Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-07-09 / 27. szám

.SZABAD FÖLDMŰVES,

1983. július 9.

14

в horgászát b horgászát ■ horgászát в horgászát в horgászát в horgászat в horgászát в horgászat в horgászát в horgászát a

Nemes törekvések megvalósítói

A szlovákiai halfogóbajnokság győztesei

Az SZHSZ bratislavai fővárosi szervezetének tevékenysége az eltelt időszakban teljes mértékben a szövetség társadalmi-politikai célkitűzéseinek jegyében zajlott. Figyelembe vették, hogy az SZHSZ egyike a Nemzeti Front szervezeteinek, s ebből eredően feladatai vannak a tagok erkölcsi magatartásának formálásában. Csak természetes, hogy a vezetőség tevékenységéhez a CSKP XVI. és az SZHSZ III. kongresszusának, s az SZLKP fővárosi szervezete konferenciájának az irányelvei nyújtottak fő támpontot.

Pozitívan értékelhető a szervezet társadalmi és kultúrális tevékenysége, s a horgászok tömeges részvétele az egyes akciókban. Hagyományossá váltak a halfogó versenyek, a tartalmas rendezvények, a filmvetítéssel egybekötött szakmai előadások stb. E tevékenységet a jövőben tovább tökéletesítik.

A bratislavai III városkerületi szervezet például tartalmas eszmei politikai programmal párosuló horgászait napokat szervezett tagja! részére. Ugyanakkor az 1. és а IV. városkerü leti szervezet gyakran megszervezte a horgászati börzét, ahol értékes tár gyak cseréltek gazdát. Az egymásra

kapcsolódó tömegakciók kedvezően befolyásolták a tagság tevékenységét, gondolkodásmódjának alakulását és a munka színvonalának javulását. A horgászsport tekintetében a DIPS szabályai értelmében értek el kimagasló sikereket. Az SZHSZ központi választmánya pozitiven értékelte a városi szervezetnek a sporttevékenységben betöltött szerepét. Nem véletlen, hogy az országos válogatottban a fővárosi szervezetből hárman — Imrich Duriga, Štefan Kupka, Ján Gábor — sikeresen szerepeltek. Továbbra is szükségszerű, hogy a sporttevékenység ne csak az egyes, hanem a többi városkerületi szervezetekben is arányosan fejlődjön, s a dobótechnika Is teret hódítson. Ennek egyik alapfeltétele a szakosztályok irányításának tökéletesítése.

örvendetesnek ítélhető, hogy az ifjúsági horgászok szakköreiben a korábbihoz képest bővült és konkrétabbá vált a tevékenység. A fiatalok megkedvelték a horgászsportot, s a tevékenységet a tehetséges felnőttek közremííködébével a C1PS nemzetközi szabályai értelmében folytatják. Ez különben az utánpótlás nevelésének egyik alapfeltétele. A fővárosi szervezet hatáskörében jelenleg három

ifjúsági klub és 31 horgászati szakkör működik sikeresen.

A fővárosi horgászszervezet gazdasági tevékenysége szintén dicséretes, bár a halfogás eredményességét egyre jobban behatárolja a taglétszám szüntelen növekedése. Napjainkban nem kevesebb mint 7 ezer 429 a felnőtt tagok és 1970 a szervezet ifjúsági horgászainak a száma. Az eltelt öt évben a taglétszám a felnőttek köréből 2021-el, a fiatalok köréből pedig 284-el gyarapodott.

Kedvezőnek ítélhető a szervezet vizeinek halbősége is. Ebben a pontyé a fő szerep. Az eltelt öt esztendőben évi átlagban 520 mázsa méretes pontyot telepitettek a vizekbe. Szintén jó eredményeket értek el a csuka és a fogasivadék telepítésében. Az eltelt években 275 ezer a fogas és 863 ezer csukaivadékkal gazdagították vizeiket. A haiasitás sikereiben nagy szerepe volt a balmentésnek. E téren főleg a II., a III. és főieg a IV. városkerület, továbbá a Dunajská Lužná-i, s a szenei (Senec) alapszervezet jeleskedett. A Duna áríerütetéről 12 ezer 685 csuka és 6180 fogasivadékni mentettek át halastavainkba. Szerez tek továbbá 540 mázsa különféle te hérhal ivadékot is.

A szervezetnek főieg kavicsgödrökből létesített vizel vannak. Ezek természetes szaporulata elenyésző, s így a méretes halpéldányok telepítése elengedhetetlenül szükséges. Mivel beszerzésük korlátozott, szükségessé vált saját htalnevelő és szaporító tavak létesítése, hogy fedezhessék a telepítési anyagot.

Az elmúlt években vizeikbe további 367 mázsa méretes pontyot, 12 ezer egynyaras csukát, 104 ezer 900 egynyaras fogasivadékot és töbh más halfajt telepítettek. Arra törekedtek, hogy megközelítsék az önellátás mértékét. Az Ivadéknevelés és szaporítás további feladatainak teljesítéséhez újabb halgazdasági létesítmények építésére törekednek. Ebben az évben kezdik a Vývrat és a Castá halgazdaság kivitelezését, s az SZHSZ KB megbízásából M Leváreban halastórendszert létesítenek Így további 39 hektáros vízterülettel gyarapodnék, tehát 60—70 hektárt használhatnak halszapnrításra. s ezekből a vizekből évente mintegy 800 -900 mázsa méretes pontyot telepíthetnek át a horgászható vizekbe.

A szervezet célja hogy minél kedvezőé feltételeket biztosítson a zsák mányszerzésre. Az eltelt öt évben vizeinkből 458B mázsa halat fogtak horoggal, évente tehát 917 mázsát. Ennek 75 százaléka a nemes halfajok családjából származott. Az állomány 67 százalékát saját vizeinkben, 28 százalékát a Dunában és ágaiban,

7 százalékát pedig fnás szervezetek vizeiben fogták A fővárosi horgászszervezet tevékenysége a soron levú választási Időszakban az önellátás biztosítására irányul. Ezirányú törekvésében 8 városkeröleti szervezet ás 35 helyi jellegű részlegszervezet segíti a fővárosi választmányt. Több mint 400 tisztségviselő munkálkodik a nemes célok megvalósításán.

Dr. MICHAL MASARYK

Haiasitás az Áranybomok tavon

Fotó: K. Šablica---------JÓ, HA TUDJUK---------A szövetség gondozásában levő vizeken csak olyan személyek horgászhatnak, akiknek lakhelyük nemzeti bizottsága saját kérésükre, s az Illeték befizetése után állami horgászjegyet adott. Ugyanakkor a horgászati alapszervezetben befizették a tagdíjat, s kiváltották a halfogásra feljogosító

szövetségi engedélyt.

Szükségszerű hogv a hórgász minden esetben magával vigye a vizekhez a tagsági igazolványt, az állami horgászjegyet az alapszervezet által kiadott horgászati engedélyt, rtreg a halfogási naplót. Ezek nélkül nem

jogosult a horgászásra.

Előfordul a gyakorlatban, hogy esetenként a földművesszövetkezet, az állami gazdaság vagy más szervezet halfogási engedélyt ad ki. Ezeket az állam nem jogosította fel a horgászható vizek használatára, így nem Is áll jogukban horgászati engedély kiadása. Ha mégis forgalomba hoznak Ilyen engedélyeket ezzel megsértik a 102/63. számú halgazdasági törvény 8. és a 103/63 sZámú végrehajtó rendelet 14. cikkelyének rendelkezéseit.

Ha a halőrök a vizek mellett vizsgálatot végeznek és megállapítják, hogy egyes horgászoknak nem az SZHSZ alapszervezete adta ki a halfogási engedélyt, erről feltétlenül értesíteni kel a járási ügyészséget, hogy az eljárást indíthasson az érvénytelen engedély kiadása ellen. —ha—

4 VADÁSZAT 4 VrtDASZAT 4 VADÁSZAT 4 VADÁSZAT 4 VADASZAT 4 VADÁSZAT 4 VADASZAT 4 VADÄSZAT 4 VADÄSZAT 4 VADÄSZAT 4

Kongresszus

Környezetünk tervszerű védelme, a szabadidő ésszerű eltöltése rendkívüli követelményeket támaszt a vadászokkal szemben. Hazánkban nagyon kedvezőek a feltétetek a vadgazdálkodás további lellendiíésére. Fő feladat a törzsállomány fajonkénti egyensúlyban tartása, jó egézségi állapotának megőrzése, a trófea értékének szüntelen javítása. a vadhús és a szőrme ésszerű hasznosítása stb. A törzsállomány egyensúlyban tartásánál figyelembe kell vennünk a természeti adottságokat, a mező- és az erdőgazdaság, valamint a társadalom igényeit és szükségleteit.

A célok megvalósítása gazdasági szempontból a vadásztársaságokra hárul. Gondoskodniuk kell a feladatok tervszerű végzéséről, az állategészségügyi, a tenyésztés biológiai, a politikai szakmai, a szervezeti és szervezési, az anyagi-műszaki, a jogi jellegű és a kilövési feladatok rngaimas megvalósításáról. Ebben persze a tudományos-kutatóalap is segítséget nyújthat részükre.

A vadgazdálkodás teendőit manapság az állomány körzetekbe való besorolása, a területek „körülhatárolása“, az egyes vadfajok törzsállományénak a meghatározása, takarmányozása és más fontos tényezők szab ják meg. Fogyatékosságok mutatkoznak például a vadhúsminősítésben, a szőrmehasznosftásban a gerezna és a trófea értékelésében továbbá az állományokról történő foknzoít gondoskodásban A vadászok más polgártársaktól eltérően jobban érzékelik a civilizációs törekvéseket, s ezeknek a természetre gyakorolt negatív hatását. Ezzel magyarázható, hogy a vadász egyben a természetes környezet védelmezője is A vadállomány gyarapítása és mentése céljából a társa dalmi akciók során a vadászok több tízezer órát dolgoznak bérmentesen A facsemeték ezreit ültetik ki. segí tenek a mezőgazdaságnak a gabona begyűjtésében, társadalmunknak a választási programok megvalósításában.

A törekvések ellenére sajnos tovább rosszabbodik a természet ökoló

■M

giai összhangja, romlik egyensúlya. Az ipari és a mezőgazdasági termelés fellendülése kétségkívül népünk életszínvonala megtartásának fontos feltétele, ám a negatív hatások ésszerű kiszűrésével a károkat mérsékelhetnénk, ha esetenként felelősségteljesebben átgondolnánk cselekvéseinket. Gyakran felfedezhetjük a környezetet védő jogszabályok megsértését is. Ez teszi szükségessé, hogy a vadászok felélénkítsék tevékenységüket, védjék a drága nemzeti kincset érő természetet a káros behatásoktól. Mindent tegyenek meg a rendkívül értékes védett vadfajok védelme érdekében.

A nagyarányú vegyszerezés, a gépesítés, a motorizmus, a vizek és a légtér szennyezettsége, a hulladékanyagok elszórása miatt úgyszólván mindenhol veszélyeztetett a vadállomány életfeltétele. Ha eltekintünk a káros hatásoktól, s főleg az apró vadfajok törzsállományának a gyarapítására törekedünk, feltétlenül gon doskodni kell az állomány élettelié teleinek a javításáról és a védelemről. Haladéktalanul szükséges, l.ogy mezőgazdaságunkban az ember és u háziállatok egészségvédelme érdekében a biológiai védelem váltsa fel a vegyszeres növényvédelmet.

Szlovákiában mintegy 215 vadászható vadfaj él. A szarvas, a dámvad, a muflon, az őz, a vaddisznó, a nyui és a fácán kilövését évente tervezzük. Az emberi gondoskodás elmélyítésével 1948 tói a vadfajok létszám növelésében figyelemreméltó ered ményeket érünk el. Tény viszont hogy az apróvad fajok állománya vagyis a nyúl és a fogoly létszáma az utóbbi években csökkent. A szar vas és a vaddisznó tavaszi törzsállo mánya viszont nagyobb a kívántnál Dámvadból és muflonból a törzsállo mány csak kissé több, az őzállomány mintegy 14 ezer 500 darabbal kevesebb a tervezettnél. Állományának növelése és minőségének javítása céljóból a tenyésztésére kijelölt körzetekben hatékony intézkedéseket foganatosítottak. Arra törekednek, hogy a szelekciót az erdős vadászterületekre is kiterjesszék.

A nyúl egyike a legjelentősebb apró vadfajoknak Szlovákiában. Nup jainkban arra törekedünk, hogy a jelenlegi 287 ezer 700 darabot számláló állományt beláható időn belül 4l’Q ezerre szaporítsuk. Ez a vadfaj aránylag jól idomult élőhelyének feltételeihez. Sajnálatosan 1979-ben rendkívül nagy volt létszámának csökkenése hazánkban, de a környező országok ban is. Mégpedig a szélsőséges tér mészeti feltételek következményeként. Hatékony gondoskodásai, s a kilövési tervirányszám mérséklésével viszont az 1980—81-es években elérhettük a nyulak törzsállományának tervezett -létszámát, de 1982-ben iselőtt

mét csökkent az állomány és szükségszerűvé vált a tudomány munkatársainak a segítsége, de a vadásztársaságok és a mezőgazdasági vállalatok együttműködésének a szorosabbra fűzése is. Időszerű tehát a takarmányok kaszálásának ésszerű megszervezése, a vadak mentése, a vegyszerek mérsékelt, vagyis előrejélzett hasznosítása stb.

Attól eltekintve, hogy a fácán kijelölt élőhelyén jól alkalmazkodott a változó feltételekhez, törzsállományának állandó egyensúlyban tartása céljából évente mintegy 70—80 ezer csibe kihelyezése szükséges a vadászterületekre s védelme ugyanúgy időszerű. mint a nyűié Haladéktalanul szükséges, hogy az eddigiekhez képest fokozuttabbban gondoskodjunk az állomány egészségének megtartásáról, mesterséges táplálásáról a vadászterületek állományának felfrissítéséről s a termések begyűjtése alkalmával a vadak mentéséről.

Vadállományunk rá van utalva a

természetes táplálékra, ezért nyugalmi időszakban igényli a mesterséges etetést. Ezen a téren sajnos még sok fogyatékossággal találkozhatunk. Az erdős vadászterületeken egyre kevesebb a legelő. Sok helyen bekerítik a réteket és az erdőket. Nagy területeket veszítünk el olyan mezőgazdasági körzetekben is, amelyek régebben biztos táplálékot, zavartalan élőhelyet, fészkelő vagyis szaporodási lehetőséget biztosítottak a vadnak. Tény, hogy a legelők létesítése és felújítása terén nem tettünk meg mindent, ezért ez a feladat továbbra is időszerű.

A Szlovák Vadászszövetség IV kongresszusa Bratislavában 1983. október 29—30-a közötti időszakban jelöli ki a vadgazdálkodás további teendőit. A kongresszus küldöttei az alábbi kérdésekre összpontosítják majd figyelmüket:

В Meghatározzák a fácáncsibék

tervezett állományát, körzetenkénti kihelyezését, s a szaporító állomány terjedelmét. Törzskönyvezéssel és állományszaporítással csak olyan szervezetek foglakozhatnak, amelyeket a МЁМ, az Erdő és Vízgazdasági Minisztériummal, s a szövetséggel való szoros együttműködésben erre a feladatra kijelölt. Javaslattal élhetnek a fácáncsibék egységes árának és minőségének meghatározásában.

Я Fejlesztési tervezettel határozzák meg a fácánositás mértékét, kidolgozzák és jóváhagyják a védelemmel kapcsolatos teendőket, az apróvadak, főleg a fogoly, a fácán, s a nyúiáilomány szaporításának a feladatait.

Я Gondoskodnak róla, hogy a vadvédelmi teendőkkel párhuzamban az állományok felújítása kellő színvonalat érjen el, a mezei, de az erdei vadászterületeken is. Az erdős körzetekben szükségszerű az összterület

2—4 százalékának vadfölddé vagy rétté való átalakítása, az ott élő vadállomány összetételétől töggóen. U- gyanakkor a mezei vadászterületek 0,5—0,8 százalékán ideiglenes és állandó remízek és olyan széltörő sávok ültetése szükséges, amelyekben az aljanövény táplálékul szolgálhat a vadnak, viszont a rétek, a legelők termőerejének felújítása is szükségszerű, hogy az őz, s a többi vadfaj táplálékra leljen, biztonságosan szaporodhasson.

H A vadászterületek ésszerű kihasználását célzó intézkedéseket a földek tulajdonosaival együttműködésben kell megvalósítani.

A vadászok fő feladata, hogy a vadak védelme és életterének szüntelen javítása céljából mindent megtegyenek.. Ez tulajdonképpen a vadgazdálkodási törvény alapgondolata, mely fő feladatnék tartja a védelmet, s csak aztán említi a kilövés l-hetőségét. Részünkre tehát a vadgazdálkodás fellendítése, a törvény tiszteletben tartása kötelező.

ANDRE) OPÄIENÝ. a SZVSZ KB titkára