Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-11-05 / 44. szám

.SZABAD FÖLDMŰVES 1983. november 5. 12 A hosszúszói (Dlhá Vet) szö­vetkezet háromezer hektár me­zőgazdasági területével a rozs­­nyál (Rožňava) járás ötödik legnagyobb gazdasága. A szö­vetkezethez tartozó hat község 1973-ban kötötte össze a sorsát. Evek óta veszteséggel gazdál­kodnak. Tavaly a tervezett 1 millió B89 ezer korona vesz­teséget 2 millió 99 ezerre te­tézték meg. Az idén 1 millió 142 ezer korona veszteséggel számolnak. A gazdaság nem tudott alkalmaz­kodni a természeti adottságokhoz és a közgazdasági követelményekhez. Tavaly száz kilő búzát 212, ugyan­ennyi tavaszi árpát 215 koronáért ál­lítottak elő. A szemes ős silókukori­cát, továbbá a réti szénát Is Igen ma­gas önköltséggel termelték. A mező­gazdasági bruttó termelés az elözó évekhez képest visszaesett, de az Idén növekedésével számolnak s a Jelek szerint elérik a 34 millió koronát. Az össztermelés 41 százalékát a növény­­termesztés blztosltfa. Több szövetkezeti tagtól hallottam: a gazdasági visszaesésért a szövetke­zet irányítói a felelősek. Koreň László agrármérnök, a szövetkezet elnöke ezt nyíltan be Is vallotta a legutóbbi zárszámadó közgyűlésen, ahol egyben Ígéretet tett a termelés fellendítésé­re. Háromnegyedév elteltével újra felkerestem a gazdaságot az eddig hozott Intézkedések hatásának érté­kelésére. О Hogyan jutott Ilyen nehéz hely­zetbe a szövetkezet? — érdeklődtem Hricko Sándor agrármérnöktói az efsz közgazdászától. — Már a hetvenes évek elején elő­re vetette árnyékát a beruházások fokozatos visszafogása. Az 1980-as év­től kezdve az épületek sorozatos fel­újítását csak saját alapból tudtuk fe­dezni. Tavaly másfél millió koronát fordítottunk Ilyen célra, de az Idén ts legalább ennyi szükséges. A mel­léküzemági termelésünket teherfuvaro­zásra összpontosítottuk. Ebből évente 2,5 millió korona bevételünk szárma zott. Ezt a tevékenységünket azonban az üzemanyagkorlátozás miatt felszá­moltuk. Gazdasági stabilitásunkat nagymér­tékben .sújtották az állattenyésztési szakosítás átmeneti Időszakában, 1977—1980 ban történt változások ts. Akkor került sor a marhahlzlalás fo­kozatos feszámolására, s ennek he­lyében Oszőnevelésre tértünk át. Az átszervezés sikerült. Tavaly 140 liter­rel túl léptük az egy tehénre terve­zett évi fejést átlagot. Az Idén Is több tejet értékesítettünk a tervezettnél. Ф Milyen intézkedéseket hoztak ez- Idáig, s miben látják a lemaradás fel­számolásának lehetőségeit? — Átértékeltük melléküzemági ter­melésünk bővítésének lehetőségeit. Tavaly 300 ezer korona értékben gyártottunk pótalkatrészeket. E tevé­kenység bővítésével az Idén másfél millió koronára növeljük bevételün­ket. Egymillióért korszerűsítjük és bővítjük a kőbánya berendezését. Ezentúl a 2,5 millió helyett 3,5 mil­liós forgalmat bonyolíthatunk majd vlztárolóképessége Is kedvezőtlen. A hátrányos adottságok pedig sok min­dent meghatároznak: kevesebb terem nagyobb költséggel.., — Olyannyira keveset — vágok közbe —, hogy tavaly például gabo­nából 220 tonnával takarítottak be kevesebbet a tervezettnél, de amíg a „Dobos“ parcelláról 8,3 tonnát, addig a szomszédos parcelláról 1,3 tonnát takarítottak be hektáronként. A tava­szi árpa hozama ennél le kedvezőtle­nebbül alakult. A legtöbb dűlőn két tonnán aluli hektárhozamot értek el. A szemes kukorica hozama le nagyon alacsony volt. Nem beszélve a mák 0,4 tonnás hozamátlagáról és a színvona­lon aluli zöldségtermesztésről. A téli takarmányalapnak a hatvan százalé­kát sikerült biztosítaniuk saját forrá­a régebbi, nem mindig hasznos rlva­­lizálgatás helyett. A pártszervezet alelnökének az a véleménye, hogy a mai gazdasági kö­vetelményekhez való igazodás, s a szövetkezet Jelenlegi helyzete első­sorban a vezetőktől követeli meg a rugalmasságot, az új iránti fogékony­ságot. De jelenleg nincs olyan jó ve­zetőgárdája a szövetkezetnek, amely tudatosan kialakíthatná ezeket az eré­nyeket. Megszívlelendő ez a nyílt állásfog­lalás, ugyanígy vélekednek a gazda­ság többi dolgozói Is: — Nem vagyunk a hibák elkendő­zésének hívei. Hasznos, ésszerű dön­tések a bizalmatlanság és a tisztázat­Szívóssággal, akarattal le évente. A huszonhét tagú építő­­csoport egymillió korona értékű mun­kát vállalt az Idén. Az Intézkedések eredményeként — a melléküzemági termelésből származó bevételt — a tavalyi 4 millió 609 ezer koronáról 7 millió 500 ezerre növeljük. Szerintem a melléküzemági terme­lés számtalan előnye mellett nem oldhatja meg magában a mezőgazda­­sági termelésben felmerülő gondokat. A hozamok növelésével nyereséges­sé kell tennünk a növénytermesztés valamennyi ágazatát. Az állattenyész­tésben befejződött a tejtermelésre va­ló átállás. Itt a hasznosság növelése a fő cél... • De hogyan, milyen konkrét In­tézkedésekkel akarják ezt elérni? — A takarmányalap biztosításával és ésszerű kihasználásával, a megfe­lelő talajműveléssel és a kedvezőtlen adottságokhoz való alkalmazkodás­sal... • Mit jelent itt a kedvezőtlen adottság? — tettem fel a kérdést Bányász Jánosnak, az üzemi pártszer­vezet alelnökének. — A szántóterület hatvan százalé­kát nehezen művelhető vörös nyirok és erősei kötött talajok képezik. Bor­­zován (SÍI. Brezová) meredekek a domboldalak. Az erősebb zivatar könnyen lesodorja az alig megkapasz­kodott növényt, a műtrágyát, a talajt. Az összterületnek mintegy fele mész­kőtalajon helyezkedik el, Így a talaj sokból. Egy szarvsamarhára széna­egységre átszámítva mindössze 1,5 tonna takarmány jutott. összehasonlítás kedvéért tekintjük át az Idei eredményeket Is: gabona­félékből a szárazság és a megdőlés miatt a tervhez viszonyítva 15 tonná­val takarítottak be kevesebbet. Tava­szi árpából átlagban 2,44 tonnát, bú­jából 2,8 tonnát értek el egy hektá­ron. A takarmánymérlegük viszont lényegesen jobb a tavalyinál. Az Idő­járás kedvezett a szálas takarmányok begyűjtésének. A silókukorica termése az idén Is gyengébb a tervezettnél. A tények önmagukért beszélnek. Egyet azonban a gazdaság vezetőinek tudatosítani kell: ha a kedvezőtlen termőhelyi adottságokat alapvetően nem lehet megváltoztatni, akkor al­kalmazkodni kell hozzájuk. De lássuk, hogy miben tükröződik (vagy miben nem) ez az alkalmazko­dás? — Abból az alapvető problémából kell kiindulnunk — foglalja össze a lényeget Bányász elvtárs —, hogy a kampányszerű szervezés és fejlesztés helyett a célravezető, a rendszeres tervező- és trányítómunkára kellene törekednie. Az öröklött hibákon kívül szembe kellene végre néznünk az újabbakkal Is, melyekre dolgozóink lépten-nyomon felhívják figyelmünket. A tabunak tartott új formákat, mód­szereket, szemléletmódot a megválto­zott követelményekhéz kell Igazíta­nunk. Az ágazatok és vezetőik között együttműködést kellene megteremteni lan kérdések légkörében születnek. Vezetőink csak ritkán tartanak ha­­társzemlót. Véleményünk szerint nem­csak akkor kell megnézni a határt, amikor kezdjük a vetést és amikor aratunk, hanem egész éven át rajta kell, hogy legyen a szemükl... A gépesítési részleg vezetője a ne­hézségekről ekképpen vélekedik: — Gépparkunk a követelményeknek megfelelő. Az idén másfél millió ko­ronáért vásárolhatunk gépeket. A gondok ott kezdődnek, hogy a 28 traktorhoz mindössze tizenöt trakto­rosunk van. Utánpótlásra kevés a re­mény. A szövetkezet rossz hírneve, földrajzi elzártsága és a közlekedési nehézségek által előidézett negativ hatást nincs mivel egyensúlyozni. Ugyancsak kevés a gépjavító. Állandó túlórázásokkal, esti műszakokkal nem tudjuk pótolni a hiányzó munkaerőt. A szó szoros értelmében a minőség rovására dolgozunk. Az üzemanyag­fogyasztásban húszezer literrel léptük túl a keretet. Hogy miért? Részben a kedvezőtlen természeti adottságok és terepviszonyok miatt: a gazdaság földterülete hatvanöt kilométeres kör­zetben terül el. Az új K—580-as Istál­ló jelenti a legnagyobb gondot. Mivel közelében nincs elegendő legelő, ezért tavasztól késő őszig naponta legalább húsz tonna zöldtakarmányt kell oda szállítani. Ha pédául Csol­­tóról (Coltovo) szállítjuk a zöldtakar­mányt, egy teherautó hatvan kilómé tért fut le egy fuvar takarmánnyal. Hol Itt a gazdaságosság?... A legelő­nek nyilvánított 1225 hektárnyi terü­letnek a kétharmada nem tölti be rendeltetését, mert félig-meddig er­dővé vált. Nemrégen fejezték be ki­lencven hektárnyi terület rekultiválá­­sát, de ennek folytatására nincsen anyagi fedezetük. Néhány ténymegállapításért kanya­rodjunk vissza a termőföld védelméhez és kihasználásához. Eddig körülbelül háromszáz hektárnyi terület lecsapo­­lását végezték el. A talajjavítást mun­kák folytatására csak a 8. ötéves terv­időszakban lesz kilátás. Tavaly közel hárommillió korona értékben használ­tak fel műtrágyát. Az Idén valamivel kevesebbet: tápanyagban átszámítva 330 tonnát szórnak ki a földekre, a hozamokhoz mérten túlságosan is so­kat. Nehéz megfelelő és több évre szóló vetésforgót kialakítani, mivel a gabonafélék vetésterülete eléri a 83 százalékot. Az összterületnek mintegy harmincöt százalékán gabonát gabona után vetnek. A szövetkezetben a belüzeml önel­számolási rendszer van érvényben, ám ez nem tükröződik a prémium­­elosztásban, ahol az egyenlősdl elvét érvényesítik. Szólnunk kell arról is, hogy a szö­vetkezetben hiányoznak a szakembe­rek. Négy mérnökük van, de közülük egy végez közvetlen irányltőmunkát. # Miben látják az előbbrelépés lehetőségét? — kérdezem végezetül. Hricko agrármérnök szerint: — Tudjuk, hogy csak rugalmas, a mindenkor társadalmi igényekhez Igazodó, kifogástalan minőségű mun­kával, vállalkozások, ésszerű kockáz­tatás árán sikerülhet a talpraállás. Évtizedes beldegződött szemléletün­ket, egész belüzeml vezetési, irányí­tási rendszerünket a ma követelmé­nyeihez kell igazítani. Vezetőink min­dig a közérdeket szem előtt tartva határozzanak. Az ágazatvezetők leépí­tett önállóságát mielőbb vissza kelle­ne állítani, hogy újra kibontakozhas­son a kezdeményezőkészség éa az ösztönző Jutalmazási rendszer. Bányász jánoa politikai oldaláról közelítette meg a témát: — A szövetkezei politikai és gazda­sági vezetésének szorosan együtt kell működnie a tagsággal. A jó gazdasági kezdeményezéseket politikailag is alá kell támasztanunk. Mert Így magunk mögé tudjuk állítani az embereket. Szerintem személyreszóló kötelezett­ségvállalásokra és felelősségvállalás­ra, szlvósággal, akaraterővel és tudás­sal párosuló szorgalomra lesz szük­ség az elkövetkezendő időszakban. Korcsmáros László Az idén Szlovákia viszonylatában a tömegtakarmányok téli készlete hozzávetőlegesen egymillió tonnával kevesebb lesz. Ez annyit jelent, hogy egy számosállatra számítva a tömeg­­takarmányokból 6,5 kiló száraz anyag jut. amely a mólt év valóságához vi­szonyítva két kilóval kevesebb. A hiány kiegyenlftése érdekében leg­alább nyolcszázezer tonnával több takarraányszalmát és knkoricaszárat kell az állatokkal feletetni, mint ta­valy. Ezért a szalma kezelésére meg­különböztetett gondot kell fordítani emészthetősége, ízletessége és tápér­téke növelése végett. A feltárt szalma ugyanis nagyobb mennyiségben ke­verhető az állatok napi etakarmány­­adagfába. A szalmafeltárás különböző mód­jainak segitségével a sejtfalak lignin és cellulóz kötődését bontjuk meg. A lignin ugyanis a különböző biológiai beavatkozásokkal szemben igen el­lenálló, nehezen emészthető, s ennek következtében az állatok nem képe­sek kellőképpen hasznosítani. Ezáltal jelentős mennyiségű energia kárba vész: A szalma lignintartalma ezen­felül a szerves anyagok emészthető­ségét is befolyásolja. A cellulóz ez­zel szemben az óriásmolekulájú szén­hidrátok közé tartozik, amelyeket a gyomorbaktériumok szőlőcukorra és zsírsavakra bontanak. A szénhidrátok további csoportja — melyeket berni cellulóznak nevezünk — lúgos kém­hatású oldatban könnyen oldhatók. Az említett szerves vegyiiletek a nö­vény rostanyagát képezik. Ha abból az ismeretből indulunk ki. hogy a kérődző állatok táplálkozásá­ban egy gramm emészthető cellulóz nettó energetikai értéke egy gramm emészthető keményítővel egyenlő, ak­kor a szalma lápértékének javítása távlati szempontból is igen hatékony eljárásnak tekinthető, főleg a szar­vasmarhák takarmányozásában. A szalma fizikai vagy vegyi kezelése persze nem lehet öncélú. Minden me­zőgazdasági üzemnek sajátos adottsá­gaiból kell kiindulnia. Fontos, hogy a szalma kihasználása a takarmányter­melés szerves részévé váljon. A meg­növekedett költségeknek és energia­­felhasználósnak öszhangban kell len­nie az előkészített takarmány kedve­zőbb tápértékével, s ennek következ­tében a nagyobb tej- és hústermelés­sel. El kell érni, hogy a szalma rend­szeres kihasználása minden mezőgaz­dasági üzemben tartós eszközévé vál­jon az elsődleges takarmányforrások hatásfokának növelésében. A szalma tápértékét és az állatok által elfo­gyasztott mennyiséget elsősorban ösz­­szetétele* határozza meg. Ha például másfél kiló szénát hasonló mennyisé­gű, de kezeletlen szalmával helyette­sítjük, akkor a takarmányadag haté­konysága, a tehenek esetében napon­ta 1,3 liter tejjel csökken a kisebb mennyiségű tápanyag-felvétel követ­keztében. A szalma tápértékét és fogyasztha­­tóságát kétféle módon növelhetjük: ■ fizikai és kémiai tulajdonságainak a megváltoztatásával; ■ más takarmányokkal vagy tápanya­gokkal való keverésével. A szalma fizikai kezelési módszerei közül elsősorban a szecskázása, a darálása és a préselése jöhet számí­tásba. Az utóbbi években nagyon el­terjedt a szalma pogácsázása. Az utóbbi időben azonban egyre nagyobb jelentőséget nyert a szalma vegyszerekkel való feltárása. A kísér letekben többféle módszert próbáltak ki. Közülük a legelterjedtebb a szal­ma karbamidos kezelése vagy lúgos oldattal történő feltárása. A szalma különböző fizikai és vegyi kezelésének módszereivel Szlovákia mindhárom kerületében megrendezett új technika napjain ismerkedhettek meg a mezőgazdasági szakemberek. A pontos receptúrák ts valamennyi járási mezőgazdasági Igazgatóságon rendelkezésre állnak az érdeklődők nek, azért ezeket nem is részletezzük. Egyet azonban hangsúlyozni kell: a szalma feltárása csak a technológiai fegyelem szigorú betartása esetén hozza meg az elvárt eredményt. El­lenkező esetben kellemetlen gondok­kal, sőt károkkal is járhat. A szalma más takarmányokkal való keverése kevésbé kockázatos. Erre a célra főleg a kis szárazanyag-tartal­mú takarmányok alkalmasak, amelyek tartósítások során jelentős mennyisé­gű levet eresztenek. Igen jól bevált a szalma keverése zúzott leveles répafejjel, amelynek szá­razanyag tartalma 16—17 százalék kö­rüli. Az apróra szecskázott (nyolc százalék) szalma hozzáadásával a szi­­lázs szárazanyag-tartalma 23 száza­lékra növelhető. A szalmát azonban jól össze kell keverni a leveles répa­fejjel. Megfelelő szilázs készíthető akkor is, ha a cukorgyár! répaszele­tet húsz százalékos részarányban szalmával keverjük. Fontos követel­mény, hogy a szalmaszecska rövid legyen. A további szalmakezelési módsze­rek, mint például a szalma pácolása, meszezése, melasszal vagy élesztővel való keverése, párolása esetleg ned­vesítése, ugyancsak növelik a haszno­síthatóságát és takarmányozási gon­dok felmerülése esetén értékes takar­mányforrást jelentenek a gazdasági állatok számára. Az állatok takarmányozásában szá­razság Idején ugyanúgy mint a szal­ma részarányának növelésekor a ta­karmányadagban komoly gondot okoz az ásványi anyagok és a vitaminok kellő mennyiségének biztosítása. Ha az állatok takarmányadagjába na­gyobb mennyiségű szalmát keverünk, akkor ajánlatos elsősorban az MKP— 3-as takarmánykiegészítő részarányát legalább harminc százalékkal növel­ni a szabvánnyal szemben. Ugyancsak növelni kell a takarmányadag beta­karóin- és D-vitamin-tartalmát. Tudományos és kutatóintézeteink az A technológiai fegyelem betartásával a leveles répafej ás a szalma keverékéből is jó minőségű szilázs készíthető Fotó:-nkl SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztériumával együttműködve részletes módszertani utasításokat dolgoztak ki a szalma és egyéb nem hagyományos takarmányforrások ki­használását Illetően. Több mezőgaz­dasági üzemben gazdag tapasztalato­kat szereztek a szalma különböző elő­készítési módszereinek alkalmazásá­val kapcsolatban. Meggyőződésünk, hogy közös erővel sikerül áthidal­nunk a szárazság által előidézett ta­karmányozási gondokat, és az Illat­­tenyésztésben előirányzott tervfelada­tokat eredményesen teljesítjük. A Pravda nyomán: -kim

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents