Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-10-29 / 43. szám

• i irág Dániel pódafal (Po-Ii vada) galambásszal, a

" dunaszerdahelyí (Dunajská StredaI járás, Illetve a nyugat Szlovákiát kerület egyik élvonalbeli postagalambtenyészlőjével a szakköri tevékenységet folytató, fiatal kisállattenyésztök Egyházkarcsán (Kostolné Kralanyl megtartott, első járási kiállításán találkoztam. Egy gyönyörű röpgalamb evezőtollatt vizsqálgatva, ifjabb Póda Sándor ugyancsak pódafal galambásszal beszélgetett.

Kihasználtam a kedvező alkalmat, gyorsan csináltam két felvételt. Virág Dániel észrevette a mesterkedést s fejcsóválva, de nevetve mondta:

— Ne ránk pazarolja a filmet, ez a gyerekek kiállítása. Még azt hthetné valaki, hogy lassan őszülő halántékkal gye reknek érezzük magunkat.

Megnyugtattam, hogy tudom mi a helyzet: a szervező bizottság néhány élvonalbeli tenyésztőt is meghívott a kiállításra, hogy főleg a fiatalok, de a látogatók számára is megteremtsék az összehasonlítás lehetőségét. Különben igencsak nehéz lenne felmérni, hogy gyermekeink mennyit sajátítottak el a körvezetők által tolmácsolt vagy más, tapasztalt tenyésztőktől hallott tapasztalatokból és tudnivalókból, és ismereteiket mennyire tudják érvényre juttatni a mindennapi gyakorlatban. Következésképpen Virág Dániel és ifjabb Póda Sándor nem véletlenül — és nem is csupán szemlélőként — volt jelen a bemutatón.

Mindenki nem tudhatja, tehát elmondom, hogy a dunaszerdahelyt járásban négy szakosított klubba tömörülve hódolnak kedvtelésüknek a postagalambtenyésztők. Az egyik klub éppen Pódafán működik, mégpedig Virág Dániel elnökletével.

— A klub nálunk hetvenhatban alakult. Nem nagy. mindössze tizenkilenc tagja van, de az eredményekért senkinek nem

Virág Dániel, a postagalainb tenyésztők pudafai klubjának elnöke

I jaífWfA»

postyaU

A...

kell szégyenkeznie. Az idősebb, gyakran több évtizedes tapasztalattal rendelkező tenyésztők mellett a fiatalok, a középkorosztály képviselői is jól érvényesülnek.

— Gondolom, ifjabb Póda Sándor Is közéjük tartozik.

— Igen, bár ha úgy vesszük, 6 már nem számít kezdőnek. Egyébként erről beszéljen Inkább 8 maga.

— Velem a nagybátyám, Matus Ferenc szerettette meg a galambtenyésztést — mondta Póda Sándor. — Komoly, jó teljesítőképességű állománnyal rendelkező, vérbeli galambász volt. Hat éves voltam, amikor

megajándékozott egy galambbal. Azóta nem tudnék, de nem Is akarok szakítani ezzel a kedvteléssel. Általában hatvan versenyképes galambot tartok, a röptetéseken rendszeresen részt veszek. Tavaly a fiatal galambok versenyében egyesületi harmadik, az idén kerületi negyedik helyezést értem el. A kollnt röptetés alkalmával egyik galambom első helyezett volt. Sikereim már voltak, de úgy érzem, még van mit tanulni az idősebbektől, hogy komolyabb eredményeket is elérhessek.

— Akkor halljuk a mestert, akitől, mint a klub elnökétől, joggal várnak segítséget és tanácsot a fiatalabbak.

— Huszonöt éve kezdtem postagalambot tenyészteni, illetve nevelni. Most a fiammal együtt nyolcvan versenyképes galambról gondoskodunk. Rendszeresen fórunk próbarópletésre ts, meg versenyekre is. Komoly ok nélkül egyetlen lehetőséget sem szalasztók el, hiszen ennek a sportszerű kedvtelésnek éppen a röptetés a sava-borsa.

— Hallhatnánk valamit az eredményekről?

— Az utóbbi időszak legkiemelkedőbb sikerét tavaly értem el. A fiatal galambok számára kerületi szinten tizenhárom alkalommal rendeztek versenyt. Az én galambjaim tizenegy alkalommal indultak s tíz esetben helyezést értek el. Az állomány teljesítményéi — a versenyek során megtett kilométerek számát — tekintve, a kerületi vetélkedő győztese voltam.

— Már az idén is voltak versenyek ...

— Igen. A fiatal galambok

három ízben próbaröpletésen, három alkalommal pedig röpversenyen vettek részt. A leghosszabb út 390 kilométeres volt. Az én galambjaim a brnói röpversenyen szerepeltek legjobban, melyről második dijat hoztak haza. (lx>r)

Ifjabb Póda Sándor egyik ľt?tal galambja a kolíni röptetés alkalmával első helyezést ért el (A szerző felvételei|

TÍZ A ZÖLDSÉGBEN

A legtöbb zöldségfaj közös jegye, hogy szöveteikben nagy mennyiségű viz van. A zöldség minden kilogrammjával több mint Vt liter biológiai eredetű vizet fogyasztunk. A zöldség szerves és szervetlen összetevői fiziológiailag felvehető koncentrációban, oldott állapotban vannak jelen a vízben. A biológiai víz részben kémiailag, részben kolloidólisan kötött a zöldségben, hasznosulása a testben egyenletes.

Tekintettel a zöldség nagy víztartalmára, a ballasztanyagok a zöldséges táplálékban eléggé oldottak, úgyhogy nem' okoznak bélsárrckedést és emésztési nehézségeket.

Az emberi' szervezet átlagos napi vízszükséglete 2—3 liter, meleg és száraz környezetben ennek duplája. Megerőltetés következtében a napi vízszükséglet növekszik. Az átlagos ziild ségfogyaszlás tehát csupán egytizedét fedezi a napi vízszük ségletunk.

Hogyan teleltessük?

Aki szereti a szobanövényeit, egész évben gondosan ápolgatja azokat s a téli hónapokb n is igyekszik számukra megteremteni a kedvező életfeltételekét Kérdés, hogy ami a többi növénynek jó, megfelel-e a kaktuszok számára fs? Aligha, hiszen ezek a „szűrős“ szépségek“ különleges bánásmódot igényelnek. Télen igazi nyuealomra van szükségük, olyanra, mint amilyet az eredeti lelőhelyük biztosítana. A tél, a tenyésznyugalmi időszak kezdetét esetükben október vége jelenti. Persze az öntözést már szeptemberben mérsékelni, illetve szüneteltetni kell. Legjobb, ha a kaktuszok — és a velük rokon pozsgások — október végétől március végéig 10 C-fok körüli hőmérsékleten telelnek. Számukra olyan helyet kell keresni, ahol azért némi fényt Is kapnak. Így teleltethetjük az egész évben a lakásban tartott kaktuszokat. Kivételt csupán a

közismert karácsonyi kaktusz képez, amelyet éppen októberben kezdünk kiadósabban locsolni, hogy — nevéhez méltóan — karácsony táján ki virágozzék. Nem árt tudni, hogy a karácsonyi kaktusz a szűrt fényt és a meleg környezetet kedveli.

A szabadban vagy fóliaházban tartott kaktuszokat októberben — lehetőleg már a második figyelmeztető dér után —1 ajánlatos fagymentes helyiségbe költöztetni. Teleltetésük ugyanúgy történik, mint a szobai kaktuszoké. Kivétel persze ezek között Is akad. A meleg- és vízigényes fajokat télen is igényeiknek megfelelően kell gondozni.

Növényeinknek szükségük van a tenyésznyugalomra, hogy jövőre ismét szépen fejlődjenek, gazdagon virágozzanak és díszévé lopyenek a lakásnak, közvetlen környezetünknek,

Balogh Vincéné, Tnrdoskedd (TvrdoSovcej

.r

T evékenyek

Ä legújabb felmérések szerint a nyugatszlovákiai kerületben több mint 12 ezer nő fejt ki aktív tevékenységet a Szlovákiai Kértészkedők Szövetségének alapszervezeteíben. A gyengébb nem képviselőinek komoly része van abban, hogy a kistermelőktől évente felvásárolt zöldségnek 68, a gyümölcsnek pedig 24 százalékát a kedvező adottságokkal rendelkező, nyugat-szlovákiai kerület szerződéses árutermelést folytató kertészkedői produkálják (pš)

Kadek tíábor felvétele

A fejtés célja, hogy az újbort elválasszak a seprőtől és levegőztetéssel elősegítsük a fejlődését. Kistermelői körökben még ma is eltérően vélekednek az első lejtés időpontjáról. Még napjaink , ban is többen vallják, hogy a bori az „Agyáról“ kell elfogyasztani. Mások meggyőződéssel vallják, hogy az újbort újévre vagy január elején kell először fejteni.

Bevezetés gyanánt annyit, hogy mindkét nézet helytelen. A mindennapi gyakorlatban az első fejtés idejét nem lehet dátumhoz kötni. Viszont tagadhatatlan, hogy a megfelelő időben végzett első fejtés nagyou fontos. Alapelv, hogy az újbort az erjedés befejezése után egy, legfeljebb két hónappal le kell fejteni a seprűről. A lágy borokat, a gyengébb minőségű, beteg vagy rothadt szőlőből nyert italt korábban, hogy a seprőben található káros anyagoktól a bor mielőbb megszabaduljon. A savas borokat később fejtjük, mert a seprőn álló ital savtartalma csökken, mégpedig az almasavat bontó baktériumok hatására. Az ilyen borok savtartalma — a seprő időnkénti felkeverésével — egy-két fokkal csökkenthető. Ugyancsak később fejtjük az aromás, valamint в nagyobb alkoholtartalmú, minőségi borokat (Muskotály. Tramini, frsai Olivér stb.j. Természetesen ezeknél sem ajánlatos januárig halogatni a fejtést, annál is inkább, mivel

Iaz idén — az aszályos Időjárás következtében — aránylag nagy volt a bogyókon a szermaradvány. A permetezés során juttatott vegyszerek maradványa bomlásnak indul, ha az újbor sokáig marad a seprőn. A bomlás közben keletkező kellemetlen szagokat az ital könnyen átveszi, ami bőrbetegségek okozója is lehet. Következésképpen mielőbb út kell fejteui az

a hordóban, ha előzőleg kéneztiik a bort. A kén adagját midig a bor állapota szerint i atározznk meg Beteg bor esetében hektoliterenként két kénszeletet kell elégetni a hordóban, egészséges bor esetében egyet.

A fejtést a hordót csapra ütAz újborok fejtése

újbort, ha már letisztult, függetlenül attól, hogy !ete!t-e az említett egy két hőnap vagy

sem.

Fejtés előtt ellenőriztük, nem hajlamos-e a bor a barnatörésre (töréspróba). A már szépen letisztult, de barnatörésre hajlamos bor fejtéskor — levegővel érintkezve — megbámul és puha, törött borra jellemző ízt kap. A barnatőrésre való hajlamosság mértékétől függően, fejtés előtt 1D—30 gramm borként adjunk hektoliterenként, s csak akkor fejtsük át az italt, ha az ismételt töréspróba sorún a bor már nem törik meg.

Az első fejtést mindig nyíltan, megfelelő levegőztetéssel végezzük. Ugyanis az újbor kedvezőbben fejlődik, ha fejtéskor a levegőből oxigént vehet fel. Persze a fölös mennyiségű oxigént kénezéssel ajánlatos lekötni. A káros baktériumok elpusztítása céljából még akkor is ajánlatos kénszeletet égetni

ve vagy vastagabb gumitömlő segítségével végezbetjük el. A hordót, melybe fejteni akarunk, mindig jól vizsgáljuk meg, elég tiszta e? És ne feledkezzünk meg a javasolt kénezésröl! Előfordul, hogy az égő kénszelet a hordóban kialszik. Ez penészre vagy más rendellenességre utal, tehát előbb a hordói kell kezelésbe venni.

Ha fejtéshez gumitömlőt haznólunk, annak a hordóba kerülő végét erősítsük olyan vékony pálcához, melyet a tömlővel együtt bevezethetünk az akonanytláson. A pálca olyan hosszú legyen, hogy a hordóból kiálló végét megfoghassuk vagy rögzíthessük. A gumitömlő vége olyan magasságban legyen a pálca végétől, hogy megsziváskor a hordó alján levő üledéket (seprő) ne kavarjuk fel. A fejtés után a seprőn maradó aljbort — о hordó óvatos megemelésével — a csapdugó nyílásán lehet leönteni. Az atjbort mindig külön edénybe (öltjük, s ha letisztul, ezt Is lefejtjük

és a tiszta borhoz önthetjük.

A seprőt erősen kénezett üvegballonba töltjük s ülepedés után még ennek a tetejéről is nyerhetünk aémi bort (szinelés). A seprőt — a törköllyel együtt vagy külön — kifőzethetjük pálinkának.

Az első fejtés ulán az előzőleg szép tiszta bor is kissé zavarossá válik. Ez a zavarosság azonban pár hét alatt tökéletesen letisztul, feltéve, hogy a borban nincsen cukormaradék, ami fejtés után esetleg erjedésnek indulhat. Ha az újbor as első fejtés után pár héttel is zavaros marad, bentonitos vagy deritonos derítést kell végezni. A derítés után nyolc-tíz nappal a bornak tisztának, tükrösnek kell lennie. Ha nem így van, akkor valamilyen bőrbetegséggel vagy borhibával van dolgunk, és legjobb kikérni a szakember véleményét.

Aki szüretkor minden munkát szakszerűen végzett, tiszta edényekkel dolgozott, a cefréi kénezte (hektoliterenként 10—^ 20 gramm), a színlevet pár órán belül szakszerűen kezelt, tiszta hordóba szűrte és a préselési is késedelem nélköl elvégezte, azt nem érheti különösebb meglepetés. Ha biztosítottuk a must tökéletes erjedésének feltételeit (hőmérséklet) és az erjedés 7—10 nap alatt befejeződött, s ha az első fejtés időpontját is helyesen választottuk meg, akkor az októberben szüretelt szőlőből is tiszta, tükrös, hibáktól és betegségektől mcn'es italt nyerünk november közepére.

Varga József