Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-10-08 / 40. szám

.SZABAD FÖLDMŰVES, 1983. október 8. SPORTMOZAIK NÉPSZERŰ AZ ISKOLAI SPARTAKIÄD A csehszlovák spartakiád 1985-ben a prágai Strahovi Stadionban sorra kerülő nagy seregszemléje előtt nagy figyelmet szentelnek a sportverse­nyeknek is. A múltban a csoportos fellépéseken volt a hangsúly, de fo­kozatosan mind nagyobb teret hódí­tottak a sportversenyek is. Példával bizonyára a Szovjetunió és az NDK spartakiádjai szolgáltak, amelyeken számtalan későbbi olimpiai és világ­bajnok tűnt fel. A Szovjetunió népei VIII. sparta­­kiádjának nagyszerű összecsapásairól a sport- és napilapok bőven beszá­moltak, ezért csak ismétlésekbe bo­csátkozhatnánk. Az esemény egyik érdekessége, hogy a spartakiád alatt a Szovjetunió néhány köztársasága beszámol sportéletéről. Ilyenkor tud­hatjuk meg, mit tesznek a világ első szocialista országában a testnevelés ňs sport tömegesítéséért, továbbfejlesz­téséért, mivel Járulnak hozzá a dol­gozók egészségének megszilárdításá­hoz. A számtalan példából egyet ragad­tunk ki. Az OSZSZSZK-ban Jelenleg 40 000 tornaterem, csaknem 1000 Uszo­da és 1800 stadion található, a Sport szervezésével pedig több mint 150 000 ember foglalkozik. S hogy nem hiá­ba, arról a szovjet sportolóknak az olimpiákon és különböző világverse­nyeken elért eredményei tanúskodpak a legszemlélte'fibben. Rendkívül nép­szerű náluk az iskolai spartakiád, amelynek legutóbbi évfolyamán több mint 10 millió gyermek vett részt. Ami azonban még fontosabb: nagy figyelmet szentelnek a lakótelepi sporttevékenységnek. Ennek tulajdo nítható. hogy a moszkvai .nyári spar­­takládon a köztársaság legjobbjai számtalan olimpiai, világ és Európa­­bajnokt győzelemmel, értékes helye­zésekkel dicsekedhetnek. SENKIT SEM ENGEDNEK A KÖZELÉBE Az elmúlt évtizedben az afrikai or­szágok egymás után szabadultak fel a gyarmati igából, ami Jelentős válto­zást hozott a lakosság életében. A nők egyenjogúságért folytatott har­ca Is mind nagyobb méreteket öltölt: Zimbabvében pl. már több mint két esztendeje működik a nőügyekké! fog­lalkozó minisztérium, és a gyengébb nem sportvonalon is helyet követel. Mindez persze nem megy gyorsan. Az elmúlt években egyes afrikai orszá­gok kiváló sportolókat, olimpiai győz­teseket Is felvonultattak, de ezek mind férfiak voltak. Női élsportolókkal egyelőre nem di­csekedhetnek, ami a különleges tár­sadalmi viszonyokra vezethető vissza. Vagy fél évszázaddal ezelőtt az afri­kai törzsek férfial vadászattal töltöt­ték napjaikat, megedződtek és bizo­nyára ennek köszönhetik, hogy spor­toló utódaik is kitűnően bírják a nagy megterhelésű edzéseket, s Jó eredményeket érnek el. A nők vi­szont odahaza csak a gyermekekkel törődtek, s elenyésző volt a számuk azoknak, akik arra gondolhattak, hogy sportoljanak. Kenyában a közelmúltban feltűnt egy 14 éves kislány, Justína Kepcstr­­csir, akit rendkívül szerettek, dédel­gettek, hiszen csak 13 éves volt, ami­kor 3000 és 5000 méteren női Afrika­­csúcsot futott. A kislány egyelőre az egyik törzs hegyei között tartja edzé­seit, senkit sem engednek a közelé­be, nehogy bárki is szemet vethes­sen rá. A városban sem folytathatja edzéseit, mert attól tartanak, hogy ott ellesi a városi emberek szokásait, so­kat eszik, férjhez megy és egymás után szüli a gyerekeket. Mert hason­ló esetre már volt Kenyában példa. Persze' vonatkozik ez a többi afrikai országra is, s így valószínűleg elte­lik még néhány év, amíg a női spor­tolók a férfiak nyomdokaiba lépnek. EVEZŐS PÄLYA A PUSZTÁBAN Az Ozbég SZSZSZK-ban a lakosság egyharmada hódol különböző sportok­nak, és az elmúlt 10 esztendőben szá­muk háromról hat millióra növeke­dett. Azt talán nem Is kell hangsú­lyozni, hogy számtalan kis és nagy sportlétesítmény épült az Arai-tó és a Pamlr-hegység közti térségben, ame­lyek a tömegek érdekelt, Igényelt szolgálják. Szamarkand közelében egy 2215 mé­ter hosszú evezőspályát létesítettek: Taskenttől nem messze pedig téli sportközpont nyitotta meg kapuit az érdeklődők előtt. Sőt ez év januárjá­ban itt rendezték meg a szovjet sífu­tók kupaküzdelmeit, majd február­ban az 1430 méter magasban fekvő létesítmény nemzetközi verseny szín­helye volt. A Szovjetunió legdélibb köztársasá ga tehát a téli sportokban is Jeles kedik, de a 27 sportágból — amely­nek a lakosok rendszeresen hódol nak — az atlétika, az úszás, <i tor­na, a különböző labdajátékok és a birkózás a legnépszerűbbek. Egy év­tized alatt hatalmas fejlődés volt ta­pasztalható, s ez meglátszik a spor­tolók teljesítményein is. NEMCSAK A TÖMEGSPORTTAL TÖRŐDNEK A tőkés országok munkás sport­­egyesületeinek tevékenysége egykor a felnőttek és gyermekek mind nagyobb tömegeinek megmozgatáséra összpon­tosult. Ahogy múltak az évek, mind több munkás sportoló ért el kivé­teles eredményeket és került országá­nak legjobbjai közé. Az utóbbi évek egyik'legismertebb és legsikeresebb munkás sportszervezete a finn TÚL, amelynek sportolóival a szocialista országok sportszervezetei is szoros kapcsolatot tartanak fenn. Finnor­szágban a testkultúra és sport fontos ^zRfqoét tölt be az emberek é!e*é ben; erről az Is ékesen tanúskodik, hogy az 1,919-ben megalapított TÚL csaknem 500 000 tagot számlál, ami annyit Jelent, hogy a 4,7 millió lel­ket számláló Finnországban minden tizedik lakos a munkás sportszerve­zet tagja. A TUL-ban elsősorban a tömeges­séggel törődnek, de aktív versenyzői már évek óta ott vannak a világ- és Európa-bajnokságokon a nagyszabású nemzetközi versenyeken. A moszkvai olimpián is többen képviselték Finn­ország színeit, és nem Is akárhogyan. Az elmúlt öt esztendőben kéttucat­nyi érmet szereztek VB-ken és EB ken. A finn válogatottban több sport­ágban — mint például atlétikában, ökölvívásban, sífutásban, tájfutásban — szerepelnek TUL-sportolők. A leg­érdekesebb, hogy mindössze tíz fize­tett, tehát főfoglalkozású edzőt tar tanak nyilván, a többiek mind társa­dalmi munkában, sportszeretetből végzik felelősségteljes feladatukat. Dicséretet érdemelnek önzetlen munkájukért. A TESTEDZÉS HOZZÁTARTOZIK AZ ÉLETÜKHÖZ '1 A inden szem a prímáson: itt már /l/f nem elég hallgatni a zenét, ü-*-*- látni is kell az előadást. A ze­nekar nagy része pihen — Illetve dehogyis pihen. Minden Idegszálukkal a vezetőinket figyelik, hiszen ők tud­ják csak igazán értékelni, ml az, amtt csinál. A kíséret: a másodhege­dű és a brácsa monoton játsszák a ritmikai és az ' akkordalapot, maga­­san-magasan felettük pedig — egy csatttogó csőrit fülemüle énekel. Any nylra élethűen, hogy aki hallgatja, elég behunynia a szemét, és men­ten odaképzeli őt, mozdulatlan lebe­géssel, szertelen énekkel. Pedig .fisak“ Pepes Sándor hege­dűje szól: a Pacsirta című virtuóz da­rabot játssza. Figyelem bal kezének ujjait, ahogy szinte követhetetlenül cikáznak a hegedű nyakán. Becsúszik a legvékonyabb húron, csaknem a A virtuóz prímás és zenekara fogólap végéig, a vonó finoman vib­rál; csilingelő üveghángok szállnak fel alóla. + ♦ + Aztán leszáll a pacsirta, leereszke­dik a vonó. Felcsattan a taps, és a prímás fehér zsebkendőjével megtörli izzadt homlokát. Társai is leteszik a hangszereket, egy szusszanásnyi pi­henő következik. Elérkezettnek lá­tom az időt egy rövid beszélgetésre, és hadd mondom el, amtt megtud­tam belőle a prímásról és zenekará­ról. Pepes Sándor alig volt ötéves, ami­kor édesapja hegedűjét először a ke­zébe vette. Született tehetsége hamar megnyilvánult, és így az is eldőlt, hogy édesapja nyomdokaiba lép, aki szintén híres cigányprímás volt. Így is történt: zeneiskolai tanulmányai­nak befejezése után rövidesen meg­alapította azt a népi zenekart, amely csakhamar nemcsak a szülőfalujuk­ban Kürtön (Strekov), nemcsak az érsekújvári (Nové Zámky) járásban, de Szlovákia-szerte ismertté vált. Le­tették a Slovkoncert által előírt vizs­gákat, és ettől kezdve a környező falkvakban rendezett mulatságok, es­küvők rangját az adta meg elsősor­ban, ha a „Pepes-banda“ húzta a talp­­alávalót. Több felvételt készítettek a rádióban, és bemutatkoztak a televí­zióban is. Jelenleg a leghangulatosabb érsekújvári borozóban a Bástyában muzsikálnak; sokan éppen az ő ízes muzsikájuk miatt járnak oda. Pepes Sándor ma 55 éves, és sze­rénységére jellemző, hogy megkért: írjam fel a zenekar többi tagjának nevét is. Kérésének természetesen eleget tettem, már csak azért ts, mert zenésztársai szintén kitűnő muzsiku­sok, és a fiatalok is gyorsan beillesz­kedtek a „nagy öregek“ közé. Íme tehát a zenekar felállása a kép alapján: áll és vezényel Pepes Sán­dor prímás, szemben vele, a hegedű­jével a kezében Ribony Sándor má­sodhegedűs, mögöttük Lakatos Lász­ló klarinétos, tfj Sárközi Sándor cim­balmos, Csillag Ferenc bőgős, és vé­gül, a prímás háta mögött a zenekar egyik „őstagja“, Idősebb Sárközt Já­nos brácsás. Kép és szöveg: KÄRPÄTY MIKLÖS Egy járás kulturális életéből A CSEMADOK Központi Bizottsága nyelvjérásgyűjtési szemináriumot ren dezett a közelmúltban Érsekújváron (Nové Zámky). A rendezvény elsődle­ges célja az volt, hogy megismertes­se az amatőr gyűjtőket a szakma fo­gásaival, a gyűjtőmunka legfontosabb módszertani kérdéseivel; sor került emellett a tavaly nyári nyelvjárásgyflj­­tést verseny eredményeinek értékelé­sére is. A kétnapos szeminárium műsorából feltétlenül említést érdemel dr. Ivor Ripkénak a szlovák nyelvjárásgyűj­téssel kapcsolatos előadása, Illetve ♦ ♦ Sikeres felévet zárt a szímöi (Zem­né) népkönyvtár: valamennyi tervmu­tatóját teljesítette, sőt túlteljesítette. A kétszázkilencven nyilvántartott ol­vasó 5553 könyvet kölcsönzött ki, amelyek közül 556 politikai jellegű. Lényegesen emelkedett a tudományos Ismeretterjesztő müvek iránti érdek­lődés is: a tavalyi év azonos idősza­kához viszonyítva 457 könyv helyett 991 kötetből merítettek ismereteket az olvasók. Elsősorban az ifjúság lá­togatja előszeretettel a népkönyvtá­rat: ők alkotják a rendszeresen köl­csönzők 60 százalékát.-A. , dr. Sima Ferenc kandidátus beszá­molója, aki a fonetikus írásmód prob­lémáira mutatott rá. A szeminárium befejeztével kilenc tagú csoport indult Kisgyarmatra (Si­­kenioka) és környékére, a II. nyári nyelvjárásgyűjtés színhelyére. A gyűj­tők Kovács Lászlónak, a dunaszerda­­helyl (Dunajská Streda) Csallóközi Múzeum munkatársának a vezetése alatt dolgoztak. Céljuk a szöveggyüj­­tés, illetve dűlő- és állatnevek gyűj­tése volt. Munkájukban a CSEMADOK KB képviseletében Bodnár Béla vett részt. Csuka Julianna ♦ Természetesen a félévi siker a könyvtárvezető, Üuricáné Kiirthy Ju­dit odaadó munkájának eredménye­ként jöhetett csak létre: igyekezett a propaganda valamennyi lehetőségét felhasználni. A tervezett 4 kiállítás helyett tíz alkalommal népszerúsítei te az új kiadványokat, olvasást nép szerúsítő, az olvasómozgalom kiszéle­sedését szorgalmazó faliújságot pedig nyolc ízben készített a hat hónap alatt. PÉNZES ISTVÄN ► -f A múlt hónap végén olvashattuk az újságokban, hogy befejeződött a Szibériát Nyugat-Európával összekötő gázvezeték szovjetuniőbell szakaszá­nak építése. Építői a világ leghosz­­szabb — 4451 kilométeres — cső­vezetékét fektették le mindössze 14 hőnap alatt. Folyik a gázvezeték kompresszorállomásainak építése, és a munkálatok ez év végéig teljes egé­szében befejeződnek. A gázvezeték építői elismerésre méltó munkát vé­geztek a nehéz körülmények ellenére Is. Gyakorlatilag a szabad ég alatt éltek és dolgoztak, kitéve az Időjárás viszontagságainak. A rendkívül nehéz körülmények leküzdésénél Jelentős szerepet kapott a testnevelés és a sport. Az építők — nemcsak a szov­jet, hanem a külföldi szakemberek Is — átlagos életkora 25 és 27 év között mozgott, (gy érthető, hogy a nehéz fizikai megerőltetés ellenére szabad­idejükben nagy kedvvel hódoltak egy­­egy sportnak. Sporttevékenységüket azok az egye­sületek Irányították, amelyek, munka­helyükhöz legközelebb estek, és azok­ra a sportágakra szorítkozott, ame­lyeknek üzése a legkedvesebb problé­mát okozta. Nyáron az atlétika, röp­labda, súlyemelés, labdarúgás, télen pedig a síelés, a sakk szerepelt mű­soron. A „gázosok“ labdarúgőcsapatá­­ban örmények, oroszok, ukránok azerbajdzsánok szerepeltek. De nem­csak a szovjet munkások, hanem a szocialista országok ott tevékenykedő szakemberei is szerveznek „nemzeti“ tizenegyeseket, aktívan bekapcsolód­va a különböző rendezvényekbe. Aki­ket pedig nem érdekel a sport, azok a hétvégeken ellátogathatnak a kö­zeli folyókhoz, tavakhoz, horgásznak kirándulnak, szóval igyekeznek kipi­henni az egász heti nehéz munka okozta fáradalmakat. A gázvezetők építőinek jelentős részénél azonban a sport rendszeres tevékenységet Je lent, és bizonyára Jelentősen hozzá Járul ahhoz, hogy a vezeték lefekte tése rekordidő alatt történt. KOLLAR JÓZSEF Érsekújvárott, a város peremterü leiéhez tartozó Žsófla-telepen talaj­rendezési munkálatok végzése közben több történelmi kor településnyo­mai kerültek a felszínre. A terület enyhén emelkedő homokdombja 1. e. 1400 körüli (középső és késő bronzkori) leleteket rejtett magában; a helyszínre érkezett régészek kerámiatöredékekre, tálakra, homokkő-lenyo­matokra bukkantak. A felsőbb rétegek 3.—4. századbeli lakóházmaradvá­nyokat, berendezési tárgyakat, nagy mennyiségű állatcsontot fedtek s óv­tak meg viszonylag épségben. A Szlovák Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének támogatásával folytatott kutató munka eredményei — tárgyi leletei — az Érsekújvári Járási Múzeum tulajdonába kerülnek, annak gyűjteményanyagát gazdagít­­iák. (pénzes) A CSEMADOK párkányi (Štúrovo) helyi szervezete, a Városi Népműve­lési Otthonnal karöltve szeptember 17-én a művelődési ház kiállítótermé­ben megnyitotta Lábik János (ké­pünk) amatőr munkás-festő kiállítá­sát. A tárlaton három héten keresztül 40 alkotás volt megtekinthető. Lábik János három évtizedes műkedvelői munkájának keresztmetszete. A szín­vonalas és hangulatos megnyitó ün­nepségen mintegy 200 érdeklődő vett részt. —G— Á . .... .. : 'Á'.Li’v >* „Kedvcsinálóként“ részlet Imrich Vanek egy korábbi kiállításából Fotó: —vass— A MATESZ THALIA SZÍNPADÁNAK OKTÓBERI MŰSORTERVE Gazdag őszt műsor várja az érsek­űjvárt Művészetek Galériája látoga­tóit. A képzőművészetet kedvelők nagy örömmel fogadták Drexler Karol érdemes művész tárlatát, amely szep­tember hónapban volt megtekinthető. Ezt követően Pataki Klára érdemes szobrászművész és Ernest Zmeták fes­tő, érdemes művész, az érsekújvári galéria „mecénása“ mutatkoznak be közösen legújabb alkotásaikkal, októ­berben Z. Sturdik festőművész han­gulatos, lírai ihletésű képei díszítik majd a kiállítási termet, ugyancsak egy hónapon keresztül. Végül,, az év utolsó hónapjában Prágai kerámia címmel hat keramikus, kóztük váro­sunk szülötte, Imrich Vanek mutatja be legújabb alkotásait a művészetet kedvelő érsekújvári közönségnek. SCHMIDT LÁSZLÓ Október 13. csütörtöl Október 18 kedd Október 19. Október 20. Október 21. Október 22 Október 23 Október 24. szerda csütörtök péntek szombat vasárnap hétfő Kassa (Košice) A bagoly Fülekpüspöki (FiTakov­­ské Biskupice) .Pityuké Fülek (Fiľakovo) Pityuké Losonc (Lučenec) Pityuké Losonc (Lučenec) Pityuka Ojbás* (Nové Bašta) Pityuka Péterfalu (Peirovce) Pityuka Csákáhyháza (Caka-Oictőber 26. szerda Október 27. csütörtök október 29. szombat Október 19. és 14.00), az előadás 19.ÜU novce) Pityuka Rimaszombat (Rimav­ská Sobota) Pityuka Tornaija (Šafárikovo) A bagoly Nagykapos (Veľké Ka pušany) A bagoly Vaján (Vojany) Pityuka ok tóber 20. kivételével (13.00, órakor kezdődik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents