Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-10-01 / 39. szám
-L V 6 SZABAD FÖbDMOVES 1983. október 1. Sikeres ütvén esztendő ötven évvel ezelőtt alakult meg az újgyallal (Dulovce) Družstevník sportszervezet. Az elmúlt lél év század munkáját sikerek fémjelzik. A kies völgyben elterülő község ben nemcsak a labdarúgás domi nált, de szóhoz jutottak a nőt és Ifjúsági kézilabdázók is, akik a kerületi bajnokságban jó nevet harcoltak ki maguknak. Az 1933-ban megalakult sportszervezetben a labdarúgók már az Induláskor felhívták magukra a figyelmet sikersorozatukkal. Néhány év leforgása után már a kerületi bajnokság küzdelmeiben mutogatták „oroszlánkörmeiket“. Méltó Szabó József játékos-edző ellenfelei voltak a zselizl (Želiezovce), a krupinai, a peredi (Teáedíkovo) és további jónevü csapatoknak. A területi átszervezés következtében azonban minden Igyekezetük kárba veszett, mert újra a járási bajnokságon Indulhattak csak. Ez azonban nem szegte kedvüket, és arra törekedtek, hogy mielőbb visszakerüljenek az őket megillető helyre. Igaz, hogy hosszú Idő pergett le közben az élet „homokóráján“, de végül mé glscsak rájuk mosolygott a szerencse. A komáromi (Komárno I járási bajnokságban kiharcolták a bajnoki elmet és az lehetővé tette számukra, hogy a kerületi I. В osztályban szerepelhessenek. Az újgyallal labdarúgásban az 1970- es esztendő hozott sorsdöntő fordulatot, amikor Kajan Emil — volt kitűnő látékos — lett a sportszervezet elnöke, a titkári teendőket pedig Slatina Viliam vette kezébe. Mindketten becsületes helytállással végzik a reájuk háruló feladatokat. A közelmúltban történt átszervezés kedvezően befolyásolta az újgyallal labdarúgók további sorsát, akik az I. В osztály megszűnése után, a Jő helyezés — harmadik hely a táblázatban — köve'keztében feljutottak a kerületi I. A osztályba. Felkerülésük mindenképpen megérdemelt volt. — Es most hogyan tovább? — tettem fel a kérdést Slatina Viliam titkárnak és Szabó józsef játékosedzőnek. aki egybeii a pályagondnoki teendőket Is végzi. Íme a válaszuk: — Az elmúlt évben gyeptéglával láttuk el a játékteret. E célra a járási és kerületi szervek anyagi támogatást nyújtottak. A szövetkezet vezetősége gépjármüveket és egyéb műszaki segítséget biztosított számunkra a munka elvégzéséhez. A labdarúgást kedvelő szürkülök, vezetők, na és persze maguk a játékosok Is szinte kivétel nélkül segítettek a gyepszőnyeg lerakásában, amellyel így alig egy hét leforgása alatt elkészültünk. Nemsokára megkezdjük a pályához tartozó szociális épület tatarozását ts. Addig, amíg a munkálatok tartani fognak, két Unimo-faház fogja helyettesíteni a pályán az öltözőket. — Célunk az, hogy bebizonyítsuk, nem véletlenül jutottunk előre. Feltételeink adottak. A szövetkezet vezetősége, Hamran Géza elnökkel az élen nem szűkmarkú, ha a község sportjáról van sző. Ezúton Is szeretnénk köszönetét mondani nekik az önzetlen segítségért, amelyet eddig nyújtottak, s amellyel remélhetőleg a jövőben is számolhatunk. Bátran merem állítani — folytatta Slatina Villám titkár —, hogy Ilyen segítséget sosem kaptunk a szövetkezet korábbi vezetőségétől. A múltban olyan emberek állottak a szövetkezet élén, akik teljesen passzívak voltak a labdarúgás, illetve a község sportja lránt. Ezért kellett megszüntetni például a kézilabdaszakosztályt. Mert tudott dolog, hogy „pénz nélkül mulatni bajos“, de sportolni még bajosabb! Szabó József edző helyzetét megkönnyíti az a tény, hogy a játékosok komolyan veszik az edzéseket, és szfvvel-lélekkel küzdenek a siker elérése érdekében. A most kezdődött bajnoki Idényben Szabó edző a következő játékos káderrel rendelkezik: Kraslan Endovlt, Slatina Ján, Rusfiák Jozef, Slatina Slavomfr, Slatina Juraj, Rusfiák Rudolf, Hamran Vladimir, Caliido Štefan, Blanár Tibor, Szabó József, Krajner Ľudovít, Lakti* Viliam, Kajan Otto, Szabó Karul, Ridó Pavol, Farkas Zoltán, Kraslan Ján csapat kapitány, Kajan Anton, Hamran Emil, Kajan Jozef és Bachorec Miroslav. Az Ifjúsági csapatból még szóhoz jutnak a következők: Lábsky Vladimír, Kraslan Ľudovít, Hamran Anton IfJ* Kajan Ján, Lábsky Peter és Gálává Ľudovít, Az újgyallal sportvezetők nagy gondot fordítanak az utánpótlás nevelésére. Bizonyltja ezt, hogy az ifjúsági csapat szintén a kerületi-bajnokságban küzd a pontokért. „Másodfokon“ Is megnyugtató az utánpótlás, mivel az Iskolacsapat szintén komoly Játékerői képvisel. Összegezve az elmondottakat bátran állíthatom, hogy a jubiláló újgyallal sportszervezet vezetősége a szövetkezettel együttműködve a jövőben Is mindent megtesz a csapatok jó szereplése érdekében. ANDRISKIN JÓZSEF A labdarúgó pálya lelátóként is szolgáló szociális épülete (A szerző felvételei) ■VT«.- Y* Két értékes festmény Ernest Zmeták Érsekújvárnak adományozott gyűjteményéből. Martin van der Meytens: Daún marsai! portréja (olaj, 1757j. Meytens a XVI11. századi középeurópai barokk portréfestészet egyik legnagyobb alakja volt. Az ábrázolt Leopold Josef Daun gróf az 1757. évi kölni csatában legyőzte II. Frigyes seregét, és Csehország elhagyására kényszerttelte a porosz hadakat. Balassa Ferenc: Szleszte Nápoly mellett (olaj, 1828), Balassa 1794-ben Brattslavában született. Óriást tehetségét és nem kisebb akaraterejét bizonyítja, hogy süketnémán vált elismert művésszé. A kép tartalmában és formai eszközeinek megválasztásában van bizonyos ingerlő ellentét, ugyanis ezt a markáns formaérzékkel párosuló kiaszsziclsta kifejezésmódot a kor festészete szinte kizárólag vallási jelenetek ábrázolására használta; Balassa müve viszont az egyszerű nápolyi nép életéből ragad meg egy hétköznapi epizódot. л lovákiában Brattslaván kívül N7 eddig egyetlen más város sem büszkélkedhet olyan értékes festményekkel, mint amilyenek az érsekújvári (Nové Zámky) Mednyánszky László Galériában találhatók. A galéria a város főterétől nem messze állő, épület; megtekintése egyénileg és csoportosan egyaránt lehetséges. S hogy minek — pontosabban kinek — köszönheti a város ezt a pá ratlanul értékes gyűjteményt? A válasz egyszerű: szülöttének, Ernest Zmeták érdemes festőművésznek. Soksok éven át gyűjtött, terjedelmes magángyűjteményét adományozta ugyanis a városnak. A gyűjtemény felöleli a XVI-tól egészen а XX. századig tér jedő Időszak európai festészetének szinte valamennyi fó irányzatát, s darabjai között felbecsülhetetlen értékűek Is találhatók. A galéria 320 négyzetméteres területén dr. Ladislav Sauőinnak, a tudományok kandidátusának szakmai útmutatásai ôs dr. Milan Jankovský librettója alapján helyezték el az értékes gyülteményt, pontosabban azt a részét, amely a XVIII,—XIX. századból származó festményekből áll. Az expozíciónak ezt a részét a korabeli bútorkészltés, a kézművesipar és az iparművészet más ágainak alkotásai egészítik ki. A gyűjtemény további — a XVI. és а XVII. századból származó — része helyszfí ke miatt egyelőre nem tekinthető meg. Az adományozott gyűjtemény Ernest Zmeták több mint negyven esztendőt felölelő gyűjtőmunkájának az eredménye. A művész, kutató és gyüjtőtevékenysége során nemegyszer személyes áldozatok árán jutott csak egv-egy képhez. Szükségét érezte, hogy saját művészetét Ily módon ts összehasonlítsa az európai képzőművészet különböző irányzataival. Szerencsés gondolat volt, hiszen művészeti életünkben a közelmúltig leginkább éppen a nyilvánosság részére Is hozzáférhető, terv-A festi iíiffifii szerűen elrendezett összehasonlító tárlatok hiányoztak, amelyek ldűben, térben és témában egyaránt széles áttekintést nyújtanak. Az Ernest Zmeták által adományozott gyűjtemény éppen Ilyen. Az adományozó, aki egyébként maga ts kiváló festő, grafikus és szövegrojzolő, megemlítette, hogy a gyűjtemény a régi és a középmúlt Időszakok művészete Iránti tiszteletének és csodálatának eredményeképpen jött létre, miközben szándékosan figyelmen kívül hagyta a szűk nemzetiségi korlátokat. Hangsúlyozta: az a tény, hogy a művészetben szintén meg kell nyilvánulnia bizonyos mértékű nemzetiségi jellegnek, nem gördíthet akadályokat a más nemzetekkel folytatott értelmi és érzelmi érintkezés útjába, hanem éppen ellenkezőleg, elősegíti azt. A gyűjtőmunka során a művész mindig a minőséget tartotta szem előtt, nem hagyta magát befolyásolni a korok divatja által. Az Idő végül is őt Igazolta, hiszen nem egy esetben a divathullámok elültével éppen az akkor mellőzött művészek alkotásai szárnyalták túl értékeikkel az adott kor dicsőített „művészeit“. E művészeti vallomástételével Ernest Zmeták érdemes művész úgy Iratkozott be szocialista kultúránk történelmébe, mint a művészeti értékek metropolisokon kívüli összpontosításának és hozzáférhetővé tételének úttörője. KÄRPÄTY MIKLÓS ж Hatalmas nézőtér, erkélyekkel, zsöllyékkel körülfogva az apró színpadot, amely a valóságban persze nem apró, csak annak tűnik. Ilyennek Ismerjük a klasszikus színházat: tekintetek százai koncentrálódnak egy darabka felületre, a rivaldafénnyel együtt, és ml hiszünk a kulisszáknak, akár díszes szalont, akár falusi utcát, akár erdőt jelképeznek. Minden a színpadon folyik, mégis az Ezerfejű Cézár dominál; sötéten és nyomasztóan ásít a zenekari árkon túl. És most próbáljanak meg elképzelni olyan színházat, ahol ez pontosan fordítva van. Talán nem ts megy könnyen; Európában mindössze két Ilyen van, tehát valóban egyedi, meghökkentő megoldásról van szó. A kettő közül az egyik hazánkban, Český Krumlovban működik. Bevallom, nem voltam teljesen tlsztábam azzal, hogy milyen lehet az a „forgó nézőtér“. Mint a szóban forgó színház egyik különlegességét említette az a járókelő, aki a cseh emberekre jellemző közvetlenséggel egyszerűen megállt mellettünk, miközben a színházak hirdetését tanulmányoztuk az utcán, és a lelkünkre kötötte, hogy a Český Krumlov-l „természeti színházat“ kt ne hagyjuk. Nem hagytuk kt, Így most elmondhatom milyen az a „forgó nézőterű természeti színház“, amilyen — és ezt érdemes megismételni — mindössze kettő van Európában. A nézőtér egy hatalmas, az egyik oldalán ferde síkban lemetszett henger; Itt helyezkednek el a lépcsőzetesen emelkedő széksorok. A henger, a rajta helyet foglaló több száz nézővel együtt teljes kört képes leírni a tengelye körül mindkét Irányban; a sző szoros értelmében forgó nézőtérről van tehát sző. Viszont ez eddig csupán műszaki különlegesség: a színház egyedisége, rendktvültsége, lehetőségeinek — immár színházi értelemben vett — szinte korlátlan volta azonban másban rejlik. Egy gyönvörű park közepén fekszik, pontosabban ott áll a nézőtér hatalmas, csapott „konzervdoboza“. A szín: maga az egész park. ösvényeivel, százados fáival, padjaival, úgy tehát, ahogyan nyitva áll a nyilvánosság előtt. Ahogy fordul a nézőtér, úgy változik a szín: kialszanak a reflektorok, megmozdul alattunk az óriási henger, hogy mintegy hatvan fokkal elfordulva a következő képben találjuk magunkat. És ha ez a kép történetesen park vagy erdő — s az Itt műsorra tűzött darabok nagy többségében van Ilyen — akkor valódi park és valódi erdó. A néző van „ketrecbe zárva“, nem a színészek: ők a természetben mozognak. •Ha történetesen egy leányszöktetést kővető erdei hajsza van a darabban, az Itt a megszólalásig élethű. A szerelmesek igazi fák mögött bújnak meg, miközben igazi lovakon dübörögnek el mellettük a keresésükre küldött szolgák, katonák. Külön kell elrejtőzniük, utána újra keresik egymást: hívó szavuk valóban a távolból hallatszik, és Igazi fűben futnak egymás felé boldogan ... A kastéy, előterével, udvarával együtt szintén Igazi; a parkhoz tartozó, műemlékként védett egykori grófi kúriát használták fel igen szellemesen erre a célra. Minthogy az előadások kizárólag este folynak, a színváltós a legkevésbé sem zavaró, és jóval gyorsabb, mint a hagyományos, vagy akár a forgószínpados színházban. A reflektorok eloltása után csak a fák között surranó szereplők homályos árnyalt láthatja az, akt mindenáron kíváncsi a „kulisszatitkokra“. Már ennyiből is látható, micsoda lehetőségeket kínál a színháznak ez a sajátos formája. A szó szoros értelmében élővé teheti azt, enyhíthet a díszlettervező és a dramaturg munkájának óriási felelősségén, meghatározó szerepén; a színpadi dialógusoknak a bezártsággal nemegyszer aránytalanul túlexponált ereje Itt távlatokkal, nyitottsággal, természetes élethelyzetekkel ellenpontozható. Viszont sok esetben kölcsönözhet olyan drámalságot a jelenetnek, amelyre már csak annak monumentalitása miatt sincs mód a hagyományos színházban: például éjszakai párbaj, harci vagy egyéb tömegjelenetek. Persze kuriózus esetek Is előfordulhatnak, olyanok például, amilyet az egyik jegyszedő elmesélt: az egyik előadás alkalmával, amikor a szlnváltást követően Ismét kigyulladtak a reflektorok, a szín közepén egy gyanútlan — és modanom sem kell, teljesen „civil“ — szerelmespár andalgott... Nem hinném, hogy a nézők közül bárkt, akár a legigényesebb műértő Is, ThAIlg méltóságán csorbát ejtó szentségtörésnek vette volna az esetet. Ilyesmi előfordulhat a Český Krumlov-l természeti színházban: egy kicsit talán hozzá Is tartozik. VASS GYULA
