Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-10-01 / 39. szám

1983. október í. .SZABAD FÖLDMŰVES T9 Célra törő irányítással, jé szervezéssel A 4634 hektár szántóterületen gazdálkodó nagycétényi (Veľký Cetin) földművesszövetkezet az utóbbi években sokat fejlődött. Az elmúlt évtizedben szinte a termelés minden ágazatában korszerű technológiai eljárásokat alkalmaztak. A célra törő, megfontolt irányítás és a Jó szervezés meghozta a várt eredményeket. A szövetkezet vezetősé­ge és tagsága minden tőle telhetőt megtett a gabona­­programm céljai megvalósításának érdekében. Kimagasló hektárhozamokat értek el szemesekből, hüvelyesekből, Ipari növényekből, de szőlőből és zöldségféléből is. Jó terméseredményeikkel a nitrát Járás élenjáró gazdasá­gai közé kerültek. A közös gazdaság általában 1960 hektáron termeszt gabonát, s már az elmúlt években hattonnás átlaghoza­mukkal a hatvanasok sorába tartoznak. Az Idén Ismét bizonyítottak: ószl árpából, őszt búzából, s vetőmagbor­sóból rekordtermést, kalászosokból 6,02, borsóból pedig 4 tonnán felüli átlagtermést értek el. Kiváló eredmé­nyeiket, a tagság szorgalmas munkáját a Járási szer­vek nagyra értékelik. A szövetkezetét emlékplakettel tüntették ki, Homola Ján agrármérnököt, a szövetkezet elnökét, valamint Borbély Béla agrármérnököt, a nö­vénytermesztési ágazat vezetőjét „A mezőgazdaság ki­váló dolgozóját“ reszortkltüntetésben részesítették. Minek köszönhetik kimagasló eredményeiket? Az idei termeléseredményeket már a múlt év őszén megalapozták. Idejében elvégezték a tarlóhántást és a középszántást, ezzel egyidőben talajba Juttatták e szüksé ges mennyiségű trágyát és növényvédő szert. Elsősorban bevált gabonafajtákat vetettek agrotechnikai határidő­ben. Am az egész tenyészldő folyamán nagy gondot for­dítottak valamennyi agrotechnikai és technológiai kö vetelmény szigorú betartására, a növényvédelemre, a műszaki felkészültség mellett a dolgozók felelősségtel Jes munkájára. E munkának köszönhetik, hogy az 1960 hektáron termesztett gabonaféléket minimális szemvesz­teséggel kilenc nap alatt betakarították. Búzafajták közül legnagyobb területen a Solarist, a Jubilejnát, a Valát, a Košufkát és Odrát, a fajtajelöltek közül pedig a BU-20-ast és a BU-18-ast termesztették. Igen Jó termést hozott a Solaris (6,68 tonna], a BU-20-as (6,50 tonna) és a Košútka (8,40 tonna). Csalódtak vi­szont a Valában, mivel ez nyújtotta a legalacsonyabb hozamot — 5,3 tonnát hektáronként. Árpából az Alfa fajta hat és fél tonna átlaghozam­mal fizetett. De a tavaszi árpafajták öt és fél tonnás átlagtermése sem .lebecsülendő. E kiváló eredmények abbnn Is kifejezésre Jutottak, hogy a szövetkezet 2100 tonnával túlteljesítette gabonafelvásárlásl tervét, így több mint hárommillió korona tiszta Jövedelemhez Ju­tott. De kedvezően alakult a „mérleg* a borsötermelés ese­tében Is. A tervvel szemben 321 tonnával többet adtak az állami alapba, ezáltal a gazdaság Jelentős Jövedelem­hez jutott. A siker alapja a Jó politikai és szakmai felkészülés volt. Az egyes munkálatok végzésére komplex tervet és pontos ütemtervet dolgoztak ki, amelyet vezetők és dolgozók egyaránt betartottak. A műszaki felkészülés mellett nagy volt a munkafegyelem, s kellő színvona­lú volt a dolgozókról való sokrétű gondoskodás. A ve­zetők nagyra értékelik a kombájnosok, gépjavítók mun­káját, ők gondoskodnak arról, hogy valamennyi gép idejében rendben legyen, hogy a munka közben előfor­duló hibákat azonnal eltávolították. A kombájnosok hosszabbított műszakban dolgoztak. A tizenhat kombájn az adott gabonatermő területre aránylag kevés, ezért egy kombájnos teljesítménye elérte a nyolcvanöt hek­tárt, ami igen szép eredmény. A Jó szervezés követ­keztében a munka gyors és rugalmas volt; Jól dolgoztak a gabonaszállítók és a szalmahordók, valamint az aratás többi résztvevője. Dicséret illeti szorgalmas munkájukat, hiszen a magas színvonalú műszaki ellátottság mellett nekik köszönhető, hogy Idejében fedél alá került a ter­més, és agrotechnikai határidőben megkezhették a jövő évi termés megalapozásának munkálatait. A nagycétényi szövetkezet tagsága a gabonatermesz­tésben gazdag tapasztalatokkal rendelkezik. Gondolom, ezeket a hasznos, Jó tapasztalatokat az idén is haszno­sítják a jövő évi Jó termés megalapozása érdekében — Jegyeztem meg Borbély Béla agrármérnök, növényter­mesztési főágazatvezető felé. — Arra törekszünk, hogy ezeket a tapasztalatokat és a bevált termelési módszereket gazdaságunkban kama­toztassuk. Az eddiginél ts fokozottabb figyelmet szente­lünk az agrotechnikai eljárások szigorú betartásának, a megfelelő tápanyagpótlásának, a magágy előkészítésé­nek. Nagy gondot fordítunk a megfelelő minőségű ve­tésre és a növényvédelemre. Természetesen az idén is s legjobban bevállt fajtákat vetjük. A szövetkezetben nagy Jelentőséget tulajdonítanak a fokozott munkafegyelemnek a jő munkaszervezésnek, a teljesítmények rendszeres ellenőrzésének, a vezetőkre és tagságra vonatkozó személyi felelősségnek. A terv­­feladatok teljesítésére, a munka minőségére Irányuló törekvések fő mozgósító ereje az erkölcsi és anyagi ösztönzés. Természetesen ebben a gazdaságban is előfordul, hogy a legkörültekintőbb Intézkedés s a fokozott igye­kezet mellett sem sikerült elérni minden esetben a várt eredményt. Az Idén például ez a helyzet a cukorrépa és a szemes kukorica esetében. Ezek a növények az aszályos időjárás következtében nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, holott tavaly a szemes ku­korica termelésében elsők voltak a járásban. A szövetkezet növénytermesztési ágazata össztermés! tervét előreláthatólag így is teljesíteni fogja. Vetőmag­kukoricából ugyan kiesésre számítanak, viszont bíznak abban, hogy ezt olyan jövedelmező növények, mint a búza, az árpa, a borsó, a zöldség, a szőlő és a lucerna­­mag pótolni fogják. így a növénytermesztés az állatte­nyésztési termeléssel együtt Jó színvonalat ér el. NAGY TEREZ Jobban használjak ki a lehetőségeket! Ilyenre nem volt példa a kassal (KoSice) járásban: hása nap alatt mindenütt befejezték a gabona be­takarítását, még az északi Övezetben lel Ebben kétségtelen Hl nagy szere­pe volt mind a rendhagyó idójárás­nak, a tavaszi és nyári assálynak, a kániknlának, mind a jó munkaszer­vezésnek, a kooperációs és az inter­nacionalista kapcsolatok kihasználá­sának. Az idén gondosabban, körül­tekintőbben szervezték meg a kenyér­csatát. Mint ahogyan azt jozef Z á- V a d a elvtárs, a járási pártbizottság vezető titkára elmondotta, minden gazdaságban a kombájnok csoportos bevetését alkalmazták állandó felü­gyelet mellett, így a termés gyorsan és minimális szemvessteséggsl került a raktárakba. A rendhagyó időjárás kihatott a terméshozamokra is, méghozzá jelen­tős mértékben: a gazdaságok között kiegyenlítődtek a hozamok. Az évek hosszá során lemaradozó mezőgazda­ság! üzemeknek sikerült teljesíteniük a tervezett feladatokat, mint példán! a rnskovi, a idaüal, a nováöaayi ée a bnzital (Bnziea) szövetkezetben. Mi okozta ezt a különös jelenséget? A néhány vizenyős talajokon gaz­dálkodó üzemekben valósággal kedve­zett a szárazság. Itt normális Időjá­rásé években, de különösen akkor, amikor túlságosan sok a csapadék, a talajok rossz vízgazdálkodása és az amúgy is magas talajvíz-szint miatt sokat szenvednek a növények, s emiatt gyenge termést hoznak Az idén viszont a hosszan tartó aszály eltávolította a talajból a viztelesleget, s azért a szokottnál jóval kedvezőb­ben alakultak a hozamok. Ez a tény is látványosan igazolja, mennyire fon­tos az ilyen talajokon a meliorációs mnnkálatok gondos elvégzése. A következő a megfelelő rejlik évi Jó termés titka talajelőkészítésben Fotó: —ba— Másfélül viesont a jé rlsgatdálke­dásá. bőségesen termő, tápdás tala­jokon, mint például a csányi iCaba), a kehnyecl (Hraniéná pH Hornáde), a družstevná!, a keceroveei, az ájbád­­vai (Nová Bodra),, a petényi (Perín) és a kráfovcei szövetkezetben, va­lamint a Szapsl (Moldava naá Bad­­voa) Állami Gazdaságban at idén a básavetéeak nagyon megsínylették a vízhiányt, aminek következtében el­maradtak a mér megazoknM hozaae­­szinttöl. Az Idán a kassal járásban a tehe­ne termeié* tervét 98,3 százalékra tel­jesítették. ami szép eredménynek szá­mit. hiszen a 3,72 tonnás átlaghozam sikernek mondható. Az ötéves terv bárom évére meghatározott gabona­termesztést feladatokat a járás 97,В ssásalékra teljesítette, a lemaradás 7884 tonnát teas ki. Az asaily és a kánikula nem ke­rülte al a Mányi sző vétkezőiét asm. Itt mégi« 4,8 tonHis átlagtermést si­került betakarítaniuk. A parányi szö­vetkezetben n 4,28 tonnás átlaghozam az Idei adottságok között fá ered­ménynek tekinlhetó. A kebayeel szi­­vetkesetbeu 4.S tonnát termett hektá­ronként a gabona, a Kassai Állami Gazdaságban a 4.28 tunnás átlagho­zam is szép sikernek számit. Külön mag kail dicsérnünk szokat a gaz­daságokat. ahol a tervezett hozamot jócskán (álteljesílették. A kráfovcei szövetkezetben például nem kevesebb mint 25 százalékkal, ami figyelemre­méltó eredmény. A Szepsi Állami Gaz­daságban a tervezett hozamot 11,9 százalékkal túlhaladták. Hat mezőgazdasági üzem a terve­zett hektárhozamot nem teljesítette, tgy példán! tervfeladatát a bodol ovi szövetkezet 98.8, a Nlluá Myáfa-I 98.9, a drnistevnái 89 8. a sadyi 88,7, as áj­­bodvai pedig mindössze 85,7 száza­lékra teljesített*. Ennek következté­ben a járás 2588 tonnával maradt al a tervezettől. A járásban gabonafélékből összesen 188 ezer 858 tonaál termeltek. Aa SXXXX4XV4X4\44\4XXXXXXXXX\XXXXXXXX444XX4XXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXV9XVhXXVb>XVVXXVVXVNXXXVSXbaXX»*aX>ÄVÄXVCCC*aXSVCWJ^WW»No; XXVXXXXXXVVXXXVVXVVXXXXXXVV idei adottságok között az sikernek és tanulságok jegyében 2,42 tonna volt hektáronként. A leg­nagyobb termést — 2,94 tonnát — a dunaszerdahelyi Járásban érték el. A kerületi átlagot Jóval meghaladták a komáromi, a gaíántai és a topolčanyl Járás mezőgazdasági üzemel. Az Idén a magra termesztett bor­sóból rekordtermést értek el, azaz 7 ezer 692 hektárnyi terület átlagában 3,34 tonnás hozamot. Viszont több mezőgazdasági üzemben a borsó ho­zama meghaladta a négy tonnát. A fajtanemesítés eredményeivel sajnos már nem lehetünk teljesen elégedet­­•tek. A gyakorlat joggal követeli a ke­vésbé klpergó fajtákat. A lencsetermesztésben Is szép ered­ménynek számít az elért 1,14 tonnás átlaghozam. Ezt a fontos növényt a kerületben 2401 hektáron termesztet­ték. De nézzük meg közelebbről, hogy milyen agrotechnikai tényezők befo­lyásolták a legnagyobb mértékben a gabonafélék hozamainak alakulását. ■ Mindenekelőtt ki kell emelni ax elévetemény jelentőségét A búza búza utáni termesztésének részaránya még mindig nagy volt, azaz 15.46 százalék. A búzát árpa után a terület 21,52 százalékán vetették A legjobb előva­­teménynek a cukorrépa bizonyult, az átlaghozam 5,9 tonna volt a búza bú za után vetett területeken elért 9,18 tonnás hozammal szemben. Ez a tény Is jól érzékelteti az istóllótrágyázás hatásának jelentőségét, főleg olyan aszályos évjáratban, mint az Idei volt. Az ószl búza megfelelő elűvete­­ményének bizonyultak a hüvelyesek, a napraforgó, az évelő takarmánynö­vények. Az árpa termesztésében az elóvetemények hatása hasonlóan ala­kúit. ■ Az eredmények egyértelműen igazolják, hogy a hozamok alakulásá­ra döntő mértékben hat a vetés idő­pontja. A háza esetében a legna­gyobb termést ezek в növényéllomá nyok adták, amelyek vetése szeptem bar utolsó hetében és október első Ifz napjában történt. Az ebben az idő­szakban vetett háza hektárhozama el­érte a 5,83 tonnát, vagyis 0,3 fonná val nagyobb volt, mint a korábban illetve későbben vetett házáé. A ta­vaszi árpa esetében a legnagyobb ho­zamokat (4,68—4,76 t/ha) a márcins első tíz napjában történt vetés ered­ményezte. Ha a vetés márcins végére esett, akkor a termés 0,2—0,3 tonná­val, az áprilisi vetés esetén pedig 1,5 tonnával csökkent. ■ Talán nem la kell külön hang súlyozni, hogy a talajelőkészités ml kéntfe milyen mértékben befolyásolja a hozamokat. Ezt minden agronémns saját tapasztalatából nagyon jól tudja. A hozamok szempontjából nem isany­­nyira a szántás mélysége, hanem fő­leg a magágy előkészítése, vagyis a talaj porhanyésatga és egyenletessé­ge a mérvadó. Napjainkban a biológiai anyag adta lehetőségek szinte korlátlanok. A si­ker elsősorban a belyes fajtaválasz­tékon múlik. Óvakodni keil a „dl­­vatosságtól*, az egy-egy évjáratban kiugró hozamú fajták nagybani ter­mesztésétől. A fajtaválasztékot mindig is a kísparcellás fajtakísérletek, a többéves tapasztalatok nyomán kell kijelölni. Fontos követelmény, hogy egy-egy fajta részaránya ne haladja meg a vetésterület 15—20 százalékát. Az Idén hat tonnán felüli hektárho­zamokat az Irts fajta és a BU-18-as fajtajelölt termesztésében értük el. De a kemény körülmények között is igen )ó) vizsgázott a Slávia, a Ko­šútka, a Solaris, a Vala és az Ondra fajta. Tudatosítani kell, hogy az In­tenzív, nagy hozamú fajták csakis kedvező feltételek mellett érvényesül­nek ez elvárásoknak megfelelően. Vi­szont a közepes termőképességű táj­ékból kedvezőtlenebb adottságok kö­zött ts kielégítő és stabil termés vár­ható. A tavaszi árpa fajtái kózOI a Rubin, az Opál, a Rapid és a Horal vált be a legjobban. A takarmánygabona mennyiségének növelése érdekében szükségszerű a rozs, á zab, de fő­leg az ószl árpa fajtaválasztékának bővítése, s az őszi árpa termesztését kellene fellendíteni. Jövóre a szemesek termelése ha­sonló szinten marad, mint az Idén. A cél továbbra Is a 2,5 millió ton­na kitermelése. A megkövetelt szintű gabonatermelést a hektárhozamok ha tározzák meg. Viszont a gabona­program megvalósítása szempontjából a termelés nagysága a lényeges. Ezért az idei évtói kezdve a tervezett irá­nyítás újszerű rendszerét akarjuk tel­jes mértékben érvényesíteni. Úgyhogy a növénytermesztés szerkezetét, a ter­mőterület nagyságát maguk a mező­gazdasági üzemek határozzák meg. Ez viszont korántsem a tervfeladatok tel­jesítésének lazítását jelenti. Ellen­kezőleg, ez a gazdaságok részéről fo­kozott Önellenőrzést követel. Gyakor­latilag annyit Jelent, hogy a terv­feladatok maradéktalan teljesítése ér­dekében célszerű lesz a búza vetéste­rületét az Idei valósághoz viszonyít­va legalább 5—10 százalékkal növel­ni. A kővetkező év termését a Jelen Időszakban alapozzuk meg. Ezért ér­demes lesz az előző évek és az Idei év tapasztalatait kamatoztatni, okul­ni a hiányosságokból, hogy JövÖre ts gazdag termés fémjelezze gabonater­melésünk magas színvonalát KLAMARCSIK MARIA tekinthető, ám jósat Závada elvtára mégse* elégedett. Ogy véli, hogy ka­­moly ■ulssstások merültek fel az eg­­retschaikal fegyelem betartáséban. Hiányosságok voltak a talsjelökészt tásben. a trágyázásban, a vatésforgá kialakításában és a növényvédelem­ben. Ha idejében és hatékonyan véde­keztek volna a betegségek ellen, ak­kor agyas mezőgazdasági üzemekben hozzávetőleg 0.0—1 tonnával nagyobb hektárhozamot érhettek volna el. Ezt az állítást bizonyltja az a tény, hogy a betegségekkel szemben ellenállóké Slávia fajtánál az ájbodvai szövetke­zetben 80 hektárrál 6.14 tonnás átlag­hozamot érlek al. Hasonlóképpaa a parányi szövetkezeiben a Koiátka faj­ta 50 hektárrál 0.22 tonnás termést adott. Ez a tény önmagéért beszél. Azt bizonyítja, bogy minden gazda­ságban. sőt minden parcellán nagyobb figyelmet kall szentelni a helyi adott­ságoknak s kísérletek alapján kall meghatározni, melyik az a bázafajfa, amely az adott termesztési feltételek kösött biztos és maximális hozamot ad. Ez minden gazdaságban az ott dolgozó szakember feladata, szakmai ée becsületbeli kötelességei (illés)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents