Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-10-22 / 42. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1983. október 22. 12 A nyugat-szlovákiai kerületben az utóbbi években megkülönböztetett figyelmet szenteltek a lencseterme­lésnek, amelynek jelentősége az össztársadalmi igények­ből ered. Termesztésének szükségszerűségét a CSKP XVI. kongresszusának határozatai is aláhúzták, amikor a mezőgazdászok számára fontos feladatként célul tűz­ték ki a 7. ötéves terv időszakára a lencsetermelésben való önellátottság elérését. Gyakorlatilag ez annyit Je­lent, hogy e fontos és nélkülözhetetlen élelmiszerből évente ötezer tonnát kell termelnünk. A legfontosabb szántóföldi növények termelésének egyete­mes gépesítése, valamint a nagyüzemi termesztési techno­lógiák alkalmazása következté­ben a lencsetermesztés úgy­szólván kiszorult a termelési szerkezetből. A mezőgazdasági üzemek elsősorban a stratégiai jelentőségű növények — a ga­bonafélék, a szemes kukorica — termesztésére összpontosítot­ták figyelmüket, mert a foko­zott műtrágyázásnak, a megol­dottnak tekinthető vegyszerzés­nek köszönve az öt tonnás hek­tárhozamok különösebb nehéz­ségek nélkül elérhetők. A lencseszükségletnek jelen­tős hányadát ezidéig behozatal­ból fedeztük. Meglehetősen ke­vés mezőgazdasági üzemben vált a lencse termesztése a ve­tésforgó szerves részévé. Első­sorban kedvezőtlen adottságú, kavicsos, homokos talajokon gazdálkodó üzemekben talált megbecsülésre. A Nyugat-szlovákiai Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság kez­deményezésével kedvező felté­telek alakultak ki ahhoz, hogy a hazai lencsetermelés a nö­vénytermesztés keretében a fontosságának megfelelő helyre kerüljön. Ahhoz viszont, hogy a lencsetermesztésben is elérjük a kívánt szintet, növelni és ál­landósítani kell a hektárhoza­mokat. Az illetékes szervek ezért a trnavai, a topolőanyl, a nitrai és a trenőíni járás szá­mára a bojniőkyi Csehszlovák- Kubai Barátság Efsz-t, a Brati­­slava-vidéki, a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda), a komáromi (Komárno), az érsekújvári (No­vé Zámky) és lévai (Levice) já­rás számára pedig a légi (Leh­­nice) Csehszlovák—NDK Barát­ság szövetkezetét a lencseterme­lés gesztoraként jelölték meg. A nyugat-szlovákíai kerület­ben az idén a lencsét 2i»j1 hek­tárnyi területen termesztették, s több mint 2900 tonna termést takarítottak be. A lencse ter­melésének jelen Időszakát a tu­dományos-műszaki ismeretek gyakorlati alkalmazása jellem­zi. A légi szövetkezetben tág terepet kapott az elméleti kér­dések gyakorlati kipróbálása. A kísérletek során szerzett új Ismereteket, a gyakorlatban el­ért eddigi eredményeket a kül­földi tapasztalatokkal kiegé­szítve gazdaságunkba összpon­tosítjuk. A begyűjtött Ismeret­­anyagból fokozatosan formáljuk a termesztést technológia gya­korlati utasításait. A jelenlegi szakirodalomból ugyanis hiá­nyoznak a lencse nagyüzemi termesztésével kapcsolatos ada­tok. Az Idén öntözéses körülmé­nyek között folytatott fajtakí­sérletek, valamint növényvédel­mi kísérletek, továbbá a közter­mesztésben elért eredmények a lencsetermelés magas agrotech­­nológtai színvonalára utalnak. Hiszen szövetkezetünkben a háromszáz hektárnyi területről 1,3 tonnás átlaghozamot értünk el. A lencsetermesztésl rendszer kérdéseinek megoldásában szö­vetkezetünk a Plešfanyt Nö­vénytermesztési Kutatóintézet­tel, a bratislavai Slovosivovai és az OKSÜP-pal, a Csehszlovák Tudományos Akadémia növény­tani részlegével, valamint a Szegedi Gabonatermelési Kuta­tóintézettel szorosan együttmű­ködik. A partnergazdaságokkal való együttműködés elveit, va­lamint a termesztés módját megállapodás útján határoztuk meg. Az együttműködés kereté­ben nemcsak szakmai, hanem anyagi segítséget ts nyújtunk. A megfelelően ellátott agrola­­boratórium lehetővé teszt, hogy a partnergazdaságok számára az optimális tápanyagpótláshoz szükséges talaj- és levélelem­zéseket végezzünk, továbbá adatokkal szolgáljunk a nö­vénytani, a növényegészségügyi és agrotechnikai kérdések meg­oldásához. Szövetkezetünkben a lencse termőterületének a felét vető­mag termelésére szántuk. Vagy­is 150 hektáron a Lenka fajta szaporítására. Ezen túlmenően a kanadai Lalrd, valamint a Trebišovská és a Dnyeprovszka­­ja fajtát termesztettük. A vető­magot csáváztuk és lnkrusztál­­tuk. Májusban a növényzet bio­lógiai leltározása során — a fajtától és talajadottságoktól függően — 2 millió. Illetve 2,5 millió egyedszámot állapítot­tunk meg hektáronként. Az idén a hozamok alakulását ép­pen az egyedszám határozta meg döntő mértékben. Jelentős előrelépést jelentett számunkra a szántóföldi kísérletek beveze­tése is. Megállapítottuk, hogy adottságaink között a legna­gyobb — hektáronkénti átlag­ban 1,54 tonnás hozamot — a Trebišovská fajta termesztésé­vel értük el. A közeljövőben e fajta körzetesítését pontosít juk. A Lenka fajta termesztésében öntözési kísérleteket végeztünk. Az öntözött területről 1,52 ton­nás, az öntözetlenről pedig mindössze 0,99 tonnás hektár­hozamot értünk el. Az öntözés hatására a hozamok hektáron­kénti átlagban 0,53 tonnával növekedtek. A tenyészldő folya­mán a lencsét az egész termő­­területen — 20 milliméteres adagban — öntöztük. A növényzet állapotát a te­­nyészidő folyamán a partner­­gazdaságokban Is figyelemmel kísértük. Részletesen ellenőriz­tük az elvégzett agrotechnikai intézkedéseket, valamint a vegy­szeres gyomirtást. Az a tény, hogy a partnergazdaságok ese­tében a hozamok kedvezőtle­nebbül alakultak az elsősorban a szubjektív tényezők, főleg az agrotechnikai hiányosságok ro­vására frhatö. A vetés előtti, illetve vetés utáni gyomirtó szer alkalmazásának az elmu­lasztása — a komáromi járás egyik szövetkezetében — 0,3 tonnás hozamokhoz vezetett. A gyomirtó szerek későbbi alkal­mazása már nem sokat Javít a helyzeten, mert éppen a nö­vényzet fejlődésének első hetei­ben lényegbevágóan fontos, hogy a tábla gyommentes le­gyen. Amikor már kialakul az összefüggő növénytakaró, a nyári gyomnövények csak csa­padékos Időjárási viszonyok esetében fejlődnek erőteljeseb­ben, azonban a hektárhozamok alakulásét nem befolyásolják. Igen jelentős tényező в megfe­lelő parcelle ás elővetemény kiválasztása. Elöveteményként a cukorrépa felel meg a legjob­ban. Az 1982-es évben a lencsének általában gyenge hozamai vol­tak, a Járványszerű fuzáriumos fertőzés következtében. A meg­támadt növények megsárgultak és elszáradtak. A betegség gyors lefolyású, főleg akkor, ha a napi hőmérséklet meghaladja a 27 Celsius-fokotí és a talaj nedvességtartalma 50 százalék alá csökken. Ez volt az oka annak, hogy az Idén egyszeri adagban öntöztük a lencsét. Növénytani vizsgálatokat má­jus elejétől végeztünk. Teszt segítségével május derekán ál­lapítottuk meg a Fuzárium oxi­­spérum micéltumának jelenlétét a lencse gyökereiben. A beteg­ség terjedésének leállítására Fundazolt alkalmaztunk. Kísér­leteinkben a rendelkezésre ál!6 gombaölő szerek küzül a Topsin vált be a legjobban. Megállapí­tásaink szerint a Fuzárium gom­ba a talajban és a gyökerekben található. Mivel a szakirodalom ezzel a kérdéssel nem foglalko­zott, a Jövőben figyelmünket a betegség előrejelzési lehetősé­geire és az ellene való véde­lem feltárására összpontosítjuk. A Szegedi Gabonatermelési Ku­tatóintézettel való együttműkö­désnek köszönve kedvező fel­tételek kínálkoztak a fuzáriu­mos betegséggel szembeni vé­dekezésre. Ennek révén ismer­tük meg a gomba 18 törzsét, melyek közül 12-t az agrolabo­­ratőriumunkban is tenyésztünk. Annak ellenére, hogy a len­cse termesztésének fokozott fi­gyelmet szentelünk, termelése egyelőre kockázattal Jár. Még a legjobb agrotechnika mellett ts számolni lehet a hozamok ked­vezőtlen alakulásával. A virág­zás Időszakában például az ala­csony relatív páratartalom a virágzat lepergéséhez vezet, s ennek következtében a ter­més Is elmarad. Szövetkezetünkben pontos nyilvántartást vezetünk az ösz­­szes munkafolyamatok elvégzé­séről, a növényzet állapotáról, valamint a gyomirtó szerek al­kalmazásának időpontjáról. A megfelelés nyilvántartás fontos segítőeszköze és biztosítéka a helyes döntéshozatalnak, a mun­kaszervezésnek, az agronőmlai szolgálat munkaösszhangolásá­­nak, ami végső soron a nagy tozamok eléréséhez vezet. A lencse betakarítását július 8-án kezdtük meg. Ehhez öt át­alakítót E—516-os kombájnt al­A nagyüzemi lenesetermesztés tapasztalatai kalmaztunk. A növényzet — parcellák szerint — olyan sor­rendben érett be, mtnt amilyen­ben a vetést végeztük. Kivételt csupán a kanadai fajta képe­Szakemberek a gabonatermesztésről zett, amelynek hosszabb a te­nyészldeje, mint a hazai fajtá­ké. A betakarítási veszteségek minimálisak voltak és 0,5—1,83 százalék között Ingadoztak. Ter­mészetesen a csoportvezető, a gépesítő és veszteségmérnök jelenléte nélkülözhetetlen volt. Hiszen száz kilé lencse felvá­sárlási ára 1350—1500 korona körüli és száz kiló veszteség egy tonna búza értékének felel meg. Ezért megkülönböztetett gonddal végeztük el a kombáj- | nők beállítását és fokozott fi­gyelmet fordítottunk a munka- i szervezésnek és a veszteségek < ellenőrzésének. A partnergazdaságokkal együt­tesen összesen 1030 hektárnyi területen 1,1 tonna lencsét ta­karítottunk be hektáronként. Igaz, a hozamok jelentősen in­gadoztak, 0,2 tonnától 1,G6 ton­náig hektáronként. A lencse biológiai termőképessége tekin­tetében a hektárhozamok 0,95 tonna és 3,28 tonna között in­gadoztak. Az Idei év eredményei meg­győztek bennünket a lencse termőképességéről s arről, hogy ez a növény Is gazdag hozam­mal hálálja meg a megfelelő gondozást. E tekintetben dicsé­retet érdemel a nagysallói (Te­kovské tužanyl, a köbölkút! (Gbelce), a nemesócsai (Ze­mianska Olöa) és az oroszvári (Rnsovce) szövetkezet, ahol egy tonnán felüli termést értek el. Az Idei tapasztalatok nyomán a hozamok alakulása szempont­jából a következő tényezőket kell megemlíteni: a vetőmag megfelelő tisztítását és előké­szítését, amelyet 80 százalékos Pomarsol Forte WP szerrel kell lnkrusztálni. Továbbá a megkö­vetelt hektáronkénti 2,5 millió — az apró magvú fajták eseté­ben — Illetve a kétmillió csíra­szám betartását. A termesztésre kedvező adottságú parcella ki­választását, a követelmények­nek megfelelő agrotechnikát, az előirt mennyiségű gyomirtó sze­rek megfelelő időben történő alkalmazását, az egymenetben történő kombájnos betakarítást, végezetül, de nem utolsósorban az emberi tényezőt. Szövetkezetünk, mint a len­csetermelés gesztora tovább akar haladni a megkezdett úton. A 7. ötéves tervidőszak hátra lévő éveiben teljes mér­tékben meg szeretnénk oldani a lencse növényvédelmének, tápanyagpótlásának és betaka­rítás utáni kezelésének kérdé­sét. Vagyis nagyüzemi, a lencse­termesztés együttes termr-ztési technológiáját, jövőre a lencsét ötszáz hektárnyi területen ter­mesztjük. Reméljük, hogy a partnergazdaságok keretében is sikerül a lencse termesztését megfelelő szintre emelni, hogy ne csak a fogyasztók által ke­resett, de a mezőgazdasági üze­mek számára is kifizetődő nö­vénnyé váljék. LADISLAV MAXIAN agrármérnök, a légi szövetkezet speciális agronómusa Bakó Ferenc, a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Dukla Efsz növénytermesztési ágazatvezetője Fotó: Tóth József A betakarítás egy menetben történt az E—516-os kombájnok bevetésével: a lencse szemvesz­tesége minimális volt Fotó: Szabó Zoltán Hazánkban a gabonatermelés növelése legjelentősebb feladataink között szerepel. A világpiacon a gabona a nyersolaj mellett stratégiai fegyverré vált, amelyet a tőkés nagyhatalmak Igyekeznek a szocialista tábor ellen irányítani. Ežért már a CSKP XV. kongresszusának hatá­rozatai politikai horderejű célként jelölték meg mező­­gazdaságunk számára a szemesekből való önellátottsá­got. A dunaszerdahelyi Dukla Egységes Földmüvesszővet­­kezet kommunistái magukévá tették e cél valóra váltá­sát. Azon fáradoztak, hogy a gabonaprogramből eredő feladatokat maradéktalanul teljesítsék. Ezen célt tartot­ták szem előtt az Idei aratás során Is. Szövetkezetünkben az őszt búzát 950, a tavaszi árpát pedig 275 hektárnyi területen termesztettük. Az aratás kezdete előtt valamennyi dolgozót, akik részt vettek a munkálatokban részletesen tájékoztattuk a rájuk háruló feladatokról. A munkák végzését tervszerűség és magas fokú szervezettség jellemezte. A gabona betakarításéhoz 11 saját és 8 vendég-kom­bájn a Brnél Gép- és Traktorállomásrél, valamint a ba­ráti zahnažovlcel szövetkezetből — állt rendelkezé­sünkre. Az aratást minimális szemveszteséggel — bal­eset- és tűzmentesen — tíz napon belül befejeztük. Szö­vetkezetünk fönnállása óta a második legjobb termést takarítottuk be. Búzából a tervezett 5605 tonna össz­terméssel ás az 5,9 tonna hektárhozammal szemben a valóságban 5795 tonnás termést és 6,1 tonna hektárho­zamot értünk el. Tavaszi árpából is a tervezett öt tonna átlaghozam helyett 5,35 tonna szemet takarítottunk be hektáronként. A gabonatermelésben előirányzott terv­feladatunknak 104 százalékban tettünk eleget. A termesztett búzafajták közül a legjobban bevált az Odra fajta, valamint az SO-1586 és a MV-8 fajtajelölt, a tavaszi árpa termesztésében pedig az Opál fajta. A jé eredmények elsősorban dolgozóink becsülettel végzett munkáját tükrözik. Az aratási munkák idején széles körű szocialista versenymozgalmat Indítottunk. A belüzeml verseny legfőbb kritériuma a minőség volt. Az aratás befejeztével a legjobb eredményeket elérő dolgozóknak elismerő oklevelet és tárgyi jutalmat ado­mányoztunk. A kombájnosok közül Hodosi László — Ho­­dosi Móric, Széllé Miklós — Csömör Zsigmond (az SZK- 5-ös kombájnok csoportjában), és Horváth László—Széllé Benő páros (az SZK-6-os kombájnon) érte el a legna­gyobb teljesítményt. A tehergépkocsivezetők közül Cseh László, Gönczöl László és Fekete László, a traktorosok közül pedig Kiss László, Varga Lajos és Csadi Tibor járt az élen. Dolgozóink nemcsak az üzemi, hanem a járási szocia­lista versenymozgalomban is helytálltak. Különböző cso­portokban versenyezve, egy második és két harmadik helyet vívtak ki, ami ugyancsak becsülettel végzett munkájukról tanúskodik. Az aratást munkák során fontos feladatnak tartottuk a szalma gyors begyűjtését és megfelelő tárolását. Ti­zenkét nappal az aratás után a szalmát Is biztonságba helyeztük. A szalmapréselések kezelői közül Stefánko­­vics József és Badala Sándor érte el a legnagyobb telje­sítményt. A szalma lehúzásában Fűzők Antal, Takáce László és Cncz Móric kiváló munkát végzett. A kazalo­zásban nagyon jól helytálltak az építkezési csoport tag­jai. A szalma begyűjtésével párhuzamosan haladt a tarló hántás, a trágyázás és a tarlékeverékek vetése. Jelen időszakban az őszi munkákat végezzük. Fő feladatunk rugalmasan és minimális veszteséggel begyűjteni a 965 hektárnyi kukoricát, a 300 hektárnyi cukorrépát, továb­bá leszüretelnl 110 hektár szőlőt és tizenkét hektárnyi zöldséget. A gabonaprogram sikeres megvalósítását a 7. ötéves tervidőszak hátra levő éveiben a következő intézkedések betartására alapozzuk: # Megszüntetjük a kukorica monokultúrás termesz­tését. Ezáltal mőd nyílik a búza búza utáni termeszté­sének a kiküszöbölésére is. О A rendelkezésünkre álló biológiai anyagból a helyi viszonyoknak legmegfelelőbb fajtákat választjuk ki — az előző évek tapasztalataira támaszkodva. 0 A termesztésbe bevont fajták igényeinek megfele­lően szeretnénk irányítani az agrotechnikát, a növény­­védelmet és a tápanyagf-ótlást. # Megfelelő munkaszervezéssel biztosítjuk az egyes munkafolyamatok agrotechnikai határidőben vaié elvég zését. ф A jövőben is a szocialista versenymozgalom kibon­takoztatásával, valamint hatékony anyagi és erkölcsi ösztönzéssel serkentjük a dolgozók kezdeményezését.

Next

/
Thumbnails
Contents