Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-09-17 / 37. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1983. szeptember 17, Igényes feladatok előtt á polgárok által termelt áru eladása Ä múlt héten Nyiträn politikai-gaz­dasági aktívaértekezletet tartottak az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztériumának képviselői a­­zon határozatok végrehajtásáról, a­­melyeket a CSKP Központi Bizottsá­gának Elnöksége és a szövetségi kor­mány a népgazdaság jelenlegi hely­zetével és a 7. ötéves terv feladatai­nak teljesítésével kapcsolatban fo­gadott el. Az értekezleten a kerületi és járási pártbizottságok titkárai, a kerületi ős járási mezőgazdasági Igaz­gatóságok vezetői, a mezőgazdasági és élelmiszeripari komplexum válla­latainak, szervezeteinek, termelési­­-gazdaságl egységeinek vezetői vettek részt. A tanácskozáson párt- és kor­mányküldöttség vett részt Ján Janik­nak, az SZLKP Központi Bizottsága Elnöksége tagjának, a KB titkárának vezetésével. Jelent volt Miroslav To­man szövetségi mezőgazdasági és é­­lelmezésügyt miniszter is. Ján Janovic, az SZSZK mezőgazda­sági és élelmezésügyi minisztere ter­jedelmes beszámolójában részletesen ismertette az idei eredményeket. Meg­állapította, hogy a reszort dolgozói az idei év első felében, illetve au-Harminckllenc évvel ezelőtt ezek­ben a napokban érkezett meg a Szlo­vák Nemzeti Felkelés segítségére az 1. csehszlovák önálló vadászrepülő ezred a Szovjetunióból. E repülőegy­ség áthelyezését a CSKP moszkvai ve­zetősége kérte a szovjet kormánytól. Ez önmagában hatalmas segítséget Jelentett a Szlovákia területén harco­ló felkelőknek. A partizánok számára rendkívül nagy erkölcsi támogatást Jelentett az a tény, hogy a külföl­dön megalakult csehszlovák hadsereg egy jól kiképzett és felszerelt, harc­­képes egysége állt oldalára. A felkelés kirobbanása és az ösz­­szefüggő arcvonal létrehozása után Szlovákia térségében a náci légi had­erő jelentős túlsúlyban volt, és tá­madása egyre erősödött, hiszen min­den áron igyekeztek vérbe fojtani a felkelést. E helyzetben, a jelentős utánpótlási nehézségek ellenére az 1. csehszlovák önálló vadászrepülő ez­red sikeres harcot folytatott a felke­lés területének légteréért, megnehezí­tette az újabb fasiszta egységek, a hadianyag és felszerelés 'utánpótlá­sát. A harci cselekményekben való rész­vételükről sikereik és eredményeik tanúskodnak. Negyven ellenséges re­pülőgépet semmisítettek meg, Illetve tettek harcképtelenné, kétszáz fasisz­ta katonát és hadianyagot szállító te­hergépkocsit, tíz harckocsit, sok tü­gusztus végéig jelentős sikereket ér­tek el. Az idei év hátralevő felada­taival kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a jelenlegi időszak legfontosabb feladata az őszi termények begyűjté­se, a téli takrmányalap megteremtése és a jövő évi gabonatermés megala­pozása. A kerületi és járási pártbizottságok titkárai, a termelési-gazdasági egysé­gek igazgatói szintén az előttünk ál­ló igényes feladatokról, s a gyakor­latban már jól bevált munkamódsze­rekről beszéltek. A vita keretében Toman elvtárs is felszólalt, aki a me­zőgazdasági és élelmiszeripari komp­lexum jelenlegi és jövőbeli céljait is­mertette. Részletesen szólt a mező­­gazdaság tökéletesített irányítási rendszere érvényesítésének eddigi ta­pasztalatairól és a gazdasági szabá­lyozók 1984. január elsejei módosulá­sáról. Ján Janik zárszavában hangsúlyoz­ta, hogy a pártszerveknek és -szer­vezeteknek nagyobb erőfeszítéseket kell tcnniUk a termelés hatékonysá­gának növelése és a minőség javítása érdekében. (blm) zérségl egységet, mozdonyt, lőszer­­raktárt, egy páncélvonatot pusztítot­tak el és a hitleristák százait ölték meg. A Szlovák Nemzeti Felkelés harcai­nak harmincnyolc napja alatt az 1. csehszlovák önálló vadászrepülő ez­red a hősiesség, a bátorság és a ha­zaszeretet tündöklő példáját adta. Ezért minden év szeptember 17-én a csehszlovák repülők napján joggal emlékezünk meg hőstetteikről. Pártunk, Csehszlovákia Kommunista Pártja és egész dolgozó népünk nagy figyelmet fordít légi haderőnk fej­lesztésére. Ezt a kiváló szovjet reptt^ lőgépeink teszik lehetővé. A Cseh­szlovák Néphadsereg önfeláldozó és bátor repülőkkel dicsekedhet, és kor­szerű, harcképes légi haderővel ren­delkezik. Repülőink megbízhatóan őr­zik köztársaságunk légterét. Repülőink kiképzésének egyik fon­tos jellemzője, hogy a kommunista nevelés igényeivel összhangban a szo­cialista haza védelmét szolgáló első­rendű politikai, szakmai, erkölcsi és fizikai felkészítést biztosit tagjainak. A csehszlovák légierő tagjai ké­szek a Jövőben is hatékonyan telje­síteni hazánk védelmének igényes feladatait, s ugyanakkor a szocia­lista közösség országainak internacio­nalista megvédését is szolgálni. JÄN MICÄTEK Ä lakosság szükségleteinek kielé­gítése terén már hosszabb ide­je szüksége mutatkozik annak, hogy a szocialista nagyüzemi terme­lés adottságai mellett kihasználjuk egyes olyan polgártársaink szolgálta­tásait, akik mezőgazdasági termékek, apróbb közszükségleti cikkek előállí­tásával foglalkoznak, illetve külön­féle kiegészítő szolgáltatást nyújta­nak. Ezt a tevékenységet legfelsőbb párt- és állami szerveink is támogat­ják. A CSKP KB 6. plenáris ülésének határozataiból is kitűnik, hogy az ilyen fajta tevékenységet engedélyez ni és támogatni kell. Természetesen az esetben, ha az egyén saját munká­ján alapszik és idegen munkaerő /al­kalmazását nem veszi igénybe. A nemzeti bizottságok rendelkeznek olyan eszközökkel, hogy ezen a té­ren meggátolják a szocialista társa­dalmi kapcsolatok megsértését. A polgárok által szabadidejükben kitermelt egyes mezőgazdasági termé­kek eladásának kérdését illetően la­punk hasábjain már korábban emlí­tettük, hogy az ilyen fajta termelés fejlődésének támogatása érdekében bizonyos feltételek mellett nem kell mezőgazdasági adót, illetve kereseti adót fizetni. Hasonló serkentő intéz­kedést többet is említhetnénk. A mezőgazdasági felesleget, vain­­mint a polgárok által előállított egyéb termékeket azonban el kell ad­ni. Ezt a célt szolgálják egyes felvá­sárló szervezeteink. Másrészt azonban a polgár egyes esetekben az általa előállított termékeket maga is elad­hatja. Ennek feltételeit a 130/81 tör­­vénytári számú, a belkereskedelem kérdéseivel foglalkozó törvény, vala­mint e törvény 100/82 számú végre­hajtó rendelkezés szabja meg. Az említett jogszabályok szerint a sajás mezőgazdasági kistermelésből származó növényi és állati terméke­ket, valamint erdei gyümölcsöket és terményeket a polgárok engedély nélkül is árusíthatnak. Itt azonban figyelembe kell venni a növényter­mesztés fejlesztését meghatározó elő­írásokat, a népegészség felőli gondos­kodás elveit, valamint a mezőgazda­­sági termények és szükségletek szál­lítását szabályozó alapfeltételeket. Esetleges félreértések és viták elke­rülése érdekében ajánlatos, hogy a polgár a termékek eladásának meg­kezdése előtt az illetékes nemzeti bi­zottságon megérdeklődje, hogy az em­lített termékek eladását az ide vonat­kozó előírások engedélyezik-e. Polgáraink az általuk termelt, elő­állított vagy házilag készített saját termékeiket az eladás helye szerint illetékes nemzeti bizottság engedé­lyével árusíthatják. Az Ilyen enge­délyt a helyi nemzeti bizottság a hoz­zá benyújtott kérvény alapján adta ki. A saját termékek eladásának en­gedélyezését kérő beadványnak tar­talmaznia kell a kérelmező vezeték- és utónevét, lakcímét és személyazo­nossági igazolványának számát. E kér­vényben továbbá fel kell tüntetni az eladásra kerülő áru fajtáját, a ké­szítmény előállításához szükséges alapanyag beszerzésének módját, va­lamint azt is, hogy e termékből mi­lyen mennyiséget szándékozik eladni. Végül a kérvényben fel kell tüntetni azt az időszakot, amelyre az enge­dély megadását kérik, valamint azt is, hol szándékoznak ezt az árut el­adni. A helyi nemzeti bizottság az el­adásra kerülő termék jellege szerint további szükséges adatokat és bizony­latokat kérhet ki, esetleg a készítmé­nyek mintapéldányainak bemutatását és az eladásra kerülő termék árának meghatározását is kérheti. Ezek után a már említett előírások feltételeivel összhangban kiadja az árusítási enge­délyt. Az árusítási engedélyben a helyi nemzeti bizottság feltünteti a termé­kek fajtáját, az eladás helyét és ter­jedelmét, az engedély érvényének ha­táridejét, esetleg további feltételeket, amelyek mellett e készítményeket, terményeket a polgár áruba bocsát­hatja. Az árueladás engedélye alapján a polgár terményeit csupán a piacon vagy az illetékes nemzeti bizottság által meghatározott egyéb helyen ad­hatja el, éspedig személyesen, esetleg családtagjai, szülei vagy más hozzá­tartozójának segítségével. Emellett ügyelnie kell arra. hogy a termék eladásakor ne szegje meg az általá­nosan érvényes és kötelező jogszabá­lyokat, különösen a higiéniai és az állategészségügyi előírásokat. Az el­adásra kerülő termék árát fel kell tüntetni és a vásárló kérésére az el­adott áruért fizetett összegről elis­mervényt kell adnia. Ezenkívül az el­adónak jól látható helyen ki kell függesztenie nevét és állandó lakhe­lyét. Az erre felhatalmazott szervek kérésére fel kell mutatnia az áruel­adási engedélyt. A helyi nemzeti bizottság engedé­lye nélkül a polgár eladhatja a fá­ból házilag készített használati tár­gyakat, vesszőkosarakat és baromfi­­toliból /előállított apróbb készítmé­nyeket. A helyi nemzeti bizottságok piaci rendet szabnak meg, amelyben a pol­gárok érdekeivel összhangban kijelö­lik a piaci árusítás feltételeit, szabá­lyozzák az áru eladásának idejét és helyét, valamint megállapítják a köz­terület használatáért fizetendő illet­mény magasságát. A házilag készített, gyártott, előál­lított, termelt cikkek eladási engedé­lye a benne megszabott határidő után illetve a polgár elhalálozásával érvé­nyét veszíti. Az engedélyt bevonhat­ják, ha a polgár különös ok nélkül nem használja ki, megszegi a jogrend alapján reá háruló kötelességeket, vagy ha az engedély megvonását a közösség érdeke követeli meg. A belkereskedelmi törvény megtorló intézkedéseket is tartalmaz, amelyek­kel az árueladás elveit figyelmen kí­vül hagyókat sújthatják. Az előírások megszegését a helyi nemzeti bizott­ság az eset jelentősége szerint dor­gálással, pénzbüntetéssel vagy az áru elkobzásával büntetheti. Kétezer korona összegig terjedő pénzbírsággal sújtható az olyan pol­gár, aki megszegi a piaci rendben előírt kötelességét, és másutt árusítja termékét. Hasonló büntetés szabható ki az esetben is, ha a polgár az el­lenőrző szerveknek nem tudja felmu­tatni az árneladási engedélyt, vagy ha nevét és állandó lakcímét látható helyen nem tünteti fel, illetve a bel­kereskedelmi törvényben megszabott egyéb kötelességét szegi meg. Az olyan polgárt, aki engedély nél­kül árusft olyan terméket, amelyhez árueladási engedély kell, tehát jogta­lan kereskedelmi tevékenységet foly­tat, esetleg árdrágítással vagy egyéb módon károsítja meg a vevőt, 5300 koronáig terjedő pénzbüntetéssel sújt­hatják. Az így kirótt pénzbüntetések az illető nemzeti bizottság bevételét, jövedelmét képezik. Ha a polgár hibás minőségű árut vagy az árnak meg nem felelő ter­méket árusít, illetve termékét enge­dély nélkül bocsátja áruba, úgy a nemzeti bizottság az árut elkoboz­hatja. A helyi nemzeti bizottság a dorgálás és a pénzbirság kirovása esetében is elkobozhatja a kérdéses árut. Az elkobzott áru tulajdonosa ez által az állam, s ezután legjobb belá­tása szerint szabadon rendelkezik vele. JUDr. DUSÁN BERNÄTH Hazánk légterének védelmezői A CSKP Központ! Bizottsága 8. ülésén elfogadott határozatok szellemében a népgazdaság minden szakaszán következetesen kell alkalmazni a tudományos-műsza­ki haladás legújabb vívmányait. Ez az Irányvonal objektív szükség­szerűség. Olyan szükségszerűség, a­­mely a fejlett szocialista társadalom építésének szükségleteiből, törvény­szerűségeiből ered. A szocializmus építésének minőségileg új szakaszá­ban, a fejlett szocialista társadalom építésének Időszakában élünk, s ez fokozott Igényeket támaszt az okta­tásüggyel szemben Is. Az oktatásügy előtt olyan Igényes feladatok állnak, melyeket a CSKP Központi Bizottságá­nak 15. üléíe határozott meg, ame­lyek összefüggésben vannak oktató­­nevelő rendszerűnk hosszfltávú fej­lesztési programjának realizálásával, melyet a nyíltság, a dinamizmus és a korszerűség jellemez. Tanulóifjúságunk részére a szocia­lizmus társadalmi adottság, melynek tudatos Igénylése és vállalása az esz­mei fejlődés során bontakozott ki. Ennek velejárója az értelmes munka tisztelete, a cselekvési készség, a nagyfokú tanulási kedv, a kezdemé­nyezőkészség mellett a közösségbe tartozás márkáns, szocialista szemlé­letű kifejeződése, a világra valő ki­tekintés igénye és készsége. Kis számban, de sajnos számukat meghaladó hatással, élnek olyan fia­talok Is, akik magatartásukkal, felfo­gásukkal szemben állnak társadalmi eleveinkkel: lskotakerülök, agresszí­vak, értékrombolók, bűnözők, erköl­csileg gátlástalanok, műveletlenek. Riasztó a felsorolás, de ha nem ve­szítjük el arányérzetűnket, ak-or e tényrk Ismerete nem lehet bénító, Inkább cselekvésre ösztönző. Az tskolaügy — pártunk határoza­taival összhangban — nagy figyelmet szentel az Ifjúságot formáló hatások elemzésének. Ezek vizsgálatában két megközelítés lehetséges: szólhatunk az Ifjúságra objektiven ható ténye­zőkről, s akkor elsősorban Intézmé­nyekben gondolkodunk (család, Is­kola, Ifjúsági szervezet, tömegkom­munikációs eszközök stb.J, vagy for­dítva, megkérdezhetjük a fiatalokat, hogy jnilyen hatásokra reagáltak a lag­­érzékenyebben, melyek azok a ténye­zők, amelyek szerepet játszottak gon­dolkodásuk, jellemük alakulásában. A fiatalok válaszaiban — természete­sen — a tényezők megszemélyesül­tikát, sót saját kritikáját is elintéz­heti egyetlen gombnyomással. Többen az iskolát és a pedagógu­sokat marasztalják el, a fiatalokra legérzékenyebb hatást viszont a csa­lád gyakorolja. A jellem, a magatar­tás és a gondolkodás formálódásában, a ki, milyen példát követ, ki milyen életcélt tűz maga elé kérdésekre adandó válaszban legtöbbször a csa­lád a meghatározó. A gyakorlatban sajnos még mindig gyakran találkozunk azzal, hogy ket­­tősvágányű a nevelés, ami negativ befolyással van a gyermek fejlődésé­re. Kettősvágányú nevelésről beszé­lünk akkor, ha a család más szel­lemben befolyásolja a gyermeket, mint az iskola, ha nem azonosak a nevelési célok, vagy ellentétben áll­nak az iskolai nevelés erőfeszítései­vel. zeti bizottságok sajnos csak nagy óva­tossággal nyúlnak a családhoz, több­nyire formális, általános érdeklődés­sel tudják le a magánélet ismereté­nek kötelmeit. Azt tartják, hogy be­szélni lehet ugyan a család funkció­járól, szerepéről, de cselekedni — ami az Ifjúság nevelése szempontjá­ból elsődleges — mindenki csak a saját családjában tud. De, hogy ál­lást foglaljanak az egyes családok viszonyaiban, azt már illetlen beavat­kozásnak tartják, s inkább lemonda­nak erről, mintsem komolyabban vizs­gálnák az alakuló szocialista család belső viszonyait. Tévedés ne essék, nincs helye ot­romba beavatkozásnak, zaklatásnak: senki, a párt különösen nem akarja ezt. A kettősség elleni harcban külö­nösen a kommunista szülők felelős­sége nagy, s példájuk pozitív érte-Felelősség az ifjúságért nek, és szülők, pedagógusok, barátok képét öltik. Ahol találkozási pontok alakulnak kt, ott leljük meg az egyes személyre legnagyobb hatást gyakorló tényezőket. Az utóbbi évtizedekben a fiatalok gondolkodásának a formálásában tö­meghatásúvá vált a televízió. Létét elfogadjuk, — mert az emberi törté­netek képekben elbeszélve, az ország és a világ dolgairól való fotelközt értesülés — látszatra személyformőló hatással bír. De vannak, és nem Is jelentéktelen veszélyei. Am ezeken sem rémüldözni kell, hanem számolni velük. De vajon az Ifjúság szemszögéből milyen szem lélet és alapállás szülőanyja lehet e tévé? Elsősorban a kényelmességnek és a látszatrészvételnek. A fiatalban könnyen kialakulhat az a nézet, hogy például a társadalmi harcot helyette más vívja, helyette más szolgáltat igazságot, más mond véleményt, krl-A családi és az Iskolai nevelés ket­tősségét elsősorban a következő terü­leteken tapasztalhatjuk: a gyermek politikai és erkölcsi nevelésében, a tudományos világnézet és a politikai magatartásformák kialakításában, a szocialista hazaflságra és a proletár internacionalizmusra valő nevelés­ben. Talán a legérzékenyebb terület, ahol leggyakrabban lehetünk a kettős nevelés tanúi, az eszmei-politikai és a világnézeti nevelés. Ez gyakorlati­lag abban mutatkozik meg, hogy a szülők saját elképzeléseik szerint igyekeznek nevelni gyermekeiket, és­pedig úgy, hogy az nincs összhang­ban az iskolai neveléssel. A következ­mények nyilvánvalóak: zavart szén ved a gyermek etikai eszménye, eset leg kialakul kétarcúsága, főleg akkor, ha a szülők Igyekeznek oda hatni, hogy a gyermek „hivatalosan“ Ismerje el a megkövetelt elveket, de ragasz­kodjék a „saját meggyőző'té-éhez“. A falusi pártszervezetek és a nem­iemben más családokra ts hat. Ne hú­zódjanak el a gyermekektől, mond­ván: „Kinőttem már abból a korból, a fiatalok egymás között érzik jól ma­gukat“. Ne tegyék le a politikát a lakás küszöbére, hogy munkába me­net újra felvehessék, politizáljanak otthon is bátran, nyitottan, érdeklő­dőn. Minden külön megtervezett, ne­velő szándékú szónoklatnál többet őr az Ilyen szülői magatartás. A nemzeti bizottságok Illetékesei, a pártszervezetek és a pártcsoportok kommunistái a tervszerű munka mel­lett nagyon is alkalmasak rövid lé­legzetű beszélgetésekre, villanásnyi reagálásokra. Gondoljanak tehát a családformálásnak erre a lehetősé­gére, akkor általánosabban is elóbbre jutunk a családok szocialista fejlesz­tésében. A szülői munkaközösségekkel kap­csolatos tapasztalatok azt mutatják, hogy nem mindenütt élnek a szerve­zet nyújtotta lehetőségekkel, amt a gyermekekre gyakorolt egységes ne­velői ráhatást Illeti. Különösen akkor, ha a szervezett rendezvényeket for­málisan fogják fel, ha ezeket célként és nem eszközként értelmezik. Hasznos tevékenységet fejthet ki a Szocialista Akadémia is, mely számos iskolában szervez szülői akadémiát a szülői munkaközösség rendezvényei keretében, jelentőségük nemcsak ab­ban van, hogy előadók, a családi ne­velés elméleti szakemberei közvetítik a legújabb ismereteket, hanem abban is, hogy ezek a pedagógiai-pszicholó­giai Ismeretek komplett rendszerét alkotják, amelyekkel rendszeresen megismertetik a szülőket. Megállapíthatjuk, hogy a párt veze­tő szerepe az ifjúság nevelésében egyértelműen érvényesül. Ez így igaz, az viszont nem mindegy, hogy ez a vezető szerep milyen mértékben, mi­lyen hatásfokkal jut érvényre. Feltételezve a pontos, érthető cé­lok, a körülhatárolt értelmes felada­tok rendszerét, amelyekben cselek­szünk, fontos, hogy a pártszervezetek Ifjúságot közelítő stílusa szeretettel­jes legyen. Először legyen megértő és aztán kritikus, segítő és csak az­tán elmarasztaló, először meggyőző és csak aztán követelő. Nem állítjuk azt, hogy az Ifjúsággal való foglal­kozás csupa öröm. Tudjuk, hogy az összefüggéseket nélkülöző kritikájuk, számunkra gyakran érthetetlen, tü­relmetlenségük, a feladatok teljesíté­sének könnyed elmulasztása, tekinté­lyek indokolatlan megkérdőjelezése fárasztó is lehet, de mégis: csak a közvetlen együttlétnek, a felelősség együttes vállalásának van létjogosult­sága. Az Ifjúság neveléséért az egész tár­sadalom felelős. Azt kell tehát elér­nünk, hogy egész személyiségünkkel hassunk az Ifjúságra, s ha ez így van, a nyereség nemcsak az Ifjú számlá­ján jelenik meg, hanem mlndazokén, akik átérzik e feladat fontosságát. —esi.—

Next

/
Thumbnails
Contents