Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-10-08 / 40. szám

1983. október 8. SZABAD FÖLDMŰVES Bohuslav Chfioupek, a CSKP KB tagja, a CSSZSZK külügy­minisztere a múlt héten mun­kalátogatást tett a Szovjetunió­ban. Moszkvai tartózkodása so­rán tárgyalásokat folytatott a csehszlovák-szovjet kapcsola­tokról és Időszerű nemzetközi problémákról Andrej Gromikó­­val, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagjával, a Szovjet­unió minisztertanácsának eisö ilelnökével, külügyminiszterrel. Ax NDK Központi Statisztikai Hiva­talának jelentése szerint az ország nemzeti jövedelme az idei év első fe­lében a múlt év azonos időszakához viszonyítva 4 százalékkal nőtt. A nö­vekmény több mint háromnegyed ré­sze az iparbél származik. A nemzeti jövedelem növekedésének több mint 80 százalékát a társadalmi mnnkater melékenység fokozásával érték el. Az ipari termelés országos átlagban 3,8 százalékka növekedett úgy, bogy közben 8 százalékkal csökkentették az energiaforrások, a nyersanyagok és egyéb anyagok felhasználását. A tudományos-műszaki haladás legújabb vívmányainak gyakorlati érvényesfté­­sésével a népgazdaságban 2S9 millió őrá munkaidőt takarítottak meg, a­­mely 280 ezer 900 dolgozó teljesítmé­nyének felel meg. Az első félévben a beruházásokra 24 milliárd márkát fordítottak. A mezőgazdasági dolgo­zók teljesítették a vágóállatok, a tej, a tojás és a zöldségfélék tervezett felvásárlását. Növekedett a gazdasági illatok állománya is. Az NDK kivitele IS, a szocialista országokkal folytatott árucscreforgal­­ma 9, a fejlődő országokkal folytatott árncsereforgalma pedig 25 százalék­kal növekedett. Az ország kereskedel­mi kapcsolatai a fejlett tőkés orszá­gok viszonylatában tovább fejlődtek, így a kivitel értéke ismét túlhaladta a behozatalét. О Az NDK és hazánk közötti gazda­sági kapcsolatok magas színvonalúak, s az 1977. október 3-án aláírt barát­sági, együttműködési és kölcsönös se­gítségnyújtási egyezmény értelmében i я sikeresen és dinamikusan fejlődnek. A magas szintű párt- és állami kül­döttségek kölcsönös látogatásai során új irányelveket fogadtak el, különö­sen a nyolcvanas évek gazdasági stra­tégiájának valóra váltása érdekében. Hazánk az NDK második legfonto­sabb gazdasági és kereskedelmi part­nere. Az együttműködés a népgazda­ságfejlesztési tervek koordinálása alapján, valamint az NSZEP és a CSKP határozatai értelmében olyan fontos ágazatok fejlesztésére irányul, mint a mikroelektronika, a robotizáció, a me­zőgazdasági gépek gyártása, a kohá­szat, a mikrobiológia, a biokémia stb A kölcsönös együttműködés elmé­lyülését mi sem bizonyítja jobban, mint az, bogy évről évre növekszik a két ország közötti árucsereforga­­lom, amely az idén várhatóan eléri a 2,4 milliárd rubel értéket. Az idén el­sősorban gép-, elektrotecnikai és elektronikai ipari termékek cseréjére kerül sor, de fontos belyet foglalnak el a fémmegmunkáló gépek is. A jóváhgyott mezőgépgyártási sza­kosodás értelmében az NDK az idén arató-cséplő és burgonyakiszántó gé­peket szállít hazánkba, ahonnan cse­rébe cukorrépafejező és burgonyaül­tető gépeket, valamint állattenyésztési hasznosítású traktorokat vásárol. Az NDK fémmegmunkáló iparának kivite­li termékei között szerepelnek a vas­úti személy- és hütőkocsik, üdülőha­jók, autódaruk, kohászati berendezé­sek. amelyekért hazánkból vasúti te­herkocsikat, villamosokat, nehéz te­hergépkocsikat stb. vásárol. —blm Megbonthatatlan barátság A Szovjetunió és Csehszlovákia — a szocialisja közösség más államaival együtt — szorosan összehangolva kül­politika! tevékenységét, mindent meg­tesz az európai biztonság megerősítő sóért, az együttműködés fejlesztésé ért, a nemzetközi béke megszilárdítá­sáért — ezt hangoztatja többek kö­zölt az a közlemény, amelyet Moszk­vában adtak ki Bohuslav Cbňoupek tárgyalásainak befejeztével. A közleményben mindkét fél meg­erősítette azon kívánságát, hogy to­vább bővítsék és mélyítsék a két­oldalú kapcsolatokat valamennyi te­rületen, szilárdítsák a csehszlovák és szovjet nép testvéri barátságát és sokoldalúan járuljanak hozzá a szo­cialista közösség országai együttmű­ködésének megerősítéséhez a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében. Á tárgyaló felek leszögezték, hogy az1 események bonyolult alakulása Európában és az egész világon az agresszív Imperialista körök, minde­nekelőtt az Egyesült Államok akciói nak közvetlen következménye. Különösen nagy veszélyt jelentenek az új amerikai nukleáris rakéták nyu­gat-európai telepítésének tervei, ame­lyek célja, hogy a közepes hatótávol­ságú nukleáris eszközök terén Euró­pában megbontsák az egyensúlyt az USA és a NATO javára. E tervek meg­valósítása szükségszerűen olyan kato­nai és politikai következményekkel járna, amelyek lényegesen bonyolíta­nék a helyzetet Európában és a kon­tinens határain túl is. Amennyiben ezeket a rakétákat valóban rend­szerbe állítják, a Szovjetunió, Cseh­szlovákia és a Varsói Szerződés többi tagállama kénytelen lesz ellenintézke­déseket hozni saját biztonságának sza­nagyobb mértékben megmutatkozik az amerikai-izraeli stratégiai szövet­ség arabellenes jellege. A miniszterek határozottan elítélték az Egyesült Államok agresszív akcióit, s azt, hogy az USA közvetlenül bevetette katonai erejét Libanonban, hogy a libanoni népre kényszerítse azt a megalázó megállapodást, amelyet ez a nép el­utasít, mert korlátozza államának szuverenitását. Az amerikai katonai eró bevetésének célja továbbá, hogy az USA nyomást gyakoroljon az arab világ azon erőire — Szíriára és a pa­lesztinokra —, amelyek nem akarják magukat alárendelni Washington és Tel Aviv diktátumának. Csehszlovákia és a Szovjetunió el­ítéli Washington beavatkozását Kö­­zép-Amerika és a karibi térség álla­mainak belügyeibe, és síkraszáll a térség problémáinak politikai rende­zése, s az ott élő nemzetek megbont­hatatlan jogainak szigorú tiszteletben tartása mellett. A két fél megerősítette elvi állás­pontját a Dél-afrikai Köztársaság An­gola és más afrikai országok elleni hosszan tartó agressziójával, valamint a nsmfbiai kérdés körüli imperialista machinációkkal kapcsolatban. A Varsái Szerződés Tanácskozó Tes­tületé prágai ülésének, valamint a testvéri országok legfelsőbb párt- és állami vezetői júniusi moszkvai talál­kozójának határozataival összhangban Csehszlovákia és a Szovjetunió a szo­cialista közösség többi államával együtt a jövőben is szorosan egyez­teti külpolitikai lépéseit, hogy így szálljon szembe az USA kalandor po­litikájával és a NATO militarista irányvonalával. Minden erejükkel az európai biztonság megőrzésére, a kon­tinens államai együttműködésének fejlesztésére, a vllágbéke megszilárdí­tására és a nukleáris katasztrófa ve­szélyének elhárítására fognak töre­kedni. Az első csehszlovák zászlóalj meg­alakulása után a Szovjetunióban for­málódni kezdett az első lengyel had­osztály Is. A Szovjetunió és a Vörös Hadsereg sokoldalúan segítette a hadosztályt, hogy mielőbb felvehes­sék a harcot a fasiszta megszállók ellen. Az elsó lengyel hadosztály történe­tébe fontos időpontként Íródott be 1943. október 12., amikor Lenino vá­roska mellett efső ízben találkoztak a fasiszta megszállókkal. E sikeres harci fellépés tiszteletére Lengyel­­országban október 12-én ünnepük a lengyel néphadsereg napját. A lengyel hadosztály fokozatosan százezer fós hadsereggé fejlődött, amely hathatós segítséget nyújtott a szovjet hadseregnek a második világ­háború legfontosabb frontszakaszaln. A lengyel néphadsereg a szovjet had­sereg oldalán többek között résztvett a pomerántal frontvonal áttörésében és Lengyelország felszabadításában. A lengyel katonák a második világhábo­rú két utolsó európai, a berlini és a prágai hadműveletében is részt vet­tek. A második lengyel hadosztály a prágai felkelés segítésére sietett, amellyel a csehszlovák katonáknak a lengyel területek felszabadításéban kifejtett hősiességét viszonozta. A csehszlovák és a lengyel katonák a közös harcokban saját vérükkel pe­csételték meg a megbonthatatlan ba­rátságot és lerakták a jelenlegi köl­csönös segítségnyújtás alapjait. fii Varsói Szerződés keretében a lengyel néphadsereg — a csehszlo­vák néphadsereggel és az NDK nem­zeti hadseregével együtt — fontos szerepet tölt be, mert a szocialista tábor nyugati határát védelmezi. A baráti hadseregek legutóbbi szövetsé­gi gyakorlatán meggyőzően bizonyí­tották védőképességüket. j M vatolására, valamint az európai és a globális katonai erőegyensúly megőr­zésére. Mindkét fél reményét fejezte ki, hogy az USA és szövetségesei ko­molyan és a realitások alapján fog ják mérlegelni az egész helyzetet, és hogy az amerikai kormány kifejezés­re juttatja valődl megegyezési szán dékát, és válaszol az európai nukleá­ris fegyverek korlátozására vonatko­zó konstruktív szovjet javaslatokra, amelyek az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvéből Indulnak ki. A két fél véleménye szerint az egész emberiség legidőszerűbb fel­adatéra — a nukleáris háború elhárí­tására — Irányuló egyik leghatéko­nyabb és legsürgetőbb intézkedés az lenne, hogy valamennyi atomfegyver­rel rendelkező állam mennyiségileg és minőségileg egyaránt befagyaszta­ná nukleáris fegyvereit. Mindkét fél rendkívül időszerű és fontos kérdésnek tartja a világűr mi- Mtarizálásának megakadályozását Épp ferre épül az a szovjet kezdeménye­zés, amely olyan szerződés megköté­sét javasolja, amely megtiltaná a ka­tonai erő alkalmazásét a világűrben, valamint a kozmoszból földi célpont ellen. Ezt a javaslatot az ENSZ-köz­­gyölés jelenlegi ülésszakának napi­rendjére is felvették. Az európai és a világpolitika hom­lokterébe kerülnek a Varsói Szerző­dés tagállamainak azt szorgalmazó ja­vaslatai, hogy ezek az országok, és a NATO államai kössenek szerződést a katonai erő alkalmazásáról valő kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról. A Szov­jetunió és Csehszlovákia ügy véli, hogy erről a javaslatról meg kell kezdeni a konkrét tárgyalásokat. Bohuslav Chüoupek és Andrej Gro­­miko eszmecserét folytatott a közel­­keletf helyzetről Is. Megállapították, hogy a térségben a korábbinál lóval Ma is időszerű NATO hurok Kukrinyikszl rajza Az NDK nemzeti ünnepén ШМ-szBvjet iliWifMeri tirplsÉ Jurij Andropov nyilatkozata Az amikéi May lalariiü küpitikät felytat Jurij Andropov, az SZKP KB főtit­kára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke nyilatko­zatában leleplezte azt a militarista politikát, melynek lényege abban rejlik, hogy figyelmen kívül hagyja más államok és kormányok érdekeit, és az Egyesült Államok számára meg­határozó pozíciókat akar biztosítani a világban. E céloknak van alárendelve az USA katonai potenciáljának példátlan növelése, valamennyi fegyverfajta, a tömbhöz való csatolását célozzák. Az fegyverek széles körű gyártási prog­ramjai. A féktelen lázas fegyverke­zést az USA most a világűrre is ki akarja terjeszteni. Washington valamennyi veszélyes tervének végrehajtásába mind na­gyobb mértékben vonják be a többi NATO-országot. Sőt mi több, olyan törekvések is mutatkoznak, amelyek a militarizmus újjáélesztését és a ja­pán katonai-politikai gépezetnek e tömbhöz való csatolását célozzák. Az Egyesült Államok ily módon arra igyekszik rávenni az emberiséget, bogy felejtse el a múlt tanulságait. E szélsőséges politikai kalandorság példája az a rafinált provokáció, ame­lyet az USA titkosszolgálatai szervez­tek meg a dél-koreai repülőgéppel Az akció szervezőinek bűne bebizonyoso­dott, bármennyire is igyekeztek ki­bújni a felelősség alől, s akármilyen hamis verziókkal álltak is elő. Azok „humanizmusa“, akik másokra szeretnék hárítani a repülőgépben el­hunyt emberek haláléért a felelőssé­get, Így áj pusztító fegyverek felé fordul: az MX rakétáktól egészen az ideggázt tartalmazó konténerekig. Washington most az erkölccsel együtt megfeledkezik az illendőség legalapvetőbb szabályairól is, amikor tiszteletlenségét nemcsak államfőkkel és államokkal, hanem az Egyesült Nemzetek Szervezetével is kinyilvánít­ja. Felmerül a kérdés, vajon annak a nemzetközi szervezetnek, amelynek küldetése a béke és a biztonság tá­mogatása, egyáltalán székhelye lehet a egy olyan ország, amelyben milita­rista pszichózist keltenek és amely­ben becsmérlik e szervezet jó hímé vét. Azok, akik e világ sorsáról szeret­nének dönteni ,az antikommunizmns je­gyében igyekeznek érvényesíteni sa­ját elképzeléseiket: Először a „szov­jet katonai fenyegetéssel“ ijesztget­tek. s most elfutottak a szocializmus mint társadalmi rendszer elleni „ke­resztes hadjárat“ meghirdetéséhez. Azt a nézetet akarják az emberekre kényszeríteni, hogy a szocializmus számára a világon egyáltalán nincs hely. Arról azonban nem beszélnek, hogy olyan világról van szó, amilyet Washington szeretne. Az óhajok és a lehetőségek azon­ban távolról sem jelentik ugyanazt. A történelem menetét senkinek sem si­kerül visszafordítania. A Szovjetunió és a többi szocialista ország a saját törvényei, a leghaladóbb társadalmi rendszer törvényei szerint fog élni és fejlődni. A szovjet állam létének hat és fél évtizede alatt számos próbát — nehéz próbákat is — sikerrel állt ki. A szov­jet emberek ezért biztosak lehetnek abbén, hogy országunk védelmi ké­pessége olyan szinten van, hogy sen­kinek sem tanácsoljuk, hogy elle­nünk próbára tegye erejét. Mi magunk nem szeretnénk az ilyen erőpróbát. Már maga ez a gondolat is idegen tőlünk. Népünk jélétét ás a szovjet állam biztonságát nem vá­lasztjuk el más nemzetek és más országok eredményes fejlődésétől és biztonságétól, s egyáltalán nem állít­juk velük szembe. A szovjet vezetésnek nincsenek kétségei afelől, milyen irányvonalat kövessen a jelenlegi feszült nemzet­közi helyzetben. Politikánk továbbra is a béke megőrzésére és megszilár­dítására, a feszültség enybftésére. a lázas fegyverkezés megszüntetésére, az államok közötti együttműködés bő­vítésére és elmélyítésére Irányul. Ez a Szovjetunió Kommunista Pártja és az egész szovjet nép rendíthetetlen akarata- Meggyőződésünk szerint ez minden nemzet kívánsága is. A Szovjetunió elleni gyfilőlködő tá­madások természetesen felháboríta­nak bennünket, azonban erős az ideg­zetünk, és a politikát nem az érzel­mekre építjük. Politikánk alapja a jó­zan ész. a realizmus és a világ sor­sa iránti felelősségérzet Ami az Egyesült Államok politiká­ját Illeti, annak növekvő militarizálá­­sa abban is megmutatkozik, hogy vo­nakodik komolyan tárgyalni és meg­állapodni a lázas fegyverkezés meg­szüntetéséről. Már két éve folynak a szovjet-ame­rikai tárgyalások a legsürgetőbb prob­lémáról — az európai nukleáris fegy­verek számának csökkentéséről. A szovjet fél célja, hogy kölcsönösen el­fogadható, tisztességes és igazságos megoldást találjanak, amely nem kor­látozná senki jogos érdekeit. E két év alatt azonban az is világosan meg­mutatkozott, hogy partnereink Genf­­ben egyáltalán nem törekednek meg­állapodásra. Más feladatuk van — az időt búzni, s végül megkezdeni Nyu­­gat-Európában a Pershing-2 balliszti­kus rakéták és a nagy hatótávolságú robotrepülőgépek telepítését. S ezt nem is tagadják. Washington szempontjából az áj amerikai nukeláris rakéták elhelyezé­se Európában rendkívü egyszerűnek és az USA számára előnyösnek tűnik — előnyösnek, mégpedig Enrépa ká­réra. Az USA európai szövetségeseit túszoknak tartják. Itt nem szabad semmit sem elhall­gatni. Amennyiben a nyugat-európai orszőgok lakossága túlnyomó több­ségének akarata ellenére az amerikai nnkleáris rakéták megjelennek a kon­tinensen, ezzel az USA vezetői és a velük együttműködő NATO-orszógok képviselői elvi jelentőségű lépést tesz­nek, amely a békét fogja veszélyez­tetni. i A Szovjetunió jóindulatát és meg­állapodási készségét senki se tartsa a gyengeség jelének. A jelenlegi ka­tonai-stratégiai egyensúly megbontá­sára irányuló bármiféle kísérletre a Szovjetunió képes megadni a megfe­lelő választ, és szavai nem fognak el­térni a tettektől. Mindazok, akik ma felemelik sza­vukat az őrült lázas fegyverkezés el­len és a béke megvédéséért, meg le­hetnek győződve arról, hogy a Szov­jetunió és a többi szocialista ország politikája épp e célok elérésére tö­rekszik. A Szovjetunió azt kívánja, hogy békében éljen minden ország­gal, tehát az Egyesült Államokkal is- Nem foglalkozik agresszív tervekkel, senkire sem kényszeríti rá a lázas fegyverkezést, sem pedig társadalmi rendszerét. Türekvéseink és terveink konkrét javaslatokban nyilvánulnak meg, ame­lyek célja, hogy döntő fordulat kö­vetkezzen be a nemzetközi helyzet ja­vulásénak Irányéban. A Szovjetunió a jövőben mindent meg'esz azért, hogy megvédje a békét a világon. Húsz évŕel ezelőtt, 1963. október 10-én lépett hatályba a Moszkvában öt nappal korábban Andrej Gromlko szovjet, Dean Rusk amerikai és lord Home brit külügyminiszter által alá­irt szerződés, amely a légkörben, a vizekben és a kozmikus térségben folytatott atomfegyver-kísérletek be­tiltásáról rendelkezik. A föld alatti atomfegyver-kísérletekre nem vonat­kozik. A Szovjetunió kezdeményezésére lét­rejött szerződésben — amelynek so­rén a Szovjetuniót a lázas atomfegy­verkezés mérséklése és az életkörnye­zet rádioaktív sugárzással való szeny­­nyeződésének megakadályozása vezé­relte — a szerződő felek vállalták, hogy a joghatóságuk és ellenőrzésük alatt álló területeken kísérleti célból nem hajtanak végre olyan nukleáris robbantást, amely rádtóaktív szennye­ződést okozhat. A megállapodás értelmében bárme­lyik fél felbonthatja a szerződést, ha különleges körülmények országá­nak érdekelt veszélyeztetik, de erről a többi felet három hónappal koráb­ban értesíteni kell. A szerződéshez több mint 120 or­szág [köztük hazánk is) csatlakozott, Franciaország és a Kínai Népköztár­saság nem írta alá. [— bó)

Next

/
Thumbnails
Contents