Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-10-08 / 40. szám

1983. október 8.

I

,SZABAD FÖLDMŰVES

A párkányi (Štúrovo) vasútállomás közvetlen közelében van a ZELENINA nemzeti vállalat érsekújvárt üzemének egyik legnagyobb felvásárló központja és áruraktára. Vezetője, Csonka Tihamér és e központ további huszonegy dolgozója — főleg a nyári Időszakban — derekas munkát végez.

A délelőtti órákban tevékenységük nagyobbik hányada a terményfelvásárlásra összpontosul, persze közben kielégítik — megrendelések alapján — a körzetükbe tartozó hat zöldség és gyümölcsüzlet, valamint kilenc üzemi, illetve — óvodai étterem áruigényeit is. Mivel azonban a felvásárolt zöldségnek és gyümölcsnek csupán egy kis hányada fogy el a felvásárló központ ellátási körzetében, a legnagyobb gonddal és gyakran az esti órákig tartó megfeszített munkával, a felvásárolt áru továbbszállítása jár. Gyakran előfordul, hogy egy nap folyamán 100—120 tonna zöldséget és gyümölcsöt indítanak útnak az ország különböző tájai felé.

E felvásárló központ körzete huszonhárom községre terjed ki. Hozzá tartozik az egykori párkányi Járás községeinek többsége és néhány község a komáromi (Komárno) járásból. A felvásárlás rugalmasságának egyik nagyon fontos tényezője az a hét átmeneti, vagyis szezonjellegű felvásárló központ, amelyet a párkányi tehermentesítése céljából létesítettek.

A zöldség és a gyümölcs forgalmazásában komoly szerepet játszik a ZELENINA párkányi felvásárló központja. Például a második és a harmadik negyedévi áruforgalmazási terve közel húszmillió korona volt. Ezt becsülettel teljesítette és némileg túl Is szárnyalta. A felvásárlási terv mind mennyiségi, mind választék szerinti teljesítése főleg annak köszönhető, hogy a felvásárló központ —< az üzem vezetőségének közreműködésével — a termelői tevékenységet a feltételezett szükségletek teljesítésére ösztönözte; s hogy kellő időben, a termelőkkel — a mezőgazdasági nagyüzemekkel és a kertbarátok helyi szervezeteivel — kötött áruforgalmazást szerződésekkel megteremtette a terv teljesítésének alapvető feltételeit.

A szóban levő felvásárló központ áruforgalmazásának méreteit megközelítőleg jellemzik a márciustól augusztus húszadikáig, a legnagyobb tételekben felvásárolt árumennyiségek Is. Vagyis az, hogy az említett időszakban 143 tonna fejes salátát, 280 tonna kajszibarackot, 350 tonna paradicsomot, 250 tonna zöldpaprikát és 110 tonna csemegeszőlőt vásárolt fel. Illetve forgalmazott közélelmezési célokra.

Csonka Tihamér és munkatársai jól megszervezték a felvásárlást. Azt mondhatni, hogy még a szállítási csúcsok Idején sincs több órás várakozásra késztető torlódás. Pedig az áruátvétel elvileg naponta csak három óra hosszára korlátozódik. S hogy miért nincs torlódás? Azért, mert mind a nagytermelőkkel, ,mlnd pedig a kistermelőkkel előzetesen megegyeznek- az áru átvételének Időpontjában. Kisebb zavarok csak akkor keletkeznek, ha a raktárkészletből — valamilyen előre nem látott oknál fogva — a felvásárlási órákban kell rakodni és szállítani. Ez azonban nagyon ritkán zavarja meg a felvásárlás menetét, de akkor is csak annyira, hogy egy, esetleg kőt órás hoszszabbltással az adott napra előirányzott árumennyiséget feltétlenül átveszik.

Mi okoz gondot és bosszúságot a felvásárló központ vezetőinek?

Nagy gondot okoz részükre példánl a 123. rendelet által meghatározott feladatok teljesítése. Mint ismeretes, ez kötelezi a felvásráló központokat arra, hogy a mezőgazdasági nagyüzemektől a helyszínen vegyék át és a saját járműveikkel szállítsák el a zöldség; és gyümölcsárut. S ennek a kötelezettségnek a teljesítését persze a ZELENINA üzemvezetősége szerződésileg is vállalja. E kötelezettség teljesítésére azonban úgy tűnik —

legalább Is a párkányi felvásárló központ viszonylatában — nem adottak a feltételek. E központnak négy teherautója van. A szállítás — főleg a felvásárlási szezon Idején — sokrétű. Elsősorban Is rendszeresen el kell szállítani az Időszaki hét felvásárló központban felgyülemlett árut; a rendszeresen beérkező megrendelések teljesítése céljából zöldséget és gyümölcsöt kell szállítani a hat üzletnek és a kilenc üzemi, Illetve óvodai étteremnek; mivel elvileg a felvásárolt áru csak huszonnégy érát állhat raktáron, szinte napirenden van az áru bevagonírozása és persze a vissza érkezett üres ládák kirakása és elszállítása is. Nem csoda tehát, ha előfordul, hogy a felvásráló központ a szállítási kötelezettségét nem tudja minden esetben a mezőgazdasági nagyüzemek által meghatározott Időben teljesíteni. S főleg, ha vonakodik olyan termények elszállításától, mint a dinnye, melynek rakodása, lerakása, Illetve vagonírozása nagyon munkaigényes. Megnyugtató jelenség, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek többsége reálisan ítéli meg a felvásárló központ szállítási lehetőségeit, s ha a helyzet úgy kívánja, nem ragaszkodik görcsösen a szerződéssel szentesített szállítási kötelezettségek teljesítéséhez, hanem a termelt áru elszállításáról maga gondoskodik.

Egyébként a mezőgazdaság részére nagyon ideális megoldás lenne, ha a 123. rendelet által meghatározott alapelvek szószerint teljesülnének! Ez azonban megköveteli, hogy a felvásárló szférában, s annak egyes részlegein is — a reális helyzethez Igazodva — teremtsék meg a szükséges feltételeket.

Gondot és bosszúságot okozott

a felvásárló központ vezetőinek, amikor áruátvételi igény hiányában egyes zöldségfélék tovább szállítása szünetelt, és a felvásárlást egy-két napra le kellett állítani. Lényegében együtt bosszankodtak az árut felajánló termelőkkel azon, hogy amikor Észak- Szlovákia és Csehország egyes városaiban például zöldpaprikából és más egyebekből is áruhiány mutatkozik, akkor a sok munkát és befektetést igénylő zöldségnek bizonyos része feleslegesnek minősül.

Bár a felvásárló központ dolgozóit közvetlenül nem érinti, személyi károsodás nem éri, ennek ellenére nagyon boosszantja, ha tudomásukra jut, hogy a vállaláti szférán kívüli járásokba küldött áruszállítmányukat az átvevők átminősítették — a kirendelt minőségi ellenőrök hozzájárulásával — alacsonyabb minőségi osztályba sorolták. Ez bizony eléggé gyakran és eléggé nagy tételekben előfordul. Állítólag az érsekújvári (Nové Zámky) székhelyű Zelenina nemzeti vállalatnak az Ilyen átminősítések évente több millió korona kárt okoznak. Lehetséges, hogy indokolt a szállított áru egy töredékének átminősítése, mert bizony még mindig előfordul, hogy néhány kistermelő a ládákban első minőségi osztályú áruval díszíti a másodosztályú áruját és azt sikerül is elsőosztályúként értékesítenie. Az aránylag nagy mennyiségű áru átminősítéséhez azonban talán az vezethet, hogy az áruszállító vállalat képviselői nincsenek Jelen az áru átvételénél és minőségének ellenőrzésénél, s így az átvevők sajátos véleménye a mérvadó.

Egyébként erre utal az is, hogy pár évvel ezelőtt, amikor még törvényszerűnek minősült, hogy a szállított árut a szállító vállalat képviselője adta át, az úgynevezett reklamáció, vagyis a szállított áru átminősítése nem érte el a jelenlegi menynylség ötven százalékát sem. Az adásvételi kapcsolatok szocialista jellegének szilárdítása, a feltételezhető vissszaélések megszüntetése céljából —< az illetékes központi szervek mérlegelhetnék, vajon nem lenne-8 helyes visszatérni az áru átadásának egykori, bevált módszeréhez.

Az évek folyamán — a zöldség- és a gyümölcsfelvásárlásnál tapasztalható fogyatékosságok miatt — igyekeztem kissé elmélyültebben megismerkedni a felvásárlás és a fogyasztói piac ellátásának egész rendszerével. Főleg arra a kérdésre kerestem magyarázatot, hogy a termelési szférában miért mntatkozik eladhatatlan árufelesleg akkor, amikor az ország bizonyos vidékein a feleslegesnek minősített áruból hiány mutatkozik?! Mindjobban meggyőződtem arról, hogy a zöldség- és gyümölcstermelő körzetek felvásárló szervei, elsősorban is a ZELENINA, a kényszerítő körülmények hatására arra törekszik, hogy

a nagy- és kistermelők által felajánlott összes terméket felvásárolja. És általában fel is vásárolják még akkor Is, ha az áru bizonyos része a „nyakukon“ marad.

A felvásárolt zöldség- és gyümölcsáru további forgalmazása azonban már bonyolultabb körülmények között folyik. Ugyanis ha a termelési lehetőségekkel nem rendelkező járások fogyasztói igényelnek kielégítésére hivatott kereskedelmi szervek nem rendelnek árut, akkor az a raktárakban marad. Lehet, hogy azért nem rendelnek a lehetőségeknek megfelelő mennyiségben, mert azt tartják, hogy „az üres raktár, a legszebb raktár“, tehát félnek a kockázat vállalásától. Persze, feltételezhető az is — talán nem Is ok nélkül —, hogy az árut raktározó vállalatok bizonyulnak rossz kereskedőknek, nem kínálják eléggé árujukat. Ennek oka — véleményem szerint — az is lehet, hogy a felvásárlói tevékenységgel nincs összhangban az áru további forgalmazásával való törődés, vagyis az áru további forgalmazásával való törődés egyértelműen centralizálva van. Szerintem szükséges és eredményhez vezető lépés lenne — a belüzemi önelszámolási rendszerhez Igazodva — lehetővé tenni, sőt mi több kötelező feladaiul adni a ZELENINA nemzeti vállalat üzemeinek, — esetleg az üzemegységeinek Is —, hogy a raktárkészlet rugalmas elhelyezéséről gondoskodjanak. Persze e feladatok decentralizálásával párhuzamosan az anyagi érdekeltséget Is garantálni kellene.

Az illetékes központi szervek mérlegelhetnék azt is, hogy jövedelemképzés szempontjából mennyire előnyös a gyümölcs- és zöldségárnt a vállalat működési körzetén kívüli területekre szállítani. Ugyanis, mint köztudott, a szállítási költségek az áruszállító vállalatot terhelik. Az persze Igaz, hogy a felvásárlással és szállítással kapcsolatos költségek fedezésére a szállító vállalat a felvásárlási árnál többet számlázhat (gyümölcs esetében kilónként 90 fillérrel, zöldségnél kilónként 70 fillérrel, míg darabárunál darabonként 12 fillérrel) az átvevő kereskedelmi szerveknek. Az azonban nagyon kérdéses, hogy az áru távoli tájakra való szállítása a vállalat részére gazdaságosnak bizonyul-e. Nem állítom, hogy így van, de lehetségesnek tartom, hogy a főleg felvásárlással és az árrf további forgalmazásával foglalkozó, valamint az elsősorban Is a fogyasztói piac közvetlen kielégítésével törődő vállalatok jövedelemképzési lehetőségeiben észlelhető aránytalanságok is kedvezőtlenül hathatnak az áruforgalmazásra. PATHÖ KAROLY

A közelmúltban kezdte meg próbaüzemelését a rimaszombati (Rimavská Sobota) nagypékség. A korszerű létesítmény a CSSZSZK és a MNK együttműködésével épült. A kivitelezést a magyarországi SZOVTERV vállalta. a műszaki berendezést pedig a budapesti ÉLGÉP szerelte fel. A kivitelezők a 112 millió korona értékű beruházást határidőre átadták. A gépi berendezések és a gyártó vonalak jé minősége öregbíti a kivitelezők jé hírnevét.

Elmondható, hogy a magyarországi elvtársak jól dolgoztak. A korszerű sütődével megoldható Rimaszombat és környékének kenyérrel és péksüteménnyel való ellátása. Az új sütődében a fogyasztók igényei szerint bővíteni fogják a választékot, s remélhetőleg a minőséget is javítják. A magyarországi' elvtársak Szlovákiában eddig 6 korszerű nagypékséget építettek s mindegyiket a tervezett határidőn belül átadták. Sz. ].

Korszerű létesítmény

4.

RUGALMAS

FELVÁSÁRLÁS

Vízvédelem

kérdőjelekkel

As ENSZ környezetvédelmi felmérései terjdelmesen foglalkoznak azokkal a vétségekkel, amelyeket földünk lakói önmagukkal szemben elkövetnek. A riasztó adatok utalnak azokra a mulasztásokra, amelyeket az utókor felróhat nekünk. A felmérés bőven foglalkozik a vízvédelem kérdéseivel; most vegyük csak „bonckés alá“ a szlovákiai viszonyokat, tehát azt, hogy milyenek az ezzel kapcsolatos eredményeink és hiá- g nyosségaink.

A víz élettani Jelentőségét szükségtelen külön hangsúlyozni. Az élet minden fázisában

jelen van. A mű- A Biovit nevil v szaki fejlesztés, az Vasművekben gyárt életszínvonal emelkedése kapcsán egyre több vízre van t szükség. Nagy gondot kell tehát for- 1 ditanunk a vizek védelmére, amit tör- 1 vényeink az alábbiak szerint három * pontban foglalnak össze: 1

A Biovit nevű víztisztító berendezést a Vítkovice! Vasművekben gyártják. (A szerző felvétele)

# gondoskodás a szükséges vízmennyiség előteremtéséről;

ф a víz minőségéről;

• és védekezés az árvizek ellen.

Ha felmérjük, hogy Szlovákiában

mennyi víz fogy el, az alábbi képet kapjuk: 1945 óta járásaink városaiban

3—5-szörte több ember él mint régebben. Amíg 1960-ban Szlovákiában a lakások 7,4 százaléka tartozott az első kategóriába, addig ma 46,2 százaléka sorolható ide. Ebből az következik, hogy a lakossák sok vizet fogyaszt, ugyanakkor a termelésben is rengeteg ivóvizet használnak fel. A körülmények hozták, hogy 1950-ben naponta 39,5, 1980-ban pedig 440 millió köbméter vizet használtunk fel. A fokozódó igények miatt újabb vízlelőhelyeket kellett feltárni, de a berendezések, a források mégsem elégítik ki teljes mértékben igényeinket. Gondot okoz, hogy a lelőhelyek nem helyezkednek el egyenletesen s a távvezetékek építése nagy befektetéssel jár. A víztisztító állomások szintén komoly beruházások, de az erőművek is hatalmas összegeket emésztenek fel.

A 6. ötéves tervidőszakban szigorú rendeletek születtek a vizek védelmére. Az SZSZK kormánya a rendeletet 1976-ban hagyta jóvá. A tervek teljesítésében a legkomolyabb gondok mégis a víztisztító állomások kivitelezése terén merülnek fel. Közülük több nem készült el az Időterv szerint.

A korábbi ötéves tervidőszak valóságához képest 12 százalékkal nőtt a vízszennyezés aránya. A fogyatékosságukra a CSKP XVI. kongresszusa is felhívta a figyelmet, és szigorú intézkedéseket sürgetett a hibák kiküszöbölésére. Ennek hatására a múlt évben két pontra összpontosító határozat született, amely összefoglalja, illetve kiegészíti-a korábbiakat.

Első feladat a vlzforrások, patakok, folyók, kutak állapoténak állandó figyelemmel tartása, tehát a víztisztaság megőrzése. Szakavatottak állapították meg, hogy például 1981-ben

4.5 milliárd köbméter szennyvíz került a folyókba és a patakokba. Ebből 608 millió köbmétert megtisztítottak, ami az összmennyiségnek csak

13.5 százaléka. A műit évben enyhe javulást tapasztalhattunk, amikor 4,35 milliárd köbméter szennyvíz került a folyókba.

A Szlovák Vízügyi Felügyelőség a múlt évben tovább szigorította a helyzetet. Ellenőrzéssel megállapították, hogy tavaly 259 esetben fordult elő vízszennyezés. Sajnos, felelőtlenségről tanúskodó esetek Is előfordultak a rudfíanyl és a Spišské VIachy-1 vállaltoknál. Ezek többször egymás után Is elkövették ugyanazt a vétket, de az ellenőrző szervek mindig résen voltak. Gyakori eset, ,hogy olajszármazékok kerülnek a talajvízbe és a folyókba.

Szakvélemények alapján a talaj vízszennyezése miatt 50 millió koronáig terjedő kár keletkezett. Ez azonban csak közvetlen, nem pedig az ökológiai károsodás.“ A víz minőségi károsítása miatt több vállalat, üzem fizetett pénzbírságot. A szocialista szervezetek tavaly 8 millió 52 ezer korona bírságot fizettek. A vállalatok 88 dolgozójára pedig 45 ezer korona pénzbüntetést róttak ki.

Másik feladat a Csallóköz talajvízvagyonának, a folyók, patakok vizének a védelme. Európa legnagyobb vízvagyona kiemelt gondoskodást igényel. A rövidtávú tervek közül eddig az alábbi feladatok megvalósítására került sor:

• megszervezték a vízőrség egységeit;

• elkészítették a vízgazdasági terveket;

• készek azok a berendezések,

amelyek az esetleges vfzkatasztrőfék elhárítását szolgálják ...

Csallóköz vízvédelme érdekében ai alábbi intézkedések érvényesülnek:

• Bratlslava-Vereknye (Vrakúňa) térségében felszámolták a Dimitrov Vegyiművek szemétgödrét, tehát azt 40 ezer köbméter földdel betakarták.

• Júliusban megkezdték a Dimitrov Vegyiművek szennyvíztisztító hálózatának az építésén А Ш millió koronát Igénylő beruházást terv szerint 1986 végén fejezik be.

A főbb beruházások tervbevétele mellett hatékony intézkedések is sorra kerülnek. A múlt évben például 109 esetben vizsgálták, hogy össze gyüjtik-e az elhasznált olajat, átadják-e azt a gyűjtőhelyeken, vagy pedig a talajra eresztik. Az ellenőrzött vállalatoknak sajnos csak 34 százalékká cselekedett helyesen az olajeladással.

Az SZSZK Iparügyi Minisztériuma közvetlenül felel' Csallóköz vizének védelméért. Egy-egy feladat megvalósításánál gondok merültek fel. Például a Csallóközben épülő olajtovábbító állomás kivitelezését nem sorolták be a 7. ötéves terv feladataiba. Ez pedig azzal a veszéllyel Jár, hogy balesetek következtében nagy mennyiségű olaj kerülhet az élővizekbe Ugyanakkor a SLOVNAFT n. v. vízvédelmi rendszerének az építése is elodázódik. Ezt csak 1988-ban adják át rendeltetésének. Természetesen az eredményekről is szólni kell:

• a SLOVNAFT hűtő- és tisztító rendszerének az építését rövidesen befejezik;

• próbaüzemelés alatt áll a kémiai és biológiai víztisztító állomás, aminek segítségével Jelentősen csökken a Kis-Duna vízszennyeződése;

A Dunaszerdahelyl (Dnajská Streda) JUHOCUKOR n. v. szintén szenynyezl a Csallóköz vizelt. A gyár tlsztítőállomásának az építését terv szerint 1985-ben kell kezdeni és két év múlva befejezni. A Nyugat-Szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság az idén 48 alkalommal végzett víztisztasági ellenérzést. A vállalatokra 13, a személyekre pedig 8 alkalommal róttak ki pénzbüntetést. A Jövőben tovább szigorítják Csallóköz vizeinek az ellenőrzését ,.,

КАША GABOR