Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-07-09 / 27. szám

.SZABAD FÖLDMŰVES. Í983. július 9. 4 A Szövetkezeti Földműve­sek Szövetsége Rozsnyói (Rozüava) Járási Bizott­sága nagyon komolyan hozzá látott a CSKP KB 4. és 7. plénu­ma határozataiból a szövetség­re (SZFSZ). háruló feladatok gyakorlati megvalósításához. Bővitette és még szorosabbra fűzte kapcsolatait és együttmű­ködését a szövetkezetekkel, va­lamint a társadalmi- és tömeg­szervezetek járási szerveivel. Növelte az efsz-ekben a politi­kai nevelőmunka hatékonysá­gát, mely kétségkívül hozzájá­rult a felelősségtudat növelé­séhez, s ezen keresztül a minő­ségi, a gazdaságossági, a taka­rékossági elvárások gyakorlati megvalósítását is előmozdíthat­ja. A növénytermesztés gyor­sabb ütemű fejlesztése és az új szempontok érvényesítése meg­követeli, hogy a szövetkezetek felelős vezetői és növényter­mesztési szakemberei még az eddiginél is nagyobb figyelmet fordítsanak a haladó termelési módszerek, gyakorlati tapasz­talatok, tudományos ismeretek rugalmasabb alkalmazására. Bánjanak még szakszerűbben a növényvédő szerekkel, s a táp­anyagok utánpótlását a talaj­minták vegyelemzése tapaszta­latainak Figyelembevételével vé­gezzék. Szervezzenek a prob­lémák megoldását elősegítő szakelőadásokat, valamint ta­­nulmányutakat, hogy az így szerzett szakismereteket a gya­korlatban minél előbb haszno­síthassák, elősegítve általa a hozamátlagok emelését, a ter­melés gazdaságosabbá tételét, a költségek csökkentését. Az SZFSZ szóban levő járási bizottsága szervező-irányító és ellenőrző tevékenységén ke­resztül oda hat, hogy a szövet­kezetek állattenyésztési dolgo­zói tovább csökkéntsék az ál­latelhullások arányszámát, a tejtermelésben a higiéniai elő­írásokat az efsz-tagok megtart­sák. A szövetség alapszerveze­tei az eddiginél is többet tö­rődjenek a szocialista brigá­dokkal, valamint újító-ésszerű­­sítő komplex brigádokkal, hogy azok ne csupán a termeléssel, hanem a brigádtagok nevelésé­vel is törődjenek; a komplex brigádok pedig az égető prob­lémák megoldását, a munkater­melékenység fokozását és a gazdaságossági-takarékossági elvek gyakorlati érvényesítését, a minőségi elvárások teljesíté­sét segítsék elő. Bár a továb­biakban is számolnak újabb munkaközösségeknek a szocia­lista brigádmozgalomba való bekapcsolódásával, a fő figyel­met a meglevők tevékenységé­nek minőségi javítására össz­pontosítják. Az SZFSZ járási bizottságá­nak dolgozói a jmi szakembe­reivel közösen, havonta ellen­őrzik és értékelik az erőtakar­­mánnyal való takarékoskodás elveinek gyakorlati érvényesí­tését; a normához viszonyítva, legalább 3 százalékos megtaka­rítás a cél. A szövetség járási bizottsága különböző versenyek meghonosítását tartja fontos­nak, többek között azt, amely a tej tisztaságának javítására irányul. No meg az erő-, illetve munkagépek teljesítőképességé­nek a kihasználását, a gépjaví­tás idejét, s a javítási költsé­gek csökkentését szorgalmazza. Minden eddiginél jobban ke­rüljön előtérbe a termelési ér­tekezlet, ahol széles teret kap­hat a szövetkezeti demokrácia, a problémák nemcsak felvetőd­hetnek, hanem azok megoldá­sához a dolgozók legjobb ötle­teikkel, javaslataikkal is hozzá­járulhatnak. A szövetkezet üzemgazdásza s az ágazatveze­tők e termelési értekezleteken ismertethetik a dolgozókkal a jobb minőségű termékek előál­lítási módszereit, annak társa­dalmi jelentőségét is hangsú­lyozva. A szövetség járási bizottsága a járási mezőgazdasági igazga­tósággal közösen ellenőrzi a szövetkezetek vezetőségi- és taggyűlései határozatainak a teljesítését. Gondoskodnak ar­ról is, hogy az ágazatvezetők eljuthassanak — tanulmányút keretében — kutatóintézetekbe, élenjáró gazdaságokba, kiállítá­sokra stb., s az így szerzett ismereteket és tapasztalatokat a gyakorlatban hasznosíthatják. Az anyagi érdekeltség foko­zásában és az ösztönzőbb jutal­mazási módszerek alkalmazásá­ban az eddigieknél is nagyobb önállóságot biztosit a két járási szerv a szövetkezetek részére. Szorgalmazzák a mielőbbi átál­lást a differenciált és kollek­tív bérezésre. Ezzel összhang­ban tovább kell tökéletesíteni a nagyobb teljesítményt előse­gítő munkafeltételeket a szö­vetkezetekben. Olyan káderpo­litikát pártfogol a szövetség já­rási bizottsága és a járási me­zőgazdasági igazgatóság, mely elveti az igénytelenség elvét, s a legjobb vezetők és szak­emberek kiválasztását, alkal­mazását és megbecsülését he­lyezi előtérbe. A dolgozók egészségvédelmé­nek tökéletesítése szempontjá­ból fontos követelmény: az egészségügyi központok mielőb­bi befejezése és a lakáskérdés megoldása. Szorgalmazza a szövetség járási bizottsága a bizionságos dologvégzés előfel­tételeinek megteremtését, a köz­­étkeztetési problémák megoldá­sát, a dolgozók szabadidejének hasznos eltöltését, a komplex szociális-kulturális program realizálását. A járási bizottság figyelmét az sem kerüli el, hogy a szö­vetkezetekben többet törődje­nek a dolgozók világnézetének formálásával. Kísérjék jobban figyelemmel a tagok azt, mi történik nemcsak a közvetlen környezetükben, hanem az or­szágban, a szocialista világ­rendszeren belül, s azon kívül is ... Tegyék tartalmasabbá a szemléltető agitáció- és propa­gandamunkát azáltal is, hogy a legjobb teljesítményt nyújtó dolgozókat — a jól bevált és közismert eszközök igénybevé­telével — népszerűsítsék, pél­daképül állítsák a többiek elé. A SZISZ III. kongresszusa ha­tározatait alapul véve, sokolda­lúbban kell a szövetkezetben dolgozó fiatalokról gondoskod­ni, ugyanakkor nagyobb politi­kai és társadalmi szerepválla­lásra is kell őket serkenteni. A szövetség járási bizottságá­nak az a véleménye, hogy a szövetkezetekben a mezőgazda­­sági szakkönyvtár nagyon fon­tos szerepet tölthet be a dol­gozók szakismereteinek a gya­rapításában. Gondoskodni keli tehát ilyen szakkönyvtár léte­sítéséről, a legújabb kiadvá­nyok beszerzéséről s a dolgo­zók körében való népszerűsíté­séről, hogy az így szerzett szak­tudás is a termelést, annak tökéletesítését szolgálhassa. A járási bizottság azon mun­kálkodik, hogy az alapszerve­zetekkel élő és gyümölcsöző legyen a kapcsolat, elvetve a bürokratikus, hivatalnokoskodó formát. A rendszeresebb ellen­őrzésekkel hozzájárul az érdek­­szervezet működésének hatéko­nyabbá tételéhez, eredménye­sebb társadalmi szerepkör be­töltéséhez. KORCSMAROS LÁSZLÓ A pártplénumok határozatainak szellemében Konkrét intézkedések FOKOZOTTABB FELELŐSSÉGGEL ^ тттшят V Minél kevesebb veszélyhelyzetet! Friss levegő, napfény, moz­gás, külön-külön is csábító té­nyező a mezőgazdasági terme­lésben. Am sajnos, gyakran még az Illetékes felelős vezetők sem tudatosítják eléggé, meny­nyi veszélyt rejteget. Ezért a fokozottabb felelősség tanúsí­tása mellett a veszélyhelyzetek mérséklésére, vagy teljes kiik­tatására kell az íddigeknél Is több figyelmet fordítani a szö­vetkezetekben. Változtatni — céltudatos neveléssel és ráha­tással — a beidegződött szem­léletmódon; halaszthatatlan fel­adat. — Számos tény késztetett minket arra — tájékoztatott Jozef Stofko, az SZFSZ Kassai - (Košice) Járási Bizottságának elnöke —, hogy feltárjuk a szövetkezetekben levő veszély­­forrásokat, s azok céltudatos csökkentésére, vagy felszámo­lására késztessük a szövetkeze­tek felelős vezetőit. Ezt a mun­kát a 70-es évek végén kezd­tük. Most már van áttekinté­sünk arról, hány szövetkezeti tag (a családtagokkal együtt mintegy húszezer) van kitéve veszélyhelyzeteknek, ártalmak­nak. Aztán elsorjázza, hogy a sza­badban dolgozók ki vannak té­ve az Időjárás szeszélyeinek, változásainak, hőingadozásai­nak — nyáron a napszúrásnak, télen a hidegártalomnak. Vagy: a gépek vibrációja s a megen­gedettnél nagyobb zaja, továb­bá a por és a szélkavarta ho­mok, légúti megbetegedések forrása. Továbbá: a gépek bal­esetveszélyessége, a növényvé­dő szerek, mérgek szakszerűt­len alkalmazása, a megelőző óv­intézkedések meg nem tartása, a védőeszközök használatának mellőzése stb. ugyancsak egész­ségügyi károsodáshoz, s nem egyszer halálesethez vezethet. — Sajnos, a veszélyhelyzetek lebecsülése a helytelen szem­léletmód, a felelos'-égérzet hiá­nya árt az ügynek. Szükséges minél előbb tudatosítani, hogy az építőipart követően a mező­­gazdaságban található a leg­több légúti megbetegedésben szenvedő ember: ezer közül ti­zennégy. Ezt követi a reuma, a mozgásszervet károsodás, majd pedig az esés (állványról, ka­zalról, gödörbe stb.]. S még va­lami: járási bizottságunk a já-Jozef Stofko, az SZFSZ jb-elnöke rási mezőgazdasági Igazgató­sággal közösen elrendelte ,a dolgozók szűrővizsgálatát. Min­den idevágó jogszabály ellené­re, jónéhány szövetkezet fele­lős vezetőit figyelmeztetni kel­lett a kötelességmulasztásra, s az ezzel járó következmé­nyekre. Stofko elvtárs a továbbiak­ban még megemlítette, hogy nagyon lassú a fejlődés az üzemegészségügyi ellátásban. Kevés szövetkezetnek van üze­mi orvosa. S rossz példaként, a felelősségérzet hiányaként, az óvintézkedések felrúgása­ként említette: a növényvédő szerekkel dolgozók csupán ak­kor voltak hajlandók a védő­ruhát felöltem, amikor már az ellenőrző szervek megérkeztek. A helyzet komolyságára jel­lemző, hogy például tavaly a járás szövetkezeteiben 5828 dol­gozó volt betegállományban, s 1053 egyén szenvedett balese­tet. — Kedvezőtlenül hatott a bal­eseti helyzet alakulására — érvelt a szövetség jb-elnöke —, hogy a munkakörülmények nem a szükségletnek megfelelően javultak, ami csak részben In­dokolható a szövetkezetek ked­vezőtlen anyagi helyzetével. A gyakorlat azt mutatja, főleg a növényvédelem területén, hogy a szemléletmód helytelen, amin sürgősen változtatni kell. Eh­hez nem elég a munkacsúcsok előtti figyelemfelkeltő élőadás; csakis a céltudatos nevelőmun­ka hozhat eredményt. — Mi a helyzet a járás szö­vetkezeteiben a közétkeztetés terén? Hiszen köztudott, hogy a rendszertelen étkezés, az úgy­nevezett „száraz koszt“ vagy hideg étel fogyasztása követ­keztében emésztőszervi megbe­tegedés Is fellephet. — Járásunknak mind a 17 szövetkezetében létezik üzemi étkeztetés, amivel nem lehe­tünk elégedettek. Tavaly mind­össze 1500 szövetkezeti tag élt ezzel a szociális lehetőséggel, ez csupán a tagságnak 15 szá­zaléka. Nem vitás: könnyebb arra hivatkozni, hogy kevés az igénylő, mint tenni valamit az igényfelébresztéséért, az ez­­irányú feladat teljesítéséhez az előfeltételeket megterem­teni. Végezetül annyit: a szövetke­zetek Illetékes felelős vezetői tartsák jobban szívügyüknek a tagokról való sokoldalú gon­doskodást. Erezzenek nagyobb felelősséget e problémák meg­oldásáért — elvégre a munka­erők egészségvédelméről, mun­kabírásáról, s végeredményben az élet- és munkakörülményeik javításáról van szól A bajt elő­zik meg ezáltal, amely a tiszt­ségükből eredő legelemibb kö­telességük. (illés) Az üzemi étkeztetés — az emberről való gondoskodás egyik megnyilvánulása (A szerző felvételei) Hasznos eszmecsere Június negyedik hetében került sora arra a sajtóértekez* letre, melyre a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Szlo­vákiai Bizottsága hívta meg a tömegtájékoztatási eszközöli munkatársait. A szövetség impozáns, új bratislavai székházé­ban Jozef Gajdoš mérnök, alelnök, valamint Mikuláš Šidík mérnök, a szövetség titkára tájékoztatta az újságírókat az SZFSZ idei féléves tevékenységéről, továbbá a szövetségre háruló sokrétű feladatokról. . Elöljáróban az alelnök hangsúlyozta, hogy a feladatok sb keres teljesítéséhez minél előbb meg kell teremteni a szük­séges előfeltételeket: javítani a személyzeti és káderpolitikán stb. Erre vonatkozóan máris történtek érdemleges intézkedé­sek, személycserék, nemcsak a szövetség központi, hanem járási apparátusaiban Is. Ugyancsak az eredményesebb tevé­kenységet hivatott előmozdítani a szervezeti átépítés, Illetve a szövetség alapszervezeteinek működése, amely sikeresen beindult, még ha néhol akad is nehézség, probléma, mely le­küzdésre, illetve megoldásra vár. A szövetség és annak valamennyi járási szerve az év első felében az erőtakarmánnyal való takarékoskodásra, a tömeg­takarmányok betakarítására és ésszerű tárolására, az állat­­tenyésztésben a hasznosság fokozására, valamint a gabona­betakarítási előkészületekre, s a minél kisebbb veszteséggel történő aratás lebonyolításának elősegítésére fordította leg­főbb figyelmét, szervező-írányítő és ellenőrző tevékenységét, szorosan együttműködve a járási mezőgazdasági igazgatósá­gokkal Egyébként erre hivatottak az általa kezdeményezett különböző versenyek Is, melyek győzteseit anyagi-erkölcsi jutalomban részesíti a szövetség. VERSENYFELHÍVÁSOK ÉS JELENTŐSÉGÜK A sajtóértekezlet homlokterébe kerültek a különböző ver­senyfelhívások, azok térhódítása és népgazdasági jelentősé­gük. Ilyen az „Egy szem gabona se menjen kárba!“, melyet a SZISZ Központi Bizottsága évekkel ezelőtt kezdeményezett, s manapság is éppoly Időszerű, mint megszületésekor. Főleg az ifjúság körében hódított, s jó lenne, ha az Idei aratásban Is kellő visszhangra találna. Hiszen az ország kenyerének biztosításáról van szól S köztudott, hogy az ezirányú önellá­tás — cél. Eléréséért a mezőgazdaság valamennyi dolgozójá­nak, s a társadalomnak az eddigieknél jóval többet kell tenni. Node lássuk, kik azok, akik Ily értelemben gondolkoznak és cselekszenek?! Valójában az előbbi vezérelvre alapozódik „A gabona a társadalomé“ címletű, a Bratislava-vidékl járás­hoz tartozó három szövetkezet (a pezínoki, a Záhoran és a Záhorská Niva nevű), egy-egy kombájnosának — Milan Slovák, Jozef Moravčík és Ľubomír Kopca — felhívása. Mire Irányul ez a felhívás? Legfőképpen a gabonakombáj­nok csoportos üzemeltetésére, a gépek maximális teljesítő­képességének a kihasználására, a szemveszteség szervezettebb és hatékonyabb ellenőrzésére, az üzemanyag-takarékosságra, a munka és a javítási költségek csökkentésére. A tőketerebesi (Trebíšov) járáshoz tartozó gálszécst (Sečov­ce) szövetkezet Vörös Csillag nevű szocialista brigádjának tagjai fordultak felhívással a járás valamennyi kombájnosá­­hoz, hogy kövessék példájukat. Nem világrengető az, amire kombájnostársaikat serkentik: az aratási idényben egy-egy kombájn teljesítménye érje el a 400 hektárt; betartani az üzemanyag-felhasználási normát; a tervezett javítási költsége­ket nem túllépni; a szemveszteség ne haladja túl a 0,2 szá­zalékot; tűz- és balesetmentesen befejezni az aratást. Ezek a versenyfeltételek — úgy hisszük — teljesíthetők, hiszen hasz­nára válik az egyénnek, a közösségnek és a társadalomnak. Lám, itt a lehetőségi Derék kombájnosaink kövessék a jó példát. Vagy: ennél is jobbat, még célravezetőbbet kezdemé­nyezzenek az ország kenyerének biztosítása érdekében. Ily módon, egyetlen járáson belül is a gabona tonnái menthetők meg. Hát még országos méretben ...? Még egy felhívásról, annak eredményességéről hadd szól­junk, mégpedig a Stará Ľubovňa-iról. Tavaly nem kevesebb, taint 4300 tonna szénát mentettek meg e felhívás alapján, olyan területekről — társadalmi segítséggel —, amelyeken a gépek nem boldogultak. Az illető járásban tehát csaknem megkétszereződött az egy főre jutó teljesítmény, amely 100 helyett 180 kilóra sikeredett. Népgazdasági jelentősége? Az említett szénamennyiség 2000 szarvasmarha évi szükségletét fedezi. Ehhez még hozzá kell tenni, hogy a szóban levő fel­hívásra más járások is reagáltak, mint például a Kassa-vldéki, a poprádi, a Spišská Nová Ves-1, a svidníkl és mások. Közü­lük a Kassa-vldéki járásnak sikerült a felhívással kezdemé­nyező járást csaknem kétmázsás, egy főre jutó átlagával meg­előzni, amiért nyilvános dicséretet érdemel. MUNKÁRA NEVELÉS, ERÖFELFRISSlTÉS Sidík mérnök, a szövetség titkára többek között arról Is tájékoztatta az újságírókat, hogy szovjet-moldáviai tapaszta­latok alapján a martint járás illetékeseinek kezdeményezésére honosult meg a fiatalok — főleg a tanulóifjúság szünidei foglalkoztatása, hogy méltóképp becsülni tudják a munkát. A fiatalok csupán napi 4 őrét dolgoznak, a nap másik 4 órá­ját pihenéssel, szórakozással töltik az e célra kijelölt üze­mekben. Természetesen: a nyári szünidőről, annak hasznos eltöltéséről van szó. Emellett a fiatalok hasznos ismeretek birtokába juthatnak, azon kívül, hogy a munkájukért némi fizetség is jár. S ha már a fiatalokat említettük, maradjunk még ennél a pontnál: a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége eljutott odáig, hogy saját pionírtábort üzemeltet, melyhez a telket a Strel­­nlkyi Efsz bocsátotta a szövetség rendelkezésére. Persze, nem az egyedülit, hiszen már két éve üzemel a senicaí, s ugyan­csak az Idén nyitotta meg először kapuit a Považská Bystri­ca-1, a rimaszombati (Rimavská Sobota), a Banská Bystrica-i, a bardejovi és a humennél. Nagy lépést tett előre a szövetség az efsz-tagok gyógyfür­dői üdülését Illetően: évente 1900 arra egészségileg rászoruló veheti igénybe a Trenčianske Teplice-I „Polnohospodár“ üdü­lőt, mely a szövetségé. Hasonló épül Gyügyön (Dudince), Lu­­hačovicén és a Tátrában. Persze, egyéb külföldi üdülési lehetőségeket is kihasznál­nak a szövetkezeti tagok: eljuthatnak a Szovjetunióba, Bul­gária, Jugoszlávia, Románia üdülőhelyeire. Legutóbb két autó­busz telt meg azokkal, akik Görögország festői tájaiban gyö­nyörködhetnek, frissíthetik fel munkaerejüket. Ugyancsak a közelmúltban juthattak el többen autóbusszal a már hagyomá­nyos lipcsei kiállításra. — * — A sajtóértekezlet nagyon hasznos eszmecserének bizonyult, hiszen az újságírók által felvetett számos kérdésre is választ adtak a szövetség illetékesei. (kov)

Next

/
Thumbnails
Contents