Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-10-15 / 41. szám
Szabod Földműves AZ SZSZK mezögazdasAgi ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA 1983. október 15. ir 41. szám ★ XXXIV. Évfolyam tár Aura 1,— K&a Az új irányelveknél! megfelelően A melléküzemági termelés a mezőgazdaság szocialista építésének időszakában népgazdasági szempontból hasznos tevékenységgé fejlődött. Nemcsak a mezőgazdaság, hanem egyéb népgazdasági ágazatok ájratermelési folyamatát is elősegítette, s hozzájárult a lakosság igényelnek tökéletesebb kielégítéséhez. Népgazdasági jelentősége a mezőgazdasági termelés idényjellegéből és a rendelkezésre álló, főleg a helyi jellegű források ésszerű kihaszná lásából következik.. A melléküzemági termelés elősegíti a munka- és termelőeszközök teljesebb kihasználását, a falvak lakosságának nyújtott szolgáltatások fejlesztését, a mezőgazdasági és egyéb kellékek választékának bővítését A melléküzemági termelés a mezőgazdasági üzemek számára nélkülözhetetlen bevételi forrás. Jelentős mértékben hozzájárul egyrészt az erőforrások képzéséhez, másrészt az újratermelési folyamat finanszírozásához. A kedvezőtlen Időjárású években legalább részben elősegíti a mezőgazdasági üzem jövedelemképzését. Több szövetkezetben vagy járásban a melléküzemági termelésből származó bevételek, de főleg a nyereség teljes mértékben pótolhatja a mezőgazdasági termelésből eredő veszteségeket. Ezért törvényszerű, hogy a melléküzemági termelés elsősorban a kedvezőtlen, mostoha feltételek között gazdálkodó mezőgazdasági üzemekben terjedt el. A gyakorlat már Igazolta, hogy a mezőgazdasági termelés intenzitásában azok az egységes földművesszövetkezetok érték el a legjobb eredményeket, amelyek a melléküzemági termelésből származó források jóvoltából érvényesíthették a legújabb tndományos-műszaki ismereteket, felújíthatták a termelési technológiákat, s nem utolsósorban javíthatták a szövetkezeti tagok szociális feltételeit. A melléküzemági termelésnek a szövetkezetek gazdálkodásában betöltött szerepét a következő adatok is bizonyítják: a múlt évben példánl Szlovákiában a melléküzemági termelésből származó teljesítmények az összteljesítményekből 14.9. a nyereség viszonylatában pedig 48,7 százalékban részesedtek. Csehországban ugyanakknr ez az arány csupán 10,3, illetve 18,6 százalék volt. A felmérések megmutatták, bogy a mellék flzomági termelés fejlesztése a legtöbb helyen nem a gazdasági termelés rováséra történik, hanem éppen ellenkezőleg, kedvezően hat rá. A hatékony melléküzemági termeléssel rendelkező mezőgazdasági üzemek ugyanis jobb termelési eredményeket érnek el, mint a többiek. Ezen kívül javították a mezőgazdaságban dolgozók, főleg a vidéki lakosság szociális és gazdasági feltételeit Az említettek alapján megállapítható, hogy a melléküzemági termelés a legtöbb szövetkezet gazdálkodásának elválaszthatatlan részét képezi. A CSKP Központi Bizottságának Elnöksége nemrégiben megtárgyalta a mezőgazdasági üzemek melléküzemági termelése továbbfejlesztésének javaslatát, és ezzel kapcsolatban egész sor Intézkedést fogadott el. Ezek célja, hogy a népgazdasági szempontból hasznos melléküzemági termelést a mezőgazdasági üzemek belső tartalékainak hatékony kihasználására, a munkaerők állandósítására, egyéb társadalmi szükségletek kielégítésére trányftsa. A melléküzemági termelésnek elsősorban a mezőgazdasági szükségletek fedezését, a kiegészítő élelmiszeripari termelés, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek közötti együttműködés fejlesztését kell elősegítenie. Ezt a népgazdasági szempontból előnyős és hasznos tevékenységet — a CSKP KB 1979. évi 13. plenáris ülésének és a szövetségi kormány Elnökségének 1980. évi 218-as számú határozata alapján — az állami gazdaságokban is be kell vezetni. Az elfogadott új irányelvekkel összhangban a melléküzemági termelést olyan irányba kell fejleszteni, bogy közvetlenül a mezőgazdasági és élelmezési feladatok maradéktalan teljesítését szorgalmazza. Elsősorban olyan feltételek kialakításáról van szó, amelyek segítségével kihasználhatók в helyi források és kielégíthetők a megnövekedett szükségletek. A melléküzemági termelés a mezőgazdasági üzemeknek nagy segítségét nyújthat a munkalehetőségek kialakításában, az idényjellegű termelés kiegészítésében. A nemzeti bizottságokkal való együttműködés útján sokat scgitbet a lakosságnak nyújtott szolgáltatások fejlesztésében, a hazai piac gazdagításában. Az új irányelvek értelmében a melléküzemági termelést elsősorban a mezőgazdasági termékek feldolgozására, a helyi jellegű nyersanyagok kitermelésére, a földi munkákra, az épttő és javító tevékenységre, a szállításokra, a fafeldolgozásra, a fémmegmunkálásra, a műanyaggyártás hulladékainak feldolgozására, a biokémia és a biotechnológia adta lehetőségek kihasználására kell irányítani és még sorolhatnánk tovább. örvendetes, hogy az újonnan elfogadott intézkedések a melléküzemági termelés alapvető irányzatának meghatározása mellett a továbbfejlesztés lehetőségeit is megjelölték. A mezőgazdasági üzemek kezdeményezésének fejlesztése során figyelemmel kisérik az állam szabálvozó és ellenőrző szerepe elmélyítésének a melléküzemági termelés bevezetésére és üzemelésére gyakorolt hatását. Az elfogadott intézkedések figyelemmel kísérik azt is, nehogy a mezőgazdasági üzemek ilyen irányú tevékenysége helytelen irányba fejlődjék vagy esetleg visszaéljenek vele. A melléküzemági termelésben rejlő lehetőségek kihasználása a termelőerők eddig elért színvonalára támaszkodik és továbbfejlesztésének változó feltételeiből indul ki. Az elfoga dott ój intézkedések nem jelentenek alapvető váltózást a melléküzemági termelés létrehozásában és üzemelésében. Lényegében összhangban vannak az eddig érvényben levő irányelvekkel, de az eddig szerzett tapasztalatok alapján tovább fejlődnek, hogy jobban elősegítsék mind a mezőgazdaságban, mind a népgazdaság többi ágzatában levő tartalékok és lehetőségek ésszerű kihasználását. Mindezeket a követelményeket az a levél is tartalmazza, amelyet a CSKP Központi Bizottsága a melléküzemági termelés további fejlesztésével kapcsolatban a kerületi és járási pártbizottságokra küldött. A levél alapján a kerületekben és a járásokban értékelni kell a melléküzemági termelés eddigi helyzetét, a felmerülő problémák megoldásénak lehetőségeit, s a reális, főleg a helyi lehetőségekből, valamint a CSKP KB és a szövetségi kormány Elnökségének határozataiból kiindulva hathatós intézkedések elfogadásával meg kell határozniuk a továbbfejlesztés irányait. Ezt az Igényes feladatot a kerületi és Járási mezőgazdasági igazgatóságokkal, a kerületi és járási nemzeti bizottságokkal, valamint a székhelyközségekben levő nemzeti bizottságokkal együttműködésben keli megvalósítani. Az illetékes szerveknek megkülönböztetett figyelmet kell (ordítaniuk arra, bogy felszámolják a létező fogyatékosságokat, hogy в melléküzemági termelést в nagyüzemi mezőgazdasági termetes fejlesztésére, társadalmi szempontból előnyös tevékenységre irányítsák, hogy rendszeres ellenőrzéssel megelőzzék a jogi normák és előírások. a bérpolitika irányelveinek megszegését, a különféle nyerészkedési, üzérkedés! törekvéseket. A melléküzemági termelés engedélyezésekor arra is ügyelni kell, nehogy az elvonja a munkaerőt a többi népgazdasági ágazatból, TIBOR SLIVA, a CSKP KB mezőgazdaság) osztályának munkatársa és BARA LÁSZLÓ főszerkesztő Felvételeink a somorjal [Samorín] Kék Duna és a légi (Cehnice) Csehszlovák—NDK Barátság Efsz-ben készültek Fotó: Tóth József Г ■ Történt-e előrehaladás a kutatási eredmények gyakorlati megvalósításában? Az üzemi pártszervezetek kommunistái mennyiben járulnak hozzá pártunk tudománypolitikai irányelveinek megvalósításához? Lapunk oldalán e kérdésekre kerestünk és kaptunk választ a légi (Lehnice) Csehszlovák —NDK Barátság Efsz-ben ■ Akit részletesebben Is érdekel, mi a szerepe és kü.detése a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének hazánk társadalmi-politika» rendszerében, az olvassa el az ez Irányú cikket a lap 4. oldalán. Szerzője: JUDr. Dušan Bemáth, a szövetség jogásza.-' - • . ; ' " A. -: ■ Az Erckeresők nyomában című írás — lapunk 6. oldalán — a Rozsnyói (Rožňava) Bányászmúzeumba kalauzolja el olvasóinkat; ugyanitt ismerkedhet-nek meg egy lassan feledésbe merülő népi mesterség művelőjével, A 7. oldalon a modem novellairodalom legújabb terméséből választottunk egy elbeszélést Lapunk 13. oldalán a „Termelésfejlesztés tudományos alapon“ címen közölt írás a hazai kukoricatermelésí rendszerekkel foglalkozik. Bemutatja olvasóinknak e rendszerek alkalma~isának eddigi külföldi ós hazai tapasztalatait s előnyeit ■ A kongresszusi célok jegyében című írás — lapunk 14. oldalán — az SZHSZ kerületi konferenciáin elhangzott beszámolók és vitafelszólalások tömör megfogalmazásával ismerteti а 1П. kongresszus fő feladatainak megvalósítását, s vázolja az SZHSZ IV. kongreszszusán kitűzött célokat
