Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-10-01 / 39. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1983. október 1. 14 HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZÁT Я HORGÁSZÁT S HORGÁSZÁT ■ Ungvidékén a halász ás horgász között alig tesz­nek különbséget, a cél­tól és eszközöktől függetlenül minden halat fogö embert ha­lásznak, tevékenységét pedig halászatnak nevezik. Ezen a táfon nincs hivatásszerű halá szat, amely az Állami Halgaz fit tel», tefassL melőtevékenység és . körnve- ШШШШЯЯШШШЯШШШЯШШШШШШШШ .QiiréHciDni я hnreászat és а ^ raészet ölébe“ vágynak. Ez a magyarázata annak, hogy az utóbbi időben Ungvidékén is nőtt a horgászok száma. Eszényl György daság szemezésében a balte­nyésztésre és a halak tömeges kifogására irányulna. A sporthorgászat célja szin­tén a halfogás, ám a hivatá­sos, a halászokétól eltérő esz­közökkel és módszerekkel. A- zaz a horgász is a halfogásra törekedik, de nem minden á­­ron! A horgászok esetében a halfogást Jelentőségében meg­előzi a természettel való kap­csolat megőrzése, a pihenés, a szórakozás, a szabadidő egész­séges és kellemes eltöltése. A műszaki fejlődés eredmé­nyeként a kézi munka egyre Jobban visszaszorul. Természe tes tehát, hogy a zárt helyisé­gekben dolgozó emberek ösz­tönösen vagy tudatosan a „ter-Varga Estók Géza A hirtelenül gyarapodó hát­szám és a halfogási lehetősé­gek között egyre nagyobb az ellentmondás. A talaj javítási legelő- és rétgazdálkodási fel­adatok, az öntözéses földmű­velés és kertészkedés terjedé­se, az árvízvédelem nagymére­tű folyószabályozási, lecsapold­­si és ázmentesftési munkála­tokat tett és tesz szükségessé. A szabályozott folyószakaszo­kon minimálisra csökkennek az fvóhelyek, megszűnnek a búvóhelyek, az ipari és a mező­­gazdasági termelés vízszennye­ző hatása lép előtérbe. Szűkül és romlik a vizek természetes i szerkezete. Érdekes, hogy mindez korántsem Jelenti azt, hogy a horgászat és az ipari haltenyésztés lövője kilátásta­lan. A közelmúltban a Labore és a Latorca összefolyásánál Eszenyi Györggyel, a nagyka­­posf (Veiké KapuSanyl szövet­kezet gépjavítójával találkoz­tam, aki 9.80 kilós nyurga pon­tyot. máskor pedig egy 4.5 ki­­'ós tőke pontyot szákolt. Var­ga Estók Gézának pedig egy S kilós tőke pontyot sikerült megfognia. Mindketten főtt ku­koricával horgásztak. Elmond­ták, hogy mindketten a javító­műhelyben dolgoznak és a na­pi nyolcórás munka után gyak­ran kijárnak a vízpartra pi­henni, horgászni. Azt sem hall­gatták el, hogy az utóbbi é­­vekben sokat romlott a halfo gás lehetősége. Hozzátehetjük még. hogy a­­milyen mértékben romlanak a természetes szaporulat feltéte­lei, olyan arányban kell gon­doskodni az ivadék mestersé­ges keltetéséről, az előneve'és­­ről és halkibelyezésről. Erre Ungvidékén is nagy lehetőség van. A folyómedrekről levá lasztott holtágak balasítósa és a medencés haltenyésztés meg­szervezése nemcsak pótolhatja a szabályozások és lecsapolá­­sok okozta kiesést, hanem a vizek egykori természetes ..hal­­hozamát“ Is megsokszorozhat­ja. Az erre iHetékes fárási szervek és a horgászszervezet tevékenységének legfontosabb feladata, hogy a gazdasági tér zetvédelem, a horgászat és a turisztika szempontjait egyez- Щ tessék. Ez a tőketerebesi (Tre bišov) járásban sohasem volt annyira időszerű, mint ma. Az illetékes járási szervek ezzel kapcsolatos intézkedései és a haltenyésztési program megvalósítása lehet garancia arra, hogy * jelenlegi állapot ne romoljék tovább a termé­szetes folyóvizek, tavak gazda­sági potenciája, a horgászati. | valamint a turisztikai tévé kenység a kívánt irányba tere lödjék. ILLÉS BERTALAN íme, egy növényevő ... Hogyan számláljak a halakat'! Zoológusok, biológusok, ha­lászati szakemberek gyakran kerülnek olyan helyzetbe, hogy valamilyen módon meg kell je­lölniük az adott területen élő állatok számát. Ez nem köny­­nyü feladat. A halszámlálás során az er­­choszonda jelentős segítséget nyújt a biológusok számára. Ennek működési elve ugyanaz, mint a haditengerészeti szonár berendezéseké. A szonda adó­ja, amely a hajótest alfy van rögzítve, ultrahang jelekét su­gároz a tengerfenék irányába. A tengerfenékről visszaverődő jeleket a vevő rögzíti és a ki­bocsátás és a visszaverődés kö­zött eltelt időből számítják ki a tengerfenék távolságát, azaz a vízmélységet. A halászati er­­choszondák általában exhográ­­fok, tehát a tengerfenék pro­filt, illetve a pásztázó hajótest és a tengerfenék között tartóz­kodó halakat grafikus ábrázo­lásba rögzíti. A grafikonokról egyszerre leolvasható a víz­mélység és észlelhetők a tér­ségben tartózkodó nagyobb tes­tíí ЪяТяк ияру hflirflink. Ter­mészetesen „értő szem“ kell ahhoz, hogy a grafikonon lát­ható vessző, vagy folt alakú je­lekből felismerje a halakat. A halak, halpadok beméré­sére szükséges lehet az adott halászflottának, fogási hozama növelése érdekében, ba a szám­adatokat Igénylik- azok a szer­vek is, amelyek egy-egy hal­fa] halászati tilalmát adott ten­ger-részen előírják, vagy fel­oldják. A tenger haltartalékai nem kiraeríthetetlenek, és ezek­kel úgy kell gazdákodni, hogy az elkövetkező évekre, évtize­dekre is jusson fehérje az em­bernek. Milyen technikai problémák­kal kell számolni a halak er­­choszondás bemérésénél? Ha a tengerben élő halak mind futball-labda nagyságú mozdulatlan testek lennének, egyszerűbb volna a helyzet, A halak azonban állandó vízszin­tes és függőleges irányú moz­gásokat végeznek a' vízben. A felszín közelében úszkáló ha­lakra a szonda nem reagál, ha viszont túl mélyen tartózkodik a hal, beleolvad a tengerfenék Fotó: G. B. környezetébe, tehát a szonda itt nem tud differenciálni. Természetesen a halak szám­lálására más módszereket is al­kalmaztak; az adott területen és Időben kifogott halakat fa­jok szerint elkülönítették, és az adatokból matematikai mo­delleket szerkesztettek. Nagy testű halaknál, tengeri emlő­söknél, így bálnákkal próbál­koznak légi fényképezési mód­szerekkel is, de az erchoszon­­dás módszernek nagy előnye, hogy gyors és viszonylak olcsó. Az ORSTOM kutatói jelenleg a bretagnel Öceánkutató Inté­zetben nagyobb teljesítményű erchoszonda típusok kifejlesz­tésén fáradoznak. Az egyik rendszer mikroprocesszoros, és az egész komplexum két bőrönd­be belefér, tehát a fejlesztés során a miniatürizálására Is gondoltak. Természetesen az erchoszon­­dás halszámlálástól nem lehet csodát várni, pedig az ENSZ szervezete a FAO mit nem ad­na egy olyan műszerért, amely­nek segítségével „gombnyomá­sos alapon“ lehetne megállapí­tani' adott tengerrészen a hal­fajok számát, fajok szerint el­különítve. -ha­* VADÁSZAT -f »MDASZAT 4 VADÁSZAT 4 VADÁSZAT 4 VADÁSZAT 4 VADÁSZAT 4 VADÁSZAT 4- VADÁSZAT 4 VADÁSZAT 4- VADÁSZAT 4 Az erős fiatal Ш vándorlása Nem győzünk eleget csodál­kozni azon, hogy évszakonként miként változik az őzeknél az agresszivitás és engedékeny­ség. A váltakozás híven követi a természetes táplálékkínálat ingadozását, a legelési lehető­ségeket Az, hogy az őzbakok tavasszal territoriális magatar­tást vesznek fel, nem újdon­ság, és az sem, hogy az egy­éves bakokat az öregebbek el­űzik, s a fiatalok messze ván­dorolnak, hogy „szabad he­lyet“ találjanak maguknak. Számos, jórészt megválaszolha­tatlan kérdés van még: hová vándorolnak az őzek, az Idő­sebb bakok Is elmennek, meny­nyire tartja a felnőtt őz a he­lyét? A revlrszerzés Igényét a fiatal bakoknál a testosteron nemi hormon váltja ki, s ez először a dörzsöléssel és a „kaparással“ jelentkezik. Az Idősebb bakok tisztítják le ha­marabb az agancsukat s fog­lalják el a jő területeket. Te­rületük határát „megjelölik", s az egyéves, fiatal, főleg az erő­sebb testalkatú bakokat, mint konkurrens példányokat el­űzik. Strandgaard dán vadblolőgus a kálót kísérleti területen ösz­­szefüggést állapított meg az egyéves bakok testi fejlettsé­ge és vándorlása között. A mintegy 600 hektáros erdős­­-mezős vizsgálati területen nem vadásztak, az őzállomány éve­ken át kereken 100 darabból állt, ugyanis többnek nem ju­tott hely. Strandgaard minden télen befogta az özeket, é$ nya­kukra kötött övékkel megjelöl­te őket, méreteket vett fel, majd Ismét szabadon engedte őket. A kísérlet során bebizo­nyosodott, hogy az egyéves ba­kok közül a könnyebb testsú­­lyúak a területen maradtak, míg a nehezebb testüek mind elvándoroltak. Mitől függött ez? A magya­rázatot közvetlen megfigyelé­sek alapján adta meg. A job­ban fejlett bakok egyébként sokkal előbb kezdtek agancsot felrakni, mint a gyengébbek. Tavasszal már mutattak terri­toriális magatartást: felborzol­ták szőrzetüket a nyakuk kö­rül (ezáltal erősebbnek lát­szottak), kapartak és vagdál­­k,óztak; pontosan ez volt az, amit nem tűrtek a már terü­letet birtokló öregebb bakok. A „revírblrtokos“ Idősebb ba­kok nyomásának a fiatal, erő­teljes, de tapasztalatlan bakok nem tudtak ellenállni, elvándo­roltak. A satnyábbak ellenben feltűnés nélkül viselkedtek, nem jeleztek területszerzési 1- gényeket, így nem voltak „kon­kurensek“. A „kivándorlás­nak“ természetesen előfeltéte­le. hogy a környéken „őzrpen­­tes“ területek legyenek, ahová menni tudnak a fiatal bakok, és hogy a központban legyen nagy „populációs nyomás“, vagyis a terület központja 6- zek által sűrűn lakott legyen. Strandgaard kísérleti terüle­tén ezek a feltételek adottak voltak. A kifejlett őzek gyakor­latilag soha nem vándoroltak el. Ha már megszereztek egy territóriumot, ott maradtak, a­­mlg el nem pusztultak. Csak ezután foglalhatta el a terüle­tet újabb bak. A Bajor Erdő Nemzeti Park­ban Is hasonló vizsgálatokat végeztek. Négy év alatt 200 őzet fogtak be, megmérték 6- ket, és nagy, színes müanyag­­örvekkel jelölték, amelyeken a számok már messziről olvasha­tók voltak, majd szabadon en­gedték az özeket. Bár a jellel ellátott őzek egyharmada (I) eltűnt, a többieket Is csak é­­vente többnyire mindössze két­szer látták, értékes eredmé­nyeket kaptak. A 700 és 1450 méter tenger­­szint feletti magasságban fek­vő nemzeti parkot az őzek té­len a nagy hó miatt elhagyják. Minden ősszel lehűzódnak a völgyekbe, több' kilométer tá­volságra Is. Ott befogták és megjelölték őket. Felnőtt őzek — bakok és suták egyaránt — minden nyáron ugyanazt a te­rületet foglalták el, amit már korábban maguknak megsze­reztek. Egyetlen esetben sem fordult elő, hogy a felnőtt őz nyári helyét feladta volna és „elköltözött“ volna. Vtsszaűtju­­kon — ez néha 7 kilométer is volt — bizonyosan áthaladtak szabadrevtreken, de „otthon­­szeretetük“ erősebb volt. Sváj­ci megfigyelések is hasonló e­­redményekről számolnak be. Másként alakult a fiatalok vándorlása a nemzeti parkon belül. Ugyanazt tapasatalták, amit Strandgaard Is észlelt; a gyengébbek megmaradtak az etetők körül, laholl a telet töl­tötték. Az erős, fiatal példá­nyok 3—16 kilométeres távol­ságban telepedtek meg a télt hónapokhan. Onnan nem tér­tek vissza többé" a hegyi ete­tőkhöz, hanem télen — tehát életűk második telén — egy­szerűen levonultak a völgybe, hogy a táplálékban szegény Időszakban megfelelő helyet találjanak. Aztán a következő tavasszal az előző évben meg­szerzett revirjükbe tértek vlsz­­sza. (Je.) A Szovjetunióban csülkös­vadból a legnagyobb a zsákmány, ezért ennek a fogyasztási értékét vizsgálták. Ogy találták, hogy a vadhús gazdag az ember számára fon­tos anyagokban, mikroelemek­ben, s a háziállatok húsához képest számos előnye van. A csülkösvad húsában kevés a zsírlerakódás, nagyfokú vi­szont az Izomszövet tartalom, A létfenntartásért folyó küzde­lemben a csülkösvad fő fegy­vere a gyors helyváltoztatás, ami fejlett izomzatot ktván, a kötőszövet ugyanakkor nem nagy, s tly módon a hús kony­hai elkészítése előnyös, az e mészthetősége nagyobb. Mind-A vadhús tápláióérteke ehhez hozzájárul a nagy fe­hérje- és mikroelem tartalom annak következtében, hogy a vad számos növényféleségből választja táplálékát, Szlovákiában sokan — hely­telenül — nem tartják teljes értékűnek a vadhúst, pedig más országokban nagyra be­csülik kisebb zsír- és kalória­­tartalmát. könnyebb emészthe­tőségét. fehérje- és ésványl­­anyag-gazdaságát Mindez a vadhús árában is kifejezésre lut. Távlatilag a civilizáció terje­dése miatt a vadhús mennyisé­gének a csökkenése várható, hacsak nem sikerül egyes vad­fajok — például a dámvad — farmszerű hústermelését, vagy — magyarországi mintára — a fácán, a vadkacsa tenyésztését megoldani. A Német Szövetségi Köztár­saságban évente több százmil­lió márka értékű vadhúst fo­gyasztanak. A fogyasztás egyes becslések szerint 0,6, mások szerint 0,9 kilogramm évente személyenként. A lakosság ér­tékeli ezt a húsféleséget, mert a Jő fzek mellett a vadhúst tápanyagtartalma és jő emészt­hetősége miatt még kímélő ő­­telnek is ajánlja. XXX Egy háziállatbá! származó sülthűs adagban 235 kalória. 24 gramm zsír van. Ugyanak­kora nagyságú vadhús viszont csak 201 kalóriát ás 6 gramm zsírt, viszont 35 gramm fehér­jét tartalmaz. 100 gramm sú­lyú pulykahúsban 200 kalória, 31 gramm fehérje és 8 gramm zsír van. Hasonló súlyú fácán­húsban viszont 151 kalória, 34 gramm fehérje és 5 gramm zsír mutatható ki. (A dokumentáció a Jäger, а Poľovníctvo-rybárstvo, az Oho­­ta és a Zeitschrift für Jagdwls­­sensebaft című szakfolyóiratok cikkei alapján készült.)-d-Űj utak keresés® A Cseh Vedászszövoiség IV. kongresszusa pár héttel ezelőtt fejezte be tanácskozását, a beszámoló az igényesség, tehát az eredmények meg a helyenként felbukkanó hiányosságok, a pozitív és a negatív jelenségek, továbbá az új leheföségok jegyében értékelte a kongresszusok közti tevékenységet A küldöttek bíráló igényességgel értékeljék a munkasike­reket, vagyis a CSKP XVI. kongresszusa irányelveinek a szö­vetség gyakorlatában történő valóra váltását. Megfogadták, hogy a soron levő időszakban mindent elkövetnek a vadgaz­dálkodás fellendítése, a tudományos ismeretek meghonosítása, a gazdálkodás új utalnak keresése érdekében. Vállalták, hogy tevékenyen segítik a szövetségi élet tartal­masabbá tételét, s ebben a törekvésben mnzgösitjők a vadász­­társaságok tagjait. Nem kis áldozatra vállalkoztak, hiszen a szövetség választmányainak a tisztségviselői, szabadidejük jelentős hányadát a társadalmi feladatok végzésére áldozzák. A szövetség központi választmányának tagjai az alsóbb szer­vek tisztségviselőivel együttműködésben arra törekednek, hogy tovább tökéletesedjen a gazdálkodás tervszerű irányítása, min­den tekintetben a minőségi tényezők kerüljenek a gyakorlat előterébe. A mező- és az erdőgazdasági tárca a lövőben hatékony in­tézkedésekkel segíti azon zavaró körülmények kiküszöbölését a környezetből, amelyek kedvezőtlen hatást váltanak ki a va­dak élőhelyén. Ennek életbeléptetése illetve érvényesítése a gyakorlatban nagy aktivitást követel meg a szövetség tagjai­tól, mert a vadász egyben védője is a természetnek. A központi választmány azt várja a járási bizottságok, s a vadásztársaságok tisztségviselőitől, hogy úgy szervezzék a teendőket, hogy intézkedéseik hasznára váljanak a szövetség­nek és a társadalomnak. Adottak a feltételek ahhoz, bogy kiépüljön a vadgazdasági és más fontos létesítmények, például a fácánkeltetők s egyebek hálózata. A küldöttek fogadalmat tettek, hogy a tagság körében ak­tívan elősegítik az eszmei-politikai nevelőmunka fellendítését, az ismeretek gyarapftását. Szükséges, hogy az oktatással fog­lalkozó albizottságok ezt kihasználják. A kongresszus mélyrehatóan elemezte a szövetség tagjainak társadalmi aktivitását, s ezeD tevékenységek elmélyítésének a szükségszerűségét. A jövőben arra törekednek, hogy a Nem­zeti Front által szervezett akciókban a vadászok legalább 2,5 millió órát dogozzanak, de arra is lehetőség nyílik, hogy évente legalább ötmillió facsemetét és cserjét ültessenek ki a vadászterületekre, a mezőgazdaság részére pedig 1D ezer tonna jó minőségű szénát juttassanak. A feldolgozóipar nyers­anyagkészletét azonban 300 ezer darab gereznával gyarapít­ják. A kongresszus határozatai arra kötelezik a Cseh Vadász­szövetség tagjait, hogy egyre nagyobb erőkifejtéssel segítsék a vadgazdálkodás fellendülését, a természetes környezet meg­őrzését, tartalmasabbá varázsolják a szövetségi életet. —hal —

Next

/
Thumbnails
Contents