Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-10-22 / 42. szám

1983. október 22. .SZABAD FÖLDMŰVES. Óvjuk meg, mert pótolhatatlan! Az utóbbi időben sok szó esik a termőföld védelméről. Nem véletlenül, hiszen a termőföld az élelmiszertermelésnek, de sok esetben az Ipari cé­lokra szolgáló nyersanyag-termelésnek Is nélkülözhetetlen alapja, a mező­­gazdaság legfontosabb termelőeszköze. Pártank XVI. kongresszusának hatá­rozatai is hangsúlyozták, hogy a termőföld kihasználása feleljen meg • társadalom, a nép, a dolgozók egyetemes érdekeinek. A 7. ötéves terv időszakára kitűzött gazdasági ás szociális fejlesztés fő irányzatai, amelyeket a CSKP XVI. kongresszusa hagyott jóvá, feladatul je­lölték meg a mezőgazdasági termelés állandó növelését annak érdekében, hogy a legfontosabb élelmiszerek termelésében mielőbb önellátóak le­gyünk. E cél eléréséhez megkülönböztetett figyelmet kell szentelni a me­zőgazdasági földterület védelmének, javításának és intenzív kihasználásá­nak. Ezen program fontosságát kiemelve a párthatározatok hangsúlyozták, hogy a megvalósításához fűződő érdek a párt és a kormány, illetve az egész nép tevékenységének homlokterébe kerüljön. E program végrehajtása során vál­toztatni kell a területrendezés eddigi gyakorlatán, de kétségtelenül szüksé­ges változtatni az emberek szemlélet­­módján Is. А XVI. kongresszus határozatainak szellemében a kelet-szlovákiai kerü­letben az utóbbi időben messzemenő telkesítésl és földvédelmi Intézkedé­seket hoztak és hajtottak végre. Az elmúlt évben úgyszólván ezer hektár­ral bővült a mezőgazdasági terület, ebből 909 hektárral a szántó. Az el­ért eredmények azonban távolról sem kielégítóek. Sajnos, a tények arról győznek meg bennünket, hogy az utóbbi időben nem mindenütt gazdál­kodtak megfelelően a termőfölddel. Tavaly a kerületben a szigorított in­tézkedések ellenére is 380 hektárral csökkent a mezőgazdasági terület, eb­ből pedig 179 hektárral a szántó. A legnagyobb arányú csökkenésre a rozsnyói (Rožňava), a Spišská Nová Ves-l és a tőketerebesi (Trebišov) já­rásban került sor. Állattenyésztési te­lepek épültek Betlérben (Betllar) és Jovicében, halastavakat létesítettek a murányi Hosszúréten (Dlhá Lúka), az Alsósa jól (Nižná Slaná) Vasércbá­nyák. a rozsnyói Agrostav, valamint a Lykotez vállalatok Ipart jellegű építkezésekhez, Rőcén (Revúca) pedig lakásépítéshez vettek Igénybe földte­rületeket. A kerületi párt- és állami szervek nagy figyelmet szentelnek a mező­gazdasági terület bővítésének. A leg­nagyobb mértékű területbővítést a hu­mennél, a vranovl ős a prešovl járás­ban érték el. Az erdőgazdaságok föld­jeiből 1611 hektárt minősítettek át mezőgazdasági területté, ebből 106 hektár volt a szántó. Nem mezőgaz­dasági jellegű területek javításával 709 hektár mezőgazdasági területet nyertek, ebből 258 hektár szántóföl­det. NINCS HELYE AZ ÖNKÉNYESSÉGNEK Az elmúlt években a Kelet-szlová­kiai Kerületi Nemzeti Bizottság, vala­mint a járást nemzeti bizottság népi ellenőrzési bizottságai Jelenlétében valamennyi mezőgazdasági üzemben talajleltározást végeztek. Az ellenőr­zés alapján a múltban kivont össze­sen 5753 hektár területnek a mező­­gazdasági termelésbe való átadását javasolták. Ebből a rozsnyói Járásban 2249, a Spišská Nová Ves-iben 1164, a humennélben 821, a svldnfklben pe­dig 539 hektárt. A valőságban a Sta­rá Ľubovňa-l járásban 339, a vranovl­­ban 243, a humennélben 237, a Spiš­ská Nová Ves-lben pedig 140 hektárt Juttattak vissza a mezőgazdasági ter­melésbe. Nem kevesebb, mint 1583 hektárnyi terület tulajdonjogi kérdé­seinek tisztázása folyamatban van a rozsnyói járásban. Több esetben a döntős nem született meg, az Igazság­­tételt a Mezőgazdasági és Élelmezés­­ügyi Minisztériumtól várják az érin­tett mezőgazdasági üzemek. Az SZSZK kormányának múlt évi határozata óta szigorúbbá vált a ke­rületben a mezőgazdasági terület vé­delme. Bizonyos eredmények már vannak, de túl sok még a tartalék. A tapasztalatok szerint tovább kell javítani az illetékes szervek munká­ját a beruházók telekigényléseinek el bírálásánál. Nem lehet csupán elné­zően tudomásul venni a mulasztáso­kat, s nem használni ki a bírságolást a hibák helyrehozatalának kényszerí­tésére. Tavaly például a Spišská Nová Ves-l Járási Nemzeti Bizottság mezőgazda­sági osztálya engedélyezte a 4,36 hek­tárnyi legelőnek a mezőgazdasági ter­melésből való tartós kivonását egy nagyüzemi juhtenyésztést kísérleti te­lep építéséhez, miközben nem köte­lezte a beruházót a kivont terület pótlásává nem mezőgazdasági terület rekultlválásával. Hasonlóan jártak el a TOS trenčínl szerszámgépgyár eseté­ben Is, amelynek kérvényezésére 17,3 hektárt, ebből 4,7 hektár szántót von­tak ki a mezőgazdasági termelésből. Ez esetben a jnb Illetékes osztálya a törvényerejű rendelet ellen vétett. Szeretnénk Ismételten hangsúlyozni a CSKP XVI. kongresszusa idevonat­kozó határozatát, miszerint a föld a nemzet legdrágább kincse, amelynek megőrzése és ésszerű kihasználása minden nemzedék kötelessége. Gon­doskodni kell arról Is, hogy a nagy-Vizenyős talajok lecsapolásával jelentős területek válhatnak értékes termőfölddé Fotó: Archív üzemi mezőgazdasági művelésre al­kalmatlan kisebb területek, valamint a községek belterületén előforduló beépítetlen telkek szintén ki legye­nek használva mezőgazdasági terme­lés céljaira. Ez a mezőgazdasági és az Ipari üzemek belső területeire ts vonatkozik. A kerületben a talajleltá­rozás során 3772 hektár parlagföldet vettek nyilvántartásba. Az ellenőrző szervek a leltározás alkalmával a hasznosítás módját is meghatározták. Alapos elemzés után megállapították, hogy az említett területből 2795 hek­tár művelhető. A mezőgazdasági üze­mek 1858 hektárt, a Szlovákiai Kér-VEDELEM tészkedök Szövetsége 335 hektárt, a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövet­sége 91 hektárt, a háztáji gazdaságok 260 hektárt, más társadalmi szerveze­tek pedig 251 hektárt vettek át meg­művelésre. A fennmaradó 977 hektár egyelőre nem. talált gazdára, mert ezek bozóttal benőtt területek, de bi­zonyos teleprendezéssel hasznosítható volna. A zöldségtermesztési program meg­valósítása céljából 1985-ig a kerület­ben a kertbarátok újabb 208 hektár területet kapnak. Az utóbbi időben az elfekvő területek kihasználásában lé­nyeges Javulás állott be, de a micha­­lovcel, a tőketerebesi és a svldnikl járásban a földek felosztása a klsker­­tészeknek nem a kívánt ütemben ha­lad, sok körülötte a huzavona, a nem­törődömség és a parlagföldek tovább­ra Is kihasználatlanok. A népi ellenőrzési bizottságok na­pirenden foglalkoznak a termőföld védelmével. Több esetben komoly mu­lasztásokra bukkantak. így például a tőketerebesi Járásbari megállapították, hogy a Toronyai (Tŕňa) Borászati Üzemben több éve 106,8 hektárnyi mezőgazdasági területet nem használ­nak ki, s 70 hektáron az új telepíté­sű szőlők gondozását Is elhanyagol­ták. E fogyatékosságok miatt a jnb mezőgazdasági osztálya 500 ezer ko­ronás pénzbüntetést rótt ki a válla­latra, ám ennek behajtására nem ke­rült sor. Számos hasonló fogyatékos­ságot észleltek a rozsnyói, a Spišská Nové Ves-l, a prešovi, a poprádi és a michalovcei járásokban is. Sajnos nem minden járásban léptek fel kellő szigorral a törvénysértések ellen. Az egész kerületben az elmúlt két évben mindössze 30 büntetést róttak ki, eb­ből tizenötöt a rozsnyói járásban. A CSKP XVI. kongresszusának ha­tározatai mozgósító erejű útmutatást nyújtanak a pártszerveknek, az intéz­ményeknek, illetve mindenkinek, aki felelős a mezőgazdaság további fej­lesztéséért, a tervfeladatok, az ötéves terv céljainak maradéktalan megva­lósításáért. Az ésszerű földgazdálko­dás, a termőföld megbecsülése egyik alapvető célja a mezőgazdaság kor­szerűsítésére, a mezőgazdasági terme­lés növelésére irányuló pártpollíiká nak. Mindenképpen fordulatot kell el­érni a termőföld védelmében, az ösz­­szes földterület maximális és ésszerű kihasználásában. Az elkövetkező idő­szakban megkülönböztetett figyelmet kell szentelni annak, hogy a párt­­kongresszus idevonatkozó határozatai maradéktalanul megvalósuljanak. NAGYOBB KÖVETKEZETESSÉGET A TALAJJAV1TASBAN IS! A Kelet-szlováklai-slkság rendezése szervesen kapcsolódik az ország álta­lános fejlesztésének programjához, a korszerű, belterjes, nagy hozamokat megalapozó gazdálkodáshoz, a tudo­mányos-műszaki haladás gyakorlati alkalmazásához. A változatos dombor­zatú, eltérő talajadottságú és csapa­dékeloszlású területek miatt az évi átlaghozamokban Is jelentős ingado­zások tapasztalhatók. Ugyanakkor a Kelet-szlovákial-síkságon a szeszélyes időjárás nagy kiterjedésű termőterü­leteken szárazságot vagy vízfelesie­­get, árvizeket, belvizeket okoz. Ezeket az egész népgazdaságra káros szélső­séges időjárási és termőhelyi hatáso­kat mérsékelheti a Kelet-szlovékial­­síkság talajrendezési és -javítási prog­ramjának megvalósítása. Általa nagy területeken lehetővé válik a talajok termőképességének növelése, az inga­dozó hozamok magas szinten való állandósítása. Az egyetemes meliorá­ciós munkák kiterjednek a vízgazdál­kodásra és a területrendezésre. Vég­rehajtásuk lehetővé teszi a gépek, a vegyszerek és a nagy hozamú fajták hatékonyabb kihasználását, A beruházási jellegű talajjavítási munkák tavalyi tervét túlteljesítették a kerületben. Ezekre a beruházásokra 235.7 millió koronát költöttek, fóleg a Keleí-szlovákiai-síkságon. A terve­zett 7700 hektár helyett 8110 hektá­ron végezték el a lecsapolásl munká­kat. Az öntözőrendszerek építését az előirányzott 1202 hektáron valósítot­ták meg. A folyószabályosok tervét 148,2 százalékra sikerült teljesíteniük. Befejezésül szólnunk kell bizonyos hiányosságokról Is. Ilyen például a nem beruházásos Jellegű talajjavítási munkák lassú üteme. A tervezettől 23,8 százalékkal maradtak el, ezen belül a Kelet-szlovákiai-slkságon 6,4 százalékkal. A tervezett 51 ezer 713 hektárral szemben csupán 38 ezer 279 hektáron végezték el a nem beruhá­zásos jellegű talajjavítási munkákat, ebből a Kelet-szlovákial-sikságon 29 ezer 279 hektár helyett csupán 21 ezer 880 hektáron. A lemaradás elég nagy. A hátra levő Időszakban bőven akad behozni való. A talaj Javításénak és a terttiőföia jobb kihasználásának alkotőelemét képezi a tudományos-műszaki haladás vívmányainak gyakorlati alkalmazása. A kerületi pártbizottság alapos szer­vezési és politikai munkával arra fog törekedni, hogy a kitűzött program maradéktalan teljesítése érdekében mozgósítsa a kerület összes erőit úgy, ahogy azt a CSKP XVI. kongresszusá­nak határozatai is előirányozzák. ILLÉS BERTALAN vwwwwwv *^VC*4XXXXXXXXXVVXXVCVXVVXVVXXXXXXXXXXV4XVW4XXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\4XXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXV Teieitetes előtt Ma a korszerű nagyüzemi állatte­nyésztés a fejlett állategészségügyi szolgáltatások nélkül szinte elképzel­hetetlen. Hiszen az egy-egy telepre összpontosított nagy állatállomány megfelelő megelőző, védő, illetve hi­giéniai intézkedések nélkül a fertőző betegségek tűzfészke lenne, ami be­láthatatlan gazdasági károkat vonna maga után. Példa erre a több mint egy évtizede hazánkban pnsztitú száj- és körömfájás. A járványos betegsé­gek veszélye ma is fennáll. Tavaly számos európai országban tetemes népgazdasági károkat okoztak. Hazánkban, köszönve az igen ma­gas színvonalú és nagyon júi szerve­zett, a betegségek megelőzésére irá­nyuló állategészségügyi intézkedések­nek, sikerül a fertőző betegségeket minimálisra csökkenteni, s megakadá­lyozni a veszélyes járványszerő be­tegségek beburcolását. Az is igaz, hogy államunk erre óriási összegeket fordít. A másik oldalon viszont a fo­kozott elővigyázatosság a betegségek megelőzésére irányuló vizsgálatok és kezelések minden tekintetben kifize­tődők. A sokoldalú állategészségügyi gon­doskodásnak, a kedvezőbb takarmá­nyozási és tartási feltételek megte­remtésének eredményeként jelentős javulás állt be az állatelhullásban. Szlovákiai viszonylatban például a múlt év valóságához képest a borjú­­elhullás 4,6 százalékról 3,8 százalék­ra, a malacelhullás pedig öt százalék alá csökkent. A szavasmarhák és a sertések elhullásán a fertőző beteg­ségek mindössze három száze'ékos, a baromfi esetében pedig négy százalé­kos arányban részesednek. E néhány szám is világosan tükrözi, milyen je­lentős mértékben sikerült hazánkban visszaszorítani a jérványszerü beteg­ségeket Bár az állatelhullást lehetetlen tel­jes mértékben kiküszöbölni, módunk­ban áll azonban a jelenlegi szintet tovább javítani. Ugyanis a gyakorlat­ban az elhullás túlnyomó többségét a higiéniai előírások elmulasztása, a helytelen tekarmányoiás, az elhanya­golt állatgondozás okozza. Nem lebe­csülendő gondokat okoz a tőgygyul­ladás, amely jelentős mértékben csök­kenti a tehenek hasznosságát s a tej minőségének a romlásához vezet. Ezért az állattenyésztési szervek tevékenysége arra Irányul, hogy • be­tegség részaránya na haladja meg as őt százalékot. Persze ehhez az őster­melőknek ts hozzá kell járulniuk. Sajnos még napjainkban Is számtalan olyan mezőgazdasági üzem akad. ahol semmibe veszik az állategészségügyi, valamint az alapvető higiéniai elve­ket, súlyos hibákat követnek el as állatok takarmányozásában, tartásá­ban. Igaz, jelentős károk frbatők a beruházók rovására is, akik az állat­tartó telepek tervezésekor, illetve a tartástechnológiák kidolgozása során csupán egy-két szempontra támasz­kodnak, s nem veszik figyelembe az állatok élettani követelményeit. De talán a legsúlyosabb következ­ményekkel (érő mulasztások az álla­tok takarmányozásában tapasztalha­tók. Erre utalnak a tehérják, a glicl­­dek és ásványi anyagok anyagcseré­jének zavarai is. Lényegbevágőan fon­tos, hogy az állattenyésztők tudatosít­sák azt a tényt, miszerint a helyte­len vagy elégtelen takarmányozás kö­vetkeztében az állatok ellenállőké­­pessége csökken, a ez esetben a nél­külözhetetlen védőoltások nem hat­nak. Az Ily múdon legyengüli állatok szervezete kedvezi táptalajt teremt a fertőző betegségek járványszerű fel­lépésének. Ezt a fontos tényt kell szem előtt tartani az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma által el­rendelt negatív selejtezések végrehaj­tása során is. Az állatlétszámnak ugyanis a téli Időszakban arányban kell lennie a rendelkezésre állő ta­karmányalappal. Az előzetes felmérések szerint a tö­megtakarmányok termelésében 1 mil­lió 400 ezer tonna kieséssel számol­hatunk, főleg a lucerna és a silóku­korica gyengébb termése következté­ben. Nem is beszélve a szemes kuko­rica nem elhanyagolandó terméskiesé­séről. Az előző évek tapasztalataiból, valamint a termelés gazdaságosságá­nak elvéből kiindulva minden szem­pontból előnyösebb, ha a folyamatos élelmiszerellátást kisebb létszámú, de nagyobb hasznosságú állománnyal biztosítjuk. Ez egyben takarékosabb és hatékonyabb takarmánygazdálko­dást is jelent. A negativ selejtezés elsősorban az életképtelen, a fejlődésben elmaradt, a takarmányokat kedvezőtlenül hasz­­nosftú egyedeket — a szarvasmarha tenyésztésben konkrétan a borjakat és a növendék állatokat — érinti. A sertéstenyésztésben a negativ selejte­zés célja az állománynak optimális szintre való szabályozása. Egyes járá­sok keretében olyan feltételeket keli teremteni, amelyek lehetővé teszik az előhizlaldőban legalább a 0,4, a hiz­laldában pedig a 0,57 kilogrammos súlygyarapodási átlag elérését. Emel­lett az egy kilogramm súlygyarapo­dásra fordítható erőtakarmányfogyasz­tás 3,5—3,9 kilogramm között inga­dozhat. Vagyis a sertésállományt olyan mértékben kell csökkenteni, hogy egy takarmányozási napra leg­kevesebb 2—2,1 kiló erőtakarmány jusson a fent emiftett hasznosság el­éréséhez. Az egészséges, nagy hasznossága állományok kialakítása a borjúneveidében kezdődik Fotó: Archív A mezőgazdasági üzemekben a ne­gatív selejtezést az állategészségügyi felügyelőség szakembereinek a közre­működésével végzik. A végrehajtásért konkrétan megjelölt személyek fele­lősek. A húsipar kötetes a negativ selejtezés által kijelölt állatokat előnyben részesítve és az adott me­zőgazdasági üzemmel megállapodott határidőn beiül átvenni. Bár jelen esetben egyszeri intézke­désről van sző, érdemes volna, ha a mezőgazdasági üzemekben a jövőben is. pontosabban fogalmazva, tartós jelleggel nagyobb figyelmet szentel­nének a negativ selejtezésnek, ame­lyet a születéstől kezdve folyamato­san kell végezni. Hiszen a gyenge, további tenyésztésre kevésbé alkalmas egyedek eltávolitásával jelentősen le­hetne csökkenteni a bekövetkezett veszteségeket, ami végső soron a na­gyobb hasznosságban a takarmányok gazdaságosabb kihasználásában nyil­vánulna meg. Tekintettel arra, hogy az idén sok helyütt a töinegtakarmányalap-meny­­nyiség szempontjából nem is okoz annyira gondot, mint inkább az egyes takarmányok kedvezőtlenebb beltar­­talmi értéke, az Állami Állategészség­ügyi Felügyelőség vezetői ígéretüket adták, hogy a tömegtakarmányok la­boratóriumi vizsgálata révén segítsé­get nyújtanak majd a mezőgazdasági üzemeknek az optimális beitarlalmi értékű takarmányadagok összeállítá­sában Emellett Tokozott figyelmet szentelnek a tömegtakarmányok mi­nősége ellenőrzésének is. Reméljük, hogy közös együttműkö­déssel. valamint minden fél részéről az intézkedések tüzetes betartásával sikerül áthidalni a takarmányozási nehézségeket s ezáltal biztosítani az állatok megfelelő átteleltetését úgy, hogy ez a lakosság élelmiszerellátá­sában ne éreződjön. KLAMARCSIK MÄRIA I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents