Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-10-29 / 43. szám
1983. október 29. SZABAD FÖLDMŰVES BULGÁRIÁI JEGYZETEK Bulgáriával kapcsolatban rendszerint a napsütéses tengerpart, a zamatos gyümölcs, az óriás fürtű mézédes szóló, az üzleteinkben kora tavasszal és az Idény után megjelenő friss zöldség, a konzervek, a befőttek, kiváló borok sokasága jut az eszünkbe. E gondolatbelí összefüggések társítása érthető. Hiszen az Idegenforgalom mellett a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek jelentik az ország külkereskedelmének egyik legfőbb. bevételi forrását. Bár a felszabadulás óta “napjainkig Bulgáriára a nagyarányú, rohamos iparosodás jellemző, mégis sok tekintetben a kedvező természeti adottságok, a gazdag hagyományok következtében, megtartotta mezőgazdasági Jellegét. Azzal a különbséggel, hogy hajdanában szegény, elmaradott agrárország, ma a Balkán félsziget egyik legfejlettebb agrár-ipari országává vált. A múltban a kisüzemi mezőgazdasági termelés, de főleg a kertészkedés a lakosság zömének szerény, szűkre szabott megélhetési lehetőséget nyújtott. A nyomor sok szorgoskezű földművest kivándorlásra kényszeritett — akik Európa-szerte, így hazánkban is a korszerű kertészkedés módszereit honosították meg. Ezzel szemben a nagyüzemi, ipari alapokra helyezett mezőgazdasági termelésben a lakosságnak mindössze húsz százaléka dolgozik ma, egyre kedvezőbb szociális és kulturális feltételek mellett. Erről tanúskodik a falvak megváltozott arculata, a vályogviskókat felváltó tágas családi házak. Igaz, hogy a mezőgazdaságnak az iparhoz viszonyított aránya a harmincas évek 75 százalékáról napjainkig 24 százalék ra csökkent, mégis a nemzett jövedelemnek huszonöt százaléka a mezőgazdasági termelésből származik, az ország exportjában pedig a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek hozzávetőlegesen negyven százalékos arányban részesednek. Összpontosítás Es szakosítás A bolgár mezőgazdaság fejlődése és szerkezete bizonyos mértékben eltér a miénktől, bár az alapvető Irányelvek, ezek megvalósítását célzó eszközök, gazdasági szabályozók, még a felmerülő nehézségek is sokban hasonlítanak egymáshoz. A mezőgazdaság kollektivizálása lényegesen gyorsabban ment végbe, mint hazánkban, gyakorlatilag 1958-ban be Is fejeződött. Az ezt követő időszakban létrejött szövetkezetek és állami gazdaságok nagyobb területi egységekbe tömörültek, megteremtve így az előfeltételeit a mezőgazdasági termelés összpontosításának és szakosításának, továbbá a gazdálkodás magasabb fokú szervezeti felépítésének. A hetvenes évekhez fűződik az agrár-ipari komplexumok megalakulása. Ezekbe a szövetkezetek és állami gazdaságok — területi, illetve agro-ökológiai egységek szerint — az önkén tesség elvén társultak s gigantikus mezőgazdaSágl-iparl üzemeket hoztak létre. E nagyarányú változások a külterjes mezőgazdasági termelés megszüntetésére s ennek helyébe a nagyüzemi, iparosított, belterjes termelés meghonosítására voltak hivatottak. Országos méretű kiterjedésük a termelés összpontosítása és szakosítása mellett lehetővé tette a termelőeszközök, főleg a gépek hatékonyabb kihasználását, a tudományos-műszaki haladás vívmányainak gyorsabb ütemű gyakorlati alkalmazását, a feldolgozó iparral és háttériparral való szoros kapcsolat megteremtését s végső soron a termelékenység növekedését. Az egyesítés és szoros együttműködés lényegében beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Igaz, menet közben a mezőgazdaság termelésigazdasági szerkezete bizonyos módosításra, tökéletesítésre szorult. Nyilvánvalóvá vált például, hogy a túl nagy, harmincezer hektárnyi területet Is felölelő komplexumok nem váltak be az irányításban, a szervezésben, az anyagi-műszaki ellátásban felmerülő nehézségek miatt. Ezért 1979-ben az ország terület! rendezésével egyidejűleg módosultak az agrár-ipari komplexumok arányai is. kutatás, termelés, feldolgozás Ma Bulgáriában a szövetkezetek és állami gazdaságok gyakorlatilag mint önálló szervezetek nem léteznek, csupán termelési egységekként szerepelnek. Az országban jelenleg háromszáz agrár-ipari komplexum gazdálkodik, összesen hárommillió 730 ezer hektárnyi területen. Egy-egy agrár-ipari komplexum területe 12—13 ezer hektár között Ingadozik, az alapeszközök értéke átlagban húszmillió leva körüli, a mezőgazdasági bruttó termelés értéke pedig megközelíti a 17 millió levét. . Egyedülálló kísérletet képez a Szilitrenl járás, ahol több éve eredményesen működik egyetlen 150 ezer hektárnyi területen gazdálkodó agrár-ipari komplexum, amelyhez vertikálisan kapcsolódnak a járás összes élelmiszeripari üzemei. E gigantikus méretű komplexum kialakítását a Járás sajátos területi és tereprendezési adottságai tették lehetővé. A tudományos és kutató intézetek mellett szakosított, tudományos-termelő komplexumok jöttek létre. Ezekben ésszerűen egyesül a tudomány, a kihatás, a termelés és a végtermékek előállítása. Ilyen jelenleg kilenc van az országban, többek között a plovdtví zöldség- és gyümölcstermelő, a knezsal kukoricatermelő, a tolbuhini járásban tevékenykedő gabonatermesztési, vagy a Stara Zagora-1 szarvasmarha-tenyésztési tudományos-termelő komplexum. A tudományos-műszaki fejlesztés terén ezeket a szarvasmarha-, a juh-, a baromfi-, a sertés- stb. -tenyésztésre szakosított tudományos társulások egészítik ki. A vertikális iirtegrácló elveinek a gyakorlatban megnyilvánuló sokoldalú előnyei teljes mértékben érvényesülnek az ipari-mezőgazdasági komplexumok keretében, ahol az őstermelés és a feldolgozóipar szerves egységet képez. Ezekből egyelőre néhány van az országban, s többnyire kísérletképpen működnek. Az agráripari komplexumok valamennyi szervezeti felépítési formája a belüzemi önelszámolás elveire alapozva végzi termelési és gazdasági tevékenységét. VITATHATATLAN ELÖBBRELÉPÉS A termelés nagyarányú összpontosítása és szakosítása a vertikális kapcsolatok megteremtésével párosulva vitathatatlan előnyöket és nagyarányú előrehaladást jelentett a mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripar fejlesztésében egyaránt. Az 1970-es évekhez viszonyítva például a mezőgazdasági bruttó termelés 33, a munkatermelékenység pedig 95 százalékkal növekedett. Az elmúlt hét év alatt az alapeszközök értéke a közel hat milliárd leváról 9,5 milliárd levára növekedett. Az öntözhető terület 78 ezer hektárral bővült. A száz hektárnyi területre kijuttatott műtrágyák mennyisége — hatóanyagban számítva — 143 kilóról 250 kilóra növekedett. Ma a mezőgazdaságban hatvanezer nagy teljesítményű traktor és 20 ezer 500 darab kombájn üzemel, hogy csak a legfontosabbakat említsem. A statisztikai adatokból az is kiderül, hogy tavaly a bolgár mezőgazdaságnak sikerült egyenlő szintre emelni, Illetve összehangolni a két fő szakágazatot. Míg 1975-ben a növénytermesztés 56,7, az állattenyésztés pedig 43,3 százalékos arányban rászedett az össztermelésben, tavaly ezek az arányszámok kiegyenlítődtek. A gyümölcsszüretben a diákok segítsége szinte nélkülözhetetlen Fotó: Archív TARTALÉKOK ES CELOK A gyors ütemű fejlődés mellett a bolgár mezőgazdaságban is akadnak bőven tartalékok, megoldásra váró problémák. Legégetőbb kérdések között elsősorban a betakarító gépek hiányát említik az ottani vezetők. A gabona- és kukoricakombájnok elavultak, s ennek következtében a betakarítás teteme* veszteségekkel jár. A géppark felújítását részben saját kombájnok gyártásának a meggyorsításával, részben az NDK-bell kombájnok behozatalával akarják megoldani. Ennél jóval „keményebb dió“ a gyümölcs és a szőlő gépesített szüretelésének a kérdése. Mivel ezen termények jelentős részét friss állepotban szállítják külföldre, a gépi betakarítás szinte megoldhatatlan. Egyedüli lehetőség az óriási tömegű termés begyűjtésére továbbra is a lakosság segítségnyújtása marad. S valóban az idei őszi munkák fergetegébe mindenki, aki csak mozogni birt, bekapcsolódott. A munkák dandárját a diákság és a hadsereg vitte. De valamennyi üzem, gyér, hivatal dolgozói kötelezettséget vállaltak a betakarítási munkákba való részvételre. Az ottani lakosság aktivitásáról, a társadalmi munka szervezéséről nálunk Is sokan példát vehetnének. Jelentős tartalékok tapasztalhatók a tömegtakarmányok termelésében. A termőterület korlátozottsága miatt az utóbbi ávek'ben egységnyi területről e két, sőt hérom termés elérését szorgalmazzék. Az elmúlt két évben ezt az erőfeszítést siker koronázta. Szilázsből ugyanis sikerült olyan mennyiséget begyűjteni, ami egész éven át lehetővé teszi a szarvasmarhák monodietetikus takarmányozását. A hozamok növelése érdekében az öntözhető területek további bővítését szorgalmazzék. Az ötéves tervidőszak végéig a jelenlegi 1 millió 200 ezer hektár öntözhető területet 2 millió hektárra akarják növelni. Kísérletek folynak a gabonatermelés növelésére is, és az utóbb; években a gabona monokulturäs termelést technológiájával próbálkoznak. Tömören fogalmazva a bolgár mezőgazdaságra a Todor Zslvkov által megfogalmazott agrár-politikai terv megvalósítása került a figyelem homlokterébe, amely a Bolgár Kommunista Párt XII. kongresszusának határozataiban a gazdaságosságot, a hatékonyságot, a minőséget tűzte ki főirányvonalként. Klamarcsik Mária < A feladatok teljesítésének elemzése, a termelés pozitív és negatív jelenségeinek feltárása és megismerése fontos tartozéka az irányításnak. Ahol figyelemmel kísérik az Időtervek megvalósításét, ott a vezetés megbízható adatanyag birtokában Irányíthat, idejében korrigálhatja az esetleges eltéréseket. A dunaszerdahelyl (Dunajská Streda) MÄSOSPOL Közős Mezőgazdasági Vállalat munkaközössége az Irányítás korszerű módozatainak rugalmas érvényesítésével az eltelt években valóban figyelmet keltő sikereket ért el. Szabó Gynla grármérnök, a vállalat igazgatója a dolgozók gazdaságpolitikai ismereteinek gyarapodásét, a tudományos termelésfejlesztés módszereinek rugalmas bevezetését a járás politikát és gazdasági vezetőivel s a partnergazdaságokkal valő Jő együttműködésnek tulajdonítja.-4- Az év 8 hónapjában teljesítették az időtervben meghatározott feladatokat? — kérdeztem az Igazgató elvtársat. „ — A 8 hónapot valóban biztató eredménnyel zártuk. A szarvasmarhanagyhizlaldában — 8 ezres állománynál — naponta 0,94 kg felhlzást értünk el. A múlt év hasonló Időszakéhoz képest az Idén lényegesen jobbak az eredmények. A fellendülést éppen olyan évben értük el, amikor a kegyetlen szárazság következtében tömegtakarmányokből sem bővelkedhetünk. Sikereink annak tulajdoníthatók, hogy dolgozóink jobban odafigyeltek. hozzáértőén cselekedtek, a takarmányok korábbinál tökéletesebb hasznosítására törekedtek.-4- A biológiai anyag minősége mennyire befolyásolta a termelés eredményességét? — Vállalatunknál ezen a téren Is Javulás tapasztalható. Már klválő minőségű biológiai anyagot kapunk partnereink túlnyomó többségétől. Általában 60 kilós egészséges borjakat szállítanak, s ez Jelentős mértékben befolyásolja terveink rugalmas megvalósítását. A 2600 tonnás évi tervből 8 hőnap alatt 1800 tonna vágómarhát íorgalmaz'unk. Kedvező kilátásaink vannak rá hogy az év többi hónapjaiban a terv szintjén maradjunk, hiszen havonta mintegy 200 tonna vágómarhát szállítunk a közellátásnak. Az sem lényegtelen, hogy az év elejétől csökkent az elhullás. A borjak elhullást aránya korábban 10, az Idén 8 hőnap alatt mindössze 2,5 százalék körüli volt. Ugyanakkor a kényszervágások száma Is csökkent*.-4- Milyen problémákkal találkoznak? — A legtöbb gondot az egyre gyülemlő hígtrágya és a szennyvíz okozza. A kijuttatásra szolgáló hálózat építésére vállalkozott üzemek az öntözőrendszer 2. és 3. szakaszát nem adták át határidőre, a hígtrágyát tehát a szennyvízzel együtt sztppantőkocslkkal hordjuk a földekre. Tán mondani sem kell, hogy ez a művelet rendkívül munka-, Illetve költségigényes. Nagyon hasznos lenne, ha a hígtrágyát megfelelő hígításban öntözőhálózattal juttatnánk a talajra, így lényegesen javulna a hasznosítás gazdaságossága, s a tápanyagok egyenletes elosztásban kerülnének a földekre. A Járás politikai és gazdasági vezetésének közreműködésével arra törekedünk, hogy a hígtrágyát •Щф *>- : Tj.'V ■ " * ' VY *-*■ kijuttató hálózat 2. szakasza belátható Időn belül, 3. szakasza pedig év végére üzemeljen. Ez sürgető, mert a szarvasmarha-nagyhlzlaldában naponta 400—500 köbméter hígtrágya és szennyvíz keletkezik. Rendelkezésünkre áll ugyan egy olyan kapacitás, amely 100 nap hlgtrágyakészletét befogadja. Ez a tároló viszont karambolos esetekre készült, és nem tekinthető végleges megoldásnak. A hígtrágya veszteségek nélkül sokáig nem tárolható, a földeken van a helye, hogy elősegítse a növénytermesztés eredményeinek javulásét. A nagyhlzlalda tehát csak akkor üzemelhet rugalmasan, ha a hígtrágya kijuttatása a talajvíz szennyezése nélkül végérvényesen megoldódik.-4- Nincsenek takarmányozási gondjaik? — Eredetileg úgy terveztük, hogy a nagyhizlalda állatállományát beltartalmi szempontból klválő minőségű összetevőkkel dúsított préselt takarmánnyal etetjük. Ilyen táplálék elkészítése azonban költségigényes. Ma már arra törekedünk, hogy azonnali hatállyal hagyományos tömegtakarmányokat Juttassunk az állatoknak. Időszerű ez, mert hiszen a préselt takarmány nem elégíti ki teljes mértékben a szarvasmarhák táplálékigényét, nem telíti a bendőt a jóllakottság érzetéig. A répakampány kezdetétől tehát i3—4 kilő cukorrépa-törmeléket kapnak a hízók naponta darabonként a préselt takarmány mellé, de bizonyos mennyiségű silókukoricát Is adunk az eleséghez, hogy csökkentsük a költségeket. Ez azért ts esedékes, mivel a hízómarha kilóját 24 koronáért termeljük és 23,5 koronáért forgalmazzuk. Ez Is bizonyltja, hogy az arányok kiegyenlítése érdekében a klftzetődőség és a költségek közötti ellentmondások kiküszöbölésében akad tennivaló bőven. Az ellentmondások azonban a termelés jelenlegi feltételeiből, no meg a közgazdasági Játékszabályokból Is adódnak. Itt persze még az ls közrejátszik, hogy a szarvasmarha-hizlalda még nem üzemel teljes kapacitással. Ha elérjük az évi 3000 tonna termelési szintet, akkor, a költségek is kedvezőbben alakulnak. A termelés költségarányossá, Illetve nyereségessé válhat. Vitán kívüli, hogy a tömegtakarmányok felhasználása kedvezően befolyásolja majd a gazdaságosságot.-4- A takarmányfeldolgoió részleg mennyiben segíti elő a termelés eredményességét? — Nyáron ez a munkaközösség 30 —40 nap alatt mintegy 3000 tonna klválő minőségű búzaszalmát gyűjtött be állatállományunk részére. A készletből 1500 tonnát telepünkhöz közel halmoztak fel, hogy télen ne lehessen fennakadás a táplálék elkészítésében. Az állatok eleségébe mintegy 40—45 százalék erejéig szalma alapanyagot keverünk. A szalmát lúgozással tárjuk fel, s így adjuk az eleséghez. Jő az együttműködés a terményfelvásár- A nagyhizlalda bejárata, háttérben a VÍTKOVICE típusú tárolétnrnyokkal ló és ellátó vállalattal, ahonnan va-Fotó: —hal— lóban minőségi összetevőket kapunk 9 a táplálék elkészítéséhez. Nekik is részük van abban, hogy zökkenőmentes az állomány takarmányozása és terveink megvalósítása.-4- A vállalatnál mi «sorul még javításra, tökéletesítésre? — Sertéstelepünkön a kocára jutó malacszapórulat és választási állag sajnos nem tervarányos. Mindent elkövetünk azért, hogy ezen a szakaszon ls hasonló jó eredményeket érjünk al, mint amilyen járásunk gazdaságainak többségében már hagyományos. Ennek érdekében átrendezzük sertéstelepünket. Lemondunk a költségigényes száraz táppal való etetésről, és bevezetjük a pépestáplálék adagolását. Ezzel a módosítással mintegy 5—8 dekával Javulhat a napi darabonkénti felhfzlalás. Ez jöl bizonyltja, hogy ezen a szakaszon ts a takarékosságra törekszünk. Szólnom kell még arról ls, hogy baromfitelepünk munkaközössége minden mutatóben teljesiti a tervet. Kedvező feltételekkel rendelkeznek, s így az év végi jó eredmények Is biztosítottak.-4 Néni fordul elő üzemzavar a telepeken? — Megszerveztük a vállalat műszaki szolgáltató egységét, bogy szükség esetén minden kéznél legyen. Terjedelmes gépkocsiparkunk van, s beépített géprendszerünk ts tekintélyes. Ha tehát az állandó karbantartási munkák mellett mégis előfordul bizonyos géphiba, a műszakiak tüstént beavatkoznak. A hibás géprészt kijavítják, vagy kicserélik. Így nincs fennakadás. Ez a kollektíva a részlegeken gondoskodik a műszaki fejlesztésről, a termelés korszerűsítéséről.-4- A teleprendezés és egyebek? — Arra törekedtünk, hogy telepeink szabad területét gyümölcsfák kíültetésével hasznosítsuk, a környezetet az eddiginél takarosabbá varázsoljuk. Felméréseink alapján a bruttó termelési szintet az Idén 1-J százalék felett, az árutermelést 101, a bevételeket pedig 102—103 százalékra teljesítjük. Rendkívül jő anyagi-műszaki bázissal, hozzáértő személyzettel rajtolhatunk a következő évben. Progresszív feladatokat tűzünk magunk elé, s azokat meg ls va’ósltjuk. H0KSZA ISTVÄN
