Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-11-05 / 44. szám

1983. november S. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Szakemberhiány, férílieiv-is takarmánpnM Az alapvető élelmiszerekből valft önellátás növelése egyre nagyobb fel­adatokat ró a mezőgazdasági üzemek­re. Különös figyelmet kell fordítani elsősorban a növénytermesztés fej­lesztésére. Ennek keretén belül a ga­bonaprogram megvalósítása mellett előtérbe kívánkozik a tömegtakarmá-Az utóbbi időben az erőtakarmány­ra igényes sertéstenyésztés helyett a szarvasmarha-tenyésztés került előtér­be. Hiszen tartásukhoz elegendő tö­­megtakarmányforrás áll a mezőgaz­dasági üzemek rendelkezésére. Igaz, ezek gazdaságos kihasználása az ész­szerű takarmányozáson és a jől szer­vezett együttműködésen múlik. Ugyan­is a hegyvidéki gazdaságokban lege­lőbőség van, viszont a déli járások gazdasági üzemeinek többségében gondot okoz a szükséges takarmány­­mennyiség biztosítása. A szarvasmarha-tenvésztés fejlesz­tésére Irányuló célok fokozatosan megvalósulnak a nagykürtösi (Velký Krtíš) járás mezőgazdasági üzemeiben is, tájékoztatott Alžbeta Kanátová ag­rármérnök, a járási mezőgazdasági Igazgatóság főállattenyésztője. Jelen­leg a szarvasmarha-állomány eléri a 33 ezer darabot. így száz hektár me­zőgazdasági területre 70,1 darab szar­vasmarha jut. A járás állatsűrűsége meghaladja a közép-szlovákiai kerü­let átlagát. A megnövekedett egyed­­szám hovatovább takarmányozási gon­dot is Jelent, ezért mind gyakrabban kerül előtérbe a tömegtakarmányok forrásainak kooperációban történő hasznosítása, örvendetes, hogy nem­csak járáson belül, de egyes járások között is egyre nagyobb arányokat ölt a kooperációs legeltetés. A lege­lőkben gazdag szövetkezetekben egy­más után épülnek a szakosított üsző­­neveldék. tgy például Oaöov Lomban 1000, Száraznyír jeseň (Suché Brezo­­vo) 1100, Ipolynyéken (Vinica) 1300 nyok termelésének növelése. Az állat­­tenyésztés részére ugyanis feltétlenül meg kell teremteni a kedvező takar­mányozási és tartástechnológiai felté­teleket, hogy a hús- és tejtermelés­ben előirányzott célok maradéktala­nul megvalósulhassanak. A hasznosság szempontjából az sem elhanyagolandó tényező, hogy az utób­bi évtizedben tervezett és épített Is­tállók többsége nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az eddigi tapasztalatok szerint az új tartástech­nológiák nem segítették eió az állat­ta« műnkétől, pedig az anyagi felté­telek kedvezőek. A nagykürtöst Járás egyes üzemeiben le akadnak nehéz­ségek, bár ezek nem általánosítha­tók. Legkedvezőtlenebb a helyzet a tehenészetben. Hogy a munkából ki­váló Idősebbek helyére nehezen ta­lálni fiatalokat, ennek több oka is van. Elsősorban az, hogy az állatte­nyésztésben az év minden napját le kell dolgozni, és minden nap korán kell kelni, munkába állni. Ezt az el­riasztó tényezőt a kétműszakos mun­kaidő bevezetésével ki lehetne kü­szöbölni. Az megszüntetné a dolgo­zók Jelenlegi kötöttségét, s lehetősé­get teremtene a szabad hétvégek megszervezéséhez Is. További gond áz állattenyésztési telepeken a szociális létesítmények hiánya, Illetve azok mostoha állapota. Számos helyen nemcsak hogy átöl­tözni nem tudnak a dolgozók, de le­ülni sincs hová. Télen a helyiségek nagy része fűtetlen, az ott dolgozók-A szójatermesztés kifizetődő Alžbeta Kanátová, Mikulás Mellük fénövénytermeszté zootechnikus a napi problémákat beszélik meg és Enbomír Sykela tenyésztés fejlesztését. Sőt ellenkező­leg. A rostos állású Istállók állattar­tás szempontjából több hátránnyal járnak, ezárt az elkövetkező években a hagyományos állattartási technoló­giák alkalmazását szorgalmazzák a A terbegeci borjúnevelfi nagyüzem férőhelyes üszőneveldők üzemelnek. A borjúnevelésben jelentős szerepet játszik a hat szövetkezet által létre­hozott terbegeci (Trebušovce) közös borjűnevelde, ahol 14 napos kortól hat hőnapos korig, két turnusban évente 3340 borjút nevelnek fel és adnak el az érdekelt gazdaságoknak. A korszerű nevelde Lopták Vince Irá­nyításával eredményesen teljesíti kül­detését. A járásban a kedvezőtlen nyár és ősz ellenére Is feltétlenül biztosítani kell a 2,8 tonna szénára átszámított tömegtakarmányt egy-egy számosál­latra. Az Idei év takarmánytermelésí szempontból kedvezően Indult. Július végén a tervezett 2,8 tonnának több mint a fele a tárolókban volt. Sajnos, a folytatás korántsem volt olyan jó, a nyári forróságok meghiúsították a növénytermesztők elképzeléseit, de mindezek ellenére legalább a 2,7 ton­nát minden bizonnyal sikerül begyűj­­tenlük. A hiányzó mennyiséget a me­zőgazdasági üzemek a szalma haszno­sításával Igyekeznek pótolni. ELTÉRŐ EREDMÉNYEK *­Ha a tejtermelés alakulását és a súlygyarapodás helyzetét vizsgáljuk, két különböző görbét kapunk. A tej­termelés és -értékesítés a múlt év va­lóságához viszonyítva Jelentősen nö­vekedett. Ezzel szemben nem lehet dicsekedni a súlygyarapodás alakulá­sával, ugyanis a marhahlzlalásban a tavaly elért napi 0.8Ű—0,85 kilogram­mos súlygyarapodási átlag 0,60 kilóra csökkent! Ennek egyik oka az, hogy az állattenyésztők az üszők nevelésé re fordítottak nagyobb figyelmet, ami a hízőállatok gondozásának a rovásá­ra ment. Igaz. az alacsony súlygyara­podási átlag alakulásában közreját­szott a szűkre szabott erőtakarmány keret, amelynek mindössze a 92,9 szá­zalékát kapták meg a gazdaságok. járásban. Igaz, munkaigényesebbek, mert az almozás, futószalagos kltrá­­gyázás több kézi erót igényel, de fel­tétlenül kedvezőbbek a termelési eredmények és ami szintén nem lé­nyegtelen, kisebb a selejtezés, Illetve a kényszervágás aránya. A rostos is­tállókat Igyekeznek folyamatosan át­nak nincs módjuk megszárítani mun­karuhájukat, lábbelijüket, s bizony nem kellemes hideg hajnalon bele­bújni a nedves ruhadarabokba. Ha a munkaruhánál tartunk, meg kell je­gyezni, hogy a fodrászoknak például a vállalat kimossa a munkaköpenyét, de az állattenyésztési dolgozó maga kénytelen kimosni szennyesét. Pedig ezen hiányosságok jelentős részét egy kis Jó szándékkal, flgyelmessséggel, munkaszervezéssel el lehetne hárítani. A munkakörülmények megváltozá­sa, az ott dolgozókról való jobb gon­doskodás minden bizonnyal megvál­toztatná az állattenyésztés lránt ki­alakult ellenszenvet. Jó példaként kell Itt említeni Danuta Semchuková agrármérnököt, az Ipolyvarból Efsz állattenyésztési igaza tvezetőjét, aki kezdeményező módon megszervezne az állattenyésztésben dolgozók mun­karuhájának üzemi tisztítását. Feltét­lenül más a dolgozó viszonya Így a munkához, hiszen érzi, tapasztalja, hogy törődnek vele. A járás állattenyésztésében nem csak az állatgondozókból és fejőkből van némely mezőgazdasági üzemben hiány, de jó Irányító szakemberek, zootechnikusok is hiányoznak. A fő­iskolákról, vagy a középiskolából ki­került szakemberek nem igen Jönnek a járásba, vagy ha Ide is téved vala­ki, szinte meg sem melegszik, máris továbbáll. Pedig több mezőgazdasági üzemben elkelne egy-egy jó szakem­ber, jelentősen elősegíthetné a ter­melési eredmények kedvezőbb alaku­lását. Persze a jó szakemberek meg­tartása a falvak szociális helyzetétől Az előző évekhez viszonyítva közel kéthetes előnyre tettek szert az őszi munkák menetében a estesért (Clőa­­rovee) szövetkezetesek. Része van ebben az Időjárásnak le, de a meg­határozó szerep azé a körültekintő szervezésé, mely az Idei őszi betaka­rítás és vetés előkészületeit közvet­lenül megelőzte. A Jő munkaszerve­zés a blBtosltéka annak, hogy az őszt munkákat Idejében befejezzék. Az aszály épp úgy sújtotta a est­esért szövetkezetei, mint a tőketere­­besi (TrebiSov) járás többi gazdasá­gát, de eredményeikkel nincs miért szégyenkezniük. Szójából, kukoricá­ból,, cukorrépából a Jelek szerint jő termésre számítanak. Eötvüs Ödön növénytermesztést fő­­ágazatvezetö lepedönyt kimutatásokat lapoz, segítségével tájékozódunk a számtengerben. Nem véletlen, hogy éppen a szója adatait böngésztük. — Amint tudomást szereztünk a szőjaprogramről, napokig tanakodtunk — mondja Kiss János gépesítési ága­zatvezető. — Aztán megszületett a döntés: növelni kel! a szója vetéste­rületét. A szövetkezet kezdetben száz hek­táron termesztett szóját, az idén már háromszáz hektárról takarította be. S ami még szembetűnőbb, a terület nagyságának bővülésével fokozatosan nőttek a hektárhozamok Is. — Látja Itt ezeket az adatokat? — mutat egy papírlapra Eötvös Ödön — táblák szerint jelöltük meg a legfon­tosabb mutatókat. Például külön sze­repel, hogy az adott parcelláról mi­lyen hozamot értünk el, milyen szán­tóföldi munkákat végeztünk, milyen a talaj tápanyagtartalma, mennyi mű­trágyát szórtunk, és így tovább; Mind­ezen adatok birtokában aztán már mérlegelhetünk. Az igazság szerint a szóját már tudjuk termeszteni, de a betakarításával még sok bajunk van. — Tulajdonképpen sokat kísérlete­zünk a szója termesztésével, s mind­jobban meggyőződhetünk arról, aligha választhattunk volna ennél hálásabb növényt — mondja Eötvös Ödön. A cslcseri szövetkezet szakemberei sokait jártak a nyugat-szlovéklal ke­rületben. Oda mentek, ahol hasznos tapasztalatokat szerezhettek és jő eredményeket le láttak. Gazdag tapasz­talatokat szereztek például a keszeg­falusi (KamenlCná) Steiner Gábor Efs* bevált szójatermesztésl techno­lógiájának megismerésével. Jártak a magyarországi Boljrl Mezőgazdasági Kombinátban is, ahol a szója átlagos hektárhozama megközelíti a három tonnát. — Mi az Igerszemcsel-15 és -18 faj­ta termesztésével foglalkoztunk — folytatja a beszélgetést a növényter­mesztést főágazatvezető. — Ez a kél magyarországi fajta jől bevált termé­szeti és talajadottságaink között. Ki­sebb területen a román Alton fajtából is vetettünk. Az eredmény ennél a fajtánál Is Jő volt. Kis János a szójatermesztés meg­honosítója így vélekedik: — A szőjatermesztésre nagyon oda kell figyelni, mert a legkockázatosabb növények közé tartozik. Nagyon Igé­nyes a talajra, a tápanyagra, a nö­vényápolásra, de főleg a betakarítás­ra. Korszerű vetőgéppel rendelkezünk, a talajelőkészftést megfelelő gépso­rokkal végezzük, a vegyszerezéshez, a sorközi műveléshez, illetve növény­ápoláshoz Is modern gépekkel va­gyunk ellátva. Problémáink vannak a termesztési technológia betartásával. A jövőben jobban oda kell figyelnünk a talajelökészftésre és a vetés agro­technikai határidejének a betartására. Sajnos, nem minden parcellán sike­rült sima felületűvé munkálni a ta­lajt, ennek következtében nagyok a betakarítási veszteségek. El kell mon­danom, hogy az Idén elkéstünk a ve­téssel, aminek kárát most látjuk. Szó­val a szőja agrotechnikai követelmé­nyeinek betartásával növelhetjük a hozamokat. A szemközti táblán a cukorrépa betakarítása folyik. Odébb két kom­bájn a kukoricatáblát szbII. A kerté­szetben a zeller és a télikáposzta be­takarítását végzik az ügyes kezű asz­­szonyok. Gépi és kézi erőt egyaránt mozgósítottak az őszi munkák sikeres befejezésére. — Az őszi búza vetését a tervezett nyolcszáz hektáron befejezték. Az öt­ven hektár burgonya földjében már sorlik a búza. A 20 hektár dohány betakarításával is végeztek és befeje­zéséhez közeledik 42 hektár zöldség betakarítása Is. A cukorrépa és a ku­korica begyűjtése Is a végéhez köze­ledik. A szervezett munkának köszönhe­tően zökkenőmentes és gyors betaka­rításról adhatunk számot a cslcseri szövetkezetből, erről győződtünk meg terepszemlénk folyamán. 1 Illés Bertalan Gazdag termés sülevényes földön Ily módon hasznosíthatók a legelők a építeni. Az Idén a Nagykürtösi Álla­mi Gazdaságban 500 férőhelyes tehén­­istállót alakítottak át. A közeljövőben sor kerül Ipolyvarbón (Vrbovka). Ln­­kanényén (Nenlce) és a járás más szövetkezeteiben Is a tehénistállók át­alakítására. MUNKAERŐGONDOK Közismert, hogy az idősebb nemze­dék kiválásával mind több mezőgaz­dasági üzem állattenyésztésében mu­tatkozik munkaerőprobléma. A fiata­lok Idegenkednek az istállóban vég­leggazdaságosabban (A szerző felvételei) Is függ. Azt bizony nehéz elképzelni, hogy egy főiskolát végzett zootechnl­­kus megelégszik majd a falusi kör­nyezettel, ahol sok esetben Iskola sincs, kulturális életről nem nagyon lehet beszélni. A megfelelő lakás-, szociális és kulturális feltételek meg­teremtése persze nem csupán a mező­­gazdasági üzem feladata, ehhez a he­lyi nemzeti bizottságok, a tömegszer­vezetek stb. hathatós segítsége Is szükséges. BÖJTÖS JÄNOS A péterházi földről szeretnék Írni. Arröl a földről, ahol két Járás határa találkozik. A szegény sülevényes föld a görgői, a méhészkei, a szádellöi és a szádudvarnokl gazdák tulajdona volt. Igaz, most Is az övék. Minden­kié. akt a görgői és az ájbédval szö­vetkezetben dolgozik. Ennek a föld­nek minden évben változik az arcu­lata. Örökös próbálkozás gazdálkodni rajta. A talaja sovány, köves, sekély ter­­mörétegfi. Mégis meghálálja a szer­ves trágyázást és a kiadós esőt. Egy görgői, zömök, napégette pa­rasztember Így szált hozzám egykor: —Jé föld ez, öcsém! Csak törődni kell vele. Sok trágyát ktván. Mindig herének vagy bükkönynek kell követ­ni a gabonát. Az istállótrágya feltárja e szeszélyes föld rejtett kincseit... Az lenne a Jó, ha éjszaka az eső esne, nappal pedig két nap sütne az égen. Mátyusföldi rokonaim és ismerő­seim ezt nem értik ... Mások a föl­dek, a gazdák, más az életraól. a gaz­dálkodás. A görgői Jó gazdák, akik háromszor nagyobb termést értek el, az eredményeiket annak köszönhet­ték. hogy volt sok iuhuk és minden nap kosarazták földjeiket. Méhészkén sok szarvasmarhát és lovat tartottak a parasztok. Ennek következtében nagy mennyiségű jó istállótrágya került a talajba, ezáltal vetélkedhettek a gazdálkodásban a görgőiekkel. A szádellőiek pedig csodálatos pompába boruló baltacímet termesz­tettek a Felső-hegy lábánál elterülő meredek részeken, amikor már a bú­za és az árpa kiélte a köves, sülevé­­nyes földet. Ml, az ndvarnokiak ezt is, azt is termesztettük, de leginkább lóherével, tavaszi bükkönnyel. Istállótrágyával tartottuk fenn, illetve javítottuk meg a földek táperejét. Nagy volt a tét. Egy-egy gazda elért szép sikeréről négy falu lakói beszéltek addig, mig más meg nem előtze ... Kik gazdálkodtak jobban, melyik falu parasztjai? i.: Ma sem tadom megmondani. Volt mindenütt jó és rossz gazda. Volt szegény, földönfutó, és volt olyan, akinek a mindennapi kenyérhez bőven jutott szalonna. Az utóbbi volt a kevesebb és több as. aki éhes, korgó gyomrát a péterházi ku­tak friss vizével igyekezett megtöl­teni. A szövetkezet megalakulása után egyesek azt gondolták, hogy elég a mezsgyéket feltörni, s a műtrágya mindent pótol. Hereféléket és bük­könyt csak ott termeltek, ahol a répa és a'burgonya Is bőven megtermett. Péterháza mostoha gyermek maradt. Az Idő haladt. A sok kis szövetke­zet két nagy szövetkezetbe tömörült, és éfükre hagyománytisztelő és újat kereső, szakképzett és в munkában tapasztalt vezetők kerültek, akiknek biztató és irányító szavát úgy várja a traktoros és egyéb szövetkezeti mun­kás. mini a szomjas péterházi föld ac esőt. Az idén a görgői szövetkezetek na­gyon jó takarmányborsöt ét zabos­­bükkönyt termesztettek Mindkét ta­karmányféleséget szeretik a tehenek és kevés abrakkal Is jól tejelnek tőle. A borjaknak is Ínyenc eleségük ... De ez még nem minden. A jövőre Is gondoltak. Egyszeri vetéssel lucer­nát is vetettek a földbe a tavasziak­kal. Azelőtt itt lucernát nem termeltek, mert az mélyebb rétegű és gazdagabb tala|t ktván. Az ekék nyomán lassan lassan mélyebb termurétegüvé válik az azelőtt sekély, sülevényes talaj. £s a borsó meg a bükköny jó elővetemé­­nva a gabonaféléknek. Most azon csodálkozom, hogy • görgői szövetkezetesek tavaszi bük­könyt termesztenek. Ezt rég elfelej­tették országszerte, pedig a borsónál is jobb takarmány, és jobban gazda­gítja a földet... A tudomány és a hagyománytiszte­let, de nem utolsósorban a szocializ­mus jóvoltából évről évre gazdagab­ban terem a sülevényes péterházi föld mindannyiunk örömére és boldo­gulására. CSURILLA JÓZSEF

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents