Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-10-15 / 41. szám
_SZABAD FÖLDMŰVES 1983. október 15, Mennyit ér az agrotechnikai fegyelem? 12 JS 7. Ötéves tervidőszak első két jt évében a rozsnyói (Rožňava) járásban több ezer tonna gabonával termesztettek kevesebbet a tervezettnél. A járási pártbizottság és a járási mezőgazdasági igazgatóság komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy a hátra lévő három év alatt behozzák a lemaradást. Sajnos az elképzelések nem váltak valóra, a törekvések nem hozták meg a várt eredményt. Az idén messze lemaradtak a tervtől. Az aratás értékelése során )án Gallo, a járási pártbizottság vezető titkára hangsúlyozta, hogy a gyenge hozamokért nem lehet teljes mértékben az időjárást okolni. Véleménye szerint mintegyl 1500 tonna kieséshez a szubjektív tényezők is jelentősen hozzájárultak. Erre utalnak a gabonatermelés elemzésének eredményei. Tavaly 91, az idén pedig 94 százalékra teljesítették a gabonafélék tervezett hozamát. Az 1981-es évben 2,97 tonna volt a járási átlag. Tavaly 3,38 tonnát terveztek, a valóságban azonban csak 3,07 tonnát értek el, ezért az Idén a mércét 2,85 tonnára süllyesztették. Az eredmény: így Is mindössze 2,68 tonnát tett ki járási átlagban. önként vetődik fel a kérdés, mi Idézte elő a számottevő terméskiesést?- ® -Az őszi vetések jól átteleltek, az enyhe tél azonban kedvezett a betegségek, a kártevők és a gyomnövények későbbi pusztításának. A tenyészldő folyamán rendkívül kevés csapadékhoz jutottak a növények. A hómérséklet ugyanakkor felülmúlta a több éves átlagot, az érés időszakában pedig elérte a trópusi szintet. Az alanyt Indoklás: az elővetemény helytelen megválasztása, a nem megfelelő talajelőkészftés. a sekély vetés, a rossz fajtaválaszték, a szakszerűtlen nővénytáplálás, a gyomok és a betegségek elleni elkésett védekezés — ezek mind az agronómiái szolgálat mulasztására utalnak.- • -Az őszi búža termelési programjának kidolgozására és végrehajtására kevés gondot fordítottak a mezőgazdasági üzemekben. A búzát, összterületének 23 százalékán — szakszerűtlenül — gabonaféle után vetették. Ez a százalékarány némely gazdaságban — mint például Hosszűszón (Dlhá Ves) — elérte a 48 százalékot! A legjobb előveteménynek az őszi repce és a burgonya bizonyult. Az ntánuk vetett búza 3,3 tonnás átlaggal fizetett hektáronként. Meggyőző tény, ám mégsem veszik eléggé figyelembe, hogy kalászost kalászos után nem gazdaságos termeszteni, hiszen az ilyen vetésekből az idén is csak 2,5 tonnát takarítottak be hektáronként. Baj volt a talajelőkészítéssel is. Nem végezték el Idejében a vetés előtti szántást. Az ötezer hektáros vetésterületből mindössze kétezer hektáron fejezték be idejében e fontos műveletet. Az ülepedett, érett talajba szórt magból hektáronként átlagban 0,2 tonnával termett több, mint ott, abol frissen szántott földbe vetettek. A mezőgazdasági üzemek közül a vlachovói szövetkezetben a búza vetőmagját a szántást követő napokban jutatták a talajba, amiért két és fél tonnás hektáronkénti kieséssel fizették meg a tandíjat. Járási méretben a vetésterület huszonegy százalékán agrotechnikai határidő után végezték el a vetést. Ebben a körzetben a vetés optimális idejét szeptember 20-tól október közepéig számítják. Ebben az időközben bevetett területekről 3,1 tonnás átlagtermést takarítottak be a gazdaságok, ami 0,2 tonnával több a járási átlagnál. Az október végi vetésből ugyanakkor 0,4 tonnával termett kevesebb egy-egv hektáron. A lubeníki szövetkezetben agrotechnikai határidőben végezték el a vetést. Az eredmény: 3,2 tonnás átlaghozam. RoŠtáron az összterületnek 85 százalékán került Idejében földbe a vetőmag: 3,05 tonna termést takarítottak be hektáronként. Szlllcén viszont a terület 65 százalékán vetették a búzát késedelem nélkül, a hozamátlag mindössze 2,4 tonna volt hektáronként. Ráadásul a vetés optimális mélységét is csak néhány gazdaságban tartották be. Az ellenőrzések azt Igazolták, hogy általában sekélyen, 2—3 centiméterre Juttatták a magot a talajba. Az eddig felsorolt mulasztásokból természetszerűen következik az alacsony egyedszém. Közvetlenül az aratás előtt végzett biológiai leltározásból kiderült, hogy az összterületnek csak 1,2 százalékán értek el négyzetméterenként hétszáznál több. 4,4 százalékán pedig háromszáznál kevesebb kalászt. A helytelen tápanyagellátásnak is része volt a gyenge hozamban. Egységnyi területre 280—370 kilogramm hatóanyagot juttattak. A nitrogén, foszfor és a kálium aránya sem volt az előírásnak megfelelő. Általában az a gyakorlat, hogy a szükséges menvnyiséget egyszerre, mégpedig a vetés előtti napokban juttatták a talajba. A búza virágzásának idején csupán 530 hektáron szórták ki a gyorsan ható nitrogéntrágyát. Egy kiló műtrágyára számítva Rőcén (Revúca) 15,6, Pelsőcön (Plešivec) pedig mindössze 7,7 kiló búzát állítottak elő. Járási átlagban az egy kiló hatóanyagra számított termés 9,2 kiló volt. A növényápolást sem végezték el lelkiismeretesen. Tavaly ősszel a vetésterületnek csupán 54 százalékát hengerezték. A kimutatás szerint ezeken a dűlőkön átlagban mintegy 0,2 tonnával volt nagyobb a termés. Tavasszal a területnek csak az egynegyedét boronálták. A vegyszeres gyomirtás is hiányosnak bizonyult. A permetezést többnyire késve végezték, és nagy területek maradtak vegyszerezés nélkül. A növényzet egészségi állapota kedvezőtlenebb volt, mint az előző években. A fajtaösszetétel is helytelennek bizonyult. A hazai fajták közül a Slávia és a Košútka fizetett a legnagyobb, 3,16—3,47 tonna közötti hozammal. Ezeket viszont csak a terület tizenhat százalékán termesztették. Ha mindezekhez még azt is elihondjuk. hogy az aratást megelőzően viharos erejű szél a növényzet nagy részét erősen megdöntötte, már nem is meglepő, hogy 780 tonna búzával termett kevesebb az alacsonyra állított tervnél, amit csak négy gazdaságnak — Revúca (3,6), Lubeník, Roítár és Almás — sikerült teljesíteni. Szilice érte el a leggyengébb eredményt, a 2,36 tonnás hozamátlagot. — ® — A tavaszi árpa tervét csak 65 százalékra teljesítették 1,95 tonnás hektárhozammal. A szárazságon kívül természetesen szervezési és szakmai hiányosságok Is okozói voltak a rendkívül gyenge termésnek. A 2600 hektáros vetésterület 57 százalékán búza és tavaszi árpa volt az elővetemény. Az árpa esetében a hosszúszóiak vá lasztották ki a legjobb előveteményt, s 2,57 tonnás átlagot értek el. Az ellenpélda Gemerská Poloma, ahol az árpa nyolcvan százalékát vetették gabonaféle ntán, hektáronként pedig csupán 1,88 tonna termést takarítottak be. A hosszúszói szövetkezetben a terület 65 százalékán még márciusban elvégezték a vetést. Gemerská Polomán a vetőmag 92 százalékát, RoŠtáron pedig az összmennyiségét agrotechnikai határidő után juttatták a talajba. Az utóbbi gazdaságban is csak 1,8 tonnás átlagot értek el. Járási méretben a tavaszi árpa 46 százalékát későn — áprilisban vetették el... A korai és a kései vetés között mutatkozó terméskülönbség elérte a 0,6 tonnát. A 250 kiló hatóanyagnak megfelelő műtrágyát a terület nyolcvan százalékán egyszeri adagban a vetés előtt dolgozták be a talaj felső rétegébe. Négyszáz hektáron nem végezték el a hengerezést. Az egyedszám — aratás előtt — az összterületnek csak a tíz százalékán érte el négyzetméterenként a hétszázat, a terület 17 százalékán pedig kevesebb mint négyszáz kalászt számláltak. A Korái fajta átlagban két tonnát termett, azt a vetésterület harminc százalékán termesztették. A Sparta — ebből vetettek a legtöbbet — viszont csak 1,8 tonnát. A rozsot közel ezer hektáron termesztették a járásban. A tervezett hozamot minden gazdaság túllépte. A 2,9 tonna helyett 3,4 tonnás hozamátlagot értek el, ami 700 tonna többlettermést eredményezett. A jövőben növelni fogják a jó termést hozó növény vetésterületét. — A mezőgazdaságban dolgozó szakemberek mulasztása, valamint az egyéb megfelelő szervezéssel megoldható problémák milyen intézkedések és változások érvényesítésére késztették a jmi vezetőségét; s ezek nyomán várható-e javulás a jövő évi termés megalapozásában? — tettem fel a kérdést Rusňák elvtársnak, a járási mezőgazdasági igazgatóság termelési igazgatóhelyettesének. — A szervezéssel van a legnagyobb probléma. Nem győzzük eléggé hangoztatni: a mezőgazdasági üzemek vezetőinek a dolgozókkal minden nap párbeszédet kell folytatniuk, hogy kivívják bizalmukat. Mert csak így lehet őket meggyőzni a technológiai és munkafegyelem betartásának szükségességéről, s ha kell, többletmunkavállalásra serkenteni. Olyan jutalmazási módokat kell kidolgozni, amelyek valóban ösztönzőleg hatnak. Az őszi szántás gyors elvégzése érdekében feltétlenül meg kell oldani a háromműszakos üzemeltetést. Sajnos ehhez kevés a traktoros, ezért a járási pártbizottság Jóváhagyásával az ipari üzemekből toborozunk „idénymunkásokat“. Ezentúl növeljük az ellenőrzés hatékonyságát. A Jmi és az agrokémiai vállalat szakembereiből három ellenőrző-irányító munkabizottságot neveztünk ki, akiknek az őszi mezőgazdasági munkák ideje alatt elsősorban az a feladatuk, hogy a helyszínen ellenőrizzék az agrotechnikai határidők s az előírások betartását. Szükség esetén intézkedhetnek a felmerülő nehézségek elhárítása érdekében. Munkájuk eddig eredményesnek bizonyult. Semmit sem bízhatunk immár a véletlenre, a gazdaságvezetők sokszor üres ígéretére, hiszen 1984- ben — a vetésterület további növelése nélkül — 2,9 százalékkal, vagyis az idei valóságnál 4500 tonnával több gabonát kell termesztenünk. A gabonafélék közül számottevően növeljük a rozs vetésterületét a búza és a tavaszi árpa rovására. A termesztett búzafajták összetételén is változtatunk. Mintegy huszonöt százalékkal kevesebbet vetünk Mlronovszkájából, ugyanakkor növeljük a nagyobb hozamot ígérő hazai fajták arányát. Ami egyelőre megoldhatatlan gondként nehezedik ránk: az az új ekék, talajművelő tárcsák beszerzése. Az elavult, kiselejtezett gabonavetőgépek helyébe Is nehéz újakat vásárolni... Zárszóként csupán annyit: a megfelelő ellenőrzés sokat segíthet, de nem old meg mindent. Ehhez szükséges, hogy a növénytermesztők, a csoportvagy brigádvezetők a szaktudásukat az elvárásoknak megfelelően hasznosítsák a köz javára. Korcsmáros László Sép számmal akadnak olyan ■JT gazdaságok, amelyek az Ismert nehézségek ellenére is teljesítik tervfeladataikat. Köztük említhetjük a deák! (Diakovce), Munka Érdemrenddel kitüntetett földművesszövetkezetet. Több éve az élenjáró gazdaságok közé tartozik a galántai járásban. Az idén Ismét jól Indultak. Ezidálg áruértékesítési kötelezettségeiknek maradéktalanul eleget tettek. Tejeladási tervüket jóval túlteljesítették. A jó haszontulajdonságokkal rendelkező tehénállomány napi tejelékenysége — Jó takarmányozás mellett — a nyárt hónapokban átlagosan 11,1 liter volt. A kedvező napi fejésl átlag következtében növekedett a tejtermelés, így a szövetkezet augusztus 20-ig teljesítette háromnegyedéves tervét, örvendetes az is, hogy a tejet maradéktalanul — magas zsírtartalommal — az első osztályban értékesítették. A kiváló tejminőséggel jelentős többletbevétele származott a gazdaságnak. Dicséretes, hogy a kiváló tejtermelés elérése mellett az állattenyésztésben dolgozók ésszerűen gazdálkodtak a rendelkezésükre álló erőtakarmánynyal. Egy liter tel kitermelésére a tervezett 0,35 kilogrammal szemben mindössze 0,28 kilogramm abrakot használtak fel, ami jó eredménynek számít. Marhahúseladási tervüknek szintén maradéktalanul eleget tettek. Sikeres tervteljesítés KIVÄLÖ takarmány — KIVÄLÖ termelés Dr. Lengyel Tibor, az állattenyésztési ágazat vezetője, valamint Száz István, a szarvasmarha-tenyésztési részleg zootechnlkusa a kiváló eredmények eléréséről, a továbbfejlesztés lehetőségeiről így nyilatkoztak: — A növénytermesztés és az állattenyésztés összhangolásával — ami a dolgozók szorgalmával, becsülettel végzett munkájával párosul — igyekeztünk maradéktalanul eleget tenni feladatainknak. Arra törekedtünk, hogy a tömegtakarmánykészlet ne csak mennyiségben, hanem választékban is gazdag, minőségben pedig kiváló legyen — tájékoztatott Lengyel elvtárs. — Véleményem szerint az állattenyésztés eredményessége vagy kudarca elsősorban a takarmánytermesztés szerkezetén és színvonalán, valamint a tartósítási technológia betartásán múlik. Hiábavaló a kiváló hasznosságú állomány, a korszerűen felszerelt istállló, a részleteire kidolgozott tartástechnológia, a kiváló gondozás, ha ez nem párosul a megkövetelt hasznosság eléréséhez szükséges takarmányozással. Ezt szem előtt tartva az állatállomány számára igyekeztünk megfelelő takarmánykészletet teremteni. — Milyen készlettel rendelkeztek? — A készlet teljes mértékben fedezi a szükségletet — jegyezte meg Száz István. — Szerencsénkre tavaly a silókukorica gazdagon termett. Ebből annyi takarmányt tartósítottunk, hogy augusztus végéig naponta adagolhattuk a szilázst. Ugyanakkor cukorrépából is Jó termés volt, tgy lényegesen nagyobb mennyiségű szárított és frisss répaszeletet etethettünk. A leveles répafejet szllázsoltuk, ami szintén kiváló takarmány a szarvasmarhának. A szecskázott takarmányszalma pácolásával nagy mennyiségű tömegtakarmányt nyertünk. A nedves kukorica betakarítási és tartósítási módszerét is alkalmaztuk. A kiváló fehérjedús lucernaszéna és a takar mányrépa szintén értékes takarmány. A rendelkezésünkre álló takarmányokból úgy állítottuk össze az állatok napi takarmányadagját, hogy annak beltartalmi értéke megfeleljen a követelményeknek. Így értük el azt, hogy a tejtermelés a kritikus Időszakban sem csökkent, hanem fokozatosan növekedett. Lengyel Tibor tájékoztatásából az is kiderült, hogy a gazdaságban jó termést nyújtott a Perko fajta, amely lehetővé tette, hogy kora tavasszal átálhassanak a téli takarmányozásról nyárira. 'Az őszi keverékek, majd a Hyso hibrid szudánifű zöldtakarmá nyozása is kedvezően hatott a tejelékenységre. A takarmányozást úgy irányították, hogy a gyengébb takarmányt a hízóállatoknak, a jobbat a fejősöknek adagolták. Ilyen takarmányozási feltételek mellett adottak a feltételek ahhoz, hogy a tervezett egyedenkénti évi 3950 literes tejtermelési átlagot túlteljesítik. Cél a négyezer literes tejtermelés elérése, vala mint az, hogy a tervidőszak végére a tejtermelést stabilizálják és gazdaságosságát megtartsák. A szövetkezeiben mindent elkövetnek a kellő takarmányalap megteremtése érdekében Fotó: —sz A FEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI A fejlesztés további lehetőségeit a megfelelő tömegtakarmánykészlet biztosításán kívül a megfelelő állatállomány kialakításában látják. Jelenleg 1283 darabot számlál a szarvasmarhaállomány, ebből négyszázhat a tehén. Száz hektár mezőgazdasági területre 88,2 szarvasmarha, ebből 28 darab tehén jut. Az új istálló felépítésével és a régiek felújításával a tehenek létszámát harmincegy darabra növelik, így száz hektár mezőgazdasági területre számítva kilencven darab szarvasmarha jut, s területegységenként ezer liter tejet termelnek. A létszámnövelést saját szaporulatból szeretnék biztosítani. Az utódnevelés magas színvonalú; száz tehéntől száz borjút nevelnek fel. Az állatgondozók az üszőket nagy körültekintés sei készítik elő az állományba való besorolásra. A szavasmarha-tenyésztésben összesen negyvenen dolgoznak. A dolgozók szorgalma az eredményekben mutatkozik meg. Nehéz közülük külön kiemelni valakit. De az Idősebb gárda közül Judita Klimajová Takács Mária, Kurucz Lívia, Komjáti Béla, Tóth Mária, Komjáti Sándor neve okvetlen ide kívánkozik. HATÉKONYAN, GAZDASÄGOSAN Az eredmények a sertéstenyésztésben is kiválóak. A terv minden egyes mutatóját túlszárnyalták. Az elért na pl felhízás nemcsak az előirányzott tervüket, hanem a járási átlagot is meghaladta. Emellett igen kedvezően alakult az erőtakarmány-fogyasztás Egy kiló sertéshús kitermelésére csupán 3,36 kiló abrakot használtak fel. A nagy hasznosság, a takarékos és ésszerű takarmányozás eredményeként a járásban úgyszólván a legolcsóbban állítottak elő egységnyi terméket a sertéshízlalásban. A malacelhullás is aránylag alacsony volt. A kocánkénti malacszaporulat is jobbnak bizonyult a tervnél, s az év végéig feltehetően felnevelik a kocánkénti 18 darab malacot. A kedvező eredményekhez az anyagi és erkölcsi ösztönzők Is hozzájárultak. A gondozók a napi súlygyarapodásban és az erőtakarmány-fogyasztásban anyagilag érdekeltek. Az ÚJ anyagi ösztönzési rendszernek a lényege a jó munkaszervezés, a tervfeladatok részlegek szerinti lebontása — csoportokra és egyénekre — és teljesítésük rendszerese értékelése. Az elmondottak arra utalnak, hogy a gazdaság vezetői és dolgozói alaposan felkészültek nemcsak az idei, hanem a jövő évi tervfeladatok teljesítésére is. Ismételten bizonyítani szeretnék, hogy a tartalékok feltárásával, a fejlesztési lehetőségek keretében Is magasabbra emelhetik a mércét. NAGY TÉRÉ?
