Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-09-24 / 38. szám

1983. szeptember 24. •SZABAD FÖLDMŰVES 11 Elkötelezetten e célok valóra váltásában A CSKP XVI. kongresszusán Ľubo mír Strongal elvtárs, a CSSZKSZ mi­niszterelnöke előadói beszédében töb­bek között hangsúlyozta: ... „az élel­miszerek termelésében az önellátás mértékének fokozása alapvető irány­vonalként továbbra is a mezőgazda­ság és az élelmiszeripar, valamint a többi olyan ágazat feladata marad, amelyek termelőeszközök szállításával és szolgáltatásokkal vesznek részt az élelmiszerek termelésében". A Terményfelvásárló és Ellátó Vál­lalatok vezérigazgatóságának hatás­körébe tartozó POENOPO nagykeres­kedelmi vállalat fő feladata, hogy kölföldröl beszerzett műtrágyákkal, vegyszerekkel, takarmány-összetevők kel, kismértékben Import gabonával, gépekkel, valamint hazai gyártmányú munkaeszközökkel segítse mezőgazda­ságunkat a kiemelt célok valóra vál­tásában. ф Milyen mértékben tesz eleget küldetésének a nagykereskedelmi vál­lalat? — kérdeztem Erdélyi Szilvesz­ter közgazdász mérnököt, a vállalat Igazgatóit — Belépésem első évében vállala­tunk mintegy 40 mllllö korona értékű forgalmat bonyolított le. A múlt évi forgalmunk viszont már meghalad'a a 031 mllllö 500 ezer koronát. A gépi eszközök forgalma ebből 484, a mun­kaeszközöké 390, a pötalkatrészek forgalma pedig több mint 57 millió korona volt. Ebben az évben pedig 897 millió korona órtékfl forgalmat kell elérnünk a mezőgazdaság igé­nyelnek kielégítésében. # Milyen gyártmányválasztékkal Bioigáinak e mezőgazdaságnak? — A munkaeszközök gazdag válasz­téka mintegy 5000 tételből áll. A szo­cialista közösség országaiból például 30 millió korona értékű munkaeszközt hozunk be, a többséget tehát a ha­zat partnervállalatok szállítják gaz­dasági szerződésre. Meg kell azonban Jegyeznem, hogy Járásaink termény­felvásárló és ellátó vállalatai saját ha­táskörűkben Is beszerezhetnek mun­kaeszközöket, gépeket, munkaruhát, egészségvédő eszközöket stb. Jgy a mólt évben szlovákiai viszonylatokban az összforgalom elérte az 1 milliárd 555 millió korona értéket. Figyelmet érdemel még az Is, hogy mezőgazda­­sági üzemeink melléküzemágai terme­lése mintegy 90 mllllö korona értékű munkaeszközt, ásót,' kapát, villát, ket­­teslétrát, lapátot, seprűt és egyébeket szállított részűnkre, ф Hány mezőgazdasági üzem. mel­léküzemági termelésével tartanak fenn partnert kapcsolatot? — Szlovákiában összesen 25 gazda­­sáe melléküzemági termelése állan­dó |6 partnerünk. A kért árut rugal­masan gyártják és pontosan szállí­tanak. Jő partnernek bizonyult pél­dául a senohradyl, a kálnlcal, a hoft­­kovcel, a nádszegi (Trstlce) és a pa­lásti (Plášfovce) szövetkezet, vala­mint a StakClny Állami Gazdaság Is. A palásti szövetkezet például cukor­nádvágó macsettát gyárt exportra. A közelmúltban viszont megegyeztünk velük, hogy hazai szükségletre az ekékre szerelhető hantvágó kések gyártásával Is foglalkoznak, s Így ki­elégíthetjük a gazdaságok Ilyen Irá­nyú Igényeit is. Ф Milyen egyéb eszközöket szerez­nek be mezőgazdaságunk részére? — Megrendelésre hazai és külföldi gyártmányú tehergépkocsikat is be­szerezünk. A TAS trnavai vállalata például közbenjárásunkra különféle mezőgazdasági hasznosítású adapte­rekkel szereli fel a TATRA gépkocsik alvázait. Ide sorolhatók a ciszternák, a trágyaszórók, a szllázsszállltó adap­terek stb. A mezőgépek fő forgalma­zója természetesen az AGROZET vál­lalat. Esetenként tehát csak rajta ke­resztül szerezhetünk be külföldi gé­peket. Sajnos nem mindig Járunk si­kerrel. A hatérmentl kiskereskedelmi forgalom lehetőségeit szintén kihasz­náljuk. Eszközöket, esetleg terméke­ket szállítunk például Magyarország­ra, s ennek megfelelő értékben olyan gépeket hozunk be, amilyeneket a mezőgazdaságban Igényelnek. Jelenleg például permetező adaptereket, ku­korica-begyűjtő adaptereket, permete­ző gépeket, nagy teljesítményű moső­­fertőtlenltő berendezéseket hozunk be Magyarországról. Beszerzőnk to vábbá a mezőgazdaság részére fa- és fémmegmunkáló gépeket, öntözőbe­rendezéseket, targoncákat stb. Az utóbbiból sajnos nem tudjuk kielégí­teni teljesen az Igényeket. A BEZ bratlslaval vállalata például olyan univerzális berendezést készít, amely Jő szolgálatot tehet a mezőgazdasági üzemek műhelyeiben. Ez a berende­zés hasznosítható forrasztásra, akku­mulátorok töltésére, a zord téli hi­degben pedig az erőgépek beindítá­sára. ф Az export- és importlehetősé­­geik? — A tőkés piacra enyvet, macset­tát, cukorborsót és palettákat szállí­tunk a partner külkereskedelmi szer­vezet közreműködésével. Ojabban ar­ra is lehetőségünk van, hogy a for­galmazott áru értékének a feléért terven felül olyan gyártmányokat be­hozzunk, amire mezőgazdaságunkban nagy szükség van. Mi természetesen élünk ezzel a lehetőséggel. Tőkés Im­portból mintegy 10—12 millió koro­na értékű pótalkatrészt szerzünk be évente a hazánkban üzemben levó meghibásodott külföldi gépek javttá sához. Leginkább a fejőberendezések­­hez, a hegyi kaszáló gépekhez stb. Ezek a tételek emésztik fel a szőban forgó összegnek több mint a felét. A hátramaradó összegért pedig ap­róbb tételekben szükség szerint ho­zunk be pótalkatrészeket. A Szovjet­unióból évente 40 komplett FREGAT öntözőaggregátumot kapunk mezőgaz­daságunk részére. Magyarországról pedig újabban mobllls mérlegeket szerzünk be. ф Gondoltak-e a hogyan tovább­ra? — Természetesen. A Jövőben arra törekedünk, hogy még szorosabbra fűzzük kapcsolatunkat a mezőgazda­­sági üzemek melléküzemági termelé­sével. Szeretnénk elérni, hogy bővít­sék a gyártmányválasztékot. Ez azon­ban megkövetelné az állandó nyers­anyagellátást. Szükségszerű, hogy az Illetékes tárcák tárgyaljanak erről, és elősegítsék a nyersanyagjuttatást a melléküzemágaknak. Csak Így érhető el Jobb eszközellátás. Kapcsolatra tö­rekszünk továbbá a malackyi Arma­­turka vállalattal Is. Az AGROKOMPLEX kiállításon bemutattak egy klstrak­­tort, s a vállalat kész ennek sorozat­gyártására. Egyedüli probléma, hogy a mintapéldányt csupán 2,1 kW-os MOPED motorral szerelték fel, s emiatt nem bir el nagyobb terhelést. Hasznos lenne, ha a ktstraktort 5 kW-os, vagyis mintegy 7 lóerős mo­torral szerelnék fel. így több évre szőlő szerződőskötéssel átvennénk a legyártásra kerülő teljes készletet ha­zai forgalmazásra. Mindent elköve­tünk, hogy törekvéseinket siker ko­ronázza. Ezt azért tesszük, mert Is­merjük az eddigi ellátás foghíjassá­­gát és az Igényeket. Az AGROKOM­PLEX gépbemutatója arra sarkallt minket, hogy a kiállítók mindegyiké­vel felvegyük a kapcsolatot, és elő­segítsük az eszközgyártás fellendí­tését. • • • Erdélyi elvtárs a mezőgazdaságot szőkébb hazájában, Nádszegen ked­velte meg. Alaposabb gazdaságpolttt­­kai Ismeretekre viszont a mezőgazda­­sági középiskolán, majd a közgazda­­sági főiskola külkereskedelmi karán tett szert. Rendkívül Jő érzékkel irá­nyítja vállalatának munkaközösségét. Kereskedő a Javából, aki pártunk me­zőgazdasági politikáját a gyakorlat­ban nagy hozzáértéssel érvényesíti. 1947-től e mezőgazdasági szolgáltaás és ellátás különféle szakaszain dolgo­zott. fő kapcsolatba került nemcsuk az Irányító, de a termelő szerveze­tekkel ts. Kezdetben a gépállomások vezérigazgatóságán. 1957-től pedig az AGROTECHNIKA vállalat (most AG­ROZET) nyugat-szlovákia! kerületi igazgatójaként ápolta a kapcsolato­kat, szolgálta a mezőgazdaságot. Je­lenlegi munkahelyén 1971-től dolgo­zik. Erdélyi elvtárs ez év december 22- én tölti be hatvanadik életévét. Min­dent megtesz azért, hogy a gazdag tapasztalatokat átadja fiatal munke­­tájsainak. Képzett fiatal szakembe­rekkel töltötte be a vállalat összes posztjait, hogy egyszer — megnyug­vással — átadhassa a stafétabotot. Budmerlcén, vagyis állandó lakhe­lyén Is elfoglalt ember. Immár há­rom évtizede képviselője a helyi nemzeti bizottságnak Mintegy öt éve a hnb aletnrtke, s ö irányítja a terve­ző és költségvetést bizottság munká­ját. Ez persze azzal Jár, hogy példá­san gondoskodik minden beruházási akelő megterve/éséről és kivitelezésé­ről. Így szolgálja Erdélyi elvtárs el­kötelezetten társadalmunkat. HOKSZA ISTVÄN Milyen az ellátás? Egy településen aligha van a lakosság hangulatát Jobban befolyásoló tényező, mint az, hogy milyen az áruellátás. Nem véletlenül szerepelt a CSKP XVI. kong­resszusának határozatában: „Az életkörülmények alakí­táséban fontos szerepe van a kiegyensúlyozott áruellá­tásnak. Az elért színvonal további Javítására és a vá­laszték bővítésére kell törekedni..,“ Miként tettek en nek eleget Ungvldék központjában: Nagykaposon (Veiké Kapušany). — Ezt értékelte a helyi pártszervezet, a vá­rosi pártbizottság és a várost nemzeti bizottság együttes tanácskozása. AMI VAN, ÉS AMI NINCS Megállapították, hogy Nagykaposon az utóbbi évek­ben Javult, kiegyensúlyozottabbá vált s emelkedett ez élelmiszerforgalom. Erre minden bizonnyal kedvező ha­tással volt, hogy a JEDNOTA Fogyasztási Szövetkezet mellett az állami kereskedelem Is részt vállalt a szer­vezésből, hogy konkurenciára serkentette a kereske­delem dolgozóit. Nem volt különösebb panasz az alapvető élelmisze­rekre. Amióta viszont megszüntették a nagykaposl vá gőhldat, azóta tőkehúsbői néha hiány mutatkozik. Ba­romfiból van elegendő. A tej és tejtermékek forgalmá­val viszont bajok vannak. Te) csak reggel kapható. Nem fedezi a fogyasztók Igényét például a töltelékáru gyenge a finom füstölt és főtt áru kínálata, kevés a baromflaprőlék, halbői pedig évek őta akadozik az ellá­tás. Kicsi a nők háztartási munkáját megkönnyítő kony­hakész termékek választéka. Sajtbői szegényes a kíná­lat, s a Klrályhelmect (Kráf. Chlmecj Sütőipari Válla lat sem kényezteti el Nagykapos lakóit. Eléggé rossz a kenyér minősége, de a péksütemények minőségét Is sok bírálat éri. SZÓK A HAlOZAT Egyéb élelmiszerekből folyamatos és kiegyensúlyozott volt az ellátás, bár Időnként hiányzott a finom dara liszt, az étolaj, néha a zsír Is. Ez korántsem okozott annyi gondot, mint például az évek őta akadozó üdítő­ital-ellátás ... Javult a zöldség-, a burgonya és gyümölcs kfnálati Egyre több primőr áruhoz Jutottak a nagykaposiak mert a helyt földművesszövotkezet és a kiskerttulajdo nosok Is segítettek az ellátásban. Nagykaposnak 8300 lakosa van. Átmenetileg 1700-an laknak a városban. Ennyi ember ellátásáról kell gon­doskodni. Nagykaposnak kát lakótelepe van. A POH és az LTM lakónegyed. Az összlakosságnak 70 százaléka a két lakónegyedben él. Mindkét lakónegyednek egy-egy élelmiszerüzlete van, míg az óvárosban négy élelmi szerbolt található. Egy asszony az utcán: —Sajnos nem vásárolni, hanem az orvoshoz me­gyek. A reggeli órákban szoktam bevásárolni — mond­ja Kovács Jánosné. — A POH lakónegyedben nyugdíjas­ként élünk. Nagy igényeink nincsenek. Amire szüksé­günk van, azt általában megkapjuk az Itteni élelmi­szerboltban. Cukrot, lisztet lehet kapni, a zöldséget vi­szont a piacon veszem meg. Hoznak paprikát, para­dicsomot, káposztát meg burgonyát. Olcsó húst viszont ritkán kapok. Kevés a félkész áru és a csomagolt hús áru. Tóth Józsefné a LMT lakónegyedből Így vélekedett: — Három gyerekünk van. A nyugdíjas szülők Is ve­lünk laknak. Naponta főzni kell, ami elég gondot okoz. Az ú] fogyasztási szerkezettel nem tartanak lépést a hús- és húskészítmények, a tej és a tejtermékek for­galmazása. Italból viszont nincs hiány. Olyan rangos Italválaszték van a boltokban, hogy ez már Igazán vá­rosi nívó. A hálózat fejlesztése nem tart lépést a forgalom nö­vekedésével. Gondot okoz az ts, hogy kevés a nagy bolt, a kicsikben pedig nem könnyű a megfelelő választék tartása. Főleg a POH és a LMT telepen lenne sürgős új boltok építése. olcsO Aruk, tisztaság A tanácskozáson nemcsak a mostani állapotokat rög­zítették, hanem a feladatokat is megszabták. Fontos te hát, hogy a kereskedelem megfelelő mennyiségű és mi­nőségű áruról gondoskodjon, kísérje figyelemmel, hogy a lakosság milyen olcsóbb áruválasztékot keres, s gon­doskodjon azok beszerzéséről, a lehetőségek szerint fejlessze a bolthálózatot, törődjön többet a boltok és környékének tisztán tartásával. Ez pénzbe se kerül. (Illés) Az AGROKOMPLEX Idei kiállításán láttuk. Fotó: dek Éljünk törvény adta jogainkkal! A mezőgazdasági eladásnak felté­teleit szabályozó 123/1976 számú ren­delet 13. paragrafusét a mezőgazda­sági üzemek csak ritkán alkalmazzák. Inkább belenyugszanak abba, bogy a Felvásárló szervezetek elmulasztják a szerződésbeli kötelezettségeiket, mint hogy alkalmaznák a termelők szem­pontjából |ogerős intézkedéseket. Mi­ről is van tulajdonképpen szó? Arról, hogy a gazdasági szerződés alapján a felvásárló szervezet köteles a neki bejelentett termékeket törvényes ba­táridőn belül átvenni és kifizetni. Gyakran előfordul, hogy a felvásár­ló szervezet előre bejelenti a terme­lőnek. hogy bizonyos árufajtát nem vesz át tőle. Előfordul, bogy bejelen­tés nélkül is megtagadja az ára átvé­telét. Emiatt a termelőnek nagy gaz­dasági és pénzbeli kára keletkezik. Ennek az ellensúlyozására hivatott a rendelet 13. cikkelye. A vázolt esetek­ben tehát ajánlott levélben kell ér­tesíteni a felvásárló szervezetet, hogy az előre bejelentett át nem vett ter­méket a termelő raktározza s ezzel a ráháruló eladási feladatot teljesí­tettnek tekinti. A levélben meg kell adni az áru fajtáját, mennyiségéi, minőségi ősz tályzatát, feltüntetni a raktározás he­lyét (község, termelőrészleg, kert, gyümölcsös). Célszerű a felvásárlót erről táviratban értesíteni, s még m­­nap vagy legkésőbb másnap ajánlott levélben megismételni a távirat tar­talmát. A távirat kézbesítésének pillanaté­tól (amennyiben a levél Is rögtön ment) a raktározás bejelentésével az áruforgalmazás jógerőre emelkedett. A termelő az árut a felvásárló ter­hére és kockázatára tárolja. Köteles viszont mindent elkövetni azért, hogy az írn ne legyen romlásnak kitéve. Ogy kell tárolni az árat, hogy a fel­vásárló megbízottja azt átvehesse. Az értesítés vételétől számított 24 órán belül a felvásárló megbízottat köte­les küldeni az ára mennyiségének és minőségének felülvizsgálására. Ha nem fgy cselekszik, akkor a termelő által megadott- minőség érvényben mared. Sokakat félre vezethet a hu­szonnégy őrás határidő a nem gyor­san romló áruknál. Ezeknél ugyanis a felvásárlók megbízottja 72 órán be­lül köteles megjelenni föliilvizsgálás céljából. A 13. cikkely kiegészítő Készül az új kenyér A Malom- és Sütőipari Tröszt ter­melést és forgalmazási osztályvezető­jének, Ivan Krúpa mérnöknek tájé­koztatója szerint Szlovákia malmai­ban már őrlik az új termést. A fel­mérések azt mutatják, hogy Jó a ga­bona minősége. A sikértartalom 26— 28 százalék között váltakozik. A hek­­tolltersúly magasabb a múlt évi átlag­nál. A gabonát 14 százalék alatti ned­vességtartalommal vették át a terme­lőktől. Sok termelő tisztított állapot­ban adta le a gabonát, s ezzel növel­te a minőséget. Az eddigi felmérések azt mutatják, hogy az Idei búzatermés lényegesen jobb a tavalyinál. A gépi betakarítás minőségét bizonyltja a törött szemek arányának csökkenése. Elmondható tehát, hogy az Idei kenyérgabona le­hetővé teszi a fogyasztók igényeinek teljesebb kielégítését. Sz. j. rendelkezése ugyanis külön Intézke­désben, vagyis a 111. cikkelyben van feltüntetve. Gyakran probléma, hogyan védje meg a termelő a raktározással forgal­mazott ára romlását. Természetes, hogy a megadott mennyiségnek ké­sőbb is meg kell lennie, az árat tehát őriztetni kell. A termelőnek viszont a teljesítés helyén gyakran nincs zár­ható és fedett helyisége. A zöldség és a gyümölcs felvásárlási — átvéte­li — helye, ha a felek nem egyeztek meg másképpen, a termelő üzem zöld­ségeskertje, gyümölcsöse, s a raktá­rozással teljesített áru ládákban fel­halmozva vár elszállításra. Az ilyen zöldség vagy gyümölcs nem takarha­tó la, mert megromlik. Amennyiben a termelőnek az átadásra bejelentett helyen nincs raktára, sem pedig fe­dett térsége, ezt a raktározás teljesí­tésének a bejelentésekor az Írásbeli küldeményben tel kell tüntetni. Ez teljesen elegendő s Így a termelő nem felel az áru későbbi romlásáért A rendelet ilyen esetekre további {fontos kikötéseket is tartalmaz. Az ára mennyiségét ugyanis okmányok­kal kell bizonyítani (mérlegelési blokk, darabszám stb.). Igen ám, de hogyan mérhető meg mondjuk a 3000 ládában elhelyezett áru, ha azokat egymásra rakták. A mennyiség igazo­lása azonban szükséges. A 3000 ládát megmérni külön-külön képtelenség. A súlyt mégis bizonyítani kell. A ládá­kat az ára berakásakor ugyan lemér­ték, előre viszont nem tadhatták, hogy a felvásárló az árat nem szál­lítja el. Tanú pedig nem volt a mé­résnél. Mi ilyenkor a teendő? Nem más, mint a gazdasági törvényben meghatározott rendelkezésnek az al­kalmazása, vagyis a termék statiszti­kai átvétele. Érdektelen személy je­lenlétében kell lemérnünk a raktára­­zattan teljesítettnek minősített ára 10 százalékát, s erről feljegyzést kell készíteni. Az érdektelen személy alá­írásával igazolja, hogy jelenlétében lemérték a raktározással teljesített áru 10 százalékát bruttó súlyban. Eb­ből azonban leszámítják a ládák sú­lyát, s Így megkapják az ára netto súlyát A felvásárló szervezet képviselője rendszerint a jelzett időben megjele­nik és köteles az áru összsúlyának a megállapítására. Amennyiben nem jelenik meg és nem állapítja meg a súlyt, akkor az a súly érvényes, ame­lyet az érdektelen személy aláírásá­val igazolt. A gazdasági törvény 119. cikkelye kimondja, hogy a szocialista vállala­tok a tervekben meghatározott fel­adatok teljesítése érdekében kötele­sek az együttműködésre. Mindent meg kell tenniük a társadalmi szükségle­tek kielégítése érdekében. A felvásár­ló szervezet megsérti a törvény ren­delkezéseit, ha a termelőtől nem ve­szi át a telkínált árat, s ha bejelen­tés esetén nem küldi ki megbízottját, s ha kiküldi, de elmulasztja az ily módon leadott ára mennyiségének ás minőségének meghatározását. A ter­melő vállalatnak gazdasági hátránya ebből nem származhat A jogszabá­lyok előírják, hogy a szocialista vál­lalatok és szervezetek a gazdasági kockázatot nem háríthatják őt más szervezetekre, amennyiben önmagok megsértik a törvényes rendelkezése­ket. Dr. K. ö. I

Next

/
Thumbnails
Contents