Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-07-16 / 28. szám
AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI és élelmezésügyi MINISZTÉRIUMÁNAK hetilapja : ' ■' •'* 'l- ' ■ •• a‘' - ' '• • - 1-.-- —— I ——: ^ihÉái 1983. július 16. * 28. szám * XXXIV. évfolyam * Ara I,— K2s A VERSENYSZELLEM ÉBREN TARTÁSÁVAL Mezőgazdasági üzemeinkben a kombájnok ennyire korán, mint az idén, még nem álltak rajthoz. A nyár acélossá varázsolta a búzaszemeket. A kavicsos, égevényes területeken szinte egyik napról a másikra a búza is beérett. A gazdaságok legtöbbje alaposan felkészült, s a legalkalmasabb pillanatban indította a gépeket. Arról is gondoskodtak, hogy a termény száraz állapotban, jó minőségben a legkevesebb veszteséggel kerüljön a tárolókba. A pozsonypüspöki (Podunajské Biskupice) Barátság szövetkezet kilenc szovjet gyártmányú saját kombájnt sorakoztatott fel az aratásra. A főpróbán, június 24—25-én a gépek az őszi árpa begyűjtésénél „állták a sarat“. A főidényben sikeresen üzemelhetnek, hacsak közbe nem jön valami rendkívüli. A borsó 3,5 tonnás hektárhozamával szintén próbára tette az embereket, a gépeket. — A búza aratását — égevényes földjeinken — július 4-én délelőtt kezdtük — jegyezte meg július Aujeský agrármérnök, növénytermesztési főégazatvezető. — Mondhatom, hogy a tavalyihoz képest az idén lényegesen jobb hozam Ígérkezik... Az aratáshoz mindent Jól előkészítettek. A versenyszellem ébren tartásáról Is gondoskodtak. Beneveztek a kombájnosok járási versenyébe, ugyanakkor a belüzemi verseny kritériumait is kidolgozták. Fő céljuk, a szemveszteség elkerülése, a szalma jó minőségben történő elhordása és kazalozása, a tarlók mielőbbi felszéntása, 120 hektár köztes és 115 hektár lucerna elvetése, a termény ritmikus tisztítása és ütemterv szerinti szállítása az állami tárházakba stb. A versenygyőzteseket természetesen megjutalmazzák. — Feltűnt, hogy nem igényeltek kombájn segítséget. — Bármilyen időjárás lesz is, ml tizennégy napon belül learatunk — említi Csóka György elnökhelyettes, a gépüzemelési főágazat vezetője. — Sikereink a teendők gondos megtervező sében rejlenek. Ki-ki jó előre ismeri feladatait. Az ellenőrző bizottság elnökének és két segítő munkatársának például az a feladata, hogy minden kombájn szemveszteségét pontosan megállapítsa, naponta kombájnonként 3—4 ellenőrzést végezzen, s erról nyilvántartást vezessen. Mi ugyanis itt a központban egyéb adatokkal kiegészítve ennek alapján rangsoroljuk a kombájnosokat. Amikor azok reggel a gépközpontba érkeznek, a táblázatról leolvashatják, hogyan dolgoztak az elóző napon. Nálunk jól bevált ez a módszer, mert maximális teljesítményre ösztönzi dolgozóinkat. Az aratás első napján a belüzemi versenyben Karol Plašek és Hnszka János, valamint Stefan Jalkóci és Szelepcsényi Sándor kombájnoskettős tűnt ki mennyiségi és minőségi teljesítményével. — Nem volt problémáink az alkatrészekkel? — A szovjet gyártmányú kombájnok javításéhoz kaptuk a legtöbb pótalkatrészt. Persze a meghlbásodottakat Is felújítottuk és hasznosítottuk. Ha erre idehaza nem volt lehetőségünk, akkor kértük a Slovnaft, esetleg a Hydrostav vállalat segítségét. A Slovnaft vezető dolgozóival például a napokban kötöttünk nagyon előnyös együttműködési szerződést. Vállalták például, hogy segítségünkre lesznek gépeink üzemképességének a felújításában. Tarlón, táblaszélen N. Kovács István felvétele — A terményt az állami tárházakba szállítják? — Idényben gépeinkkel mintegy 300 tonnányi gabona begyűjtése lehetséges. A járási leadási ütemterv értelmében viszont csak száz tonna terményt szállíthatunk a helyt állami tárház telepéra. Gondoltuk, hogy helyesebb, ha a bég űjtött terményt saját szérűnkön tisztítjuk, s aztán adjuk le fokozatosan. Ez azért előnyös részünkre, mert a gabonahulladék Itthon marad, s a tiszta terményért jobb árat kapunk. A gabonát öt darab 7—12 tonnás tehergépkocsi szállítja a tisztítószérűre, onnan pedig az állami átvevő telepre. Optimális mértékben kihasználjuk így a gépjármüveket. — Hogyan gondoskodnak az emberekről? — Szövetkezetünkben már hagyomány: akt bekapcsolódik a gabona begyűjtésébe, az önköltségi áron kaphat ebédet. Átalakítottunk egy autóbuszt ebédlővé, asztalokkal, ülőhelyekkel büfévé. így a dolgozó a munkahelyen üdítőt vásárolhat, a szódát pedig Ingyen kapja. Azoknak, akik nyújtott műszakban dolgoznak, figyelmességből, természetesen térítés nélkül uzsonnát viszünk a munkahelyre. Munkaidő után, este в géptelep büféjében sört is vásárolhat a szomjazó korabájnos. — Milyen egyéb újdonságaik vannak? — Nem éppen újdonság, de van egy jól felszerelt műhelykocsink. két állandó szerelővel. Ha például az egyik munkahelyről géphibát jeleznek, a szerelőkocsi személyzetével együtt ott terem. Ha kisebb a hiba. akkor helyben, ha nagyobb, akkor a műhelyben javítják meg a gépet, ahol állandóan öt szerelő reggel hattól, este tizenkilenc óráig teljesít szolgálatot. Természetesen gondoskodtunk a tűzesetek megelőzéséről is. Az elhárítás érdekében állandóan készenlétben áll egy ekével felszerelt traktor, három vízzel telt szippantó kocsi, de a község tüzoltószertáréban ts van szolgálat, amely gyakran ellenőrzéseket végez... Leonard Rosinský, a Bratislava-vldéki járás terményfelvásárló és ellátó vállalatának pozsonypüspöki telepvezetője hangsúlyozta, hogy az átvevő és a tárolókapacitás a korábbihoz viszonyítva sokkal korszerűbb. A múlt években például a gabonát csak két vonalon vették át, s emiatt időközönként bonyodalmak keletkeztek. Az Idén viszont fő javítást végeztek, újításokat vezettek be, s már lehetőség nyílik egy harmadik ötvevővonal üzemeltetésére is. Két vonalon a normális nedvességtartalmú, a harmadikon — amely szérítórendszerrel van egybekötve — a norma feletti nedvességtartalmfl terményt veszik át. A nedves gabona tehát nem keveredhet a szárazzal. Idényben harmonogram szerint a telepre IX gazdaság szállíthatja a gabonát, előfordulhat viszont, hogy a Járási irányító szervek további két-három gazdaság gabonáját is hozzájuk irányítják. Ezzel magyarázható, hogy naponta üzemenként miért vásárolnak fel csupán 100 tonna terményt. A gazdaságok vezetőivel megegyeztek abban, hogy szorult helyzetben esetenként éjjel Is átveszik a gabonát, s ezzel elkerülhető a torlódás. Naponta ugyanis más és más gazdaságnak nyílhat lehetősége a gabona éjjeli szállítására, A telep silóiban 21 ezer tonna termény helyezhető el. A vezető a járás közreműködésével arra törekszik, hogy a kenyérnek való búzát mielőbb szállíthassa a malmokba, mert a kalászosok után mintegy másfél hónapra a szemes kukorica elhelyezéséről is gondoskodni kell. A teleplátogatás alkalmával még csak a . pozsonypüspöki szövetkezet szállított gabonát ez állami alapokba. Nedvességtartalma nagyon kedvező, Í4 százalékos volt. Természetesen a többi gazdaságból ts egymásután jelezték, hogy a következő nap ők Is szállítanak, tehát nem lesz pihenés. Az idényben a telepen naponta két tizenkét órás műszakban dolgoznak, s mintegy 3000 tonna terményt vesznek át. HOKSZA ISTVÁN Életút a hegyek között Aligha gondolna valaki arra, hogy Aranyosmaróttöl (Zlatú Moravce) alig húsz kilométerre, a Tríbeč hegyvonulat dombjain olyan erdőket találunk, ahová a traktor nem Jut el. Főleg bükk- és tölgyerdők borítják a meredek lejtőket és sziklás hegyoldalakat. Itt a fakitermelés egyetlen segítőtársa a 16. A gfmesi (Jelenec) erdőgazdaság területén dolgozik az utolsó kocsisok egytke, Dominik Nipča. Fogatával naponta feljár az erdó nehezen megközelíthető területeire. De nem kirándulásképpen. Hiszen a fakitermelésnek rá eső évi feladata ezer köbmétert tesz ki. Képzeljünk el egy olyan kockát amelynek minden oldata egy kilométer. Azt is mondhatnánk, annyi fa ez, amely másfélszás 780-as Škoda tehergépkocsit töltene meg. Minden napja munkanap. A gondjaira bízott Igavonók minden áldott nap megkövetelik abrakjukat, szénaadagjukat és a gondozást. Ottjártunkkor Domln — ahogy őt lakhelyén, Zlatnőban nevezik — kora reggel sietett az Istállóba. Lovai már várták. Kiszórta takarmányadagjukat, lecsutakolta kedvenceit, kitisztította az lstéllóat, s úgy félhót tájban, mint rendesen, befogott. Lovacskái Sárga és Bubó nyugodtan várakoztak a jól ismert hijó, hóta, csihi parancsszavakra. Régóta dolgozik lovakkal. Édesapjával már gyerekkorában gyakran Járt fuvarozni. S amikor a háború alatt bátyja katonának vonult be, a lovak gondozása kizárólag az ő nyakába szakadt. Az erdőt 1948 óta szolgálja. A lovak Klaíanyban az erdő szélén vártak rá minden nap az istállóban. ]6 pár kilométert kellett megtennie hegynek fül az istállóig. Kerékpárját is tolta, hogy hazafelé, a hegyről hamarabb leérjen. Ez Időben még öt pár 16 dolgozott az erdőgazdaságban. Gyakran emlékszik vissza e nehéz, s mégis szép Időszakra, munkatársaira, barátaira. Néha nem Is ment haza, ott aludt az Istállóban. Énekeltek, tréfálkoztak, s mindjárt vlgabb volt az élet. A gumikerekes kocsi csöndesen gördült az úton, a lpvak lustán rótták a kilométereket. Domin visszatér a valóságba. Valamit még ennie is kell, hogy ez erdőbe érve azonnal felrakhassa az ölfát. Hiszen az út néha több mint egy órát is eltart, jól keli gazdálkodni az idővel, bogy napi feladatait teljesítse. A vágást a nyárt nap sugarat melengetik, a kivágott fa kellemes illata terjeng. Domln ktfogja a lovakat, előveszi a láncokat. — Várj csak Sárga, vár) türelmesen — nyugtatja az egyik lovat. Fürkészve nézi a hegyoldalt. Az ölfaköteggei meredek dombon kell lejönni. A lovaknak se nagyon ekarúdzik. — Hijú — adja kt a parancsot Domin, szorosan fogva a gyeplőt. A lovak megindulnak. Bubó az ügyetlenebb és nehezebb is, van vagy nyolc mázsás. Megcsúszik, elesik. Magával rántja Sárgát. Ez alkalommal azonban szerencsére komolyabb baj nem adódott. — Nem egyszer megtörtént — emlékezik vissza Domín Nipča —, hogy hegynek lefelé elszakadt a lánc. Ilyen esetben az ölfarakomény gyufaszálként hullt szét minden irányba. (A szerző felvétele) És a lovakat meg sem lehet állítani. Nem marad más bátra, mint kivárni a fejleményeket. Még nehezebb a rönkfa közelítése. A legrosszabb pedig télen jégen és hóban vagy kőtörmeléken. A fa kiismerhetetlen, csúszkál, forog, nehezen lebet a kellő irányban tartani. Domln a fakitermelés- és közelítés munkáján ktvül segít a szénát kaszálni, gereblyézni, ősszel és tavasszal fát ültetni, télen pedig etetni a vadat, A politikai és a társadalmi műnkéből is bőven kiveszi részét. Tagja az SZLKP járási bizottsága elnökségének, a Gimesi Állami Erdőgazdaság üzemi pártszervezetének elnöke, lakhelyén Zlotnóban a Nemzeti Front helyi szervének elnöke. Bér felelősségteljes tisztséget tölt be, munkáját maradéktalanul, idejében elvégzi. Az erdőgazdaságban a pártcsoportgyöléseket rendszerint szombaton tartják, s Ilyenkor Štefan Zaťko helyettesíti az erdőben és a lovak körül. Olyan esetben, amikor halaszthatatlanul el kell utaznia — mint akkor Is, amikor Prágában átvette a Szocialista Mnnka Hőse állami kitüntetést — szintén Zafko elvtárs helyettesíti. A magas állami kitüntetést nem véletlenül kapta. Társadalmunk köszönetét juttatta fgy kifejezésre sokéves áldozatkész ténykedéséért, a tribeči erdőkben végzett hasznos, kemény munkájáért. Domln ezen a napon is teljesítette nap! tervét. Bár hoszszan elbeszélgetett az őt meglátogató újságíróval, munkáját nem szakította meg. Lovat vontatták az egyik szállítmányt a másik után, óvatosan, szinte ösztönösen keresve a járhatóbb utat. A nehéz munka meghozta Domln étvágyát. Egy darab szalonna, kenyér és fokhagyma, sör helyett pedig hüs ásványvízzel oltva szomját. Egy kts tdó múlva újra befogja a lovakat. Biztonság kedvéért lefékez! a kocsit és lassan kaptat le a domboldalon hazafelé. Vagy egy óra hosszat hallgatja a lópaták ütemes kopogását, de az egyik fordulónál megállítja lovait. Egy szarvas lépdel méltóságteljesen az úton át. Hányszor látott már Ilyent? Bizony sokszor, de mindig új és csodálatba ejtő. Lovait az Istállóban hagyta és sietve folytatta útját gyalogszerrel haza a családi kör melegébe, ahol már unokái várták. De sort kerít mindennap a baromfi ellátására és a kertben Is akad tennivaló. Jó munkájának elismeréseképp a szakszervezet jóvoltából gyakran üdült külföldön. Legutóbb a Fekete-tenger melletti Szocsíban volt. Az idén is mehetett volna külföldre, ő azonban a hazai, „aratási" szabadsás mellett döntött. M. L.
