Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-10-29 / 43. szám
Hazánkban az utóbbi években komoly lendületet vett az elfekvő, nagyüzemi termelésre alkalmatlan földterületek felmérésére, feljasítására és használatba vételére irányuló, központilag is támogatott törekvés. A parlagföldeken, az évek vagy évtizedek óta elhanyagolt szőlőültetvények helyén, a komoly talajiavitási beavatkozást igénylő, elvizenyősödött határrészekben és a bozótos domboldalakon az emberi szorgalom eredményeként egyre több kertteiep létesül. Általános tapasztalat, hogy a kertészkedők többsége a juttatott darabka föld egy részét gyümölcsfákkal és bogyósokkal telepíti be. Sorainkkal ennek a munkának az eredményesebbé .tételéhez kívánunk hozzájárulni. NEM LEHET AZONNAL ÜLTETNI A parlagföldön létesített kiskertben az első két év legfontosabb tennivalója a talajjavítás. A talajt . előbb jó mélyen megműveljük, humusszal gazdagítjuk, készlettrágyázzuk és gyomlalanftjuk. Mielőtt munkához látunk, mindenképpen érdemes laboratóriumi talajelemzést végeztetni. Ne csupán a szántórétegből (0—20 cm-ig) vegyünk mintát, de mélyebbről (21—40 cm) is. Az első talajforgatás előtt juttassuk ki a laboratórium által javasolt mészmennyiséget. A könnyű talajok meszezésére általában 11 kg Ca (15 kg CaO) juttatását javasolják áranként, mégpedig őrölt mészkő formájában. A nehéz talajok javasolt árankénti mészadagja 15 kg Ca (20 kg CaO), égetett mész formájában. A középnehéz talajok meszezését árankénti 13 kg Ca (18 kg CaO) juttatásával végezzük, őrölt mészkővel vagy égetett mésszel. Mint ismeretes, a gyümölcstermő növények talaj-kémhatás iránti igénye eltérő, mégis azt javasoljuk, hogy 6—6,5 pH közötti értéket igyekezzenek állandósítani kertészkedőink. Az almafák eltűrik az igen savanyú talajt is, a körte és a szilva inkább a semleges vagy gyengén lúgos kémhatást kedveli. Ebből kiindulva a 6—6,5 pH-értéket tartjuk legmegfelelőbbnek, amikor a növények kellő mennyiségű meszet és egyéb tápanyagot tudnak felvenni. Azonkívül nem árt tudni, hogy semleges és lúgos kémhatás esetén lényegesen gyakrabban jelentkezik talajuntság. A következő talajmunkák során áranként 400—600 kilogramm istállótrágyát juttatunk. Telepítés előtt egykét évig zöldtrágyázásra füveshere vagy gabona-hüvelyes keveréket termelünk s azt aláforgatjuk. Ha inkább hasznot szeretnénk látni a kertből, akkor keverékek helyett kapásokat termelhetünk. A gazdasági trágyák nem csupán tápanyagokat juttatnak a földbe (pl. az istállótrágya nitrogénen kívül káliumot, foszfort, meszet és nyomelemeket tartalma), de humuszképzű anyagokat is, amelyek kedvezően befolyásolják a talaj vízbefogadó és nedvességtartó képességét, tebát megteremtik a tápanyagok tökéletesebb kihasználásának feltételeit. A juttatott szerves trágyákkal együtt kell bedolgozni a szuperfoszfátot, az őrölt foszfátot és a kálisót. Az említett műtrágyák együttes használata lényegesen javítja a növények tápanyagokkal, főleg foszforral való ellátását. A mély (50 cm-ig) talajforgatás alkalmával a laboratóriumi talajvizsgálát eredményeivel összhangban — minden hiányzó 1 mg КгО-га és Рг05-ге áranként 300 gramm КгО-t, illetve PiOs-öt juttatunk (négyzetméterenként 3 gramm). A bogyósok számára kijelölt területet 35—40 cm mélyen kell megművelni, és minden 1 mg hiányzó КгО-га, illetve РгОэ-ге 200 gramm tiszta hatóanyagot kell adagolni áranként (négyzetméterenként 2 gramm). Időszakos trágyázás esetén minden hiányzó 1 mg tápanyagra 100 gramm РгОз-öt és 85 gramm КгО-t kell juttatni egyáras területre. Ha úgy döntünk hogy a betelepítésre váró területet készlettrágyázzuk vagyis több évre előre ellátjuk a szükséges tápanyagokkal, akkor a javasolt műirágyaadagokat az évek számának megfelelően növeljük. A foszfortartalmú műtrágyákat állatában 4—5, a káli műtrágyákat pedig 2—3 évre szokás adagolni, s ilyenkor a következő években ezeket a műtrágyákat természetesen nem kell használni. A. könnyű talajokon, főleg a csapadékban gazdag vidékeken nem tanácsos szántás idején bedolgozni a könnyen oldódó nitrogén- és káli-műtrágyákat, mert a kiázás következtében igen komolyak a veszteségek. A homoktalajokat sokkal ésszerűbb kisebb adagokkal, gyakrabban kell műtrágyázni. Magnézium-készlettrágyázásra csak a dolomit mészkő alkalmas. Magnéziumot könnyen , oldódó formában (Kieserit, magnéziumszulfát) kizárólag éves tápanyagpótlásra érdemes adagolni. A szakszerűen végzett készlettrágyázás, beleértve az istállótrágyázást is megteremti annak feltételeit, hogy a tápanyagok hosszú időn át folyamatosan szabaduljanak fel s kedvező életkörülmnéyeket teremtsenek növényeink számára. Ilyenkor a gyümölcsöst termőrefordulásig csak nitrogénnel kell trágyázni. HARC A TALAJUNTSÄG ELLEN Nem ritkaság, hogy a kerttelep egy korábbi, elvénült gyümölcsös helyén létesül. Ilyenkor bizony számolni kell a talajuntsággal. Ha minden elővigyázatosság nélkül fákat telepítünk az ilyen területen, rövidesen tapasztalhatjuk, hogy növényeink sínylődnek, kezdeti fejlődésük igen vontatott. Az így nevelt fák bizony nem nyújtanak majd kielégítő hozamot. A baj megelőzése érdekében különböző intézkedésekkel arra kell törekednünk, hogy legalább mérsékeljük a talajuntság káros hatását. Mit tehetünk? Első feladatunk, hogy a régi ültetvény felszámolásakor jelzőkarók elhelyezésével pontosan jelöljük meg, hol voltak a régi fasorok. Később a telepítést úgy kell végezni, hogy a csemeték a korábbi sorok közé, pontosan a sorközök közepére kerüljenek. Ezzel elérhetjük, hogy a fiatal csemeték érzékeny gyökérzete olyan közegbe kerüljön, ahol a legkevésbé kell tartani a talajuntság káros hatásától (a talajuntság a földben nem terjed). Nagyon fontos, hogy a telepítést követő első években még véletlenül se meszezzük túl az ilyen területeket. A talaj kémhatása maximum 5,5 pH legyen. Ha ennél nagyobb értéket állapítunk meg, akkor fiziológiailag savanyú műtrágyákkal és kémposzttal kell trágyázni a földet, hogy biztosítsuk a tartósan savanyú kémhatást. Erre azért van szükség, mert a savanyú kémhatás elnyomja a talajuntság kialakulását előidéző mikroflóra fejlődését. A korábbi gyümölcsös helyén végzett telepítés alkalmával a lehető legnagyobb gödröt kell ásni a csemeték számára, s a kiemelt föld helyett frisset kell visszatakarásra felhasználni. Ezt a földet olyan területről kell kitermelni, ahol nem voltak gyümölcsfák. Ha erre nincsen lehetőség, akkor a megásott gödröt föld, komposzt és trágya keverékével kell feltölteni. A talajuntság megszüntetésében a vegyszeres (Chlorpikrin, Ш-Trapex) talajfertőtlenítés is segítségünkre lehet. Ezek a készítmények azonban nagyon drágák, nagyüzemi aykaimazásukra is csak akkor kerülhet sor, ha előzőleg biológiai vizsgálattal bizonyítást nyert a vegyszerezés szükségessége. A talajuntságot gyakran összetévesztik a soklábú, káros ikerszelvényesek túlzott elszaporodásával (a taiajlakó, vékony fehér férgek olykor tömegesen ellepik a hullott gyümölcsöt vagy a talajjal érintkező szamócát). Ezt a fertőzöttséget Metaíion, Anthio vagy Nematin kipermeiezésável (0,2 százalékos töménységű oldat) könnyen felszámolhatjuk. Persze nem feltétlenül fontos a vegyszerek utáni nyúlni. A félbevágott, kertben széthelyezett almák segítségével pár nap alatt rengeteg férget összegyüjthetünk és megsemmisíthetünk. Galina Hudská agrármérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa A talaj feljavítása telepítés előtt Szorgoskodók dicsérete Kulcsár Béla az idén korai káposztát, kelt, paprikát meg zellert termelt értékesítésre. Úgy számítja, ezúttal körülbelül 22 ezer korona bevétele lesz a kertészkedésből. A példás kertészkedő felvételünkön Fekete Lászlóval, az alapszervezet elnökével beszélget Olgyán (Oídza), ebben a hozzávetőlegesen háromszázötven lakost számláló, csallóközi falucskában valamikor a harmincas évek derekán kezdett gyökeret eresztem a háztáji zöldségtermesztés. Földváry Sándor nyugdíjas szövetkezeti dolgozó a minap így mesélt a múltról: — Ezen a vidéken a föld népe mindig vékony szeletet vágott a kenyérből, mert rendszeres öntözési lehetőség hiányában a sekély termőrétegű, kavicsos föld bizony allg-alig hálálta meg az egész évi fáradozást. A bátyám annak idején Csehországban dolgozott, ő hozta a faluba az első motoros vízszivattyúkat. Naftára meg petróleumra működtek, de végre locsolhattuk a földet. Ekkor kezdett a falu kertészkedni. Hej, de sok zöldséget elszállítottunk Ostravára meg néhány csehországi nagyvárosbal Sőt. Egy ideig Budapestre is szállítottunk, de a kedvezőbb éghajlati viszonyok között termelő, magyarországi kertészekkel nem tudtunk lépést tartant. Később, amikor végre a mi falunkat is rákapcsolták a villanyhálózatra, mindenki motoros vizpumpát vett s egykettőre felvirágzott a tisztességes jövedelmet és megélhetést biztosító kertészkedés. — Akad-e, aki folytassa a bagyománt? Vannak-e ma is kertészkedők a faluban? — Vannak bizony, méghozzá szervezett munkát, tervszerű árutermelést folytatók — nyomta meg a szót vendéglátóm. — Jó magam tíz éye vagyok tagja a kertészkedők érdekvédelmi szövetségének, a helyi szervezetnek pedig öt éve, tehát a megalakulása óta vagyok titkára. — Tehát Sanyi bácsi korábban más község alapszervezetében dolgozott? — Ahogy vesszük. A gombai (Hubice) alapszervezetnek voltam tagja, mint ahogy többen is a faluból. Ök Is meg mi is kevesen voltunk, hogy önálló szervezetet alakítsunk, tehát társultunk. Persze nem volt jó megoldás, mert a gombaiak zöme kedvtelésből ültetett néhány gyümölcsfát, mi meg inkább árutermeléssel foglalkoztunk. Nehéz volt összehangolni az érdekeket, és persze az összejövetelek szervezése is gondokba ütközött. Öt évvel ezelőtt kiváltunk a szervezetből és Olgyán is megalakítottuk az SZKSZ helyi szervezetét. Tizennyolc fővei indultunk, most ötvenen vagyunk. Az első évben nagyjából 250 ezer korona értékben adtunk ei zöldséget, az idén pedig 800 ezer korona körüli forgalommal számolunk. És jövőre minden valószínűség szerint, megint többen leszünk s még több árut kínálunk majd a háztájiból. TÍZ HEKTÁRRÓL 230 TONNA ZÖLDSÉG Az SZKSZ olgyai alapszervezete a Zelenina nemzeti vállalattal áll partneri kapcsolatban. A szervezet tagjai szerződéses árutermelést folytatnak, rugalmasan igazodva a társadalmi megrendelésben tükröződő, fogyasztói igényekhez. A szervezet megbízott felvásárlója Nagy Mária. Tőle kérdeztük meg, mivel gazdagítják az olgyai kertek a piaci választékot? — Mi nem vagyunk hívei a háztáji termelés sok helyütt túlzásba vitt szakosításának. Olyan árut termelünk, amilyet a partner kér. Nagyobb tételben korai karalábét, retket, zöldhagymát, paprikát, paradicsomot, fejes és kelkáposztát, karfiolt, fokhagymát és zellert termelünk. Értékesítési gondjaink lényegében nincsenek. — Hogyan szervezik a felvásárlást? Talán külön központot építettek, hogy az udvaron se mázsát, se ládákat nem látok? — Mi szakítottunk az általános szokással, nem nyitottunk felvásárlóközpontot. A termelő megkapja a ládát, megszedi, osztályozza és kiméri az árut, aztán a teli ládákat kirakja a kapu elé, mi pedig gépkocsira rakjuk és elszállítjuk a Zelenina úszori (Kvetoslavov) telepére. — Tehát saját tehergépkocsijuk van? — Annyira gazdagok nem vagyunk. A Légi (Lehnice) Efsz vezetőségével kötöttünk 'bérfuvarozási megállapodást. 1 Nagy örömünkre szolgál, hogy a gazdaság minden alkalommal haladéktalanul rendelkezésünkre bocsájtja a gépkocsit. A szolgáltatásért évente körülbelül tízezer koronát fizetünk, de ezt az összeget a Zelenina megtéríti. — Sokan mondják, hogy nehéz és kockázatos vállalkozás terményfelvásárlónak lenni. Maguk ráadásul még a tömeget sem ellenőrzik. — Kezdetben én ts aggódtam, de Idővel rájöttem, hogy nagyjából mindenki úgy gondolkozik, mint én. Inkább húsz dekával több árut tesz a ládába, mintsem tízzel kevesebbet. A minőségi követelményeket ismerem, hiszen korábban magam is kertészetben dolgoztam. A- zonkívül a Zelenina telepén szúrópróbát végzünk, s ha netán kifogásolni való akad, a címkék szerint megállapíthatjuk, ki a ludas a dologban. SEGÍTENI AZ IGYEKVŐT Fekete László második éve áll a szervezet élén. Tőle az lránt érdeklődtünk, hogy a vezetőség mivel segíti a kertészkedők munkáját? — Mindenekelőtt azzal, hogy szervezzük és Irányítjuk a háztáji árutermelést s a jó partneri kapcsolatok ápolásával megteremtjük a helyben! értékesítés feltételeit. Ezen túlmenően tagjaink szakmai ismereteinek gyarapítását is szorgalmazzuk. Évente legalább két Ízben tartunk szakelőadást. Csiba Sándor agrármérnök, a szövetség járási bizottságának előadója mindig szívesen látott vendég falunkban, hiszen az egyszerű emberek számára is érthető, zöldségtermesztéssel és növényvédelemmel kapcsolatos előadásaiból már eddig is nagyon sokat tanultunk. Rendszeresen járunk kiállításokra, sőt, zöldséget meg némi gyümölcsöt olykor magunk is bemutatunk. Egyszer felmerült a kérdés, segítsen-e a szervezet a termelőknek a vetőmag, a vegyszerek és egyéb kellékek beszerzésében? A tagság körében olyan vélemény alakult ki, hogy ez a szolgáltatás nem feltétlenül szükséges, hiszen Üszoron (Kvetoslavov) vagy a közeli fővárosban bárki beszerezheti a számára szükséges dolgokat. Amikor kezet fogtunk, Fekete László imigyen búcsúzott: — Aztán óvatosan bánjon a színekkel, mert valójában kicsi szervezet vagyunk, nem grízük a versenyt a nagyokkal. Csak azt tesszük, amire a központi felhívás ösztönzött — segítünk, amennyire az ériekből futja. Tehát fejezzük be ezzel. Az elmondottakhoz .nem fér kétség és nem kell kommentár; a tények önmagukért beszólnekl KADEK GABOR A jól előkészített földbe telepített, gondosan ápolt fák gazdagon teremnek Fotó: —bor Nagy Mária,'az alapszerveze. megbízott te, menyié.vásárlója. Ottjártunkkor éppen szállításhoz készülődött A szerző felvételei
