Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-10-29 / 43. szám
IS S3, október 29. .SZABAD FÖLDMŰVES A pád hű segítőtársa Olyan Időket élünk, amikor nem egy világnézet egyesít embereket a globális veszély ellen, hanem valami új, születő, sőt egyre erősödő világlátás és közérzet. Az önmagát, népét, nemzetét féltő ember ma már „világban“ gondolkodik, mert tudatosította, hogy a világot fenyegető veszéllyel kell szembeszállnla, ha magát, országát félti. Akármelyik oldalon áll valaki, a kommunizmusról vagy kapitalizmusról alkotott véleményével, ha nem kalandor módjára gondolkodik, nem felelőtlen, ósdi kardcsörtetéssel akar előnyöket kicsikarni, rájön arra, hogy ma az emberiség közös ellensége: a nukleáris háború. A Szovjetunió és a szocialista országok népeinek békeóhaja mellett, ma a töprengő tudósok, a becsületesen gondolkodó politikusok és a tömegek millióinak alapgondolata világszerte a nukleáris háború elkerü.ése. Nyugat-Európa országaiban például nem azonos világnézetű emberek százezrei tüntetnek együtt. Az Egyesült Államokban és Kanadában nem kommunisták vonulnak fel, hogy tiltakozzanak. Cselekvővé vált az aggodalom olyan semleges országokban is, mint Svédország és Ausztria, amelyeket közvetlenül nem fenyegetnek atomtöltésü rakéták. A ma létező nukleáris készletek már önmagukban is a veszély hordozói. Ezt a veszélyt csak növeli az a nemzetközi légkör, amelynek kialakításában a Reagan-kormányzat túltesz minden elődjén. Sajnos nincs az az idejemúlt hidegháborús érv és módszer, amit igénybe ne venne. Dietmar Schönherr, a békemozgalomhoz csat-A nem fiiján lakozó világhírű filmszínész — a legtöbben, mint az Orion űrhajó McLain őrnagyát ismerjük a képernyőről — Reaganról szólva az amerikai elnököt „gonosztevőnek“ nevezte, kijelentve, hogy ez viszonylag barátságos jelző egy olyan emberre, aki politikája kialakításánál nyugodtan számításba veszt az európaiak millióinak halálát. Ma már több haladó gondolkodású nyugati politikus is felismerte, hogy a múltban él az amerikai elnök, amikor. azzal érvel, hogy az amerikaiak békéjét és biztonságát katonai erőre kell alapozni. A múltban valóban a fegyverek mennyisége és színvonala adta egy-egy nemzet biztonságérzetét. E történelmi tapasztalat azonban nem érvényes a nukleáris korszakban. Hiszen nemcsak a saját jelzőrendszerek tévedése, robbanthat ki háborút. A műszaki tudományok fejlődése olyan külpolitikai kezdeményezésének fon* tos jelentőségét Megerősítették a KGST-tagállamok azon elszántságát, hogy ne csökkentsék a nemzetközt politikai és gazdasági kapcsolatok rendezésére iránynló erőfeszítéseket. Az ülésszak pozitívan értékelte a madridi találkozón létrejött megállapodásokat, amelyek új lehetőséget teremtenek az államok kölcsönös előnyös, többek között gazdasági együttműködésének fejlesztéséhez, a világbéke és az enrőpai kontinens békéjének megszilárdítása érdekében. A KGST-tagállamok küldöttségvezetői határozottan elutasítják az imperialista köröknek a nemzetközi feszültség további élezését, a normális politikai és gazdasági kapcsolatok aláásását célzó irányvonalát. A KGST-tagállamok küldöttségvezetői megerősítették, országaiknak változatlan az az irányvonala, hogy fejlesszék a kereskedelmi-gazdasági kapcsolatokat minden olyan állammal, amely kész egyenjogú, kölcsönösen előnyös alapon együttműködést folytatni a gazdasági fejlettség szintjétől és a társadalmi-gazdasági rendszertől függetlenül. Ezzel együtt hangsúlyozták a KGST keretében folyó, kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés elmélyítésének fon'osságát azon termékek gyártásának és kölcsönös szállításának gyorsított ütemű fejlesztése érdekében, amelyek importját nehezíti az egyes tőkés országok által a KGST-tagállamokka való kereskedelmi-gazdasági kapcsolatokban alkalmazott diszkriminációs politika. A KGST-tagállamok hangsúlyozták a leszerelés és a fejlődés összefüggésének fontos jelentőségét és megelégedésüket fejezték ki annak kapcsán, hogy e kérdésre vonatkozó álláspontjuk egybeesik az el nem kötelezett országok mozgalmának pozíciójával. Kifejezték azon eltökéltségüket, hogy velük együtt fognak harcolni a fegyverkezési verseny megszüntetéséért és a leszerelésre való áttérésért, annak érdekében, hogy a felszabaduló eszközöket számos olyan gazdasági probléma megoldására használják fel, amelyek a világ országaiban, a fejlődőket is beleértve, felmerültek. Az el nem kötelezett országokkal együtt határozottan elítélik a gazdasági agreszszió valamennyi formáját, a gazdasági kapcsolatoknak a politikai nyomás eszközeként és az államok belügyeibe történő beavatkozásként való felhasználására iránynló kísérleteket. Támogatják a fejlődő országok haladó követeléseit. A KGST-tagállamok kifejezték azon készségüket, hogy együtt cselekednek a fejlődő és el nem kötelezett országokkal, minden állammal e célok elérése érdekében. Az ülésszak az egyetértés, a testvéri barátság és a teljes kölcsönös megértés légkörében zajlott le. ★ A KGST XXXVIII. ülésszakét 1984- ben Havannában tartják. pusztító eszközökhöz vezethet, amelyek egyre kevésbé ellenőrizhetők és nyilvántarthatők más államok részéről. Mindez érthetővé teszi, hogy olyan országokban is kibontakoznak antlnukleárls mozgalmak, amelyek nem tartoznak katonai tömbhöz. Hogyne lenne természetes, hogy a közvetlen veszélyeztetettség miatt tömegek szállnak síkra az eurorakéták telepítésével szemben. Az a felismerés hat világszerte, hogy minden újabb fegyver fokról fokra növeli a csapás és visszacsapás, a világháború veszélyét, tehát nem óvja egyetlen ország biztonságát sem. Ebben rejlik egyébként a fegyverkezési verseny esztelensége is. A békemozgalmakban részt vevő haladó erők tisztában vannak azzal, hogy az ésszerűtlenséggel szemben csak ésszerűséggel lehet győzni. Ami azt jelenti, hogy napjainkban a politikai vitát csak politikával lehet годdeznt, olyan tárgyalásokon, атетуек valóban azok és nem más szándékok leplezésére szolgálnak. Olyan tárgyalásokon, ahol a kezdeményezések kölcsönösek, mert az Ilyenek vezethetnek először a márts vllágpusztltásra képes eszközök befagyasztásához, betiltásához, végül a leszereléshez. Ez a logikája annak, hogy a ma saját sorséban és nemzetének életében gondolkodó embernek a közös ellenség, a háború veszélyét kell legyőznie. Ezért választják világszerte mii-. Hők a nem útját. —esHatvanöt évvel ezelőtt, 1918. október 29-én alakalt meg az össz-szövet*égi Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetség. A szovjet ifjúságnak ez a társadalmi tömegszervezete tevékeny segítőtársa az SZKP-nak. ★ ★ ★ Az orosz fiatalság legöntudatosabb erői már a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előestéjén a munkásifjúság szocialista szövetségeibe tömörültek. E szövetségek nagy segítséget nyújtottak a bolsevik pártnak a szocialista forradalom győzelméért vivott harcban. A Vörös Gárda tagjainak például több mint a fele 23 évesnél fiatalabb volt. A szovjet állam megalakulása után a történelem során az ifjúság első Ízben élhetett a politikai és szociális jogok adta lehetőségekkel. A fiatalok részére megszabták a hatórás munkaidőt, a 14 évnél fiatalabbaknak betiltották a munkavégzést, s a munkás- és parasztcsaládokból származó fiatalok előtt megnyílt a műveltséghez vezető út “ A bolsevik párt jól döntött, amikor elhatározta, hogy a dolgozó ifjúságot megnyeri a szocializmus építésére. Ezért célul tűzték ki a forradalmi Ifjúság egységesítését, amelyre V. I. Lenin kezdeményezésére a munkás- és parasztitjúság első (1916. október 29-től november 4-ig tartó) összoroszországi kongresszusán került sor. A küldöttek már az első napon megalakították az Oroszországi Kommunista Ifjúsági Szövetséget, amely 1924 júliusában, a szövetség VI, kongresszusán az Oroszországi Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetség, az 1926. évi VII. kongneszsuson pedig a KOMSZOMOL, az Össz-szövetségi Leninini Kommunista Ifjúsági Szövetség nevet vette fel. ★ ★ ★ A szövetség tagjai már a megalakulást követő években jelentős részt vállaltak az intervenció és a polgárháború évelnek harcaiból. A polgárháború frontjain például több mint 200 ezer komszomolista harcolt. Hősiességért és munkasikerekért több mint ötezer komszomolistát tüntettek ki a Vörös Zászló Érdemrenddel. A pogárháború utáni években a KOMSZOMOL bekapcsolódott a megsemmisült gazdaság felújításába és a szocializmus alpjainak lerakásába. A komszomolisták szervezték meg a legjobb mnnkás elmért folyó első versenymozgalmat. ők alakították meg az első élmnnkáscsoportokat, és még folytathatnánk tovább a felsorolást. A KOMSZOMOL az első ötéves tervidőszakok folyamán jelentős részt vállalt a legfontosabb építkezések kivitelezésében. Például 1930-ban több mint hétezer komszomolista fejezte be a sztálingrádi traktorgyár épftését. több mint hét és fél ezer fiatal vett részt a Dnyeprogesz erőmű építésében, 48 ezer komszomolista a donbaszl szénbányákban dolgozott. Az akkori időszak legjelentősebb akciója Komszomolszk kiépítése volt. A KOMSZOMOL jelentős mértékben hozzájárult a falvak szocialista átalakításához ts. A KOMŠZOMOL-sejtek főleg ott működtek, ahol nem volt pártszervezet. 1929-ben és 1930-ban a komszomolisták kezdeményezésére az új kolhozok ezrei alakultak meg, Illetve összpontosították a pénzeszközöket a gép- és traktoráilomúsok építésére. A Nagy Honvédő Háború éveiben a komszomolisták a párt felhíváséra bekapcsolódtak a fasiszta megszállók elleni harcba. Mér a háború első éveiben mintegy kétmillió komszomolista lépett be a hadseregbe, ahol nagy érdemeket szereztek Ogyessza, Szevasztopol, Moszkva, Leningrad, Kijev, Sztálingrád és más szovjet városok védelmében. A komszomolisták hősiesen harcoltak az ellenség által megszállt területeken, elsősorban Belorussziában, Ukrajnában, az OSZSZSZK-ban és a Balti-tenger mentén. A parttzáncsepatok 30—40 százaléka komszomolistákből tevődött össze. A KOMSZOMOL történelmében legjelentősebb fejezetként az Ifjú Gárda, a partizánszikra és más harci csoportok hősiessége szerepel. A komszomolisták úgy ahogy a frontszakaszokon és a partizáncsapatokban hősiesen harcoltak, ugyanúgy szorgalmasan dolgoztak a hátországban. A következő jelszót tűzték ki maguk elé: „Dolgozni magamért és egy elvtársért, aki a fronra ment“. A komszomolisták kezdeményezték azt a mozgalmat Is, hogy a munkafeladatokat 100 vagy enné! is több százalékkal szárnyalják túl. A háború utolsó éveiben a frontot ellátó iuarban több mint 154 ezer KOMSZOMOt-brigád dolgozott. A katonák és a polgári lakosság élelmiszerellátását szintén főleg a fiatalok és a nők biztositották. Az 1941—1945-ös években mintegy 12 millió fiatal lett tagja a KOMSZOMOL-nak. A Szovjetunió Hőse címmel kitüntetett hétezer katonának a feie komszomolista volt s közülük hatvanan kétszer érdemelték ki ezt a magas kitüntetést. Különféle kitüntetésekben három és fél millió komszomolista részesült. A háború befefezése után a KOMSZOMOL jelentős mértékben hozzájárult a lerombolt gazdaság felújításához. 1946-ban védnökséget vállalt 15 történelmi jelentőségű város (többek közöt Szmolenszk, Brjanszk, Novgorod, Voronyezsi újjáépítése fölött. Több tízezer komszomolista dolgozott a donbaszl szénbányák, a Dnyeprogesz stb felújításán. Az ötvenes években a KOMSZOMOL védnökséget vállalt a legfontosabb ipari létesítmények építése fölött. Többek között megemlíthető a bratszki vízi erőmű, a beiojarszki atomerőmű, a buhara-uraíi gázvezeték, a Barátság kőolajvezeték. A kommunista párt felhívására 1960-ig több mint 350 ezer komszomolista vett részt a szűzföldek feltörésében. ★ ★ ★ A mai Össz-szövetségf Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetség hű maradt a hagyományokhoz. A komszomolisták tízezrei dolgoznak a legjelentősebb építkezéseken. A KOMSZOMOL- szervezetek védnökséget vállaltak egész sor ipart létesítmény építésében. Például a bajkál—amuri vasútvonal építését első számú KOMSZOMOL-építkezésként tartják számon. A komszomolisták aktívan hozzájárulnak a Szovjetunió békepolitikájának megvalósításához. A szövetség a világ összes haladó ifjúsági mozgalmának egyesítéséért, az együttműködés fejlesztéséért száll síkra. Az űssz-szővetségl Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetségnek — amely 1982 májusában tartotta XIX. kongreszusát — jelenleg több mint 41 milliú tagja van. Nagyszerű munkájának elismeréseként több ízben Leninrenddei tüntették ki. Központi Lapja a Komszomolszkaja Pravda. (-blm) 1983. október 18-a és 20-a között az NDK fővárosában, Berlinben tartották meg a kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXVII. ülésszakát. A tanácskozáson a KGST tagállamainak küldöttségei vettek részt, a csehszlovák küldöttséget Eubomír Štrougal kormányfő vezette. A KGST és a jugoszláv SZSZK közötti megállapodás értelmében az ülésszakon jugoszláv küldöttség is részt vett. Meghívott megfigyelőként a tanácskozáson részt vett az Afgán Demokratikus Köztársaság, az Angolai Népköztársaság, a Szocialista Etiópia, a jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság és a Mozambiki Népi Köztársaság képviselője. A KGST és a Nicaragua! Köz'ársaság közötti együttműködési megállapodás jóváhagyására való tekingettél az ülésszakon Tészt vett Nicaragua küldöttsége is. Az ülésszak megtárgyalta a végrehajtó bizottság éves beszámolóját a KGST tevékenységéről. Megállapította, hogy a XXXVII. ülésszak ó'a eltelt idő alatt a KGST-tagáliamokban megfeszített munkát végeztek a folyó ötéves időszak feladatainak teljesítése és a felmerült problémák megoldása területén. Üj lépést tettek előre társadalmi-gazdasági fejlődésük útján. A rosszabbodó külső feltételek, a nyersanyag- és energiatermelés megdrágulása ellenére elérték a nemzeti jövedelem további növekedését, nőtt a termelés az iparban, különösen a tudományos-műszaki fejlődés meggyorsítását biztosító ágazatokban és a mezőgazdaságban, emelkedett a dolgozók jóléte. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS BŐVÍTÉSE A KGST-tagállamok együttműködésében erősödött a legnagyobb horderejű. a népgazdaság fejlesztése, anyagi erőforrásokkal való ellátása szempontjából elsőrendű jelentőségű problémák megoldására történő orientáció. Az egymás közötti kereskedelem gyorsabban nőtt, mint a KGST-íagállamok teljes árucsereforgalma. Alapjában véve befejeződött a hosszútávú együttműködési célprogramokban előirányzott kérdésekkel kapcsolatos egyezmények aláírásé. Folyik a műszaki haladás meggyorsítására irányuló azon nagy horderejű egyezmények megvalósítását célzó munka, amelyek elsősorban az erőforrástakarékos technikai eszközöket, rádióelektronikai termékeket, ipari robo'okat, vegyi termékeket érintik. Ezzel együtt jelentős tartalékok álinak rendelkezésre a KGST-tagállamok közötti gazdasági és tudományosműszaki együttműködés további elmélyítésében. Az ülésszak jóváhagyólag elfogadta a végrehajtó bizottság és az egyéb KGST-szervek tevékenységét az együttműködés szervezése területén. Intézkedéseket irányzott elő az országok erőfeszítéseinek a kiemelt tudományos-műszaki problémák megoldására való összpontosítása érdekében. Kiemelte az anyagi erőforrások megtakarítására és az e téren való együttműködésre vonatkozóan az országokban tett intézkedések különös jelentőségét. Az elmúlt időszak alatt közös munkákat végeztek számos hatékony gép A KGST XXXVII. ülésszakáról Fontos kérdésekről tanácskoztak és berendezés, korszerű technolúgial eljárások létrehozása, a nem hagyományos energiaforrások kiaknázása területén. E terület tartalékainak teljesebb kihasználása cé'jábói az ülésszak megtárgyalta és jóváhagyta a KGST-tagállamok fűtőanyag-energetikai és nyersanyagforrások — a másodlagos erőforrásokat ts beleértve — megtakarítására és ésszerű felhasználására irányuló együttműködés bővítésének fő irányait. Az ülésszak előirányozza a kooperáció fejlesztését az energia- és anyagtakarékos berendezések gyártásában. a félvezetőtechnika, az energiafogyasztás ellenőrzésére és automatikus szabályozására szolgáló műszerek és készülékek gyártásának bővítését, az improduktív veszteségek csökkentését, az élenjáró tapasztalatokról széió kölcsönös tájékoztatás bőví'ését, a népgazdaságija valé gyorsabb bevezetésük céljából. Szükségesnek tartották, hogy az elkövetkező években és a következő ötéves tervben megvalósítandó intézkedéseken túlmenően a KGST-szervek- 1 ben dolgozzák ki az e téren való együttműködés 2000 ig széló programját. AZ ÉLELMISZERELLÄTÄS JAVÍTÄSA A KGSTf-tagállamok lakossága élelmiszerellátásának javítása szempontjából az agráripari komplexum ágazatai fej’esztésének elsődleges jelentőségét figyelembe véve az ülésszak komplex együttműködési intézkedéseket hagyott jóvá. Ezek a korábban elfogadót} mezőgazdasági és élelmiszeripari hosszú *ávö együttműködési célprogramot egészítik ki. Előirányozzák az együttműködés további elmélyítését a zöldség- és gyümölcs termelésének és kölcsönös szárításának növelésében, a nagyüzemi haltenyésztés fejlesztésében, a génalapok felhasználásában. Intézkedéseket határoztak meg a mezőgazdaság és élelmiszeripar élenjáró technikával való ellátására, a mezőgazdasági eredetű nyersanyagok teljesebb és ésszerűbb felhasználására, az élenjáró technológiák létrehozáséra és az ezen ágazatokba való bevezetésére vonatkozó együttműködésről. Szükségesnek tartották a mezőgazdasági termelés közgazdasági ösztönzésére vonatkozó intézkedéseknek KGST-tagállamok közötti egyezte‘ését is a kölcsönös élelmiszer-szállítások növelése érdekében. Az ülésszak megbízta a tanács szerveit. hogy a KGST-tagállamok 1988— 19S0. évi népgazdasági terveinek koordinálása sonán biztosítsák az erőforrás-takarékosság terén való együttműködésre és a lakosság élelmiszerellátásának javítására irányuló, jóváhagyott intézkedések megvalósítását. A POLITIKAI ÉS GAZDASÁGI KAPCSOLATOK ÉRTÉKELÉSE Az ülésszak hangsúlyozta a Varsói Szerződés tagállamainak prágai politikai nyilatkozatában és a szocialista országok párt- és állami vezetőinek közős nyilatkozatában 1983-ban tett K0LPOLITIKAI KOMMENTAR Cjabb mesterkedés Kukrinyikszl rajza
