Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-10-15 / 41. szám

.SZABAD FÖLDMŰVES.

1983. október 15.

Az SZFSZ szerepe és küldetése hazánk politikai rendszerében

A szocialista társadalom politikai rendszere az állam, a társadalmi és tömegszervezetek, intézmények s ezek tevékenységét meghatározó, egységbe tömörítő komplexumát képezi. Lehetővé teszi a politikai hatalom gyakorlását, a fejlett szocialista társadalom építése politikai és knltnrális feladatainak megoldását. A politikai rendszer felöleli az egyének, közösségek, osztályok és társadalmi rétegek, csoportok, nemzetek és nemzetiségek, a társadalom kapcsolatait.

Hazánk politikai rendszerében fontos szerepet tölt' be Csehszlovákia Kommunista Pártja, a munkásosztály élcsapata. A szocialista állam és közigazgatási szervei képezik az egész társadalom erejét, e társadalom osztályjellegének és szociális átalakulásának eszközét. A politikai rendszer elválaszthatatlan része a Nemzeti Frontba tömörült önkéntes társadalmi és tömegszervezetek, érdekköri egyesületek és intézmények.

A Nemzeti Front a szocialista Csehszlovákia dolgozóinak — a munkásosztály, a szövetkezeti földművesek, a szocialista értelmiség, a csehek és szlovákok, valamint az itt élő nemzetiségek mozgalma a munkásosztály és a CSKP vezetése alatt.

A társadalmi és politikai szervezetek. a CSSZSZK politikai rendszerének számottevő alkotó elemei, amelyek útján dolgozóink társadalom politikai érdeklődésüket, valamint országos, összíársadalmi érdeklődésüket is kielégítik. A társadalmi szervezetek elsőrendű feladata mind magasabb színvonalon kialakítani olyan feltételeket, amelyek lehetővé teszik harmonikusan összeegyeztetni az egyéni és csoportérdekeket az össztársadalmi érdekekkel és szükségletekkel.

A szövetkezeti földművesek tömegszervezete hazánkban a Szövetkezeti 1 Földművesek Szövetsége. Az SZFSZ megalakulása szorosan összefügg a CSKP-nak a mezőgazdaság szocialista átépítése során újonnan létrejött szövetkezeti parasztságra mint osztályra irányuló politikájának következetes megvalósításával. A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének legfőbb küldetése a szocialista társadalom fejlesztése, valamint a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom bővítése. A CSKP vezetése alatt az SZFSZ igyekszik fejleszteni a szövetkezeti mozgalmat a mezőgazdaságban és fokozza a szövetkezeti földművesek részvételét az össztársadalmi feladatok és a kitűzött célok megvalósításában. Ugyanakkor a szövetkezeti tagok eszmei-politikai nevelését politikai öntudatuk fokozását szorgalmazza és növeli részvételüket a szocialista társadalom fejlesztésében. Elősegíti a munkásosztály, valamint a szövetkezeti parasztság szövetségének megszilárditását. Figyelmét a szövetkezetekben meghonosodott szocialista verseny továbbfejlesztésére, a haladó termelési tapasztalatok, valamint a tudományos-műszaki fejlődés

eredményeinek népszerűsítésére összpontosítja, hogy ezzel is elősegítse a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelését. Különös gondot fordít a szociális-gazdasági kérdésekre, valamint a dolgozók kulturális ás életszínvonalának állandó emelésére.

Az SZFSZ tevékenységében aktív politikai-nevelő és szervező munkát végez, amellyel a szocialista nagyüzemi termelés fejlesztését, valamint a népgazdaság állami tervéből a mezőgazdaságra háruló feladatok teljesítő-Luisa

sét igyekszik elősegíteni. Hozzájárul a mezőgazdasági termelés belterjesftésének és a közös gazdálkodás hatékonyságának növeléséhez, elsősorban a munkakezdeményezés, a szocialista verseny fejlesztésével és a haladó tapasztalatok gyakorlati felhasználásával, valamint az ésszerűsítő- és újitómozgaiomban való részvétel szorgalmazásával.

A mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom kifejlett példaadó és kezdeményező tevékenységért, valamint a szövetség érdekében végzett odaadó munkáért szövetségi kitüntetéseket adományoz. Ugyanakkor az állami kitüntetések javaslatához is véleményt nyilvánít. Az SZFSZ az állami szervekkel együtt részt vesz a szövetkezeti földművesek szociálpolitikája megvalósításában, valamint a falu kulturális életének fejlesztésében. Kezdeményezően segíti elő a szövetkezeti földművesek szociális, élet- és munkafeltételeinek javítását, mindenekelőtt a szövetkezetek pénzalapjának felhasználásával. Szövetkezeteinkben szorgalmazza, hogy nagyobb gondot fordítsanak a biztonságos munkavégzés és az egészvégvédelem kérdéseire, végzi az erre vonatkozó előírások társadalmi ellenőrzését. Módszertanilag irányítja a szövetkezetekben működő egyeztető albizottságok munkáját és ellenőrzi az üzemi étkeztetést. Elősegíti a szövetkezeti demokrácia kibontakoztatását, gondoskodik arról, bogy a szövetkezeti tagok minél nagyobb számban vegyenek részt az efsz irányításában, főképp a taggyűlések, a küldöttek testületé, a vezetőség, az albizottságok jó munkájával és a tartalmas termelési értekezletekkel. Az SZFSZ részt vesz a földművesszövetkezeti jogrend kialakításában. Biztosítja az efsztagok jogvédelmét. A munkaviszony terén elvégzi a társadalmi ellenőrzést és ügyel az erre vonatkozó előírások betartására. Hozzájárul a szövetkezeti földművesek oktasásához a közös tulajdon védelmét illetően, az efsz választott szervei útján. Az SZFSZ üdültetési osztályának segítségével szervezi meg a szövetkezeti földművesek és családtagjaik hazai és külföldi üdültetését. Ugyanakkor fürdői kezelést is biztosit az arra rászoruló szövetkezeti tagoknak. Továbbá elősegíti a szövetkezeti földművesek aktív részvételét a szocialista állam irányításában és építésében. Tagjainak sorából jelölteket javasol a népképviseleti szervekbe. Az SZFSZ együttműködik a mezőgazdasági szövetkezetekkel és a szövetkezeti földművesek szövetségével a Szovjetunióban, illetve a többi szocialista országban. Ezt az együttműködést a célszerű tapasztalatcserére irányítja és felhasználásukat szorgalmazza az SZFSZ és a szövetkezetek munkájában. Tevékenységét a mezőgazdaság irányításának állami szerveivel — a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal, a kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságokkal, a nemzeti bizottságukkal, valamint a Nemzeti Front szerveivel és szervezeteivel — szoros együttműködésben végzi.

Az SZFSZ alapszervezete az egységes földművesszövetkezet, amely társadalmi tevékenységében teljesíti a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége alapszabályaiból eredő feladatait és szerveinek határozataiból eredő kötelességeit. Az efsz szervei egyúttal az SZFSZ alapszervezete vezetőségének tisztségét is betöltik. A járás alapszervezeteit a szövetkezeti földművesek járási bizottsága irányítja, amelyek együttesen az egyes köztársaságok szervezeteit alakítják ki.

Az SZFSZ legfőbb szerve az efsz-ek országos kongresszusa. E kongreszszus kitűzi a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés feladatait, megoldja a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom továbbfejlesztésének kérdéseit és kitűzi az SZFSZ feladatait.

Az SZFSZ jelenlegi feladata kialakítani az efsz-ek fejlődésének feltételeit, figyelembe véve az összpontosítás és szakosítás növekvő arányát a mezőgazdasági termelésben, valamint a kooperáció legkülönbözőbb formálnak kialakulását. Az SZFSZ minden szervének és szervezetének igyekezete jelenleg a CSKP XVI. kongresszusa határozatainak maradéktalan teljesítésére összpontosul.

Hazánkban a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének tevékenysége során elért eredmények azt igazolják, hogy a munka hatékonysága folyamatosan növekszik, javul a szervezeti tevékenység és a szervezeteknek a szövetkezeti tagokra gyakorolt hatása. E feladatok teljesítése lényegében a népélelmezést szolgáló feladatok és az efsz-ek társadalmi küldetésének teljesítésében mutatkoznak meg. E tények egyértelműen igazolják, hogy az SZFSZ mint a szövetkezeti parasztság társadalmi szervezete szilárd és nélkülözhetetlen alkotó eleme a Nemzeti Frontnak s ezáltal a CSSZSZK politikai rendszerének is.

JUDr. DUSÁN BERNÄTH

Ezüstérmes

brigádtag

A déli fejést követően beszélgettünk Timkó Piroskával, a bo

dollói (Budulov) szövetkezet tehe nészével.

— Hát bizony régen volt 1959 amikor átléptem a közös gazdaság küszöbét. Kezdetben csak fejtem, most már gondozom is a reám bt zott teheneket. Ismerem már szín te mindet...

Aztán arról beszél, hogy a csaknem két és fél évtizedet töltött a közösben, leszámítva a gyermek gondozási szabadságokat. Ugyanis ez idő alatt három gyermekei szült.

— Ügy tudom, az utóbbi tíz évben a szövetkezet egyik legjobb fejője. Szólna valamit az eredményeiről?

— Harminc tehenet gondozok, fejek. Az 1980-as évben sikerült átlépnem a bűvös négyezer literes évi fejésl átlagot. Azóta évente több mint száz literrel megtoldottam, s tavaly már elértem a 4400 literes fejési átlagot. Jelenleg a tejtermelést versenyben a legjobb vagyok szövetkezetünkben. Remélem, az első helyet továbbra is tartani tudom... — hangsúlyozza a példás tehenész.

Az Istállóban páldás a tisztaság és a rend. Nagyon meglátszik, hogy a szóban levő állattenyésztési dolgozó szereti az állatokat. Az ő standján olyan tiszták a tehenek, mintha az imént fürösztötték volna őket. Még a farokbojtjuk Is gondosan kifésült.

— Szeretem a munkám — mondja magabiztosan.

Márpedig keményen helyt kell állnia, mert hiszen nemcsak a munkahelyén, otthon is van bőven tennivalója. Reá hárul nemcsak a háztartás, a gyermeknevelés is. De nem panaszkodik. Miért is panaszkodna? Ezüstérmes brigádtag. Tisztelet, becsület övezi. Nem csupán a közös gazdaságban. Társadalmi, tárcaszinten Is. Követésre méltó példamutatását, jó eredményeit a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója miniszteri kitüntetéssel is elismerték.

Nos, rászolgált erre az elisme résre. A továbbiakban is arra törekszik, hogy az élvonalban maradjon, másoknak is jó példát mutasson. (—és)

KIK VOLTAK, S KIK LESZNEK

a járás legjobb fiataljai...?

1

KÖZÖSSÉGI TERMÉSVÉDELEM

Köztudott, hogy „szárnyatlan szarkák“, enyveskezüek a szocialista társadalomban Is léteznek. Ilyenkor, amikor a fáradságos munka gyümölcsének betakarítása fo lyik, a mezőgazdasági üzemek házatéján is megszaporodnak az ólálkodók, a tolvajok. Tisztában vannak ezzel a gazdaságvezetők, s idejében megteszik — meg Is. tették — az ellenintézkedéseket, hogy kapzsi kezek ne dézsmálhassák a közvagyont, a határ termését.

Többek között a Kökeszl (Kamenné Kosihy) Efsz-ben ts a múltbeli kártevéseken okulva szervezték meg a kollektív termésvédelmet.

Zsilka László, a szövetkezet ellenőrző bizottságának elnöke elmondott egyet s mást arról, hogy a termésvédelemmel az előző években nem úgy foglalkoztak, mint kellett volna. Ennek aztán a közös gazdaság, s termé szetesen a tagság látta kárát. Ezért, már a termésérés kezdetétől gondoskodtak a rendszeres őrjáratokról. Kü lönösen a kukoricára és a szőlőre összpontosítják a fő figyelmet.

Az előző években mezőőrök (csőszök) látták el ezt a felelős posztot. Tekintettel a nagy kiterjedésű kukoricá sokra és a szőlészetre, bizony előfordultak termésdézs málások. Ez abból adódott, hogy az a néhány termés vigyázó nem lehet ott mindenütt... így a közös gazda ság legílletékesebbjel ezekből az esetekből levonták a szükséges tanulságokat. Az idén már a közösségi termésvédelmet helyezték előtérbe. Ebbe aránylag sok em bért bevontak: Molnár László efsz-elnöktől kezdve a gazdaságvezetés valamennyi emberét (termelésirányítókat, tisztségviselőket stb.}, sőt a műszaki dolgozókat is

A termésvédelem hatékonysága érdekében alaposan megvitatták a teladatvégrehajtás módját, valamint azt is, ki, mely szakaszért felelős, mikor kerül rá sor stb.

Természetesen, a nappalt ellenőrzést is szorgalmazzák annak ellenére, hogy legfőképp az éjjeli őrködés a döntő, hiszen a sötétség kedvez a közvagyont lopkodóknak.

A tapasztalatok rugalmas hasznosítására is sor kerül, a termésvédő Járőrök véleménycseréje kapcsán. Ki a termésvédelem fő összehangolója és legfőbb felelőse? Hát az ellenőrző bizottság elnöke. A szövetkezet tagságú elvárja, hogy e választott szerv — mármint az ellenőrző bizottság — valóban ellássa, mégpedig felelősségteljesen a hivatását.

S ml lett a mezőőrökkel? A csőszökkel? Maradtak. Csupán átcsoportosítás történt. A 132 hektáros szőlő, mely négy község határában terül el, ad bőven lehetőséget a termés vlgyázására. Egyébként az 6 feladatuk a szőlődézsmáló madarak riogatása is; különösen a nagy csapatokban repkedő seregélyeket kell távoltartaniuk.

Tekintettel arra, hogy a négy vadásztársaság „lőtere“ a szövetkezet határa, a vadászokat külön felkérték a termésvédelemben való hatékony részvételre. Egyébként is nagyon Jó a gazdaságvezetés és a vadásztársaságok közötti együttműködés. A szövetkezet apasztja a vadászok téli vadetetési gondjait, segíti megoldani problé máikat (kukorica- és gabonahulladékot, valamint egyéb vadeleséget biztosít számukra).

Bizonyára a közös termésvédelem a jó tapasztalatok alapján meghonosodik a kökeszl szövetkezetben. Vagy másutt is...?

Mindenekelőtt szeretnénk, ha mezőgazdasági nagyüzemeink egyikének-máslkának választott ellenőrző szerve vagy a gazdaságvezetés egyéb Illetékesei közölnék szerkesztőségünkkel ez irányú problémáikat, jő ta pasztalataikat. (bojtos)

A SZISZ Galántai Járási Bizottsága a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége járási bizottságával együttműködve évente megszervezi az Ifjúság kezdoményezése kibontakoztatásának hónapjait. Ezek a zöldtakarmányok, a gabonafélék és az őszi termés betakarításának időszakára esnek.

Mivel az utóbbi még nem zárult le, így csupán a zöld-, valamint a gabonaaratásban, illetve a betakarításban jeleskedő fiatalokat, csoportokat, ifjúsági szervezetekét említjük.

A zöldaratásba 11 ifi-szervezet 169 tagja kapcsolódott be, s a lekaszált területekről 221 tonna szénát gyűjtött be. Ha ezt a teljesítményt a Járás SZISZ-alapszervezeteihez és taglétszámához viszonyítjuk, blzbny a teljesítmény eltörpül a lehetőségek mellett. Hiszen a mezőgazdasági üzemekben működő ifi-szervezeteknek csupán az egyharmada (mindössze ötl) élt a lehetőségekkel. Ezeknek a szervezeteknek a tagjai (67 fő) 181 tonna szénát gyűjtöttek be. Közülük a legtevékenyebbek a nagyfődémesi (Veiké Olany) szövetkezet, valamint a patai alapszervezet fiataljai voltak.

A zöldtakarmány gépi betakarltátásába, szárításába és tartósításába a járás 9 alapszervezetének összesen 68 tagja kapcsolódott be, főleg hétvégeken. A lóherét kazalozó pusztakerti (Pusté Sady) szövetkezet, valamint az Orföldl (Slovenské Pole) Állami Gazdaság szénaszárltó fiataljait említhetjük példaként, akik a legjobb eredményeket érték el.

Az idén a Járás 7 ifi-szervezete 777,8 hektár évelő takarmánynövény,

2 ifiszervezet pedig 135 hektárnyi legelő fölött vállalt védnökséget. Közülük a galántai és az úrföldi ÄG szervezett fiataljai mutattak példát.

A zöldaratástól eredményesebbnek mondható az említett járásban az ifjúság bekapcsolódása az Egy szem gabona se vesszen kárba! versenymozgalomba. Vagyis, 26 ifjúsági szervezet 1533 tagja. Ezek közül kétszáznegyvenöt kombájnolt, több mint tizenkétezer hektárról betakarítva a gabonatermést.

Az ifjúság a gabonabetakarltáshoz való helyes hozzáállásával (termelő és társadalmi munkájával) kifejezésre juttatta, az ország kenyerének biztosítása érdekében képes éjt is nappallá téve dolgozni. Valójában ezt példázza a gabona komplex betakarítása Időszakában végzett 18 855 óra önkén tes társadalmi munkája. S ez bizony nagyra becsülendől Hiszen 21775 tonna gabonát szállított a kijelölt átvevőhelyekre. S 6218 hektárról gyűjtötte be gépekkel, szállító járművekkel a szalmát.

Mindezen túl 96 fiatal teljesített tűzvéedelml járőrszolgálatot, 95 gépjavítóként tevékenykedett, nemegyszer éjjel-nappali műszakban. Az Ifjúsági Fényszóró mozgalomba úgyszintén 97 fiatal kapcsolódott be; vigyázva a közös-, illetve az össznépi vagydnra. Ezirányú önkéntes társadalmi munkájuk óraszáma meghaladta a háromezerét.

Az eredmények összesítése alapján a legjobb teljesítményt a Diószegi (Sládkovičovo) Magtermesztő Állami Gazdaság kombájnosnégyese érte el, Szolga Zoltán vezetésével: E—516-os kombájnnal 673,7 hektárról 3606 tonna gabonát. A kombájnospárosok versenyében a Kontár—Forró kettős 266 hektárról 1452 tonna gabonát takarított be. ök a Galántai Mezőgazdasági Gépjavító Állomás kombájnosal.

A gabonaszállításban Lubicky Imre, a szenckirályfal (Králové pri Send) szövetkezet traktorosa (596 tonna), valamint Pavol Bičan, a galántai Május 9. Efsz teherautósofőrje (1009 tonna) végzett az első helyen.

Szalmabetakarftásban Stefan Sipe*, gépjavításban Tornay György vitte el a pálmát, mindketten a szenckirályfal szövetkezet fiataljai.

A legtevékenyebb üzemi SZISZ-szervezetek voltak: a Galántai Állami Gazdaságé, a vágsellyel (Sala), a nádszegi (Trstlce) és a pusztakerti szövetkezeté.

Szerintünk az Ifjúság kezdeményezésének a szélesebb körű kibontakozását, a versenyszellem javítását méginkább elősegítené, ha a cikk elején említett két járási bizottság az eddiginél több figyelmet fordítana a követésre méltó péWát mutató fiatalok, tft-csoportok, alap- és üzemi ifi-szervezetek eredményeinek rugalmasabb népszerűsítésére. Ajánljuk: a SZISZ és az SZFSZ járási bizottságai a kezdeményezés értékelését a jövőben ne halogassák őszre, hanem az egyes főbb munkacsúcsok (zöldtakarmány, gabona és őszi termények betakarítása) befejeztével kerítsenek rá sort.

Nagyon kiváncsiak vagyunk arra, vajon az őszi (szeptember 19—október 23) idényben kik, illetve mely ifjúsági szervezetek kapcsolódnak be az immár hagyományos mozgalomba S kik lesznek újfeni a győztesek?

Oláh Gyula, Galánta