Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-09-17 / 37. szám
AZ SZSZK MEZŐGAZDA SÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA 1983. szeptember 17. * 37. szám * XXXIV. évfolyam * Ara 1,— Kčs ШМ HAItKOffifMN A CSKP XVI. kongresszusa stratégiai feladatként jelölte meg a népgazdaság intenzív fejlesztését, a hatékonyság és a munkatermelékenység növelését, a minőség javítását. A stratégiai irányvonal egyik legfontosabb előfeltétele a tudományosműszaki haladás vívmányainak gyors ütemű érvényesítése a gyakorlatban. Ezért nem véletlen, hogy a hetedik ötéves tervidőszakban a tudományos-műszaki fejlesztés egész társadalmunk forradalmi feladatává vált. Ugyanis a korábbi években bekövetkezett külső és belső változások folytán beigazolódott, hogy csakis a tudomány és a technika érvényesítésével fejleszthetjük az egyes szakágazatokat, csakis ez teszi lehetővé a haladó technológiai eljárások elterjesztését. Természetesen, tudományos-kutatási alapunk nem oldhat meg mindent, ezért a jövőben tovább kell fejlesztenünk az együttműködést a KGST-országok, elsősorban a Szovjetunió tudósaival és kutatóival. A CSKP Központi Bizottságának 8. ülése is felhívta a figyelmet arra. hogy egyre nagyobb gondot kell fordítani a tudományos-műszaki fejlesztés érvényesítésére. Különösen akkor, amikor hazánk még a korlátozott lehetőségek ellenére is egyre nagyobb teret biztosit a kutatás és a fejlesztés számára. Ugyanakkor párt- és gazdasági szerveink már több ízben felhívták a figyelmet arra, hogy egyes pozitív jelenségek ellenére még mindig nem lehetünk elégedettek az ezen a területen elért eredményekkel. Főleg a termelésben, a gyakorlatban kellene sokkal gyorsabban érvényesíteni azt, amit már ismerünk, s nálunk vagy a világon is bevált. Mindezek arra engednek következtetni, hogy a tudományos-műszaki fejlesztésben még sok tartalék rejlik, főleg az új‘ termékek gyártásának rngalmasabb bevezetésében, az újítások és találmányok érvényesítésében és még sorolhatnánk tovább. A Központi Bizottság legutóbbi ülése rámutatott arra is, bogy csakis a sokrétű és dinamikus tudományos-műszaki vívmányok alapos megismerése, az új technika fejlesztése és alkalmazása, az új ismeretek megszerzése és elsajátítása, az új termelőeszközök és szervezési formák tökéletesítése, rugalmas és energikus gyakorlati érvényesítése alapján fejleszthető és szilárdítható még sokoldalúan a szocializmus, és csak Így válik lehetővé az ember igényeinek jobb kielégítése, életének szüntelen gazdagítása. A fent említettek teljes mértékben érvényesek a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumra. Az új tudományos-műszaki vívmányok gyors érvényesítésével kapcsolatban nemcsak a mezőgazdaság saját kutatási és fejlesztési alapjában szerzett ismeretek bevezetéséről van szó, hanem a háttéripar és a mezőgazdaságnak szolgáltatásokat nyújtó vállalatok, szervezetek kutatási és fejlesztési eredményeinek, valamint a nemzetközi tudományos-műszaki együttműködésben elért ismeretek bevezetéséről is. Ha abból a társadalmi szükségletből indulunk ki, hogy a tudományos-műszaki fejlesztést alapvető eszközként kell érvényesíteni az egész mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum további intenzív fejlesztésében, világosan kidomborodik a tudományos és műszaki ismeretek gyors, széles körű és hatékony bevezetésének jelentősége, fontos szerepe. A tudományos-műszaki vívmányok gyakorlati alkalmazására Irányuló törekvés során az irányítás minden szintjén figyelembe kell venni a mezőgazdasági termelés sajátosságait, elsősorban az anyagi vonatkozású tényezők esetében. Itt főleg az új vetőmagvakra, fajtákra, hibridekre, gépekre, berendezésekre, technológiai eljárásokra, állatorvosi készítményekre stb. kell gondolnunk. Elsősorban a termelési folyamat biológiai jellegéről van szó, amely különböző, gyakran szélsőséges feltételek között valósul meg. Az idén. sajnos ilyen szélsőséges időjárási viszonyok uralkodtak. A tudományos és műszaki vívmányok széles körű és gyors bevezetésére az is kihatással van, hogy a népgazdaság egyes ágazatai fokozódó mértékben vesznek részt a mezőgazdasági termelés szükségleteinek kielégítésében. A további fejlesztés érdekében nagyon fontos, hogy következetes kapcsolatok érvényesüljenek a mezőgazdaság kutatási tervei és a tudományosműszaki fejlesztés egységes terve, valamint a népgazdasági terv minden ide vonatkozó része között, lehetőleg a kutatásfejlesztés-termelés-felhasználás teljes ciklusának keretei körött Pozitívan értékelhető, hogy a tudományos-műszaki fejlesztés 7. ötéves tervidőszakra előirányzott tervében szereplő 75 mezőgazdasági és élelmiszeripari vonatkozású kutatási feladat gyakorlati megvalósításához biztosítottak a szükséges anyagi és egyéb feltételek. Adott a gyakorlatban érvényesítendő eredmények előzetes kipróbálásának módszere is. Nagyon fontos szempont az is, bogy újabban kijelölik a felelős szervezeteket. A CSKP KB 8. ülése kiemelte, bogy a termelés ésszerűsítése, a kevésbé anyag- és energiaigényes technológiák alkalmazása, a termékfelújltás meggyorsítása, a termelési folyamatban keletkező veszteségek csökkentése mellett erőinket és eszközeinket a további legfontosabb területekre kell összpontosítani. A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexummal kapcsolatban a következőkről van szó: 0 növelni kell az élelmiszerekből való önellátás mértékét; 0 gyorsabb ütemben kell fejleszteni a növénytermesztést; 0 emelni kell e feldolgozási folyamat színvonalát; 0 csökkenteni kell a betakarítási, feldolgozási és tárolási veszteségeket; 0 fejleszteni kell a biotechnológiát és a genetikát stb. Az SZLKP Központi Bizottságának — a tudomány és a technika eredményei gyakorlati érvényesítésének meggyorsításával kapcsolatban — a napokban megtartott ülése további útmutatást ad arra, hogy szolvákiai viszonylatban hogyan kell gyorsabben és hatékonyabban alkalmazni a gyakorlatban, a termelésben a tudományos-műszaki haladás legújabb vívmányait. Minden vezetőnek, dolgozónak ezzel kapcsolatban tudatosítania kel), hogy nem egyszeri kapmányról, hanem tartós feladatról van szó. BARA LÁSZLÓ Az ekevas gyakori cseréjével nemcsak üzemanyag takarítható meg, hanem a szántás minősége is javítható. Fotó: Tóth József /5 gazdasági fejlődés, a terf roelés és a gazdaságosság kérdései nagyon lényeges, fontos helyet foglalnak el életünkben. Meghatározzák ' I az évente felhasználható javak f mennyiségét, minőségét, az élet: színvonal alakulását és sok ’ tekintetben társadalmi haladásunkat. így aztán nincs abban semmi különleges, ha cgy-egy kiemelkedően jelentős gazdasági feladat megoldását sok százezren, több millióan kísérik érdeklődéssel. Napjainkban ilyen jellegű feladat a mezőgazdaság előtt álló őszi munka. • 0 0 Szeptember első hetében sajnos továbbra Is a szárazság határozta meg országszerte a mezőgazdasági munkák menetét. A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Dukla Efsz-ben Is a szokásosnál korábban kezdték meg egyes termények betakarítását, öntözik a másodvetéseket, s csatasorba állították a gépeket a száraz, nehezen felszántható földeken. A csontszáraz talajon még a nagy teljesítményű traktorok is csak araszolva haladnak. — Az Idén elismerésre méltó hozamokat értünk el gabonafélékből. Botorság volna azonban azt hinni, hogy a gabonafélék termesztésének sikere csak egy-egy tényezővel függ össze. Szerepet játszanak ebben a megszilárduló nagyüzemi keretektől, az új fajtáktól, a több műtrágyától a gépesítésig, a szakmai felkészültségig a legkülönbözőbb tényezők. S rendkívüli nagy erővel esik latba a technológiai fegyelem. A mezőgazdaságban az Iparszerű technológia sikere főleg a pontosságtól függ. Különösen érvényes ez, egy-egy lényegesebb folyamatra — sorolja a meg- I győző érveket Bakó Ferenc agrármérnök, a szövetkezet növénytermesztési főágazatvezetője, majd folytatja a gondolatmenet összefüggéseit. — Az őszi vetésű gabonafélék termesztésében a magágyelőkészítés és a vetés milyensége szinte sorsdöntő, hiszen a későbbiekben sem mód, sem eró és eszköz nincs a hibák javítgatására. A siker persze nem a szándéktól, hanem a tettektől függ. S ma — bármilyen jő is a szándék — a gyakorlatban nagyon nehéz a követelményeknek megfelelően dolgozni. : Tulajdonképpen egyetlen őszön sem könnyű a talajelőkészítés, mert ebben az időszakban nagyon sok más munka is követeli az erőt. Ehhez az Idén sajnos újabb nehézség adódott. A hónapok óta tartó aszály nyomán kőkemény a talaj. A kötöttobb talajokon csak lelkiismeretes munkával, több munka művelettől, aránylag nagyobb ráfordítással lehet elfogadható magágyat készíteni. A * & A Dukla Efsz-ben egyébként 1CI5Q hektáron kell a magágyat előkészíteni. Ebből 950 hektáron őszi búzát, 100 hektáron traktorosa például így fogalmazott: —■ Régi közmondás, hogy ki mint vet, úgy arat. Nos mi igyekszünk jó ágyat vetni a magnak és optimális időben szeretnénk befejezni a vetést. Persze az időjárással nekünk sincs szerződésünk, de a megnehezült körülményekhez igazodva mindent megteszünk я minőség érdekében. Volt olyan parcella, ahol a hosszabbított műszakban, kétszeri ekevascserével 3—5 hektárt sikerült teljesítenem. Ennek ellenére mégis azt mondom: mindent megteszünk, ami tőlünk telik. Ki mint vet, úgy arat pedig őszi takarmánykeverékeket vetnek. A vetőszántás az embert és a gépet egyaránt próbára teszi. Tőrnek, zúzódnak az ekefejek, s rongálódnak a traktorok Is. Mégsem takarékoskodnak sem a munkával, sem a költséggel, mert tisztában vannak azzal, hogy amit most nyerhet a gazdaság, azt sokszorosan elveszítheti aratáskor. ■ — Ilyen helyzetben az emberi felelősségtudatnak, a magas fokú szervezettségnek, a szorgalomnak és a helytállásnak különösen nagy a jelentősége. A jő magágyelőkészflés és a vetés szabályai — legyenek bármily nehezek is a körülmények — nem »érthetők meg. E részmunkánál egyetlen engedményt sem teszünk, nehogy elinduljon az engedmények lavinája — fogalmaz tömör érthetőséggel Rácz Péter, az efsz alelnöke. A szövetkezet határában Csigalassúsággal araszoló traktorok szinte tanúbizonyságát tették annak, hogy a traktorosok ügyelnek a minőségre. Végh Béla — felvételünkön, — a gazdaság egyik legtapasztaltabb bogy a jövő évi termés alapjait lerakjuk. Példamutatás a legjobb Iskola. A tapasztalt traktoros szavai számomra elsősorban azért nyertek hangsúlyt, mert a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a korszerű technika egyes gazdaságokban nem hozta magéval a gondolkodás korszerűsödését. Pedig ez igen fontos, ha nem в legfontosabb termelési tényező. Van erős traktorunk, talán az eke ts bírja, szántsuk meg jó mélyen a talajt — felkiáltással több gazdaságban olykor hatalmas rögöket szaggatnak fel. S mindezt azért, mert. ezt így szokták meg. Azután a „jő gazda“ elégedettségével megállapítják, hogy szépen, és jó mélyen szántottak. Ugyanakkor nem sokat törődnek azzal, hogy szüksége van-e erre a talajnak, a növénynek, vagy egyáltalán nem igényli azt A kioktatás szándéka nélkül leszögezhetjük, hogy bármilyen talajmunkával jelentősen beavatkozunk a talajéletbe. Minden esetben fizikai, kémiai és biológiát hatásokat váltunk kt és Indítunk el. A helytelenül megválasztott technológiával ily módon felboríthatjuk a talaj biológiai egyensúlyát. Ezt utána kiegyenlíteni, az esetek többségében nagyon nehéz, s ha rövid idő áll rendelkezésünkre, szinte lehetetlen. A káros hatás így az egész tenyésztdőre — sőt még azon túl ts — kiterjed. E rövid fejtegetésből is kiderüu talán, hogy az eredményes növénytermesztés egyik legfontosabb alapfeltétele a helyes talajművelés. Jelentős mértékben ezen áll, vagy bukik a terméshozam. Tehát ezzel — az időszerűség szempontjából különösen most — többet kell foglalkozni. Ugyanakkor mindannyian sajnos azt Is érezzük, hogy mezőgépiparunk nem kényeztet el bennünket a megbízható, nagy teljesítményű talajművelő eszközök sokaságával. A Dnkla szövetkezetben tapasztalt példák viszont azt bizonyítják, hogy e hiányosságok mellett is lehet jobb minőségben végezni в terméstechnológia e legfontosabb részét. Ebben a gazdaságban tisztában vannak ugyanis azzal, hogy a rögös, hantos szántás után kialakult üreges „negativ“ magágyban épp úgy, mint a sokszori tárcsázás következtében elporosodott magágyban megritkul a búzavetés. Az optimális megágykészftés érdekében — e minőségi talajművelésen kívül — a búza vetésterületének 25 százalékán, elsősorban a rossz vfzgazdálkodású talajokon vetés előtti öntözést is alkalmaznak. • 00 A szikkadt talaj nagy erőpróba elé állítja a gépet és az embert egyaránt. Ez azonban senkit sem mentesít, mert a feladat Ismert: mindent meg kell tenni— már most a vetés előkészítésénél — a mindnyájunk számára fontos, jó és gazdaságos termés érdekében. Ezért a sablonok elkerülésével minden gazdaságban az adottságok — a talajtípus, a talajállapot, az elővetemény, az időjárás stb. — figyelembevételével kell megválasztani az ősziek alá történő legmegfelelőbb magágy előkészítését. * ■ ' л ' CSIBA LÁSZLÓ
