Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-10-15 / 41. szám
1983. október IS. .SZÁSÁD FÖLDMŰVES. 13 Érdeklődéssel kísért BKR-bemutató Tnlesfejlesztés tudományos alapon A Bajai Kukoricatermesztési Rendszer Közös Vállalat továbbá az ekecs-szakállasl (OkoC) szövetkezet vezetőinek gyümölcsöző együttműködésével a közelmúltban szakmai tájékoztatóval párosuló fajta- és gépbemutatón ecsetelték a kukoricatermesztés legidőszerűbb kérdéseit. Nagyban növelte a tájékoztatóval egybekötött bemutató Jelentőségét, hogy részt vett rajta Ján StefanoviC agrármérnök, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának képviselője, Ambróz Marko agrármérnök, az OKSOP vezérigazgatója, Ivó Sole agrármérnök, a kmi igazgatóhelyettese, Bartos András agrármérnök, a jmi igazgatója, Magyarországról pedig dr. Matos Lőrinc kandidátus, a BKR KV Igazgatója és munkatársai. Dr. Matos Lőrinc kandidátus a vállalat megalakulásáról, feladatairól és céljairól így nyilatkozott: A jövedelmezőséget szolgálja Bartos András agrármérnök a Dunaszerdahelyi Jmi és dr. Matos Lőrincz kandidátus BKR-igazgató eszmecsere közben szemben, készségesen segítséget nyújtunk a termelés fellendítésében ... Juhász László agrármérnök, a BKR igazgatóhelyettese tömören vázolta fel a közös vál lalat Magyarországon elért sikereit. Megemlítette, hogy a kukorica termesztését 10 ezer hektáron kezdték, Jelenleg viszont az ország 13 megyéjében mintegy 200 ezer hektár szántóterület gazdáit látják el szaktanácsokkal, hogy segítsenek a termelés fellendítésében. Az MNK-ban 149 gazdaságban alkalmazzák a BKR által gondosan kimunkált technológiákat, s azok az üzemek, amelyek az eltelt években megtartották az ajánlásokat, szemes Nagytáblás rendszerben termesztett Pionír kukorica szép csőállománynyal Az FKA 602 M begyűjtő adapterrel felszerelt E 516-os kombájn Fotó: —hal— Jó magágy vetés előtti előkészítéséhez. Törekedtek a talajnedvesség megőrzésére. Ehhez Idomították a talajerőgazdálkodást, vagyis a növénytáplálást. Talajminta-vizsgálatokkal mérték fel a tápanyag-telítettséget s az elemzések adatai nyomán dolgozták ki egy-egy parcella trágyázást tervét. Fontos része a technológiának a növényvédelem. A kuko ricát védeni kell a gyomoktól, a betegségektől, de az állati kártevőktől Is. Ehhez szintén talajelemzéssel mutatják ki, hogy milyen károsító tényezők vannak a földben, s ennek az ismeretében döntik el a védekezés módját. Fontosnak tartják továbbá a fajták gondos kiválasztását. Ezt a kérdést több szempontból vizsgálják, s csak aztán Javasolnak egy-egy fajtát a gazdaságnak. Számításba veszik például az éghajlati tényezőket, a talajadottságokat, de a betakarító kapacitás teljesítőképességét Is. A partnereknek mindig a legjobb hibridek vetését tanácsolják. Különösképpen ügyelnek a begyűjtökapacltás teljesítőképességére, de az érési csoportok kitolódására Is. A termés biztonsága szempontjából rendkívül fontos például a hektárra Jutó optimális tőszám, a pontos és az Időbeni vetés, a tőszámsűrűség mellett pedig a növények egyenletes eloszlása a sorokban. A kukorica begyűjtését, valamint termesztését rendszerekbe — A BKR közös vállalat az MNK-ban 1972 ben azzal a célzattal alakult, hogy egyrész: elősegítse a kukoricatermesztés fellendítését, közreműködjön a termelés integrálásában, másrészt pedig előmozdítsa az őszi búza, a napraforgó, a pillangós és más növények termesztését és fejlesztését. Rendszerünk Jelenleg mintegy 200 ezer hektáron segíti elő a termés növelését. Számos gazdaság tagja vagy szerződéses partnere a BKR-nek. örvendetes, hogy külföldön Is szép eredményeket értünk el. Igv kerültünk a BKR technológiával a CSSZSZK-ba, többek között a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda] Járás ekecsszakállasl szövetkezetébe és más gazdaságokba Is, hogy közreműködjünk a kukoricatermesztés fejlesztésében. Csehszlovákiában több mint 6 ezer hektáron termesztenek kukoricát a ml technológiánk alapján. Ehhez nagy segítséget kaptunk például a dunaszerdahelyi járás politikai és gazdasági irányító szerveitől, de a gazdaságok szakembereitől Is. Ez alapját képezheti az általunk Javasolt technológiák további térhódításának Szlovákiában, ahol eléggé nagy területen termesztik a szemes kukoricát. Ha a CSSZSZK és az MNK Illetékes szervei között megállapodás Jön létre, akkor közreműködésünkkel még kedvezőbbek lehetnek a kukorica és a napraforgó termesztésének kilátásai. Mi ezt termesztési technológiával, növényvédő szerekkel, az itt hiányzó gépi eszközök Juttatásával, agrotechnikai leírásokkal, begyűjtési tanácsokkal és egyebekkel segítjük elő. Az ekecs-szakállasl tanácskozás és bemutató Is bizonyította, hogy Szlovákiában van érdeklődés a BKR által kimunkált technológiák alkalmazása Iránt, s ha a gazdaságok további igényeket támasztanak velünk kukoricából évente 15—20 százalékkal Jobb termésátlagot értek el, mint a BKR-módszereket nem alkalmazó gazdaságok. Az új tudományos-műszaki Ismeretekre támaszkodó eredmények bizonyítják a rendszer életképességét, a technológia, a gépalkalmazás és a fajtahasznosítás fejlődését. A kísérleteket a BKR kísérleti állomásán végzik, mintegy 279 hektáros kisparcellás és nagyüzemi fajtaválasztékban, agrotechnikai és agrokémiai kísérletek beállításával. Figyelemkeltő rendszerexport alakult a szocialista közösség országai, például a Szovjetunió, Bulgária, s újabban hazánk egyes körzetei, valamint a BKR között. A BKR-technológia kimunkálása előtt tökéletesen megismerkedtek a kukorica növényzetének biológiájával. Megállapították, hogy a kukorica növényzete fenofázlsalban milyen Igényeket támaszt környezetével szemben. A technológiákat olymódon alakították ki, hogy maximális mértékben kielégítsék a kukorica Igényelt. Gondoskodtak például a talajművelő technológia pontos betartásáról, ami hozzájárult a foglalták, a technológia részletes és pontos leírásával. Ha ugyanis a 10—15 fázisból álló technológiából a termelő egyet Is kifelejtene, akkor.az egész törekvése kárba veszne. Természetesen a legtökéletesebb technológia sem garantálhatja a Jó terméshozam elérését. Ehhez az Is szükséges, hogy az anyagok és az eszközök szinkronban legyenek, tehát minden teendőt Idejében és Jól elvégezzen a termelő. A BKR szakemberei gondoskodnak róla, hogy a partnereik Időben megkaphassák a műtrágyát, a hiányzó gépeket, a szükséges vegyszert, vetőmagot stb. Ezen túlmenően gondoskodik a partnerek gépi eszközeinek az üzemképességéről, a szervizről, a pótalkatrészek beszerzéséről stb. A BKR a múlt évben például a Mlkulovl Állami Gazdaságban 980 hektáron segítette elő a szemes kukorica termesztését, s az említett területen átlagban 6,4 tonnás bektárhozamot értek el. Az állami gazdaság többi parcelláinak hektárhozama viszont csak 5,2 tonna volt. Az Idén a Mlkulovl Állami Gazdaságban már 3100 hektáron termesztik a kukoricát BKR-technológia szerint. A dunaszerdahelyi Járás öt gazdaságában összesen 3 ezer hektáron alkalmazzák ezt a technológiát. Az ekecs-szakállasl szövetkezetben tehát 1100 hektáron termesztik Így a kukoricát Az Idei rendkívül aszályos évben a BKR valóban segítséget nyújtott a gazdaságoknak a tervek megvalósításában. Min den olyan gazdaság rendelkezésére állnak, amely érdeklődik a BKR-technológia lránt. Díjmentesen végzik el a talaj- és más fontos elemzéseket. Ezek ugyanis nélkülözhetetlenek a technológia alkalmazásához. Parcellánként kidolgozzák a technológiai folyamatokat, megadva a talajművelés teendőit, a vetőmag fajtáit, a gyomirtó szerek választékát, a műtrágya mennyiségét, összetételét stb. A hibrid vetőmagot, a növényvédő szereket a BKR adja, ugyanakkor felméri az erő és munkagépek szükségletét, s a hiányzó eszközöket Is szállítja a gazdaságoknak. Dr. Menyhért Zoltán, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, egyetemi docens a kukoricatermesztés időszerű agrotechnikai kérdéseit felvázolva megjegyezte, hogy nem szabad túlhajtani a kukorica hektárra Jutó sűrűségét, mert a túlméretezett tőszám kedvezőtlenül befolyásolja a szemtermés minőségét. A szemtermés gazdasági haszna ugyanis abban van, hogy az egységnyi felületen elért kukoricával maximális mennyiségű állati terméket érjünk el. Az ekecs-szakállasl szövetkezet kísérleti parcelláin a látogatók 35 kukorlcafajtát szemlélhettek meg. Közülük öt silókukorica-fajta volt A BKR te hét 15 kiváló minőségű fajtával Járult hozzá a kisparcellás választékhoz. A szövetkezet vezető dolgozói a BKR segítségét ecsetelve kiemelték, hogy az Idei nagy szárazság ellenére szemes kukoricából több mint hat tonnás hektárhozam elérésével számolnak. Tán mondani sem kell, hogy Ilyen szép eredmény elérése nagy területen dicséretére válik mind a szővetkezetnek, mind a segítőnek. Bartos András agrármérnök jml-lgazgató Is megjegyezte, hogy ha az ekecsl eredményt járási átlagnak tudná, akkor a kukorica átlaghozama miatt nem fájna a feje. Öllé Imre elvtárs, a szövetkezet elnöke örömmel Jelezte, hogy az egyik 130 hektáros parcellán szemes kukoricából tíz tonnás átlaghozamot értek el, tehát a BKR-nek érdeme van abban, hogy szemes kukoricából elérik a tervezett terméshozamot. Hozzátette persze hogy kedvezőbb évjáratban legalább nyolc tonnás kukorlcahektárhozammal számolhatnának a BKR-technológia alkalmazásával. HOKSZA ISTVÁN A CSKP XVI. kongresszusa értékelte a mezőgazdasági üzemek termelésének helyzetét, s meghatározta a feladatokat az alacsony jövedelmezőségű gazdaságok megerősítésére. A határozat abból indult ki, hogy ahol arra lehetőség van, ott egész éven át foglalkoztatást biztosítsanak a dolgozóknak. A határozat kimondja: a melléküzemági termelésben is a gazdaságos, eredményes és jövedelmező termelésre kell törekedni, meg kell teremteni a feltételeket a bővített újratermeléshez. A nagykaposi (Veiké Kapušany) szövetkezetben a CSKP XVI. kongresszusa határozatának helyi viszonyokra való lebontásakor a melléküzemági termelés fejlesztésére konkrét tervet dolgoztak ki. Erről G a 1- g ó c z у Tibor alelnök így vélekedett: — A mezőgazdasági termelés továbbfejlesztésében az utóbbi években szövetkezetünkben is jelentősen nőtt a melléküzemág! tevékenység, amely rendkívül sokoldalú. A bérmunkában végzett ingvarrástól az épitke zési szolgáltatásig terjed. Méretét nem is annyira az immár hatmillió koronát meghaladó éves termelési érték mutatja, mint inkább a létszámarány. 1981-ben a melléküzemágban ötven személy dolgozott, 1985- ben már száz személyt fogunk foglalkoztatni. V a j о József, a melléküzemág vezetője ekképpen nyilatkozott: — A melléküzemági termelés jövedelmezőségének növelése érdekében korszerű módon kell dolgozni és gondolkodni. A minél gazdaságosabb termelés fontos feltétele a vállalkozó szellem, a kezdeményezés, az ésszerű kockázatvállalás. A hatékony termelésnek nélkülözhetetlen eleme a belüzemi irányítás korszerűsítése, az ellenőrzés tökéletesítése. Ezen elvekre alapozva készítettük el a terveket a melléküzemági tevékenység fejlesztésére. Ürömmel mondhatom, hogy tavaly a melléküzemági tevékenységünk egymillió korona tiszta nyereséget hozott. Az idén 2,5 millió korona nyereséggel számolunk. Ezt 1985-ig ötmillió koronára szeretnénk növelni. — Elmondana . egypár konkrét adatot is melléküzemági tevékenységükről? — Elsősorban üzemanyagadagoló szivattyúkat, dinamókat, alternátorokat, aggregátumokat és áramszabályozókat javítunk. A javításokat nemcsak a kerület mezőgazdasági üzemeinek, hanem ipari vállalatok részére is végezzük. Például dinamókból és starterekből az idén 3150 darabot, üzemanyagadagolóból pedig 1700 darabot javítunk. Elmondhatom, hogy az emberek precíz munkát végeznek, eddig panasz nem érkezett. A nagy vállalatok részére vasszerkezetek festésére vállalkoztunk. Továbbá ajtók és ablakok tömítését végezzük. Jelenleg a preáovi színház építésén dolgozunk. Egy épitőcsoportunk az Agrostav részére végez különböző munkákat. Hozzáfogtunk a csipketea szárításához és csomagolásához. Ezt a galántai MEDOS részére csináljuk. — Amit felsorolt, az férfifoglalkozás. ám mit tettek az asszonyok foglalkoztatása érdekében? — Néhány éve varrodát nyitottunk, ahol negyven nőnek biztositunk egész évre munkát. Jelenleg a, Tatrasvit részére dolgozunk. Rövidesen újabb varrodát létesítünk, ahol újabb negyven asszony részére biztositunk munkát. Tavaly a varrodánknak 1,4 millió korona volt a termelési értéke, de jövőre három millió korona értékű termeléssel számolunk. — Az ntúbbi években olyan hírek is olvashatók, amelyek a kiegészítő tevékenységben elkövetett visszaélésekről, törvénysértésekről szólnak. — Lehet, hogy előfordulnak ilyen esetek. Nálunk ilyesmiről szó sem lehet, mert komoly gondot fordítunk az ellenőrzésre és szigorúan betartjuk a törvényességet. A melléküzemági tevékenység célja részben a munkaerők egész évi foglalkoztatása. de főleg a pénzforrás biztosítása az újratermeléshez — mondotta Vajo József. Az a véleményünk, hogy a kiegészítő, illetve melléküzemági tevékenység népgazdaságilag fontos, hasznos ágazat. Ezt minden más érv helyett önmagában az is bizonyítja, hogy ez a termelési ág nem ismer fölösleges munkát, elfekvő készleteket. E.néhány példa is ékesen bizonyítja, hogy Nagykaposon a melléküzemági tevékenységet a CSKP XVI. kongresszusa határozatainak szellemében irányítják. Sokat nyom a latban, hogy a kiegészítő tevékenység végeredményben az alaptevékenység újratermelésének forrása, hiszen a szövetkezet ebből tud gépeket és egyéb anyagi eszközöket vásárolni, kamatot törleszteni stb. Noha a nagykapusi melléküzemági tevékenység fejlődésének kezdeti szakaszában van, létjogosultságát az eddig elért eredmények igazolják. ILLÉS BERTALAN KIHASZNÁLTAK AZ ÖNTÖZÉEBENBEZÍSEKET A hosszan tartó szárazság sok gondot okozott a komáromi (Komárno) Járás mezőgazdasági üzemeiben. A Járás mezőgazdaságának Irányitól naponta ellenőrizték az öntözőberendezések kihasználását. A lakszakállasi (Sokolce) Csehszlovák- Magyar Barátság Efsz azon mezőgazdasági nagyüzemek egyike, ahol leghatékonyabban használták ki a meglevő öntözőberendezéseket. Ottjártamkor Lajos Tibor agrármérnöktől, növénytermesztési főágazatvezetötől megtudtam, hogy a szövetkezet 4100 hektárnyi szántóterületen gazdálkodik, ebből 2308 hektárnyi területet öntöztek. A takarmánynövények öntözésére fordították a legnagyobb hangsúlyt. A 110 hektárnyi kertészetben az egész területet öntözték. Ugyancsak intenziven öntözték, a cukorrépa teljes — 200 hektárnyi — termőterületté. Ennek köszönve a hozamok kiválónak mutatkoznak. A szemes kukoricát mintegy 1300 hektáron termesztik. E terület Jelentős részét Is öntözték. Az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy megérte. Lakszakállason tudatosították az öntözés Jelentőségét, ennek rendkívüli fontosságát a hozamok alakulásában. Mindent megtettek az öntözőberendezések maximális kihasználása érdekében. A korszerű Družba, Fregatt és sávos öntözőberendezések mellett az idén Igénybe vették még a régi hagyományos csöves öntözőberendezéseket Is. Rendszerint naponta 18 órás műszakokban működtek az öntözőberendezések, ám a nyári hónapokban, amikor a középiskolások is besegítettek az öntözésnél, szünet nélkül, éjjel-nappal üzemeltek. Ebben az Időszakban 50 dolgozó kapcsolódott be az öntözésbe. Átlagban 80 hektárnyi területet öntöztek meg naponta és ezzel a teljesítménnyel a legjobbak a Járásban. (Kolozsi) ■r 1
