Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-09-24 / 38. szám

.SZABAD FÖLDMŰVES

akemberek a gabonatermesztésről

Pisch László agrármérnök, a somorjai Kék Duna Efsz elnöke

.iSBSf. ezopíember fi.

A búza hozamának meghatározója

Szövetkezetünk összesen 1878 hektárnyi szántóterületen gazdálkodik. A kalászokat 830 hektáron, ebből a tavaszi árpát 180, az őszi búzát pedig 430 hektáron termesztjük. Ezen túlmenően 370 hektárnyi területen szemes kukorica termesztésével foglalkozunk. A szemesek több mint ötven százalékos részarányát a vetésforgóban azért tartjuk fontosnak, hogy:

— teljesíthessük az állami alapokba előirányzott eladási kötelezettségünket;

— a szántóterülethez mért nagy állatállomány részére biztosítsuk a kelló takarmányalapot;

— a szövetkezeti tagok számára Is lehetővé tegyük a gabona felvásárlásával szemben támasztott jogos Igényeket.

A gabonafélék termelésében és hektárhozamaiban tervfeladatunkat túlteljesítettük. Búzából hektáronkénti átlagban 6,11 tonnát takarítottunk be a tervezett 5,75 tonnával szemben.

A hektárhozamok fajtánkéntl alakulásának értékeléséből kiderült, hogy az Idén a 6,52 tonnás átlaggal a Jugoszláv Baranjka termesztése hozta meg a csúcshozamot. Ezeket — sorrendben — az Istra és a Solaris fajta követte, hektáronkénti átlagban elért 6,41, Illetve 6,33 tonnás hozammal. Hasonló kiváló termést értünk el az SO-1586 és az SK-2368 fajtajelöltek termesztésével Is.

Tavaszi árpából a tervezett 5,4 tonnás hektárhozam helyett 5,82 tonnás hozamot takarítottunk be. Az árpának csaknem az egész termőterületén cukorrépa volt az elővetemény. Árpából a legnagyobb, 6,23 tonnás átlaghozamot a Kryštál és 6,05 tonnás átlaggal a Rubin fajta termesztésében értük el.

A 7. ötéves tervidőszak gabonaprogramjából eredő feladatokat szövetkezetünk ezidáig 99,2 százalékra teljesítette. Vagyis a tervezett 11 ezer 338 tonna helyett 11 ezer 242 tonnát termeltünk.

Szövetkezetünkben a hetedik ötéves tervidőszak harmadik évében a gabonaféléket 2704 hektár területről takarítottuk be, az átlagos hektáronkáati

terméshozam 5,5 tonna volt. Az őszi búzát 2190 hektár területen termeltük, s 5,51 tonnás átlagos terméshozamot értünk el. Adottságaink között a legnagyobb hektárhozamot a BU-20-as fajtajelölt (7,01 t/ha), a Kosútka fajta (6,15 t/ha) és az SK-2365- ös fajtajelölt (5,89 t/ha) adta, amelyeket sorrendben 50, 165, Illetve 147 hektáron termesztettük. A legkisebb terméshozamot a Vala fajta adta.

Az őszi és a tavaszi árpát 514 hektár területről takarítottuk be, az átlagos terméshozam 5,48 tonna volt hektáronként. A legjobb eredményt — 5.84 tonna hektáronként — az Opál fajtával értük el, a legkisebb terméshozamot (5,24 t/ha) a Spartan fajta adta.

Az állami alapokba történő gabonafelvásárlásnak maradéktalanul eleget tettünk. A kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére a búza esetében 798, az árpa esetében pedig 247 tonnával többet termeltünk a tervezettnél. Ha azonban a hetedik ötéves tervidőszak első három évének eredményeit vesszük alapul, megállapíthatjuk, hogy az Idén az előző kőt év 5384 tonnás lemaradásából 1045 tonnát sikerült behoznunk. Reméljük, hogy a kedvező időjárási viszonyok közepette, a hathatós intézkedések érvényesítésével s a múlt év végén módosított gabonaprogram valóra váltásával eleget tudunk tenni gabonatermelési kötelezettségeinknek.

Nagy kár, hogy Ilyen nagy szövetkezetben, mint a miénk, nem tudunk élni az egyik legfontosabb belterjes! tő tényező, az öntözés adta lehetőségekkel. Ez a fájó problémánk természetesen nemcsak a gabonaféléket, hanem a többi növénykultúrákat Is érinti.

X X z

Mint minden évben, az idén Is rendkívüli figyelmet szenteltünk a nyári mezőgazdasági munkák során az emberi tényezőnek. Külön kiemelném az alapos felkészülés, a kommunisták példamutatásának, az Ideiglenes pártcsoportok munkájának jelentőségét. Különösen az Ideiglenes pártcsoportok tevékenységében értünk el figyelemreméltó eredményeket. Mindemellett a szocialista versenymozgalom kibontakoztatására Is nagy gondot fordító*1 unk.

Az SZK-6-os kombálnok versenyé ben a Mészáros józsef és Csányi Ti-A gabona állami alapokba való felvásárlása folyamatosan haladt a betakarítással. A szerződéses megállapodás értelmében árpából 530 tonnát értékesítettünk — az egész termést söripari árpának minősítették. A búza értékesítésére a megállapodás 1210 tonnára, tehát gabonafélékből összesen 1740 tonnára szólt. Ezt a kötelezettségünket 1741 tonnára teljesítettük. Az eddig elért eredményekkel elégedettek vagyunk.

XXX

Az Idei aratási munkák során belüzemi versenyt hirdettünk meg. A verseny legfőbb kritériumai a kombájnosoknál a kicsépelt gabona mennyisége és a szabványt — hektáronként a 45 kilogrammot — meg nem haladó szemveszteség volt. A magszállltók esetében Is mindenekelőtt az elszállított szemmennyiséget és a szállítás közbeni szemveszteséget vettük figyelembe. A kombájnosok közül az első helyezést Ürge György és Mészáros, a másodikat pedig Armay Ferenc óc ifj. Cséfalvay László érdemelték ki. A gabonaszállítók közül a legjobb helytállást Kalmár László és Pirog Antal tanúsították. Az aratási munkákban a legjobb teljesítményt felmutató dolgozókat pénzjutalomban részesítettük.

XXX

Ahhoz, hogy a hetedik ötéves tervidőszak hátralévő éveiben a gabonaprogramunkat sikeresen megvalósítsuk, az adott lehetőségeket, az öszszes tapasztalatunkat, tudásunkat és az új Ismereteket teljes mértékben ki kell aknáznunk. A biztonságos termelést több tényező befolyásolja. Igen lényeges tényező a megfelelő elővetamény megválasztása. Fontos, hogy azok területi nagysága összhangban legyen az utónövény területével. Szövetkezetünkben például a tavaszi árpát csakis a cukorrépa után termesztjük. Búzát búza után nem vetünk. Szükség esetén a búzát tavaszi árpa

bor páros végzett az első helyen 132 hektáros, Illetve 709,3 tonnás teljesítménnyel. Ugyancsak kimagasló eredményt ért el a Juraj Duríš és Ján Kádár, a Ludas József és Vanya Péter,

valamint a Zsilinszky István és Ludas Elemér páros. Az E-516-os kombájnok versenyében a legjobb eredményt a Jozef Markusek és Milan Smolarik páros érte el, 176 hektáros, Illetve 1048 tonnás teljesítménnyel. Ugyancsak kitettek magukért a Štefan Ma$áni és Ivan Bajzlk, valamint a Csábi József és Mészáros Vladimír páros.

A legjobb szemhordók között Putyera József (841,3 tonnás teljesítmény), Király Milan, Vanya István és Ján Košík, a felvásárló üzembe szállítók közül pedig Vanya Károly (788,9 tonnás teljesítmény), továbbá Ladies Sándor, Štefan Košík, Tornai József és Vanya György említhető.

A szalmapréselők szocialista versenyében Štefan Bubla végzett az első helyen, aki K-453-as présével 340 hektáros teljesítményt ért el. Dicséretet érdemel még Id. Lajos József és Tóth János. Az önkiürítő szalmafelszedő kocsik versenyében Alexander Učeň és Július Barac érte el a legjobb eredményt, egyaránt 176—176 hek'áros teljesítménnyel.

A tarlóhántók közül nyilvános dlután termesztjük, de ennek részaránya nem haladja meg a termőterület 15 százalékát.

A szántást és a talajelőkészítést úgy irányítjuk, hogy a vetés idejére a talaj ülepedett legyen. Ez teszi lehetővé a magvak egyenletes csírázását és kelését. A talaj ülepedéséhez szükséges időszak a szántástól számítva 14—21 nap között ingadozik. De lehet^ ennél hosszabb Időtartamú Is. Az optimális tápanyagellátás céljából talajelemzést végzünk, figyelembe vévé az egyes fajták Igényelt. Tavaszsza! levélanalízis alapján Irányítjuk a nltrogénes fejtrágyázást.

Eddigi tapasztalataink alapján a legnagyobb hozamokat az október első tíz napjában vetett búzák adták. Ezek a tél beálltáig megerősödtek. Ezzel szemben a korábban vetett búzák fejlődése túlságosan erőteljes volt, s ennek következtében kedvező feltételeket biztosítottak a gombabetegségek elszaporodásának. A később vetett búzák esetében nem értük el a megkövetelt egyedszámot.

A fajtaválaszték megjelölésekor ax adottságaink között legjobban bevált fajtákat részesítjük előnyben. Ennek érdekében évente kisparcellás fajtakísérleteket végzünk. Az egyes fajtákat igényeiknek legjobban megfelelő talajokon termesztjük. A kisparcellás kísérletek eredményei döntő mértékben befolyásolják a következő évben alkalmazott fajtaválasztékot.

A tenyészldő folyamán figyelemmel kísérjük a növényzetet. Szükség esetén gyomirtást végzünk. Betegségek, Illetve kártevők fellépésekor rugalmasan alkalmazzuk a vegyszeres védekezést.

A gabonaprogram sikeres megvalósításának alapját az alkalmazott termelési rendszer alkotja, ezt viszont dinamikusan változó rendszernek kell tekinteni. A tudományos-műszaki haladás vívmányai, a gyakorlati tapasztalatok alapján a termelési technológiát szüntelenül felújítják ős az agronómusoknak e változásokat haladéktalanul fel kell Ismerni és a gyakorlatban megvalósítani. Ezért Igyekszünk ml Is a gabonatermelés legújabb ismereteit mielőbb elsajátítani.

cséretet érdemel Mészáros Károly, Alexander Šimšík és Mészáros Gyula.

' XXX

Amint már említettem, a hetedik ötéves tervidőszak első három évében a tervezett gabonatermelést 43j9 tonnás hiánnyal zártuk. A hetedik ötéves tervidőszak gabonatermelési feladatainak maradéktalan teljesítése érdekében egész sor Intézkedést foganatosítunk:

i 1982 decemberében módosítottuk a már korábban kidolgozott gabonaprogramot. Ennek értelmében a jelenlegi ötéves tervidőszak hátralevő éveiban csökkentjük az őszi búza vetésterületét, az őszi és a tavaszi árpa javára. Erre a szerkezeti változásra azért van szükség, mert egyrészt nehézségeink vannak az őszi búzának a vetésforgóba való besorolásával, másrészt az őszi és a tavaszi árpa adottságaink között nagyobb terméshozamot ad.

■ A jobb eredmények elérése érdekében javítani kell a vezető dolgozók irányító és szervező munkáján, s minden szövetkezeti tagtól meg kell követelni a munkafegyelem betartását.

■ Nagyobb figyelmet kell fordítani a kései éréső elővetemények utáni magágyelőkészítésre.

■ Ésszerűen kell kihasználni a vetésforgó adta lehetőségeket, s mérsékelni kell a búza búza utáni termesztését.

■ Az egyes munkák sikeres elvégzése érdekében biztosítani kell a szükséges talajelőkészítő gépeket, a vetőgépeket, a műtrágyázás, a növényvédelem és a szalmabetakarítás gépeit.

■ A gabonafélék fajtaösszetételét a szövetkezeti, valamint a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet (Сквер) által végzett fajtakísérletek alapján kell megválasztani.

■ A növényvédő szereket csakis az előrejelzés adatainak figyelembevételével és a gyomnövények leltározása alapján kell alkalmazni.

Természetesen az említetteken kívül még más Intézkedéseket is érvényesítünk, melyek célja, hogy behozzuk az 1981-es és 1982-es évi lemaradást, s eleget tegyünk a hetedik ötéves tervidőszak gabonatermelési feladatainax. Bízunk abban, hogy ennek az igényes feladatnak a szövetkezeti tagok és a vezető dolgozók lelkiismeretes, odaadó munkájával eleget tudunk majd tenni)

Napjainkban az őszi búzát a legfontosabb szántóföldi növények között tartjuk számon. Termesztésének gyors ütemű fejlesztésére a nagy hektárhozamok elérésének a lehetősége, de főleg a gazdasági tényezők ösztönöztek. Széles körű termesztéséhez az önköltségek kedvező alakulása és a részleteiben kidolgozott, aránylag egyszerű termesztési technológia is hozzájárult.

A búzatermelés arányainak igazolására hozzunk fel legalább egy példát. Szlovákia legprodnktívabb járásában, a dunaszerdahelyiben (Dunajská Streda), 15 ezer 800 hektárnyi területen termesztik az őszi búzát, ami a szántóterületnek 28 százalékát teszi ki. Nagyságrendben a búza termőterületét a szemes kukorica követi, s a szántóterületnek 22—23 százalékán részesedik. Az őszi búza évjáratonként! hozamalakulásának elemzéséből kiderült, hogy — 1975-től napjainkig számítva — a leggyengébb, 4,7 tonnás hektárhozamot 1979-ben, a legnagyobbat, 6,5 tonnát pedig 1980- ban érték el. A megfigyelt kilenc év átlaghozama 5,65 tonna volt hektáronként. Szemes kukoricából a legkisebb termést, mindössze 4,8 tonnát 1976-ban érték el a járásban, pedig egy évvel korábban, 1975-ben a 7,5 tonnás átlaghozam rekordtermésnek bizonyult. Az értékelt nyolc év átlagában 5,66 tonna kukoricaszemet takarítottak be hektáronként. A hozamok alakulása szempontjából a kockázat nagysága mindkét növény esetében hasonló.

Hazánkban a búza nemesítése, az új fajták előállítása egy szüntelen megállás nélküli folyamat, amelyet a stupicei, a hrubCicet, a bučanyi, a diószegi (Sládkoviöovo) és a közismert sósszigeti (SolaryJ fajtanemesítő állomás neves szakemberei folytatnak. Az elmúlt két évtizedben olyan biológiai tulajdonságokkal rendelkező fajtákat és fajtajelölteket hoztak létre amelyek az eddigi kedvező irányzatot a további évtizedekben is képesek biztosítani. Az egyes fajták, illetve fajtajelöltek maximális termőképessége felmérhetetlen. Igazolják ezt a senicai fajtakísérleti állomás eredményei is, ahol — más állomásokhoz viszonyítva kedvezőbb természeti adottságok között — a kisparcellás fajtakísérletekben 10—11 tonnás hektárhozamokat is elértek.

A kiváló tulajdonságú, nagy hozamú fajták tehát adottak. Persze fontos, hogy ki tudjuk választani a legmegfelelőbbeket, és termesztésükhöz kellő agrotechnikát alkalmazzunk. Beszélünk például a fajták körzetesítéséről. ami önmagában nem elég, ezt meg is kell valósítani. Bizonyos fajtákat csakis a jó elővetemény után — lucerna, hüvelyesek stb. — lehet termeszteni, amit nagy hozamokkal hálálnak meg. Ugyanakkor más fajták nem annyira érzékenyek az előveteménnyel szemben és a búza búza utáni termesztésére is alkalmasak a hozamok csökkenése nélkül. Az utóbbiak csoportjába többnyire a gyökérés szárbetegségekkel szemben ellenálló fajták sorolhatók.

A búza sikeres termesztése szempontjából fontos követelmény, hogy a kimondottan intenzív, nagy hozamú

fajtákat lehetőleg ne vessük kedvezőtlen adottságú, égevényes talajokba, mert gyengébb hozamokat nyújtanak, mint a hozamok szempontjából „szerényebb“ fajták. Tehát kavicsos, homokos talajokon ne termessszük az Iris fajtát vagy az SS-1586-os fajtajelöltet. Ezekre a területekre а Коšútka búzafajta alkalmas. S bár termesztésével nem érhetők el nyolc tonnás hektárhozamok, az öt-hat tonnás átlag kedvezőtlenebb körülmények között is elérhető.

Az utóbbi két évben az őszi búzafajtákat két fő csoportba soroljuk: a korai, valamint a középkorai és a kései fajták csoportjára. Négy év átlagában — lucerna után termesztett — korai búzafajták 6,97, a középkoraiak és a késeiek pedig 7,07 tonnás hozamot adtak hektáronként. A korai fajták közül a hét tonnán felüli vagy ezt megközelítő termést a Košútka, a Vala, a Solaris és az Amika fajták, valamint az SO-1586 fajtajelöltek kisparcellás kísérleteiben érték el — ugyancsak négy év átlagában. Ebben a csoportban a 7,52 tonnás átlaghozammal a rekordtermést a Vala fajta nyújtotta. A kései fajták közül a hét tonnás átlaghozamot az Odra, a Fundulea, a Slávia, az Iris és a Hela fajta, valamint a BU-23 és a BU-20 tajtajelöltek termesztésében könyvelték el. Ezen csoportban — négy év átlagában — a csúcshozamot, a hektáronkénti 7,77 tonnát az Iris fajta nyújtotta.

Mint ismeretes, a BU-18-as fajtajelöltet 1983-ban ismerték el, s azóta Iris néven szerepel. Az idén ez a fajta adta a legnagyobb termést, főleg a répatermelő körzetekben. Úgyszólván valamennyi elővetemény után termesztve jól érvényesül. Fajtakísérleteinkben 1981-óta a BU-20-as fajtajelölt szerepel. Malomipari értéke az Iris fajtához viszonyítva kedvezőbb, s termesztésével ugyancsak kiváló hozamok érhetők el a kukorica- és a répatermelő körzetekben. Feltehetően 1984-ben elismerésére kerül sor. Ugyancsak nagyon ígéretes fajtának mutatkozik az SO-1586 fajtajelölt is, amely az idén a kukorica- és a répatermelő körzetekben a jó vízgazdálkodású talajokon rekordtermést adott. A megdőléssel és a rozsdabetegségekkel szemben ellenálló. Hátránya, hogy hajlamos a lisztharmatra.

Az őszi búza idei vetéséhez a Vala, az Iris, az Amika, a Solaris és a Košútka fajtákat ajánlhatjuk — fajtánként 15 százalékos részarányban. Nedves talajokon az Odra és a Hela fajták termesztése is számításba jöhet. A fajtaválaszték kiegészítésére a BU 20, az SO-1586, az SO-63GO fajtajelöltek alkalmasak. A magyar fajták közül főleg az MV-8-as érdemel figyelmet.

Az őszi búza vetésének peremén ne feledjük el. hogy a megfelelő fajtaválaszték, a döptő jelentőségű tényezők egyike persze nem pusztán önmagába véve, hanem termesztési igényeinek összefüggéseiben.

Belucz János agrármérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa az ÜKSÖP Nagymegyeri iCatovol Fa|takísérletl Állomásának munkatársa

Jozef Gulbiš agrármérnök, a tardoskeddi (Tvrdosovce) Jövő Efsz elnöke