Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-11-19 / 46. szám

\ 6 SZABAD FÖLDMŰVES 1983. november 19.­­, . a ísitáií iirattan A forradalmi és haladó hagyomň­­nyoti ápolása egyik feltétele a nem zeti és nemzetiségi önismeretnek. * így foníos tényezője a Csehszlová kiai Magyar Dolgozók Kulturális Sző ve:sége állal kifejteit tevékenységnek is. A szövetség azáltal — küldetésé nek megfelelően — hozzájárul szocia lizmust építő hazánk kultúrájának gyarapításához, színesítéséhez. A je lenlegi Időszakban, a nemzetköziség elvét valló társadalomtudatban egyre nagyobb hangsúlyt kapnak azok a hu­mánus értékek, amelyek segítik a kü­lönféle nemzetek és nemzetiségek közeledését, megismeréséi. A CSEMA­­DOK, mindennapi kul'űrpolltikai teen­dői megvalósításakor szintén ezt az elvet tartja szem előtt. A kulturális szövetség egyes szervei, szervezetei és tagjai szüntelenül azon munkál­kodnak, hogy az együvé tartozás még teljesebbé váljon, s mindaz, ami a szii lőföldhöz és anyanyelvhez köt ben niinket, egyben a szocializmus iránti kötöttséggé és odaadássá váljék. Az elmondottak alátámasztására hadd tm lltem meg. hogy a helyi szervezetek ak'lvan bekapcsolódjak a párt- és ái lamí szervek által szervezett ünnep ségek lebonyolításába, Illetve önéi lóan szerveztek ünnepségeket a Feb ruárl Győzelem 35., a Nagy Oktőberl Szocialista Forradalom 66. évfordulója tiszteletére. Ezen kívül megemlékez­tek felszabadulásunk 38.. a CSKP meg­alakulásának 62., Marx Károly halálá­nak 100. évfordulójáról. tottak a kultúra, tudományok és a politika különböző területeit érintő előadásokat, de a szervezők nagy fi­gyelmet szenteltek a klubvezetők tá iékoztatásának és képzésének Is. Bár a tábor szervezése a jelenlegi formá­ban Is jónak mondható, új ötletek és javaslatok alapján az évröl-évre ösz­­szegyűlö 250—300 fiatal még haszno sabban is ki tudná használni az Itt eltöltött időt. A népművelési munkeszakasz továb bl fontos területein, nevezetesen az trodalomnépszerüsítés, a nyelvműve­lés, a honismereti és helytörténeti Az elmúlt Időszakban megerősödött a CSEMADOK szervezeti és tdeolőgiaí egysége, kulturális ténykedésével je­lentős mértékben hozzájárult a ma­gyar nemzetiségű dolgozók politikai és kulturális látókörének bővítéséhez Munkáját a kormány- és párthatáro­zatokkal összhangban végezte, ame lyek értelmében különös gondot for­dítottak: — a kulturális és művészeti dolgo­zók, vezetőségi és plénumtagok állan­dó ideológiai képzésére; — az elért eredmények propagálá­sára, s azokon keresztül a nemzeti­ségi politika népszerűsítésére; — az egyes előadások, szemináriu­mok és amatőr művészeti rendezvé­nyek hatékonyságának növelésére. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége 1983-ban az SZ1ZK Kulturális Minisztériuma által Jóváhagyott, valamint a szövetség XIII. országos közgyűlésének határo­zatait lebon'6 távlati munkaterv alap­ján folytatta tevékenységét. Rendsze­resen megtartották üléseiket és ta­nácskozásaikat a szervezet központi, járási és helvi szervei is. Az év elejé­től két új helyi szervezet alakult, s az őszi téli időszakban további négy helyt szervezet létrejöttét jelez­ték slö. A művelődési munka terén szerve­zett vitaestek, előadások, Irodalmi es­tek és szemináriumok rendezésekor Is a szocialista hazafiság és a prole­tár nemzeközlség elvének megváló sítására törekedtek. A népművelési munka egyik legfontosabb, leghatéko­nyabb ágazata a klubtevékenység. Eb bői eredően a CSEMADOK-szervezetek klubjaiban sokrétű és gazdag tévé kenység van kialakulóban. E téren immár több éve a legjelentősebb ak dó az egyhetes nyári művelődési té bor, amelynek megrendezésére az idén ismét Ipolyságon (Sahyl került sor. Az egy hé' alatt neves közéleti sze­mélyiségek, tudósok és művészek tar­tevékenység, valamint a jogpropagan­da terén ts sikerült teljesíteni a terv­ben rögzített feladatokat. A CSEMADOK művészeti osztályá­nak fő feladata az amatőr művészeti mozgalom Irányítása, a központi ver­senyek és fesztiválok szervezése. Kü­lönösen nagy Jelentőséggel bírnak azok a rendezvények, ahol az egyes művészeti ágazatok versenyére kerül sor. Az Idén hat központi rendezvény keretében üt műfaj versenyét bonyolí­tották le. A jubiláló Jókai-napok volt az első a sorban, ahol a felnőtt szín­játszók, bábosok, a ktsszínpadl for­mák kedvelői, valamint a vers- és prózamondók adtak számot felkészült­ségükről. Ezt a Dunamenti Tavasz követte, amely lényegében a Jókai­­napok megfelelője, gyermek- és Ifjú­sági kategóriákban. Az Országos Nép­művészeti Fesztivál keretében két műfaj versenyére Is sor került, még­pedig a Tavaszi szél vizet áraszt... folklérversenyre és a gyermektánc­­csoportok központi versenyére. Meg­közelítően 750 Ifjú énekes szereplé­sével került sor a gyermek- és Ifjú­sági kórusok országos versenyének döntőjére, Csengő Énekszó ’83 néven A csehszlovákiai magyarság amatőr művészeti munkájának kicsúcsosodá­­sát minden évben az országos kultu­rális ünnepség jelenti, ahol — a gyö­nyörű gombaszögi völgy színpadán — valamennyi központi verseny győztesp szereplési lehetőséget kap. A népművészeti mozgalom legfőbb célkitűzése az esztétikai nevelés el­mélyítése és a mozgalom tömegbázi­sának növelése volt. összegezve el­mondhatjuk, hogy az Idei munkát .ízen a területen az tgényesség és э magasabb művészi színvonalra való törekvés jellemezte. A versenyfeltéte lek és a művészi követelmények Is ezt a célt 'szolgálták. A CSEMADOK népművelőt, aktivistát és népművészeti tevékenységének egyik legfontosabb időszaka az ősz és a tél. A szervezeti élet területén eb ben az Időszakban kerül sor az évzá­ró taggyűlések megtartására, amelye­ken megvitatják és Jóváhagyják az elkövetkező év munkatervót, kiértéke­lik az év folyamán végzett munkát, és ott, ahol szükséges, új vezetőséget választanak. A művészeti szakaszon ebben az időszakban kezdik a felkészülést az egyes csoportok. Éppen ezért a figye­lem középpontjában ezekben a hóna­pokban a szakmai és módszertani megbeszélések, konzultációk állnak. Sportnyelven -szólva: az alapozás Idő­szaka ez, s legtöbbször már ebben a fázisban eldől egy-egy művészeti cso­port milyen eredményt ér el vagy ér­het el a következő idényben. :gy néprajzi széDséahibá Két kép az idei központi rendezvé­nyekről: A Szőttes gombaszögi fellé­pése és a Tavaszi szél ... egyik győz­tese, a kürti (Stre­kov) folklórcseport Fotó: —vass— A népművelési munka csaknem minden területén főleg ebben az Idő­szakban van pezsgő élet. A CSEMADOK Központi Bizottsága ekkor rendezi meg a Fábry Zoltán Irodalmi és Kul­turális Napokat, a honismereti és helytörténeti aktivisták, a jogprnpa­­gandisták, valamint az irodalomnép­­szerűsitűk országos szemináriumát. A helyi szervezetek is a hosszú esték folyamán rendezik legszívesebben az ismeretterjesztő előadásokat és a kil­­.Önféle tanfolyamokat. Az 1984-es évre előretekintve a mű­vészeti munkaszakasz hagyományos versenyeinek megszervezésén túl két nevezetes évforduló jegyében zajlik majd a CSEMADOK szervezetek és a tagság tevékenysége. A jövő év elején ünnepli a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége meg­alakulásának 35. évfordulóját, s az esztendő fontos eseménye lesz a Szlo­vák Nemzeti Felkelés 40. évfordulója. Ez a jelentős jubileum áthatja majd a szervezet egész tevékenységét, a­­mely az évforduló tiszteletére külön akciókat ts szervez: — történelmi helytörténeti pályáza­tot hirdet az SZNF hagyományainak összegyűjtésére és feldolgozására; — az események ismertetése és az irodalmi megörökítésük népszerűsíté­se érdekében országos történelmi­­honismereti vetélkedőt rendez; — a helyi szervezetekben emlék­esteket, kultúrműsorokat rendeznek az évforduló tiszteletére. összegezésül elmondhatjuk, hogy a CSEMADOK kultúrpolitikai tevékeny­ségével sokat tett és sokat tesz a jö­vőben is nemzetiségi kulturális éle­tünk felvirágoztatásáért, s ezzel együtt hazánk kultúrájának gyarapításáért, —bg-Társadaimunk dinami­kus fejlődése megköve­teli a hazánkban élő nemzetiségek közötti vi­szony sokoldalú elmélyí­tését. Ez a folyamat nem mehet végbe nemzeteink és nemzetiségeink kölcsö­nös kapcsolatainak és _ életük egyes szféráinak megismerése nélkül; e­­gyik közülük a kultúra hagyományainak, haladó értékeinek kölcsönös is­merete és megismerte­tése. Ezt a célt hivatott szol­gálni az az állandó jel­legű, a rozsnyói (Rožňa­va) járás szlovák nép­­hagyományait bemutató néprajzi kiállítás is, a­­melyet a krasznahorka­­váraljai (Krh. Podhradie) volt Andrássy-képtárban rendeztek be. A gyönyörű, műemlék­ként kezeit épületben korábban ifjúsági kinb működött. 1976-ban kezd ték el a restaurálási, s eredeti pompájában helyreállítva három éve fogadja látogatóit. Sajná­latos és érthetetlen mó­don azonban a magyará­zó szövegek, s feliratok csak egy nyelven — szlo­vákul — nyújtanak tájé­koztatást, ami elsősorban a szép számban érkező magyarországi vendégek számára jelent nehezen pótolható űrt a látogatás során. Még ez sem volna azonban gyak elszármaztak —, életmódjának, olyan nagy probléma, ha legalább az erkölcseinek ismeretében a kiállított idegenvezető kiegészítené magyar tárgyak sokkal többet mondhatnának, nyelvű szakmai magyarázattal a Iá- mint így. totíakat. Ezt azonban a legjobb aka- De lépjünk beljebb a küszöbről, rata mellett sem teheti, hisz ilyen tá- s tekintsük meg a gazdag tárlatot, a jékoztaté szövege! eddig még nem népi világ formagazdag, ötletes és bocsátottak a rendelkezésére... színes tárgyi kultúráját. Az állattar­— Sokszor nagyon kényelmetlen lés eszközeivel ismerkedhetünk meg helyzetbe kerülök emiatt — panaszol- előszűr, kolompokkal, bőrből készült ja Szakái Terézia idegenvezető — pásztortáskákai és népi motívumokkal mivel a vendégek sokat kérdeznek; a díszített ostornyelekkel. A kovácsmes­­kiállftott tárgyak eredetére, történe- térség remekei közül is láthatunk téré, funkciójára kiváncsiak. Amit néhány művészi kiképzésű kovácsolt­­magamtól kisütök, vagy tudok, azt vas láncot, patkót, szerszámot. Háttér­mondom el nekik ... ben — a falon — a juhászéletet be-Pedig a tárgyak történetének, élet­rajzának ismerete nélkül sem a hasz­nálat tárgyak, sem az ünnepi szoká­sok, sem a népviseletek nem érthe­tők igazán. A közösség társadalmi rétegeződésének — ahonnan e tár-A név kötelez A galántat (Galanta) járásban bá­rom mezőgazdasági üzem: a nádszegi (Trstice) és a felsőszell (Horné Sa­­ltby) szövetkezet, valamint a Diószegi (Sládkovičovo) Magtermesztő Állami Gazdaság viseli a Csehszlovák—Szov­jet Barátság megtisztelő nevet. Közű lük elsősorban az utóbbi hű a névé hez: aktív és hatékony munkát fejt ki a CSSZBSZ llzeml alapszervezete, nagyban hozzájárulva a Szovjetunió békepoltttkájának népszerűsítéséhez, a szovjet munkamódszerek terjeszté séhez a gazdaság dolgozót között. November folyamán természetesen a barátsági hónap méltó lefolytatása áll tevékenységük középpontjában. V. Kurinec mérnök, a CSSZBSZ üze­mi bizottságának elnöke erről a kő­vetkezőket mondta: — Elsősorban ts igyekeztünk méltó módon megnyitni ezt a nevezetes idő­szakot, különös tekintettel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 66. évfordulójára. Az ünnep előestéjén megkoszorúztuk a szovjet hösök em lékművét Nagvfödémesen (Vefké Ofany) és Itt, Dlöszegen. A járást székhelyen megrendezett ünnepségen ötven dolgozónk vett részt. Nagy volt az érdeklődés a bratislavat tanul­mányút iránt is, amelynek keretében dolgozóink megtekintették а V, 1. Le­ntn-múzeumot. Sikeres rendezvény­ként könyvelhettük el azt a kiállítást is, amelyet — a helyi népkönyvtárral együttműködve — szovjet irodalmi alkotásokból rendeztünk székházunk egyik reprezentatív helyiségében. Üze­münk bélyeggyűjtői szovjet bélyegek­ből rendeztek kiállítást. Beszélgetésre hívtuk meg a Svet socializmu című folyóirat munkatársait, akik a Szov­jetunióban tett utazásaikról tartottak élménybeszámolót. Nagy érdeklődés kísérte üzemünk dolgozói között A Szovjetunió élelmiszerprogramja című előadást. A kosúti (Košútyj és a nagyfödémesi részlegünk üzemi kony­hájával együttműködve megrendezzük gazdaságunkban a szovjet konyha he­tét. November végén 35 főből állá szov­jet küldöttség tesz látogatást üze­münkben, s remélhetőleg értékes szakmai tapasztalatcserére kerül maid sor. És végül: az idén is sor kerül üzemünkben a hagyományos, Mit tudsz a Szovjetunióról című vetélke dőre, amelynek legjobbjai járási üzem közi szinten küzdhetnek tovább. Kurinec elvtárs szavat nem szorul­nak kommentálásra. Ékesen bizonyít­ják, hogy a gazdaság dolgozói tisztá­ban vannak azzal, mire kötelezi őket a megtisztelő név. Krajcsovics Ferdinand mutató, kinagyított fotédíszletek. O- débb fából készült mézeskalács-for­mák üzennek egy régi, szép foglalko­zásról. Megcsodálhatjuk 8 dobšinái kékfestők és a rejdovai csipkevarők szerszámait, színes kelméit. A fából készült (konyhai és gazdasági) hasz­nálati eszközök egész tárháza — fo­nott kosarak, szakajtók, köpülők, cso­­bolyék, facsuprok, merítőedények, tek­­nők, mángorlók, mozsarak, cséphada­­rók, falapátok, jármok — elevenednek meg előttünk egy csipetnyi képzelő­erő hatására. A kenderfeldolgozás eszközei mellett korabeli fényképek társaságában kaptak helyet a vászon­ból készült ruhaneműk és a népvise­leti textíliák. Lenyűgöző a gömöri népi karamika-gyfijtemény. A sajátsá­gos díszítésű és szfnvilágú falitányé­rok, fazekak, az 1880-as évekből szár­mazó vizeskorsók és a még régebbi időkből való gyertyamártogató edé­nyek sokasága a nép egyszerű, de ki­finomult érzésvilágát és szépérzékét tanúsítja. Külön helyiségben rendez­ték bs a hagyományos szlovák pa­rasztszobát; ággyal, bölcsővel, komód­dal, tulipános ládával és faragott asz­tallal. A falon festett tányérok és fel­iratos falvédők. Különös hangulat uralkodik 8 neo­barokk díszítésű falak között. Az ab­lak nélküli helyiségben elhelyezett tárgyaknak életszerűséget ad az üveg­mennyezeten ái beszüremlő természe­tes fény. Kár, hogy a szép gyűj­­mény a hiányos tájékoztatás miatt nem nyújt teljes és zavartalan, él­ményt. Korcsm* os László (A szerző felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents