Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-10-29 / 43. szám

I 1983. október 29. 'SZABAD FÖLDMŰVES 11 Központi, vállalati és üzemi szinten legutóbb nagy hangsúlyt kapott az el­lenőrzés. Főleg azt emelték ki, hogy az ellenőrzés az irányítás szerves ré­sze. Egv-egy vezető dolgozó csak úgy hozhat helyes döntéseket, ha előzőleg tökéletesen megismerte a helyzetet. Az ellenőrzés kötelezőségét számta­lanszor hangsúlyozták, tény azonban, hogy a gyakorlatban még mindig sok a fogyatékosság, a rendellenes­ség. A különböző fokozatú ellenőrző szerveknek, intézményeknek a hely­zete nem irigylésreméltó. A fogyaté­kosságok megelőzése, a káros jelen­ségek feltárása, a polgártársak kiál­lása, a közömbösség levetkőzése nél­kül nagyon nehéz. A közelmúltban Vida Imre mérnök közgazdásszal, a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járási Nemzeti Bi­zottság Népi Ellenőrző Bizottságának elnökhelyettesével az ellenőrzőmnpka természetéről, céljairól és a hatáskör­ben feladatokról beszélgettünk. Vida elvtárs megemlítette, hogy második féléves munkaiervüket két részre bontva készítették el. Első ré­sze formai és tartalmi-elvi szempont­ból a központi iránymutatókból ered. Ide sorolható például az SZSZK kor­mánya 1983/15. számú rendelete járási szintű megvalósításának a felmérése. A rendelet arra kötelezi a vállalatok és üzemek, továbbá az intézmények vezetőit, hogy rendszeres ellenőrzé­sekkel megelőzzék a társadalmat ká­rosító jelenségeket, derítsék fel és hárítsák el azokat a törekvéseket, a­­melyek jogtalan vagyonszerzésre irá­nyulnak. A központi feladatok lebontása kapcsán mérik fel az iskolai étkezte­tés helyzetét, az államigazgatásban az ellenőrző munka elveinek megtartá­sát, az energiahordozók és a fűtő­anyagok takarékos hasznosítását kör­vonalazó, 02-es állami célprogram gyakorlati megvalósítását, s a mező gazdasági szolgáltatások helyzetét. A munkaterv másik része a járás feladatait öleit fel. A mélyreható fel­méréseket, ellenőrzéseket a járási nemzeti bizottság illetékes osztályá­nak dolgozóival, a helyi nemzeti bi­zottságok tisztségviselőivé!, a válla­latok és üzemek képviselőivel közö­sen végzik. Egy-egy ügyet közösen zárnak le, és jelentést készítenek a jnb tanácsának. Az üléseken a járási Néni F"~nSrz6 Bizottság elnöke is részt vese Gyakori eset, hogy a lakosság be­jelentésekkel, kezdeményezésekkel, panaszokkal fordul a népi ellenőrzés járási szervezetéhez. Nem ritka a név­telen tevéi sem. A beadványokat nyil­vántartják. de kivizsgálás céljából átadják az illetékeseknek, ám ezek sorsát mindaddig figyelemmel kísérik, amíg az ügyeket érdemben le nem zárták. Az első félévben példánl 42 bead­ványt kaptak a lakosságtól, s ezek közül 39-t júnins végéig lezártak. Az utóbbiakból 12 jogos, 27 pedig jogta­lan beadvány volt. A jogosak közül 10 egyéni, 2 pedig közérdekű panasz volt. A két jogos, ám névtelenül érkezett panaszból az egyik a kereskedelmi elvek megsértésére, a másik pedig a pénzügyi gazdálkodás játékszabályai­nak a megsértésére hívta fel a figyel­met. A nyár folyamán szükségszerűnek tartották a boltok és más létesítmé­nyek üdftőital-ellátásának az ellenőr­zését, főképpen a gyártőüzemek, nagyraktárak és az elosztók tevé­kenységének rendszeres vizsgálatát. Az ellenőrzések során megállapítot­ták, hogy az ellátásban nem volt lé­nyeges fennakadás. Töbhek közt azzal is foglalkoztak, hogy a közszolgáltató vállalatok és a helyi nemzeti bizott­ságok kisüzemei hol tartanak a lakos­sági szolgáltatások kibővítésével. Ebből a célból Királyfiakarcsán IKráfovské Kraüany), Gellén (Holice), Ekecsen (Okoö) és Csallóközcsütör­­tökben (Štvrtok na Ostrove) felméré­seket végeztek a nemzeti bizottságok kisüzemeiben. Két szempontból szem­lélték a helyzetet. Egyrészt abből a célból, bogy megállapítsák a kisüze­mek lakossági szolgáltatásának a mértékét, másrészt pedig azt, hogyan érvényesül a gyakorlatban a pénzügyi fegyelem, betartják-e a szocialista tulajdon védelmének az elveit és ér­vényesül-e a nemzeti bizottságok irá­­nyítőmunkéja a kisüzemeknél. A népi ellenőrök megállapították, hogy a lakossági szolgáltatásokra tör­ténő átállás rendkívül lassú. A kis­üzemekből több még mindig szerző­déses viszonyban van a nagyvállala­tokkal. súlsúlyban azoknak dolgozik, tehát a várt módon nem teljesíti a lakosság kfvánalmait. Ez viszont olyan problémát von maga után, hogy szin­te a fizetésképtelenségig beszűkül eSy egy kisüzem béralapja. A bérke­retet ugyanis csak a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokból származó bevételekből alakíthatják ki a kisüze­meknél. A nagyvállalatoktól szerzett bevételekből viszont egy fillért sem használhatnak fel béralapra. Ez tu­lajdonképpen kényszerítő körülmény arra. hogy minél hamarább átáll ja nak a lakossági szolgáltatásokra. A népi ellenőrök nem dolgozza nak mások helyett. A vállalatoknál, üze­meknél ugyanis kötelező a rendszeres ellenőrzés. A népi ellenőrök .munkája tulajdonképpen ott kezdődik, hogy figyelemmel kisérik az ellenőrzés el­veinek a megtartását. Ogyszőlván ar­ra kötelezik a vállalati vezetőket, hogy gondoskodjanak a rendszeres ellenőrzésről. A mezőgazdaság szakaszán az első félévben a takarmánytermesztés, a tárolás és a hasznosítás helyzetét vizsgálták. Az ellenőrzéseknél az ÜKSÜP munkatársai rendkívül nagy segítséget nyújtottak. Megállapítot­ták, hogy fokozatosan javul a helyzet, viszont a minőség terén még nagy tartalékok vannak. Foglalkoztak továbbá a basznála ton kívüli maradék földek területének a felmérésével is. Az illetékes szak­­bizottság a műit év végén 42 hektár kihasználatlan területről adott jelen­tést, viszont az okiőber végi ismételt felmérések már arról tanúskodtak, hogy a jelzett területek nem mind hasznosíthatók azonnal. Nem kevés példán! az olyan földterület, amelyet csak költséges meliorációs és rekul­tivációs beavatkozások után lehet termelésbe állítani. Az említett terü­letből tehát 15,55 hektár használha­tó, s ebhői 10 hektárt már át is ad­tak a kertészkedőknek. Az idén ismét visszatértek a témá­hoz, és megállapították, hogy a földek nyilvántartása és hasznosítása között nagy az ellentmondás. Esetenként ön­kényes, tehát nem hivatalos átminő­sítésekre figyeltek fel. Ilyen esetek főleg 1979—80—82-ben fordultak elő. Például mintegy 22 hektár a nyilván­tartásban szántóként szerepelt, való jában pedig rétté minősítették át. Ugyanakkor 17,78 hektárt legelelő­­ként tartottak ' számon, valójában azonban fákkal benőtt terület volt. További tiz hektáros terület a nyil­vántartásban szántóként volt feltün­tetve, de figyelmen kívül hagyva az átminősítés szabályait, a területet ön­kényesen beépítették. Kiderült, hogy az 1980-ig készített leltározásokat nem a terepen készí­tették, hanem a korábbi nyilvántar­tások anvagábál másolták á>. A tér­­mőíerüiet-lelíározás tehát formális volt. Nem csoda tehát, ha korábban nem fedhették fel az önkényes átmi­nősítéseket ... HOKSZA ISTVÁN Amikor a nagyktlr­­tösl (Veľký Krtíš) k dolgozók szolgálatában . --*V-i-f ЧвЁЙ 4:y . ■ Vi, [Jő takarmánybázis az ekecsi szövetkezetben a szemes kukorica s a kukorícaszár Fotó: _hal— Panaszkodnak a vendéglősök, hogy kicsi a forgalom. Van azonban kivétel is. Ezek közé tartozik a tőketerebesi (Trebišov) járás szomotori (Somotor) halász­­csárdája, amely a ktrályhelmecl (Kráľ. Chlmec) RAJ sportvendéglőhöz tarto­zik. Szomotor és Bodrogszerdahely (Streda nad Bodrogom) között a Ttc­­ce paTtJén létesítették a halászcsár­dát. ф A csárda sokáig zárva volt, mi­óta üzemel ismét? — érdeklődtem a fiatal Oanko János vezetőtől. — A csárda bővítésre, korszerűsí­tésre szorult. Ez év júniusában vet­tem ét az Irányítást. Korábban egy tátrai vendéglőben dolgoztam. + Ügy tudom, hogy a csárda ré­gebben ráfizetéses volt, most ml a helyzet? — Nem tudom, hogy régen milyen volt a helyzet. Egyet viszont tudok, hogy a vendégeket meg kell nyerni. Soha nem szabad a bizalommal vlsz­­szaélni. Örömmel mondhatom, hogy aránylag rövid időn belül sok vendé­get sikerült szereznünk. Aki nálunk egyszer megebédel, vagy megvacso­rázik, az ismét visszatért. Ami pedig a forgalmat Illeti, elmondhatom, hogy a tervezett napi forgalmat túlteljesít­jük. ♦ •A harmadosztályú halászcsárdá­ban mityen ételeket kínálnak? — Előéltekből, kész ételekből nagy a választék. Tizenöt föételfaj.át tudunk felszolgálni. Naponta hét féle halételt kínálunk a vendégeknek. Per sze a diétásoknak is készítünk étele­ket. ♦ Milyen árakat számítanak? — Egy adag halászlé például 10 korona 10 fillér. A roston sült csuka adagját 16 korona alatt, a rántott A szép forgalom háttere pontyét 10, mfg a roston sült piszt­rángét 15 korona 30 fillérben állapí­tottuk meg. ф Arról én is meggyőződtem, hogy valóban gazdag a választék. — Hát igen, a bolgár szelet a leg­drágább, 18 korona 20 fillér, viszont a rántott bécsi szelőt 11 korona 80 fillér. Kapós a libamáj. Ennek adagja 10 korona 60 fillérbe kerül. A disznó­toros étetek általában 15 koronába kerülnek. Danko János elmondja, hogy a Raj terebesi vezetőitől sok segítséget kap nak a munkához. Rendszeresen szál­lítják nekik a halféleségeket. A ki­­rályhelmecl vágóhídról friss hús ér­kezik, a Zelenlnától pedig zöldséget, burgonyát kapnak. Reggel 10 őrá'ől este 10-tg tartanak nyitva. A csárda a dél és esti órákban zsúfolt. A napi forgalom 3500—4000 korona között ®váltakozik. Egyszerre nyolcvan, sót száz vendéget Is ki tudnak szolgálni. Gyakran tartanak itt lakodalmakat. ♦ A panaszkönyv bejegyzése sze­rint az utolsó három hónapban Hu­­mennétő! Prágáig (külföldről is) so­kan megfordultak itt. Dicséretes, hogy a harminc bejegyzés csupán kö­szönő jellegű. — Jelenleg a csárda dolgozóinak létszáma hat fö. A napi forgalmunk is igazolja, hogy álljuk a versenyt. Volt olyan hónapunk, hogy a forga­lom meghaladta a 140 ezer koronát. A finom ételek mesterei a szaká­csok, vagyis Márton Olga és Hornyák Jolán. A vendégek ellátásáról pedig Demeter Tibor és Laskodi Katalin gondoskodik. A példás kiszolgálásról magam is meggyőződtem. — Nincs szakiskolám, papírom ar­ról, hogy szakács vagyok — mondla Márton Olga, a főszakécs. — Hfisz éve szakácskodom. A Raj nál kilence­dik éve dolgozom. Persze a tanfolya­mokon többször is részt vettem. ф Mi a Jő étel titka? — Jó a halászlé, ha gondosan ké szítlk. Szívesen készítek speciális hal­ételeket és különféle savanyúságokat is. Nem sajnálom az ételből a bele­valót, de az Időt, fáradságot sem Persze, különlegességeket ts készítek Például töltött csukát. Még a szájíz ts lényeges. Erre ügyelni kell. akár csak a rendre meg a tisztaságra.. ILLÉS BERTALAN JEDNOTA Fogyasz­tási Szövetkezet elnöké­től példás elárusítók iránt érdeklődtem, Pe­­rencsei Ilonát, a bússal (Bušince) bevásárlóköz­pont vezetőjét és az ered­ményesen működő szocia­lista brigád Irányítóját az elsők között említette. Munkájával elégedettek. A vásárlók tisztelettel be­szélnek róla. Két évtize­de dolgozik lelkiismere­tesen a pult mögött. Húsz év óta igyekszik minél jobban kielégíteni a vá­sárlók igényeit. Munká­ját akkor is türelemmel végzi, ha néha egy-egy vevő saját igazát kemé­nyebb hangon juttatja ki­­fejezésré. Az eltelt öt évtized számtalan lec­két adott fel 'neki. Ezeket egyedül kellett megoldania. Gyerekkorából nem őriz sok boldog emléket. A mó­dosabb családok gyermekei mellé ve­tette őt a sors és inkább játéksze­rük, mint játszótársuk volt. Apja do­hánytermesztőként dolgozott a nagy­gazdáknál, majd 1940-ben, a jobb megélhetés reményében Majláthgár­­donyba költözött családjával a grófi uradalomba. A szerencse ott sem kedvezett, _ sorsuk ott sem fordult jobbra. Reményének soha ki nem alvó láng­ja a felszabadulás utáni években újra éledt. Hitt az új rendszer igazában. Ezt bizonyítja az is, hogy az elsők között lépett az Ifjúsági szervezet tagjainak sorába. Az ötvenes évek ele­jén kisegítő munkaerő a helyt nemzeti bizottságon, majd könyvelő a fogyasz- prágai találkozóján. Eredményes шип­­tást szövetkezetnél, 1963-től pedig káját több díszoklevél is bizonyítja, elárusító a konfekció részlegen. Min- közéleti tevékenységéről pedig a dent elkövet azért, hogy a vevőnek ne nemzeti bizottságtól kapott emlékpla­­kelljen csalódottan távoznia. Az anya- kett tanúskodik. B. J. Perencsei Ilona és Gál Mária (A szerző felvétele) gl Javak gyarapodásával növekszik a dolgozók vásárlóereje, az életszínvo­nal szüntelen javulásával pedig Igé­nyesebbekké válnak. Előfordul, hogy a kereslet nágyobb, mint a kínálat. Vezetésével a brigád megszerezte az ezüstfokozatot. Ez arról tanúsko­dik, hogy az elárusítók minden rész­legen példásan végzik a munkáiukat. A brigádtagok legjobbjainak egyike Gál Mária vezetőhelyettes a textil­­részlegen, akit a járást méretű elis­merések mellett azzal is kitüntettek, hogy meghívták a JEDNOTA legjobb dolgozóinak prágai találkozójára. Elismerésből az üzletvezetőnek Is jutott bőven. A JEDNOTA szlovákiai vezetősége „Д Jednota példás dolgo­zója“ kitüntetéssel jutalmazta, s 1980- ban részt vett a legjobb elárusítók Ь I "g ‘ I S l Ч ! ’ I tsKffiwsw Üli íelettiL. „Sok kicsi, sokra megy“ tartja egy régi közmondás, a takarékosságra ösztönözve. Örök érvényű ez, amit napjaink energiaszűkös világában nemcsak megszívlelnünk, hanem munkaterületenként következetesen érvényesítenünk kell. Mezőgazdasági üzemeinkben is bőven adódik alka­lom a gazdaságosabb energiafelhasz­nálásra. A napirenden levő témák egyike a villanyárammal való takarékoskodás. Nem vitás, hogy a lehetőségek felku­tatása, valamint az átfogó intézkedé­sek végrehajtásának szigorú számon­kérése nyomán értünk el eredménye­ket, de még mindig sok villamos­energia megy veszendőbe a hanyag­ság. a nemtörődömség miatt. Erről árulkodnak a nappal Is világító vtl­­lanyégők, a kihasználatlanul duruzso­ló villanymotorok, vagy a villanyboj­lerból kifolyó melegvíz pazarlása. A hiányosságok felszámolása nem csu­pán népgazdasági érdek, hanem egyé­ni szempontból is jelentős, hiszen esetenként fölöslegesen kidobott ko­ronákról van szó. Tudatosítani kell, hogy a tartalékok felkutatása bármi­lyen szerény eredményt ts hoz, hosz­­szú távon tetemes összeget eredmé­nyezhet. Így gondolkodnak a rappi (Rapfl­­vec) szövetkezetben ts, ahol követke­zetesen törekednek a még meglévő hiányosságok kiküszöbölésére. Bednár Barnabás, a gazdaság energetikusa elmondotta, hogy állandóan keresik a „villanyszámla“ csökkentésének a lehetőségét. A dolgozók bevonásával és az észrevételek, javaslatok alapján sikeresen valósítják meg az energia­­fogyasztás csökkentésére Irányuló cé­lokat. tme néhány konkrét példa. A ta­pasztalat azt mutatta, hogy a villany* fogyasztók gyakori s fófeg indoktalan használaté alaposan növelt a fogyasz­tást. Szigorú intézkedéseket hoztak ezek használatának korlátozására. Fő­képpen a vilanyhősugárzók és a gyorsforralők használatát tiltották be, illetve korlátozták minden munkate­rületen: gazdasági épületekben, iro­dahelyiségekben egyaránt. Az Intéz­kedések betartását következetesen ellenőrík. A részlegek vezetői felelő­sek az alapelvek megtartásáért. Jelentős villanyáramot takarítanak meg azzal Is, hogy a gazdasági udva­rok, telepek égőinek számát a felére csökkentették. Az épületekben korlá­tozták az áramfogyasztást, az égőket kisebb fogvasztásúakra cserélték ki. Mindezt természetesen a munkabiz­tonság és a dolgozók egészségvédel­mi követelményeinek megtartásával valósították meg. Számottevő energiamegtakarltást eredményezett, hogy az állattenyész­tési telepeken 'nagy vízmelegítő bojle­rokat szereltek fel, amelyek éjjeli árammal működnek. A gépjavítóműhelyben főleg azzal értek el jelentős megtakarítást, hogy a régi nagy fogyasztású vlllanyhe­­gesztők helyébe újakat szereztek be. Ezek gazdaságosabban üzemelnek. Kerestek tehát és találtak Is lehe tőséget a vlllanyáramfogyasztás csök­kentésére, s ezen keresztül a terme­lés gazdaságosabbá tételére. Igaz, hogy még számos munkaterületükön jelentős az áramfogysztás, de csök­kentésére itt még nem találtak mó­dot. Egyike ezeknek a dohányszárltő. A takarékosságra itt még пещ talál­tak tehetőséget. Növeli a termelési gondokat, hogy az Illetékes szervek nem veszik fi­gyelembe a villanyáram Igénynöveke­dését, tehát a megszabott „normába“ bele kell férniük. Sajnos, az új épít­kezéseknél ts sok villanyáram szük­séges, tehát a fogyasztás növekedik. A túlfogyasztás elkerülése céljából türelmesen tájékoztatják a dolgozó­kat a takarékosság jelentőségéről. BÖJTÖS JÁNOS Az első fecske Dunaszerdabelyen a másodízben megszervezett csallóközi vásár termé­keit sokan megszemlélték. A vevők többfajta közszükségleti cikket besze­rezhettek. A hodosi (Vydranyj DUKLA szövetkezet például a közelmúltban egy korszerű húsfeldolgozó részleget létesített és termékeivel nagy érdek­lődést keltett a vásáron. A hentesáru elkészítésénél nagy segítséget kaptak a magyarországi, pontosabban a győri hentesektől. A hodosi szövetkezet Dunaszerdahelven egy családi házat alakított át, boltot nyitott és ott árusítja az ínyencsé­geket, a kolbászt, a tepertőt, a sertéssajtot, a házikolbászt és egyebeket. Rácz Zoltán, a feldolgozó részleg vezetője kiemelte, hogy mindent meg­tesznek a vevők igényeinek rugalmas kielégítése érdekében. Csakis kiváló minőségű készítményeket kínálnak a fogyasztóknak. A szövetkezet húsfeldolgozó részlegét hazai és az MNK-ből behozott korszerű gépekkel, berendezésekkel szerelték fel. A gazdaság hentesei a győriektől elsajátított gyártási technológiát sikeresen alkalma? «к. Krajcsovics Ferdinánd

Next

/
Thumbnails
Contents