Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-09-24 / 38. szám

i 1983. szeptember 24. .SZABAD FÖLDMŰVES A A trnaval járást nemcsak a nyugat-szlováklal kerület­ben, hanem Szlovákia viszonylatában is az élvonalbeliek között emlegetik. Mi tagadás, a mezőgazdasági termelés egész vonalán kiemelkedő eredmények tapasztalhatók. Sok helyütt szinte meglepő leleményességgel, kezdemé­nyezéssel igyekeznek leküzdeni a nehézségeket, s előre lendíteni a termelés fejlődésének ütemét. A járás hírne­vét a elféri, voderadyi, trnaval, vrbovái szövetkezetek ered­ményei öregbítik. Pedig a járás természeti adottságai nem egyöntetűek. A sík területeket a járás északi ré­irányítása szén a Kls-Kárpátok hegyvonulatának kedvezőtlenebb adottságú, gyakran nehezen hozzáférhető dombos terü­letei váltják fel. Természetesen az országos viszonylat­ban felmerülő energetikai, takarmányozási vagy a szű­­kebbre szabott beruházások következtében növekvő gondok a járásban Is éreztették hatásukat. Ennek da­cára visszafejlődés nem tapasztalható. Ellenkezőleg, az eredmények messzemenő minőségi változásokról, az em­berek szemléletváltásáról tanúskodnak. termelés céltudatos Az Időtervet minden mutatúban maradéktalanul teljesítik. A múlt év valóságához viszonyítva a termelés úgyszólván valamennyi ágazatban fel­felé Ívelő Irányzatot jelez. Az első félévben elkönyvelt 77 milliárd ko­ronás tiszta nyereség jóval felül­múlta a tervezettet. Hogy miben rej­lik mindez? Erről hadd mondják el véleményüket a legllletékesebbek: — járásunkban szinte általános s egyben örvendetes jelenséggé vált, hogy a mezőgazdasági üzemek vezetői és dolgozói a termelés gazdaság) ol­kelése, boncolása során a termelés összefüggéseiről, kölcsönhatásairól sem feledkezhetünk meg. Daniéovié Gregor agrármérnök, ter­melési Igazgatóhelyettes az állatte­nyésztés fejlődésének nyitját négy alapvető tényezőben látja: a biológiai anyagban, a müszaki-tachnológiai színvonalban, a takarmányalapban, s végezetül de nem utolsósorban az állatgondozás színvonalában. A beszélgetésből kiderült, hogy a biológiai anyag a követelményeknek megfelelő. Ahol ehhez a többi felté­rosok és a gépkezelők számára, s emellett jelentős megterhelést a gé­peknek. Ilyen teltételek közepette különösen fontos, bogy a termelés szerkezete az adottságokhoz igazod jék. A múltban elmulasztották e fontos követelmény figyelembevételét a gaz­daságban. Az anyagi-műszaki alap fejlesztése Is háttérbe szorult. Nem csoda, hogy amint kedvezőtlenebbre fordultak a gazdasági feltételek, a szövetkezet, fejlődésében megtorpan. S végül az irányítás tökéletesített rendszerének életbelépésével egyide­jűleg a huzamosan lemaradozó mező­gazdasági üzemek csoportjába lett besorolva. Az azóta végbemenő gyökeres szer kezetl változások, az Illetékes szervek részéről a hatékony segítségnyújtás, de a szövekezeten belül ts tapasztalt fokozott aktivitás új korszakot nyi­tott meg a gazdaság életében. Nehéz lenne felsorolni mindent. Ezért csu­pán néhány apró mozzanat vázólásá­­val szeretnénk értékelni mindazt, ami a gazdaságot kisodorta az „állóvíz­ből“. Az Idén ötven hektárnyi területen korszerű szántóföldi legelőt létesítet­tek. Azon a szántön, amelyhez csak hepehupás erdei út vezetett, s amely­nek a művelésére fordított tetemes energiát és verltékes munkát csak Igen szerényen hálálták meg a múlt­ban az ott termesztett gabonafálék ma — az aszályos nyár ellenére — az új telepítésű legelő aránylag ki­elégítő mennyiségű zöldtakarmányt nyújtott az ott tartózkodó ISO üsző­nek. A legeltetés ésszerű szabályozá­sát terelöutak és vlllanypásztorok se­gítségével oldották meg. — Persze sok tennivaló még hát­ravan — tájékoz'atott Hetei Marian üzemek növendék állatait la itt ne­veljük fel. Jövőre kétszáz darab eló­­hasi üszőt szeretnénk értékesíteni, az ötéves tervidőszak végéig pedig négy­százat. Ha a szakosított üszőnevelés és a kooperációban történő legeltetés beválik, mindez nagymértékben nö­veli a szövetkezet állattenyésztésének jövedelmezőségét. A legeltetés másik érdekességeként a könnyű szerkezetű, elemekből ösz­­szeszerelhető traktorral' vagy egyéb vontatóerővel áthelyezhető szállás hívja fel magára a figyelmet. Előnye? Elsősorban olcsó, a férőhelyek szá­ma tetszés szerint módosítható, a le­gelőgazdálkodás feltételeinek tökéle­tesen megfelel, alkalmas az üszők és a juhok elszállásolására, a legeltetési Idény befejeztével szénatárolóvá vagy terményraktárrá Is átalakítható, köny­­nyen szállítható. E mobil szállással első ízben a tavalyi AGROKOMPLEX Országos Mezőgazdasági Kiállításon Ismerkedhettek meg a szakemberek. Es kl a gyártója? A Horná Dubové-I szövetkezet melléküzemága. A kezde­ményezés egyelőre jövedelmezőnek bizonyult, az Istállók lránt pedig óriá­si az érdeklődés. — Tervfeladatalnkat ezldáig siker­rel teljesítettük, sőt egyes mutatók­ban túl ts szárnyaltuk — mondotta Lnkáé Viliam, a szövetkezet agilis elnöke. — Eredményeink alakulásá­ban Járási átlagban úgy az ötödik­­hetedik helyen vagyunk. Bár ez is nagy előrelépésnek számit, mégsem lehetünk elégedettek. Kedvezőtlen gazdasági helyzetünkre való tekintet­tel ennél lényegesen magasabb szint­re kell emelkednünk. Nem véletlenül a gabonaprogram dalára Is jobban odafigyelnek, s az anyagi-műszaki befektetések minél gazdaságosabb hasznosítására töre­kednek — magyarázta a minőségi változások lényegét Markovié jozel mérnök, a járási mezőgazdasági Igaz­gatóság közgazdásza. Ez talán a leg­­érzékelhetőbben a takarmányok ha­tékony kihasználásában nyilvánul meg. Az állattenyésztésben száz ko­rona takarmányozási költségre szá­mítva például 158,4 koronás bruttó termelési értékkel számoltunk, a va­lóságban pedig 172 koronás értéket termeltünk meg. Említést érdemel, hogy a járásban a szarvasmarha-ágazat Is jövedelme­zővé vált. A tejtermelésben például mig egy liter tej előállításának ön­költségei 3.40 koronát, addig a tr* értékesítési ára 3.70 koronát tett ki. Ugyancsak kedvezően alakult a hely­zet a marbahizlalásban. Itt az egy­ségnyi termékre fordított önköltségek értéke 20,96, a bevételi ár pedig 22,92 korona volt. Igaz, a sertések hizlalá­sa ennél jóval jövedelmezőbbnek bi­zonyult, hiszen a 16,62 koronás ár­bevétel jóval meghaladja a 12,50 ko­ronás önköltséget. De már önmagába véve az is jelentős előrehaladás, hogy a szarvasmarha-tenyésztés jövedelme ző. Ml eredményezte, hogy a múltban beldegzödött technokrata szemlélet­­módot a gazdaságosságra, a hatékony­ságra Irányuló nézetek és törekvések váltották fel aránylag rövid Időn be­lül? — A választ nagyon leegyszerűsítve úgy lehetne fogalmazni, hogy a gaz­dasági szabályozók hatására állt be a változás. Viszont ahhoz, bogy a gazdasági szabályozók érvényesülhes­senek, meg kellett teremteni a fel­tételeket. Ma azt tapasztalhatjuk a mezőgazdasági üzemek többségében, hogy sokkal reálisabban állítják dsx­­sze, Illetve — termelési egységek szerint — bontják le tervfeladataikat, megfontoltabban és ésszerűbben mun­kálják ki a szabvány- és normatív rendszerüket. Minden téren fokozott takarékosságra, gazdaságosságra és hatékonyságra törekednek. De ml rejlik mindennek a háttéré ben? Ml lendítette elóre a minőségi változásokra Irányuló folyamatot? — Véleményem szerint mindenek­előtt az a tény, hogy járásunkban 1979-től fokozatosan hozzáfogtunk a belüzemi önelszámolási rendszer be­vezetéséhez. Ma ez a rendszer a já­rás valamennyi gazdaságára kiterjedt. Tulajdonképpen ez vonta maga után a műszaki-gazdasági normatív rend­szer megalapozását és tökéletesíté­sét, valamint az olyan anyagi ösztön zések érvényesülését, amelyek nem­csak a termelési feladatok tejesíté­sére, hanem az előirányzót! gazda­sági mutatók elérésére Is ösztönzik a vezetőket és a dolgozókat egyaránt — mondotta végezetül az üzemgaz­telek Is adottak, mint például a elféri és voderadyi szövetkezetben, ott ter­mészetszerűen a tehenek egyedenkén­ti évi tejtermelési átlaga a 4830, Il­letve 4694 litert Is elért. . — Célravezető irányítással, szak­­tanácsadással, továbbképzéssel, de fő­leg tüzetes ellenőrzéssel — a járási pártbizottsággal való szoros együtt­működésben — sikerült elérniük ast, hogy a mezőgazdasági üzemekben is lényegesen javult az állattenyésztési munka — mondotta a termelés! Igaz­gatóhelyettes. — Ennek következté­ben Igen pozitív változás állt be az üszők és a tehenek fedeztetésében, a borjazásban, továbbá a felnevelt bor­jak számának növekedésében és el­hullásuk csökkenésében. A műszaki és az ezzel szorosan Összefüggő tartástechnológiai kérdé­sek megoldását a kooperációs körze­teken belüli összpontosítással és sza­kosítással Igyekeznek megoldani. Pon­tosabban fogalmazva, a nagy kapaci­tású tehenészeti telepek, borjú- és üszónevetdék, valamint marhahlzlal­­dák építésének szorgalmazásával. — A kellő takarmányalap megte­remtése érdekében az évelő takar­mánynövények területének bővítése mellett a galántai járá* példáját kö­vetve, széleskörben ki akarjuk ter­jeszteni a belterjes, nagy hozamó fű­félék termesztését. A nehezebben hoz­záférhető területeken a szántóföldi gyepterületek létesítését szorgalmaz­zuk, ahol elsősorban az üszőket le­geltetjük majd. Járásunkban szorgal­mazzuk a kooperációban történő le­geltetést is. Az Idán a Iával (Levice) járásból összesen ötszáz növendék ál­latot szállítottak a prašnlkl, a kočlnl, a dechtlcel, a bukóval, a Horné Du­­bové-l és még több más szövetkezet legelőire. i x I A Horné Dubové-i szövetkezet ■ kedvezőtlenebb adottságú gazdaságok közé tartozik. A széntő többnyire dombos terepeken, erdők siegt« terü­leteken helyezkedik el. A legalapve­tőbb szántóföldi munkák elvégzése Is fokozott próbatételt jelent a trakto A szakaszos legeltetést ■ villanypásztoruk mellett a terelöutak teszik le­hetővé agrármérnök, a szarvasmarha-tenyész­tésért felelős zootechnlkus. — A kö­zeljövőben ltatőt, szénatárolót épí­tünk, továbbá a legelő öntözését Is meg szeretnénk oldani. Hasonló le­gelőket többi gazdasági részlegünkön is létesítünk. Számunkra ez lényegbe­­vágőan fontos, mivel szövetkezetünk üszőnevelésre és tejtermelésre szako­sodott. jelenleg 1700 üszőt tartunk, de az állományt a jövőben kétezer darabra kell növelnünk. Emellett más megvalósítása mellett a tömegtakar­mányok termelésére helyezték a fő hangsúlyt, mér tavaly lényeges vál­tozás állt be. Az elkövetkezendő évek­re fő céljuk a takarmánynövények termesztési technológiájának javítása, az öntözés adta lehetőségek maximá­lis kihasználása, valamint a kukorica­termelés részarányának növelése. Az utóbbi esetben a szemcsutkadara­­keverék szllázsolését részesítik előny­ben. Komoly feladatok várnak rájuk a beruházások terán Is. Amint a szövetkezet elnöke mondotta, minden erejüket latba kell vetni, hogy minél gazdaságo­sabb és jövedelmezőbb legyen a termelés, hogy a tetemes összegekbe me­nő hiteleket képesek le­gyenek törleszteni, és emellett a bővített újra­termelésre is bizonyos összeget megtakarítani. Az előfeltételek adottak. Az előjelek arra utalnak, hogy az Idei év már nye­reséges lesz a szövetkezet számára. dász. Természetesen az eredmények érté Deleléskor jólesik a hus via Fotó: — Ita KLAMARCSfK MARIA Ajuvenoldok (vagy Juvenll­hormon-analógok) a rova­rok természetes juvenil hor­monjainak szintetikusan előállított utánzatai. Alkalmazásukkor a ro­varok nem közvetlen mérgezés folytán pusztulnak el, de azokon az alkalmazott dózisoktól és élet­koroktól függően metamorfózist gátló változások mennek végbe. Így megnyúlik a lárvák fejlődésé­nek Ideje, vedlésl zavarok kelet­keznek, csökken a tojások száma és azok életképessége, és fokozó­dik a hernyók mortalitása. A ju­­venold szerek környezetvédelmi szempontból gyakorlatilag ártal­matlanok vagy kevésbé veszélye­sek. Előnyük, hogy szelektivitásuk folytán a hasznos rovarokat egy­általán nem vagy csak mérsékel­ten károsítják. A természetben könnyen bomlanak és nem halmo­zódnak. E tulajdonságok folytén némelyik juvenoldokat mér az ln­­szektlcldek harmadik generációjá­ba sorolják. A juvenold készítmények fel­használást lehetőségeit némileg korlátozza, hogy a közvetlen ke Üj típusú rovarirtó szerek zelésben részesült nemzedékre nem hatásosak. Ugyanis a hatás csak a következő nemzedék lét­számának csökkenésében mutatko­zik. Hátrányuk még, hogy hatáso­san csak a kártevők fejlődésének bizonyos időszakában alkalmazha­tók.* A Juvenold-kutatások első hazai eredményeit már a hetvenes évek­ben Ismertették (Novék, Hochmut, Sehnal és Skuhravý). Újabban az ez Irányú kutatások világviszony­latban Igen megélénkültek és több juvenold készítmény is megjelent a világpiacon. A Juvenoldok gyártásával és fel­használási lehetőségeinek kutatá­­eBVal' MsxyarÓtizúXffn <r Budapesti Gyógyszervegyészeti Gyár foglal­kozik. Kísérleteikben különösen a saját gyártmányú EGYT 2689 50 ЕС és a külföldi eredetű Enstar 5 E készítmények váltak be. Az üvegházi molytetü elleni harcban kiváltképpen az Enstar 5 E (3 Uter/ha] alkalmazásával értek el Jó eredményeket. Ez a készítmény nemcsak az Idősebb lárvákra hatásos, de — ami igen előnyös — a tojásokra Is. Ezért a Chlnetrin 25 ЕС plretrold készít­ménnyel együtt alkamazzák az U- vegházl molytetü ellen. E kombi­náció háromszori — mindig két­napos Időközönkénti — alkalma­zása után csak egy hónap eltelté­vel kell újból védekezni. Az EGYT 2669 50 ЕС (1 ltter/ha) és az Enstar 5 E (2 Uter/ha) Ju­venold készítmények jelentős mér­tékben gyérltették a kaliforniai pajzstetü populációt is. Kísérletek során megállapították a védekezés optimális Idejét Is. Ezek szerint — nagy permetlé mennyiséggel (2000 llter/haj — háromszor kell permetezni. Először a pajzsdiffe­renciálódás Idején, majd 15—25 százalék. Illetve 70—80 százalék prolnfa-állapot Idején kell beavat­kozni. Igen érdekes, hogy Magyar­­országon már kidolgozták a kali­forniai pajzstetü előrejelzésének módszerét Is. Az előrejelzés a téli pusztulás és parazitáltság megha­tározásával történik. Ha az összes téli mortalitás meghaladja a 75 százalékot, nem várható nagyobb fertőzés, viszont ha az 65 száza­lék alatt marad, akkor tömeges elszaporodással kell számolni. A fenti Juvenold készítmények a szilva pajzstetü ellen Is bevál­tak. Háromszori kezeléssel (a szil­va fehérblmbós állapota Idején, vi­rágzáskor és gyllmölcsfe|16déskor) 93—97 százalékos hatékonyságot értek el, ezenkívül a kezelést túl­élő nőstények tolástermelése nyolc százalékra csökkent. Az Enstar 5 E némely, dísznövé­nyen előforduló vándorpajzstetü, teknős- és kagylópajzstatű ellen Is hatásos. Üvegházi dísznövényeken történő alkalmazásukkor azonban fokozott elővigyázatosságra van szükség, mert a készítmények né­mely dísznövényre mérgezőek. S végezetül: vizsgálják a juvenoldok erdőkártevők elleni felhasználásé nak lehetőségeit is. (R- V.) v I

Next

/
Thumbnails
Contents