Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-07-09 / 27. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1SS3. július 9. 8 Ä diákok nyári munkája Minden évben пб azoknak az álta­lános és középiskolai tanulóknak a száma, akik nyári pihenésük mellett vagy éppen pihenésként néhány hét­re munkát vállalnak. Ezek a tanulók szívesen dolgoznak, s érzik a felnőt­tek, az üzem, azaz a társadalom meg­becsülését. Szorgalmas munkájuk ke­resetéből ruhát, cipőt vesznek, és so­kan családjukat is segítik. A szünidő­ben, a szórakozásra visszamaradó he­tekre, knlturált időtöltésre, kirándu­lásra zsebpénzük is marad. Munká­juk a népgazdaságnak és maguknak is hasznot hoz. A tanulmányi időben a tanulók leg­fontosabb feladata a tanulás, ez ko­moly erőfeszítést kívánó munka, ez a felnőttéletre, a munkára való fel­készülés. Azonban az ifjúság fizikai munkája is beletartozik a nevelésbe. Az iskolai és a szülői nevelésnek ar­ra kell törekednie, hogy a fizikai foglalkoztatás is szorosan kapcsolód­jék’ a neveléshez. Tehát a munkára nevelés a szülőkre és az iskolára is fontos feladatot ró. A nyári szünetben sok lehetőség kínálkozik a családban is a gyermek számára — a gyermek életkorának megfelelő — megbízatásokra: a be­vásárlási, takarítást, törölgetést, szo­banövények ápolását, az udvar tisz­tán tartását stb. rá lehet bfzni. Ha a szülő jól irányítja gyermeke tevé­kenykedését. és nem fukarkodik meg­dicsérni a pontos, lelkiismeretes mun­kát, a gyermek szívesen, örömmel részt vállal a család munkájában. Mindez azonban csak előkészíti és nem pótolja — különösen a 12—14 évesek — igazi, felelősségteljes ter­melőmunkáját. Ebben az élményben csak üzemben, gyárban és a mező­­gazdaságban részesülhet. Nevelési kö­vetelmény, hogy kialakítsuk e gyer­mekben a munka erkölcsi megbecsü­lését és annak élő gyakorlatát. E megbecsülés csak akkor lehet tartós és szilárd, ha a gyermek, munká­ján keresztül, megtanulja értékelni és megbecsülni szülei és társai fára­dozását. A munka a gyermeket testileg, szel­lemileg fejleszti. Az iskola nevelő­­oktató tevékenységében a munka nagymértékben hozzájárulhat a tanu­lók több erkölcsi tulajdonságának a fejlődéséhez. A fizikai munkában fon­tos szerepe ven a manualitásnak (a kézügyességnek is), amely csak ak­kor eredményes, ha megfelelő isme­reteken alapszik. Ez adja azt a lélek­tanilag is értékes kölcsönös pszicho­fizikai hatást, mely a munkát az el­méleti tudással összekapcsolva a készségek sokirányú fejlődését szol­gálja. Érdemes megszívlelni Gorkij­nak a fizikai munkáról vallott meg­állapítását: „A termelőmunka akkor eredményes, amikor a kéz ismeri a főt, azután pedig a kiművelt fő tanít­ja a kezet, az ügyes kezek pedig új­ból, de már hatékonyabban segítik az agy fejlődését.“ lényeges tehát, hogy a felnőtt dol­gozók a nevelőkkel együtt tudatosít­sák a munka közösségi társadalmi értékét. Segítsék a gyermekeket, hogy minél több hasznos tapasztalatot gyüjthessenek. Az üzemi, a gyári kö­zösség igen nagy hatással van a gyer­mekre. A közös feladatok elvégzése megsokszorozza akaraterejét, s a kö­zös célok megvalósítása közben job­ban megismeri a munkafegyelmet és a saját maga képességeit. Fontos te­rülete ez a személyiség sokoldalú ne­velésének. A helytállásra, a kezde­ményezőkészségre, az igényességre és felelősségtudatra szoktatás és neve­lés mellett lényeges a felnőtt dolgo­zók emberi peldaadása. Ne maradjon el a jő munkának — az adódó ne­hézségek leküzdésére irányuló aka­ratnak — az elismerése, megdicséré­se se. Nyári bőrbántalmak Az a nézet, nyel у szerint a már lebarnult bőr nem tud megégni, mert pigmenttartalma és a fényhatás pár­huzamosan Ingadozik, messzemenően tévesl A bámulás ugyanis csak a bőr felső rétegelt érinti, az ibolyán túli sugárzás által kiváltott bőrpirosodás pedig a mélyebb szférákból indul ki. Emiatt fordulhat elő az olyan való­színűtlennek hangzó eset ts, hogy né­ger ember megég a napon. Ezen túl­menően még számolni kell azzal, hogy a bőr árnyékban is a kelleté­nél több napfényhez juthat. Például, ha valaki elalszik a szabad levegőn, órákon át ki van téve a sugárzás­nak még akkor Is, amikor borultnak tűnik az idő. A láthatatlan ibolyán túli sugarak ugyanis könnyedén át­hatolnak a felhőzeten, s éppúgy megérkeznek a földre, mint verőfé­nyes időben. Némiképp lehet enyhí­teni az égés mértékén zsírszegény vagy fényvédő krémek, zselék és emulziók használatával, de ha nem akar valaki csúnyán pecsenyére égni, nem nagyon ajánlatos kizárólag ezek­re hagyatkoznia. Hőgutát Is kaphatunk, ha a test általános felmelegedése akkora, hogy a szervezet már képtelen a feltorló­dott hőmennyiséget tárolni. A kifeje­zett rosszullét tüneteit észlelő segély­­nyújtó legelső feladata Ilyenkor ni­­deg vizes borogatással és hűs levegő ráfúvásával a testhőmérséklet mih'a* marabbi jelentős leszorítása. Vérkerin­gést befolyásoló gyógyszerekkel óva­tosan kell bánni, mert a szívmegál­lás, a tüdőödéma veszélye ilyenkor fokozottabb mértékben fenyeget. Erős napfény hatására mutatkoz­nak meg a B e r 1 o q u e-dermatitisz tünetei ts. Ez a bőrbetegség tulaj­donképpen fényérzékenység, ami olyan felületeken keletkezik, amelyek parfümmel, kölnivel vagy bármilyen szeszes bedörzsölővei érintkeznek. Ilyennek számit a bermagottolajos szesz, a szeszes dezodoráló spray is. A napfény hatására körülhatárolt, hosszúkás, csíkszerű plgmentáciúk lesznek láthatóvá, s ezek nem tűnnek el púderezés és egyéb kendőző sze­rek alatt sem. Különösen gyakori a nyakon és a fül mögött, ahová par­­fümös rudacskával vagy kézzel rend­szeresen alkoholt viszünk a bőrfelü­letre. Hasonló okokra vezethető vissza a mezei bőrgyulladás is. A me­zei vagy kerti füvekre letelepedve, bizonyos növények nedvéből egy fu­­rokomarin nevű anyag kerül a bőr­felszínre. Ennek beivódása után, fény­hatásra elszíneződések keletkeznek elsősorban a lábszárakon. Hamarosan apró hólyagocskák lesznek láthatók és a piros, csíkszerü foltok alatt meg is duzzad a bőrfelület. Maradandó károsodások Is keletkezhetnek a sok napfényen és szabad levegőn töltött idő eredmé­nyeként. Ezeket már egészen komo­lyan kell venni, mert következmé­nyeik sem vehetők olyan könnyedén, mint egy-egy leégés. Ilyesminek első­sorban a falusi, mezőgazdasági mun­kát végző lakosság és a tengeré­szek vannak kitéve. A szakadatlan napon, levegőn dolgozás az évek to­rán ingerlékennyé teheti a bőrt a fényhatással szemben, ezért az alsóbb rétegekben keletkező, eleinte felszí­nen nem mutatkozó, rákos jellegű megbetegedés alakulhat ki. Mivel a modern kozmetika és a vi­lág szinte minden tájára kiterjedő turisztika ma már mindenkinek lehe­tőséget ad arra, hogy mesterséges vagy természetes körülmények között ugyanannyi napfényhez jutassa a bő­rét, mint amennyit egy előbb emlí­tett munkakörű ember szakmai árta­lomként elviselni kényszerül, nem árt megfontolás tárgyává tenni, hogy ér­zékeny, fehér bőrűek kövessék-e az új divatot vagy elégítsék-e ki utazá­si vágyaikat esetleg Ilyen áron is. Elérkezett a várva várt nap — 1983. június 9. Isko­lánk előtt találkoztunk 6 óra 30 perckor. A megrendelt autóbusz időre érkezett. Beszállás után Ipolyságnak (Šahy) vettük az irányt, mely, az ízes beszédű honti palócság központja. Első megállónk Banská Bystrica volt, ahol az I. világháború befejezése után munkás­­egyleteket alakítottak, folyóiratokat adtak ki, s ebben a városban kezdte 1921-ben újságírói pályáját Klement Gottwald. 1944. augusztus 29-én itt tört ki a SZNF, s a várost 1945. március 25-én szabadította fel a szovjet hadsereg. Második megállónk DobSiná volt. A 5000 lakosú várost a szász bányászok alapították a kill—XIV. században. Városi jogokat Zslgmondtől kapott 1411-ben. A mészkő­­szirtekkel szegélyezett szűk Sztracenai-völgyben halad­va értünk el a Ducsahegy oldalában, 972 m magasság­ban a jégbarlangot. Kiterjedése 9000 négyzetméter. be járható hosszúsága 400, szélessége 40 méter. A külön féle jégképződményeknek érdekes, szép neveket adtak. A barlangot négy bátor dobsinái vállalkozó kutatta át, nevüket emléktáblán olvashattuk a bejáratnál. Rozsnyó (Roihava) jelé a 67-es úton haladtunk to vább a Sajó völgyében, s így érkeztünk Betlére, ütünk harmadik megállójához.: A betléri kastélyt 70 hektáros gyönyörű park övezi. Andrássy István kurtíc generális építtette a XVlll. század elején. A mai formáját 1880 ban — átalakítása után — nyerte el. jelenleg múzeum de úgy van berendezve, ahogy az Andrássyak 1944-ig használták. Szép bútorok, képek, műkincsek és vadász­­trófeák láthatók szobáiban. Legszebbb benne a barokk stílusú könyvtár. A Sajó partján terül el a 12 ezer lakosú Rozsnyó. 'A városon keresztül az 50-es úton haladva értük el Krasznahorka várát. A várat a XIV. század elején a Csetneki és a Maríássy család építette, 1352-ben a Be­­bek famíliáé lett, 1585 ben pedig Andrássy Péter vár­kapitány kapta. Az utbbi dinasztia 300 évig birtokolta. A vármúzeumban bútorok, díszedények, képek, fegyve­rek láthatók. Megtekintettük a vártömlőeöt, a várkertet is. A várhoz tartozik a reneszánsz-barokk stílusú és berendezésű, családi címerekkel ékesített vártemplom, családi kriptával. A templomban báró Andrássy István lőcsei várkapitány feleségének, Serédy Zsófiának mu­­mifikált teteme látható üvegkoporsóban. Sok legenda fűződik testtartásához. Az országút mellett a vár alatt van az Andrássy-mauzóleum. Tovább haladva a Sajó völgyében érintettük Gombaszöget. Kirándulásunk második napján, a Domicai-cseppköbar­­langot tekintettük meg. A barlangot 1926-ban fedezték jel. A barlangrendszerből 7 kilométer Szlovákiához, 14 kilométer pedig Magyarországhoz tartozik, Aggtelek néven. A barlang gyönyörű cseppkóképződményeivel kápráztatott el bennünket. Rimaszombaton (Rimavská SobotaI keresztülhaladva értük el Zvolení, mely a Ga­­ram kanyarulatában fekszik, járási székhely, ja- és élel­miszeripara jelentős. A zvolení várban 1554. X. 20-án születet Balassi Bálint, a költő. A vár gótikus stílus­ban épült 1350 körül. Ma múzeum, képzőművészeti al­kotásokkal, erdészeti és néprajzi gyűjteménnyel. Ban­ská Stiavnicától délkeletre terül el Szentantal. A kasté­lyát 1744-ben gróf Koháry András építette barokk stí­lusban. Ma faipari, erdészeti és vadászati múzeum. Va­dászati osztályán értékes preparált vadak — medve, szarvas, bölény — díjazott agancsok és régivadászjegy­­verek láthatók. A madárgyűjtemény is nagyon értékes. Erdészeti jellegű gyűjteménye a rovarok világát, a zuz­mókat és a mohaféléket mutatja be. Nagyon érdekes о fakitermelést és szállítást, valamint az eredeti szerszá­mokat bemutató rész. A kastély emeleti részén van a bútorgyűjtemény, melynek művészeit és történelmi ér­téke jelentős. Nagyon szépek a freskók, textiltapéták, rokokó stílusú majolikakályhák, intarziás parketták, velencei tükrök. A 66-os úton Korponán át Ipolyságon keresztül érkeztünk haza, befejezve élményekben gaz­dag kirándulásunkat. A leírtak alapján, ha valaki a valóságban is szeretné megismerni ezt a tájat, jó utat, szép időt és kellemes szórakozást kívánunk mindenkinek. Pathó Mária, a párkányi (Štúrovo) alapiskola 6. B. osztályának tanulója t d 1.1 u s , kelte nyugta kelte nyugta ' ó. p. 6 p. ó. p. ó. p. , Július 11 Hétfő NÚRA. LILI , MILOTA i 3 58 19 41 4 39 20 53 Július 12 Kedd IZABELLA * NINA 1 3 59 19 40 5 58 21 33 Július 13 Szerda JENŐ MARGITA 4 00 19 40 7 20 22 04 Július 14 Csütörtök ÖRS 1 KAMIL 1 4 01 19 39 8 42 22 31 Július 15 Péntek HENRIK HENRICH 4 02 19 38 10 00 22 55 Július 16 Szombat VALTER DRAHOMÍR i 4 02 19 37 11 15 23 16 Július 17 Vasárnap ENDRE. ELEK BOHUSLAV 1 4 03 18 37 12 28 23 38 Francia paraj (3150 J, 750 kai): Megtisztítunk, alaposan megmosunk fél kilónyi szép, zsenge parajt. Diőnyi vajat egy lábasban felolvasztunk, bele­tesszük a lecsurgatott parajt, megsózzuk, megborsozzuk, s nyolc percig pároljuk. Ezután a leveleket főzökanállal szétnyomkodjuk, és ha túl sok a leve, amit eresztett, élénk tűzön, kevergetve elpárologtatjuk. Végül le­öntjük két deci meleg tejföllel, s a tetejére öt deka sajtot reszelünk.. * ♦ Tavaszi rakott kel (7560 J, 1800 kai): Cikkekre vágunk egy kilő szép, zsenge tavaszi kelt, s sós vízben 15 percig főzzük, majd lecsurgatjuk. Ki­vajazunk egy mély, tűzálló tálat, egymás mellé belefektettjük a kel felét, erre 30 deka laskára vágott, főtt füstölt húst terítünk, és befedjük a kel maradékával. Felolvasztunk egy diónyi vajat, beleöntilnk három evőkanál morzsát, és kissé megpirítjuk. Összekeverjük egy deci tejföllel, és bevonva vele a rakott kelt, a sütőben megsütjük. ★ ♦ Strassburgi pecsenye (9940 J, 370 kai): Alaposan kiverünk nyolc ki­csontozott rövidkarajszeletet, megsózzuk, megborsozzuk, öt deka vajon hirtelen kisütjük, majd forró tálra egymás mellé fektetve megkenjük kon­zerv májpástétommal. Közben a visszamaradt pecsenyelében nyolc tükör­tojást sütünk, s mindegyik hússzeletre csúsztatunk egyet. ★ 4-Rebarbara kosárka (17430 J, 4150 kai): összegyúrunk 28 deka finom­lisztet egy tojássárgájával, 20 deka margarinnal, egy evőkanál porcukor­ral, egy evőkanál tejföllel meg csipet sóval. Néhány órára a hűtőszek­rénybe rakjuk, majd vékonyra nyújtva — lehetőleg cakkos szelő pogácsa­­szaggatóval — kerek lapokat szúrunk ki belőle. Vagy mélyedésekkel ellá­tott sütőlapba fektetjük, vagy vékony rudakat Is sodorhatunk a tésztából, amelyeket a kerek lapok szélére Illesztünk, hogy peremük legyen. A forró sütőben aranyságára sütjük. Közben megtisztítunk, s kis kockára vágunk fél kiló rebarbarát, és kevés vízzel meg 20 deka cukorral pohára pároljuk, kihűlni hagyjuk. A kihűlt kosarakat a leszűrt rebarbarakompóttal púposán megtöltjük, és tetejére két deci tejszínből egy evőkanál porcukorral vert kemény habot halmozunk. Végül meghintjük mindegyiket csipetnyi őrölt fahéjjal is. 1IEF.ESZT П EJTVÉHY VfZSZINTES: 1. Rejtvényünk első része. 12. I. István király unokatest­vére. 13 Futár. 14. ízomkötő. 15. Becé­zett Ilona. 16. Taj­ték. 17. Néma gé­sa. 18. össze-vissza lát. 20. Mese tele. 21. Női név. 23. Zenei hang (ék. f.j. 24. Mázolt. 23. Kanál közepe. 27. G. K. Ö. 28 Vala­mit valakitől nye­reményként meg szerez (n = g). 30. Argentum. 31. Bácsi. 32. Valamely élőlény létezéséhez nélkülözhetetlen külső adottság. 34. Sorsa. 36. Tünetek. 38. Bort titkon víz­zel higlt. 41. Aims közepe. 42. Kiej­tett mássalhangzó. 44. Város Francia­­országban. 45. Ke­vert idő. 46. M. Z. É. 48. Vissza a hét egyik napja. 49. Svájci város. 50. An­gol főnemesi cím. 52. Irkában van! 54. ... River, több folvő neve Ameri­kában. 55. G. V. 56. Fiúnév. 58, A monda szerint Zeusz szülőhelye. 00. Személyes névmás. 61. Fut. 63. „A“ felsőkabát. FÜGGŐLEGES: 1. Rejtvényünk be fejező része. 2. Egy kissé sánt::. 3. Kettősbetü. 4. Moziban vanl 5. Ser­tés. 6. Bantu néger törzs. 7. Arany peremet. 8. Vissza: vonatkozó név­más. 9. Pásztorok viselete. 10. Török­ország autöjelzése. 11. Görögország­hoz tartozó sziget (egyik régebbi el­nevezése). 16. Lusta. 19. Kerti szer­szám. 20. Rejtvényünk második része. 22. Lantán. 24. Oklevélben vanl 25. Hiánytalan. 28. Esni kezd az eső. 29. Skőt népi tánc. 32. Világűr. 33. Mái szélei. 35, Teke közepe. 37. Előreha­lad. 39. Fiúnév. 40. T. E. K. 43. Ver­set mond 45. Német névelő. 47. Cser­mely. 51. Mitikus brit király. 51. Haj­lott korú. 57. Azonos betűk. 58. Sikár közepe. 59. Hiányos adás. 62. Ének­hang. 63. Asztáclum jele. 64. Lamé fele. Beküldendő a vízszintes 1., vala­mint a függőleges 20, 1. számú so­rok megfejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK A lapunk 24. számfl'ňn megjelent keresztrejtvény helyes megfejtése A tudomány gyökere bár keserű a gyü­mölcs, melyet terem, jóízű. Nyertesek: László Béla. Ounaszer­­dahely (Dunajská Streda I Varga Jó­zsef, Búcs (Búč), Kovács Éva, Fülek (Fiľakovo).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents