Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-10-08 / 40. szám

8 „SZABAD FÖLDMŰVES 1983. október 8. Irányítsuk a gyermek otthoni tevékenységét! Gyermekek a családi munkameg­osztásba erejüknek, ügyességüknek megfelelően kapcsolódhatnak be. Saj­nos még mindig sok szülőnél hódít az a tévhit, hogy a házi munká­ban való részvétel megzavarja a bol­dog gyermekkort, s a gyermeket gá­tolja a tanulásban. A felnövekvő gyer­mek házi munkáját nemcsak a szü­lők elfoglaltsága indokolja, hanem a gyermek nevelése is. Mindez a közös­ségi, az emberré való nevelés szem­pontjából fontos tennivaló. A házi munka során a gyermek megtanul másokért dolgozni, fejlődnek társas érzelmei, kitartása, kötelességérzete, s mindez kedvezően befolyásolja a tanuláshoz való vizonyát is. Természetesen a gyermek házi mun­káját jól meg kell szervezni, s megfe­lelően kell irányítani. Elsőrendű igény a házi munka megkedveltetése, életkorával arányos munkák végzése. Jó, ha a szülő felveszi a kapcsolatot a pedagógussal, az osztályfőnökkel, aki a gyermek és a pedagógiai köve­telmények ismeretének birtokában hasznos útbaigazítást nyújt. Az óvo­dás korú gyermektől elsősorban az önállóbb öltözködést és tisztálkodást kell megkövetelni. Később a gyermek fejlődésével párhuzamosan az egysze­rűbb, majd bonyolultabb munkák vég­zését kell szorgalmaznunk. A több­­gyermekes családok esetében ajánla­tos, hogy a szülők a testvérek élet­korának és képességeinek megfele­lő arányban végeztessék a házi munkákat. A kisgyermeket csak alka­lomszerű segítségre kérjük, ' később arra kell törekedni, hogy a gyermek tudatosítsa állandó kötelességeit. A megbízatások időtartamát fokozatosan kell növelni. Szükséges azonban meg­jegyezni azt is, hogy nagyon hosszá időt a gyermekek ne töltsenek házi munkával, mert az nemcsak a tanu­lástól von|a el őket, hanem a fejlő­désük szempontjából más fontos tevé­kenységtől is. A házi munkával va­ló megbízást ne használjuk fel a gyermekek megbüntetésére. Az időbeosztás azért is fontos, mert közismert, hogy a gyermekek az isko­lában is igényes munkát végeznek, s felkészülésük a következő napra is hosszabb időt igényel. Miként a ta­nuló a bázi feladatot csupán akkor fogja jói megoldani, ba a tananyagot jól megértette — aktív figyelmet ta­núsított a tanítási órákon —, ugyan­úgy fontos az is, hogy a szülő a há­zi munkát aprólékosan magyarázza meg a gyermekének, tanítsa mag őt a végrehajtás módjára. Nem maradhat el a munka kiértékelése sem, mart az fontos nevelési motivációként sze­repel. A gyermek tízéves koráig a szülő együtt végezheti a munkát gyer­mekével. Ez annál is inkább lénye­ges. mert a szülő útbaigazításai, se­gítsége, biztatása, dicsérete kapcsán a házi mnnka nem válik nyűggé e gyermek számára, hanem örömet, esetleg sikerélményt jelent számára. Tíz éves kor után a gyermek akkor végzi örömmel a munkáját, ha abban több önállóságot kap. Mindenkor fon­tos annak érzékeltetése, hogy mun­kájának milyen a jelentősége, hasz­na. Ajánlatos, hogy a szülő gyerme­kével együtt gyönyörködjön az elvég­zett munkában. A gyermeknek örö­met szerez a szőlő, ba elismeri, begy segítségével időt takarít meg a napi munkában. Az iskolai tanulás kiegészítésekép­pen egyes tantárgyakból bázi felada­tot kapnak a tanulók. A mai körül­mények között egyre jobban érvénye­sül az az alapelv, hogy a tanulók a tanítási órákon sajátftsák el a tan­anyagot, s ne töltsenek 'sok időt a bázi feladat végzésével. A bázi fel­adat csökkentése azt a célt szolgálja, hogy a tanulók több időt fordíthassa­nak érdeklődési köriik kielégítésére, önművelésre, olvasásra, aktív pihe­nésre, testnevelésre és házi munka végzésére. SVINGER ISTVÁN .......... ........... ' 1 avtArvd kelte nyugta kelte nyugta 6. p. 6. p. 6. p. ó. p. Október 10 Hétfő GEDEON SLAVOMlR , 5 55 17 07 10 30 19 29 Október 11 Kedd BRIGITTA * VALENTINA 1 5 56 17 05 11 38 20 08 Október 12 Szerda REZSŐ, MIKSA J MAXIMILÄN ' 5 57 17 03 12 31 20 54 Október 13 Csütörtök KALMAN. EDE i KOLOMAN I 5 59 17 01 13 32 21 47 Október 14 Péntek HELÉN BORIS ! 6 00 17 00 1415 22 46 Október 15 Szombat TERÉZ , TERÉZIA i 6 02 16 58 14 49 23 49 Október 16 Vasárnap GAL 1 VLADIMÍRA 6 03 16 56 15 17------­Fekete és {eltér Divatbemutatókon a sok szín kö­zött mindig megnyugtatóan hatnak a fekete és fehér sorozatok. Az éles kontrasztok, a kombinálás lehetősé­ge, a geometrikus, a csíkos és a pety­­tyes mintázat teszi a két szín fel­­használását érdekessé. Alkalmazha­tók a sportos, a nappali és az esti öltözékeknél. Festhetök fehérre és feketére pamut-, len-, gyapjú- és se­­lyemanyagok. A fekete-fehér össze­állítást sárga, tűzpiros, türkiz szín élénkítheti.. 1. Fehér, feketével paszpólozott kabátka, egyenes vonalú kockás szok­­ny ;1 és csíkos ingblúzzal. 2. Denevérujjú, egyenes kabát, fe­hér, puha szövetből, fekete kihajtó­val. Fekete nadrággal vagy egyenes vonalú szoknyával viselhető. Fehér, fekete pettyes blúz illik hozzá. 3. Pettyes selyemrnha, fekete-fehér szfnben. Fehér gallér teszi fiatalossá. 4. Oldalt gombolt, egyenes vonalú, csíkos mintás ruha. Fehér, rövid ujjú kabátkáját fekete paszpól szegélyezi. Szógyógyítás A szó ereje a gyógyításban — és a megelőzésben Is — vitathatatlan. A legtöbb betegség kialakulásában nagy szerepe van az Idegrendszer egyensúlyának, a szorongásnak, a feszültségnek, az Izgalomnak vagy az erőt meghaladó terhelésnek. Ilyen esetben a szervezetet gyógyszerekkel talpraállítani nem lehet. A megnyugtatás, a gyógyulásba vetett hit és bizalom felkeltése, a beteg gyógyulni akarásának megszilárdítása a cél Ilyen esetekben, és orvossága: a gyógyító szó. A lapok, a .folyóiratok, a rádió és a televízió szerkesztőségeihez érkező — érdeklődő és panaszos — levelek tetemes száma azt bizonyítja, hogy ma a gyakorlat az igazsággal sok esetben szembenáll. A korszerű gyó­gyítás kitűnő munkájától, csodálatos eredményeitől elragadtatva megfe­ledkezett a legősibb és egyik legtekintélyesebb győgyító tényezőről: a szőgyőgyításról. Mintha a sző pénzbe kerülne. Mintha külön áldozatot vagy megtermelést jelentene az emberséges, vigasztaló, felvilágosító em­beri beszéd. Vajon mi az oka ennek? Az orvosok szemléletének megváltozása? Hogy csak a szakmájukkal törődnek, és megfeledkeznek a betegről? A nagy­fokú elfoglaltság? Nem hiszem. Hiszen munkájuk jó, szakszerű, mindent megtesznek, ami a kötelességük. Talán még főbbet is. Csak éppen nem be­szélnek. No nem mindnyájan. Akadnak köztük szógazdagok is. Sajnos azonban igen sok a szófukarságről tanúskodó panasz, ami az emberszere­tet hiányát sejteti. Es még egy furcsa ellentmondás: a szíves szavukért, megnyugtató be­szédükért bálványozott orvosokat a többiek fecsegőknek, szószátyárnak tartják, és lenézik. Miért? Talán irtgylik népszerűségüket? Lehet. Mintha a szó nemcsak elfelejtett, hanem egyenesen lenézett volna. Ennek egyet­len oka lehel az, hogy nem Ismerik a gyógyító szó titkát, és azt mond­ják, hogy most — a tömegkommunikációs eszközök elterjedése idején — az élő sző ereje elveszett. Pedig ez nem Igaz. A szőt a személyes kapcso­lat teszi naggyá és hathatóssá. Az embernek emberhez velő közelsége, a megértés és a kérdezési lehetőség az, ami a kétirányú információ alkal­mazásának a biztos alapja. A veszedelem ezen a téren éppen ez, ha a munka kapcsolatnélkülivé, szalagrendszerűvé, gépiessé válik. Mert nélkü­lözi a szógyógyítás erejét. Dr. BUGA LÄSZLÖ 5. Elegáns, fehér ingruba. Fekete gallér, öv és a gombok díszítik. 6. Könyökig érő, bő ujjú, fekete­fehér csíkos kartonból készült roman­tikus blúz. Nagy. fehér gallérját fe­kete „beállítás“ díszíti. Fekete lenvá­szon szoknyával, nadrágszoknyével viselhető. 7. Nagykockás és különböző nagy-Toppén papsajtot legelésztünk a H templomkertben, amikor Mese­-*—■ messzi Keresztanyámnak Vala­hol városból megjött az unokája va­kációzni. Jótzüeket hemperegtünk a poros gyomban, és két morékkal harapdál­­tunk belőle kövéreket. Ficánkoltunk és nyihor ás ztunk, mint az Igazi csi­kók. A leányka megállt felettünk. Lá­bán piros topánka jénylett és hófehér harisnya. Lekuporodott közénk. Egy­szeriben olyan apró lett, akárcsak mi, vagy talán még kisebb. — Te vagy az, Emese — bökött fe­léje mutatóujjával az egyik csikó. — ö a Ragtea, Ragica a neve — válaszolta a másik. A leányka papsajt-virágot tépett, és a hajába tűzte. — Illik hozzám a mályva? — kér­dezte az elcsendesedett paripákat. — Uhilm — bólintottunk. Hogy ne hallgassuk tovább, Dani barátom nagyot rikkantott: — Le mersz-e ugrani velünk a köhídról Ra­gica? — és szaladt márts a beton­­korlátok jelé. A kóhtd mellett mindkét oldalon á kiapadt pocsolya helyén szikkadt sárszónyeg hevert. Csak ügy csatto­gott rajta mezítelen talpuk. A jövevény az első próbát jelesre kiállta. Ezután minden nap velünk játszhatott, egészen denevérébredéstg. Búcsúzáskor hátba ütögettük egy­mást, és azt kiabáltuk: „Vacsora, va­csora!“ Ат egy este Dani ahelyett, hogy vacsorát adott volna, a fülembe súgta, hogy másnap feleségül kéri Ragicát. Szomorú lettem. Almomban talán még sírtam is. „Nem engedemI Nem engedem! — tiltakoztam hango­san. mire édesanyám megsimította a hajamat és így vígasztalt: — Nem bizony! Ёп sem engedem, kisfiam.! Még ragyogott a csillagok gyöngye a füvön, mikor én már a papsajtban gázoltam. — Jaj, csak jönne már Ragica! — sóhajtoztam, mire a fecskék kikacag­tak. — Eredjetek innétI — hességettem ókét a Kiserdő felé, de nem hitték el, hogy ott kövérebbek a szúnyogok. Ök is a papsajtos réten szerettek játszani. Végre fölébredt Ragica. — Álmodtál nekem konkolyvirágot? —r kérdezte kedvesen. — Miért rázod a fejed, hát nem azt ígérted teg­nap? — Gyere velem a szérüskertbe — mondtam —, ott százféle virág nyílik, és én annyit szedek neked, hogy nem bírod elcipelni nyalábbal sem. — Miért olyan sokat? — Hogy örüljél nekt nagyon. Dehogy ts tudtam én, hogy néha a leányok szívesebben veszik a kevés virágot, mint a sokat. Boldog voltam, hogy Ragica velem tartott. De nagy ámulatomra egy csúnya dudvát sietett körülörvendezni. — Azt hagyjad, mert mérges? — szóltam rá keményen. — Ogy hívják csancsabóra. — Jaj, de fura neve van! Tudod mit? Ez lesz az én mostohaanyám. Csancsabóra, CsancsabóraI — ugrálta körbe a terebélyes gazt. — Hogy te miket nem találsz ki, Ragica! Minek neked a mostohama­ma, ha van édesanyád?. ságú pettyes .mintázatú, bő szoknyás ruha. Könyökig érő ujjú, fehér vászon spencer egészíti ki. 8. Laza szabású, ejtett vúllú, két­részes ruha, fekete-fehér csikós pa­­mutjerseyhől. 9. Fehér nadrágszoknya, merész vonalú fekete-fehér denevérujjú blúz­zal. A kislány elkomolyodott. Egyszer csak hirtelen elém penderült, és azt mondta: — Ha szedsz nekem menyasszony­csokornak valót, akkor holnap meg­tarthatjuk az esküvőnket. — Szedek — mondtam határozot­tan, és másnap fölvettem az ünnepi ruhámat. Mindenkit meghívtunk a lak­­ziba. A tegnapi csikókat, libapászto­rokat és vacsoraosztókat. Volt, aki kutyástól, macskástól jött. Mesemesz­­szi Keresztanyám lett a szakácsnő, és félköténye a menyasszonyi fátyol. Köröhegedün húzták a cigányok a talpalávalót, hogy „Düvő, dűvö, likas Jödó. néked muzsikálok.“ Azon a nyáron minden délután la­kodalmat ültünk. Hol egyik, hol má­sik pajtásom házasodott meg hamar­jában, de egyiknek sem volt olyan szép menyasszonya, mint az enyém. Aztán elmúlt a nyár. Egymást kö­vették az évek, de Ragica nem jött el többé. Biztosan fogva tartja ót Csan­­csaböra a mostohamamája — gondol­tam. Ha megnövök, elmegyek érte és kiszabadítom. Közben Mesemesszl Keresztanyám is megvénült. Már csak egyszál foga maradt, az ts kiült melegedni a szá­ja szélére. Egyszer, mikor úgy véltem, jóked­vében látom, megkérdeztem tóle, miért nem hívta el magához Ragi­cát. — Miféle Ragicát, te gyerek? — Hát az unokáját Valahol város­ból. — Sok unokám van nekem, az igaz: Magdi, Ilka, Kati, Sári... — és a manó tudja hány nevet nem sorolt még fel bütykös ujjatn — de Ragica, fiam, nincs köztük egy sem. Nem le­lek rá az emlékezetemben. Pedig én tudtam, hogy volt egy ilyen nevű unokája is, csak éppen el­felejtette. S azóta őt is úgy hívom magamban, a Mesemesszl Ragica.. CSICSAY ALAJOS t msmwMmmmm VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünkben Dé­nes György: Em­lék lesz a nyárból című verséből idé­zünk; az idézet első sora. 12. A ze­nében valamilyen módon adandó elő. 13. Megnyúlt nya­kú kérődző, néve­lővel. 15. Tartozást kiegyenlít. 17. An­gol-amerikai me­teorológiai hold elnevezése. 18. Azo­nos betűk. 20. Üz­letnek az utcára néző része. 22. Dok­tor. 23. Kevert sáv. 25. Ilyen név is van. 26. Szándéko­zik. 28. Filmszín­ház. 30. i Angol fő­nemes. 32. Állami illeték. 33, Város Portugáliában. 35. Római császár. 37. Határozói rag. 38. Hegy a Balaton északi partján. 41. Tova. 43. Vízi nö­vény. 44. Magyar keramikus (ék. f.j. 46. Iráni uralkodó volt. 48. Öizlandi népi irodalom sajá­tos terméke. 50. Folyó Franciaország­ban. 51. Magyar költő. 53. Forduló. 55. Vissza: csomó. 56. Majdnem azo­nos betűk. 57. Lelkesedés. 60. Japán drámai műfaj. 61. Folyó a szovjet­román határon. 62. Iráni város. 64. Valakinél alacsonyabb rendfokozatú katona. 67. őrlemény. FÜGGŐLEGES: 1. Mutatószó. 2. E napon. 3. Azonos betűk. 4. Létezek. 5. ... -Andok, hegység Dél-Amerikában. 8. E. A. 7. Ilyen gazda ts van. 8. Z. S. S. A. 9. Névsor. 10. Etéke. 18. Or­­telen mák! 14. ökorl ország. 16. Or­loj régebbi neve. 19. Város az Ukrán SZSZK-ban. 21. Kialudt vulkán Chi­le és Argentína határán. 22! Dajka. 24. Vasúti határállomás a magyar­csehszlovák határon. 27. Képző. 29. Ázsiai ország. 31. Kábítószer. 33. Az idézet második sora. 34. Televízióban műsor közvetítése. 36. önszínű (ék. h.). 39. Makrancos, 40, Vissza: Idegen IERíSZTREJTVEÜY saassaeg 5é 57 58 И 1 ól 64 \ by 66 fiúnév. 42. Az orosz munkásmozgalom harcosa. 45. Elemi részecske, amely nagyenergiájú magfolyamatokban jön létre. 47. Indulatszó. 49. Magyar szár­mazású zongoraművész. 52. Kapusfül­ke. 54. Szúrófegyyer (ék. f.j. 58. D. U. T. P. 59. Osztrák realista elbeszélő. 61. Stan párja. 63. Kandalló — szlo­vákul. 65. A lantén jele. 66. A Szov­jetunió autójelzése. 68. Faló azonos hangzói. Beküldendő a vízszintes 1., valamint a függőleges 33. számú sorok meg­fejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK A lapunk számában megjelent ke­resztrejtvény helyes megfejtése: Megért a bor a dombok hajlatában, szüretre int az őszi nap. a szőlőfürtök mézesen, betelten bólintanak. Nyertesek: Tóth Elvira. Lég (Leh­­nicej, Gyén Katalin, Perbete iPrlbe­­ta), Horváth Józsefné, Ragyolc (Rad­­zovce),

Next

/
Thumbnails
Contents