Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-11-19 / 46. szám

1983. november If. SZABAD FÖLDMŰVES Parlagföldek hasznosítása: GESZTENYÉS A RAVNE LEJTŐIN Ä CSKP helyes gazdaságpolitikája nyomán egyre nagyobb gondot fordí­­tanok a nagykürtöst (Veľkí KrtíS) járásban a kihasználatlan mezőgazda­sági földterületek felkutatására és hasznosítására. Ennek eredményeként került sor a Nagykürtöst Állami Gaz­daság kékkői (Modrý Kametlf határá­ban levő nagy kiterjedésű parlagföl­­dön szelídgesztenye telepítésére, Az ott folyó munkálatokat a Tesárske Hlyňany-t Arborétum szakembereinek tulajdonosaikkal szerződést kötöttünk a fák gondozására és a termés be­gyűjtésére — a fele terméssel a gaz­daság, a másik felével a szerződők rendelkeznek. Az eddigi gesztenye­termesztés csupán a termésbegyűjtés- ЫЯ állt. Ez megszűnt, a most kidol­gozott s részben щйг megvalósított tervek szerint eredményes gesztenye­termesztés kezdődött Itt. A jelentős beruházást tgénylő telepítést az is Indokolta, hogy a Kékkőt környéki О A csemeték rend­szeres ápolása biz­tosítja egészséges fejlődésüket A gesztenyetermés begyűjtése az egész család gondja О tervei és Irányítása szerint végzik. A gesztenyetermesztésnek Kékkő környékén ugyanis már több évszáza­dos hagyománya van. A meredek hegyoldalakra felfutó kerteknek szin­te mindegyikében akad egynéhány vastag törzsű, hatalmas koronájű gesztenyefa. Állítólag az első facse­metéket annakidején még az Itt por­­tyázó törökök ültették, s azóta egyre szaporodott a számuk. Tulajdonosaik példásan gondozták azokat, hiszen a szelídgesztenye minden Időkben ke­resett csemege volt, s jó termés ese­tén szép összeggel gyarapította a tu­lajdonos jövedelmét. — jelenleg mintegy 800 termő sze­­lídgesztenyefát tartunk számon a kék­kői határban — tájékoztatott Dantca Magulová mérnök, a már említett ál­lami gazdaság növénytermesztést spe­cialistája. — Ezek szétszórtan, más gyümölcsfák között találhatók, s a gazdaság gondozásába kerültek. Volt szelídgesztenye szép színezetű és na­gyon ízletes. — Milyenek a telepítési elképzelé­sek, és hogyan halad a megvalósu­lás? — 'A távlati terv szerint több mint 80 hektárt tesz majd kt a szelídgesz­tenyés területe. Jelenleg a Ravne I, és a Ravne 11. lejtőin végeztünk tele­pítést 27 hektáron. A korábban elha­nyagolt kaszálók, bozótos területek helyén most gondosan ápolt geszte­nyés hívja fel magára messziről a fi­gyelmet. A kétéves fácskák szépen fejlődnek, csupán néhány száradt ki közülük, így a pótlást is el kell még az Idei őszön végezni. Rövidesen újabb 15 hektáros területet telepítünk be; de ezzel még nem ér. véget a munka. Ugyanis a 7. ötéves tervidő­szak végéig'56 hektárra kell növelni a gesztenyeliget területét. Terepszemlére indulunk. A szűk völgyben kanyargó patakon áthaladva bezárt vaskapu állja utunkat. —i Szükség van a terület védelmé­re, hiszen az erre tanyázó vadak je­lentős kárt tehetnének a fiatal cse­metékben — magyarázza kísérőm. — Dróthálóval kerítettük be, ami nem­csak a vadtól, de a hívatlan „vendé­gektől" ts védi a gesztenyést. Az al­kalmi munkásookn kívül öt dolgozónk látja el az tttent tennivalókat. Fel­adatuk a terület tisztántartása, a fa­csemeték öntözése s a facsemeték el­látása védőhálóval. Az új telepítésű gesztenyeliget ts arról tanúskodik, hogy a nagykürtöst járásban eredményes a parlagföld­­hasznosítás. A gesztenyetelepítés pe­dig nagyon célszerű ötlet volt, hiszen kedvező évjárat esetén egy-egy fa a másfél-két mázsás termést Is megad­hatja, ami — összességében — jelen­tősen gyarapíthatja a gazdaság jöve­delmét. Kép és szöveg:— böjtös— Ungvidéki híradás Október végén jártunk Nagykaposon (Veiké Kapušany) Ungvidéke leg­nagyobb szövetkezetében. Javában folyt a kukorica betakarítása, mely nem az elvárásnak megfelelő hozamátlaggal fizetett. Csupán 3,5 tonnát köny­velhetnek el hektáronként*., A kukoricát fóliára ömlesztették, s azzal Is takarták be, majd nyoma­tékként földet hánytak rá. Az ötletet az pattantotta ki, hogy egy cikket olvastam a Szabad Föld­művesben — újságolta Galgóczy Tibor, a közös gazdaság elnökhelyettese. — Ennek alapján felkerestük a szomszédos Magyar Népköztársaságban a Püspökladányt MGTsz-t. Itt Szabó Károly termelési elnökhelyettes avatott be minket a nedves tárolás módozataiba, megosztva velünk hasznosítható, értékes tapasztalataikat... Nos, amint láthatja, a tanultak-látottak alapján több mint száz hektárnyi kukorica termését nedvesen tároljuk. Ily mó­don nemcsak költséget, energiát is megtakarítunk, csöppet sem keveset. Közben André János efsz-elnök és Gilányi László gépüzemelési ágazatve­zető Is megérkezett. A tavaszi belvízkárt hozták szóba: emiatt lóheréből 80, lucernából 60, őszi takarmánykeverékből meg 40 hektárnyi kiveszett, továbbá 300 hektárnyi volt a vízkárt szenvedett búzájuk. Emiatt a kuko­rica vetése sem úgy történt, mint ahogyan az a termelési tervbe foglalta­tott... A vetését április 11-én kezdték és júliusban fejezték be. — Mi sikerült? — érdeklődtünk. — Űjfent az elnökhelyettes válaszolt: — Hát a cukorrépa, a napraforgó meg a széna; ezekből teljesítettük a tervet, sőt sikerült azt túlteljesítenünk. Ez nagyon fontos, hiszen leg­alább hatezernyi a számosállatunk. — Van-e tanulsága az idei forró, aszályos nyárnak? André elnök a felvetett kérdésre Így válaszolt: — Az Idei év igazolta, nekünk érdemes kukoricát termeszteni, no meg a cukorrépa termőterületét bővíteni. Főleg a nagy létszámú állatállomá­nyunk takarmányozása szempontjából! A kukoricakórót mind egy szálig besllóztuk, répaszelettel keverve. Így azután ebből mintegy 4000 tonna szl­­lázst készítettünk. Rájöttünk a lényegre: a Latorca menti talajaink a ku­koricatermesztéshez kedvezőbbek. Blztosltottabb ezáltal a tömegtakarhná­­nyunk. A forró nyár kimondottan kedvezett a szénaszárltást Illetően, költségmegtakarítást eredményezett. Hát, Ilyen volt az Idei ungvidéki nyári (IllésJ Hamuvá vált milliók TAPASZTALATAIBÓL: meiőgazdaságban tok teljesítését illetően következete­sek, fegyelmezettek. A szakmai-politi­kai felkészültségük összhangban van igényes feladataik teljesítésével. A pártszervek és pártszervezetek ügyel­nek arra is, hogy a kádertartalékok nagy többsége a tervezett tisztségeket töltse majd be akkor, amikor sorra kerül. Rendszeresen foglalkoznak ve­lük, s megteremtik annak előfeltéte­leit, bogy a hátralevő időszakban a szükséges szakmai-politikai képzettsé­get megszerezhessék. Olyan tapasz­talt, jó vezetők mellé kerülnek, akik­től elsajátíthatják a vezetés tudomá­nyát, a szervezőkészséget, a hasznos gyakorlati tapasztalatokat. Ezenkívül ezeket a kádertartalékokat igényes feladatokkal bízzák meg, s teljesíté­süket rendszeresen és következetesen ellenőrzik. A kádermnnka színvonala, eredmé­nyessége a mezőgazdasági üzemekben nagymértékben függ a káder- és sze­mélyzeti osztály dolgozéinak osztály­­öntudatától, politikai fejlettségétől, erkölcsi jő tulajdonságaitól, munká­juk — és felkészültségük — színvo­nalától. Járásunkban több üzemben működik káder- és személyzeti osz­tály. A többiekben a káder- és sze­mélyzeti munkát az arra kijelölt dol­gozók végzik. Ezek munkájában nem merülnek fel nagyobb hibák, fogyaté­kosságok. Ez annak tudható be, hogy a pártszervek és a pártszervezetek által jóváhagyott káderprogram és káderrend'artási terv szerint cselek­szenek. Munkájuk céltudatos, távlat­­szerű, s betartják a káderpolitika és kádermnnka alapvető követelményeit, főleg ami a helyes káderkiválasztást, felkészítést, széthelyezést és nevelést illeti. A káder- és személyzeti osztályok konkrét segítséget nyújtanak a párt­szerveknek és pártszervezeteknek a káderek elfogulatlan értékelésével. Így van ez jelenleg is, a járási pártbi­zottság mezőgazdasági titkára szint­jén, felelős politikai dolgozók és gaz­daságvezetők jelenlétében történik a járási pártbizottság káderrendtartásá­ba tartozó mezőgazdasági káderek értékelése. Ez az értékelés igényes. A mezőgazdasági káderek nagy több­sége következetesen teljesíti a reá bízott feladatokat. A most folyó ellen­őrzések alkalmával — a mezőgazda­­sági üzemek jelenlegi adottságaihoz mérten — újabb konkrét feladatokat kapnak. E feladatok teljesítése előse­gíti a pártmunka hatékonyságát, va­lamint a mezőgazdasági termelés to­vábbfejlesztését. A következetes káder és személy­zeti mnnka lényegesen hozzájárul e párt vezető szerepének az érvényesí­téséhez. Az irányításban és az egyes termelési ágazatokban működő gazda ságvezetőknek mintegy 73 százaléka kommunista, akik a pártcsoportokkal közösen munkálkodnak a párt vezető szerepének gyakorlati érvényesítésén. A tömegszervezetek közreműködésé­vel megnyerik és mozgósítják az efsz-tagokat és a mezőgazdasági dol­gozókat a CSKP agrárpolitikájának a megvalósítására. Munkájuk eredmé nyes. A mezőgazdasági üzemek nagy többsége teljesíti idei éves tervfelada­tait. Teljesült a gabonatermesztési terv; a járás a mezőgazdaság szocia­lista átépítése óta a legnagyobb ho­zamátlagot érte el, hektáronként 4,55 tonnát. A galsai (Holiša) szövetkezet érte el az idén — kerületi és járási méretben — a legnagyobb hozamátla­got gabonából, közel 5,6 tonnát. A nyomában halad a buzitkai, a sőregi (Šurice), a losonctamási (Tomášovce), a rátkai és a rappi (Rapovce) szövet­kezet, valamint a Füleki (Fiľakovo) Állami Gazdaság. A járás mezőgazda­­sági üzemei az év elejétől rendszere­sen 100 százalékra teljesítik időszaki eladási tervüket az állattenyésztés szakaszán. Másfél millió literrel túl­teljesült a tejeladási járási terv. Eb­ben nagy szerepe van a dolgozók be­csületes munkájának, a feladatok tel­jesítéséhez való helyes hozzáállásá­nak. Tapasztalatok egész sora bizonyltja, hogy a mezőgazdasági termelés igé­nyes feladatainak a teljesítése nagy­mértékben függ a gazdaságvezetők, ágazatvezetők és dolgozók szakmai­­politikai felkészültségétől és fegyel­mezett munkájától. A felelős posztok­ra tehát olyan embereket kell állítani, akik mély felelősséget éreznek az üzemre háruló társadalmi elvárások teljesítéséért, szakmailag és politikai­lag egyaránt jól felkészültek, jó az irányltó-szervező-ellenőrző készségük, s személyes példamutatásuk követés­re méltó. A járás mezőgazdasági üze­meiben működő pártszervek és párt­­szervezetek, s nem utolsó sorban a járási párt- és mezőgazdasági irányí­tó szervek ennek tudatában végzik a káderek kiválasztását, széthelyezését és nevelését. TANK1NA ISTVÁN, a losonci (Lučenec) járási pártbizottság ideológiai titkára Hála a kedvező Időjárásnak, gyor­san learattunk az idén, s viszonylag zökkenőmentes volt a szálas takarmá­nyok betakarítása Is. Az évről évre milliós károkat okozó tűzeseteket azonban az idén sem tudtuk kiküszö­bölni ebből a két rendkívül fontos munkából. A gabona és a tömegtakar­mányok népgazdasági jelentőségét fö­lösleges hangsúlyozni, ugyanúgy az sem szorul különösebb blzonygatásra, hogy alig pótolható kárt Jelent min­den elpusztult, körbeveszett tonna vagy széna. Az idei aratás során Szlovákia te­rületén 130 tűzeset keletkezett, amely­nek során 43 hektár lábon álló gabo­na és 5100 tonna szalma vált a lán­gok martalékává. A tűzesetek leggya­koribb okozói — 29 esetben — a gye­rekek voltak, ami azt bizonyítja, hogy sajnos, vajmi keveset tettünk ilyen irányú nevelésükben a tavalyi és az azt megelőző esztendőkhöz vi­szonyítva. Az iskolapadból kiszabadult nebulók — főleg faluhelyen — tovább­ra is a határbell csavargások során ötletszerűen rakott tábortüzekkel, szalmakazlak tövében lopva elszívott cigarettákkal próbálják emlékezete­sebbé tenni a nyári szünidőt; az ilyen „élményeik“ idén nyáron 1 millió CIO ezer koronájába kerültek a népgaz­daságnak. A többi ok Ismertetése előtt feltét­lenül előre kell bocsátanunk azt a tényt, hogy az aratási előkészületek, illetve az aratás során megejtett kö­zel kétezer ellenőrzés során nem ke­vesebb mint 12 ezer súlyos hiányos­ságra derült fény. Általános volt pél­dául a kazlak egymástól vagy a magasfeszültségű villanyvezetékektől előírt legkisebb távolságának be nem tartása, a szikrafogók hiánya, az elektromos berendezések néha már egyenesen tűzveszélyes állapota és hasonlók. Az esetek döntő többségé­ben annak rendje és módja szerint megtörtént a felelősségrevonás, ki lett fizetve a — nemegyszer jelentős összegű — pénzbüntetés. Ennek el­lenére 13 alkalommal fogott lángot a gabon% vagy a szalma a járművek lyukas vagy nem kellőképpen biztosí­tott kipufogóitól (a kár 106 ezer ko­rona), további 11 tűzeset villamos be­rendezések rövidzárlatának következ­ménye . volt (112 ezer korona), és ugyancsak 11-re rúg az egyéb műsza­ki hiányosságok által okozott tüzek száma, amelyek szintén százezer ko­ronán felüli értéket pusztítottak el. Az emberi gondatlanság — ezúttal már nem gyerekekről van szól — köz­vetlenül is több tűzeset okozója volt: dohányzás, nyílt láng használata és hasonló. S végül, bármennyire szomo­rú Is, de ide kívánkozik, hogy hét esetben szándékos gyújtogatás nyo­mán csaptak fel a lángok,., A tömegtakarmányok betakarításá­nál és raktározásánál — szeptember­rel bezárólag — 58 tűzeset történt Szlovákiában. Összesen 4800 tonna széna vált hamúvá, 6 millió 330 ezer korona értékben. Az okok közül első helyen itt az öngyulladás szerepel, bár a 14 ilyen eset között kétség­telenül voltak olyanok is, amelyeknek kellő gondossággal — megfelelő szel­lőztetéssel, rendszeresen végzett hő­mérséklet-ellenőrzésekkel — elejét le­hetett volna venni. Illusztris példa erre, az, ami a Veüky Llpník-1 Efsz­­ben (Stará Eubovňa-1 Járás) történt. A szövetkezet még a hivatalos átadás előtt használatba vette az újonnan épült, 7000 m3 befogadóképességű, korszerű szénaszárítót. Túl azon, hogy biztonsági berendezései még nem vol­tak teljesen készen, a benne tárolt mintegy nyolcszáz tonna széna belső hőmérsékletét egyetlen eyszer sem ellenőrizték. A következmények: ön­gyulladás, amelynek folytán a takar­mány az utolsó szálig elégett, s a ke­letkezett kár, az épületet is beleszá­mítva, több mint kétmillió korona. Hasonló gondatlanság következtében vált a lángok martalékává jelentős mennyiségű tömegtakarmány a bre­­zinyi és a tomášovcei szövetkezetben (zvolení 111. luőenecl járás), és el­pusztult 280 ezer korona értékű lu­cernaliszt a' negyedl (Neded) közős gazdaságban. Egy a nádszegi (Trstice) Csehszlovák —Szovjet Barátság Efsz legjobb üzemi tűzoltói közül Fotó: — nk-» A példákat sajnos még akkor is hosszan lehetne sorolni, ha csupán a százezer koronát meghaladó károkról kívánnánk említést tenni. Ennyi is bő­ségesen elég ahhoz, hogy beláthas­suk: jócskán vannak még teendőink a vörös kakas megfékezése terén. Nem jelszavakra, nem kampányszerű agitáciőra: felelősségtudattal párosnló konkrét és hathatós intézkedésekre van szükség. Költségesen megtermelt, milliós értékekről van szó! VASS GYULA

Next

/
Thumbnails
Contents