Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-10-01 / 39. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1983. okfótier S, 12 a gabonatermesztésről Dr. Bartalos Menyhért, a sósszigeti (Solary) NövénynemesítÖ Állomás vezetője Aratäs után minden évben kiértékeljük nemcsak a búzatermés menynyiségi eredményeit, hanem a termesztés összes többi tapasztalatát is. A túlfejlődött korai vetések, különösen a rövid javorízáciös tdejű fajták szerencséjére nem lett sem hoszszan tartó hötakaró, sem hótakaró nélkül'i erős fagyok. Az áprilisi száraz Időjárás meggátolta a további bokrosodást, valamint a gyökér- és szártőbetegségek elterjedését. A májusi és Júniusi rendkívüli meleg időjárás nem röviditette le a magképzés időszakát, ami azzal magyarázható, hogy a búza ' életműködését nem zavarta az Időjárás váltakozása (meleg, eső, hideg). Ugyan alacsonyabb ezermagsúly képződött, de nem volt kalászbetegség (llsztharmat,, szeptóriás levélfoltosság, a Fusarium gombafajok okozta megbetegedések). Egyes vidékeken azonban nagy levéirozsda-fertőzés fordult elő a fogékony fajtákon, amely korai megjelenés esetén 10—30 százalékos terméscsökkenést is eredményezett. A sősszigetl nemesitvényekből két fajtával és három fajtajelölttel találkozhattunk a kísérletekben és a köztermesztésben, mégpedig a Solaris és az Istra fajtákkal, valamint az SO- 1586, az SO-6300 és az SO-8123 fajtajelöltekkel. Ezek mindegyikére az jellemző, hogy jól ülepedett magágyat kívánnak, ez tavaly ősszel meg is volt. A sósszigeti nemesitésfi fajtákat sohase vessük frissen és rosszal eldolgozott, laza magágyba. Az összes fajtánk és fajtajelöltünk mélyebben gyökerező formák. A jé állomány kialakulásához és a jó átteleléshez megkívánják, hogy a tél beálltáig elérjék legalább a bokrosodás kezdetét. SOLARIS A legtöbb termesztési tapasztalat’ a Solaris fajtával van, amelyet már 1976 óta termesztenek nagyban. Ennél a korai, de nem idő előtti — szeptember 27 és október 7 közötti — vetés felelt tneg a legjobban, 5—6 cm mélyre és a kelés feltételeitől függően 4—5 millió csírázó vetőmaggal. Tavasszal a nitrogén-fejtrágya mennyiségét és a kiszórás Idejét az álldmáňý áflapotá'hoz kell mindig igazítani, attól függően, hogy melyik fejlődési szakaszt kell lobban támogatni. A Solarisnál nem szabad a nitrogént túladagolni, ami a többi sósszigeti fajtára is érvényes. Mindig számoljunk az elővetemény által hátrahagyott nitrogénnel. Például a borsó után, közepes vtzonyok mellett elégséges a 85, az Idejében klszántott lucerna után a 75, az Istállótrágyázott őszi repce után a 80, a silókukorica után a 110, a búza vagy árpa után pedig' a 120 kilogramm nitrogénhatóanyag hektáronként. Az ajánlott nitrogénadag a viszonyoknak megfelelően ( H—) 20 kilóval módosítható. A foszforhatóanyag adagja közepes ellátottság mellett 90—120, a káliumé pedig közepes ellátottságú meszes talajokon 100—140 kiló lehet hektáronként. Azokon a termesztési helyeken, ahol a Solaristól 4—4,5 tonnán felüli átlagos hektárhozamot várnak, ott már a Retacelt is kell alkalmazni (3— 5 1/ha), amely a gyomirtó szerhez keverhető. Ha a Solaris már ősszel megkezdi a másodlagos gyökerei fejlesztését, akkor rendszerint nincs baj az átteleléssel, sem a tavaszi fejlődésével. A Soliris a szárazságot jobban tűrő fajták közé tartozik, kalászolás után jobban elviseli a száraz, meleg időjárást. ISTRA Az Istra bűzafajta vetésterülete ugyan csökkenőben van, de több járás gazdaságaiban rekordterméseket Dr. Bartalos Menyhért ad. Az Istra még jobban megkívánja a vetéséhez és a kezdeti fejlődéshez, illetve a jó legyökerezéshez az ülepedett talajt. Érzékenyebb az egyenletes tápanyag- és vízellátásra, valamint az egyedszám optimumára, ami kalászokban kifejezve 600—700 között van négyzetméterenként. Tavasszal, ha a fejlődésbén gyenge állománnyal telel át, akkor nagyon fontos a kdrai nitrogén-fejtrágyázás, hogy a legyükerezést és az oldalhajtások fejlődését megfelelően elősegítsük. A jó talajokon, ahol 5 tonnán felüli terméshozamot várnak, már az Istrát is kell kezelni Retacellal (1—2 1/ha). A trágyaigénye hasonló a Solariséhoz. SO-1586 A fajtajelöltek közül külön kategóriába tartozik az SO-1586. A tavasszal elismert Iris (azelőtt BU-18 fajta jelölt) fajtával együtt képviselik jelenleg nálunk a maximális termőképességet. Ezekkel használható ki legeredményesebben és legbiztosabban a 6— 7 tonnán felült terméshozamok lehetősége. Az SO-1586 fajtajelölt most zárta az állami fajtakísérletekben a 3. kísérleti évet. Az 1981-es és 1982-es aszályosabb években 3, Illetve 5 százalékkal Jobb eredménnyel végzett az átlag felett. Az idei. 1983-as jobb búzatermő évben a szlovákiai átlagot 12 százalékkal szárnyalta túl. A fajtajelöltet már megközelítőleg háromezer hektár területen, nagyüzemi táblákon is termesztették, ahol termése több helyen meghaladta a hektáronkénti 8 tonnát, de ami ennél is lényegesebb, az egész átlagtermése 7 tonnán felüli volt. Az SO-1586 alacsony, szalmaszilárd, Jő télálló, tavasszal jól regenerálódó forma. A kalásza hasáb alakú, nagy. Tág téréllásban 80—90 mag Is képződik egy kalászban. A kenyérminősége közepes, Bi osztálya. A magja közepes nagyságú, az ezermagsúlya 40—50 gramm között mozog. A gyökér- és szártőbetegségekkel szembeni ellenállóképessége jobb a közepesnél. Ezidáig mindhárom (sárga, barna, fekete) rozsdával szembeni ellenállőképessége Jó. Egyedüli jelentősebb fogyatékossága, hogy az intenzívebb termeszlési viszonyok között fogékony a iisziharmaíra. Annak ellenére, hogy Jó eredményeit az állami fajtakísérletekben is védőpermetezés nélkül adta, azt javasoljuk, hogy a kalászolás előtt permetezzünk Bayleton (0,5 kg/ha) készítménnyel. Mind az ÚKSŰP, mind a ml kísérleteink egyértelműen azt mutatták, hogy az említett permetezés 10—20 százalékos terméstöbbletet és nagyobb termésbiztonságot eredményezett. A permetezésre azért fontos áldozni, mert ezt a fajtajelöltet amúgy Is olyan körülmények közé kell vetni, ahol 6 tonnás vagy ennél nagyobb hektáronkénti magtermést várunk. A kísérletek eredményei a nagyüzemi termesztésben eléggé pontosan beigazolódtak. Trágyázása hasonló a Solartséhez, esetleg a tavaszi nltrogénadag 10—20 kilóval megtoldható. A vetés Legmegfelelőbb ideje október első tíz napja. Ilyen körülmények között vetve. 16 kelés! feltételek mellett elég hektáronként 4 millió csírázó magot vetni. Október 10. után és kedvezőtlenebb feltételek mellett a vetőmagmennyiséget 5. esetleg 5,5 millióra kell növelni. A betakarításkor nem szabad bosszű ideig hnltéretten lábon hagyni, mert eltörhet a kalászorsó. SO 6300 Ez a fajtajelölt már második éve volt az állami fajtakísérletekben. Eredményei jónak mondhatók. Az átleglermése 3—6 százalékkal volt jobb a kísérletek átlagához viszonyítva. Korai forma. A legtöbb helyen egyszerre kalászol a KoSútka fajtával. Jő a lisztharmattal, s mindhárom rozsdával szembeni ellenállőképessége. A szára alacsony, vékonyabb, rugalmas, jól bokrosodik. Az eddigi tapasztalatok szerint a közepes minőségű búzatalajokon adja biztonságosabban a nagy terméshozamokat. A magja acélos,, közepes nagyságú. Sütőipari minősége Jő közepes (Bt). Néhány tapasztalat arra mutat, hogy Jő szárazságtűrő. A vetés legalkalmasabb ideje október első tíz napja. Ha lehet, már ne vessük október 15. ntán. Május elseje alkalmából dr. Bohumír Kabrt kandidátust is Klement Gottwald Állami Díjjal tüntették ki az új őszibúza-fajták nemesítéséért Fotó: —sk Trágyázása hasonló a Solariséhez. A vetömagmennyiség ugyanannyi, mini az SO-1586 esetében. SO 8123 Ez a fajtajelölt még csak egy éve van az állami fajtakísérletekben. Lisztharmat-mentes, szalmája nagyon szilárd, bőtermő forma. A rozsdával szembeni ellenállőképessége ezidáig jó. Későbbi érésű, mint az előző faj tajelöltek. nagyjából a Slávia fajtával kalászéi és érik egyszerre. Ezermagtömege nagy, 50 grammon felüli. Lisztminősége közepes. A vetés optimális ideje hasonló az előzőkéhez. A korai vetés esetén itt is elegendő a 4 millió csírázó mag vetése, különösen akkor, ha a kelési feltételek jók. A későbbi vetésnél 5 millióra kell növelni a csírázó magvak hektáronkénti mennyiségét. Trágyázásra hasonló, mint az SO-1586 fajtajelöltté. A legjobb termést a répatermelő körzetben adta, mert későbbi forma. • • • Kétségtelen, hogy az agrotechnikai színvonal (a trágyázást is beleértve) fejlődésével felgyorsult a fajtaváltás Igénye. A talajok növekvő termőerejét csakis a bővebben termő fajták tudják megfelelően kihasználni. A fajták és fajtacsoportok termőképességének hozzávetőleges elbírálására szemléltetjük fajtaösszehasonlítő kísérleteink eredményeit a Bezosztajához viszonyítva. A kísérleteket húsz év óta végezzük, fii Bezosztaja és a régebbi fajták azóta szerepelnek, a Košútka és а В 35 csak 1971-lg A legújabb fajtajelöltek megjelenésüktől vannak a kísérletekben. A Bezosztaja több éves átlagtermése (6,1 t/ha) 30 százalékkal nagyobb, mint az előtte termesztett, úgynevezett klasszikus fajtáké (4,29 t/ha). Az 1976 ntán megjelent új hazai fajták (Solaris, Istra, Amika) a kísérletekben tovább növelték a terméshozamot, mégpedig 28 százalékkal a Bezosztajához viszonyítva. A jelenlegi fajtajelöltek termése Ismét több. a Bezosztajához képest 46 százalékkal. Az ÜKSŰP kísérletet hasonló eredményeket mutatnak. Megjegyezném, hogy a kísérletek trágyaszintje az ntöbbi öt év átlagában 7—В t/ha terméshozamhoz van kiszámítva és adagolva. Természetesen a kísérletek eredményeit még nem követik mindenütt hűen a nagyüzemi termesztés eredményei. Ez azzal magyarázható, hogy még nem alakultak vagy nem alakulhattak ki a nagyobb termés feltételei. Vannak azonban ellenpéldák is, amikor a termőképességben mármár lemaradozó fajták rekordtermést adnak. Ez akkor következhet be, ha az adott fajta részére a nagy termés legfontosabb feltételei optimálisan összejönnek. Van azonban olyan eset Is, hogy. egy-egy termőhely különösen megfelel valamelyik fajta számára. Vannak olyan helyek Is, ahol még most is rekordtermést adott a JublleJ- naja 50. Tapasztalataink szerint nagyon fontos szerepet játszik az agronómus és a fajta viszonya is abban az értelemben, hogy az agronómus ráérez valamelyik fajta legjobb termesztési formájára. Ezeket a Jelenségeket továbbra Is figyelembe kell venni, mert nem lehet mindenütt a terméshozamok növelését csakis az újabbnál újabb fajták bevezetésével megoldani. Az eddigi tapasztalataink szerint azt tanácsoljuk, hogy minden gazdaságban vessenek legalább öt búzafajtát, s ebből legalább kettő legyen régebbi, jól bevált, minden évben biztos termést adó fajta. Ott, ahol a talajok termőére fokozatosan növekszik, próbálkozni kell az újabb, bővebben termő fajtákkal is. Ha a fajta termőképessége alatta marad a talaj kialakított termőerejének, akkor a fajta növekedési, fejlődési formája vegetatív Irányba megy át. Növekszik a fajta bokrosodása, a növény magassága, amelynek láncreakciói: a csökkenő állóképesség, megnő a növényi betegségekre való fogékonyság. Ha a talajok kialakított termöereje nagyobb, mint a búzafajta termőképessége, akkor a fajtánál már megszűnnek a csúcshozamok, csökken a termésblztonság és fokozatosan növekednek a kockázati tényezők. A bővebben termő, úgynevezett Intenzívebb fajtáknál viszont a kockázati tényezők a kedvezőtlenebb termesztési feltételek Irányába fokozódnak. V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\VX\\\V\\\\\Vv\\\\\^^ VV\\\\\\\\\\\\\V\\\N\V V A nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdaságát Irányító párt- és állami szervek, tudományos és kutatóintézetek képviselői, valamint a mezőgazdaság élenjáró szakemberei a közelmúltban Nltrán tartott konferencián a gabonaprogram megvalósításában eddig elért eredményeket, az Idei aratás nyomán levont tapasztalatokat és tanulságokat, továbbá a következő évi termés megalapozásának elveit vitatták meg. A konferenciát — amelyen jelen volt Ignác Janik, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkára, Ján Šabík szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes és Németh Jenő, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszerhelyettese — Ivan Knotek, a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság titkára vezette. Gabonatermelés a tapasztalatok Jaromir Algayer, a kerületi mezőgazdasági Igazgatóság vezetője a főbeszámolóban kiemelte a gabonafélék termelésének Jelentőségét nemcsak népgazdasági és stratégiai vonatkozásban, hanem a mezőgazdasági üzemek gazdasági helyzetének szemszögéből Is. Már ezért ts lényegbevágóan fontos a gabonaprogram sikeres megvalósítása, nem beszélve az önellátottság elérésének Jelentőségéről. — A 7. ötéves tervidőszak első két esztendejét a szemesek termelésében Jelentős kieséssel zártuk — mondotta —, ezért mindent el kell követnünk, hogy a tanulságok és tapasztalatok leszűrésével kiküszöböljük az eddig előforduló hiányosságokat, s kedvező feltételeket teremtsünk a szemesek termelésében előirányzott 2,5 millió tonna eléréséhez. Az Idei eredmények egyértelműen az agrotechnika színvonalának javulására utalnak. E tekintetben megszűntek a Járások és a mezőgazdasági üzemek között a múltban tapasztalt óriást különbségek Is. Igazolja ezt az a tény Is, hogy a gabonafélék tervezett vetésterülete az Idén minimális mértékben csökkent. A növényzet Jól áttelelt,, s tavasszal erőteljes fejlődésnek Indult. Minden feltétel adott volt a rekordtermés eléréséhez. A tenyészldő második felében beállt tropikus hőség és az aszály a gabona bényszeréréséhez, besüléséhez vezetett, aminek következtében jelentősen csökkent az ezermagsúly. A hozamok alakulására kedvezőtlenül hatott a betakarított szem igen alacsony, 10—12 százalékos — esetenként 8—9 százalékos — nedvességtartalma Is. — Az agronómusok ma már helyesen alkalmazzák az összes agrotechnikai intézkedéseket, sajnos lebecsülik a végső tényezőt, vagyis a betakarítás kezdetének helyes megjelölését, amely az idén a 18—20 százalékos nedvességtartalom elérésénél volt időszerű — hangoztatta Algayer elvtárs. — Ott, ahol az idén a gabonát standard nedvességtartalomnál takarították be, a hozamok legalább 0,1— 0,2 tonnával csökkentek. A 14 százalék alatti nedvességtartalmú gabonáról nem is beszélve. A kedvezőtlen Időiárásl viszonyok és a felmerülő nehézségek ellenőre is a célravezető irányító munka és a mezőgazdászok fokozott erőfeszítése jóvoltából országos viszonylatban a nyugat-szlováklal kerületet újra elsőbbség Illeti meg a gabonatermelésben, amelyben — a kerület történelmében — a harmadik, a hektárhozamok alakulásában pedig a második legjobb eredményt érték el. A kerület szocialista szektorában 352 ezer 880 hektárnyi területről az idén öszszesen 1 milllő 835 ezer tonna gabonát takarítottak be, ami átlagban 5,2 tonnás hektárhozamnak felelt meg. Kerületi átlagban bűzéből 5,54, árpából 4,72, rozsbői 3,23, zabból pedig 3,56 tonnás hozamokat értek el hektáronként. A kerület tizenegy Járása közül csupán a Bratlslava-vldéklben és a senlcaiban nem sikerült túllépniük az öt tonnás átlagot. A legjobb eredményt az 5,87 tonnás hozammal a dunaszerdahelyl (Dnnajská Streda) járás mezőgazdasági üzemei érték el. őket sorrendben a trnavai, a galántal és a komáromi járás gazdaságai követték az elért 5,6, 5,55, Illetve 5,4 tonnás hozammal, őszi búzából 69 mezőgazdasági üzemben szárnyalták túl a hat tonnát. Az árpatermesztésben a hatvanasok száma mindössze hat szövetkezetre, mégpedig a pobedlmire, a nagymegyerlre (Calovo), az ostrovlra, a felbárlra (Horný Bar), a lúcslra (LúC na Ostrove) és a chtelnicaira szűkült. A búzatermesztés területén az utóbbi években az új nagyhozamú fajták köztermesztésbe vonásával, valamint az Intenzív termelés módszertani kérdéseinek megoldásával fokozatosan kedvező feltételek jöttek létre á tfz tonna körüli hektárhozamok elé réséhez. Erről tanúskodnak a gyakorlati körülmények között elért kilenc tonnát meghaladó hozamok Is. Az Idén a köztermesztésben összesen 723 hektárnyi terület átlagában 8,2 tonnás hozamot könyveltek el. A betakarítási munkákat illetően továbbra sem lehetünk elégedettek a gépek javításának, karbantartásának, de főleg a jőtaikatrész-ellátásának я színvonalával. A jövőben a gépekről való gondoskodást komplex módon kell megoldani. Az aratást követően — amely átlagban 8—10 napig tartott — megfelelő ütemben haladt a szalma begyűjtése, a tarlőhántás és a tarlőkeverékek vetése. Igaz, nem mindenütt fordítottak ezen munkák végzésére kellő gondot. A szalma termése az Idén jóval nagyobb volt, mint az előző években, és különösen fontos részét képezi majd a tömegtakarmányalapnak. Ezért nagyon Is lényeges volt a megfelelő tárolása, kazalozása. Ezen a téren pedig jelentős hiányosságok tapasztalhatók. E tekintetben követésre méltó kezdeményezést tanúsítottak a udvardl (Dvory nad Žltavou) szövetkezetben, ahol a szalmabegyűjtésnek új és gazdaságos módszerét alkalmazták. Több gazdaságban elmulasztották a tarlőhántás utáni hengerezést, ami tovább rontotta a talaj amúgy Is kedvezőtlen nedvességtartalmát. Ezzel szemben pozitívan kell értékelni a tarlónövények választékában beállt kedvező fordulatot a keresztesvlrágú takarmánynövények Javára, melyeknek részaránya 50—60 százalékos. Ha a gabonatermelés eredményeit értékeljük, nem feledkezhetünk meg az egyéb nyári szemesek termelésének eredményeiről sem. A kerületben az őszi repcét 11 ezer 769 hektáron termesztették, s összesen 28 ezer 451 tonnát takarítottak be. Az átlaghozam
