Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-10-22 / 42. szám

1983. október 22. .SZABAD FÖLDMŰVES Bulgária jövő évi terve Szófiában a bolgár nemzetgyűlés őszi ülésszakán elfogadták az 1984. évi népgazdasági tervet és a költségvetési törvénytervezetet. A terv az előző évekhez viszonyítva ugyan némileg csökkentett ütemű, de nemzetközi összehasonlításban még így ts dinamikus növekedési ütemet irányoz elő. A nemzeti jövedelmet 3,8, a termelékenységet 4, az ipari termelést 5, a mezőgazdasági termelést 3,1, az egy személyre Jutó reáljövedelmet 2,5 szá­zalékkal tervezik növelni. A legfőbb feladat jövőre az anyagi-műszaki bázis, a nyersanyag- és energiaforrások hatékonyabb felhasználása, a termelékenység növelése, a termékek minőségének javítása, a tudományos-műszaki baladás eredmé­nyeinek gyors gyakorlati alkalmazása és a munkafegyelem további szilár­dítása. Vaszil Canov. a BKP KB titkára felszólalásában említést tett az idei ne­héz mezőgazdasági év Jövőre is áthúzódó negatív következményeiről, ki­emelve, bogy ennek ellenére jövőre ismét 10 millió tonnát meghaladó ga­bonatermést kell betakarítani. Ez a feltétele az állattenyésztés további lendületes fejlesztésiek is. Az élelmiszerellátás javítása A Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottsága 1983. október 13-án és 14-én ülést tartott Szófiában. Az ülésen ha­zánkat Bohuslav Chüoupek külügy­miniszter képviselte. A miniszterek a Varsói Szerződés tagállamainak Politikai Tanácskozó Testületé prágai ülésén, 1983. január 5-én elfogadott politikai nyilatkozaté­ban és a hét szocialista állam párt­ós állami vezetőinek moszkvai talál­kozóján 1983. június 28-án elfogadott közös nyilatkozatában megfogalma­zott értékelések és következtetések alapján áttekintették az európai hely­zet további fejlődésével kapcsolatos kérdéseket összefüggésben a nemzet­közi események általános alakulásá­val. Az ülés résztvevői megállapították, hogy egyre kíméletlenebbé válik az erőnek és a diktátumnak, a „befolyá­si övezetek“ megszilárdításának és újrafelosztásának, a katonai erő álla­mok és népek elleni közvetlen alkal­mazásának az imperialista politikája, kiéleződnek a régi fegyveres konflik­tusok és új feszültséggócok keletkez­nek. A politikai konfrontáció további élezésére irányuló akciókat hajtanak végre, gyakoribbá válnak az államok belügyeibe való beavatkozási kísérle­tek. Erősödik a katonai-ipari komp­­plexum és a legreakciésabb milita­rista erők befolyása, militarista szel­lemet szítanak. Olyan kijelentések hangzanak el, amelyekben kétségbe vonják a máso­dik világháború és a háború utáni fejlődés területi-politikai eredményeit. Űjabb akadályokat gördítenek az idő­szerű nemzetközi kérdésekben való megállapodások elérésére és az egyen­jogú, bármilyen diszkriminációs kor­látozástól mentes gazdasági kapcso­latok fejlesztése elé. Tovább mélyül az államok gazdasági fejlettsége kö­zötti szakadék, romltk a fejlődő or­szágok gazdasági helyzete. Az ülés résztvevői hangsúyozták, bogy a jelenlegi helyzetben különö­sen időszerűek és fontosak azok a ja­vaslatok, amelyeket a Varsói Szerző­dés tagállamai tettek a nukleáris há­ború megakadályozására, az enyhülési folyamat továbbvitelére és elmélyíté­sére, a fegyverkezési, különösen a nukleáris fegyverkezési verseny be­szüntetésére és a leszerelésre való áttérésre, a biztonság megszilárdítá­sára és az együttműködés bővítésére Európában és az egész világon. Az ülésen különösen nagy hang­súlyt kapott az új közepes hatótávol­ságú nukleáris rakéták európai tele­¥aii lehetőség г megegyezésre pítésónek a megakadályozása, az európai kontinensnek mind a közepes hatótávolságú, mind a harcászati nukleáris fegyverektől való teljes megszabadítása érdekében teendő to­vábbi erőfeszítések kérdése. Az ülés résztvevői aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy nincs előre­haladás az európai nukleáris fegyve­rek korlátozásáról folyó genfi tárgya­lásokon. Az ülésen ismét kinyilvání­tották: a Varsói Szerződés tagállamai határozottan slkraszállnak ezért, hogy ezeken a döntő szakaszba lépett tár­gyalásokon mielőbb megállapodás jöj­jön létre. Ennek azonban az egyen­lőség és az egyenlő biztonság elvén kell alapulnia, s elő kell segítenie a katnnai-stratégiai helyzet stabilitását és az erőegyensúlyt. Az ülés résztvevői kifejezték meg­győződésüket, hogy a genfi tárgyalá­sokon még mindig van lehetőség a népek érdekeinek megfelelő megálla­podás e’érésére, Ezzel kapcsolatban megállapították, hogy ha az év vé­géig nem jön létre megállapodás a tárgyalásokon, akkor folytatni kell a tárgyalásokat a megállapodás elérése céljából azzal a feltétellel, bogy az Egyesült Államok és NATO-szövetsé­­gesei lemondanak az új közepes ható­­távolságú nukleáris rakéták telepíté­sére saját maguk által kitűzött ha­táridőről. A Varsói Szerződés tagállamai nyo­matékos felhívással fordulnak vala­mennyi NATO-tagáilamhoz, hogy erő­feszítéseiket az új, közepes hatótávol­ságú nukleáris rakéták európai tele­pítésének megakadályozáséra és a kontinensen mér meglevő közepes hatótávolságú nukleáris eszközök csökkentésére összpontosítsák. Felhív-­­iák az összes többi európai államot is, hogy minden lehetséges módon se­gítsék elő ennek a veszélynek az el­hárítását, s hogy aktívan járuljanak hozzá az európai nukleáris fegyverek korlátozásáról folyó genfi tárgyalá­sok sikeréhez. A miniszterek ismételten megerősí­tették, hogy államaik soha sem töre­kedtek és nem törekednek a katonai fölény megszerzésére és emlékeztet­tek az 1983. Június 28-1 moszkvai ta­lálkozón részt vett államok nyilatko­zatára azzal kapcsolatban, hogy sem­mi esetre sem engedik meg a katonai fölény megszerzését velük szemben. Az ülésen hangsúlyozták, hogy a Varsói Szerződés tagállamai a nukleá­ris katasztrófa alternatívájaként nagy számú, átfogó javaslatot tettek, ame­lyek a nukleáris háború veszélyének elhárítását, a fegyverkezési bajsza megszüntetését, a leszerelést és az enyhülést célozzák, beleértve az euró­pai béke és biztonság számos fontos kérdéséről a NATO-tagországokkal folytatandó közvetlen tárgyalásokra vonatkozó javaslatokat is. A miniszte­rek azonban megállapították, hogy a javaslatokra mindeddig nem érke­zett válasz. Az ülésen megerősítették az atom­fegyvermentes övezetek megteremté­sének fontosságát Európa északi ré­szén, a Balkánon és az európai kon­tinens más térségeiben. Az ülésen hangsúlyozták a Varsót Szerződés tagállamainak meggyőződé­sét, hogy tárgyalások útján még a bo­­nyolnlt, kiélezett nemzetközi helyzet­ben is megoldást lehet találni az ál­lamok közötti kapcsolatokban felme­rülő minden problémára, ha politikai akaratról, megfontolt és konstruktív szemléletről és együttműködési kész­ségről tesznek tanúbizonyságot, s ha figyelembe veszik a népek létérde­keit, a békében és a biztonságban valá érdekeltséget. Az ülésen képviselt államok elége­dettségüket fejezték ki amiatt, hogy az európai biztonsági és együttműkö­dést értekezleten részt vett államok képviselőinek madridi találkozója si­keresen befejeződött. Az ülés résztvevői úgy vélik, hogy az ENSZ- közgyűlés mostani 38. ülés­szakának a világhelyzet alapvető kér­déseiről folytatott vitája Is amellett szól, hogy van lehetőség a nemzetkö­zi kapcsolatok jelenlegi veszélyes szakaszán való tűljutésra. KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁR A Szovjetunió lakosságának élelmi­szerellátásával kapcsolatos kérdése­ket vitatott meg ülésén nemrégiben az SZKP KB Poli'ikai Bizottsága. Megvizsgálta a zöldség- és gyümölcs­termesztési minisztériumának munká­ját. Megállapította, hogy az ötéves terv feladatainak végrehajtásában született kétségtelen eredmények el­lenére a minisztérium még mindig дет hajtja végre megfelelően a rábí­zott feladatokat. A lakosság ellátása burgonyából, zöldségből és gyümölcsből továbbra is elmarad az Igényektől, szervezetlen ezeknek a termékeknek a kereskedel­me, indokolatlanul nagyok a felvásár­lás és a tárolás közben keletkező ter­ményveszteségek. A minisztérium nem oldja meg elég operatívan a reá há­ruló feladatokat, nem ellenőrzi kellő szigorral a fennhatósága alá tartozó vállalatok tevékenységét. A politikai bizottság kötelezte a zöldség- és gyü­mölcstermesztési minisztert, valamint a minisztérium kollégiumát az emlí­tett hibák kiküszöbölésére. ■ Mind borúlátóbb becsléseket ad a világ Idet gabonaterméséről az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete, a FAO. Legfrissebb havi becslések szerint az Idén hat száza­lékkal kevesebb gabonát aratnak a világon, elsősorban az amerikai szá­razság okozta USA-bell terméscsök­kenés következtében. Az Idén a FAO becslése szerint 1605 millió tonna ga­bonát takarítanak majd be. A szerve­zet korébNn a takarmánygabona gyűjtőfogalom alatt számon tartott terményekből (kukorica, rozs, árpa. zab. köles, cirok) mintegy 700 millió tonnát, 13 esizalékos visszaesést jó­solt, most a várható termést 693 mil­lió tonnában pontosította. ■ A Szovjetunió és Görögország megállapodott arról, hogy megpvor­­sítják a Görögországban épülő ttm­­földüzem tervezési folyamatát. A lé­tesítmény építési költségének felét a Szovjetunió fedezi, a szovjet fél szál­lítja a know-how-t és a berendezése­ket ts. A Szovjetunió évi 400 ezer ton­na alumínium vásárláséra vállalt kö­telezettséget. ■ Már csak minimális az Európai Közösségek mezőgazdasági költségve­tésének készpénztartaléka — vált Is­meretessé az Európát Közösségek Bi­zottsága titkosan kezelt adataiból. Mindez előrevetíti annak lehetőségét, hogy a közösség képtelen lesz majd egyes hitelezői követelését kielégí­teni. MÖDOSULT ÚTITERV — Ez a csúcs megmászhatatlan (Na.) A pisztoly lövése nem szélt na­gyot. Mindössze csak egy lövés pukkant. Igaz, az áldozat nem egyszerű Fülűp-szigeti átlagember, hanem Benigno Aquino, az ellenzék hazatérő vezére volt, akit a közel­múltban gyilkoltak meg a főváros Ma­nila repülőterén. Aki szelet vet. vihart arat. A köz­mondás hitelének megfelelően e pisz­tolylövés telrázta a világ és a sziget­­ország közvéleményének tigyelmét. Kiderült, hogy a diktátori szerepet 18 éve betöltő Ferdinand Ma.rcos és felesége Imelda egyeduralmának lán­colatában több láncszem is megpat­tant. A pisztoly dörrenése, s Aquino halála olyan folyamatot indított el, amely előbb vagy utőbb a diktatúra elkerülhetetlen bukásához vezet. A gyilkosság hátterét a szigetországban uralkodó súlyos gazdasági válság, s az egyre elviselhetetlenebbé váló nyomor szolgáltatta. A nyugtalanság jól látható jele; a fokozódó keménységű hatósági be­avatkozások ellenére egymást kőve­tik a (elvonulások és tüntetések Ma­nila — de nemcsak a főváros —- ut­cáin. Szeptember 21-én például — az 1972-ben Marcos filtal bevezetett és 1982-ben feloldott rendkívüli állapot évfordulóján — az utóbbi két évtized legnagyobb kormányellenes megmoz­dulásaira került sor. Több százezres tömeg hömpölygőit a főváros utcáin, s amikor ez az ir­datlan tömeg az elnöki rezidencia fe­lé kezdett sodrődni, a diktatúra kar­hatalma tüzet nyitott, s a sortűz több embert megölt. Perdinad Marcos még aznap nyilatkozatot tett közzé, amely­ben közölte: a zavargások folytató­dása „rákényszeríti“ a rendkívüli ál­lapot visszaállítására. A tüntetések és a tömegmegmozdulások új fejlemé­nyeként könyvelhetjük el azt a jelen­séget, hogy a tüntetők egyre gyakrab­ban kiáltoznak Amerika-ellenes jel­szavakat. Sakknyelven szólva a diktátor egy­re inkább időzavarba, s lépéshátrány­ba kerül. Az utóbbi kényszerltette ar­ra, bogy konznltáciőkat kezdjen az ország vallási vezetőivel, az üzleti élet és a politikai pártok képviselői­vel. Bár az ellenzék egyáltalán nem egységes, különböző politikai céljaik vannak, abban azért minden ellenzéki csoportosulás nézete megegyezik, hogy a Marcos bázaspárnak távoznia kell a hatalomból. Még jaime Sin bíboros, a főváros érseke is felszólította az ál­lamfőt a szabad választások megtar­tására. a szabad sajtó létrehozására, valamint az igazságszolgáltatás füg­getlenségének szavatolására, egyúttal egy nemzeti megbékélési tanács fel­állítását javasolta. Megbékélés viszont ma már nem lehetséges. Maga Aquino — aki szin­tén a mérsékeltebbekbez tartozott — sem azért tért vissza hazájába, hogy „őfelsége ellenzéke“ legyen, hanem Alti szelei vet, vihart arat azért, hogy személyesen irányítsa a kormányellenes erők választási küz­delmét. Tulajdonképpen ezért is kel­lett meghalnia. Többen azt rebesge­tik, hogy Imelda asszony, a hatalom­ra törő egykori szépségkirálynő adott parancsot az ellenzéki vezető likvidá­lására, hogy az 1987-es elnökválasztá­sokon vetálytárs nélkül örökölhesse beteges férje teljhatalmát Nem zörög a baraszt, ha a szél nem fú|ja. A szélfújás és a haraszt­­zörgés közötti összefüggés igazát az is bizonyltja, hogy a „szépasszonyt“ személyes bosszú vezényelhette, mivel 1978-ban éppen Aqnino volt az, aki vele szemben megnyerte a törvény­hozási választásokat, megfosztva őt mandátumától. Marcoséknak tehát előbb vagy utóbb menniük kell. Az ellenzéken kívül Marcos elnöki tekintélyére a legnagyobb csapást a Febér Háznak az a bejelentése mérte, hogy „a pó­ráztartó“ Reagan elhalasztja a sziget­­országba tervezett utazását. Bár for­mailag a washingtoni adminisztráció arra hivatkozik, hogy az elnöknek novemberben fontos belpolitikai jel­legű programjai lesznek, a realitások viszont egyértelműen arra utalnak, hogy Marcos elnök jelenlegi helyze­tét Washington túlságosan labilisnak Ítéli. A szigetországban uralkodó hely­zetből kiindulva úgy tűnik, bogy a politikai gyilkosság hátterében állő Marcos lényegileg kellemetlenné vált a Fehér Ház számára. Az utóbbi ok­ból kifolyólag Reagan tanácsadói he­lyesebbnek látták, ha a látogatással megvárják a Fülöp-szigetekl belső erőpróba végkimenetelét. Az amerikai aggodalmakra jellemző a Febér Ház „héjáinak“ gyors rea­gálása, akik gyors beavatkozást sür­getnek az elkötelezett Amerika-barát rendszer megmentésére. A jól bevált recept szerint azt sugallják Reagan elnöknek, bogy — mintán a Marcos kormány kompromittálta magát — azonnal el kell küldenie valamelyik minden hájjal megkent munkatársát a Fülöp-szlgetekre a politikai átmenet formulájának kidolgozása végett Az amerikai aggodalom már csak azért is figyelemre méltó, mert Wa­shington számára a távol-keleti or­szágban kialakult kényelmetlen hely­zet egyszerre több súlyos problémát is felvet. A Fülöp-szigetek, amely fél évszázadon keresztül volt az Egyesült Államok gyarmatB, ma is teljes mér­tékben függ az óceánon túli partner gazdasági, katonai segítségétől. Mind­ezekért cserébe az amerikai stratégiai érdekek szempontjából felmérhetetlen értékű tengeri és légi támaszponto­kat biztosít szövetségesének. A szigetországban előállott belső helyzet alakulását — az amerikai mesterkedéseket figyelembe véve — nehéz előre megjósolni. Az ellenzék soraiban ugyanis szép számmal akadnak olyanok, akik a megfontolt baladás, a mértéktartó re­formok, demokratikus változások hí­vei, de tekintélyes erűt képviselnek azok is, akik az amerikai befolyás felszámolását, gyökeres átalakuláso­kat követelnek. S nem elhanyagolha­tó a különböző szeparatista, muzul­mán csoportosulások, gerillák befo­lyása sem, akik már évek őta fegy­veres faarcot vívnak a diktatúra ellen. A mérleg nyelve azonban nemcsak balra, hanem jobbra is kibillenhet. A negyedmilliős hadsereg ngyanis most még jobbára hallgat, olyannyira, hogy az államfő születésnapján — először 18 év őta —- megfeledkezett ereje de­monstrálásáról. Mindenesetre készen­létben van, s könnyen elképzelhető, hogy a közeljövőben a rendteremtés, zavargások leverése ürügyén étveszi a hatalmat, s egy dél-amerikai tlpnsú katonai junta alakul. CSIBA LASZLÖ Bővülő együttműködés RnHanosion nbtAVinn »Int/» ----- «- u __íz__i_ i ť_/x z _ z t Budapesten október elején tartották meg a szocialista országok tudomá­nyos akadémiái képviselőinek 13. ér­tekezletét. A konferencia munkájában Bulgária, Csehszlovákia, a Koreai NDK, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia, a Szov­jetunió és Vietnam tudományos aka­démiáinak küldöttsége vett részt. Az akadémiák vezetői 1971-ben ír­tak alá egyezményt arról, hogy kiszé­lesítik a szocialista országok tudomá­nyos együttműködését a kutatási cé­lok közös meghatározásával és az együttes kutatásokkal. Az érintett In­tézmények képviselőt kétévenként más-más országban üléseznek. A ko­operáció keretében — úgynevezett nemzetközi problémablzottságok irá­nyításával — 24 komplex téma kuta­tásán dolgoznak a természet- és a társadalomtudományok területén. A résztvevők értékelték a 12. érte­kezleten hozott ajánlások végrehajtá­sát, valamint a szocialista országok tudományos akadémiái több oldalú együttműködésének eredményeit. A több oldalú együttműködés az utóbbi két évben tovább bővült. A Koreai NDK Tudományos Akadé­miájának felvételével 11-re nőtt az együttműködésben résztvevő akadé­miák száma. Tavaly 192, az Idén 231 nemzetközi tudományos rendezvényt szerveztek a természet-, Illetve társa­dalomtudományi munkabizottságok. Az együttműködésben 5000—6000 ku­tató vesz részt rendszeresen. Az együttes kutatások hatékonysá­gának növelése érdekében az előző értekezlet ajánlotta a bázislaboratö­rlumok hálózatának bővítését, a kü­lönleges tudományos műszerek, anya­gok cseréjében rejlő lehetőségek Jobb kihasználását. Az együttműködés tematikájának fo­lyamatos tökéletesítése végett a Ma­gyar .Tudományos Akadémia szakértői bizottságot hozott létre, amely kon­zultációkat folytatott odahaza és kül­földön a tudományos együttműködés­ben részt vevő kutatókkal. Az MTA az anyagtudományok, a biotechnoló­gia, a természeti erőforrások, a szá­mítástechnika és informatika, az energetika, valamint a tudományos kutatást szolgáló műszerek fejlesztése témakörének kutatását javasolta. A Magyar Tudományos Akadémia javasolta a 13. értekezlet részvevői­nek: az akadémiák segítsék elő a ké­miai, biológiai kutatásokhoz szüksé­ges, különleges tisztaságú vegyszerek, anyagok cseréjét; támogassák a kül­földi kutatók meghatározott időre való alkalmazását saját kutatóintéze­teikben; illetve ajánljanak fel ösztön­díjakat a bázislaboratóriumokban fo­lyó közös kutatások és a szakembe­rek továbbképzésének segítésére. A szocialista országok tudományos akadémiái képviselőinek következő. 14. értekezletét 1985-ben a Lengyel Népköztársaságban tartják. A konferencia végén a 11 szocialis­ta ország képviselői aláírták az érte­kezlet jegyzőkönyvét, amely tartal­mazza az MTA által 1982—1983-ban koordinált munka eredményeit, az együttműködés tapasztalatait és a kö­vetkező két évre szóló feladatokat.

Next

/
Thumbnails
Contents