Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-10-01 / 39. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1983. okfótier S, 12 a gabonatermesztésről Dr. Bartalos Menyhért, a sósszigeti (Solary) NövénynemesítÖ Állomás vezetője Aratäs után minden évben kiérté­keljük nemcsak a búzatermés meny­­nyiségi eredményeit, hanem a ter­mesztés összes többi tapasztalatát is. A túlfejlődött korai vetések, kü­lönösen a rövid javorízáciös tdejű faj­ták szerencséjére nem lett sem hosz­­szan tartó hötakaró, sem hótakaró nélkül'i erős fagyok. Az áprilisi száraz Időjárás meggátolta a további bokro­­sodást, valamint a gyökér- és szártő­­betegségek elterjedését. A májusi és Júniusi rendkívüli meleg időjárás nem röviditette le a magképzés idő­szakát, ami azzal magyarázható, hogy a búza ' életműködését nem zavarta az Időjárás váltakozása (meleg, eső, hideg). Ugyan alacsonyabb ezermag­­súly képződött, de nem volt kalász­betegség (llsztharmat,, szeptóriás le­vélfoltosság, a Fusarium gombafajok okozta megbetegedések). Egyes vidé­keken azonban nagy levéirozsda-fer­­tőzés fordult elő a fogékony fajtákon, amely korai megjelenés esetén 10—30 százalékos terméscsökkenést is ered­ményezett. A sősszigetl nemesitvényekből két fajtával és három fajtajelölttel talál­kozhattunk a kísérletekben és a köz­termesztésben, mégpedig a Solaris és az Istra fajtákkal, valamint az SO- 1586, az SO-6300 és az SO-8123 fajta­jelöltekkel. Ezek mindegyikére az jel­lemző, hogy jól ülepedett magágyat kívánnak, ez tavaly ősszel meg is volt. A sósszigeti nemesitésfi fajtákat sohase vessük frissen és rosszal eldol­gozott, laza magágyba. Az összes faj­tánk és fajtajelöltünk mélyebben gyö­kerező formák. A jé állomány kiala­kulásához és a jó átteleléshez megkí­vánják, hogy a tél beálltáig elérjék legalább a bokrosodás kezdetét. SOLARIS A legtöbb termesztési tapasztalat’ a Solaris fajtával van, amelyet már 1976 óta termesztenek nagyban. Ennél a korai, de nem idő előtti — szep­tember 27 és október 7 közötti — ve­tés felelt tneg a legjobban, 5—6 cm mélyre és a kelés feltételeitől füg­gően 4—5 millió csírázó vetőmaggal. Tavasszal a nitrogén-fejtrágya mennyiségét és a kiszórás Idejét az álldmáňý áflapotá'hoz kell mindig iga­zítani, attól függően, hogy melyik fej­lődési szakaszt kell lobban támogat­ni. A Solarisnál nem szabad a nitro­gént túladagolni, ami a többi sósszi­geti fajtára is érvényes. Mindig szá­moljunk az elővetemény által hátra­hagyott nitrogénnel. Például a bor­só után, közepes vtzonyok mellett elégséges a 85, az Idejében klszántott lucerna után a 75, az Istállótrágyázott őszi repce után a 80, a silókukorica után a 110, a búza vagy árpa után pedig' a 120 kilogramm nitrogénható­anyag hektáronként. Az ajánlott nit­rogénadag a viszonyoknak megfele­lően ( H—) 20 kilóval módosítható. A foszforhatóanyag adagja közepes ellátottság mellett 90—120, a káliumé pedig közepes ellátottságú meszes ta­lajokon 100—140 kiló lehet hektáron­ként. Azokon a termesztési helyeken, ahol a Solaristól 4—4,5 tonnán felüli átlagos hektárhozamot várnak, ott már a Retacelt is kell alkalmazni (3— 5 1/ha), amely a gyomirtó szerhez keverhető. Ha a Solaris már ősszel megkezdi a másodlagos gyökerei fejlesztését, ak­kor rendszerint nincs baj az áttelelés­­sel, sem a tavaszi fejlődésével. A Soli­­ris a szárazságot jobban tűrő fajták közé tartozik, kalászolás után job­ban elviseli a száraz, meleg időjárást. ISTRA Az Istra bűzafajta vetésterülete ugyan csökkenőben van, de több já­rás gazdaságaiban rekordterméseket Dr. Bartalos Menyhért ad. Az Istra még jobban megkívánja a vetéséhez és a kezdeti fejlődéshez, illetve a jó legyökerezéshez az ülepe­dett talajt. Érzékenyebb az egyenle­tes tápanyag- és vízellátásra, valamint az egyedszám optimumára, ami kalá­szokban kifejezve 600—700 között van négyzetméterenként. Tavasszal, ha a fejlődésbén gyenge állománnyal telel át, akkor nagyon fontos a kdrai nit­­rogén-fejtrágyázás, hogy a legyükere­­zést és az oldalhajtások fejlődését megfelelően elősegítsük. A jó talajo­kon, ahol 5 tonnán felüli terméshoza­mot várnak, már az Istrát is kell ke­zelni Retacellal (1—2 1/ha). A trágya­igénye hasonló a Solariséhoz. SO-1586 A fajtajelöltek közül külön kategó­riába tartozik az SO-1586. A tavasszal elismert Iris (azelőtt BU-18 fajta je­lölt) fajtával együtt képviselik jelen­leg nálunk a maximális termőképes­séget. Ezekkel használható ki legered­ményesebben és legbiztosabban a 6— 7 tonnán felült terméshozamok lehe­tősége. Az SO-1586 fajtajelölt most zárta az állami fajtakísérletekben a 3. kí­sérleti évet. Az 1981-es és 1982-es aszályosabb években 3, Illetve 5 szá­zalékkal Jobb eredménnyel végzett az átlag felett. Az idei. 1983-as jobb bú­zatermő évben a szlovákiai átlagot 12 százalékkal szárnyalta túl. A fajta­jelöltet már megközelítőleg három­ezer hektár területen, nagyüzemi táb­lákon is termesztették, ahol termése több helyen meghaladta a hektáron­kénti 8 tonnát, de ami ennél is lénye­gesebb, az egész átlagtermése 7 ton­nán felüli volt. Az SO-1586 alacsony, szalmaszilárd, Jő télálló, tavasszal jól regenerálódó forma. A kalásza hasáb alakú, nagy. Tág téréllásban 80—90 mag Is kép­ződik egy kalászban. A kenyérminő­sége közepes, Bi osztálya. A magja közepes nagyságú, az ezermagsúlya 40—50 gramm között mozog. A gyö­kér- és szártőbetegségekkel szembeni ellenállóképessége jobb a közepesnél. Ezidáig mindhárom (sárga, barna, fe­kete) rozsdával szembeni ellenállőké­pessége Jó. Egyedüli jelentősebb fo­gyatékossága, hogy az intenzívebb termeszlési viszonyok között fogékony a iisziharmaíra. Annak ellenére, hogy Jó eredmé­nyeit az állami fajtakísérletekben is védőpermetezés nélkül adta, azt java­soljuk, hogy a kalászolás előtt per­metezzünk Bayleton (0,5 kg/ha) ké­szítménnyel. Mind az ÚKSŰP, mind a ml kísérleteink egyértelműen azt mu­tatták, hogy az említett permetezés 10—20 százalékos terméstöbbletet és nagyobb termésbiztonságot eredmé­nyezett. A permetezésre azért fontos áldozni, mert ezt a fajtajelöltet amúgy Is olyan körülmények közé kell vetni, ahol 6 tonnás vagy ennél nagyobb hektáronkénti magtermést várunk. A kísérletek eredményei a nagyüzemi termesztésben eléggé pon­tosan beigazolódtak. Trágyázása hasonló a Solartséhez, esetleg a tavaszi nltrogénadag 10—20 kilóval megtoldható. A vetés Legmeg­felelőbb ideje október első tíz napja. Ilyen körülmények között vetve. 16 kelés! feltételek mellett elég hektá­ronként 4 millió csírázó magot vetni. Október 10. után és kedvezőtlenebb feltételek mellett a vetőmagmennyi­séget 5. esetleg 5,5 millióra kell nö­velni. A betakarításkor nem szabad bosszű ideig hnltéretten lábon hagy­ni, mert eltörhet a kalászorsó. SO 6300 Ez a fajtajelölt már második éve volt az állami fajtakísérletekben. Eredményei jónak mondhatók. Az át­­leglermése 3—6 százalékkal volt jobb a kísérletek átlagához viszonyítva. Korai forma. A legtöbb helyen egy­szerre kalászol a KoSútka fajtával. Jő a lisztharmattal, s mindhárom rozsdá­val szembeni ellenállőképessége. A szára alacsony, vékonyabb, rugalmas, jól bokrosodik. Az eddigi tapaszta­latok szerint a közepes minőségű bú­zatalajokon adja biztonságosabban a nagy terméshozamokat. A magja acé­los,, közepes nagyságú. Sütőipari mi­nősége Jő közepes (Bt). Néhány ta­pasztalat arra mutat, hogy Jő száraz­ságtűrő. A vetés legalkalmasabb ide­je október első tíz napja. Ha lehet, már ne vessük október 15. ntán. Május elseje alkalmából dr. Bohumír Kabrt kandidátust is Klement Gott­wald Állami Díjjal tüntették ki az új őszibúza-fajták nemesítéséért Fotó: —sk Trágyázása hasonló a Solariséhez. A vetömagmennyiség ugyanannyi, mini az SO-1586 esetében. SO 8123 Ez a fajtajelölt még csak egy éve van az állami fajtakísérletekben. Lisztharmat-mentes, szalmája nagyon szilárd, bőtermő forma. A rozsdával szembeni ellenállőképessége ezidáig jó. Későbbi érésű, mint az előző faj tajelöltek. nagyjából a Slávia fajtával kalászéi és érik egyszerre. Ezermagtö­­mege nagy, 50 grammon felüli. Liszt­­minősége közepes. A vetés optimális ideje hasonló az előzőkéhez. A korai vetés esetén itt is ele­gendő a 4 millió csírázó mag ve­tése, különösen akkor, ha a kelési feltételek jók. A későbbi vetésnél 5 millióra kell növelni a csírázó mag­vak hektáronkénti mennyiségét. Trá­gyázásra hasonló, mint az SO-1586 fajtajelöltté. A legjobb termést a ré­patermelő körzetben adta, mert ké­sőbbi forma. • • • Kétségtelen, hogy az agrotechnikai színvonal (a trágyázást is beleértve) fejlődésével felgyorsult a fajtaváltás Igénye. A talajok növekvő termőere­jét csakis a bővebben termő fajták tudják megfelelően kihasználni. A faj­ták és fajtacsoportok termőképességé­nek hozzávetőleges elbírálására szem­léltetjük fajtaösszehasonlítő kísérle­teink eredményeit a Bezosztajához vi­szonyítva. A kísérleteket húsz év óta végezzük, fii Bezosztaja és a régebbi fajták azóta szerepelnek, a Košútka és а В 35 csak 1971-lg A legújabb fajtajelöltek megjelenésüktől vannak a kísérletekben. A Bezosztaja több éves átlagtermé­se (6,1 t/ha) 30 százalékkal nagyobb, mint az előtte termesztett, úgyneve­zett klasszikus fajtáké (4,29 t/ha). Az 1976 ntán megjelent új hazai faj­ták (Solaris, Istra, Amika) a kísér­letekben tovább növelték a termés­hozamot, mégpedig 28 százalékkal a Bezosztajához viszonyítva. A jelenlegi fajtajelöltek termése Ismét több. a Bezosztajához képest 46 százalékkal. Az ÜKSŰP kísérletet hasonló eredmé­nyeket mutatnak. Megjegyezném, hogy a kísérletek trágyaszintje az ntöbbi öt év átlagában 7—В t/ha terméshozam­hoz van kiszámítva és adagolva. Természetesen a kísérletek eredmé­nyeit még nem követik mindenütt hűen a nagyüzemi termesztés eredmé­nyei. Ez azzal magyarázható, hogy még nem alakultak vagy nem ala­kulhattak ki a nagyobb termés fel­tételei. Vannak azonban ellenpéldák is, amikor a termőképességben már­­már lemaradozó fajták rekordtermést adnak. Ez akkor következhet be, ha az adott fajta részére a nagy termés legfontosabb feltételei optimálisan összejönnek. Van azonban olyan eset Is, hogy. egy-egy termőhely különösen megfelel valamelyik fajta számára. Vannak olyan helyek Is, ahol még most is rekordtermést adott a JublleJ- naja 50. Tapasztalataink szerint nagyon fon­tos szerepet játszik az agronómus és a fajta viszonya is abban az értelem­ben, hogy az agronómus ráérez vala­melyik fajta legjobb termesztési for­májára. Ezeket a Jelenségeket tovább­ra Is figyelembe kell venni, mert nem lehet mindenütt a terméshozamok nö­velését csakis az újabbnál újabb faj­ták bevezetésével megoldani. Az eddi­gi tapasztalataink szerint azt taná­csoljuk, hogy minden gazdaságban vessenek legalább öt búzafajtát, s eb­ből legalább kettő legyen régebbi, jól bevált, minden évben biztos termést adó fajta. Ott, ahol a talajok ter­mőére fokozatosan növekszik, próbál­kozni kell az újabb, bővebben termő fajtákkal is. Ha a fajta termőképes­sége alatta marad a talaj kialakított termőerejének, akkor a fajta növeke­dési, fejlődési formája vegetatív Irányba megy át. Növekszik a fajta bokrosodása, a növény magassága, amelynek láncreakciói: a csökkenő ál­lóképesség, megnő a növényi beteg­ségekre való fogékonyság. Ha a tala­jok kialakított termöereje nagyobb, mint a búzafajta termőképessége, ak­kor a fajtánál már megszűnnek a csúcshozamok, csökken a termésblz­­tonság és fokozatosan növekednek a kockázati tényezők. A bővebben ter­mő, úgynevezett Intenzívebb fajtáknál viszont a kockázati tényezők a ked­vezőtlenebb termesztési feltételek Irá­nyába fokozódnak. V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\VX\\\V\\\\\Vv\\\\\^^ VV\\\\\\\\\\\\\V\\\N\V V A nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdaságát Irányító párt- és állami szervek, tudományos és kutatóintézetek képviselői, valamint a mezőgazdaság élenjáró szakemberei a közelmúlt­ban Nltrán tartott konferencián a gabonaprogram megvaló­sításában eddig elért eredményeket, az Idei aratás nyomán levont tapasztalatokat és tanulságokat, továbbá a következő évi termés megalapozásának elveit vitatták meg. A konferen­ciát — amelyen jelen volt Ignác Janik, az SZLKP KB Elnök­ségének tagja, a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság ve­zető titkára, Ján Šabík szövetségi mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszterhelyettes és Németh Jenő, az SZSZK mező­­gazdasági és élelmezésügyi miniszerhelyettese — Ivan Kno­­tek, a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság titkára ve­zette. Gabonatermelés a tapasztalatok Jaromir Algayer, a kerületi mező­­gazdasági Igazgatóság vezetője a fő­­beszámolóban kiemelte a gabonafé­lék termelésének Jelentőségét nem­csak népgazdasági és stratégiai vo­natkozásban, hanem a mezőgazdasági üzemek gazdasági helyzetének szem­szögéből Is. Már ezért ts lényegbevá­­góan fontos a gabonaprogram sikeres megvalósítása, nem beszélve az önel­látottság elérésének Jelentőségéről. — A 7. ötéves tervidőszak első két esztendejét a szemesek termelésében Jelentős kieséssel zártuk — mondotta —, ezért mindent el kell követnünk, hogy a tanulságok és tapasztalatok leszűrésével kiküszöböljük az eddig előforduló hiányosságokat, s kedvező feltételeket teremtsünk a szemesek termelésében előirányzott 2,5 millió tonna eléréséhez. Az Idei eredmények egyértelműen az agrotechnika színvonalának javu­lására utalnak. E tekintetben meg­szűntek a Járások és a mezőgazdasági üzemek között a múltban tapasztalt óriást különbségek Is. Igazolja ezt az a tény Is, hogy a gabonafélék terve­zett vetésterülete az Idén minimális mértékben csökkent. A növényzet Jól áttelelt,, s tavasszal erőteljes fejlő­désnek Indult. Minden feltétel adott volt a rekordtermés eléréséhez. A tenyészldő második felében beállt tropikus hőség és az aszály a gabo­na bényszeréréséhez, besüléséhez ve­zetett, aminek következtében jelentő­sen csökkent az ezermagsúly. A hoza­mok alakulására kedvezőtlenül hatott a betakarított szem igen alacsony, 10—12 százalékos — esetenként 8—9 százalékos — nedvességtartalma Is. — Az agronómusok ma már helye­sen alkalmazzák az összes agrotech­nikai intézkedéseket, sajnos lebecsü­lik a végső tényezőt, vagyis a beta­karítás kezdetének helyes megjelölé­sét, amely az idén a 18—20 százalé­kos nedvességtartalom elérésénél volt időszerű — hangoztatta Algayer elv­társ. — Ott, ahol az idén a gabonát standard nedvességtartalomnál taka­rították be, a hozamok legalább 0,1— 0,2 tonnával csökkentek. A 14 száza­lék alatti nedvességtartalmú gaboná­ról nem is beszélve. A kedvezőtlen Időiárásl viszonyok és a felmerülő nehézségek ellenőre is a célravezető irányító munka és a mezőgazdászok fokozott erőfeszítése jóvoltából országos viszonylatban a nyugat-szlováklal kerületet újra el­sőbbség Illeti meg a gabonatermelés­ben, amelyben — a kerület történel­mében — a harmadik, a hektárhoza­mok alakulásában pedig a második legjobb eredményt érték el. A kerü­let szocialista szektorában 352 ezer 880 hektárnyi területről az idén ösz­­szesen 1 milllő 835 ezer tonna ga­bonát takarítottak be, ami átlagban 5,2 tonnás hektárhozamnak felelt meg. Kerületi átlagban bűzéből 5,54, árpából 4,72, rozsbői 3,23, zabból pe­dig 3,56 tonnás hozamokat értek el hektáronként. A kerület tizenegy Já­rása közül csupán a Bratlslava-vldé­­klben és a senlcaiban nem sikerült túllépniük az öt tonnás átlagot. A legjobb eredményt az 5,87 tonnás ho­zammal a dunaszerdahelyl (Dnnajská Streda) járás mezőgazdasági üzemei érték el. őket sorrendben a trnavai, a galántal és a komáromi járás gaz­daságai követték az elért 5,6, 5,55, Illetve 5,4 tonnás hozammal, őszi bú­zából 69 mezőgazdasági üzemben szárnyalták túl a hat tonnát. Az árpa­­termesztésben a hatvanasok száma mindössze hat szövetkezetre, mégpe­dig a pobedlmire, a nagymegyerlre (Calovo), az ostrovlra, a felbárlra (Horný Bar), a lúcslra (LúC na Ostro­ve) és a chtelnicaira szűkült. A búzatermesztés területén az utób­bi években az új nagyhozamú fajták köztermesztésbe vonásával, valamint az Intenzív termelés módszertani kérdéseinek megoldásával fokozato­san kedvező feltételek jöttek létre á tfz tonna körüli hektárhozamok elé réséhez. Erről tanúskodnak a gyakor­lati körülmények között elért kilenc tonnát meghaladó hozamok Is. Az Idén a köztermesztésben összesen 723 hek­tárnyi terület átlagában 8,2 tonnás hozamot könyveltek el. A betakarítási munkákat illetően továbbra sem lehetünk elégedettek a gépek javításának, karbantartásának, de főleg a jőtaikatrész-ellátásának я színvonalával. A jövőben a gépekről való gondoskodást komplex módon kell megoldani. Az aratást követően — amely átlagban 8—10 napig tartott — megfelelő ütemben haladt a szal­ma begyűjtése, a tarlőhántás és a tarlőkeverékek vetése. Igaz, nem min­denütt fordítottak ezen munkák vég­zésére kellő gondot. A szalma ter­mése az Idén jóval nagyobb volt, mint az előző években, és különösen fontos részét képezi majd a tömegta­­karmányalapnak. Ezért nagyon Is lé­nyeges volt a megfelelő tárolása, ka­zalozása. Ezen a téren pedig jelentős hiányosságok tapasztalhatók. E tekin­tetben követésre méltó kezdeménye­zést tanúsítottak a udvardl (Dvory nad Žltavou) szövetkezetben, ahol a szalmabegyűjtésnek új és gazdaságos módszerét alkalmazták. Több gazdaságban elmulasztották a tarlőhántás utáni hengerezést, ami tovább rontotta a talaj amúgy Is ked­vezőtlen nedvességtartalmát. Ezzel szemben pozitívan kell értékelni a tarlónövények választékában beállt kedvező fordulatot a keresztesvlrágú takarmánynövények Javára, melyek­nek részaránya 50—60 százalékos. Ha a gabonatermelés eredményeit értékeljük, nem feledkezhetünk meg az egyéb nyári szemesek termelésé­nek eredményeiről sem. A kerületben az őszi repcét 11 ezer 769 hektáron termesztették, s összesen 28 ezer 451 tonnát takarítottak be. Az átlaghozam

Next

/
Thumbnails
Contents