Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-10-01 / 39. szám
Szabad Földműves AZ SZSZK MEZÖGAZDASÄGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA 1983. október 1. ^ 39. szám ★ XXXIV. évfolyam * Ara 1,— K&* A tudomány ás a gyakorlat Pártunk irányelveinek — ahogy azt a CSKP KB 8. ás az SZLKP KB ülésének határozatai is kiemelik — legfontosabb célja gazdasági fejlődésünk és a tudományos kutatások közötti összhang megteremtése. Ez azért is különösen fontos, mert a mezőgazdaság iparosodásával egyre jobban előtérbe kerülnek a gépesítéssel, a kemizálássel, a nagyobb hozamú fajták létrehozásával, valamint a növényvédelemmel, az állategészségüggyel és a környezetvédelemmel kapcsolatos tennivalók. A mezőgazdasági termelésben az összpontosítás és a szakosítás következtében a struktúra korszerösttése és mindinkább a műszakikémiai-biolégiai, valamint az emberi környezeti tényezők összbangját megvalósító komplex fejlesztés válik meghelározóvá. Ez gyakorlatilag ahhoz vezet, hogy a szükebb értelemben vett agrártudományi kutatásokkal egyidőben növekszik a közvetlenül vagy közvetve hozzájuk kapcsolódó tudományágak fejlesztésének jelentősége. Az utóbbiak kapcsán egyre gyakrabban halljuk a szót: biotechnológia. A biotechnológián lényegében a biológiai szervezetek, rendszerek vagy folyamatok termelésbe vonását értjük. Baktériumok, gombák, algák, magasabb rendű szervezetek sejtjei vagy váladékai — például az enzimek — alkotják a biotechnológia alapanyagait. Egyben velük helyettesíthetők egyes kémiai vagy mechanikai eljárások is. A biotechnológia szerves része e sejtbiológia, a molekuláris biológia, a kémia és a biokémia is. Az ember már évszázadok ófa — bár ösztönösen — de eredményesen alkalmazza e biotechnológiát: káposzta savanyítás, tejtermékek erjesztése, sörfőzés stb. Pasteur fedezte fel, hogy a szeszes erjedést élő szervezetek, mikroorganizmusok akozzék, s azóta tudatosan használják világszerte az erjedést, más néven a fermentációt. Fermentációval állítanak eió gyógyszereket, a takarmányadaiékokat és a szitásat. A világ biotechnológiai ipara a hetvenes években indult rohamos fejlődésnek, amikor az energia- és alapanyag-hiány nagy méreteket kezdeti ölteni. A mikrobiológiai folyamatok ipari méretű alkalmazásával lehetővé vált az antibiotikumok széles körének, a vakcináknak, az aminosavaknsfc, az enzimeknek és a takarmánvkiegészitoknek a tömeges előállítása. Az emúlt évtizedekben felfedezett, új biotechnológiai eljárások közül meghatározó jelentőségűvé vált a bioreaktorok iparszerű alkalmazása, a tömeges sejtkulfúrák ipari méretű előállítása, a génsebészet felfedezései és a sejtek egyesítésének a megoldása. Hazánk biotechnológiai iparának irányelvei, alapvető céljai is helytállóak. Nincs szükség tehát az irányelvek módosítására, szükség van azonban jelentős előrehaladásra — többek között — a kulatás és a gyakorlat közötti kapcsolat erősítésére, melynek legfontosabb láncszemét a kutatás-fejlesztés-terraelés-értékesités közötti összefüggésnek kell képeznie. A biotechnológia távlati kutatási tervében jelentős szerep jut a kutatás tervszerűségének, a kutatóhelyek közötti együttműködésnek, a kutatók szemléletformálásának, s mindezek révén a társadalmi-gazdasági igények kielégítését szolgáié biotechnológiái kutatások dinamikus növelésének. Az elkövetkezendő időszakban — a korszerű mezőgazdaság igényeinek megfelelően — a termelés mennyiségi növelése mellett egyre nagyobb figyelmet keli forditeni a minőségre. Ehhez várjuk a tudományos munkatársak — a vegyészek, a biológusok — s mindenekelőtt a növényfiziológusok alkotó közreműködését, annál is inkább, mert a jövő mezőgazdaságában gyakorlattá fog válni a lombtrágyák felhasználása és a rendszeres mikroelem-uténjótlás. Mind nagyobb szerepet kapnak a mezőgazdasági termelésben a különböző növekedésszabályozók, a talaj tápanyagkészletét mobilizáló szerek, a cellulózbontást elősegítő vegyszerek, a műtrágyabontó mikroorganizmusok. 8 mikroszaporltással létrehozott vírusmentes szaporító anyagok. Ha például a génbeültetés rutin eljárássá válik, génterápiával gyógyítani lehet ez öröklődő betegségeket. Meg lehet oldani azt is. hogy egyes növények bizonyos környezeti tényezőkkel szemben ellenállók legyenek. A biotecbnoiéglában nagy tartalékok rejlenek a gazdaságosság szempontjából is. Ma már a világ több országában eredményes kísérleteket folytatnak a levegő nitrogéntarlalmá! megkötő kultúrnövények nemesítése terén. Köztudomású, bogy a pillangós virágú növényekkel szimbiózisban élő Rbizobium baktériumtörzsek megkötik a légköri nitrogént, s ezt a gazdanövény számára basznositbatóvá teszik. Ha más növényekre is át lehetne vinni ezt a tulajdonságot, akkor nem lenne szükség annyi nitrogéntartalmú műtrágyára, s egyúttal a környezetszennyezést is sikerülne csökkenteni. A hazai igények alakulása és a világkereslet növekedési üteme egyaránt arra utal,, hogy fokozódik a fehérjékben dúsebb élelmiszerek iránti kereslet. Ennek megfelelően hazánk állattenyésztésében is feltétlenül szükséges a genetikai szelekciós bázis kiszélesítése, lehetőleg ez integrált tenyésztési központokban. A nemesítő központokban arro is lehetőség van, hogy biztosítsák a nagyobb termelőképességfi állatprodukciók igényeinek megfelelő technológiák kiaiakftását. Minden állatfaj nemesitésében az újratermelés fokozására kell törekedni. A szarvasmarhánál el kell érni, hogy a kultúrfajták 2 éves, a sertés 10—11 hónapos kor körül, a juh pedig éves korban ellethető legyen. A nemzedékváltás gyorsítása a típus- és fajtaváltás cselenként felmerülő végrehajtását is elősegítheti. A korszerű takarmányozásban világszerte egyre nagyobb teret nyer a fehérje összetevőinek kiegészítése. A sertések takarmányozásában a Uzint, a baromfi esetében a metionint és a ciszteint használják a legnagyobb mennyiségben. A legnevesebb külföldi kutatóintézetekben széles körű vizsgálatok folynak a baktériumok és gombák fehérjetermelésének megállapítására, a nagyüzemi technológiák kialakítására. Az alapanyagok — az egyes országok lehetőségei szerint — a cellulóztartalmú növénytermesztési maradványok, vagy a földgáz. A biotechnikai úton előállított egysejtű fehérjék, melyeket baktériumok és gombák útján lehet termelni, hazánkban is nagy perspektívával kecsegtetnek. Az eljárással ugyanis olyan fehérje nyerhető, amely nem igényel termőföldet, nyersanyagként pedig olyan anyagok is felhasználhatók — mint a cellulóztartalmú mezőgazdasági melléktermékek, hnlladék zsírok, szennyvíz és metanol —, amelyek egyébként a környezetet szennyezik. A biotechnológia az állategészségügy szempontjából is számtalan lehetőséget ktnál. Napjainkban ugyanis a nagyüzemi állományokban gyakoriak azok a hagyományos és újkeletű fertőző betegségek, melyek a régen szétszórtan élő állományokban nem okoztak jelentősebb kárt. Ezek felismerése, járványtanuk, kórfejlődésük tisztázása és főleg az ellenük való védekezés kialakítása nagy feladatot ró a kutatókra. Az új vakcinák hazai előállítása, illetve gyakorlati alkalmazása jelentősen hozzájárulhat a nagyüzemi állattenyésztés biztonságos, gazdaságos termeléséhez. A biotechnológia feladata az elmondottak tükrében többrétű: nagyobb hozamú és értékesebb nyersanyagok termelését elősegítő eljárásokat kell kidolgozni, egyre több fajt és fajtát kell bevonni az élelmiszertermelés nyersanyagai közé, úgy keli hatni a mezőgazdaságra, hogy az a táplálkozás-élettani és élelmiszeripari szempontból legértékesebb nyersanyagokat termelje. Az elmondottak érdekében olyan gyártástechnológiákat kell kidolgozni, amelyek biztosítják, hogy az értékes tápanyagok csak kevéssé károsodjanak, s a hiányzó anyagokat hazai forrásból pótolni tudjuk, továbbá ne képződjenek, illetve eltávozzanak az egészségre káros nyersanyagok. A jövő Iparágénak a biotechnológiát tartják világszerte. Azért értékes terület, mert több ágazatában közvetlenül termelőerővé válik a tudomány, a földön szinte törvényszerűen újratermelődő binmassza az élelmiszerellátás potenciális forrása lebet, s végezetül egyik terméke. a biogáz, teljesen beleillik a természetes ökológiai körforgásba, mert nincs káros végterméke. CSIBA IÄS7ILÖ (Folytatás a 2. oldalon) F E L H I Felhívjuk a mezőgazdasági üzemek vezetőinek és -.dolgozóinak figyelmét arra, hogy lapunk következő, 40. számában „Az 1984-től érvényes új felvásárlási árak. kiegészítő árpótlékok é6 egyéb közgazdasági ösztönzők a mező-VAS! gazdaságban“ címen a 11. és 12. oldalon közöljük azokat a változásokat, módosításokat, amelyekre 1984. január elsejével kerül sor. Ä szerkesztőségi Megsokasodtak a tennivalók az őszi határban. Bár még nincsenek pontos adataink, de kukoricából, cukorrépából és burgonyából kevesebb terem a tervezettnél. Az aszályos nyár után látnoki képességek nélkül Is elmondható, hogy takarmánymérlegünk szintén feszessé vált az idén. Ilyen körülmények között erőteljesebben előtérbe kerül a munka szemléleti, erkölcsi oldala: ki milyen magatartást tanúsít az embert és gépet próbáló időben. Ha valamikor, akkor most nagy szükség van arra, hogy ami megtermett, ne menjen veszendőbe. ívnál
