Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-10-22 / 42. szám
i 6 SZABAD FŰLDMOVES 1983. október 22. NAPIRENDEN AZ ISKOLAI TESTNEVELÉS A fiatalok egészsége, testi rátermettsége már évek óta nem magánügy. Ennek tulajdonítható, hogy az Ifjúsági testnevelésnek, sportnak az Illetékes szervek sokoldalú figyelmet szentelnek, és egyúttal hathatós támogatást Is nyújtanak. Az Iskolaév elején sok szó esik az elkövetkezendő tíz hónap teendőiről. A testnevelőkre hárul elsősorban a rendkívül fontos feladat, hogy a kötelező órák anyagán túl az életkori sajátosságok figyelembevételével a diákok rendszeres sportolási lehetőséghez jussanak. A feladat nem könnyű és külön áldozatot követel, hiszen tanárok és tanulók elfoglaltsága egyaránt túlméretezett. Segítséget kaphatnak a szülőktől Is, mindenesetre az Ifjúság szabadidő-sporttevékenységének jó megszervezése nem könnyű dolog, és nagy körültekintést Igényel. Mivel az Imént említett problémával kapcsolatban szerettünk volna szakembert megszólaltatni, ellátogattunk a bratislaval magyar tanítási nyelvű iskolába, amely alapiskola és gimnázium egyben, és ahol Cséfalvay Szilárd testnevelő — aki Immár több mint két évtizede szolgálja az ifjúsági testnevelés nemes ügyét — válaszolt kérdéseinkre. ■ Ml tartozik a kötelező testnevelési órák keretébe? — A tanterv összeállításánál a következőkre kell figyelmet fordítanunk: a testnevelési órákon a rendgyakorlatok, az atlétika, a gimnasztika és a labdajátékok szerepelnek műsoron. A hetedikesek, valamint a másodikos gimnazisták részére évente rendezünk4 sitanfolyamot, mégpedig nagyon jutányos áron. A kilenc napos turnus csupán 250 koronába kerül Így a részvétellel nincsenek problémák. Néhány esztendeje különös figyelemmel kísérjük a diákok fizikai fejlettségét. Az Iskolai év elején és végén a gimnázium tanulóit teszteknek vet'ilk alá; ezek kimutatják, ki menynvf 'et'ődött egv év alatt, és eléggé reál r képet kapunk a tanulók erőnlétről. ■ A kötelező tananyagon kfvül milyen az elfoglaľságuk milyen sportoknrk hódolnak és mikor? — Nálunk a sportszakkörök eredményes munkát végeznek. A legnagyobb érdek'ődés a lányoknál a kézilabda, a fiúknál a kosárlabda és a labdarúgás Iránt nyilvánul meg A lánvok az Ifjúsági Sportjátékok keretében lebonyolított kézllabdatornán Ismételten a legjobb négy között végeztek, ami valóban figyelemre méltó eredmény. A jövőben az eddiginél lényegesen nagyobb teret kap az atlétika Ezzel a sportággal Füssy Tibor fiatal testnevelőnk foglalkozik majd. ■ Lebet-e az iskolában megfelelő szinten végzett tömegsportról beszélni? — A tömegsport megvalósításét az órarend befolyásolja. Az órák elég szétszórtak, délu'én pedig a diákokra különféle elfoglaltság vár: balett, népi tánc, zene, ének stb. A múltban nagy hátrány volt, hogy délutánonként az Iskolában nyelvoktatás folyt, amelyhez nekünk csak annyi közünk volt, hogy a ml épületünkben zajlott. Most már csak a miénk az Iskola, az udvar sem lesz parkolóhely, Így a sportolni vágyó diákok rendelkezésére áll majd. Nem voltunk a tömegességgel megelégedve, de a jövőben ezen Is változtatni kívánunk, hiszen a feltételek javultak. ■ A fent elmondottakkal kapcsolatban felmerül a kérdés, vajon az amúgyis jócskán elfoglalt testnevelőkre lehet-e újabb terhet, terheket róni? — Ha a testnevelő látná, hogy kialakulóban van egy csoport amellyel érdeme'. foglalkozni, mer' a diákok kezdeményezése, hozzáállása megfelelő, akkor társadalmi munkában is — tehát anyagi juttatás nélkül — hajlandók lennének szabad szombatjukat feláldozni. Meggyőződésem, hogy sok szülő Is bekapcsolódna egy-egy Ilyen akcióba. Az Ilyen, nagyobb tömegeket mozgató elfoglaltságra a hétvége lenne a legalkalmasabb, de csak a gyerekek, a szülök és a tanárok közös összefogásával lehetne megvalósítani. — Hogy mennyire érdemes a fiatalokkal foglalkozni, arra ékes példa a Dunajplavba birkózó szakosztályának hozzáállása. Meszes edző — már két esztendeje — hetente 20 negyedikes diákot visz két órára, birkózó elóképzó gyakorlásra. A legörvendetesebb pedig az, hogy eddig 16-ot már leigazoltak a Dunajplavba serdülő csapatába. Reméljük, hogy velük Is szaporodik majd — a hagyományokhoz hfven — azoknak a száma, akik egészen a válogatottságig viszik. A mű'tban az Iskola nem egy élsportolóval dicsekedhetett, de jelenleg sem kell szégyenkeznünk, mert akadnak kézilabdázóink, asztalltenlszezólnk, labdarúgóink, akik teljesítményei szigorúbb mércével mérve Is biztatóak. ■ Mint ezt elöljáróban említettük, a tanulók egészsége, rendszeres foglalkoztatása társadalmi üggyé vált, az illetékesek is nagy gondot fordítanak a fiatalok testnevelésének kérdésére. Vajon e téren mit várhatunk az ój tantervtől, amely most lép érvénybR? — Talán azzal kezdeném, hogy a testnevelés a nevelés fontos része és sajátos, egyéni feladatot tölt be a tanulók fizikai fejlődésének és személyiségének kialakításában. Az új tanterv átfogó célja, s ezzel együtt a testnevelési őrák fő küldetése a mozgásigény kielégítése, a szellemi frisseséghez nélkülözhetetlen fizikai erőnlét kialakítása, az egészség megszilárdítása. Az új tematikus tervben — a testnevelésében ts — több tartalmi és szerkezeti változás van. Elsősorban redukálják a tananyagot úgy, hogy azt minden diák el tudja sajátítani. A tanító munkája ezáltal tehát még nehezebb lesz, hiszen valamenynyl tanulónál azonos eredményt kell elérnie. — A testnevelés tartalmi Jellege szorosan kapcsolódik az alapiskola tananyagához. A sok szakújttás mellett szorgalmazza a tantárgyak közötti kapcsolatok kihasználását, mint pl. a földrajz és a turisztika, s ezzel párhuzamosan a környezetvédelemre való nevelés. Kötelességemnek tartom megemlíteni, hogy fokozott figyelmet szentelünk azoknak a diákoknak, akik más alapiskolákból lőttek hozzánk, esetleg olyan helyekről, ahol nem volt megfelelő a testnevelés színvonala. Néha bizony nem kis feladat beépíteni őket a ml tantervűnkbe, egybehangolnl felkészültségüket a nálunk végzett munkával. A gimnázium alapanyaga minden diák részére kötelező, de az átlagon felült mozgáskészséggel rendelkező tanulókkal szemben fokozott Igényeket támasztunk. — Akad tehát megoldásra váró feladat bőven, sőt megkezdtük felkészülésünket az 1985. évi spartakiádra Is. Folynak az előkészítő gyakorlatok, mert szeretnénk az előző spartakiádhoz hasonlóan szerepelni. Akkor ugyanis városunk tizenkét gimnáziuma közül a kiválasztott négy közé kerültünk, és ott lehettünk Prágában Is. Íme egy Iskola testnevelése, sportja röviden összefoglalva. Probléma akad bőven — persze másutt Is —de addig nincs ba], amíg az arra hivatottak Igyekeznek azokat megoldani. Akik csak tehetjük siessünk segítségükre, amiért nemcsak ők, de maguk a fiatalok is hálásak lesznek. Kollár József Fotó: —vass— A vár lábánál fekvő tetszetős épület kiválóan megfelelne egy múzeum céljainak (A szerző felv.) KI kerülné el a murányi várat, ha ott {ár a közelében? A szépet szerető, történelmet tisztelő ember bizonyára nem. Így én Is megörültem annak a meghívásnak, melyet a Murányt-fennsík természetvédelmi tájegységének igazgatója, Pelikán elvtárs ajánlott fel. A Nagyréttől vezető gyönyörű, sziklákkal övezett úton a vár történelméről, korábbi jelentőségéről beszéltünk. járt Itt olyan ember is, akt tett valamit a murányi várért: a fennsík természetvédelmi csoportjának taglal hasznos és esztétikus fedett pihenőhelyeket létesítettek, a várudvarban az objektum történetét ismertető táblát állítottak fel. A falemez friss színe elárulja, hogy nemrég készülhetett; feliratai az egyes bástyák, erődök megnevezését jelzik. Ezen kívül — semmi, semmi, semmi. lt múzeumnak, a műemlékvédelmi hivő* tatnak nem tűnt fel az, hogy a vár meglevő részel konzerválásra szorul* nak? Ntncs egy szerv, amely „elpa* roncsolná" a magneziímüvek üdülője mellől az autókat, amelyektől szinte lehetetlen a műemlékhez való jeljutás? A kérdések válaszokat szültek, olyanokat ts, melyek csupán sajnál* kozásról adtak számot, esetleg lehe• fái lesz veled, „Születésének" időpontját történészeink az 1260-as évekre teszik; utolsó ,firl" birtokosat a Koburgok voltak. A Szlovák Nemzett Felkelés idején szovjet és szlovák partizánok menhelyeként, valamim a tövében fekvő repülőtér jelzőtornyaként töltött be jelentős szerepet. A vár közvetlen közelében egy, a század elején felújított, fafaragással díszített tágas épület ál. Rajta tábla: a JelSavai Magnezitmüvek üdülője. A ház mellett autók, melyek ottjártamkor szinte barikádként torlaszolták el a várhoz vezető utat. Akt viszont — mint kis csoportunk tagjai is — mégis át akar jutni a „barikádon", annak számolnia kellett azzal ts, hogy lezuhan egy nem éppen sekély, sziklákkal „tűzdelt" szakadékba. Szerencsére nem esett bajunk, és e kis közjáték után zavartalanul folytattuk utunkat. , A vár egyetlen ép bástyájának kapuja alatt egy zöldfedelű könyvet lapoztunk fel. Bejegyzések sora lelzl, számos turista fordul meg itt hetente — és feltűnően sok az elégedetlen hangú írásos üzenet. Nem működik a turlstaklsérő szolgálat, nincs rá möd — akár többnyelvű katalógus, akár hasonló információs táblák formájában hogy az érdeklődök idegen nyelven ts elolvashassák a vár történetét. Az őrizet nélküli — mondjuk így — emlékkönyv ki van szolgáltatva olyan egyéneknek ts, akik bizony nem röstelltk trágár szövegekkel, ábrákat „díszíteni" a lapokat. A várudvaron egy hatalmas parkkal övezett nagy tér van, ahol — űz emlékkönyv egyik bejegyzését idézvén — „nagyon szép várjátékokat, találkozókat lehetne rendezni“. Persze csak akkor, ha nem lepné sűrűn a gyom, és nem lennének életveszélyesek az omladozó, lassan-lassan szétbomló Ódon várfalak. Az egykori Koháry-teremnek ts csak az alapjai épek már, mellett a faágakból tökölt ideiglenes korlátok nemigen szavatolhatják a csodálatos kilátásban gyönyörködő turisták testi épségét. Tető alá lehetne hozni Itt egy múzeumépületet ts, vannak még a várnak ép részel, de hát ezekhez a falakhoz már igen régen nem nyúlt senki. Persze murányi vár? Illetékes személyekei, járást vezetőkkel is beszélgettünk a várról, sorsáról. Kérdések garmada fogalmazódott meg: vajon nem szolgálná-e célját jobban a vár alatti épület múzeumként, melyet pillanatnyilag — másnak nem kell alapon — a magnezitművek birtokolnak? (Itt lehetne elhelyezni a vendégkönyvet, itt juthatna hozzá az érdeklődő prospektushoz, s a múzeum jellegét az sem károsítaná, ha a természetvédők egykét propagandátáblán beszámolnak a Murányi-fennsík geológiát történetéről, a környék barlangjairól.) A járási tőségeket latolgattak. Míg egyesek lehetetlennek vélték a változtatásokat, a természetvédelmi csoport tagjainak véleménye egyöntetű és határozott volt: mivel a Murányt-fennsík turizmusát csak később, az ezredfor* dúló táján lendítik fel, a fennmaradás érdekében sürgős renoválásra szorul a vár. Az erődítmény alatti üdülőépületben valóban múzeumot kellene létesíteni. A járást vezetők a gondokról beszélnek: a múzeum jó gondolat, de az állandó személyzet, turistakísérő stb. biztosítása gondokba ütközik. A vár megközelítése elég körülményes, mivel az ide vezető út — néhány kivétellel — le van zárva az autóforgalom elöl fEzt az intézke dést viszont a tér mészetvédelmi hí vatal hozta.) So kan viszont úgy vélekednek, hogy a gépkocsiforgalom még nem érné el az egészséget veszélyeztető méreteket, mivel a környék hatalmas erdőséget pótolni tudnák az elhasznált oxigént. Tehát megoldásra váró feladat a murányi vár megmentésével, az ideérkező turisták fogadásával kapcsolatban van bőven. Ml azonban bízunk abban, hogy az Illetékesek nemcsak latolgatnak és beszélnek, hanem tesznek Is majd annak érdekében, hogy az említett történelmi értékű objektumot ne engedjék át az enyészetnek. A vár bejárati kapuja KALITA GABOR Nagy sikerű dal- és táncünnepélyt rendezett i a CSEMADOK alsőbodoki (Dolné Obdokovce) helyi szervezete. Az ünnepségen részt vett Sándor János, a CSEMADOK Nyltrat (Nitra) Járási Bizottságának titkára, a helyi nemzeti bizottság elnöke és titkára, a falusi pártszervezet elnöke, valamint a művelődési otthon vezetője. Megkoszorúzták az elesett hősök emlékmű vét, aztán kezdetét vette a dal és a tánc. A tarke műsorban fellépett a nagykérl (Milanovce) férfi éneklőcsoport, a gerencsér! (Nitr. Hrnčiarovce) clterazenekar és éneklőcsoport, a gesztéi (Hosfové) menyecskekórus, a be rencsi (Branč) tánccsoport, a kálazi (Klasov) és a pogrányi (Pohranice) folklórcsnport... Hogy a „hazaiakat“ se hagyjuk ki, nagy sikert aratott szólóénekével Holec Klára és Egylld Mária, a 76 éves Karasz Mihály bácsi pedig citeréján kísért tréfás népdalaival gerjesztette jókedvre a mintegy 850 főnyi lelkes közönséget. A három és fél órás rendezvény nagy síké rére Jellemző, hogy még hetek múltán ts beszédtéma a községben. Karasz Tibor Immár ötvenhárom éves a nagytúri (Veľké Túrovce) Tóth Géza, de mégis 6 tekinthető az Ifjúság kulturális élete szervezőjének a községben. Ez elsősorban abban mutatkozik meg, hogy tevékenyen bevonja a fiatalokat a község kulturális életébe, s azok hallgatnak ts a szavára. Az ének- és tánccsoportnak, amelynek a vezetője, ma harminc tagja van, Idősek, fiatalok, vegyesen, és még nem volt példa nemzedékek közötti súrlódásra. A csoport mér évek óta teljes egyetértésben dolgozik, több versenyen, rendezvényen szereztek dijat, elismerő oklevelet. Tóth Géza rendkívül jö kapcsolatát a község fiataljaival az is bizonyltja, hogy jelenleg — az 6 kérésükre — egy moderntánc-csoport megalakításán dolgozik. Kevés helyen nevezhető Ideálisnak a fiatal és az Idősebb nemzedék viszonya. Éppen ezért még sok Ilyen Tóth Gézára lenne szüksrg! Misko József
