Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-07-09 / 27. szám
1983. július 9. .SZABAD FÖLDMŰVES, 13 Tenni kell, hogy többet teremjen a föld A termőföld, mint alapvető termelőeszköz, az eddiginél lényegesen jobb és körültekintőbb gondoskodást érdemel. Különösen érvényes ez a keletszlovákiai síkságra, melynek szövetkezetei és állami gazdaságai 1980-ban mindössze 6,7 százalékkal járultak hozzá Szlovákia mezőgazdasági bruttó termeléséhez. Ugyanis néhány üzem példája már jelzi, hogy ezen a vidéken is lehet múltat meghazudtoló eredményességgel gazdálkodni. Sokan mondják és nem véletlenül hisznek benne, hogy csupán a bel- és árvizek lecsapolásátől, a folyamszabályozás sikerétől, a következetes talajjavítástól, valamint az öntözőgazdálkodásra való áttérés feltételeinek megteremtésétől függ, hogy az egyébként kedvező adottságokkal rendelkező vidék mikor veheti fel a versenyt az ország élelmiszer-termelésében egyelőre kulcsszerepet játszó vidékekkel. Amikor Vojtech Majkut elvtárssai, az SZLKP Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottságának titkárával a síkság lecsapolási és. talajjavítási eredményeiről és gondjairól beszélgettünk, vendéglátónk a tőle megszokott alapossággal igyekezett bennünket beavatni a problémába. Azzal kezdte, hogy ezen a vidéken valaha mérhetetlen szegénység uralkodott. A menetrendszerűen Ismétlődő természeti csapások állandó rettegésben tartották a földnek és a földből élőket. Az öt folyó árterületét felölelő síkságon nagy becsülete volt a kenyérnek, hiszen hatalmas földterületeken olykor évekig még Jó füvet sem lehetett kaszálni, nem még szántani és vetni. S aki elvetett, nem tudhatta előre, lesz-e mit aratnia. Hazánknak ezen a táján valaha csónakok álltak készenlétben a házak előtt, mert nem lehetett tudni, mikor jön az ár, mikor kell mindent hátrahagyva menekülni. Mindez évtizedekkel ezelőtt volt. Azóta a folyókat megzabolázták, de ezzel a probléma, sajnos, nem nyert teljes megoldást. Most a folyamszabályozás van soron, mert az árterüle teken ma is terjedelmes réteket és kaszálókat bitorol a víz. Komoly feladat a belvizek elvezetése, az elvizenyősödött területek lecsapolása és feljavítása. — A központilag is szorgalmazott és támogatott lecsapolási és talaijavítási terv teljesítése folyamatban van. A munkálatok eddig jól haladtak, a tervidőszak első két évének feladatát túlteljesítettük. Kerületi viszonylatban 209 hektáros földterület lecsapolását, illetve 446 hektár termővé tételét oldottuk meg terven felül. Sajnos, korábban úgy gondoltuk, hogy elég olyan csatornahálózatot kiépíteni, amely 21 nap leforgása alatt képes elvezetni a földjeinket veszélyeztető vizet. Most az egyszer már megbolygatott területeken is űjabb csatornákat kell létesítenünk, újabb vízátemelő állomásokat kell építenünk, a meglévőknek pedig növelni kell a kapacitását, Hogy legalább hét nap alatt elvezethessük a belvizeket. A leginkább veszélyeztetett területeken pedig intenzív halastavakat létesítünk, hogy ha másként nem lehet, legalább így kihasználjuk a területet. A lecsapolt területeken fokozott ütemben kell folytatni a talajjavítást. Még Qt-hat évi kiadós istálló- és műtrágyázás, no meg sok-sok mész kell hozzá, hogy gazdaságaink komoly vetélytársaivá válhassanak a kedvezőbb adottságú vidékek, például Csallóköz mezőgazdasági Üzemeinek. Már akadnak körzetek, ahol képesek vagyunk gabonából öt-hat tonnát megtermelni egy hektáron. A talajjavítás sikerétől meg az öntözőgazdálkodásra való áttéréstől függ, mikor beszélhetünk majd általánosságban ilyen eredményekről. A siker érdekében a jelenlegi ötvenötről hetvenre kell növelnünk a száz hektárra jutó szarvasmarhák számát, hogy több istállőtrágyánk legyen, mert a visszahódított területek humusztartalma bizony egy százalék alatt van. A szántónak legalább huszonöt százalékát kell istállótrágyázní, hogy bőven teremjen a répa meg a kukorica, és javuljon a talaj szerkezete Is. Trágyatelepeket kell építenünk, vissza kell térnünk a komposztkészítéshez és a zöldtrágyázáshoz. Az eddigi tapasztalatok igazolják, megéri a fáradozást. Ez a sikság máris háromszor annyit terem, mint a lecsapolási és talajjavítási munkák kezdetén. ÍGÉRETES TÁVLATOK A távlati tervek szerint a keletszlovákiai síkság lecsapolási és talajjavítási munkálatait 1990—95-ig olyan ütemben kell folytatni, hogy a vidék mezőgazdasági földterületének nagysága 200 ezer 600, szántóterülete pedig 142 ezer 500 hektáron állandósuljon. Időközben összesen 112 ezer hektár lecsapolását és 185 ezer hektáros terület feljavítását kell megoldani, 42 ezer 700 hektáron pedig öntözőrendszert kell építeni. Mindez azt a célt szolgálja, hogy 1980-hoz viszonyítva 47,4 százalékkal növelhessük a sikság üzemeinek mezőgazdasági bruttó termelését. Ha ez sikerül, akkor az itteni mezőgazdasági üzemek nagyjából hetven százalékkal több szemest, 54 százalékkal több marhahúst és előreláthatóan 58 százalékkal több tejet fognak produkálni, s összességében 11—12 százalékkal járulhatnak hozzá Szlovákia mezőgazdasági bruttó termeléséhez. A feladatok között szerepel még, hogy a gyümölcsösök területét a jelenlegi 2900 hektárról négyezerre, a szőlőskertek területét pedig 3500-ról ötezer hektárra kell növelni. Ami a még távolabbi jövőt illeti: a kelet-szlovákiai síkságon olyan ütemben kell fokozni a mezőgazdasági termelés belterjességét, hogy kétezer után ez a vidék legalább 409 ezer tonna gabonát teremjen. Ez anynyit jelent, hogy az itteni gazdaságok a kelet-szlovákiai kerület össztermeléséből 35—40 százalékkal, Szlovákia gabontermesztéséből pedig tíz százalékkal részesednének. Az sem kisebb feladat, hogy a Szlovákiában megtermelt tejnek 16, a marhahúsnak pedig 19 százalékát e vidék üzemei nyújtsák. Az elképzelés szép, a feladat felemelő, és a korábban lecsapolt, meg feljavított területeken máris jelentkező sikerek igazolják, hogy az igényes terv teljesíthető. Csakhogy felmerül a kérdés: vajon az érintett járások (Trebišov, Michalovce, Vranov) egyelőre túlsúlyban eladósodott mezőgazdasági üzemel — a korábbi hatékony állami hozzájárulás hiányában — képesek-e lesznek a tervezett ütemben folytatni a megkezdett munkát? Reméljük, hogy igen, bár egyelőre több gazdaságban komolyan fékezik, néhol pedig — úgy mondják, hogy csupán átmeneti jelleggel — már le is állították az alagcsövezésí és egyéb munkálatokat, mert kevés a pénzük a beruházás folytatásához. Márpedig a megkezdett munkát folytatni kell, mert — mint ahogy azt a CSKP KB közelmúltban megtartott 8. ülése is hangsúlyozta — az elkövetkező években is kiemelt feladat marad a termőföldről valő gondoskodás, a rendelkezésre álló földterület termőképességének tervszerű növelése. kAdek GABOR A kelet-szlovákiai kerületben az utóbbi két évben terven felül 209 hektár lecsapolását és 446 hektáros földterület termővé tételét oldották meg Fotó: —bor 3aräťt országok termelési tepestt\\ďcÁ A gabonatermesztés újszerű technológiája A bőtermő búzafajták köztermesztése, valamint az Intenzív termesztést technológiák bevezetése lehetővé tetté a tőszámnövelést, s így kedvező évjáratok és megfelelő előfeltételek megteremtése esetén a hat tonnán felüli átlaghozamok elérését. Ahhoz, hogy a jelenlegi, aránylag magas termelési szintet, termésátlagokat tartani tudjuk, a termesztéstechnolőgiát csiszolni, finomítani szükséges. A nagy és kiegyensúlyozott hektárhozamok eléréséhez az agrotechnológiai fegyelem, főleg a határidők betartása nélkülözhetetlen. A kikelt búza tápanyagellátását idejében meg kell oldani, ugyanis ez a növény rászorul a fejtrágyázásra. A termés mennyiségén nagyon meglátszik, ha az optimálisnál kevesebb vagy több műtrágyát szórunk ki. Az állományon az Is szembentűnő, ha nem egyenletesen szórták ki a tápanyagot. A másik nagyon fontos technológiai tényező a megfelelő időben végzett gyomirtás. A búzatermelés jelenlegi technológiája szerint a tápanyagellátást és a növényvédelmet földi géppel tavasszal elvégezni csak taposást kár árán lehetséges. Légi gépekkel — igaz, drágább is — el lehet végezni a tavaszi munkákat, de tudjuk, hogy nem minden gazdaság használ repülőgépet. Akinek viszont megadatott ez a kényelmes és gyors kiszórási lehetőség, nem biztos, hogy akkor permetezhet, amikor akar és amikor a növényeknek szüksége lenne a védelemre. Márpedig a búza nagyon igényli az Idejében kijuttatott tápanyagot, permetezőszert. Mi a megoldás? Egy olyan módszer, ami Nyugat-Európáhan már régen elterjedt és Magyarországon Is alkalmazza néhány Baranya megyei gazdasága. Ez a művelőutas vagy művelőnyomos gabonatermesztési technológia. A lényege az, hogy vetéskor bizonyos távolságokra 2—3—4 sort nem vetnek be, Így utat hagynak a műtrágyaszóró és növényvédő gépek kerekeinek. Ez viszont 3—10 százalékos területkieséssel, ha úgy tetszik veszteséggel jár. De csak látszólagos ez a veszteség, ugyanis a szélső sorok nagyobb bokrosodása révén kiegyenlíti a bevetetlen sorok okozta terméskiesést. Az út melletti első sorban a kalászszám megduplázódik, a második sorban pedig 50—60 százalékkal nő a többi sorhoz képest. Tehát 18 százalék be nem vetett terület esetén már a szegélyhatás kompenzálja a terméskiesést. Miért jó a művelőút? Azért, hogy az olcsó (nem légi) agrotechnikai műveleteket, a fejtrágyázást,‘ a gyomirtást és a gombák, kártevők elleni védekezést időben el tudjuk végezni. A búza gyomirtása például egyre kényesebb munka. A kezelés Időpontját meghatározza az időjárás, valamint a búza és a gyomok fejlettségi állapota. A művelőutas technológia előnye — azonkívül, hogy a már bevált agrotechnikai eljárásokat szakszerűen el lehet végezni — az, hogy tööbször rá lehet menni a táblára, elképzelhető például a többszöri trágyázás. Az új gabonatermesztési technológia géprendszerét a MÉM Műszaki Intézet dolgozta ki a nádudvari KITE, a Gödöllői és a Debreceni Agrártudományi Egyetem közreműködésével. A géprendszer és a művelőutas gabonatábľákat a közelmúltban bemutatták Mezőkeresztesen, az Aranykalász Tsz-ben az érdeklődő szakembereknek. A művelőutas technológia előnye műtrágyázáskor abban jelentkezik, hogy a szőrt sávok megfelelő mértékű átfedése következtében — jő műszaki állapotú gépeket feltételezve — kiküszöbölhető az egyenlőtlen szórás és az ebből adódó terméskiesés. Ugyanígy a növényvédelem esetén megszűnnek a kevésbé vagy túlpermetezett sávok. A technológia lehetővé teszi a lokális védekezést, csupán a fertőzött területek permetezését is. A földi géppel, pontos távillesztéssel végzett műtrágyázás és növényvédelem környezetkímélő Is a hagyományos földi vagy légi technikával szemben. A művelőutas vagy művelőnyomos (mind a kétféleképpen nevezik) technológiának létjogosultsága lehet olyan gazdaságokban, ahol a táblákat erdők, lakóépületek övezik vagy éppen magasfeszültségű áramvezetékek szabdalják. A mezökeresztehi Aranykalász Tsz-ben 1980-ban kezdték a kísérleteket és ma már 200—300 hektáron ezt a technológiát alkalmazzák, s a tapasztalatok nagyon kedvezőek. A termelőszövetkezet szakemberei szerint nagy előnye a technológiának, hogy olcsóbb, mint a hagyományos. A kísérletek szerint a művelőutas módszer műveleti költsége (műtrágyázás és növényvédelem) az alkalmazott nyompártávolságtól függően 10—40 százalékkal kevesebb, mint a légi gépekre alapozott technológia esetén. S ha ehhez hozzávesszük, hogy a tápanyag, a növényvédő szer akkor és oda jut, amikor és ahová a termelést irányító szakember akarja, az új technológiának nagy jövót lehet jósolni. A termelőüzemeknek a helyi viszonyokhoz, technikai adottságokhoz Igazodóan kell kialakítaniuk a technológiát. A művelőutas technológia egyike azoknak a tartalékoknak, melyekkel az elért termésátlagot nemcsak megtartani, de növelni is lehetne. Magyar Mezőgazdaság (22/1983) Napjainkban, amikor a gazdaságosság és a hatékonyság korparanccsá, a jövedelmezőség meg az eredményes termelésnek egyik legfontosabb mutatójává vált, a huzamosan lemaradozó mezőgazdasági üzemek komoly fékezői lettek a mezőgazdaság egyre igényesebb feladatai megvalósításának, a termelés továbbfejlesztésének. Nem beszélve arról, hogy népgazdasági szempontból is hátrányos helyzetet teremtenek. Ezért össztársadalmi ügynek kell ' tekintenünk, hogy ezeket a gazdaságokat kisegítsük szorult helyzetükből, akár objektív, akár szubjektív okok idézték elő lemaradásukat A huzamosan lemaradozó mezőgazdasági üzemek válságos kérdéseinek megoldására számtalan határozat, intézkedés, ezek nyomán pedig belterjesftési és fejlesztési programok születtek. Életbe lépésük éta több mint két esztendő telt el. lozef BartošoviC mérnökhöz, a Nyugat-szlovákiai Kmi közgazdasági igazgatóhelyetteséhez azzal a kérdéssel fordultunk, hogyan is alakult a lemaradozó gazdaságok helyzete a hetedik ötéves tervidőszak első két évében. — Kerületünkben a huzamosan lemaradozó mezőgazdasági üzemek csoportjába összesen 32 gazdaságot soroltunk be. Ez óriási tartalékokat jelent a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelésében, a menynyiség és minőség tekintetében egy.aránt. Sajnos, a lemaradás fokát főleg a termelésben nem sikerült mérsékelnünk. Így például a növénytermesztés szakaszán az ári --“lös több mint 46 ezer tonnával volt kevesebb a tervezettnél Ez a kerületi mére!h»n vett kiesésnek évnegyedét képviseli. Gabonafélékből egyetlen lemaradozó gazdaságban sem érték el a tervezett hektárhozamokat. Oe nézzük meg közelebbről a statisztikai adatokat: A lemaradozó mezőgazdasági üzemek közül öt gazdaságban, mégpedig a santovkai, a Moravský Ján-i és a skečanyi szövetkezetben, valamint az Ipolysági (Šaby) és a Veiké Leváre-i Állami Gazdaságban három tonnás hektárhozamot sem értek el. Három és négy tonna közötti átlagtermést 14 gazdaságban, négy tonnánál nagyobb hozamot pedig 13 özemben mutattak fel. A cukorrépa termesztésében sem sikerült valóra váltani a belterjesítési programot. A lemaradozó mezőgazdasági üzemek átlagában hektáronként 29,86 tonna cukorrépát takarítottak be. Csupán 11 gazdaság ért el harminc tonnán felüli átlagtermést. A fejlesztési program értelmében az ötéves tervidőszak végéig a szántóterület 16 százalékára kell növelni az évelő takarmánynövények részará nyát. Igaz, a tervekben az évelő takarmánynövények részaránya elérte e 13,4 százalékot, és ba ez a valóság ban is Így van, akkor adottak a fel tételek a feladat teljesítéséhez. Vi szont. ha a tömegtakarmányok termelését száraz anyagban értékeljük, ak kor a helyzet lényegesen kedvezőtlenebb. A lemaradozó gazdaságokban ugyanis a tömegtakarmányok termelése — száraz anyagban számf'va — 22 ezer 458 tonnával kevesebb voll a tervezettnél. A huzamosan lemaradozó gazdaságok fejlesztési programjában kiemelkedő helyet foglal el az állattenyésztés színvonalának emelése, pontosabban: a két szakágazat közötti összhang megteremtése. — Sajnos ezen a téren sem értünk el szembetűnő előrehaladást, sőt az állatok hasznosságában visszahanyatlás mutatkozott. Az elégtelen takarmányalap, de főleg a tömegtakarmányok hiánya a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését hátráltatta. A lemaradozó gazdaságokban a takarmányhiány sokkal súlyosabb gondokkal és következményekkel járt, mint más mezőgazdasági üzemekben. A szarvasmarha-állomány a kerületi átlaghoz mérten lassúbb ütemben bővült. E ekintetben a legnagyobb mérvű lemaradást a lévai (Levice) járásban tapasztaltuk. A kedvezőtlen termelési tényezőkre a tehenészet reagált a legérzékenyebben. Pedig ezen a téren igényes feladatok álltak a huzamosan lemaradozó gazdaságok előtt. A belterjesítési célok értelmében tehenenkénti évi átlagban — az eddig elért hasznosságtól függően — száz. illetve 65 literrel kell növelniük az évi fejési átlagot. Ennek a feladatnak ezidáig nem tettek eleget. Mig kerületi átlagban — itt is 77 literrel csökkent a tehenek évi hasznossága — 3472 literes évi tejelékenységet értek el, addig a lemaradozó szövetkezetek csoportjában mindössze 3096, az állami gazdaságokban pedig 3077 litert. A lemaradozó mezőgazdasági üzemek közül tizenegyben a háromezer literes évi fejési átlagot sem érték el. Érthető, hogy ilyen feltételek és a gyenge hasznosság mellett a tej értékesítési tervét sem teljesíthették. A lemaradozó mezőgazdasági üzemek csoportja tavaly 4 millió 502 ezer literrel kevesebb tejet adott a közellátásnak. Ez pedig a kerületi méretben vett lemaradásnak mintegy harminc százalékát képezte. Tehát a számok arra utalnak, hogy a kerület tejtermelésében a tartalékok jelentősek. A gyenge termelési eredmények törvényszerűen visszatükröződtek a gazdasági mutatókban is. Az említett gazdaságok a tervezett tiszta nyereségnek csupán 74,6 százalékában tettek eleget, a jövedelmezőség foka pedig mindössze 1,2 százalékos volt, hogy csak a legfontosabb mutatókat említsem. Az idén a huzamosan lemaradozó gazdaságokban el kell érniük a hat százalékos jövedelmezőséget, ami valóban megfeszített feladat, ha figyelembe vesszük az előző évek lemaradását. E gazdaságok az anyagi-műszaki feltételek javítására és a nagyobb arányú beruházásokra jelentős összegű anyagi támogatást kapnak. Ezért — amint Bartošovié elvtárs mondotta — fokozott figyelmet kell szentelni a termelési feladatok teljesítésének. Ennek érdekében az eddiginél még jobban oda kell hatni az irányító és a szervező munka javítására, valamint a káderpolitikára. A fokozott ellenőrző tevékenység mellett — ameiyet a mindennemű energiával, valamint az erőtakarmányokkal való takarékosságra, továbbá a termelési és a döntő jelentőségű gazdasági mutatLk alakulásának figyelemmel való kísérésére kell összpontosítani — minden tekintetben támogatni kell a belözemi önelszámolás elveinek, főleg a munkacsoportokon alapuló jutalmazási módszerek érvényesülését, amelyek a személyi felelősség elmélyítését eredményezik. Természetesen a huzamosan lemaradozó gazdaságok külső segítség nélkül, pusztán önerőből nehezen boldogulnának. Fejlesztési programjaik megvalósításából az adott kooperációs körzetek élenjáró gazdaságainak, valamint a mezőgazdaságnak biológiai és műszaki szolgáltatásokat nyújtó vállalatoknak is aktívan részesedniük keli. Ez nemcsak jó szándék, hanem a határozatokból eredő kötelesség. Ennek pedig az illetékes szolgáltató vállalatok képviselői nem minden esetben tettek eleget. A hatékony segítségnyújtásban és szaktanácsadásban a középfokú irányítási szinten is gyakori volt a formális hozzáállás. A lemaradozó gazdaságok fellendítését közös össztársadalmi ügynek kell tekinteni. Mert éppen ezek színvonalának és termelési • szintjének emelésében rejlenek azok a tartalékok, amelyek a mezőgazdasági termelésben előirányzott igényes feladatok maradéktaian megvalósításához szükségesek. KLAMARCSIK MÄRIA Hatékonvabh segítséget a lamdozóknak
