Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-07-02 / 26. szám

1983. július 2.

SZABAD FÖLDMŰVES

Ai SZKP Központi Bizottságának legntóbbi ülése a párt tevékenységének egyik alapvető kérdését, a kommunista építés egyik legfontosabb részét, a párt Ideológiai munkájának lő leiadatait vitatta meg. A vita keretében jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára terjedelmes beszédet mondott. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ideológiai, nevelő és propagandamunkát azon nagy és bonyolult feladatok színvonalára kell emelni, amelyeket a párt a fejlett szocializmus tökéletesítése során old meg. A pártbizottságoknak minden szinten, valamint az összes pártszervezetnek tudatosítania kell, hogy más Igen fontos kérdések mellett mindinkább előtérbe kerül az Ideológiai munka. Rámutatott arra Is, hogy milyen károkat okoznak az Ideológiai munkában mutatkozó hiányosságok és az emberek nem eléggé fejlett öntudata.

Jurij Andropov kiemelte, hogy a művelődési és nevelési eszközöket megfelelő módon, a korábbinál aktívabban, alkotóbban, a szovjet emberek megnövekedett műveltségi szintjét ás magasabb igényeit figyelembe véve kell kihasználni. Ezen a téren legnagyobb ellenség a formalizmus, a sematizmus, a bátortalanság stb. Hangsúlyozta, hogy a kommunisták és a szocialista társadalom valamennyi állampolgára tudatának formálása nemcsak a *htvatásos Ideológusok, propagandisták és a sajtó munkatársainak a dolga, hanem az egész párt ügye.

— A párt nevelő és propagandamunkája során szüntelenül szem előtt kell tartani az emberiség fejlődése jelenlegi történelmi időszakának sajátosságait — mondotta az SZKP KB főtitkára. — Erre az Időszakra két politikai Irányzat — a szocializmus és a kapitalizmus — konfrontációja a jellemző. , Az emberiség jfrr'je

A párt ideológiai munkájának lő feladatai

nagymértékben ettől az Ideológiai harctól függ.

Az SZKP KB főtitkára beszédében részletesen szólt a pártprogram új kiadásának előkészítéséről, amelyről az ŠZKP XXVI. kongresszusa hozott határozatot. Megállapította, hogy az SZKP jelenleg érvényben levő, 1961- ben, az SZKP XXII. kongresszusán elfogadott programja egészében helyesen jellemzi a világban végbemenő társadalmi fejlődés törvényszerűségeit, a párt és a szovjet nép kommunizmusért vívott harcának céljait és alapvető feladatait. Rámutatott azonban arra Is, hogy a pártprogramnak van néhány olyan megállapítása, amely nem állta ki teljes mértékben az Idő próbáját. A több mint két évtized alatt a szovjet társadalom, a szocialista közösség többi országai és az egész világ fejlődésében sok fontos változás ment végbe. Ezeket alaposan át kell gondolni, s ebből kell kiindulni a párt hosszú távú bel- és külpolitikai stratégiájának kidolgozása során. A pártnak ma elsősorban olyan programra van szüksége, amely meghatározza a fejlett szocializmus tervszerű és sokoldalú tökéletesítését, a kommunizmus irányában történő további előrehaladást. A program szövegének tartalmaznia kell a fejlett szocializmus szakaszának részletes jellemzését.

A gazdasági szférában kulcsfontosságú feladatként jelölte meg a munkatermelékenység következetes növelését. A törekvések középpontjában a magas világszínvonal elérése áll. A legközelebbi cél értelmében rendet teremtenek abban, amit már elértek,

Hatvanéves Woiciech taruzetski

A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, miniszterelnök, nemzetvédelmi miniszter, a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsának elnöke hatvan évvel ezelőtt, július hatodikén született Kurówban (lubllnl vajdaság). A második világháború kitörése után a

j m *

Szovjetunióba távozott, ahol munkásként dolgozott. Elvégezte a rjazanyi tisztíiskolát, majd 1943 júliusában belépett a Szovjetunióban megalakult lengyel hadosztályba. Különféle parancsnoki posztokon végigjárta az I. lengyel hadsereg harci útját — többek között részt vett Varsói felszabadításában, a Balti-tenger, az Odera és az Elba térségében folyó harcokban.

A felszabadulást követő években részt vett a civil lakosságot terrorizáló fegyveres csoportok elleni harcokban. 1947-ben és 1948-ban a Lengyel Munkáspártnak, 1948-tól pedig a Lengyel Egyesült Munkáspártnak a tagja. A vezérkari akadémia elvégzése után különféle parancsnoki posztokat töltött be. Az 1960—1965-ös években a lengyel néphadsereg politikai főcsoportjának főnöke. 1961-től a szejm képviselője. Az 1962—1968-as években nemzetvédelmi miniszterhelyettes, 1965-től 1968-ig vezérkari főnök, 1968 áprilisától nemzetvédelmi miniszter.

Jaruzelski elvtárs 1964 áprilisa óta tagja a LEMP Központi Bizottságágának, 1970-ben és 1971-ben a LEMP KB Politikai Bizottságának póttagja, 1971 decemberétől pedig a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja. 1972-ben megválasztották a Demokrácia és Szabadság Harcosai Szövetsége Főtanácsának alelnökévé. 1973 októberétől hadseregtábornok.

Wojclech Jaruzelski 1981 januárjától a Nemzeti Egységfront Országos Bizottsága Elnökségének tagja, 1981 februárjától miniszterelnök. A LEMP Központ! Bizottságának 1981. évi októberi plénumán a KB első titkárává választották. 1981 novemberétől elnöke annak a bizottságnak, amelynek feladata a LEMP távlati programjának kidolgozása, 1981 decemberétől pedig a megalakult Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsának elnöke.

Wojclech Jaruzelski lengyel politikus és katonai vezető számos lengyelországi és külföldi kitüntetés — a Népi Lengyelország Építőinek Érdemérme, az Októberi Forradalom Érdemérem, a Vörös Zászló stb. — viselője. (blm)

biztosítják az ország termelő és tudományos-műszaki potenciáljának észszerű kihasználását, s ezáltal behozzák a lemaradást az olyan ágazatokban, mint a mezőgazdaság, a közlekedés és a szolgáltatások.

Jurij Andropov a termelési viszonyok tökéletesítésével kapcsolatban kiemelte, hogy e viszonyok alapja a termelőeszközök közös tulajdona. A cél az, hogy az állami és a szövetkezeti (kolhoz-) tulajdont távlatilag összeolvasszák, össznépivé alakítsák át. Természetesen nem arról van szó, hogy a kolhozokat automatikusan szovhozokká változtatják. A gyakorlat már megmutatatta, hogy ennek más módja is van, például az agráripari integráció, a kolhozok, illetve a kolhozok és a szovhozok egyesítésének fejlesztése. A programnak ezt az egész problémát mélyrehatóan és egyértelműen meg kell világítania.

— A termelési viszonyok tökéletesítése megköveteli a tervező és Irányító munka alapvető javítását is — mondotta az SZKP KB főtitkára. — Egységes népgazdasági komplexumot dolgoztunk ki, s vannak bizonyos tapasztalataink az ágazatok és a gazdasági kulcsproblémák szerinti tervezésben. A legutóbbi példa erre az élelraiszerprogram és az energiaprogram, amely a maga nemében a mai GOERLO.

A párt új programjának fontos részét képezi a termelés Irányításában a demokratikus elemek bővítésének kérdése. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának a közelmúltban megtartott ülésén megvitatták a munkakollektlvákra vonatkozó első törvénytervezetet, ami a Szovjetunió történelmében egyedülálló és nagy jelentőségű.

Andropov szólt a szovjet emberek életszínvonalának Javításáról is. Hangsúlyozta, hogy ennek ki kell terjednie az emberek kulturális színvonalának állandó emelésére Is. E fogalomkörbe tartózónak nevezte a társadalom rendjét, az egészséges, ésszerű táplálkozást, a lakosságnak nyújtott magas színvonalú szolgáltatásokat, a szabad idő teljes értékű kihasználását, mindazt, amit összességében civilizált szocialista életformának lehet nevezni.

Az újraszerkesztett pártprogramban megfelelő helyet kap a párt nemzetiségi politikájának kérdése Is. Ennek alapját a nemzetiségi politika lenini alapelvei alkotják: az ország valamennyi népének és nemzetiségének teljes egyenjogúsága, a testvéri szövetségen belüli szabad fejlődésük és állandó közeledésük.

Az SZKP KB főtitkára az emberek szellemi továbbfejlődésével kapcsolatban hangsúlyozta: a párt arra törekszik. hogy az embert ne csak úgy neveljük, mint bizonyos ismeretmenynyiség hordozóját, hanem mindenekelőtt mint a szocialista társadalom tagját, a kommunizmus aktív építőjét, a rá jellemző eszmei koncepciókkal. erkölccsel és érdekekkel, nagyfokú munka- és viselkedési kultúrával. Egyértelműen arra kell törekedni, hogy a diákokba beleoltsuk az eredményes munka iránti szereteted erre szoktassuk őket.

A program megmagyarázza az irodalomnak és a művészétnek a szocialista társadalomban betöltött szerepét. A párt támogatja mindazt, ami gazdagítja a tudományt és a kultúrát, segít a dolgozóknak a fejlett társadalom normái és alapelvei szellemében történő nevelésében. A párt mindig oly módon fogja irányítani a művészet fejlődését, hogy az a nép érdekeit szolgálja.

A nemzetközt kérdésekről szólva az SZKP KB főtitkára megállapította, hogy az utóbbi negyedszázadban lényegesen megváltoztak a világban az erőviszonyok, minden korábbinál élesebbé vált a két nagy társadalmi rendszer közötti harc. Történelmi vitájuk háborúval történő eldöntése ma már az egész emberiség pusztulását jelentené. Ezért az SZKP külpolitikájának még belátható Ideig központi kérdése marad a két rendszer kölcsönös kapcsolatai alakulásának további jellege, vagyis a béke megőrzésének kérdése. De ez nemcsak a ml pártunk feladata. A világot fenyegető atomháború veszélye arra késztet bennünket, hogy a kommunista mozgalom tevékenységének fő értelmét új módon értékeljük. A kommunisták mindig is az elnyomás és az ember ember általi kizsákmányolása ellen harcoltak, most pedig az emberi cl-Agresszív „béketerv”

.wňtJHHHÍU-ÍS t - - . . t

Washingtoni olajfaág és árnyéka

Kukrinyikszi rajza

Amikor megállapodás született az amerikai bábáskodással folyó izraeli —libanoni tárgyalásokon. Ronald Reagan telefonon hívta fel Menabem Begint. „Fontos szakadékot hidaltunk ét a békéhez vezető úton“ — hangzott az elnöki mondandó.

Tulajdonképpen üdvözölni lehetne a bejelentést... Hogy mégsem oszthatjuk a Fehér Ház kincstári optimizmusát. ennek az az oka. hogy a szakadék fellett átívelő híd változatlanul bizonytalannak és törékenynek tűnik. Shultz amerikai külügyminiszter eleve „sikerre Ítélt“ ingázása befejeződött, s Izrael végül Is elérte célját: olyan békét kötött Egyiptom után Libanonnal is, amely politikai, katonai és gazdasági téren a legmesszebbmenőkig Izrael érdekeit szolgálja. Végül azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a két ország közötti megállapodás elsősorban Szíriát és a Palesztin Felszabadltási Szervezetet érinti. S mivel az egyezmény az utóbbiak érdekeit semmibe veszi, megvalósulásának esélyei szinte minimálisak.

Szíria azonnal elutasította az általa Camp Dávidnak nevezett alkut, amely kiváltságokhoz juttatta Izraelt, s állandósította az amerikai katonai jelenlétet Libanonban. A PFSZ szóvivője olyan véleményt hangoztatott, hogy a záradék közös fellépést irányoz elő a palesztinokkal szemben. Az elmondottakból kiindulva már csak könnyű játék a szavakkal a libanoni—izraeli megállapodást elutasító és Így csapatai kivonását is megtagadó Szíria elleni amerikai és izraeli hangulatkeltés. (

Libanon álláspontja kétségtelenül egyértelműbb, noha a libanoni társadalom egésze nem témogatja az Amin Gemajel kézjegyével ellétott szerződés tartalmit. Arra sem árt emlékezni, hogy a libanoni elnök — meggyilkolt öccséhez hasonlóan — hatalomra kerülése után nem sietett megállapodást aláírni Izraellel, sőt eleinte igyekezett elkerülni az egyezkedést. De vajon miért állt be a pálfordulés, s miért változott meg a libanoni államfő véleménye?

Az a körülmény, hogy Amin Gemajelt az ötödik közel-keleti, pontosabban a palesztin—izraeli háború utolsó felvonásának egyik utolsó jelenetében választották meg. utal arra az áttekinthetetlen és bonyolult helyzetre. amelyben Gemajelnek el kellett fogadtatnia magát. E céltudatos óvatosság nyilván elő is segítette hatalmi stebilizálódősét, még konkrétabban: egyáltalán életben maradását. Bár máig sem sikerült fennhatósága alá vonnia Libanon összes tartományát. népszerűsége, befolyása az első próbákat kiállta, s inkább nő, mint csökken. Gemajelnek ugyanis nemcsak országa területén sikerült gyarapítania hívei számát — ezt első nagy akciójának, a libanoni—izraeli megállapodásnak parlamenti elfogadtatása is jelzi —, hanem a határokon kívül is. Külpolitikai orientációját szemlélteti egyébként a Nyugat- Európából és az Egyesült Államokból behívott haderő hosszabb Időre szóló berendezkedése. A több nemzetiségű haderőben kialakított amerikai fölény, természetesen utal a külső kapcsolatokban remélt és érvényesített amerikai orientáció elsődlegességére is.

Kétségtelen, hogy Gemajelnek, amikor a szadati út követésére vállalkozott, tudnia kellett, hogy a megállapodásnak lesznek ellenzői is. A kibontakozó libanoni allenzék nem kicsi. Egyes jelentések szerint a vérbosszúról nevezetes Zgorthában — ez a Frangie család fellegvára — már szervezkedik az ellenzék.

Az egyezmény aktiv ellenzői közé tartozik Szíria is, melynek jelenleg több tízezer katonája tartózkodik Libanon területén. Szíria az akkori libanoni kormánytól és az Arab Ligától kapta a felhatalmazást békefenntartó kontingens küldésére, s joggal ragaszkodik ahhoz, hogy ezt a mandátumot csupán az arab országokat egyesítő szervezet vonhassa vissza. Bejrút szerint persze az lenne e döntő, hogy a jelenlegi libanoni kormány nem kívánja a szíriai csapatok további jelenlétét.

Szíriának természetesen más fenntartásai is vannak. Libanon egységét szem előtt tartva, valamint biztonsági okokból nem vonja vissza csapatait mindaddig, amíg Izrael egyetlen kivllizácló fennmaradásáért, az ember békés életre való jogáért harcolnak.

Ennek feltétlenül tükröződnie kell programunkban — mondotta JerlJ Andropov.

Az SZKP KB főtitkára a továbbiakban kijelentette: A tartós béke biztosításának legfontosabb tényezői napjainkban a szocialista országok és azok politikája. Az SZKP programjában szú van a szocialista országok közötti új típusú kapcsolatokról. A legutóbbi két évtized tovább gazdagította a szocialista világrendszerről alkotott elképzeléseinket, szemléletesebben megmutatta, mennyire változatos és bonyolult ez a világrendszer. Az egyes szocialista országok között jelentős különbségek vannak gazdasági és kulturális téren, valamint a szocialista fejlődés feladatai megoldásának módszereiben Is. Ez természetes, jóllehet korábban úgy tűnt számunkra, hogy a fejlődés egységesebb lesz. A szocializmus történelme azt igazolja, hogy a szocialista rend megteremti a társadalom meggyőző előrehaladásának és az országok közötti harmonikus kapcsolatoknak a lehetőségeit. Helyes politikai Irányvonalra van szükség ahhoz, hogy az említett lehetőségek a gyakorlatban Is érvényesülhessenek.

A békés egymás mellett éléshez objektiven hozzájárul a szocializmus és az imperializmus között létező katonai stratégiai egyensúly. A ml népünktől és a szocialista közösség többi országainak nemzeteitől Is sok erőfeszítést és eszközt követéit ennek elérése, éppen ezért nem engedjük, hogy az egyensúlyt bárki Is felborítsa. Továbbra Is mindent megteszünk országunk, barátaink és szövetségeseink biztonságának szavatolása érdekében, fokozzuk a szovjet fegyveres erők harci erejét, amely az imperialista reakció agresszív törekvései feltartóztatásának fontos tényezője. Ha sikerülne a fegyverzetek szintje és a katonai kiadások kölcsönös csökkentése, és megkezdődne a leszerelés -* amire ml aktívan törekszünk —, ez minden ország és nemzet javára válna — szögezte le végezetül beszédében Jurij Andropov.

(В)

i а ».»мнил ш—w

véltsága Is fennmarad. A biztonsági tényezők között szerepel többek között az is, hogy Szíriái határainak nagy részét Izrael közvetlenül és gyorsan elérheti. Ezt jelenleg a térségben tartózkodó ENSZ-, multinacionális, libanoni és palesztin erők jelenléte legalábbis problematikussá teszi. Szíria, amelynek egy darabját a Golan-fennsfkon Izrael formálisan is bekebelezte, okkal tart e veszedelmes közelségtől.

A három vagy több felet érintő probléma sok tekintetben megkérdőjelezi az amerikai propaganda hurráoptimizmusát, amellyel kész tényként könyveli el a libanoni válság rendezését, Valójában a Fehér Háznak a továbbra is tisztázatlan és feszült közel-keleti helyzet képzeletbeli tükrébe kellene néznie, s akkor bizonyára másképpen alakulnának a számára kierőszakolt alku körvonalai. Az izraeli—libanoni megállapodást nem a közel-keleti helyzet békés rendezésének, hanem az amerikai—izraeli kapcsolatok helyrebillentése érdekében tett lépéseknek kell tekinteni.

Miután a Begin-kabinet szélsőséges követeléseket hangoztatott, érvényesülhetett az amerikai közvetítés, kialakulhatott a középen levő Washington képe. Létrejött egy olyan megállapodás, amely Izraelnek kedvez, az araboknak viszont nem.

Lehetőség nyílt viszont a már említett telefonbeszélgetésre, s az átmeneti — békölésre Ítélt — „haragszomrád-korszak" befejeződött. Az elnökválasztások közeledtével a Reagan-adminisztráció ugyanis felesleges tehernek tartotta a különösen belpolitikailag érzékeny Izrael-téma kedvezőtlen hatását, ugyanígy a Beginkormány is hajlamosnak bizonyult véget vetni a viszálynak.

Az Izraelnek kedvező, az arab népeket, s főképpen a palesztinokat sújtó megállapodás — bár az alku résztvevői Szíriára igyekeznek hárítani a rendezés megakadályozásának ódiumát — az egész szerződésnek komolytalan színezetet ad. A még aktívabbá váló PFSZ-ellenes amerikai politika, a megszállt arab területek erőszakos bekebelezésére irányuló izraeli spekuláció, a Reagan-terv előre behatárolt kényszerpályáin fennakadást okoz. Az amerikaiak által mérföldkőnek nevezett alku árán született megállapodás — mely nem más, mint agresszív „béketerv“ —, nem lehet hivatott a közel-keleti konfliktus igazságos és tartós rendezésére, ezért eleve kudarcra van ítélve. —csiba—