Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-09-24 / 38. szám
i 1983. szeptember 24. .SZABAD FÖLDMŰVES A A trnaval járást nemcsak a nyugat-szlováklal kerületben, hanem Szlovákia viszonylatában is az élvonalbeliek között emlegetik. Mi tagadás, a mezőgazdasági termelés egész vonalán kiemelkedő eredmények tapasztalhatók. Sok helyütt szinte meglepő leleményességgel, kezdeményezéssel igyekeznek leküzdeni a nehézségeket, s előre lendíteni a termelés fejlődésének ütemét. A járás hírnevét a elféri, voderadyi, trnaval, vrbovái szövetkezetek eredményei öregbítik. Pedig a járás természeti adottságai nem egyöntetűek. A sík területeket a járás északi réirányítása szén a Kls-Kárpátok hegyvonulatának kedvezőtlenebb adottságú, gyakran nehezen hozzáférhető dombos területei váltják fel. Természetesen az országos viszonylatban felmerülő energetikai, takarmányozási vagy a szűkebbre szabott beruházások következtében növekvő gondok a járásban Is éreztették hatásukat. Ennek dacára visszafejlődés nem tapasztalható. Ellenkezőleg, az eredmények messzemenő minőségi változásokról, az emberek szemléletváltásáról tanúskodnak. termelés céltudatos Az Időtervet minden mutatúban maradéktalanul teljesítik. A múlt év valóságához viszonyítva a termelés úgyszólván valamennyi ágazatban felfelé Ívelő Irányzatot jelez. Az első félévben elkönyvelt 77 milliárd koronás tiszta nyereség jóval felülmúlta a tervezettet. Hogy miben rejlik mindez? Erről hadd mondják el véleményüket a legllletékesebbek: — járásunkban szinte általános s egyben örvendetes jelenséggé vált, hogy a mezőgazdasági üzemek vezetői és dolgozói a termelés gazdaság) olkelése, boncolása során a termelés összefüggéseiről, kölcsönhatásairól sem feledkezhetünk meg. Daniéovié Gregor agrármérnök, termelési Igazgatóhelyettes az állattenyésztés fejlődésének nyitját négy alapvető tényezőben látja: a biológiai anyagban, a müszaki-tachnológiai színvonalban, a takarmányalapban, s végezetül de nem utolsósorban az állatgondozás színvonalában. A beszélgetésből kiderült, hogy a biológiai anyag a követelményeknek megfelelő. Ahol ehhez a többi feltérosok és a gépkezelők számára, s emellett jelentős megterhelést a gépeknek. Ilyen teltételek közepette különösen fontos, bogy a termelés szerkezete az adottságokhoz igazod jék. A múltban elmulasztották e fontos követelmény figyelembevételét a gazdaságban. Az anyagi-műszaki alap fejlesztése Is háttérbe szorult. Nem csoda, hogy amint kedvezőtlenebbre fordultak a gazdasági feltételek, a szövetkezet, fejlődésében megtorpan. S végül az irányítás tökéletesített rendszerének életbelépésével egyidejűleg a huzamosan lemaradozó mezőgazdasági üzemek csoportjába lett besorolva. Az azóta végbemenő gyökeres szer kezetl változások, az Illetékes szervek részéről a hatékony segítségnyújtás, de a szövekezeten belül ts tapasztalt fokozott aktivitás új korszakot nyitott meg a gazdaság életében. Nehéz lenne felsorolni mindent. Ezért csupán néhány apró mozzanat vázólásával szeretnénk értékelni mindazt, ami a gazdaságot kisodorta az „állóvízből“. Az Idén ötven hektárnyi területen korszerű szántóföldi legelőt létesítettek. Azon a szántön, amelyhez csak hepehupás erdei út vezetett, s amelynek a művelésére fordított tetemes energiát és verltékes munkát csak Igen szerényen hálálták meg a múltban az ott termesztett gabonafálék ma — az aszályos nyár ellenére — az új telepítésű legelő aránylag kielégítő mennyiségű zöldtakarmányt nyújtott az ott tartózkodó ISO üszőnek. A legeltetés ésszerű szabályozását terelöutak és vlllanypásztorok segítségével oldották meg. — Persze sok tennivaló még hátravan — tájékoz'atott Hetei Marian üzemek növendék állatait la itt neveljük fel. Jövőre kétszáz darab elóhasi üszőt szeretnénk értékesíteni, az ötéves tervidőszak végéig pedig négyszázat. Ha a szakosított üszőnevelés és a kooperációban történő legeltetés beválik, mindez nagymértékben növeli a szövetkezet állattenyésztésének jövedelmezőségét. A legeltetés másik érdekességeként a könnyű szerkezetű, elemekből öszszeszerelhető traktorral' vagy egyéb vontatóerővel áthelyezhető szállás hívja fel magára a figyelmet. Előnye? Elsősorban olcsó, a férőhelyek száma tetszés szerint módosítható, a legelőgazdálkodás feltételeinek tökéletesen megfelel, alkalmas az üszők és a juhok elszállásolására, a legeltetési Idény befejeztével szénatárolóvá vagy terményraktárrá Is átalakítható, könynyen szállítható. E mobil szállással első ízben a tavalyi AGROKOMPLEX Országos Mezőgazdasági Kiállításon Ismerkedhettek meg a szakemberek. Es kl a gyártója? A Horná Dubové-I szövetkezet melléküzemága. A kezdeményezés egyelőre jövedelmezőnek bizonyult, az Istállók lránt pedig óriási az érdeklődés. — Tervfeladatalnkat ezldáig sikerrel teljesítettük, sőt egyes mutatókban túl ts szárnyaltuk — mondotta Lnkáé Viliam, a szövetkezet agilis elnöke. — Eredményeink alakulásában Járási átlagban úgy az ötödikhetedik helyen vagyunk. Bár ez is nagy előrelépésnek számit, mégsem lehetünk elégedettek. Kedvezőtlen gazdasági helyzetünkre való tekintettel ennél lényegesen magasabb szintre kell emelkednünk. Nem véletlenül a gabonaprogram dalára Is jobban odafigyelnek, s az anyagi-műszaki befektetések minél gazdaságosabb hasznosítására törekednek — magyarázta a minőségi változások lényegét Markovié jozel mérnök, a járási mezőgazdasági Igazgatóság közgazdásza. Ez talán a legérzékelhetőbben a takarmányok hatékony kihasználásában nyilvánul meg. Az állattenyésztésben száz korona takarmányozási költségre számítva például 158,4 koronás bruttó termelési értékkel számoltunk, a valóságban pedig 172 koronás értéket termeltünk meg. Említést érdemel, hogy a járásban a szarvasmarha-ágazat Is jövedelmezővé vált. A tejtermelésben például mig egy liter tej előállításának önköltségei 3.40 koronát, addig a tr* értékesítési ára 3.70 koronát tett ki. Ugyancsak kedvezően alakult a helyzet a marbahizlalásban. Itt az egységnyi termékre fordított önköltségek értéke 20,96, a bevételi ár pedig 22,92 korona volt. Igaz, a sertések hizlalása ennél jóval jövedelmezőbbnek bizonyult, hiszen a 16,62 koronás árbevétel jóval meghaladja a 12,50 koronás önköltséget. De már önmagába véve az is jelentős előrehaladás, hogy a szarvasmarha-tenyésztés jövedelme ző. Ml eredményezte, hogy a múltban beldegzödött technokrata szemléletmódot a gazdaságosságra, a hatékonyságra Irányuló nézetek és törekvések váltották fel aránylag rövid Időn belül? — A választ nagyon leegyszerűsítve úgy lehetne fogalmazni, hogy a gazdasági szabályozók hatására állt be a változás. Viszont ahhoz, bogy a gazdasági szabályozók érvényesülhessenek, meg kellett teremteni a feltételeket. Ma azt tapasztalhatjuk a mezőgazdasági üzemek többségében, hogy sokkal reálisabban állítják dsxsze, Illetve — termelési egységek szerint — bontják le tervfeladataikat, megfontoltabban és ésszerűbben munkálják ki a szabvány- és normatív rendszerüket. Minden téren fokozott takarékosságra, gazdaságosságra és hatékonyságra törekednek. De ml rejlik mindennek a háttéré ben? Ml lendítette elóre a minőségi változásokra Irányuló folyamatot? — Véleményem szerint mindenekelőtt az a tény, hogy járásunkban 1979-től fokozatosan hozzáfogtunk a belüzemi önelszámolási rendszer bevezetéséhez. Ma ez a rendszer a járás valamennyi gazdaságára kiterjedt. Tulajdonképpen ez vonta maga után a műszaki-gazdasági normatív rendszer megalapozását és tökéletesítését, valamint az olyan anyagi ösztön zések érvényesülését, amelyek nemcsak a termelési feladatok tejesítésére, hanem az előirányzót! gazdasági mutatók elérésére Is ösztönzik a vezetőket és a dolgozókat egyaránt — mondotta végezetül az üzemgaztelek Is adottak, mint például a elféri és voderadyi szövetkezetben, ott természetszerűen a tehenek egyedenkénti évi tejtermelési átlaga a 4830, Illetve 4694 litert Is elért. . — Célravezető irányítással, szaktanácsadással, továbbképzéssel, de főleg tüzetes ellenőrzéssel — a járási pártbizottsággal való szoros együttműködésben — sikerült elérniük ast, hogy a mezőgazdasági üzemekben is lényegesen javult az állattenyésztési munka — mondotta a termelés! Igazgatóhelyettes. — Ennek következtében Igen pozitív változás állt be az üszők és a tehenek fedeztetésében, a borjazásban, továbbá a felnevelt borjak számának növekedésében és elhullásuk csökkenésében. A műszaki és az ezzel szorosan Összefüggő tartástechnológiai kérdések megoldását a kooperációs körzeteken belüli összpontosítással és szakosítással Igyekeznek megoldani. Pontosabban fogalmazva, a nagy kapacitású tehenészeti telepek, borjú- és üszónevetdék, valamint marhahlzlaldák építésének szorgalmazásával. — A kellő takarmányalap megteremtése érdekében az évelő takarmánynövények területének bővítése mellett a galántai járá* példáját követve, széleskörben ki akarjuk terjeszteni a belterjes, nagy hozamó fűfélék termesztését. A nehezebben hozzáférhető területeken a szántóföldi gyepterületek létesítését szorgalmazzuk, ahol elsősorban az üszőket legeltetjük majd. Járásunkban szorgalmazzuk a kooperációban történő legeltetést is. Az Idán a Iával (Levice) járásból összesen ötszáz növendék állatot szállítottak a prašnlkl, a kočlnl, a dechtlcel, a bukóval, a Horné Dubové-l és még több más szövetkezet legelőire. i x I A Horné Dubové-i szövetkezet ■ kedvezőtlenebb adottságú gazdaságok közé tartozik. A széntő többnyire dombos terepeken, erdők siegt« területeken helyezkedik el. A legalapvetőbb szántóföldi munkák elvégzése Is fokozott próbatételt jelent a trakto A szakaszos legeltetést ■ villanypásztoruk mellett a terelöutak teszik lehetővé agrármérnök, a szarvasmarha-tenyésztésért felelős zootechnlkus. — A közeljövőben ltatőt, szénatárolót építünk, továbbá a legelő öntözését Is meg szeretnénk oldani. Hasonló legelőket többi gazdasági részlegünkön is létesítünk. Számunkra ez lényegbevágőan fontos, mivel szövetkezetünk üszőnevelésre és tejtermelésre szakosodott. jelenleg 1700 üszőt tartunk, de az állományt a jövőben kétezer darabra kell növelnünk. Emellett más megvalósítása mellett a tömegtakarmányok termelésére helyezték a fő hangsúlyt, mér tavaly lényeges változás állt be. Az elkövetkezendő évekre fő céljuk a takarmánynövények termesztési technológiájának javítása, az öntözés adta lehetőségek maximális kihasználása, valamint a kukoricatermelés részarányának növelése. Az utóbbi esetben a szemcsutkadarakeverék szllázsolését részesítik előnyben. Komoly feladatok várnak rájuk a beruházások terán Is. Amint a szövetkezet elnöke mondotta, minden erejüket latba kell vetni, hogy minél gazdaságosabb és jövedelmezőbb legyen a termelés, hogy a tetemes összegekbe menő hiteleket képesek legyenek törleszteni, és emellett a bővített újratermelésre is bizonyos összeget megtakarítani. Az előfeltételek adottak. Az előjelek arra utalnak, hogy az Idei év már nyereséges lesz a szövetkezet számára. dász. Természetesen az eredmények érté Deleléskor jólesik a hus via Fotó: — Ita KLAMARCSfK MARIA Ajuvenoldok (vagy Juvenllhormon-analógok) a rovarok természetes juvenil hormonjainak szintetikusan előállított utánzatai. Alkalmazásukkor a rovarok nem közvetlen mérgezés folytán pusztulnak el, de azokon az alkalmazott dózisoktól és életkoroktól függően metamorfózist gátló változások mennek végbe. Így megnyúlik a lárvák fejlődésének Ideje, vedlésl zavarok keletkeznek, csökken a tojások száma és azok életképessége, és fokozódik a hernyók mortalitása. A juvenold szerek környezetvédelmi szempontból gyakorlatilag ártalmatlanok vagy kevésbé veszélyesek. Előnyük, hogy szelektivitásuk folytán a hasznos rovarokat egyáltalán nem vagy csak mérsékelten károsítják. A természetben könnyen bomlanak és nem halmozódnak. E tulajdonságok folytén némelyik juvenoldokat mér az lnszektlcldek harmadik generációjába sorolják. A juvenold készítmények felhasználást lehetőségeit némileg korlátozza, hogy a közvetlen ke Üj típusú rovarirtó szerek zelésben részesült nemzedékre nem hatásosak. Ugyanis a hatás csak a következő nemzedék létszámának csökkenésében mutatkozik. Hátrányuk még, hogy hatásosan csak a kártevők fejlődésének bizonyos időszakában alkalmazhatók.* A Juvenold-kutatások első hazai eredményeit már a hetvenes években Ismertették (Novék, Hochmut, Sehnal és Skuhravý). Újabban az ez Irányú kutatások világviszonylatban Igen megélénkültek és több juvenold készítmény is megjelent a világpiacon. A Juvenoldok gyártásával és felhasználási lehetőségeinek kutatáeBVal' MsxyarÓtizúXffn <r Budapesti Gyógyszervegyészeti Gyár foglalkozik. Kísérleteikben különösen a saját gyártmányú EGYT 2689 50 ЕС és a külföldi eredetű Enstar 5 E készítmények váltak be. Az üvegházi molytetü elleni harcban kiváltképpen az Enstar 5 E (3 Uter/ha] alkalmazásával értek el Jó eredményeket. Ez a készítmény nemcsak az Idősebb lárvákra hatásos, de — ami igen előnyös — a tojásokra Is. Ezért a Chlnetrin 25 ЕС plretrold készítménnyel együtt alkamazzák az U- vegházl molytetü ellen. E kombináció háromszori — mindig kétnapos Időközönkénti — alkalmazása után csak egy hónap elteltével kell újból védekezni. Az EGYT 2669 50 ЕС (1 ltter/ha) és az Enstar 5 E (2 Uter/ha) Juvenold készítmények jelentős mértékben gyérltették a kaliforniai pajzstetü populációt is. Kísérletek során megállapították a védekezés optimális Idejét Is. Ezek szerint — nagy permetlé mennyiséggel (2000 llter/haj — háromszor kell permetezni. Először a pajzsdifferenciálódás Idején, majd 15—25 százalék. Illetve 70—80 százalék prolnfa-állapot Idején kell beavatkozni. Igen érdekes, hogy Magyarországon már kidolgozták a kaliforniai pajzstetü előrejelzésének módszerét Is. Az előrejelzés a téli pusztulás és parazitáltság meghatározásával történik. Ha az összes téli mortalitás meghaladja a 75 százalékot, nem várható nagyobb fertőzés, viszont ha az 65 százalék alatt marad, akkor tömeges elszaporodással kell számolni. A fenti Juvenold készítmények a szilva pajzstetü ellen Is beváltak. Háromszori kezeléssel (a szilva fehérblmbós állapota Idején, virágzáskor és gyllmölcsfe|16déskor) 93—97 százalékos hatékonyságot értek el, ezenkívül a kezelést túlélő nőstények tolástermelése nyolc százalékra csökkent. Az Enstar 5 E némely, dísznövényen előforduló vándorpajzstetü, teknős- és kagylópajzstatű ellen Is hatásos. Üvegházi dísznövényeken történő alkalmazásukkor azonban fokozott elővigyázatosságra van szükség, mert a készítmények némely dísznövényre mérgezőek. S végezetül: vizsgálják a juvenoldok erdőkártevők elleni felhasználásé nak lehetőségeit is. (R- V.) v I