Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-10-22 / 42. szám

1983. október 22. "SZABAD FÖLDMŰVES 11 Dj szakaszába érkezett a gabcíkovo»nagymarosi vízlépcsőrendszer építése Változóban a dunai táj arculata Köbméterek ezreit mozgatják meg naponta a tehergépkocsik Európa második legnagyobb folyójának megzabolázására vál­lalkoztunk, amikor — a Magyar Népköztársasággal közösen — elkészítettük a gabfiikovo— nagymarosi vízlépcsőrendszer tervét, és aláírtuk a közös ki­vitelezésről szóló államközi egyezményt. A tervek alapján egyértelmű, hogy nemcsak ha­zánk, de Európa legnagyobb Ilyen lellegű építkezéséről van szó. Bizonyítékként csak né­hány adat: az egész vízlépcső­rendszer, a tározókat és a me­derszabályozási munkálatokat is beleértve gyakorlatilag Bra­­tislavától Budapestig terjed, boszúsága tehát mintegy 250 kilométer; az új csatornák épí­tésénél kibányászandó tőid és kavics összmennyisége 107 mil­lió köbméter; a folyómeder mé­lyítésénél S3 millió köbméter­nyi anyagot kell a felszíne bozni; a töltések és gátak meg­építéséhez 73 millió köbméter anyag szükséges; a teljes beto­nozási munkák (a tározó med­rének lnlpktálása, támfalak épí­tése stb.) közel tízmillió köb­méternyi betont igényelnek. Óriást számok, még azokat Is meghökkentik, akik a számok, adatok fölött általában el szok­tak siklani. Ilyen nagyság­rendben fejezhetők ki azok a köbméterek, amelyek kiásásra, elbordásra, szétterítésre vagy — beton esetében — kikeverés­re, szállításra, formázásra vár­nak. Ne felejtsük: síkvidéki vízerőműről van szó, ahol a földmunkák még kis fo­lyón Is összehasonlíthatatlanul nagyobbak, mint egy azonos nagyságrendű hegyi folyón. Ott egy alkalmasan megválasztott völgykatlan képezheti a tározó természetes medrét, ugyanígy a gát megépítése is jóval egysze­rűbb, nem Is beszélve a folyó nagyobb természetes eséséről; ami energetikai szempontból rendkívül fontos tényező; Itt pedig egy tipikusan sfkvtd t folyóról van szó. amely ráadásul Európa második leghatalma­sabb iolyamóriása. A DUNA 0J ARCA - ÖT KÉPBEN Annyit máris elmondhatunk, hogy szinte a fellsmerhetetlen­­séglg megváltozik majd a „vén folyó“ arca. Huszonöt kilométer hosszúságban új, mesterséges mederben hömpölyög majd, zsi­nóregyenes töltések közé zár­va. Ez persze — még ha a leg­jelentősebb Is — csupán egy az egész táj arculatát megváltoz­tató hatalmas emberi beavat­kozások kózülj az összkép ér­dekében feltétlenül meg kell Ismerkednünk, legalább nagy vonalakban, a grandiózus < kaz« V*N>I részletével. ШШ I9 A GAT és a víztározó A vízlépcsőrendszer első foka a magyarországi Dunakilitinél közvetlenül a Dunán épülő duz­zasztógát. Tizenkét méternyi teljes magasságával Körtvélyes­­től (Hrušov) egész Bratisla­­válg terjedő, 16 km hosszú és 3—4 km széles mesterséges ta­vat hoz majd létre; ez lesz a bőst fokozat turbináinak erő­forrása. Minthogy a tározó tel­jes víztömege a 200 milllő köb­métert Is meghaladja majd, gondoskodni kell a megfelelő szivárgásvődelemről, amit a tá­rozó medrének kibetonozásával, föld alatti támfalak építésével, Illetve — á tározó mindkét ol­dalán — szivárgásgyűjtő csa­tornák ásásával kívánnak meg­oldani. A tározó egyébként úgy van méretezve, hogy a Duna átlagos vlzbőségének kétszere­sét is képes lesz felfogni, Illet­ve árvízveszély nélkül levezetni az erőműhöz. Oj MEDERBEN A TURBINÁKHOZ A következő fokozat az erő­mű ún. felvezető csatornája. Gyakorlatilag a Duna új, mes­terséges medréről van sző, a kinti duzzasztőgáttől a bőst erőműig tizenhét kilométer hosszúságban. Tervezett átlagos fenékszélessége ötszáz, a leg­nagyobb — közvetlenül az erő­mű előtt — hétszáznegyven mé­ter. Maximális áteresztőképes­sége 5300 köbóméter lesz má­sodpercenként, ami — tekintet­tel arra, hogy a folyó átlagos vízbósége ezen a helyen 2000 köbméter/másodperc — az ár­vízvédelem szempontjából telje­sen kielégítő. A csatorna tölté­seinek magasságát egyébként is úgy tervezték, hogy még a leg­magasabb — százévenként egy­szer valószínű — vízállások esetén is kellő biztonsági tarta­lékkal rendelkezzenek. A csa­torna partjait 20 centiméter vastag betonréteg védi majd az átszlvárgéstól, és a felduzzadt talajvizek elvezetésére termé­szetesen Itt Is épülnek szlvár­­gásgyűjtó csatornák. Ez a felvezető csatorna a legnagyobb lesz a maga nemé­ben a világon. Említettük: tu­lajdonképpen a Duna új med­réről van szó, ami egyben azt Is jelenti, hogy a teljes dunai hajóforgalom Itt bonyolódik majd le. Ehhez természetesen zsilipkamrák építésére van szükség, mind a killti duzzasz­tógátnál, mind a bőst erőműnél. A hajóutak Időtartamának je­lentéktelen meghosszabbodásá­ért a vlzszint állandósulásának következtében a hajózás meg­növekedett biztonságát kapjuk így cserébe, hiszen közismert, hogy az egész közép-dunai ha­józás egyik legveszélyesebb szakasza volt a Bratislava és Gönyű közötti gázlószakasz. AHOL AZ ENERGIA SZÜLETIK A következő fokozat a Bős község határában épülő tulaj­donképpeni erőmű. Csúcserő­műről van szó, amelynek ösz­­szesen 720 MW teljesítményt adó nyolc Kaplan-turblnája a Duna átlagos vízjárásakor csak a fogyasztói csúcsok Idején in­dul be. (összehasonlításul ed­digi legnagyobb vízerőműveink teljesítménye: Orlík 364, r >pno 220, Liptovská Mara 198 mega­watt.) Arvlz-méretü vlzbőség esetén az erőmű folyamatosan üzemel majd, teljesen kiküszö­bölve az árvízveszélyt. A turbi­nákat magéba foglaló gátrend­szert két oldala között 23 mé­ter vízszintkülönbség jön létre, ami elegendő az egyenként 9,3 méter átmérőjű turbinák töké­letes kihasználásához. Az erő­mű felépítéséhez szükséges gi­gantikus munka érzékeltetésé­hez csupán egyetlen adat: az elvégzendő betonozási és föld­munkák mennyisége több mint a négyszerese annak, amire a Rajnán eddig megépült összes vízerőműnél szükség volt. VISSZA A TERMÉSZETES MEDERBE Az erőmű két zsilipkamrája biztosítja a hajók folyamatos átkelését az ún. elvezető csa­tornában. Az elvezető csatorna lényegében a Duna mesterséges medrének újabb, 8 kilométer hosszúságú szakasza, amely Szap (PalkoviCovo) községnél torkollik az eredeti mederbe. Minthogy vlzszintjének ingado­zása az erőmű működésétől függően szükségszerűen nagy lesz, partjainak szilárdságát és szigetelőképességét különös gonddal tervezték meg; legna­­gyobbb és legkisebb vízbőségét Illetően pedig az árvízveszély kiküszöbölését és a folyamatos hajózást egyaránt figyelembe vették. A bősl fokozat utolsó szaka­sza a Duna medrének Szaptél Gönyűig történő kimélyitéae. Erre a már említett hajózásblz­­tonságl szempontok mellett a­­zért van szükség, hogy biztosít­sák az elvezető csatorna meg­felelő esését Ezzel lényegében mindent elmondottunk a víz­lépcsőrendszer első fokozatá­nak energetikai munkálatairól; feltétlenül ki kell azonban egé­szítenünk annyival, hogy ai ár­vízvédelmi intézkedések kereté­ben Komáromtól (Komárno) Párkányig (Štúrovo) 14 kilomé­ter új töltés megépítésére. 136 kilométer mér megelévö meg­erősítésére, 59 kilométer vízle­vezető csatorna megépítésére és mintegy 150 szivattyútelep üzembehelyezésére lesz szük­ség, nemcsak a Duna, hanem a mellékfolyóinak (Vág, Garant, Ipoly) alsó folyása mentén is. Az erőmű megépítése után ugyanis a régi mederbe „visz­­szaterelt“ Duna átlagos vlz­­szlntje 3 méterrel magasabb lesz a jelenleginél. A NAGYMAROSI FOKOZAT Egy lényeges dolgot szüksé­ges most elmondani, amelyről eddig még nem esett szó: az egész vízlépcsőrendszer építke­zési költségei egyenlő arány­ban oszlanak meg a c'-hszlo­­vák és a magyar fél között, s ugyanígy egyenlő lesz a ter­melt energiából való részesedés is. Nem lenne tehát helyénvaló a megállapítás, miszerint ma­gyar partnereinknek egysze­rűbb feladat Jutott; ebből csak annyi az Igazság, hogy a nagy­marosi fokozat megépítése technológiailag valóban köny­­nyebb. A Duna Itt — Nagyma­ros és Visegrád között — a Börzsöny és a Pilis antacedens völgyében tör utat magának, ami szinte kínálja egy „klasszi­kus“ vízerőmű építésének lehe­tőségét. Az erőmű tehát közvet­lenül a folyón épül majd fel, s egyben a duzzasztógát szere­pét ts betölti. A keletkezett mesterséges tó területe 10 ezer hektár lesz, és Jelentősen meg­változtatja a jól Ismert Duna­kanyar arculatát. Ami az erőmű energetikai paramétereit illeti, a tározó 550 millió köbméter­nyi vizét 6 közvetlen átfolyású turbina hasznosítja majd, 158 MW összteljesítménnyel. A kellő esés biztosítása érdekében Itt is szükség lesz a folyó medré­nek kimélyftésére, mégpedig mintegy 40 kilométer hosszú Ságban, egészen Budapestig; ez­által lényegesen javul majd a magyar főváros vízellátása. A természetvédelmi és kulturá­lis értékeket figyelembe vevő szempontok Illusztrálásaként megemlítjük, hogy például a nagymarosi erőmű alatt fekvő Szentendre szigetének megóvá­sa érdekében a medermélyítés! munkák az azt körülölelő mindkét folyamágra kiterjed­nek. Milyen az ellátás? Jaroslav Zelko belkereskedelmi miniszter és Dezider Goga, a Fogyasztási Szövetkezetek Szövetsége Szlovákiai Bizottságának elnöke, valamint a két kereskedelmi csúcslntézmény vezető dolgozói sajtónapi köszöntővel egybekötött tájékoztatón számoltak be a közellátás ered­ményességéről, Illetve hiányosságairól. Zelko elvtárs pozitívan értékelte a sajtó, a rédtő és a televízió munkatársainak a közellátás rugalmasságát sürgető publicisztikai tevékenységét. Egy-egy jől azer­­kesztett tájékoztató, illetve beszámoló rendkívül pozití­van befolyásolta a fogyasztók és в kereskedelem kap­csolatát. — A tömegtájékoztatási eszközöknek a Jövőben mág hatékonyabban kell szorgalmazniuk az egységes keres­kedelmi politika gyakorlati megvalósítását — hangsú­lyozta a miniszter —, továbbá elmélyülteti kell ellen­őrizni a kereskedelem Irányításának pozitívumait és fo­gyatékosságait, gondosan elemezni a gazdasági s ez áru­forgalom kérdéseit Is. A miniszter nem véletlenül hangsúlyozta, hogy a ke­reskedelemben Is a szunnyadó tartalékok mozgósításá­ra, a tudományos-műszaki Ismeretek megvalósítására kell törekedni. Ez főleg a nagykereskedelemben szük­ségszerű. Elmélyültebb elemzést Igényelnek továbbá az árufor­galmazás kérdései a fogyasztó védelmében, főként ami a helyenként még mindig előforduló túlkapásokat Illeti. Arra a kérdésre, hogy a jövőben lesz-e elegendő cu­kor és mosópor, Zelko elvtárs megnyugtató választ adott. Kijelentette, hogy az utóbbi hónapokban a hazai mosóporgyártó kapacitás többszörösére bővült, tehát nincs ok az aggodalomra, mosóporból van bőven. Arra kell viszont törekedni, hogy az árut rugalmasabban szál­lítsák a boltokba. Helytelen, ha sokan a társadalmat tu­datosan károsítani szándékozó suttogó propaganda uszá­lyéba kerülnek, és a szükségesnél több árut halmoznak fel a háztartásban. Előfordultak olyan esetek, bogy mosóporból a korábbinak tízszeresére nőtt a napi vásár­lás. Ilyen esetek nem hagyhatók szó nélkül. Arra kell tehát törekedni, hogy helyi viszonylatokban a nemzeti bizottságok és a többi intézmények lépéseket tegyenek a lakosság tájékoztatása érdekében. Cukorból szintén kedvező a helyzet. A készlet a műit év hasonló időszakához viszonyítva több mint a duplá­jára növekedett, s így van belőle elegendő. Helytelen többet felhalmozni a kelleténél. —hal— KORSZERŰ PRÉSELŐ Az üzem korszerű préselő részlege (A szerző felvitele) Beszámolónkban ezúttal arra törekedtünk, hogy átfogó képet adjunk a Dunán épülő monu­mentális mű egésszéről; magá­ról az építkezésről, annak üte­méről, a körülötte felmerült közismert és kevésbé Ismert problémákról, valamint az ott dolgozó emberekről majd ri­portban számolunk be lapunk hasábjain. VASS GYULA A vasbeton támfalak építésénél a legkorszerűbb — POTAIN — toronydarukat használják A szivárgásgyűjtő csatorna mélyítése (A szerző felvételei) A szered! (Sered) Hubert Bo­rászati Üzemben évente közel hétezer tonna szőlőt dolgoznak fel. Az idén azonban nyolcezer tonna szőlő préselésével szá­molnak. Az üzemben őt nagy teljesítményű prés működik. Közülük négy a febér, egy pe­dig a vörös szőlők levét pré­seli. Egy-egy prés óránkénti teljesítménye 6 tonna. A kipréselt lő csöveken jnt a korszerű tárolókba. Negyvenki­lenc rozsdamentes fémtárolója van ez üzemnek, amelyekben egyenként 35—37 ezer liter bor tárolható. Van azonban 52 zo­máncozott és 68 vasbeton táro­lója is a borászati üzemnek. Ezekben összesen 5,5 millió liter bor tárolható. Korábban az üzemnek szük­ségtelen volt a nagy tartalék. Évente mindössze 3 millió üveg pezsgőt készítettek. Az idén azonban üzembe helyezik az új, korszerű pezsgőgyárat, s a kő­vetkező évtől kezdve már hat­millió üveg Hubert pezsgőt for­galmaznak. A korszerű techno­lógia lehetővé teszi a munka­termelékenység számottevő nö­vekedését. Nemcsak bazénkban, hanem a világ más országaiban is nö­vekszik a pezsgő iránti érdek­lődés. A borászati üzemnek te­hát érdeke a gyártás fellendí­tése. Szlovákiában ugyanis mindössze egy pezsgőgyár van. Arra törekednek, hogy optimá­lis mértékben kihasználják a kapacitását. A múlt évben kezd­ték a pezsgő exportálását Jő piacra leltek Görögországban, de Anglia, az NSZK és Hollan­dia kereskedelmi körei Is szí­vesen átveszik gyártmányaikat A gyártás tekintetében nem csapán a mennyiség növelésére, banem egyben a választék bő­vítésére is törekednek. Régeb­ben nem szenteltek kellő fi­gyelmet az ún. aromás szőlők felvásárlásának, a muskotály és egyéb Illatos szőlők feldol­gozásának. Manapság ezeket már külön préselik a Hubert de inz pezsgő készítéséhez, mely iránt nagy az érdeklődés. A boltokban csak esetenként kap­ható, mert gyártásához még nincs elegendő aromás szőlő­fajtánk. Megkezdték továbbá a rózsa­színű Hubert pezsgő gyártását is 6 százalékos szesztartalom­mal nők részére. Színe és kel­lemes Illata, valamint aromája jóvoltából ünnepi alkalmakra is kiválóan alkalmas. Legtöbbet viszont a száraz, a félédes, az édes és a vörös pezsgőből ké­szítenek. A cukorbetegeknek pedig a Hubert diabetik elne­vezésű pezsgőt gyártják. Ter­mészetesen csak a kiválő minő­ségű borokból gyártható jő mi­nőségű pezsgő. Krajcsovics Ferdinánd

Next

/
Thumbnails
Contents