Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-10-01 / 39. szám
.SZABAD FÖLDMŰVES 1983. október í. Az SZLKP Központi Bizottsága ülésének jAN GREGOR, AZ SZSZK Napjainkban és távlatilag Is kétségtelenül a mezőgazdaság és élelmezésügy egyike a gazdasági és szociális fejlődés legfontosabb területeinek. A tudományos-műszaki haladásnak és az emberek kezdeményezésének köszönhetően számos jö eredményt értünk el, viszont több területen nem sikerült megvalósítanunk az önellátás fokozásával kapcsolatos feladatokat. A gabona termelésében olyan szintet értünk el, amely már egybevethető a Cseh Szocialista Köztársasággal, sőt a fejlett európai országok színvonalával is. Általában sikeresen teljesítjük, noha kilengésekkel, a kukoricaprogramot. Néhány éve a legtöbb probléma a tömegtakarmányok, a cukorrépa, a burgonya, az olajnövények, néhány zöldség- és gyümölcsféle termesztésében fordul elő, és még csak a kezdetnél tartunk a hüvelyesek termelésének lntenzifikálásában. Az állattenyésztésben általában sikeresen valósítjuk meg a gazdasági állatok termelőképességét növelő tenyésztési programot. Megnyugtatóan alakul a tojás- és baromfitermelés, viszont nem lehetünk elégedettek a sertés- ős szarvasmarha-tenyésztés minősége színvonalával. Alacsony a műszaki és gyakran a szervezési színvonal is a Juhtenyésztésben, s ez az oka annak, hogy nem teljesítjük a juhállomány gyarapításának programját. Az élelmiszer-termelésben általában eleget teszünk a feladatoknak mind az anyagi-műszaki bázis fejlesztésében, mind a termelés dinamikus növelésében. Véleményünk szerint kedvezőnek minősíthetjük az élelmiszerpiac Jelenlegi, általában kiegyensúlyozott helyzetét, valamint az élelmiszerek választékának fokozatos bővítését. Ezzel szemben az innováció hányada alacsony, és elégtelenül hasznosítják a nyersanyagokat. Továbbra Is problémát okoz több mezőgazdasági nyersanyagnak és velük kapcsolat-Vicájából KORMÁNYÁNAK alelnOke ban néhány élelmiszeripari nyersanyagnak, valamint egyéb nyersanyagnak és terméknek rossz minősége. Rendkívül igényes feladat az öntözéshez szükséges vízforrások és a megfelelő minőségű víz előteremtése. Józanul kell felbecsülnünk a műtrágya nagyobb mérvű alkalmazásának lehetőségeit. A környezetvédelmi követelmények mind szigorúbban meghatározzák a növényvédő szerek alkalmazásának nagyságrendjét és típusait. Ezekből a limitáló körülményekből levonhatjuk azt a következtetést, hogy az élelmiszer-ellátásban az önellátottság mértékének növelése ma és a Jövőben is rendkívül igényes feladat, s a tudományos-műszaki fejlesztés orientációját tekintve feltétlenül előnyben kell részesítenünk a biológiai, valamint a műszaki technológiai előrelépés anyagi és káderellátottságát. A mezőgazdaságban és az élelmezésügyben a tudomány és kutatás fő feladatairól beszélve nyilvánvaló, hogy figyelmünknek a talajra, felhasználására és védelmére kell összpontosulnia. A vegyszerezés tekintetében törekednünk kell a műtrágya és a növényvédő szerek tulajdonságainak minőségi Javítására, valamint tökéletesebb alkalmazásukra, hogy meggátoljuk a környezeti viszonyok roszszabbodását. Nagyon igényesen kell megszabnunk a burgonya nemesítésének és a cukorrépa-vetőmag minősége Javításának céljait. * Az élelmiszeriparban a tudományosműszaki fejlődés közvetítésével törekedni fogunk az alapvető nyersanyagok komplexebb hasznosítására, az élelmiszeripari nyersanyagok importjának csökkentésére és az egészséges táplálkozás elveivel összhangban az innovált termékek választékának bővítésére, valamint a minőség lényeges Javítására. Az élelmiszeripar tudományos-kutató bázisának feladata, hogy az ú] termékek fejlesztése során ügyeljen a gyermektápszerekkel, a diétás, a diabetikus és az alacsony kalőriatartalmú élelmiszerekkel kapcsolatos, sajátos követelményekre. Az élelmiszeripari termelésben a tudományos-műszaki bázisnak fokozatosan meg kell oldania a mikroprocesszorok, a robotok és a manipulátorok alkalmazásának problémáit, biztosítva az átmenetet a folyamatos termelésre. Az élelmiszeripari termelés Jellege lehetővé teszi a nagyméretű együttműködést a KGST-államokkal n közös kutatási feladatok megvalósításában, valamint a szabadalmak felhasználása útján a világ egyéb kutatási eredményeinek átvételét. A tudományos-műszaki fejlesztéssel szemben magasabb fokú igényeket támasztunk. Ezért meg kell teremtenünk a genetikusok, a biológusok, a biokémikusok, a biofizikusok, a mikrobiológusok, az elektronika és az automatizálás szakemberei felkészítésének és munkafolyamatba illeszkedésének előfeltételeit. A mezőgazdaság és az élelmezésügy tekintetében tisztáztuk a tudományoskutatási tevékenység hatékonysága növelésének feladatait a tudományosműszaki haladás hozzájárulását a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban az intenzitás növeléséhez, a minőség és a hatékonyság Javításához. Számos tárgyi, valamint szervezési és egyéb problémát vetettem fel, amelyeket e célok elérése érdekében meg kell oldanunk. A CSKP KB 8. ülése és az SZLKP KB ülése, valamint határozataik ösztönzőleg hatnak majd azoknak a problémáknak a gyors megoldására, amelyek kormányunk és tárcáink hatáskörébe tartoznak, valamint az olyan kérdések megválaszolására is, amelyek országos megoldást követelnek. Az irányítás területén a következő időszakban fokozott figyelmet szentelünk annak, hogy a gyakorlatban is széleskörűen és Jobban hasznosítsák a már ismert ellenőrzött eredményeket, mégpedig a talajgazdálkodást, a növény- és az állattenyésztést termelést, valamint a technika felhasználását és tökéletesítését illetően. Továbbá arra fogunk törekedni, hogy ezen a területen az egész szervező munka odaorientálódjék, ahol a közeljövőben a legnagyobb problémákkal kell megbirkóznunk. JÄN PIRC, a KELET SZLOVÁKIÁI KERÜLETI PÁRTBIZOTTSÁG VEZETŐ TITKÄRA A kerületi pártbizottság az utóbbi években rendkívüli figyelmet fordít a mezőgazdasági termelés fejlesztésére és belterjességének növelésére. Noha a termelés fejlesztésében fokozatos az előrelépés, a helyzet még mindig nem kielégítő. Az elmaradás oka továbbra Is számos szubjektív fogyatékosság, elsősorban a munka rossz minősége és szervezése, az üzemek nem megfelelő káderellátottsága, de egyben a kifogásolható munka- és technológiai fegyelem is. Ezeket a fogyatékosságokat megszüntetjük. Meg kell azonban mondanunk, hogy a Kelet-szlovákial-slkságon vannak objektív okok is. Elsősorban a megoldatlan vlzgazdaságl problémák, amelyek fékezik a termelés növelését. A keletszlovákiai síkság átfogó fejlesztése programjának Jóváhagyása azonban világos választ adott mindazoknak, akik még ma is kétségbe vonják ezen alföld termékennyé tételének beruházást módját. Felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy e síkság földjének termővé fordítására annyi anyagi eszközt sem használtunk fel, mint az SZSZK egynémely járásában. Az e célra szánt eszközök biztosították a mezőgazdasági termelés több mint 80 százalékos növelését, és a társadalom számára már gyakorlatilag megtérültek. Kerületünkben rendkívül nehéz talaj- és éghajlati feltételek között dolgozunk. Ez azt az igényt és felelősséget támasztja velünk szemben, hogy a gyakorlatban következetesebben alkalmazzuk és érvényesítsük a tudományos-műszaki ismereteket. Ezért elsőrendű figyelmet kell fordítanunk a föld termékenyebbé tételére, főleg a trágyázásra. Ez a rendkívül aszályos év arről tanúskodott, hogy az istállótrágyával trágyázott kötött talajon a búza és a kukorica hektárhozama egy tonnával növekedett. Ezért Jóváhagytuk azokat az intézkedéseket, amelyeknek célja az istállótrágya előállításának fokozása, s ezzel a trágyázás szélesebb körű megteremtése is. A földről és termőképességének növeléséről történő gondoskodás mellett a növénytermesztés előnyben részesített fejlesztésének módját abban látjuk, hogy következetesebben alkalmazzuk a fő növényfajták termesztésének egységes technológiai rendszereit. Célunk az, hogy az ötéves tervidőszak végéig a döntő fontosságú növények vetésterületének teljes egynegyedén alkalmazzuk ezeket a korszerű rendszereket. Ehhez az illetékes irányító szerveknek biztosítaniuk kellene a szükséges anyagi-műszaki bázist. örömmel fogadtuk a CSKP KB 8. ülésének a tudományos-kutatási bázis megerősítéséről szóló határozatait. A kelet-szlovákiai kerület, tekintettel a bonyolult termelési feltételekre, nagyon korlátozott mezőgazdasági kutatási bázissal rendelkezik. Csupán a mlchalovcel Komplex Kutatóállomással, valamint a Veľká Lomnica-i Burgonyanemesltő Intézettel. Ezért nagyón helyes lenne befejezni a michalovcei kutatóállomás építését, hogy figyelemmel kísérhesse nemcsak a növénytermelést, hanem az állattenyésztést és az üzemek gazdálkodását is. Továbbá új kutatóállomást kellene létesíteni a flistalajok övezete számára, amelyhez több mint 400 ezer hektár mezőgazdasági föld tartozik. A kerületben nagyra értékeljük a trnavai Kukoricatermesztési Kutatóintézet, a burányi Kapásnövőny-kutató Intézet segítségét, a velük való együttműködést és főleg azt a támogatást, amelyet a Szjovák Tudományos Akadémia nyújt nekünk, amely a Kelet-szlovákiai-síkság számára már néhány megoldási javaslatot dolgozott ki. Az Állatorvosi Főiskola és személy szerint Ivanka professzor kezdeményezésére keressük annak a módját, hogy a sertéseket kizárólag a hazai takarmányokon hizlaljuk, j Ilyen irányú kísérleteket folytatunk a Brasovcei Efsz-ben 2000 sertéssel. A következő évben a mlchalovcel Járásban ezt a módszert alkalmazva szeretnénk biztosítani a sertéshús termelésének 80 százalékát. ф Bratislavában ülést tartott a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottsága arról, hogyan lehet növelni a fiatalok kezdeményező részvételét a tudományos-műszaki ismeretek gyakorlati alkalmazásában. ф Ján Janik, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára fogadta Kovács Bélát, a Magyar Népköztársaság csehszlovákiai nagykövetét. A baráti találkozón tájékoztatták egymást a két testvéri ország gazdasági és társadalmi fejlődéséről, s áttekintették a kölcsönösen előnyös együttműködés továbbfejlesztésének kérdéseit. 0 Bratislavában az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizottsága megtárgyalta az azzal kapcsolatos ellenőrzés eredményeiről szóló Jelentést, miért stagnál egyes szántóföldi termények termesztése s az arról szóló jelentést, mennyire hatékonyak a készletek alakulásának befolyásolására tett intézkedések. (—J A tudomány és a gyakorlat (Folytatás az 1. oldalról) Hazánk pár évvel van lemaradva a nemzetközi szinttől, szellemi erőforrásaink, s egyéb lehetőségeink viszont — aránylag mérsékelt befektetések esetén — lehetőséget nyújtanak a felzárkózásra. A tudományág sikeres gyakorlati alkalmazásának természetesen számos társadalmi, gazdasági, tervezési és szervezési feltétele van. Nagyon sok — de mégsem minden — múlik ezeken a feltételeken, mivel legalább ennyire fontos a kutatók és a tudósok magatartása, szemlélete, személyes felelőssége. Es persze az is, hogy a gyakorlat az eddiginél sokkal jobban ösztönözze a kutatókat, a közös alkotói kapcsolat kialakítására. Ez sokat segítene abban is, hogy a legjobb kutatók kapjanak elsőbbséget, mert ezzel javulna a tudomány és a gyakorlat kapcsolata, mert az igazi tudis nemcsak megélni akar a kutatásból, hanem tehetségével, alkotókészségével használni is akar annak a társadalomnak, amelytől munkájához megkapja az egyre bővülő lehetőségeket. CSIBA LÁSZLÓ élet védelmében A másfél millió főt számláié Csehszlovák Vöröskereszt a jövő év áprilisában tartja VIII. kongresszusát. A VII. kongresszus éta eltelt időszak feladatainak teljesítését a közelmúltban dr. Fedor Líška, a Csehszlovák Vöröskereszt Szlovákiai Központi Bizottságának ügyvezető alelnöke értékelte. A legfontosabb feladatok között a balesetvédelmet, a munkahelyi biztonság fokozását, a véradást, az idős és elhagyott emberekről való gondoskodást, a felvilágosító és balesetmegelőző ismeretterjesztést, az elsősegélynyújtást, az alkoholizmus elleni küzdelmet, valamint a fiatalok aktivitásának fokozását említette. Több hiányosságra is felhívta a figyelmet. Egyebek közt megemlítette, hogy még mindig sok a munkahelyi és a munkahelyen kívüli baleset. Második'helyen a sport, főleg az úszás terén előforduló, majd a bűnügyi jellegű balesetek szerepelnek. Szerencsére ezek 95 százaléka nem súlyos, többségüket az alkohol okozza. A következő csoportba tartoznak a közlekedési balesetek, sajnos ezek a legsúlyosabbak. A Vöröskereszt helyi szervezeteinek egyik nagyon fontos küldetése az elsősegélynyújtás. Tudatosítani kell azt, hogy a szakszerű, gyors beavatkozás a sérültek ötven százalékát mentheti meg már a baleset színhelyén. Ezért az elsősegélynyújtást egységesen, a központi előírásoknak megfelelően — az emberek értelmi színvonalénak és egészségügyi feltételeinek megfelelően — kell oktatni. A balesetek csökkentése érdekében szorosan együtt kell működni a társadalmi szervezetekkel, különösen a Honvédelmi Szövetséggel és a sportszervezetekkel. Dr. Líška hangsúlyozottan felhívta a figyelmet arra is, hogy hazánkan sok a magányos, elhagyatott, magatehetetlen idős ember, ugyanakkor a róluk való megfelelő gondoskodáshoz kevés a Jól képzett, önkéntes ápoló. Az előadó ugyanakkor felsorolta a Vöröskereszt azon Járási és helyi alapszervezeteit, ahol a mnnka kielégítő. Végezetül megemlítette, hogy még a kongresszus előtt több értekezletre, aktívára kerül sor, ahol kitüntetik a legjobb önkéntes véradókat és életmentőket. A Janský-emlékérem arany, ezüst és bronz fokozatát többezer ingyenes véradó kapia meg. Állami kitüntetésben részesülnek a Vöröskereszt legjobb tisztségviselői és dolgozói. Október 23-án kitüntetésben részesül tizenhét életmentő, köztük lesz például Telekes István is, aki három gyermek életét mentette meg. -nt-Egyáltalán nem megnyugtatóak az 1982-es év bűnözési statisztikái a nyugat-szlovákiai kerületben. Az 1 esztendő alatt lefolytatott 12 705 bűnvádi eljárás, amelyek során 15 741 személy részesült a felelősségrevonás és a büntetés valamilyen formájában, akárhogyan nézzük Is — sok. Ez természetesen nemcsak a nyugat-szlovákial kerületre érvényes; nagyjából hasonló a helyzet a többiben is. Hogy az idei első félév bűnözési adatainak elemzésénél és a tavalyi óv hasonló Időszakával való összehasonlításánál mégis a nyugat-szlovákial kerületet vettük alapul, ennek több oka van. A magas szintű urbanizáció és a falvak sűrű hálózata egyaránt Jellemzó rá (Itt kell megemlítenünk, hogy a kerületet természetesen Bratislava nélkül tárgyaljuk). Ipara és mezőgazdasága egyaránt fejlett, ami közvetlen befolyással van a lakosság szociális öszszetételére, életmódjára és életszínvonalára. Lássuk most már az elsó adatokat. 1982 első félévében 8104 bűnvádi eljárás folyt le a kerület legkülönbözőbb fokú bíróságain, míg a második félévben 6601. Ezt a szomorú mértékű emelkedést tekintve, javulásnak tűnhet az idei év első felében lefolytatott Б150 büntetőjogi eljárás, elégedettségre azonban tévőiről sincs okunk. Egyrészt ugyanis ez a szám gyakorlatilag a bűnözés mértékének állandósulását mutatja, semmiképpen sem beszélhetünk tehát javulásról. Másrészt — és ez a szomorúbb — 1983-ban őrlési erőket vetettünk be a bűnözés elleni harcba. Párthatározatok és kormányrendelkezések egész sora született, amelyek nyomén élénkebbé vált a Jogpropaganda, a Jogi felvilágosító munka, előadások, szemináriumok sokasága foglalkozott a bűnözés kérdésével Szlovákia-szerte. A számok azt mutatják, hogy — sajnos — kevés eredménnyel. A bűnügyek fajtáit tekintve az első helyen a szocialista népgazdaságot megkárosító bűntények állnak; részesedésük 25 százalék. (Természetesen most már az 1983-as adatokról van szó.) A bűnügyek e típusához azonban okvetlenül kívánkozik némi kommentár: mindazon bűntények ide tartoznak ugyanis, amelyek a népgazdaságot a legtágabb értelemben véve károsítják. Vagyis sokkal többről van szó, mint például a bűntényeknek arról a kategóriájáról, amelynek jogi megnevezése „a szocialista vagyon eltulajdonítása“. Ugyanígy ide tartoznak a különféle spekulációk, az emberi hanyagságnak és gondatlanságnak azok a megnyllvnulásal, amelyek selejt termékek előállításához vezetnek, a munkafegyelem ellen elkövetett súlyosabb — bírósági üggyé nőtt — vétségek, a valuta- vagy az adócsalás és hasonlók. Itt jegyezzük meg, hogy az ilyen típusú bűncselekmények elkövetői között rendkívül sok a felelős beosztásban lévő vezető dolgozó. Éppen az általuk elkövetett visszaélések jelentik a legnagyobb károkat a társadalom száméra, amelyek nagyságrendben össze sem hasonlít-Fél év Jusztícia mérlegén hatók például az olyan „klasszikus“ esetekkel, mint amikor a vállalati gépkocslvezetó két sarokkal odébb parkolja le a gondjaira bízott teherautót, ne adj’ Isten ledob a sógora háza előtt három zsák cementet. A második helyen — 20 százalékkal — az emberélet és az egészség ellen elkövetett bűntények állnak. Minthogy a közlekedési baleseteket külön fejezet alatt tárgyaljuk, ide főleg a gondatlanságból bekövetkezett munkahelyi balesetek és az erőszakos cselekmények (verekedések stb.) tartoznak. Kihatásaikat szintén sokkal tágabb értelemben kell megítélni, hiszen a munkakiesés, a gyógykezelés költsége Istb. mindezek egyenes következményei. Elgondolkoztató, hogy az Ilyen Jellegű bűncselekmények 70 százalékát alkohol hatása alatt követték el. Tizenöt százalék azoknak a bűncselekményeknek a részaránya, amelyeket a közlekedésben követtek el. Következményeik elsősorban emberéletekben, egészségben esett és rendkívül nagy anyagi károkban nyilvánulnak meg. Ismételten felhívjuk viszont a .figyelmet arra, hogy ebben az írásban csupán a bl-4$ réságl üggyé nőtt eseteket tárgyaljuk; a más mődon megtorolt klsebb-nagyobb kihágások száma, elsősorban a közlekedésben, ennél természetesen jóval magasabb. A közrend ellen elkövetett bűncselekmények részesedése 10 százalék volt a 6150-ből. Minthogy az enyhébb formál — példul ha valaki nem tudja a személyazonosságát igazolni — nem kerülnek a bíróság elé, az említett tíz százalékot főleg a hivatalos személy elleni erőszak és hasonlö esetek alkotják. Ugyancsak egytized volt a részarányuk a magántulajdon ellen elkövetett bűncselekményeknek. Sajnos le kell szögeznünk, hogy némely formál — elsősorban a lakásokba és a villákba, hétvégi házakba való betörések — erősen terjedőben vannak. Több tényező Is elősegíti ezt. Elsősorban egyre nagyobb értékű dolgokat — arany- és ezüstholmikat, ékszereket, drága elektrotechnikai berendezéseket — tartunk otthon, és sokan máig is megbizhatébbnak tartják a ládafiát a takarékpénztárnál, másrészt szervezettebbé váltak a fosztogató akciók. Ráadásul a személygépkocsi nemcsak a rendőri nyomozást segíti, de a tolvajokat is rendkívül mozgékonnyá teszi. Végezetül néhány szét két dologról, éspedig a bűnözés abszolút mértékét torzító tényezőkről, illetve az ellenőrző szervek munkájáról. Ami az elsőt illeti: rendkívül sok eset válik teljesen fölöslegesen bírósági üggyé. Arről van Itt sző, hogy a vállalatok, intézmények vezetői és más felelős dolgozói nem élnek eléggé a Jogaikkal. Számos olyan ügyet továbbítanak felülvizsgálat nélkül a bíróságokra, amelyeket saját hatáskörükön belül is megoldhattak volna. Ezt a körülményt tehát, mindenképpen figyelembe kell venni a bűnözés mutatóinak elemzésekor, bár természetesen a konkrét módosító mértékét lehetetlen meghatározni. A másik dolog: rendkívül gyenge az ellenőrzés. A feltárt — és bírósági üggyé nőtt — népgazdaságot károsító kihágások mindössze 7(!) százalékát tárták fel a hivatalos ellenőrző szervek. Értelemszerű Itt az összefüggés a vezetők már említett különböző spekulációival. Az ellenőrző dolgozók szempontjából általában a főnökeikről van sző, aligha vitás tehát, hogy ez a megdöbbentően kevés hét százalék az önérdekből vállalt, netán kötelező „szemhunyás“ eredménye. VASS GYULA
