Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-10-22 / 42. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1983. október 22. 12 A nyugat-szlovákiai kerületben az utóbbi években megkülönböztetett figyelmet szenteltek a lencsetermelésnek, amelynek jelentősége az össztársadalmi igényekből ered. Termesztésének szükségszerűségét a CSKP XVI. kongresszusának határozatai is aláhúzták, amikor a mezőgazdászok számára fontos feladatként célul tűzték ki a 7. ötéves terv időszakára a lencsetermelésben való önellátottság elérését. Gyakorlatilag ez annyit Jelent, hogy e fontos és nélkülözhetetlen élelmiszerből évente ötezer tonnát kell termelnünk. A legfontosabb szántóföldi növények termelésének egyetemes gépesítése, valamint a nagyüzemi termesztési technológiák alkalmazása következtében a lencsetermesztés úgyszólván kiszorult a termelési szerkezetből. A mezőgazdasági üzemek elsősorban a stratégiai jelentőségű növények — a gabonafélék, a szemes kukorica — termesztésére összpontosították figyelmüket, mert a fokozott műtrágyázásnak, a megoldottnak tekinthető vegyszerzésnek köszönve az öt tonnás hektárhozamok különösebb nehézségek nélkül elérhetők. A lencseszükségletnek jelentős hányadát ezidéig behozatalból fedeztük. Meglehetősen kevés mezőgazdasági üzemben vált a lencse termesztése a vetésforgó szerves részévé. Elsősorban kedvezőtlen adottságú, kavicsos, homokos talajokon gazdálkodó üzemekben talált megbecsülésre. A Nyugat-szlovákiai Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság kezdeményezésével kedvező feltételek alakultak ki ahhoz, hogy a hazai lencsetermelés a növénytermesztés keretében a fontosságának megfelelő helyre kerüljön. Ahhoz viszont, hogy a lencsetermesztésben is elérjük a kívánt szintet, növelni és állandósítani kell a hektárhozamokat. Az illetékes szervek ezért a trnavai, a topolőanyl, a nitrai és a trenőíni járás számára a bojniőkyi Csehszlovák- Kubai Barátság Efsz-t, a Bratislava-vidéki, a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda), a komáromi (Komárno), az érsekújvári (Nové Zámky) és lévai (Levice) járás számára pedig a légi (Lehnice) Csehszlovák—NDK Barátság szövetkezetét a lencsetermelés gesztoraként jelölték meg. A nyugat-szlovákíai kerületben az idén a lencsét 2i»j1 hektárnyi területen termesztették, s több mint 2900 tonna termést takarítottak be. A lencse termelésének jelen Időszakát a tudományos-műszaki ismeretek gyakorlati alkalmazása jellemzi. A légi szövetkezetben tág terepet kapott az elméleti kérdések gyakorlati kipróbálása. A kísérletek során szerzett új Ismereteket, a gyakorlatban elért eddigi eredményeket a külföldi tapasztalatokkal kiegészítve gazdaságunkba összpontosítjuk. A begyűjtött Ismeretanyagból fokozatosan formáljuk a termesztést technológia gyakorlati utasításait. A jelenlegi szakirodalomból ugyanis hiányoznak a lencse nagyüzemi termesztésével kapcsolatos adatok. Az Idén öntözéses körülmények között folytatott fajtakísérletek, valamint növényvédelmi kísérletek, továbbá a köztermesztésben elért eredmények a lencsetermelés magas agrotechnológtai színvonalára utalnak. Hiszen szövetkezetünkben a háromszáz hektárnyi területről 1,3 tonnás átlaghozamot értünk el. A lencsetermesztésl rendszer kérdéseinek megoldásában szövetkezetünk a Plešfanyt Növénytermesztési Kutatóintézettel, a bratislavai Slovosivovai és az OKSÜP-pal, a Csehszlovák Tudományos Akadémia növénytani részlegével, valamint a Szegedi Gabonatermelési Kutatóintézettel szorosan együttműködik. A partnergazdaságokkal való együttműködés elveit, valamint a termesztés módját megállapodás útján határoztuk meg. Az együttműködés keretében nemcsak szakmai, hanem anyagi segítséget ts nyújtunk. A megfelelően ellátott agrolaboratórium lehetővé teszt, hogy a partnergazdaságok számára az optimális tápanyagpótláshoz szükséges talaj- és levélelemzéseket végezzünk, továbbá adatokkal szolgáljunk a növénytani, a növényegészségügyi és agrotechnikai kérdések megoldásához. Szövetkezetünkben a lencse termőterületének a felét vetőmag termelésére szántuk. Vagyis 150 hektáron a Lenka fajta szaporítására. Ezen túlmenően a kanadai Lalrd, valamint a Trebišovská és a Dnyeprovszkaja fajtát termesztettük. A vetőmagot csáváztuk és lnkrusztáltuk. Májusban a növényzet biológiai leltározása során — a fajtától és talajadottságoktól függően — 2 millió. Illetve 2,5 millió egyedszámot állapítottunk meg hektáronként. Az idén a hozamok alakulását éppen az egyedszám határozta meg döntő mértékben. Jelentős előrelépést jelentett számunkra a szántóföldi kísérletek bevezetése is. Megállapítottuk, hogy adottságaink között a legnagyobb — hektáronkénti átlagban 1,54 tonnás hozamot — a Trebišovská fajta termesztésével értük el. A közeljövőben e fajta körzetesítését pontosít juk. A Lenka fajta termesztésében öntözési kísérleteket végeztünk. Az öntözött területről 1,52 tonnás, az öntözetlenről pedig mindössze 0,99 tonnás hektárhozamot értünk el. Az öntözés hatására a hozamok hektáronkénti átlagban 0,53 tonnával növekedtek. A tenyészldő folyamán a lencsét az egész termőterületen — 20 milliméteres adagban — öntöztük. A növényzet állapotát a tenyészidő folyamán a partnergazdaságokban Is figyelemmel kísértük. Részletesen ellenőriztük az elvégzett agrotechnikai intézkedéseket, valamint a vegyszeres gyomirtást. Az a tény, hogy a partnergazdaságok esetében a hozamok kedvezőtlenebbül alakultak az elsősorban a szubjektív tényezők, főleg az agrotechnikai hiányosságok rovására frhatö. A vetés előtti, illetve vetés utáni gyomirtó szer alkalmazásának az elmulasztása — a komáromi járás egyik szövetkezetében — 0,3 tonnás hozamokhoz vezetett. A gyomirtó szerek későbbi alkalmazása már nem sokat Javít a helyzeten, mert éppen a növényzet fejlődésének első heteiben lényegbevágóan fontos, hogy a tábla gyommentes legyen. Amikor már kialakul az összefüggő növénytakaró, a nyári gyomnövények csak csapadékos Időjárási viszonyok esetében fejlődnek erőteljesebben, azonban a hektárhozamok alakulásét nem befolyásolják. Igen jelentős tényező в megfelelő parcelle ás elővetemény kiválasztása. Elöveteményként a cukorrépa felel meg a legjobban. Az 1982-es évben a lencsének általában gyenge hozamai voltak, a Járványszerű fuzáriumos fertőzés következtében. A megtámadt növények megsárgultak és elszáradtak. A betegség gyors lefolyású, főleg akkor, ha a napi hőmérséklet meghaladja a 27 Celsius-fokotí és a talaj nedvességtartalma 50 százalék alá csökken. Ez volt az oka annak, hogy az Idén egyszeri adagban öntöztük a lencsét. Növénytani vizsgálatokat május elejétől végeztünk. Teszt segítségével május derekán állapítottuk meg a Fuzárium oxispérum micéltumának jelenlétét a lencse gyökereiben. A betegség terjedésének leállítására Fundazolt alkalmaztunk. Kísérleteinkben a rendelkezésre ál!6 gombaölő szerek küzül a Topsin vált be a legjobban. Megállapításaink szerint a Fuzárium gomba a talajban és a gyökerekben található. Mivel a szakirodalom ezzel a kérdéssel nem foglalkozott, a Jövőben figyelmünket a betegség előrejelzési lehetőségeire és az ellene való védelem feltárására összpontosítjuk. A Szegedi Gabonatermelési Kutatóintézettel való együttműködésnek köszönve kedvező feltételek kínálkoztak a fuzáriumos betegséggel szembeni védekezésre. Ennek révén ismertük meg a gomba 18 törzsét, melyek közül 12-t az agrolaboratőriumunkban is tenyésztünk. Annak ellenére, hogy a lencse termesztésének fokozott figyelmet szentelünk, termelése egyelőre kockázattal Jár. Még a legjobb agrotechnika mellett ts számolni lehet a hozamok kedvezőtlen alakulásával. A virágzás Időszakában például az alacsony relatív páratartalom a virágzat lepergéséhez vezet, s ennek következtében a termés Is elmarad. Szövetkezetünkben pontos nyilvántartást vezetünk az öszszes munkafolyamatok elvégzéséről, a növényzet állapotáról, valamint a gyomirtó szerek alkalmazásának időpontjáról. A megfelelés nyilvántartás fontos segítőeszköze és biztosítéka a helyes döntéshozatalnak, a munkaszervezésnek, az agronőmlai szolgálat munkaösszhangolásának, ami végső soron a nagy tozamok eléréséhez vezet. A lencse betakarítását július 8-án kezdtük meg. Ehhez öt átalakítót E—516-os kombájnt alA nagyüzemi lenesetermesztés tapasztalatai kalmaztunk. A növényzet — parcellák szerint — olyan sorrendben érett be, mtnt amilyenben a vetést végeztük. Kivételt csupán a kanadai fajta képeSzakemberek a gabonatermesztésről zett, amelynek hosszabb a tenyészldeje, mint a hazai fajtáké. A betakarítási veszteségek minimálisak voltak és 0,5—1,83 százalék között Ingadoztak. Természetesen a csoportvezető, a gépesítő és veszteségmérnök jelenléte nélkülözhetetlen volt. Hiszen száz kilé lencse felvásárlási ára 1350—1500 korona körüli és száz kiló veszteség egy tonna búza értékének felel meg. Ezért megkülönböztetett gonddal végeztük el a kombáj- | nők beállítását és fokozott figyelmet fordítottunk a munka- i szervezésnek és a veszteségek < ellenőrzésének. A partnergazdaságokkal együttesen összesen 1030 hektárnyi területen 1,1 tonna lencsét takarítottunk be hektáronként. Igaz, a hozamok jelentősen ingadoztak, 0,2 tonnától 1,G6 tonnáig hektáronként. A lencse biológiai termőképessége tekintetében a hektárhozamok 0,95 tonna és 3,28 tonna között ingadoztak. Az Idei év eredményei meggyőztek bennünket a lencse termőképességéről s arről, hogy ez a növény Is gazdag hozammal hálálja meg a megfelelő gondozást. E tekintetben dicséretet érdemel a nagysallói (Tekovské tužanyl, a köbölkút! (Gbelce), a nemesócsai (Zemianska Olöa) és az oroszvári (Rnsovce) szövetkezet, ahol egy tonnán felüli termést értek el. Az Idei tapasztalatok nyomán a hozamok alakulása szempontjából a következő tényezőket kell megemlíteni: a vetőmag megfelelő tisztítását és előkészítését, amelyet 80 százalékos Pomarsol Forte WP szerrel kell lnkrusztálni. Továbbá a megkövetelt hektáronkénti 2,5 millió — az apró magvú fajták esetében — Illetve a kétmillió csíraszám betartását. A termesztésre kedvező adottságú parcella kiválasztását, a követelményeknek megfelelő agrotechnikát, az előirt mennyiségű gyomirtó szerek megfelelő időben történő alkalmazását, az egymenetben történő kombájnos betakarítást, végezetül, de nem utolsósorban az emberi tényezőt. Szövetkezetünk, mint a lencsetermelés gesztora tovább akar haladni a megkezdett úton. A 7. ötéves tervidőszak hátra lévő éveiben teljes mértékben meg szeretnénk oldani a lencse növényvédelmének, tápanyagpótlásának és betakarítás utáni kezelésének kérdését. Vagyis nagyüzemi, a lencsetermesztés együttes termr-ztési technológiáját, jövőre a lencsét ötszáz hektárnyi területen termesztjük. Reméljük, hogy a partnergazdaságok keretében is sikerül a lencse termesztését megfelelő szintre emelni, hogy ne csak a fogyasztók által keresett, de a mezőgazdasági üzemek számára is kifizetődő növénnyé váljék. LADISLAV MAXIAN agrármérnök, a légi szövetkezet speciális agronómusa Bakó Ferenc, a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Dukla Efsz növénytermesztési ágazatvezetője Fotó: Tóth József A betakarítás egy menetben történt az E—516-os kombájnok bevetésével: a lencse szemvesztesége minimális volt Fotó: Szabó Zoltán Hazánkban a gabonatermelés növelése legjelentősebb feladataink között szerepel. A világpiacon a gabona a nyersolaj mellett stratégiai fegyverré vált, amelyet a tőkés nagyhatalmak Igyekeznek a szocialista tábor ellen irányítani. Ežért már a CSKP XV. kongresszusának határozatai politikai horderejű célként jelölték meg mezőgazdaságunk számára a szemesekből való önellátottságot. A dunaszerdahelyi Dukla Egységes Földmüvesszővetkezet kommunistái magukévá tették e cél valóra váltását. Azon fáradoztak, hogy a gabonaprogramből eredő feladatokat maradéktalanul teljesítsék. Ezen célt tartották szem előtt az Idei aratás során Is. Szövetkezetünkben az őszt búzát 950, a tavaszi árpát pedig 275 hektárnyi területen termesztettük. Az aratás kezdete előtt valamennyi dolgozót, akik részt vettek a munkálatokban részletesen tájékoztattuk a rájuk háruló feladatokról. A munkák végzését tervszerűség és magas fokú szervezettség jellemezte. A gabona betakarításéhoz 11 saját és 8 vendég-kombájn a Brnél Gép- és Traktorállomásrél, valamint a baráti zahnažovlcel szövetkezetből — állt rendelkezésünkre. Az aratást minimális szemveszteséggel — baleset- és tűzmentesen — tíz napon belül befejeztük. Szövetkezetünk fönnállása óta a második legjobb termést takarítottuk be. Búzából a tervezett 5605 tonna összterméssel ás az 5,9 tonna hektárhozammal szemben a valóságban 5795 tonnás termést és 6,1 tonna hektárhozamot értünk el. Tavaszi árpából is a tervezett öt tonna átlaghozam helyett 5,35 tonna szemet takarítottunk be hektáronként. A gabonatermelésben előirányzott tervfeladatunknak 104 százalékban tettünk eleget. A termesztett búzafajták közül a legjobban bevált az Odra fajta, valamint az SO-1586 és a MV-8 fajtajelölt, a tavaszi árpa termesztésében pedig az Opál fajta. A jé eredmények elsősorban dolgozóink becsülettel végzett munkáját tükrözik. Az aratási munkák idején széles körű szocialista versenymozgalmat Indítottunk. A belüzeml verseny legfőbb kritériuma a minőség volt. Az aratás befejeztével a legjobb eredményeket elérő dolgozóknak elismerő oklevelet és tárgyi jutalmat adományoztunk. A kombájnosok közül Hodosi László — Hodosi Móric, Széllé Miklós — Csömör Zsigmond (az SZK- 5-ös kombájnok csoportjában), és Horváth László—Széllé Benő páros (az SZK-6-os kombájnon) érte el a legnagyobb teljesítményt. A tehergépkocsivezetők közül Cseh László, Gönczöl László és Fekete László, a traktorosok közül pedig Kiss László, Varga Lajos és Csadi Tibor járt az élen. Dolgozóink nemcsak az üzemi, hanem a járási szocialista versenymozgalomban is helytálltak. Különböző csoportokban versenyezve, egy második és két harmadik helyet vívtak ki, ami ugyancsak becsülettel végzett munkájukról tanúskodik. Az aratást munkák során fontos feladatnak tartottuk a szalma gyors begyűjtését és megfelelő tárolását. Tizenkét nappal az aratás után a szalmát Is biztonságba helyeztük. A szalmapréselések kezelői közül Stefánkovics József és Badala Sándor érte el a legnagyobb teljesítményt. A szalma lehúzásában Fűzők Antal, Takáce László és Cncz Móric kiváló munkát végzett. A kazalozásban nagyon jól helytálltak az építkezési csoport tagjai. A szalma begyűjtésével párhuzamosan haladt a tarló hántás, a trágyázás és a tarlékeverékek vetése. Jelen időszakban az őszi munkákat végezzük. Fő feladatunk rugalmasan és minimális veszteséggel begyűjteni a 965 hektárnyi kukoricát, a 300 hektárnyi cukorrépát, továbbá leszüretelnl 110 hektár szőlőt és tizenkét hektárnyi zöldséget. A gabonaprogram sikeres megvalósítását a 7. ötéves tervidőszak hátra levő éveiben a következő intézkedések betartására alapozzuk: # Megszüntetjük a kukorica monokultúrás termesztését. Ezáltal mőd nyílik a búza búza utáni termesztésének a kiküszöbölésére is. О A rendelkezésünkre álló biológiai anyagból a helyi viszonyoknak legmegfelelőbb fajtákat választjuk ki — az előző évek tapasztalataira támaszkodva. 0 A termesztésbe bevont fajták igényeinek megfelelően szeretnénk irányítani az agrotechnikát, a növényvédelmet és a tápanyagf-ótlást. # Megfelelő munkaszervezéssel biztosítjuk az egyes munkafolyamatok agrotechnikai határidőben vaié elvég zését. ф A jövőben is a szocialista versenymozgalom kibontakoztatásával, valamint hatékony anyagi és erkölcsi ösztönzéssel serkentjük a dolgozók kezdeményezését.