Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-10-08 / 40. szám

2 .SZABAD FÖLDMŰVES 1983. október 8. Dukla a hősiesség és a barátság jelképe A cseh és a szlovák nemzet á kö­zelmúltban emlékezett meg nemzete­ink történelme legtragikusabb esemé­nyének, a szégyenletes müncheni áru­lásnak 45. évfordulójáról. E tragikus Időszak megszüntetése, s a Szlovák Nemzeti Felkelés megsegítése érdeké­ben a szovjet hadsereg 1944 őszen In­dított harcot a Duklal-hágónál. E tör­ténelmi jelentőségű hadművelet kegyet­len, véres harcaiban részt vettek az első csehszlovák hadtest egységei, s október hatodikán a Duklai-hágó be­vétele után hazai földre léptek. E dicső harcokra emlékezve minden év október hatodlkán ünnepeljük a cseh­szlovák néphadsereg napját. München és Dukla nemzeteink tör­ténelmének ellentétes fejezetei. Két különböző szimbólum, mely az első csehszlovák hadtest minden tagjának tudatába vésődött, s újra felbukkan, ha emlékeikben visszatérnek 1944 6- széhez, azokra a harcokra emlékez­ve, amelyek során Vörös Hadsereg oldalán a csehszlovák katonák utat törtek a Kárpátok hegygerincein, a fasiszták erődítményein keresztül le­­igázott hazájuk földjére. Nem véletlen, hogy a müncheni á­­rulással kezdődött Csehszlovákia né­peinek megpróbáltatása, a felszaba­dulás kezdetét pedig a duklai harcok jelentik. A Duklai-hágóért folytatott ádáz küzdelem véráldozatára a mün­cheni árulás „eredményeként“ került sor. Azokban a napokban többször is meggyőződhettünk arról, hogy a hazánkat övező, szinte bevehetetlen erődöt képező hegyek 1938-ban áru­lással, a nép akarata ellenére jutot­tak az ellenség kezére, s csak hatal­mas véráldozatok árán kerülhettek újra Jogos tulajdonosaik birtokába. München a cseh és a szlovák bur­zsoázia összeesküvésének, s Hitlerrel való paktálásának a jelképe, Dukla viszont a csehszlovák-szovjet szövet­ség, megbonthatatlan barátság, vala­mint a hősiesség szimbóluma. Annak a nemzeti felszabadító harcnak a jel­képe, amelyet a cseh és a szlovák nép folytatott a német megszállók ellen a kommunista párt vezetésével, a szovjet hadsereg hathatós támoga­tásával. A duklai harcokban — ha­sonlóan, mint Sokolovónál, Kijevnél, Belaja Cerkovnál — (jj harci dicső­ségek születtek. Az ellenséggel vívott hősies harc hagyománnyá vált, amely napjainkban biztosítéka annak is, hogy néphadseregünk haladó forra­dalmi hagyományaink, fejlett szocia­lista társadalmunk vívmányainak szi­lárd, áttörhetetlen védőpajzsa. Annak ellenére, hogy-a szocialista hazafiság és Internacionalizmus, a Szovjetunió iránti megbonthatatlan barátság és szövetség a duklai har­cokban fogant belső meggyőződésből fakadt — mindezt a Kassai Kormány­­program is hűen kifejezte —, ennek megvalósítását pártunk vezette dol­gozó népünk csak a hazai és a kül­földi reakció ellen vívott, megalku­vást nem Ismerő osztályharccal ér­hette el. A dicső duklai harcok emléke át­hatja szocialista társadalmunk hábo­rú utáni fejlődését. A harcokban gyö­kerező csorblthatatlan hazafiság, in­ternacionalizmus, valamint a Szovjet­unió Iránti hűség és szeretet az anti­fasiszta ellenállás generációjából át­­plántálódott az új nemzedékre, az If­júságra is. Az Ifjú nemzedék, amely nem is­merte a háború szörnyűségeit, a múlt tanulságait leszűrve a CSKP vezeté­sével kész a nép forradalmi harcai­nak vívmányait a Szovjetunióval, va­lamint a szocialista közösség orszá­gaival kötött megbonthatatlan barát­ság szellemét ápolni és megvédeni. Néphadseregünk ereje a néppel va­ló szilárd egységből ered, s élete ösz­­szefonódik fejlett szocialista társa­dalmunk céljaival. Ez a mindennapi épltőmunkában, katonáknak a mun­kásokkal és a földművesekkel együtt végzett igényes munkája közben Is kifejezésre jut. JAN micatek A Szövetségi Arhivatal közleménve A Szövetségi Arhivatal közli, hogy a szolgáltatások javítására tett intéz­kedések részeként október 1-i ha­tállyal emelkednek egyes szolgáltatá­sok és javítások dijai. Az intézkedés célja, hogy biztosítsák az érintett szervezetek szükséges költségeinek megtérülését és a megfelelő rentabi­litást, s ezzel megteremtsék a kellő gazdasági feltételeket a szolgáltatá­sok gyorsabb fejlődéséhez. A díjszabás módosítása a varrógé­pek, fekete-fehér tévékészülékek, hangszerek, mechanikus mosógépek, sportszerek, esernyők és diszműárúk, javítására, a kalapjavításra és -készí­tésre vonatkozik. Ugyancsak emel­kedik a borbély-, a fodrász-, a kozme­tikai és pedikűrszolgáltatásoknak, a tisztításnak, ruhafestésnek, takarítás­nak, szabásnak, az üvegező, keretező és a könyvkötőmunkáknak a díjsza­bása. Ugyanezen időponttól kezdve többe kerülnek a közvetítő szolgálta­tások, az utazási irodák szolgáltatá­sai — például a szállás- és jármű­foglalás — a hazai utasforgalomban. Egyidejűleg leszállítják az automata mosógépek javításának diját. Az újonnan megállapított díjak egy­úttal a megengedett legmagasabb di­jak. Az egyes javítások és szolgálta­tások konkrét díjszabását a nemzeti bizottságok a szükséges költségek vizsgálata ntán határozzák meg. Az új díjszabás minden szolgálta­tóüzemben és nemzeti bizottságon az érdeklődők rendelkezésére áll. A szeptember 30-áig felvett megrende­léseket még a korábbi díjszabás alap­ján kell kiszámlázni. Ugyanezen időpontból kezdve emel­kedik a dió, a dióbél, a mogyoró, az amerikai mogyoró, a mandula, a kó­kuszliszt, a kesu- és paradió fogyasz­tói ára. Ennek a rendelkezésnek az a célja, bogy összhangban kerüljön a kínálat és a kereslet a belpiacon. JOGI VÁLASZOK V»* v\L->V *?• л tjjci Diétázóknak járó segély B. M.: Olvasónk levelében írja, hogy 1961. május 5-én kezdett dolgozni az efsz-ben, és Innen 1974. április 1-én lépett öregségi nyugdíjba. Mivel ak­kor még szerényebbek voltak a mun­kabérek, öregségi nyugdíja kezdet­ben csak 513 korona volt, majd fo­kozatosan 623 koronára emelkedett. Úgyhogy férjével együtt havi 1500 korona nyugdíjat kaptak. Férje halá­la után most 853 koronát folyósíta­nak neki, ellentétben azokkal, akik egyáltalán nem voltak munkaviszony­ban, mégis magasabb (880 korona) az öregségi járadékuk. Olvasónk mint nyugdíjas egyelőre ereje szerint to­vább dolgozik az efsz-ben. Aggasztja viszont, hogy ha már nem fog tudni dolgozni — s egyedüli jövedelmét a nyugdíj képezi —, nyugdija továbbra is változatlan marad-e. Aggodalmát növeli cukorbaja, ami miatt orvosi tanácsra diétás étrendet — több hús fogyasztása — kell betartania. A 853 koronás nyugdíjból ezt, az egyéb kia­dásokkal — ruházkodás, tüzelő, vil­lany stb. — együtt képtelen fedezni. Jogos tehát a kérdése, hogy mire szá­míthat akkor, ha teljesen munkakép­telenné válik. Olvasónk férje halála után — a többi özvegyasszonnyal ellentétben — з>ага}дгддааишздпя azért kap 853 korona nyugdijat, mi­vel saját munkatevékenysége által létrehozott Jövedelemmel Javítani tud­ja életszínvonalát, s képes fedezni \ a diétás étkezés magasabb költsé­geit. Ha olvasónk ezen kereseti forrása megszűnik, akkor a hnb-on kérheti, hogy nyugdiját 880 koronára emel­jék, s kezelőorvosa ajánlására ehhez az összeghez diétásoknak járó se­gélyt is folyósítsanak. Ez a hozzájá­rulás a cukorbetegek esetében legfel­jebb havi 750 korona lehet. Tényle­gesen tehát olyan összegre számít­hat, ami okvetlenül szükséges a drá­gább diabetikus koszt biztosítására, amit a rendes nyugdíjából egyéb be­vételiforrások hiányában fedezni nem tud. Dr. F. J. A fokozott közlekedésbiztonság két hónapjának értékelése Nincs lényeges javulás Második áve annak, hogy Szlovákiában módosítás történt a nyári foko­zott közlekedésbiztonsági intézkedések rendszerében. A korábbi évek gya­­korláta („Június — a biztonságos közlekedés hónapja“) Időpontjánál és terjedelménél fogva egyaránt elégtelennek bizonyult az évről évre nagyobb méreteket öltő nyári motorizmus megfelelő szintű ellenőrzésére. Tavaly­tól kezdve ezért a közúti forgalom csúcsidőszakait sokkal jobban figye­lembe vevő, ún. nyári közlekedésbiztonsági időszakról beszélünk, amely a júniustól szeptemberig terjedő Időszakot, tehát gyakorlatilag az egész turistaidényt magába foglalja. Ismeretesek már az idei nyár két legforgalmasabb hónapjának, júliusnak és augusztusnak az adatai. 1982 hasonló időszakával egybevetve sajnos azt kell mondanunk, hogy semmivel sem lettünk fegyelmezettebbek az utakon tavaly óta. Míg az említett időszakban tavaly Szlovákia közutain 4161 közleskedési baleset történt, az idén nemhogy kevesebb, de tizenhat­tal több; a halálos áldozatok száma 89-ről 80-ra csökkent ugyan, de a sebesültek száma 1554-ről 1564-re emelkedett, és nagyjából ki is egyen­líti azt az egymillió koronával kisebb anyagi kárt — egészen pon­tosan 20 millió 202 ezret — amit tavaly óta javulásként értékelhet­nénk. A legtöbb halálos baleset — Bratislavát is beleszámítva szám sze­rint harminchárom — a nyugat-szlovákiai kerületben történt, de a kerü­let még a főváros nélkül is szomorú első (27). Ugyanez a helyzet a kelet­kezett anyagi károk terén is. , Szomorú példaként, egyben figyelmeztetőül megemlítünk néhányat az idei nyár súlyosabb közlekedési balesetei közül. Valamennyi ékesen bizo­nyltja, hogy távolról sem kielégítő a közlekedésben tanúsított fegyelmünk; gyakran túlértékeljük képességeinket, nem törődünk eléggé a saját vagy a ránk bízott jármű műszaki állapotával, nem alkalmazkodunk eléggé a közlekedés pillanatnyi feltételeihez, és ami különösen elgondolkodtató, ez alól sokszor olyan nagy felelősségű hivatásos gépkocsivezetők sem ki­vételek, mint például az autóbuszok vezetői. És még egy: nagyon sok balesdt — például az alább következő rozsnyól (Rožňava) — mögött ott áll az alkohol..» ♦ ♦ ♦ Július 22-én a Nitra és Lužianky közötti útszakaszon levő, fénysorompó­val ellátott vasúti átjáróhoz közeledett a Nltrai Állattenyésztési Kutatóin­tézet autóbusza. Vezetője figyelmen kívül hagyta a tilos jelzést, és annak ellenére, hogy a szemtanúk szerint már a közeledő vonat is látható volt, ráhajtott a sínekre. A személyvonat összeütközött az autóbusszal, amely­ben 20 személy tartózkodott. Az autóbusz vezetőjének figyelmetlensége két emberéletet követelt, további 7 személy — köztük három gyermek — súlyosan megsebesült. A baleset során az autóbuszon -és a mozdonyon 82 ezer korona anyagi kár keletkezett. Teherautó és autóbusz ütközött össze augusztus 4-én Veľké RaSkovco és Vojany között (treblšovi járás) A balesetet a pótkocsis teherautó ve­zetőjének figyelmetlensége okozta: túl nagy sebességgel vezette a jármű­vet, aminek következtében a pótkocsi egy kanyarban kisodródott a szem­közti menetsávba, közvetlenül a szabályosan szemben jövő autóbusz elé. Vezetőjének már fékezni sem volt Ideje, így a következmények tragikusak voltak: az autóbusz hat utasa éleiét vesztette, további hat személy súlyo­san megsebesült. A tehergépkocsi pótkocsiján 10 ezer, az összezúzódo't autóbuszon 130 ezer korona kár keletkezett. Saját és utitársa életével fizetett figyelmetlenségért annak a személy­­gépkocsinak a vezetője, aki augusztus 23-án Zvolen és Zvolenská Slatina között autóbusszal ütközött. Gyors külföldi kocsija nyilván olyan sebes­ségre csábította, amelyet uralni nem volt képes: egy kanyarban átkerült az út bal oldalára, és belerohánt a szembe jövő autóbuszba. Annak sofőrje és egy utasa, valamint a személygépkocsi további két utasa szintén köny­­nyebben megsebesült. Az autóbuszon tízezer, a teljesen megsemmisült sze­­métygépkocsin százezer korona kár keletkezett. Augusztus 29-én, Rozsnyó és Krásnohorské Podhradie között a Rozsnyói Húsipari Vállalat tehergépkocsivezetője a szemben jövő gépkocsira fi­gyelve elütött egy gyalogost, aki a helyszínen meghalt. Megállás nélkül továbbhajtott, majd mintegy 40 méter megtétele után ismét elütött egy gyalogost, aki szintén azonnal meghalt. Ezt követően, szintén megállás nélkül továbbhajtva, belerohant a közbiztonsági testület út szélén parkoló, szabályosan kivilágított gépkocsijába. A nyilvánvalóan ittas gépkocsivezető ekkor már pánikszerűen menekült; a közbiztonsági testület tagjai üldö­zőbe vették, majd eléje kerülve megállásra szólították fel. A felszólítást figyelmen kívül hagyva ismét belerohant az előtte álló rendőrkocsiba: ekkor sikerült csak feltartóztatni. Az Ittas gépkocsivezető és két útitársa a baleset során súlyosan megsebesült. VASS GYULA Д 1— t.,a. T. .* Az SZLKP KB ülésének vitájából IGNÁC JANAK, AZ SZLKP KB ELNÖKSÉGÉNEK TAGJA, A NYUGAT-SZLOVÁKIAI KERÜLETI PÁRTBIZOTTSÁG VEZETŐ TITKÁRA A kerület kommunistái tudatosít­ják, hogy a fejlett szocializmus épí­tésének feladatai megkívánják a tu­dományos-műszaki haladás előnyeinek nagyobb mérvű és jobb felhasználá­sát. A kerületi pártbizottság az elem­zések alapján meghatározta a gazda­sági szervezetekben dolgozó kommu­nisták feladatait, amelyeket az ipar­ban, a mezőgazdaságban és más te­rületeken 1985-ig kell teljesíteni a tudományos-műszaki fejlesztés érvé­nyesítésével. A jóváhagyott dokumen­tum, amely felhasználta a szaratovi és a hallei baráti terület kommunis­táinak tapasztalatait is, a tervezett­nél nagyobb feladatokat tűz ki. Cé­lunk a kommunisták, a vezető dolgo­zók, a párt-, az állami és társadalmi szervek, a szervezetek tisztségviselői és az összes dolgosé mnnkéja minő­ségét és hatékonyságát javító belső tartalékok mozgósítása, elmélyítve a tudomány, a kutatás és a termelési gyakorlat kapcsolatát. A nyugat-szlovákiai kerületben is tapasztalható, hogy a tudományos-mű­szaki feljesztés tervei a vállalatokban még nem váltak a népgazdasági ter­vek tengelyévé. Ezért egyes termelé­si-gazdasági egységek és tárcák is felelnek, amelyek nem teremtik meg Idejében annak előfeltételeit, hogy a helyes elképzelések megvaUsíthatők­­ká váljanak. A másik oldalon nem minden vállalatban teszik lehetővé a pártszervezetek és a vezető gazdasá­gi dolgozók azt, hogy tökéletesebbé váljon a vállalat kutatási-fejlesztési bázisának tevékenysége és ebben az irányban nem fejtenek ki kellő ráha­tást. Nem mindenki vállal elfogadha­tó kockázatot a hatékonyság növe­lésében, valamint a tudományos-tech­nikai vívmányok gyorsabb gyakorlati alkalmazáséban. A termelés és a tudományos-kuta­tási bázis szorosabb kapcsolatának köszönhetően több kedvező eredményt értek el a mezőgazdaságban is. Kivá­ló eredményekkel jár tudósaink, ku­tatóink, fajtanemesítőink együttmű­ködése a szovjet szakemberekkel. A búza és az árpa szovjet fajtáinak, illetve az ezek alapján nemesitett új fajtáknak felhasználásúval a hetve­nes évek első feléhez képest a gabo­na bektárhozama 1 tonnával növeke­dett, és elérte az öt tonnás szintet. Ezt az átlagot ez idén Is elértük, no­ha júniusban és júliusban trúpikus hőség volt. Igazolást nyert, hogy a mezőgazdaság gyakorlatában a tudo­mányos-műszaki Ismeretek következe­tes alkalmazása növelheti a növény­­termesztést. A kerületben az új nö­vénytermesztési rendszerek segítségé­vel fokozzuk a gabona, a kukorica, a borsé, a lencse, a szója, a bab és a zöldség termelését. Éppen a kuko­rica segítségével, amelynek termesz­tésére kedvezőek nálunk a, feltételek, válhatunk takarmányból önellátókká. Az élenjáró mezőgazdasági üzemek eredményei meggyőztek bennünket arról, hogy a kerületben a kukorica hektárhozamát állandósíthatjuk a 6 vagy az ennél is több tonnás szinten, és ezzel egyidejűleg a takarmányga­bona rovására bővíthetjük vetésterü­letét. Tavaly azokban az üzemekben, amelyek alkalmazták az új termeszté­si rendszereket, a kukorica átlagos hektárhozama 1,8 tonnával volt na­gyobb, mint egyéb területeken. Ez Így lesz az Idén Is, noha az időjárás a kukoricának nem kedvezett. Jóval na­gyobb lett a lencse, a szója, a bab és a zöldség hozama is. A terméseredmények jelentős elté­rései, az egyes mezőgazdasági üze mek eredményei közti különbségek megkívánják az említett és a további tudományos-műszaki ismeretek elter­jedtebb alkalmazását. Megkövetelik a mezőgazdasági üzemekben a mnnka tökéletesítését, de ezzel egyidejűleg olyan anyagi-műszaki káderfeltételek megteremtését, hogy az új termelési rendszereket mind nagyobb mérték­ben alkalmazhassák. A tudomány és a termelés kapcso­latának új formáját képezik a koope­rációs egyesülések. Kerületünkben te­vékenységüknek bárom esztendeje és eredményeik arról tanúskodnak, hogy a tudomány, a kutatás, a szolgálta­tások és a feldolgozó szervezetek dolgozóinak részvételével így közvet­lenül megoidhatókkú válnak a ter­melés problémái, s kielégíthetik kö­vetelményeiket. Törekvésünk az, hogy az egyesülések még nagyabb mérték­ben és hatásosabban alkalmazzák a tudomány eredményeit, mivel ehhez anyagi-műszaki és káderbázisuk meg­teremti az előfeltételeket. A tudományos-műszaki haladás is­mereteinek gyorsabb ütemű haszno­sításában el keli érnünk azt, hogy minden agronómus alkalmazza a nö­vényfajták szerinti agrotechnikát, ■ növények táplálásánál tudományosan megalapozott módozatait, minden zo­­otechnikus és állattenyésztési dolgo­zó megfelelő figyaimet fordítson a takarmányadagok optimalizálására, az állatok gondozására. A tudományos kutatás, valamint a termelés dolgo­zó megfelelő figyelmet fordítson a gyobb kezdeményezése a tudományos­­műszaki ismeretek gyakorlati alkal­mazásáért vívott harcban — ez a módja annak, hpgy az élelmiszerek termelésében önellátókká váljunk. NAGY K^?MER’ A kom^romi (KOMÄRNO) JÁRÁSI NEMZETI BÍZOTT­­ЬАБ ELNÖKE Néhány példán és tapasztalaton ke­resztül szeretném szemléltetni, hogy a komáromi járásban miként érvénye­sítik a gyakorlatban a tudomány és technika eredményeit. A komáromi Agrozet gépipari U- zemben is kedvező feltételeket terem­tenek a tudományos-műszaki haladás eredményesebb érvényesítésére. Saját tudományos-kutatási alapjukban a burgonyaosztályozó gépek innoválá­­sát végzik. A járás agroökológlai feltételei kö zött a mezőgazdasági termelés továb­bi intenzifikálását lényeges mérték­ben meghatározza az öntözőkapacitá­­sok építése és kihasználása; eddig a szántóföldnek megközelítőleg az egynegyede öntözhető. Az idei eszten­dő különösen meggyőzött bennünket az öntözőrendszer bővítésének szük­ségességéről, hiszen például az öntö­­zetlen területen a silóknkorica hek­táronként 12 tonnát adott, az öntö­zött területen ennek háromszorosát A melegkedvelő növények, a hajta­tott zöldségfélék termesztésére kidol­goztuk a geoterraális energia kihasz­nálásának koncepcióját, hiszen a hid­rogeológiai kutatások azt bizonyítják, hogy gazdag forrásaink vannak e té­ren. Mivel a kutatófúrások terén még nem tisztázott a helyzet — hiszen a sikertelenség kockázatát nem vi­selheti a mezőgazdasági üzem —, az említett koncepció megvalósítása ké­sik. E helyzet újraértékelésére lenne szükség, és fontolóra kellene venni a kutatófúrások központi forrósokból való finanszírozását, s csak akkor kellene a mezőgazdasági üzemek ren­delkezésére bocsátani, ha már gaz­daságilag kiértékelték. A napkollek­toroknak a mezőgazdaságban való szélesebb körű alkalmazását is gátol­ja magas áruk. Mivel feltételeink között a napenergia kihasználására jók a lehetőségek, az említett ok el­lenére intézkedéseket készítünk elő e lehetőségek kamatoztatására. Tö­rődünk a tej hűtésekor keletkező hulladékhő hasznosításának megoldá­sával is.

Next

/
Thumbnails
Contents