben termelődik és szabályozza a vércukor­­szintet. Hiánya diabéteszt okoz. A cukorbetegség gyógyítására eddig állati eredetű inzulint használtak. A kutatások azonban kimutatták, hogy sok beteg szervezete nem fogadja be ezt a testtdegen anyagot. A készít­mény kémaii szintézise viszont rend­kívül bonyolult és drága. Ekkor sie­tett az orvosok segítségére az úgyne­vezett génsebészet, amely gazdaságos fehérje-előállítási módszert kínál. Az inzulinszintézist irányító emberi gént baktériumokkal ültették át. És az élő „gyógyszergyár“ termelni kezdte az értékes inzulint. ÜJ SZEMÉSZETI ELJÄRÄS Az Ogyesszai Szemészeti és Szövet­­terápiái Intézetben úgynevezett tzo­­kónikus szemüveget készítettek. Erre a gyógyászati segédeszközre azoknak az embereknek van szükségük, akik­­n ek egyik vagy mindkét szemében — fénytörés következtében — a kép nem a megfelelő helyen képződik. Az agy ilyenkor nem képes arra, Hogy reális információt nyerjen. Más­képpen szólva: két, rossz helyen kép­zett képből egy jót alkosson. A gyó­gynláshoz vissza kell adni az úgyne­vezett binokuláris vagy sztereoszkópi­kus látást. Ezt az új szemüveggel érik el. Lényege: a szokásos lencsék mögé olyan lencséket helyeztek, ame­lyek korrigálják a helytelenül kép­ződött képet. Az új szemüvegnek ed­dig már több mint ötezer ember kö­szönheti látását. PRENATALIS DIAGNOSZTIKA — VÉRZÉKÉNYSÉG ELLEN Ha a magzat vére az Rh-faktor szempontjából nem egyezik az anya vérével, akkor súlyos betegség — kró­nikus vérzékenység — fejlődhet ki. Ennek megelőzésére még a születés előtt meg kell állapítani a betegséget és felderíteni súlyosság! fokát A Szovjetunióban kidolgoztak egy mód­szert, ultrahangos vizsgálattal kimu­tatják a méhlepény rendellenes meg­­vastagodásút és a magzat hasának megnövekedését, továbbá légzésfunk­­oióinak csökkenését. Ezek a jelensé­gek fokozptt vérzékenységkor figyel­hetők meg. A magzatvíz vizsgálata Is segít a diagnosztizálásban. Szovjet orvosok olyan módszert dolgoztak ki, amellyel meghatározható egyes enzimek aktivi­tása. Ha ezek az enzimek túlzottan aktívak, akkor a méhen belüli fejlő­dés rendellenes, a magzatban króni­kus vérzékenység alakul ki. Az új módszerrel a betegség súlyosságának foka is megállapítható. IIRESZTREJTVÉNY Erdő Volt egyszer egy kerek erdő, kerek erdő, csudaszép, kerek erdő közepében kerek tóban kerek ég. Kerek tóban kerek napot ringatott a kerek ég, fénybe, zöldbe, öltöztette kerek erdő közepét. Dénes György VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünk máso­dik része. 8. A Dal­­mát-szígetek leg­nagyobbika. 12. Vá­ros az NSZK-ban. 13. És — latinul. 15. Keserű emész­tőnedv. 16. Meny­asszony. 17. „A“ nyílás. 19. Arzén. 20. ... lium, radio­aktív elem. 21. Ver­set mond. 23. Kerti szerszám. 24. C. Z. É. 25. Idegen fiú­név. 27. Rigó fele. 28. Magyar színész­­lő. 30. Vissza: boru­­lat. 31. Erdélyben élő magyar népcso­port. 33. Tromf. 34. Antimon. 36. Dísz. 37. Rangfokozat. 39. Idős rövidítése. 40. Képző. 42. Újlatin nyelvet beszélő nép. 45. Nagyon 47. Kedvelt keled étel. 48. Azonos betűk. 49. Malom­ban tölcsérszerü alkatrész. 51. Dokt­rína. 52. M. Ä. Q. 53. Határozatlan névmás. 55. Gazdaságunk alappillére. 56. Személyes névmás. 58. Magyar színésznő. 60. Hiányos ulti. 61. Fiúnév. 63. Nátrium. 64. ,A“ sertés kicsinye. 66. Kártékony költöző madár. 67. Rejt­vényünk befejező része. FÜGGŐLEGES: 1. Szigetcsoport az Atlanti-óceánban, névelővel. 2. Ma­gyar költő. 3. Mellfodor. 4. Kötőszó. 5. Toll — angolul. 8. Sál peremei. 7. Város az NDK-banl 9. Rag. 10. Szülő. 11. Hazánk egyik városa. 14. TV1 17. Rejtvényünk első része. 18. Ritka fiú név (ék. f.]. 21. A tudomány vala­mely ága. 22. Pengetöhangszer. 24. Pénzutalvány (ék. f.). 26. Olaszországi város. 28. C. Z. É. 29. Alumínium. 32. Kínai város. 35. Folyó Romániában. 38. Piláf része. 41. Program. 43. Ame­rikai hírügynökség. 44. Calais közepe. 46. Folyó Németországban. 48. Tájé­kozott. 50. Képző. 52. Névutő. 54. Iráni város. 57. Női név. 59. Lám. 62. Ház­őrző. 64. Argon. 65. Ókori római pénz­egység. Beküldendő a függőleges 17., vala­mint a vízszintes 1., 67. számú sorok megfejtése. ^ MEGFEJTÉS - NYERTESEK A lapunk 43. számában megjelent keresztrejtvény helyes megfejtése: Forradalmi feladataink és történelmi felelősségünk a fejlett szocialista tár­sadalom építése. Nyertesek: Birkus Valéria, Aiistá! (Hroboňovo). Rakay Pál, Csalár (Ce­­láry), Zselenát Katalin, Bodrog. \

Next

/
Thumbnails
Contents