Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-09-24 / 38. szám
Eredmények és gondok Agerdó tanyán Dudás Vince bácsival az Agerdő tanyán, pontosabban a vízimalomnál találkoztam. Tőle tudtam meg, hogy a tanyasi kertek jó lehetőséget nyújtanak a zöldség- és gyümölcstermelésre. Az emberek élnek a lehetőséggel: Idejük jelentős részét a kertben töltik. Annyi zöldséget és gyümölcsöt termelnek, hogy bőven jut belőle a közös éléskamrába is, illetve jutna, ha akadna, aki telvásárolná a kitermelt javakat. Mint kiderült, az áru értékesítése, szállítása okozza a legnagyobb gondot, pedig a kistermelők többsége tagja az SZKSZ tallósi (TomašíkovoJ vagy a vezekényi (Vozokany) alapszervezetének. Bár Vince bácsi nem szervezeti tag, de nagy kertbarát. Mindenféle zöldséget és gyümölcsöt termel főleg saját szükségletre. — Idén viszont annyi paprikám termett, hogy álig győztük szedni. Ekkor gondoltam egyet, leszedtem kb. hetven kllónyi paprikát, s bevittem a tallósi földvásárló központba. 'Alig akarták átvenni, végül kilójáért potom 1,50 koronát adtak. Annyira feldühödtem, hogy egy ládányit a Dunába öntöttem. Mert tudom, hogy vannak helyek, ahol a paprika föidényben is hiánycikk. A malomnál sok ember megfordul. Hétvégén jönnek ide pihenni Bratislavából, de még Csehországból is: keresik a friss zöldséget, gyümölcsöt. A tanyán, a faluban laknak szervezeti tagok, tőlük kérdezze meg, mi a helyzet... Ezek után felkerestem Mada rász Vince bácsit a tanyán. Miután elmondtam jövetelem célját, a házigazda alig akart velem szóba állni. A kezével egyet legyintett: — Az embert biztatják, az ember szorgoskodik, s végül csalódik. A kitermelt áruval nem törődik senki. A ház körüli kertemet mégsem hagyhatom parlagon heverni, hisz ezt szóvá tennék a szomszédok. Amíg bírok dolgozok: fél hektáros kertemben mindenféle zöldséget, gyümölcsöt termelek. Természetesen nem mi voltunk az elsők a tanyán, akiknek ez volt a kedvtelésük. Ezért amikor tudomást szereztünk arról, hogy a háztáji kertészkedéssel foglalkozók szervezetbe tömörülhetnek, azonnal beléptünk a feleségemmel együtt. Termesztettünk ezt-azt, a szerződés szerint, de az áru felvásárlása mindig akadozott. — Mit termesztettek? — Például egy alkalommal termeltünk vörös- és fokhagyvarost fogadni. Kiszedtük és az állatokkal feletettük. Sajnos a felvásárlással rosszak a tapasztalataink. — Én hetvenegy éves, beteg ember vagyok — érvelt a házigazda. — A kertben eldolgozgatok, de biciklire ülni már nem bírok, sem személyautót vezetni, az már nem nekünk való. A felvásárló központ viszont Tallóson van, a tanyától öt kilométerre. Az út, mely összeköti a faluval nem aszfaltozott. Rossz időben, rossz a közlekedés. Talán ezért is előfordul, hogy a felvásárlás időpontját nem is tudjuk, vagy későn értesítenek bennünket, így akármivel is próbálkoztunk, szinte semmi sem jött be. Harmadik panaszosom Pónya Ilona volt. ö a következőket mondotta: — öt éve vagyok tagja a tallósi helyi szervezetnek. Szerződéses alapon fólia alatt termelek retket, paradicsomot, szabad földben karfiolt. A retek és a karfiol értékesítésével elégedett vagyok. Paradicsomból is átvettek bizonyos mennyiséget. Amit nem oda vittem, ahoi átvették. — Hogyan oldja meg az árn szállítását? a négy koronát. Bármilyen terméket, bármilyen mennyiségben átvesznek csak előre be kell jelenteni, míg Tallóson sohasem tudjuk, mi lesz az áru sorsa. Itt van például a szomszédom, Rigóék, ők szintén nagy kertbarátok. Nekik Ilyen szempontból nincs problémájuk, mert sokkal nagyobb kocsijuk van, mint az enyém. De mit kezdjenek az idős emberek, akik alig járnak be a faluba ... A hallottak alapján délután három óra körül, éppen a felvásárlási napon a központba látogattam. Am a zöldre festett ajtón egy hatalmas lakatot láttam. Németh Imrénét, a felvásárló központ vezetőjét a lakásán kerestem fel. Igaz munkába készülődött, de egy pillanatra visszatartottam, mert arra voltam kiváncsi, ml az ő véleménye a zöldség- és gyümölcs felvásárlásról. — A felvásárlási központ minden szerdán és vasárnap, délután kettő vagy három órától nyitva van, sokszor este tízig — válaszolta készséggel. — A felvásárlási gondokon csak úgy tudnánk enyhíteni, ha jobb lenne a kapcsolat a galántai Zeleninával. Sajnos, a probléma itt kezdődik. — Miért? — A Zelenina legtöbb esetben későn tájékoztat a felvásárlás időpontjáról, így a tagságnak kevés ideje marad az áru leszedéséhez, előkészítéséhez, szállításához, osztályozásához, mert az árut elsősorban minőség szerint vesszük át. — Mi lenne a megoldás? — Jó lenne, ha a tagság legalább a felvásárlási nap reggelén tudná, hogy délután felvásárlás lesz — jegyezte meg Kiírnék István, a vezekényi alapszervezet ellenőrző bizottságának tagja. ■—i Véleményem szerint helymát, — válaszolta Vince bácsi felesége. — Egy szemet sem vettek ét. A fokhagyma is ránk maradt. Háromszor is átválogattam, hogy ne menjen tönkre, majd csak lesz valami belőle. Megpucoltuk, ledaráltuk és sóval keverve, üvegekben tartósítottuk. Amikor elterjedt a fóliázás, mi is megpróbálkoztunk. Sikerült. Fólia alatt paprikát, paradicsomot termelünk. Retket az idén azért nem termesztettünk, mert nem volt korai palántánk. Mire a szabadföldi „beérett“, annyira lecsökkent az ára, hogy nekünk azért • pénzért nem volt érdemes fu— Van személygépkocsim, én is vezetem. Az árufelvásárlással kapcsolatban van némi tapasztalatom. Ha akarja elmondom. — Kiváncsi vagyok rá. — Például egy alkalommal bevittem százhatvanöt kiló paradicsomot, első osztályba sorolták be. Amikor fizettek, jött a különbség. Ezt nem értem. Száz kilóért kilógrammjáért négy koronát, hatvanöt kilóért kilónként csak 2,40 koronát fizettek, pedig az áru előzőleg kifogástalan volt. Ugyanilyen minőségű árut három alkalommal elvittem a diőspatonyi (Orechová PotOň) fölvásárló központba, ott megadták érte télén, hogy a Zelenina a bejelentett áru összemennyiségénak a felét vagy még annyit sem vesz át, hogy későn tájékoztatnak engem is a felvásárlásról, az áru árának alakulásáról, ennek következtében én Is kések és a tagság csalódik, s engem szid, holott a szervezet vezetősége arra ösztönzi a kistermelőket, minél többfélét termeljenek, hogy minél nagyobb legyen az áruválaszték. — Mit termesztenek? — A tagság tevékenysége sokrétű: zöldség- és gyümölcstermeléssel foglalkoznak szabad földön és fólia alatt. Többek közt salátát, retket, korai karalábét, káposztát, uborkát, paprikát, paradicsomot, sárgarépát, dinnyét, vörös- és fokhagymát. Gyümölcsből — az itteni éghajlatnak megfelelően — almát, körtét, szilvát, valamint bogyósgyümölcsöt. — Mikor kerül sor a szerződés megkötésére? — A szerződést a tagság részéről augusztus végéig leadjuk. A Zelenina ellenőrzi, jóváhagyja, majd értesít arról, hogy milyenek az elvárások. Ezek alapján szeptember végéig minden kistermelő tudja, milyen igényei vannak a társadalomnak. A kistermelők az előírt mennyiséget igyekszenek kitermelni, mégis azt kell mondanom, hogy a felvásárló központ a szerződésen alapuló áruértékesitési tervét nem teljesítette. Például salátából 3,3 tonnát (teljesítve 20%-ra); hagymából 8 tonnát (teljesítve 80 %-ra); retekből 11 tonnát (teljesítve 56 %-ra); paprikából 28 tonnát (teljesítve 56 %-ra); paradicsomból 78 tonnát vásároltunk feL A gyümölcsfelvásárlás tervét teljesítjük. Ezek ntán felvetődik a kérdés: a tallósi és a vezekényi kertészkedök miképpen járulnak hozzá a közellátás színvonalának emeléséhez? Elsősorban azzal, hogy saját forrásból fedezik családjaik egész évi zöld- és gyümölcsszükségletét. Persze azért eladásra is Jut bőven a kitermelt javakból. De még több jutna a leszerződött mennyiség teljes felvásárlásával, Jobb szervezéssel és összefogással, rugalmasabb szállítással. Tallóson és Vezekényben Is, sőt a tanyán is megoldódna az áru értékesítésének kérdése, a kertészkedök nagy örömére, így nem állna elő az a helyzet, ami elriasztja a kertészkedni vágyókat a kezdeményezéstől. NAGY TERÉZ * Az áj kerttelepek túlsúlyban a korszerű gépek számára hozzáférhetetlen, mezőgazdasági termelésre nem használt, tehát évek vagy évtizedek óta parlagon heverő földterületeken létesülnek. A vállalkozó kedvű kertbarátoknak rendszerint sok-sok fáradságába kerül termővé tenni az ilyen földeket. A talaj termékenysége alapvetően befolyásolja termelői tevékenységünk eredményességét, ezért a talajjavításnak komoly figyelmet kell szentelni. Mindenekelőtt arra kell törekednünk, hogy szakszerűen használjuk a szerves, de főleg a műtrágyákat, amelyek közvetlenül felvehető tápanyagokat szolgáltatnak növényeink számára. A felhasználásra kerülő, legmegfelelőbb műtrágyaféleség megválasztását főleg a talaj kémhatásától (pH érték) kell függővé tenni. Zöldségnövényeink pH érték iránti igénye aránylag eltérő. Akkor járunk el helyesen, ha a középnehéz és könnyű talajokon 6,0—6,5, a nehéz talajokon pedig 6,5—7,0 pH érték beállítására törekszünk. Természetesen érvényes az alapelv, hogy mennél nagyobb a talaj humusztartalma, annál alacsonyabb lehet a pH érték. A szélsőséges kémhatás — 5,5- nél alacsonyabb vagy 8,0-nál magasabb pH érték — a tápanyagok kötődését okozza, ami természetesen kedvezőtlenül hat a növények tápanyagfelvételére. Az elmondottakból következik, hogy a kertben lehetőség szerint olyan trágyaféleségeket kell használnunk, amelyek nem rontják, inkább javítják a tápanyagok hozzáférhetőségét a növények számára. Ez mindenekelőtt a savanyú talajok esetében érvényes. Az ilyen talajokon ugyanis nem szabad Gazdagítani kell a műtrágya - választékot fiziológiai szempontból savanyú műtrágyákat (szuperfoszfát, kálisók, káliumszulfát stb.) használni, mert azok csökkentik a talaj pH értékét és tovább rontják a tápanyagok felvehetőségét, mégpedig annak ellenére, hogy egyébként kellő mennyiségű műtrágyát juttattunk. A kertészkedök számára is hozzáférhető műtrágyák választéka sajnos nem kielégítő. A kiskereskedelmi hálózatban többnyire csak néhány trágyaféleség kapható: karbamid, mészammonsalétrom, mészsalétrom, dolomitos ammonsalétrom, nagyobb foszfortartalmú szuperfoszfát, kálisók, NPK, NF, NPK 2A és NPK 1. Ezek a műtrágyák nem tartalmaznak nyomelemeket és további tápanyagokat, például magnéziumot, ként stb., amelyek a zöldségtermesztésben nélkülözhetetlenek. Egyetlen műtrágya létezik, amely nyomelemeket és minden alapvető fontosságú tápanyagot tartalmaz, és a kistermelők számára is hozzáférhető. Ez a Cererit. Napjainkban az új gyártástechnológiai eljárások következtében a műtrágyákból kihagyják a ként, pedig erre az elemre nagy szüksége van zöldségnövényeinknek. Nagy általánosságban feltételezzük, hogy talajaink kellő mennyiségű ként tartalmaznak, ennek ellenére a kén rendszeres adagolása nélkülözhetetlen. Ezt az elemet három trágyaféleségben találjuk meg: a káliumszulfátban, az ammóniumszulfátban és az egyszerű szuperfoszfátban. Igen ám, csakhogy az első két műtrágyaféleség a boltokban nem kapható, az egyszerű szuperfoszfát gyártását pedig egyre csökkentik. Bizonyítást nyert, hogy vannak területek, ahol ként is tartalmazó műtrágya adagolása nélkül nem lehet eredményesen kertészkedni. A kénhiánynak a nitrogénhiányhoz hasonló hatása van. Mivel a kéntartalmú műtrágyák a kistermelők számára gyakorlatilag hozzáférhetetlenek, előfordulhat, hogy ez az elem nemsokára döntően befolyásolja majd a szorgoskodás eredményességét. A kén hiányát — a hozam mennyiségi és minőségi vonatkozásában egyaránt — elsősorban azok fogják rövidesen érzékelni, akik káposztaféléket, liliom- és bükkönyféléket termelnek. (Tj) #///////////////////////////////Ш/////////////#/////////////////////////////////////М nyúlhúst, ezért újabban hat te- komoly vállalkozásba kezdtek, nyésznyulat tart. A szaporulat Előbb átalakították a régi gazzömét maguk hasznosítják, de dasági épületet, majd juhokat azért a nyitral (Nitra) Branko vásároltak. Az állomány két év vállalatnak Is átadnak hatvan- alatt kilenc darabbal gyarapohetven pecsenyenyulat. dott, Így az Idén már ötvenegy Malatinecék nyolcvanegyben kiló gyapjút tudtak értékesíteni. Méghozzá az első osztályban, ami csaknem hétezer koronával növelte a család bevételét. Ügy tervezik, hogy körülbelül száz kiló juhhúst Is értékesítenek, ha lesz kinek átadni a vágóérett állatokat. Azt, hogy Szedmák István példáját követve, Malatinec Gyula Is csatlakozott a szarvasmarha-tenyésztők táborához, csak beszélgetésünk végén tudtam meg. Vendéglátóm elmondta, hogy elsősorban azért mert ilyen vállalkozásba fogni, mert az ásványvíztöltő üzem lehetővé tette, hogy az üzem belterületén mintegy hetven áras területen rendszeresen lekaszálja és összegyűjtse a füvet. Nyolcvanegyben vett egy btkameg egy üszőborjút. Az elsőt egy év alatt meghizlalta és értékesítette, az üszőt fedeztette, ellés után eladta, a borját pedig maga neveli fel. Malatinec Gyula a háztáji állattartást jő időtöltésnek, szépen jövedelmező kedvtelésnek tartja s másokat Is biztat, ne vonakodjanak a vállalkozástól. A kezdeményezők példája Igazolja, hogy érdemes hasznosan eltölteni a szabadidőt. Kép és szöveg: Belányi János életekének Szalatnyán (Slatina) hatvankilencben alakult meg a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének helyi szervezete. A napjainkban közel ötven fős szervezet tagjai zömmel a nyulászatnak meg a tyúktenyésztésnek hódolnak, de néhányan már Juh- és szarvasmarha-tenyésztéssel is kísérleteznek. Amikor a szervezet példás tagjai felől- érdeklődtem, elsőként Malatinec Gyula nevét említették a helybeli vezetők. Minden valószínűség szerint azért, mert az ásványvtztöltő üzem 44 éves gépkocsivezetője Igen sokrétű, és valóban színvonalas munkát végez szabadidejében. Mint példás kisállattenyésztőhöz Illik, mindenekelőtt a baromfiudvar benépesítéséről gondoskodott. Évi átlagban negyven pekingi kacsát meg ötvenhatvan hemsfr csirkét keltet és nevel fel. A család szereti a jelképek.
