Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-10-15 / 41. szám

.SZABAD FÖLDMŰVES 1983. október 15 Mindanepiskat érinti A LAKOSSÁG ÉRDEKEIT SZOLGÁLJÁK A víz hovatovább a népgaz­daság továbbfejlesztése, az élet­környezet szüntelen javítása és a lakosság ellátása szempontjá­ból az egyik legfontosabb té­nyezővé válik. Ezért nem vélet­len, hogy a talaj- és felszíni vi­zek védelmének, a víz ésszerű felhasználásának, főleg a mező­­gazdaságban, az Iparban és a népgazdaság töhbi ágazatában egyre nagyobb figyelmet szen­telnek. Ez törvényszerű, mert hazánkban a vizforrások korlá­tozottak. Mennyiségi szempont­ból egyrészt a lehullott csapa­dék, másrészt pedig a Duna fo­lyó döntő fontosságú. Ez utóbbi mind a talaj-, mind pedig a fel­színi vizek tekintetében Csalló­köz vízforrásainak legnagyobb ellátója. Erről és más Jellegű kérdésekről tájékoztatták nem­régiben az SZSZK Erdő- és Víz­gazdálkodási Minisztériumának képviselői a sajtó munkatársait. A kedvezőtlen helyzetet az is súlyosbítja, hogy Szlovákia egyes körzeteiben, tengerszint­feletti magasságaiban nem egyenlően oszlik meg a csapa­dék, s a vízforrások, valamint az ivóvízfogyasztók között nincs meg az egyensúly. Ez elsősor­ban annak a következménye, hogy az előző ötéves tervidő­szakokban a beruházások vi­szonylatában egyéb ágazatokat (iparosítás, a vegyipar fejlesz­tése, energetikai bázisok építő­se, lakásépítés stb.) részesítet­tek előnyben, a vízforrások épí­tésével szemben. Így nem cso­da, hogy az utóbbi években problémák merültek fel a víz­ellátásban. Annak érdekében, hogy a víz­­szükséglet alakulásáról pontos képet alkothassunk, néhány adatot említenék. A lakosság száma az SZSZK fővárosában, a kerületi és járási székhelyeken a 3—5-szörösére nőtt. Ugyanígy növekedett a székhelyközségek lakosainak száma, ahol szükség volt a vezetékes ivóvízellátás kiépítésére, kiszélesítésére. Míg 1960-ban a vezetékes ivóvízel­látás a lakások 27,3 százaléké ra terjedt ki, addig 1980-ban már 80,9 százalékára. Az emlí­tett húsz év viszonylatában a 3,78-szorosára növekedett az ivóvízfogyasztés vezetékekből. Annak ellenére, hogy nőtt az ivóvízforrások kapacitása (1960- ban 3,3, 1980-ban pedig' már 18,6 köbméter/másodperc), a szükséglet zavartalan kielégíté­séhez jelenleg még mintegy 1,7 köbméter/másodperc kapa­citás hiányzik. Még világosabb képet kapunk a helyzetről, ha figyelembe vesszük azt, hogy az előállítástól a felhasználásig az ivóvíznek gyakran több mint a 40 százaléka veszendőbe megy. Az Ivóvízellátásban keletke­zett gondok mérséklése érdeké­ben az SZSZK kormánya egész sor intézkedést fogadott el (a legutóbbi 1982/335-ös számú). Ezek az intézkedések az SZLKP KB Elnökségének határozata értelmében érintik mind a ke­rületi nemzeti bizottságok és a fővárosi nemzeti bizottság, mind az ipar, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és más ágazatok tevékenységét. A szlovák kor­mány intézkedéseit, határoza­tait a kerületi nemzeti bizott­ságok lebititották saját feltéte­leikre. Az elfogadott intézkedések értelmében az Idei év első fe­lében kellett a kerületi nemze­ti bizottságok és a fővárosi nemzeti bizottság hatáskörében felülvizsgálni a vezetékes ivó­vízhálózatot és az ezekhez kap­csolódó berendezéseket. Ennek az igényes feladatnak csak a bratislavai Vízmű és Kanalízá­­ciós Vállalatban tettek eleget, a többi vállalatban a fogyaté­kosságokat csak 55—68 száza­lékban távolították el. Ugyan­csak az említett vállalatok fel­adata volt, hogy kidolgozzák az igényes felújítások ütemtervét. Ennek alapján a jelenlegi öt­éves tervidőszak végéig még több mint ,108 millió korona értékű beruházásra volna szük­ségük. A kedvezőtlen helyzet megol­dását azok az intézkedések is hivatottak elősegíteni, amelyek az Idei évtől kezdve a berende­zések kezeléséhez, karbantartá­sához és javításához szükséges feltételek kialakítását szorgal­mazzák. Annak érdekében, hogy javulás álljon be az alapeszkö­zökről való gondoskodásban, meg kell oldani az egyes üze­mek káderekkel, gépekkel, mé­rőberendezésekkel stb. való el­látását. E téren még nagy tar­talékok vannak, amelyekre ab­ból is következtethetünk, hogy míg az SZSZK vízgazdálkodási vállalatai, üzemel a múlt évben építő és szerelő tevékenységgel 500 millió 809 ezer köbméter több mint 151 millió korona ér­tékű teljesítményt értek el, ad­dig ebből az alapeszközök javí­tására csupán valamivel több mint 36 millió koronát fordítot­tak. Ez a zavartalan ivóvízellá­tásra és a felmerülő problé­mák megoldására való tekintet­tel bizony elég kevésj A vízvezetékhálózatból törté­nő ellátás (a vízművek és a ka­­nalizációs vállalatok hatásköré­ben) a múlt évben Szlovákiá­ban 484 millió 635 ezer köb­méter ivóvizet tett ki, ebből 396 millió 635 ezer köbmétert számláztak. A számlázott víz­mennyiség 55,02 százalékát a lakosság, 26,08 százalékát az ipar, 3,05 százalékát a mező­­gazdaság, 15,85 százalékát pe­dig egyéb fogyasztók igényei­nek kielégítésére fordították Az idei terv alapján össze i ivóvíz fogyasztásáról van szó, ebből előreláthatólag 410 mil­lió 241 ezer köbmétert szám­láznak. Az egyes fogyasztókra O Gustáv Husók, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök Prágában fogadta Kovács Bélát, a Magyar Népköztársaság cseh­szlovákiai nagykövetét, és meg­vitatta vele a csehszlovák—ma­gyar együttműködés néhány időszerű kérdését. Kovács Bélát Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök Is fogadta. © Ľudovít Pezlár, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára Bratislavában fogadta azt a kubai oktatási szakembe­rekből álló küldöttséget, amely a cseh és a szlovák oktatási miniszter meghívására Fernan­do Vecino Alegrefnek, a Kubai Köztársaság felsőoktatási mi­niszterének vezetésével látoga­tott hazánkba. © fán Škoda, az SZLKP KB- osztályvezetője Bratislavában beiktatta tisztségébe Juraj Šes­­tákot, a Rolnícke noviny új fő­­szerkesztőjét. Skoda elvtárs nagyra értékelte Pavol Havlí­­čeknek, a lap eddigi főszer­kesztőjének munkáját, aki 1971 óta vezette a Rolnícke novinyt. © Prágában és Bratislavában ünnepi gyűlést tartottak a duk­­lal hadművelet 39. évfordulója és a csehszlovák néphadsereg napja alkalmából. Prágában Tomáš Trávníóek, a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizott­ságának alelnöke, Bratislavá­ban pedig Ján Janik, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB jutó ivővízmennyiség lényege­sen nem tér el a múlt évi való­ságtól. Sajnálatos, hogy az ipar még mindig elég nagy mennyi­ségű Ivóvizet használ el. A múlt évben napi átlagban a legtöbb vizet — 241,4 litert — Szlová­kia fővárosának lakosai fo­gyasztották el, a szlovákiai át­lag 193,4 liter volt. Bízunk benne, hogy az illeté­kes szervek, vállalatok, üzemek aktív és kezdeményező tevé­kenységével megoldhatók az Ívóvízellátásban tapasztalt fo­gyatékosságok, főleg ami az ivóvízveszteségek csökkentését és az új vízforrások, kapacitá­sok beépítését illeti. A zavarta­lan ivóvízellátás ugyanis* mind­annyiunkat érinti. BARA LÁSZLÓ titkára mondott ünnepi beszé­det. © A duklai hadművelet 3S. évfordulója és a csehszlovák néphadsereg napja alkalmából Prágában az Olšanyi temetőben, Bratislavában pedig a Slavínori és az SZNF téren tartottak ko­­szorúzási ünnepséget. © Július Hanus, a szlovák miniszterelnök első helyettese Bratislavában beiktatta tisztsé­gébe Anton Kopšót, a Csehszlo­vák Sajtóiroda központi igazga­tóhelyettesét és szlovákiai igaz­gatóját, az SZLKP KB eddig' osztályvezető-helyettesét. О A CSKP KB és a csehszlo­vák kormány meghívására hiva­talos látogatást tett hazánkban Grenada párt- és kormánykül­döttsége Maurice Bishopnak, az Oj Mozgalom Párt (JEWEL) Po­litikai Bizottsága elnökének, az ország miniszterelnökének ve­zetésével. A megbeszéléseken a felek megelégedéssel nyug­tázták, hogy a két ország ba­rátsága és együttműködése új lehetőséget ad a politikai kap­csolatok és a kölcsönösen elő­nyös gazdasági együttműködés további bővítéséhez. Értékelték az 1980 júniusában megkötőt1: egyezmények megvalósítását, a kapcsolatok további bővítésé­­uek és elmélyílésének lehetősé­geit az egyenlőség, a baráti együttműködés, a kölcsönös­­tisztelet és az egymás belügyei­­be való be nem avatkozás elvei alapján. A pénzzel ésszerűen kell gaz­dálkodni. Ehhez nyújt nagy se­gítséget a számos fiókegység­gel drendelkező állami takarék­­pénztár, amelynek képviselői a közelmúltban tájékoztatták a sajtó munkatársait. A pénzbetétek összértéke az idén augusztus végéig 2 mil­liárd 452 millió korona érték­kel nőtt, ami a múlt év azonos időszakához viszonyítva 601 mil­lió koronával több. Amint ezt Jozef Laššäk mérnök, a Szlovák Állami Takarékpénztár vezér­­igazgatója kifejtette, ez az ered­mény pozitívnak mondható: a lakosság egyre jobban kihasz­nálja a takarékpénztárak szol­gáltatásait. Az idén több módosítást esz­közöltek a szporozslro szám­lák használatával kapcsolat­ban: egyszerűsítették az ok­mányok kitöltését, a bank és az üzlet között számlaátuta­lást, bővül azoknak az üz­leti szervezeteknek a köre — OTEX, PRIOR stb. —, melyek elfogadnak szporozslro számlát vagy csekket. Űjabban a csekk­­könyv-tulajdonosok fedezeti en­gedély nélkül 15 ezer korona értékben vásárolhatnak, vagy 10 ezer korona értékű kész­pénzt vehetnek ki a takarék­­pénztár bármelyik fiókvállala­tánál. Újdonság az is, hogy a takarékpénztárak vezérigazga­tósága a kereskedelmi miniszté­rium hatáskörén kívül álló vál­lalókkal, intézményekkel — Mo­­totechna, Slovakoturlst, JEDNO­TA Fogyasztási Szövetkezet stb. — pótszerződést kötött, így a számlákkal és csekkekkel ezek­nél is lehet fizetni. Ez év má­jusában indult a fiatalok juta­lomtakarékoskodásának 15. év­folyama. Az idén először mar 14 éves fiatalok is igénybe ve­hették az említett szolgáltatást. Ezidéig több mint 41 ezer fiatal élt a lehetőséggel. Az állami takarékpénztár a múlt hónapban vezette be a nyugdíjasok jutalomtakarékos­­kodását. A takarékossági idő öt év, s a havi összeg száztól ezer koronáig terjedhet, 5,3 százalé­kos kamatnyereség mellett. Eb­be a formába a 45—57 éves nők és 50—60 éves férfiak kap­csolódhatnak be. A nyugdíja­sok jutalomtakarékbetétei 2. cik­lusa november 1-én kezdődik. A bányász szakmunkástanu­lók állandósításának érdekében második éve folyik a Bányász jelszó alatt lebonyolításra ke­rülő takarékoskodás! forma. En nek lényege, hogy a vállalat 5 éven keresztül 200 koronát folyósít havonta az ifjú bányász nevére kiállított takarékbetét­könyvre. Öt év elteltével a fiatal 13 ezer 600 koronát kap. Az állami takarékpénztár köl­csönfolyósításainak formái min­denki előtt ismertek- Ez év augusztus végéig összesen 178 ezer 556 kölcsönt folyósítottak magánszemélyeknek, 2 milliárd 515 millió korona értékben. Jól bevált a fiatal házasok számára nyújtott kölcsön, melyet eddig 472 ezer 573 fiatal házaspár használt ki. Szeptember l-től az állami takarékpénztár kölcsönt folyó­sít az energiatakarékos elektro­mos használati iparcikkekre (villanysütő, radiátor stb.). Bizonyára sokakat érdekel az, hogy pillanatnyilag milyen kölcsönt folyósítanak a nép­szerű SKODA márkájú gépko­csik vételéhez. Az egész vásár­lási összegre szóló kölcsön ér­vényes az 1983-ban gyártott kocsikra — a 105 GL, a 120 GLS és a 743-as Garde kivéte­lével. 30 százalékos kölcsönt folyósítanak az M-el jelzett legújabb modellekhez, a 105 S, 105 L, 120 L és a 120 LS típus­jelzésű gépkocsikhoz. Eddig még aránylag kevesen hasznádlták ki a kiserőművek felújítására, ezek építésére, a szolgáltatásokat végző kisipa­rosok, a kertészkedők és a kis­állattenyésztők számára folyó­sított kölcsönlehetőségeket. 0- lyan esetek is előfordultak, hogy a felvett összeget nem az előírt célra használták fel. Az idén 30. évfordulóját ün­neplő állami takarékpénztár fiókvállalatai készségesen áll­nak az érdeklődők rendelkezé­sére. Kalita Gábor яяпяда»ад-а»а,-.^гяжаав Közismert tény a tudományos­műszaki haladás legújab vív­mányainak gyakorlati szerepe. A műszaki és a gyakorlati fejlődés segítésében, valamint a mezőgazdasá­gi dolgozók tudatformálásában egy­aránt felbecsülhetetlen jelentősége van a tudományos munkatársak, a kuta­tók tevékenységének, s ennek megfe­lelően óriási a felelősség ir amely reájuk hárul. Fejlett szocialista tár­sadalmunk jelentős összegeket fordít a kutatásra és okkal-joggal várja el, hogy a tudomány segítse a mezőgaz­daság fejlesztését, s visszadja azt a nagyvonalú támogatást, amelyben ré­szesül. Ez természetesen csak akkor valósulhat meg, ha a kutatás helye­sen megválasztott feladatokat old meg, s azok közül a gyakorlati vonat­­kozásúakat idejében — a megválto­zott, s bonyolultabbá vált közgazdasági feltételeket szem előtt tartva — való­sítja meg, ülteti át a gyakorlatba. Hogy állunk e téren? Történt-e előre­haladás a kutatási eredmények meg­valósításában? Megfelelő szinten van-e, s javul-e a tudományos kutatás hatékonysága, s az üzemi pártszerve­zetek, konkrétabban fogalmazva a szövetkezetekben tevékenykedő kom­munisták mennyiben járulnak hozzá pártunk tudománypolitikai irányelvei­nek megvalósításához? Ezekről a kér­désekről beszélgettünk Andrássy Sán­dor agrármérnökkel, a légi (Lehnice) Csehszlovák—NDK Barátság Efsz el­nökével. Bevezető szavaiban az elnök rámu­tatott arra, hogy a szövetkezet párt­ós gazdasági vezetésének legfonto­sabb célja — amint azt a CSKP Köz­ponti Bizottságának 8., s az SZLKP Központi Bizottságának legutóbbi ülé­se meghatározta — a termelés dina­mikus növelése, ami gyakorlatilag el­képzelhetetlen a tudományos-műszaki színvonal emelése, a szakképzettség fokozása, a Szovjetunióban és a ba­ráti országokban elért tudományos eredmények gyakorlati akalmazása nélkül. Ebben a munkában a kommu­nisták, de a párionkívüliek sem lehet­nek kívülállók. A tudomány diktálta fejlődés iránya A kommunisták felelőssége kapcsán elmondotta, hogy a jelenlegi kiélező­dött világgazdasági verseny kritériu­mai között alapvető követelmény a minőség javítása, s egyúttal döntő je­lentőségű a tudományos-műszaki ha­ladás legújabb eredményeinek az ér­vényesítése is. Ezen a téren határozta meg a kommunisták példamutatásá­nak legfontosabb szerepét. A gyakor­lati tapasztalatokból kiindulva hang­súlyozta azt az általános tapasztala­tot, hogy a termelési eredmények dialektikusán összefüggnek a tudomá­nyos-műszaki eredmények alkalmazá­sával, s a háttérben mindig fellelhető a műszaki-tudományos eredmények következetes alkalmazása, a befoga­dókészség következtés adaptálása. X X X X X Beszélgetésünk további szakaszában kiemelte a termelési rendszerek, s a kooperációs társulások fontosságát. Ta­pasztalatai szerint ezek a társulások gyakorlatilag nemcsak gyorsan tudják adaptálni a tudományos-műszaki hala­dás legújabb eredményeit, hanem a szervezésből adódóan igénybejelentő képességgel is rendelkeznek: a gya­korlati, konkrétabban a termelési eredményekből kiindulva igénylik bi­zonyos kérdések megoldását, inspirál­ják a tudományos intézményeket, ku­tatóhelyeket. Szerepük ezáltal a tudo­mányos eredmények létrehozásában is éppoly fontos, mint azok terjeszté­sében. Meglátásai szerint az utóbbi évek viszont sok tapasztalattal is szolgál­tak a műszaki-tudományos eredmé­nyek terjesztése terén. Gyakran elő­fordult az a jelenség, hogy a terme­lés türelmetlen volt a kutatással szemben, a kutatás pedig azért volt türelmetlen, mert a termelők nem igényelték, nem vezették be kellő gyorsasággal a legújabb eredménye­ket. Az elnök szavaiból kiindulva — meglátásaink szerint — eddig hiány­zott a termelő és a kutató szemléleti egysége, s ebből a jelenségből az a tanulság vonható le, hogy a mező­­gazdasági termelés egyes területein gyakorlatilag jobban kell programoz­ni a műszaki fejlesztést és ahhoz kapcsolódó kutatásokat. A gondolat­sort azzal a problémával Is kiegészít­hetjük, hogy a kutatóhelyek még nem rendelkeznek elegendő gyakorlati szakemberrel. A hagyományos negatív jelenségek kapcsán ezt elsősorban azért hangsúlyozzuk, mert egyes ese­tekben nincs lehetőség az új tudomá­nyos eredmények üzemi kontrolljának elvégzésére, a műszaki fejlesztés he­lyett gyakran üzemi kísérletezésekre kerül sor. E hiányosságok megszünte­tése a következőkben fon'os feltétele a műszaki-iudományos eredmények hatékonyabb terjesztésének, minden­napos gyakorlattá válásának. X X X X X Beszélgetésünk középpontjában az állt, hogy mit kell tenni a tudomány­nak a kutatások hatékonyságáért, eredményességéért? Végső soron ezt főként az dönti el, hogyan hasznosít­hatók a kutatási eredmények a gya­korlatban. Ezt elsősorban azért hang­súlyozzuk, mert a termelés műszaki szinvonalának döntő része van a tu­dományos ismeretterjesztésben, hiszen minden eredmény annyit ér, ameny­­nyit abból fel tudnak használni. Nem könnyű feladat tehát az ismeretter­jesztés átadása, mert a befogadók nagy tömegéhez kell elősorban alkalmaz­kodni, s ezen a téren különböző vég­zettségű, különböző korú emberekről van szó. A tervszerű üzemi ismeretterjesztés szempontjából dicséret illeti a légi szövetkezet vezetőségét, s üzemi párt­­szervezetét. A szövetkezetben dolgozó 23 agrármérnök ás a középkáderek irányításával a szövetkezet dolgozói nem a középszerű eredményeket tűz­ték ki célul. — Ügy kell dolgoznunk, hogy a tu­dományos-műszaki haladás részered­ményeinek, s lehetőségeinek felhasz­nálásával mind gyakrabban magunk végezzük el az egyes nagy jelentősé­gű kutatási eredmények eléréséhez szükséges szintézist — hangsúlyozta az elnök. Az elmondottakkal összhangban a növénytermesztés szakaszán kísérleti programot dolgoztak ki, melynek fő célja a legújabb tudományos ismere­tek növénykultúrák szerinti alkalma­zása. Ez a program — kutatóintéze­tekkel együttműködve — elsősorban a lencse, a szőlő, a cukorréoa. a ta­karmánykeverékek termesztésére, az okszerű tápanyagpótiásra, valamint az öntözés szervezésére terjed ki. Az új és korszerű technológiák be­vezetésénél fontos szerepet tölt be a szövetkezet agrokémiai laboratóriu­ma, ahol a legújabbb módszerek al­kalmazásával a tudományos kimuta­tások szerint állapítják meg a nö­vényzet tápanyagszükségletét, s víz­igényét. Ezek a tudományos előrejel­zések hatékonyan segítik a hektárho­zamok növelését, s az anyagi költsé­gek csökkentését. X X X X X A tudomány és a gyakorlat össze­függéseinek gyakorlati tapasztalatai azt igazolják, hogy a tudomány sok­irányú „vállalását“ egy ember nem végezheti el, ehhez segítőtársak szük­ségesek. Sokak szerint hazánk tudo­mányos életében sokkal több az ered­mény, mint amit a gyakorlatban hasz­nosítanak. Az egyik baj az, hogy a kutatóknak még a kifejezetten jó eredmények hasznosilása érdekében is gyakran Canossát kell járniuk, mert az alkotókészség hiánya meg­gondolásra késztet egyeseket: miért mozduljon ki valaki a maga bár szűk, de biztonságos, s ugyanakkor előme­netelt és nyugalmat is kínáló zugából, ha erre különösebb ok nem készteti. A légi szövetkezet vezetősége és üzemi pártszervezete idejében felis­merte a tudomány és a gyakorlat összefüggéseinek társadalmi, gazda­sági, tervezési és szervezési feltéte­leit. A Központi Bizottság legutóbbi ülésének határozatai újabb erőforrást jelentenek számukra, melyek alapján azt a célt tűzték ki, hogy a lehetősé­gek szerint, a mezőgazdaság felada­tainak megfelelően, a helyi feladatok­hoz alkalmazkodva elengedhetetlen a termelésben rejlő tartalékok továb­bi kutatása, s feltárása. A rendelke­zésre álló erőforrások és ezek ará­nyainak ismeretében ugyanis nagyobb biztonsággal határozható meg és ala kítható a termelés növelése, hatéko­nyabbá tehető a termelési és termák szerkezet, valamint a termelés kor­szerűsítése is. CSIBA LÄSZLÖ

Next

/
Thumbnails
Contents