Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-10-22 / 42. szám

\1 SZABAD FÖLDMŰVES 1983. október 22. Igényesebb, célratörőbb SZÖVETKEZETI FELNŐTTOKTATÁS! Szíve szerint cselekedett Szorgalmas és példamutató ember Jozef Or ság, az orosz­vári JRušovceJ DUNA szövetkezet traktorosa. Miben jut kife­jezésre ez a példamutatása? Feladatainak fegyelmezett telje­sítésében, Illetve túlszárnyalásában, kezdeményező- és segítő­­készségében, a minőségi és takarékossági elvárások valóra ' váltásában. S ami még feltétlenül említést érdemel: közvetlen munkatársait Is ilyen öntudatos cselekvésre serkenti. Ez ért­hető: szocialista brigádtag, kiváló traktoros. Miként került az élvonalba? Szívósságával, szorgalmával, fegyelmezettségével, sokéves gyakorlatai, tapasztalatai rugal­mas hasznosításával. A növénytermesztési főágazatban 1957-től dolgozik. A közös gazdaság vezetői ajánlották neki, hogy gyarapítsa tanfolya­mon a szakismereteit. Eszerint cselekedett. Mindez hozzásegí­tette őt ahhoz, hogy tisztábban lásson, a feladatait könnyeb­ben teljesíthesse. Szive szerint cselekedett: tudatosította, a gazdaság érdeke azt kívánja, hogy naponta hosszabbított műszakban dolgozzék. Hibátlanul. Meri ebben a szakmában lehet felületesen, de na­gyon lelkiismeretesen, hozzáértően is dolgozni. Mégis, ml ebben a szakmában a szép, a jó? Azt válaszolta, hogy a versengés, egyrészt egymást közt, másrészt a termé­szettel, az Idővel. Mert egész embert kíván ám a feladattelje­sítés, ha az időjárás ,kutyálkodlk“... Különben, mit ts mondhatnánk még erről az igyekvő, élen­járó traktorosról? Sosem volt kenyere a közömbösség, a nem­törődömség. Kt nem állhatja, ha mások a lazításon, a felüle­tes munkán járatják az eszüket. Orság traktoros az idén is részt vett a gabonabetakarítást versenyben, melyből győztesként került ki. A gabonaszállítás­ban elért legjobb teljesítményéért, a szállítási veszteség leg­csekélyebbre szorításáért a Szövetkezeti Földművesek Szövet­ségének Központi Bizottsága elismerő oklevéllel Jutalmazta az 53 éves, élenjáró traktoros kiváló teljesítményét, verseny­­szellemét, elvtársi segítökészségét. Az őszi munkák végzésében is hasonló, példás helytállást, s versenyeredményeket kívánunk! —nt— az efsz-ek fiataljairól Köztudott: a legtöbb tartalék az emberekben, azok tudásában, tehetsé­gében, felhalmozódott értékes tapasz­talataiban s továDbi ismeretek elsajá­tításában, valamint azok hasznosítá­sában rejlik. Éppen ezért, ha a „tanu­lás a tanulásért“ vezérelv érvénye­sülne a Járásokban, illetve azok szö­vetkezeteiben, ezt ajánlatos mielőbb -száműzni a szakismeret-gyarapítás te­rületéről. Ha azt akarjuk, hogy az évről évre igényesebb társadalmi el­várásoknak eleget tehessünk, s az éves tervfeladatokat ne csak teljesít­sük, hanem azt — indokolt esetben túl Is szárnyalhassuk —, a szövetke­zeti felnőttoktatásban Is az igényes­ség, a célratörés útját ajánlatos Járni. Kíméletlenül elvetve mindazt, ami formális, ami hátramozdító, ami gyü­mölcsöt sosem érlel. Ilyen téren a Szövetkezeti Földmű­vesek Szövetsége Járási bizottságaira hárul a legfőbb szerep. Nekik kell „elvetniük az Igényesség, a célratörés magvait“, összehangolni az ezirányű munkát. Javaslatokkal élni, ha az üze­mi oktatási terv esetleg módosításra szorul. A szövetség szlovákiai bizott­sága az 1983/84-es tanévben nagyobb lehetőséget nyújt azáltal, hogy a köz­ponti tananyagot (amely eddig 9 volt) 4-re csökkenti. Ezáltal mód nyílik ar­ra, hogy a szövetkezet Jobban foglal­kozhat a belső problémák megoldásá­val az üzemi felnőttoktatás (vagy ha úgy tetszik szövetkezeti munkaiskola) keretében. Kétségkívül követendő példaként említhető az olyan igényesség és cél­ratörés, mint amilyent a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Dunaszerda­­helyi (Dun. Streda) Járást Bizottságán tapasztaltunk,, éppen a szövetkezeti felnőttoktatás eredményessége Jó elő­­fe"ételeinek a megteremtése szaka­sz n. Már a múlt tanév tanulságai azt mutatták, hogy a szövetkezeteknek mintegy 90 százaléka pozitívan viszo­nyult a felnőttoktatáshoz. A tanulás­hoz kedvező feltételeket teremtettek. A nagyobb kiterjedésű, több községet átfogó szövetkezetekben több tanköz­pontot hoztak létre tpéldául a cslllz­­radvány! (Cll. Radvaft) CSILIZKÖZ szövetkezetben hat tanközponiban gyűlt össze a 946 efsz-tag, hogy lehe­tőleg kevés utazással cé'ba érve, nyu­­podtabb körülmények között tanul­hasson. A nagylégi (Lehnlce) Cseh­szlovák—NDK Barátság Efsz-ben 3. a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) DUKLA szövetkezetben kél tanköz­pont létesült. Valószínű, hogy az idei új oktatási évben további nagy szö­vetkezetek veszik majd fontolóra a probléma hasonló megoldását. Tekintettel arra, hogy ebben a Já­rásban a szövetkezett felnőttoktatás Járási irányítói az igényességre és céltudatosságra törekszenek, a tanu­lási versenyszellem ébrentartása is ez irányban hat'. Segíti a tagság szak­­képzettsége százalékarányának növe­lését az idevágó párthatározat értel­mében. A legutóbbi oktatási idényben például a hodosl (Vydrany) székhe­lyű Dukla szövetkezet érdemelte ki az I. helyet a Járási ismeretgyarapítási versenyben. Ez nem holmi szalma­­láng-fellobbanás a részükről; már ]ó­­néhány éven át a legeredményesebb itt a felnőttoktatás. Az irodai munka­erőket, kocsisokat, középkádereket le­számítva, a tagságnak jelenleg a 69 százaléka szakképzett. Ennél Is előbb­re Jár az előbb már említett Cslllzköz szövetkezet; itt a szakképzettek rész­aránya 82 százalék. S milyen a rész­arány a leggyöngébben szakképesített szövetkezetben? Húsz százalék. A 7. ötéves tervidőszak még hátra levő két évében — tehát a két felnőttoktatási tanévben — a lemaradozók is erőtel­jesebben „rátaposhatnak a pedálra“, behozhatják kis jóakarattal eddigi mulasztásukat. Végeredményben a jelenlegi járási szakképesítettségi arányszám (szövetkezetekre vonatkoz­tatva) 53 százalék, ami kiemelkedő eredmény, s 1985 végéig még tovább javul. Aki eme sorok olvastán esetleg ar­ra a következtelésre Jut, hogy a szak­ismeret-gyarapításnak, a szakképzettt­­ség-növelésnek ez a gyorsított üteme káros, az Illúziókat ringat. E tekintet­ben nincs idó az elkényelmesedésre, az „ej, ráérünk arra még“ magatar­tásmód az, ami bumerángként vissza­üt. A dunaszerdahelyi Járás szövetke­flg SZFSZ ШЕЙ zetl parasztsága ezt nagyon jól tudja, hiszen az országos Jó hírnevét a sok­éves, célratörő ismere'gyarapitásnak. a tudományos-műszaki haladás vív mányai rugalmas gyakorlati felhasz­nálásának, a szellemi tőke hasznosí­tásának, termelőerővé alakításának köszönheti. A Járási mezőgazdasági igazgatóság, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsé­gének járási bizottsága — a Járási pártbizottság céltudatos irányításéval — mindent elkövetett, hogy a mező­­gadasági termelés fejlődésének grafi­konja felfelé íveljen. Ennek érdeké­ben hódítottak széles teret a haladó munkaszervezési, termelési, munkadí­­jazási és egyéb módszerek, eljárások, rendszerek. S folytathatnánk a sort az Igazán hasznos, a fejlődés kerekét előbbre mozdító, magas színvonalú tapaszta­latcserékkel, gyakorlati bemutatókkal, s az ugyancsak céltudatos tanulmány­utakkal, amelyek mind-mind sokat hoztak a Járás mezőgazdaságának. Ez a mindig Jobbra, új, ésszerűbb megoldásokra törekvés csendült ki ifjabb Tánczos Tibor agrármérnöknek, a szövetség Járási bizottsága titkárá­nak, valamint Bartalos Gyulának, a Járási bizottság politikai munkatársá­nak szavaiból is. Örömmel újságolták, hogy sikeresnek bizonyult a somorjal (Šamorín) Kék Duna szövetkezet azon újszerű s merész kezdeményezése, mi­szerint az Itteni együttműködési kör­zet szövetkezeteinek vezetői részére akadémiát rendeztek. Ez a magasabb szintű oktatásmód — amely írásbeli vizsgával zárult — úgy valósulhatod meg, hogy a Nyitral (Nitra) Mező­­gazdasági Főiskola biztosította mind­végig az előadó tanárokat. Feltételezhető, hogy az igényességre törekvésnek a továbbiakban is a gya­korlat látja majd hasznát, a kezde­ményező szövetkezetben, valamint a nagylégt Csehszlovák—NDK Barátság Efsz-ben és másutt. Vegyünk még egy jó példát: a for­maságok helyett a konkrétságra, a problémák megoldására törekszenek, ami a szövetkezeti felnőttoktatást il­leti. Vagyis, már eleve kizárják az efsz-tagok esetleges érdektelenségét, közömbösségét. Mivel? Az oktatás! tervbe olyan témák kerülnek, melyek problémaként élnek a napi gyakor­latban, s megoldásra várnak. Például a felbári (Horný Bár) szövetkezetben olyan szakelőadót kérnek fel, aki szé­les körűen, alaposan megvilágítja majd a malacelhullás okait, s a meg­előző rendszabályokat, óvintézkedése­ket is az illetékesek elé tárja. A Csl­­lizköz szövetkezetben a növényter­mesztés még eredményesebbé tételé­nek problémáit boncolgatják majd a szövetkezet gyakorlati szakemberei, előtérbe hozva az agrotechnikai te­gyelem betartását, a növényvédelmet. Tekintettel az IKR-rendszerrel A példák sorát folytathatnánk, de úgy hisszük, eléggé meggyőznek az említettek arról is, miként szolgálhat­ja a problémák rugalmasabb megol­dását, az eredményesebb. Jövedelme­zőbb gazdálkodást az üzemi felnőtt­­oktatás, a célratörő, igényes szakis­meret-gyarapítás. A Szövetkezeti Földművesek Szövet­sége szóban levő járási bizottsága nem alkuszik meg a hibákkal. Kímé­letlen harcot folytat az irányban, hogy a szövetkezetekben ne ismétlőd­jenek. Nagyon helyesen teszil Tovább­ra is a mindig Jobbra, többre, gazda­ságosabbra törekedjék. Karolja fel és méltóképpen tstápolja a szocialista brigádmozgalmat, az újító- és éssze­rűsítő mozgalmat, legyen a tudómé nyos-müszaki haladás szenvedélyes népszerűsítője a szövetkezeti paraszt­ság körében. Továbbra tartsa kezét a versenyszellem széles körű kibonta koziatásán, ami a szakismeret-gyara­pítást illeti. Mert hiszen, sok még az e téren jól hasznosítható tartalék. A Jövőben is munkálkodjék azon, hogy a szellemi tőke termelőerővé váljon. N. KOVÁCS ISTVÁN A mezőgazdasági nagyQzemi terme­lés sikeres továbbfejlesztésének egyik fontos előfeltétele: az ifjú nemzedék részvétele ebben a folyamatban. Ezért van nagy szükség az efsz-ekben — és más mezőgazdasági üzemekben — a kedvező lehetőségek megteremtésére, társadalmi, szociális, kulturális és testnevelési igényeik kielégítésére. Ezek az elodázhatatlan feladatok a CSKP XVI. kongresszusa határozatai­ból adódnak, mely kiemeli a mező­­gazdasági üzemek fiataljairól való fokozott és sokoldalú gondoskodás je­lentőségét. Az üzemeken kívül a Nemzeti Frontra, ezen belül a Szocia­lista Ifjúsági Szbvetségre és a Szövet­kezeti Földművesek Szövetségére is jelentős feladatok hárulnak. A Szövetkezeti Földművesek Szövet­sége a szövetkezeti parasztság társa­dalmi szervezete. Ennek legfelsőbb szervei legutóbbi ülésein felelősség­teljesen foglalkoztak a szövetkezetek­ben dolgozó fiatalok jelenlegi helyze­tével, problémáival, s végül ellen­őrizték az ebből a szövetségre háruló feladatok teljesítését. Megnyugtató, hogy Szlovákia efsz­­eiben növekvő irányzatot mutat a fia­tal munkaerők száma. Míg tíz évvel ezelőtt 43 ezer 302 fiatal (29 éves ko­rig!) dolgozott a szövetkezetekben, ez a szám 1980-ban már meghaladta az ötvenezret. Ezt követően évente mint­egy háromezer a mezőgazdasági szak­tanintézetet végzők számé. Ez kétségtelenül sikernek könyvel­hető el, ám az efsz-ekben még sokat kell tenni azért, hogy ezeket a fiata­lokat alaposan felkészítsék jövendő hivatásukra, megteremtve ehhez a szo­ciális és gazdasági előfeltételeket is. Főleg arról van szó, hogy a szövetke­zetek biztosítsák számukra az anyagi érdekeltséget, a módosított munka­időt, munkájuk társadalmi elismeré­sét, a többi efsz-tagboz hasonlóan, to­vábbá a társadalmi-kulturális és spor­tolási igényeiket is kielégítsék. Az ifjúság mezőgazdasági munka iránti kisebb érdeklődésének okai közt szerepe] — az elemzéseket ala­pul véve —, hogy a mezőgazdasági üzemek illetékes vezetői a tanulmá­nyi idő alatt nem tartanak szoros kapcsolatot a szaktanintézet növendé­keivel. Továbbá: a mezőgazdasági szaktanintézet növendékei kevés gya­korlati tapasztalatra tesznek szert a szövetkezet növénytermesztési, illetve állattenyésztési tőágazatában. A szövetkezetek fiataljairól való gondoskodás elsőrendű feladatai közé tartozik: az alapképzettségüknek és tehetségüknek megfelelő munkabeosz­tás, valamint gondoskodás a további szakmai-politikai nevelésükről. Amely szövetkezetekben ezen alapelvekhez igazodnak (figyelembe véve a közös gazdaság nagyságát), a mezőgazdasá­gi közép- és felsőfokú káderek szá­ma is kielégítő. Azokban az efsz­­ekben cselekszenek helyesen, ahol a fiatalokat az „Egy szem gabona se vesszen kárba!“, az „Ifjúsági Fény­szóró“, a „Zenit“, a „Tegyük termőb­­bé a réteket és legelőket!“ mozgal­makba való bekapcsolódásra serken­tik. Ezáltal a gazdálkodás eredménye­sebbé tételét közvetlenül segítik elő a fiatalok. Megkülönbözetett figyelmet fordít­sanak a szövetkezetek vezetői, szak­emberei a fiatalokra, ami az újító- és ésszerűsítő mozgalomba való bekap­csolódásukat illeti. Ennek a gyakor­lati jelentősége kimutatható: tavaly például 1525 újítási-ésszerűsítési ja­vaslatot nyújtottak be. Ez a szövetke­zetek újítóinak 75 százalékát teszi ki. Az efsz-ekben ajánlatos a fiatalok részarányának növelése a különböző versenyekben, munkakezdeményezé­sekben, s főleg a komplex ésszerűsí­tő- és a szocialista brigádokban. Eh­hez jobbára adottak a feltételek, ami az anyagi-erkölcsi elismerést illeti. Követendő példaként említhető a topofCanyi járás podlužanyi PODHO­­RAN szövetkezetének 14 tagú gépja­vító brigádja, amely kiemelkedő ered­ményeket ér el már néhány éve. Vagy említhetjük a žilinai járáshoz tartozó rosinai Szlovák Nemzeti Felkelés szö­vetkezet 18 tagú komplex ésszerűsítő brigádját, amely a növénytermesztés és a gépesítés szakaszán fejti ki hasz­nos tevékenységét, különös tekintettel a takarmánytermesztésre. Így azután a közös gazdaság rendszeresen túltel­jesíti éves tejtermelési feladatait. A 22 tagú gépjavító brigád például a voderadyi szövetkezetben jelentős mennyiségű pótalkatrészt újít fel évente, ami által lehetővé teszi a gépi munka idejében történő és jó minősé­gű elvégzését. Még további munka­közösségeket említhetnénk, amelyek jobbára fiatalokból verbuválódtak és követésre méltó, eredményes munkát végeznek, s természetesen az anyagi­erkölcsi elismerés sem marad el fe­letteseik részéről. A szövetkezetekben továbbra is a fiatalokról való sokoldalú gondosko­dás legyen a vezetők egyik legfonto­sabb feladata, amit a káder- és sze­mélyzeti problémák megoldásánál Is szem előtt kell tartani. ]OZEF PROKES mérnök Aki keres, végül... ...HELYES UTAT TALÁL Társadalmunkban, életünkben nagy jelentőségű a test­kultúra fejlesztése, s nemkülönben a hatékony honvé­delmi nevelés. Egyébként, többek között erre Is felhívta a CSKP XVI. kongresszusa az üzemek, vállalatok, kü­lönböző intézmények, tömeg- és társadalmi szervezetek vezetőinek figyelmét. A feladat így szól: a lehető leg­nagyobb mértékben vonják be a dolgozókat a sportélet­be, az erőnlét, a védelmi készség fokozását ezáltal elő­mozdítva. Ebbe a társadalmi összefogást igénylő munkába a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Rozsnyói (Rožňa va) Járási Bizottsága is bekapcsolódott. Hogy ez a tö­rekvése eredményessé váljon, szoros kapcsolatot terem­tett a társadalmi és tömegszervezetek Járási szerveivel Továbbá: növelte részvételét — a dolgozókról való sok rétű gondoskodás keretein belül — a sport-, turisztika! és honvédelmi rendezvényekben, azok kellő népszerűsí­tésével. Az eddiginél nagyobb gondot fordít a szövetke zetl dolgozók szocialista hazafiságra, proletár és szocia­lista nemzetköziségre, az ezirányű tudatformálásra, az SZFSZ-alapszervezeteken keresztül. » Követendő példaként említhető, hogy a járás gömör­­polomai (Gemerská Poloma), almás! (Jablonov nad Tur­ňou), hosszúszól (Dlhá Ves), vlachovôl, pelsőcl (Plešl­­vec) és szilicel (Silica) szövetkezetében rendszeresen (télen-nyáron) tartanak honvédelmi sportnapokat. E kö­zös gazdaságok vezetői idejében felismerték a testkul­túra fejlesztése és a honvédelmi nevelés, valamint az eszmei-politikai tevékenység összehangolásának Jelentő­ségét. Sőt, az üzemi felnőttoktatás (szövetkezeti munka­iskola) keretébe ágyazták be a párt honvédelmi és biz­tonságpolitikájához kapcsolódó előadásokat. Vagyis, meg­találták az útját-mődját a feladatteljesítésnek. A jövőben azonban arra kell törekedniük, hogy ezek az előadások vonzóak, érdekesek, tanulságosak legyenek — az életből merítettek. A megfelelő részvételt az üzemi tanközpont felelősén túl a szövetkezet vezetőségének kell biztosíta nla. S biztosítják is: az üzemi felnőttoktatás 1983/84-es tanévében már az egész tagság bevonásával tartják eze­ket az előadásokat. Az előadókat járási szemináriumon már kellően felkészítették. A védelmi-harcászati eszközök kezelésmódjára is ok­tatják a dolgozókat. Megjegyzendő: az illetékes Járási bizottságnak — s akiket ez legfőképp illet — gondos­kodniuk kell az előírt tansegédeszközökről, azok beszer­zési lehetőségeinek felkutatásáról. Főleg dia- és egyéb filmvetítő gépekre lenne leginkább szükség. A szövetkezeti gazdaságok a honvédelmi nevelés nép­szerűsítését segítő, féltucatnyi szaklapot fizetnek elő. Ezen kívül évente szerveznek honismereti kiránduláso­kat a Duklára és Banská Bystricára. Bekapcsolódnak a /helyi, körzeti és járási honvédelmi versenyekbe, s jól együttműködnek a védnökiskolák illetékeseivel. (K. L.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents