Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-10-08 / 40. szám

A széna és a szalma nagykereskedelmi és felvásárlási árait az adásvételi szerződések értelmében határozzák meg. A gáznemű és a szilárd tüzelőanyagok, valamint az elektro­mos energia nagykereskedelmi árainak emelkedésével össz­hangban 1984-től kezdve megszüntetik a könnyű fűtőolajok felhasználásával nyert szárítmányok esetében az állami hoz­zájárulást, s emelkednek a nagykereskedelmi árak (a takar­­mányszárítmányok esetében például tonnánként átlagosan 422 koronával). Az állattenyésztésben — hasonló szempontokból, mint a nö­vénytermesztés esetében — szintén szabályozzák az állati ter­mékek felvásárlási árait. A tej termelése feltételezett költségeinek növekedéséhez mérten 1984. január elsejétől literenként átlagosan 10 fillér­rel emelkedik a tej felvásárlási ára. A tejtermelés gazda­ságosságát a korábbi árváltozásokkal, főleg a felvásárlási ár 1982. évi jelentős mértékű emelésével oldották meg. Ennek kö­vetkeztében a tejtermelés jövedelmezősége 1982-ben az előző év valóságához viszonyítva átlagosan 10 ponttal nőtt. A gaz­daságosság elmélyítése érdekében a III. minőségi osztályú tej esetében érvényesített lefogás literenként 60 fillérről 70 fil­lérre növekszik. A hízómarhák esetében a felvásárlási ár kilogrammonként (tiszta tömegről lévén szó) 1 koronával emelkedik. Elmélyül viszont az ár differenciálódása a tehenek és a gyengébb mi­nőségű hús kárára, ahol a felvásárlási ár csak 50 fillérrel emelkedik. A marhahústermelés jövedelmezőségére — ame­lyet az 1982. évi szabályozások segítettek elő — a jelenlegi változások nem hatnak kedvezőtlenül. Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági üzemekben a jö­vőben nagyobb figyelmet szenteljenek a népgazdasági szem­pontból nagy jelentőségű bőr ápolásának, a megsérült vagy a károsított bőrrel értékesített vágómarhák és borjak eseté­ben égy kiló tiszta hústömegre számítva 30 fillér levonási eszközölnek. A vágósertések felvásárlási ára egy kiló tiszta tömegre számítva 60 fillérrel emelkedik. Körülbelül ugyanilyen mér­tékben növekednek a hústermelés költségei a keveréktakar­mányok, valamint az energia- és tüzelőanyag-források árai is. Az áremelkedés azonban csak a 85 kilogramm élőtömegen fe­lüli korosztályt érinti. A felvásárlási ár emelkedése a mala­cokat is érinti. A felvásárlási árak a tojás és a baromfihús esetében is módosulnak. A napos csirke előállítása során keletkezett veszteségek pótlására 1984-től a kiválasztott törzstenyészetek­ben árkiegészítésre kerül sor. A juttatás feltételeit a mező­­gazdasági és élelmezésügyi minisztériumok határozzák meg. A részletes árváltozásokat táblázatok formájában közöljük, hogy a hivatalos árjegyzék megjelenéséig a mezőgazdasági üzemek gyorsan és rugalmasan alkalmazkodhassanak az új fettételekhez. EGYÉB SZABÁLYOZÁSOK A növényi és állati termékek felvásárlási árainak emelke­désével módosul a differenciált jövedelemkiegészítő pótlé­kok juttatási rendszere is. Például a rostlen esetében a szlo­vákiai termelőknek juttatott árpótlékot azzal helyettesítik, hogy a rostlent a differenciált jövedelemkiegészítő pótlék szükségletébe 140 százalékos arányban számítják be, egysé­gesen egész Csehszlovákiában. A differenciált jövedelemkiegészítő pótlékra jogosult ter­mékek sorába a jövő évtől kezdve a piaci vagy az egyéb elo­­készítésű zöldség- és gyümölcsféléket, s a szilvát is besorolják. Az 1982. évi módosításokkal összhangban további változások mór nem várhatók. 1982-ben új közgazdasági össztönzőként vezették be az áru­termelési kötelezettségek túlszárnyalásáért járó prémiumot. Tekintettel az állattenyésztésben eszközölt szabályozó intéz­kedésekre, az 1982-es évre utólag módosították a prémium ki­számításának módszerét. Ezzel kapcsolatban döntés született arról, hogy az 1983-as évre átmeneti intézkedéseket érvénye­sítenek. Ennek a lényege az, hogy a prémium kiszámításának alapjául nem az előző bárom év átlagát veszik figyelembe (a baromfi kivételével), hanem csak az 1982. évi valóságát. Ez az átmeneti intézkedés már az Idei évben lehetővé teszi, hogy a prémium juttatásában azok a mezőgazdasági üzemek is ér­dekeltek legyenek, amelyekben 1982-ben különféle okok kö­vetkeztében csökkent az árutremelés terjedelme. A mezőgazdasági őstermelők oldaláról gyakran bírálat tár­gyát képezik a mezőgazdaságnak szolgáltatásokat, főleg mű­szaki szolgáltatásokat nyújtó vállalatok, szervezetek dolgozói­nak gyenge minőségű munkája és a szolgáltatások magas ára. Ezért ezek esetében az áremelkedéseket (mintegy 70ü millió koronáról van szó) nem vetítik át a szolgáltatások áraiba, hanem a szervezeteknek, vállalatoknak a megnövekedett költ­ségeket az eddigi jövedelmezőség kárára kell megtéríteniük, A JUTALMAZÁS ÉS A MUNKAERÜK ÁLLANDÓSÍTÁSÁNAK SZABÁLYOZÁSA A jóváhagyott intézkedések a jutalmazási és a munkaerők állandósításának rendszerét is érintik, főleg a mezőgazdaság állami szektorában. Ennek során abból az alapelvből indultak ki, hogy az eddigi intézkedések nem mozgósították kellőkép­pen a tartalékokat. Az ugyanazon természeti adottságok köze­pette gazdálkodó állami gazdaságok egy hektár mezőgazdasági területre számított bruttó mezőgazdasági termelése 25 száza­lékkal kisebb, mint az egységes földművesszövetkezetekben. Még annak ellenére is, hogy az állami gazdaságok sok eset­ben nagyobb értékű termelőeszközökkel rendelkeznek. Az okok Között szerepel a kisebb munkaerő-ellátottság, a szakképzett dolgozók hiánya stb. Ez a helyzet arra készteti az állami gaz­daságokat, hogy kevésbé intenzív termelést folytassanak, s en­nek következtében nem tudják optimálisan kihasználni a ter­mőföldet és a további eszközöket. Az állami gazdaságok dolgozói állandósításának fokozását már az 1982. évi szabályozások is elősegítették. Ezek további támogatása érdekében és azért, hogy növekedjen a béralap képzése és javuljon felhasználása, hogy a munkaerők számá­nak növekedése szorosan kötődjön a termelés növekedéséhez, 1984-ben és 1985-ben az állami mezőgazdasági szervezetekben módosul a bérezési rendszer. Hasonlóképpen, mint az efsz-ekben, egységes átszámítási koefficienst vezetnek be az alapbér és a bér mozgó részének kiszámításához mind a tervezésnél, mind a tervfeladatok teljesítésének értékelésénél. Az átszámítást 1:1 arányban valósítják meg, ami annyit jelent: ha az állami gaz­daság egy százalékkal túlszárnyalja a tervezett teljesítménye­ket vagy a nyereséget, akkor egy százalékkal növelheti az alapbért és a bér mozgó részét. Ha az állami gazdaság telje­síti a tervezett áruforgalmazási feladatokat, akkor a jutal­mazási alapra a járó prémiumnak 50 százalékát dotálhatja; Ezzel kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy az állami gazda­ságok dolgozóinak bérét csak akkor szabad növelni, ha nö­velik a termelés terjedelmét. A közgazdasági ösztönzők 1984. január elsejétől érvényes szabályozása a mezőgazdaság tökéletesített irányítási rendsze­rének hatékony alkalmazásával jó feltételeket teremt a mező­­gazdasági termelés gazdaságosságának megszilárdítására. Ezért fontos, hogy a mezőgazdasági üzemek az új intézkedéseket fi­gyelembe véve dolgozzák ki, majd valósítsák meg az 1984-es termelési és pénzügyi terveket. I. AZ ANYAGI JELLEGŰ ÁRAK EMELKEDÉSE 1. A keveréktakarmányok eladási árai — a takarmányga­bonafélék és a forrólevegős szárítmányok felvásárlási árainak emelkedésével összhangban átlagosan 1,9 százalékkal emel­kednek. Ezen belül: ф a tehéntápok 1,6 százalékkal; О a hízómarhatápok 3,3 százalékkal; # a hízósertéstápok 2,2 százalékkal; Ф a tojótápok 1,5 százalékkal; ф a csirkehizlaló tápok 1,2 százalékkal; ф a juhtápok 1,2 százalékkal emelkednek. 2. A nagykereskedelmi árak emelkedésével összhangban a mezőgazdaságban -ф az anyagköltségek átlagosan 4 százalékkal; ф a beruházási költségek átlagosan 4,4 százalékkal, ezen belül: # a gázolaj 43,2 százalékkal; О a föld- és világító gáz 63 százalékkal; # az elektromos energia 7 százalékkal; # a pótalkatrészek átlagosan 4,1 százalékkal; # a javításra használt anyagok átlagosan 12,8 százalékkal; # az építőanyagok átlagosan 6,3 százalékkal; ф a szállítási tarifa átlagosan 10 százalékkal; ф a beruházási építkezések átlagosan 5,7 százalékkal; ф a gépi beruházások 2,5 százalékkal emelkednek. t II. A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK FELVÄSÄRLÄSI ÁRAI, ÁRKIEGÉSZÍTŐ PÓTLÉKOK ÉS PRÉMIUMOK (A jegyzékben nem szereplő mezőgazdasági termékek felvásárlási árai és az árkiegészítő pótlékok nem változnak). 1. Növényi termékek (korona/1 tonna tiszta tömeg) Termék Minőséj Búza Tésztaipari Élelmiszeripari Ipari Rozs Egyezmény szerinti mennyiségig Egyéb Sörárpa I. osztály II. osztály III. osztály Takarmányárpa Kukorica Keményítőgyártásra Ipari Zab Élelmiszeripari Takarmány Köles Pohánka Muhar Csumiz Cukor- és seprűcirok Hibridek Triticale Termék Minőség Felvásárlási idő Jelenlegi ár Oj ár Kunzum és kései burgonya — Salátának Október 31-ig 2400 2000 Nov. 1-től 30-ig 2400 2150 Dec. 1-től 31-ig 2680 2280 Jan. 1-től 31-ig 2750 2350 Febr. 1-től 28(29)-ig 2830 2430 Márc. 1-től 15-ig 2900 2500 Márc. 16-tól 31-ig 2950 2550 Apr. l-től 15-ig 3000 2600 Apr. 16-tól 30 ig 3050 2650 Május l-től 15-ig 3100 2700 Május 16-tól 3200 2800 1. osztály Október 31-ig 1500 1500 Nov. l-től 30-ig 1500 1650 A többi felvásárlási ár i nem változik 11. osztály Október 31-ig 1100 1100 Nov. l-től 30-ig 1100 1250 A többi felvásárlási ár nem változik Ipari Október 31-ig 1300 1300 Nov. l-től 30-ig 1300 1450 A többi felvásárlási ár nem változik Osztályozatlan — 800 Cukorrépa 15 %-os cukortartalomnál 370 390 Cikória 1000 1050 Dohány — Cigaretta — Virginiai típus I. osztály 51 500 52 500 II. osztály 41 500 42 500 III. osztály 33 500 34 500 IV. osztály 18 500 19 500 Virginiai P típus (mesterségesen szárított) Termék Minőség Rostlen I. osztály II. osztály III. osztály IV. osztály Felv. ár Jelenlegi árak Arpótlék Oj árak Felv. ár Árpótlék 2550 2650 1700 — 1800 — 1550 — 1600 — 1550 300 1600 350 155Q — 1600 — 1700 300 2300 1700 150 2100-- * 1700 — 1800 — 1550 — 1600 — 2100 250 2450 ___ 1850 250 1900 250 1800 150 2050 ___ 1550 >. 150 1600 150 5000 5000 — 1700 — 3000 — 1550 — 1600 — 1550 — 1600 — 1550 — 1600 — 1550 — 1600 I. osztály 37 500 38 500 II. osztály 33 500 34 500 III. osztály 10 500 11 500 Virginai P típus (természetesen szárított) 1. osztály 31 500 31 500 II. osztály 24 500 24 500 III. osztály 10 500 10 500 Szabolcsi I. osztály 34 500 35 500 II. osztály 23 500 24 500 III. osztály 9 500 -10 500 Kerti I. osztály 34 500 35 500 II. osztály 23 500 24 500 III. osztály 9 500 10 500 Burley (mesterségesen szárított) I. osztály 34 500 35 500 II. osztály 26 500 27 500 III. osztály 10 500 11 500 Burley (természetesen szárított) I. osztály 31 500 31 500 II. osztály 25 500 24 500 III. osztály 10 500 10 500 Havanna pipadohány I. osztály 31 500 31 500 II. osztály 24 500 24 500 Felv. ár Jelenlegi árak Árpótlék Uj árak Felv. ár Arpótlék 4150 4150 — 3300 — 3300 2600 — 2600 —* 1600 — 1600 Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumá­nak feltételei szerint és a 30 hektáros összpontosításnál 30 hektárig 31—50 hektár 51—100 hektár 101—200 hektár 200 hektár felett A differenciáit jövedelemkiegészítő pótlék kamatába 140 százalékos arányban beszámítva 200 300 400 500

Next

/
Thumbnails
Contents