Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-10-15 / 41. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1983. október 15, 14 ■ HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZÁT Д HORGÁSZÁT A kongresszusi tótok jegyűm Az SZHSZ kerületi konferenciáin, továbbá a braiislavai fővárosi szer vezet tanácskozásán elhangzott beszámolók, s a vitafelszólalások a sző vétség IV. kong resszusának jegyé ben hangzottak el Ezeken a tanács kozásokon részi vevő többszáz kü) dött mélyrehatóan elemezte ä hor gászszövetség Ш kongresszusa főbb irányelveinek a valóra váltását. A ha tározatban megfogalmazott célok irányt mutattak a szervezetnek a kél kongresszus közti időszakban. Körvo nalazták a célok megvalósításának a hogyanját, s meg felelő feltételekéi hoztak létre ezek megvalósítására. A kerületi konferenciák tehát mozgósították a szer vezet tagjait, vezetőit és aktivistáit. Előremozditntták a halgazdasági feladatok megvalósítását, az állomány s a környezet védelmét. Síkraszálltak pártunk irányelveinek gyakorlatban történő megvalósításáért a szövetségi élet minden vonatkozásában. Szilárdították az eszmei és szervezeti egységet. A tanácskozásokat a bíráló igényesség, a tenniakarás jellemezte. A vitafelszólalókat a célok mielőbbi elérése fütötte. Elmondható, hogy a horgászszövetség kerületi vátasz'mányai helyesen Irányították a városi és a helyi szervezetek munkáját. A horgászok vázlatokban bár. de jó előre megismerkedtek az SZHSZ IV. kongresszusa főbb irányelveivel. Ezzel tulajdon kénpen a szervezeti élet tartalmasait bá vált. hiszen előkészítették a tagokat a soron levő feladatokra. Pozitívan értékelhető, hogy a kon*■ ferenciák küldöttei nagy figyelmet szenteltek a tagok és a fiatal sporthorgászok eszmei és szakmai nevelésének. Napirenden tartották az új horgásznemzedék oktatásának a teendőit, a vizek, s a halállomány védelmét és egyebeket A tanácskozásokat az elvhfiség, az ésszerűség, az összeforrotteág jellemezte. jelentős sikernek számit, hogy bfrálóan értékelték a sikereket is. A küldöttek nem hagytak kételyeket a szervezeti élet szinte egyetlen kérdésében sem. Minden tekintetben a javításra törekedtek. Természetesen az érdemek felett sem siklottak el. Felelősségteljesen, vagyis kellő hangsúllyal értékelték azoknak a munkáját, akik a szövetségi tevékenység tartalmasabbá tételében többet vállaltak magnkra, mint mások. A konferenciákon az is hangsúlyt kapott, hogy minden szinten komolyabban kell venni a szlovákiai méretű gazdálkodást. Vonatkoztatható ez a halgazdasági létesítmények, de a horgászterületek korábbinál lényegesen jobb kihasználására is. Többen megemlékeztek a gazdasági célok gyakorlatban való megvalósításának á szükségszerűségéről. Fontos tehát, hogy s városi s helyi szervezetek vezetői és halgazdái hatékonyabban segítsék a szövetség gazdasági célkitűzéseinek a rugalmas megvalósítását. Bebizonyosodott a tanácskozásokon, hogy a horgászszövetség gazdasági és társadalmi jellegű teendői nem különíthetők el, hanem feltételezik egymást, azaz csak együttesen segíthetik elő a szervezeti élet tartalmasabbá tételét, jó jel, hogy egyes városi és helyi szervezetek a gazdálkodás tekintetében a hatékonyság elérésére illetve az ésszerűségre törekednek. A tagság alkotó kezdeményezésének a kihasználásával saját halgazdasági és egyéb létesítmények kivitelezésére törekednek. Persze az is figyelmet érdemel, hogy a sporthorgászok sokasága a Nemzeti Front választási programjának a megvalósításában, vagyis községszépftési és más akciókban díjmentesen sok ezer órát dolgozott. Van tehát mit értékelni az SZHSZ IV. kongresszusán. A kerületi, a városi és a helyi jellegű tanácskozások természetesen nem tesznek lehetővé szünetet a munkában. Szilárdítani kell a szervezeti életet, tartalmasabbá tenni a tagság, főleg a fiatal borgásznemzedék eszmei nevelését és szakoktatását. Azt se feledjük, hogy a helyi, a városi, a kerületi és a központi szinten elfogadott határozatok önmagoktól soha nem valósulnak meg. Egyének és kollektívák elkötelezett helytállása teszi csak lehetővé ezeknek a gyakorlatban történő megvalósítását. Szükséges tehát, hogy a tisztségviselők szüntelenül az ütőéren tartsák a kezüket, rugalmasan irányítsák a tagokat, szervezzenek. Törekedjenek az állandó kapcsolatra, s ezt a közösség javára gyümőlcsöztessék.-hai-A július és az augusztus valóban gyönge volt a balfogásban. Nem csoda, ha a horgászok panaszkodtak. Ezen ne Is csodálkozzunk, mert ha a kelleténél melegebb a víz, akkor jobban szaporodnak a planktonok, s egyéb vízllények, s ezek jó táplálékai a pontynak. Hiába Is kínáljuk nekik a legkülönbözőbb csalikat. Egy-egy ponty persze mégis horogra kerül, de főleg az esti órákban. Sok horgász, főleg Dél-Szlovákiában, csak este nyolckor megy a vízhez. Rájöttek, hogy a legtöbb kapitális pontyot este foghatják. A minap a dtőszegt (Sládkovičovo) halastónál egy pontyhorgásszal, a helyt szervezet tagjával, Hrenkó Bélával találkoztam. Voltak ott vagy harmincán, de csak 6 fogott egy pontyot. — Rövidesen a másik Is meglesz — mondta türelmesen. A horgászok reímes horgász Hrenkó Béla szép zsákmányával többnyire „vándorolnak“, akár a méhészek. Megtudtam viszont, hogy Hrenkó Béla mindig egy helyen próbál szerencsét a diószeg! halasta von. Megemlítette, hogy az év neki sem kedvez. Tavaly kétszáz pontyot fogott, ebből 140 méreten aluli volt, tehát vissza kerültek a vízbe. Az tdén tizenöt pontyot akasztott meg, de azt állítja: a pontyok végül az ősszel kapni fognak, s így a zsákmány bővülhet ... Krajcsovics Ferdlnánd Apám egyik horgászbarátja elvitt bennünket horgászni az agyagosba, mert a hét végére húsz főnyi társaságot hívott halvacsorára. Egy másik barátja ts segített a halfogásban. Két csónakkal mentünk a vízre. Én apám barátjával kerültem egy csónakba, s dévéreztünk a tó közepén. Apámék egy hínársziget elótt kötöttek ki, ő maga egy bottal próbálkozott. Kapás volt a csukázón, nyugodtan rágyújtott, majd akasztott. Amikor kifárasztotta a csukát, közel hozta a csónakhoz, a merítő ktcst volt, a társ kezdő. A harmadik sikertelen merítésnél apám elvesztette türelmét, a vastag nádi pontyozóval beemelte az 5.60 kilós csukát a csónakba. A csónak felett kiszakadt a csuka szkjából a horog, elkezdett a csónakban ugrálni, mire a társ rávetödött. A csónak megingott, apám elvesztette az egyensúlyát és hanyatt beleesett a vízbe. A társ utána szólt: — Pista bácsi, mit foglak, magát vagy a csukát? — A csu-u-ukátl — jött a válasz bugyborékolva a víz alól. — Pista bácsi, a szemüvege meg van? — Nem tudom. Nem látok! — felelte apám, akinek a feje Úgy tele volt hínárral és békalencsével, hogy nem érezte, megvan-e a szemüvege. (Cs. gy) Elérkezett a vadak gondozásának Ideje. Az aszály nem kis gond és felelősség elé állítja a vadásztársaságok tagjait. A vadak tartózkodási helyének az Ismerete nagyon fontos hiszen bizonyos élőhelyen meg határozott mennyiségű állat tar őzkodhat. A vadfajok tartózkodásának meghatározója a jő táplálék és az Ivóvíz. A vadgazdák feladata, hogy egész évben megfelelő mennyiségű és összetételű táplálékot biztosítsanak a vadaknak. Amennyiben ellátási gondok adódnának, akkor a vad elvándorolna a területről. A korszerű vadgazdálkodás értelmében nemcsak a hosszú kemény télen, hanem tavasszal és nyár végén Is szükségszerű némely vadfaj táplálékának a kiegyenlítése. A vad tartózkodási helyét, megtartását egy bizonyos területen az egészséges Ivóvíz nagymértékben befolyásolja. Többször Is tapasztaltuk, hogy táplálék tekintetében adottak az életfeltételek, Ivóvizük azonban nincs vagy kevés van a területen. Ilyenkor nem ritkán távolra is elmegy a vad, hogy megfelelő mennyisége vízhez tus son, egyes fajok viszont dagonyákat keresnek, s az esetenkénti vízhiány miatt vissza se térnek az eredeti területre. A vad tartózkodási helyét be folyásoló további tényezó a búvóhely. A vadnak ez nemcsak táplálkozási, hanem tartózkodási és szaporodási lehetőséget Is biztosít. Elképzelhetetlen az eredményes fácánvadászat pél dául ott, ahol nincs meg a megfelelő tartózkodási lehetőség, Illetve sűrűség. A búvóhely bármennyire Is fontos tényező a vad életében önmagában kevés. Tudatosítani kell, hogv az embert és az állati kánért nem csupán rossz szándékból ered. Előfordulhat például szarvasbőgés Idején, amikor a legjobb bögöhelyen olyan erdőművelést, fakitermelést végeznek, amely zavarja a vadászatot. Nyilvánvaló, >'0gy a szándékosság esetenként eredménytelenné teheti a vadászok törekvéseit. Az állati kártevőknek az eltűrhető szintre való csökkentését elsősorban a védelmet nem élvező kártevők gyérítésével kell elérni. Ha tehát egy bizonyos vadászterületen a kőbor kutyák az aprövad, de a nagyvad tartózkodását Is veszélyeztetik, akkor be kell avatkozni. Az eredményes vadászathoz elengedhetetlen a terület folyamatos vizsgálata, így a vadállomány megtartása. Ha olykorolykor a védett kártevők túlságo san elszaporodnak, akkor kérni kell az állomány szabályozásához a természetvédelmi hatóság beleegyezését, Illetve segítségét. A vadak tartózkodását, ma gatarását jelenősen befolyásolják az Időjárás Ingadozásai, A vadászterületet gondozó szak ember feladata, hogy megfigyelje az Időjárási tényezőket, Uetve azt, hogy milyen hatással vannak egyes vadfajokra. Azzal Is számolni kell, hogy melegben vagy nagy hidegben a vadak magatartása megváltozik. Másképpen viselkedik a vad huzamos esőzés, havazás esetén- és megint másképpen napsütésben. A vadak mozgá sót, magatartását a jó idő kedvezően, míg az esós, szeles Idő kedvezőtlenül befolyásolja. A szeles Idő úgyszólván a legnagyobb ellensége a vadászatnak. Befolyásolhatja a vadfajok tartózkodást helyét, azok életmegnytlvánulásalt ts. A körülményektől függően másként viselkedik a szarvas, az őz, a vaddisznó, a mezei nyúl, a vadon és a mesterségesen tenyésztett fácán. Aki tehát el akarja érni, hogy a vad ne csak vendégként, Illetve váltővadként forduljon elő a vadierületen, hanem ott állandó nyugalomra leljen, annak gondoskodnia kell róla, az ősz folyamán, de télen Is. Mindent el kell követni azért, hogy a vad semmiben se szenvedjen hiányt. ősszel és télen a szeszélyes Időjárás sokszor meglepetések elé állítja a mit sem sejtő vadászt, főleg a hegyi területe ken. A hózivatarok miatt sokszor egy, kettő vagy több méteres hőszint alakul ki. A nem kívánatos hőmagasság lehetetlenné teszi a vadak mozgását. A vad Ilyenkor szorul a legnagyobb gondozásra. A sokat nélkülöző nemes vadállomány, főként a szarvas minden emberi segítséget elfogad. Az őz viszont finnyás állat. Ezért etetését nagy körültekintéssel végezzük. A Murányl-fennslk erdeiben szerzett húszéves tapasztalataimból említek egyet az okulás kedvéért. A területen elhe-Az Orosz SZSZK-ban a vadászterület kereken 1,3- milliárd hektár. Állami vadgazdaság csaknem 100 van, a rájuk bízott vadászterület meghaladja a 250 millió hektárt. Az Orosz SZSZK Vadászati Főigazgatóságának vezetője elmondta, hogy az állami vadgazdaságok évente 1,3 millió rubelt kapnak a vadgazdálkodási berendezések céljaira. Ez az összeg 1985-re 2 millió rubelre emelkedik. A vadászterületekre 37 ezer emlős vadat és 53,7 ezer különféle vadmadarat telepítettek. A tizenegyedik ötéves tervben a telyezett nyalatőkat betemette a hó. A csülkösvadnak viszont télen is szüksége volt sóra. Ezt úgy oldottuk meg, hogy 4—5 kilós kősódarabokat vékony kötélbálóba tettünk, s a hálót vastag ágakra erősítettük a bószlnt fölé. Olyan magasságba, hogy a szarvasok kényelmesen elérhessék. A vízhez viszont félméteres széles ösvényeket készítettünk. Amint a víz befagyott, léket vágtunk rajta. így oldottuk meg a nyalatást és a vízellátást. A vadászat olyan tevékenység. mely szórakoztat, lelkesít, állandóan ösztönöz az ismerőien, a végtelen megismerésére, az akadályok leküzdésére. Kedvező Irányba tereli az ember hangulatát, kedélyállapotát, sok örömet és sikerélményt nyújt.- A szenvedélyes vadász tevékenységét, életfelfogását átszövi az élmény, amire készül, mun kát és anyag) áldozatot fordít, s erről barátok és Ismerősök körében szívesen beszél. Felidézi egy-egy Idény vadetetési nehézségeit, egy-egy trófea szép emlékeit. Ebből felismerhető, hogy a vadászat az ember érlepítést tovább növelik, 44, S ezer, Illetve 162 ezer darabra. Ebben olyan vadfajok szerepelnek, mint a hód, a siketfajd, az amerikai nyérc, a csüikösvad, a fácán, a fogoly stb. Tovább szaporítják az állami vadászati felügyelőségek szó mát. Egyben igyekeznek kiküszöbölni az olyan fogyatékosságokat, mint a nem megfelelő kapcsolatok az állami erdésze ti, belügyi, valamint vadásztál' sasági szervekkel. Repülőgépek segítségével megjavítják a vad állomány őrzését és ellenőrzését, főleg a vadvándorlás vonazelmi világára ható. azt jelentősen befolyásoló tényező. Többször előfordult az Ideihez hasonló aszály. Tapasztalatainkat gyorsan átültettük a gyakorlatba. Lombhulláskor sebtiben begyűjtöttük a jávor, a kőris és a rekettye lehullott leveleit, gyöngén sóval és ánlzsolajjal fzesüve gondosan csűrökbe, padlásokra raktároztuk. Az ínség beálltával zsákokba tömve hordtuk ki az etetőkbe. Örömmel láttuk, milyen nagy étvággyal fogyasztották a szarvasok ezt a csemegét. Ez az etetési módszer tette kellemesebbé. szebbé, Jobbá közérzetünket. A hiba csupán abban volt, hogy a szomszédos vadászterületek gazdái elhanyagolták a vadak téli etetését. így a vadállomány zöme a ml területünkre vándorolt. Egy-egy etetőnél 20—30 szarvas szorongott vagy éppen viaskodott a falathoz jutásért. A gyengébb vad nem egyszer életével fizetett a táplálékszerzésért vívott küzdelemben. Ez részemre mindig szomorú látvány volt. I. M. HABROVSIC? Ián, valamint a vadállomány csoportosulásának a helyein. Az idén befejezik az Orosz SZSZK vadászterületeinek a törzskönyvezéséi. Ebben szerepel a vadeltartóképesség, a vadállomány, a szőrme beszolgáltatás és felvásárlás, a vadhústermelés stb. A főigazgatóság irányítása alatt 26 természet- és vadvédelmi terület áll, ezek száma a következő esztendőben kettővel emelkedik. Közülük különös gondozásban részesül a Szovjetunió legnagyobb ilyen jellegű területe, a tundra övezetben fekvő Tajmurszk 1,3 millió hektáros természet- és vadvédelmi terület. (OH) Sikeres vadgazdálkodás
